Browse

You are looking at 101 - 110 of 77,835 items

Összefoglaló. Bevezetés: Az atorvasztatin (koleszterincsökkentő), nifedipin (Ca2+-antagonista), kaptopril (angiotenzinkonvertáz-gátló) vegyületek a magas vérnyomás komplex kezelésének „alap”gyógyszerei. Mindhárom antioxidáns is. Célkitűzés: A tanulmány célja annak megválaszolása volt, hogy e molekulák gátolhatják-e a vérsejtek fagocitaműködését. Betegek és módszer: Magas vérnyomásos betegek: 15 fő, 39–80 éves, nő: 6, férfi: 9. Egészséges kontroll: 7 fő, 30–75 éves, nő: 3, férfi: 4. A vizsgálat a téli hónapokban zajlott. A zimozán- (Saccharomyces cerevisiae) részecskék fagocitózisa során képződő kemilumineszcencia mérése perifériás vérben a gyógyszerek jelenlétében történt luminométerrel. A gátlást a stimulációs index értékének csökkenésével jellemeztük. Eredmények: Mindhárom vegyület gátolta a kemilumineszcenciát (oxigénszabadgyök-képzést) a 65 év feletti, magas vérnyomásos betegek többségében: 11/13 főnél. Főleg magasabb életkorban és cukorbetegségben, de más társbetegségekben nőtt a gátlás. Következtetés: Az idős, magas vérnyomásos betegek fokozott orvosi figyelmet igényelnek a téli időszakokban, mivel antioxidáns hatással is rendelkező „alap”gyógyszereiknek, egyéntől függően, lehetnek gátló hatásaik a fagociták mikrobaölő, oxigénszabadgyök-termelő képességére. Orv Hetil. 2020; 161(45): 1908–1913.

Summary. Introduction: Atorvastatin (cholesterol synthesis blocker), nifedipine (Ca2+ antagonist), captopril (angiotensin-convertase inhibitor) are basic drugs in the therapy of hypertension. They are also antioxidants. Objective: To investigate whether these molecules can inhibit the phagocytic activity of peripheral blood cells. Patients and method: Hypertension group: 15 patients with ages between 39–80 years (6 women and 9 men). Healthy control group: 7 individuals with ages between 30–75 years (3 women and 4 men). The study was carried out in wintertime. The measurement of phagocytic activity was carried out by luminometry in peripheral blood samples. Chemiluminescence intensities were determined by the engulfment of zymosan (Saccharomyces cerevisiae) particles in the presence of drugs. The inhibitory effects were characterized by the decreased values of the stimulation index. Results: All three substances decreased the chemiluminescence (reactive oxygen species production) in the majority of samples from hypertensive patients over 65 years: in 11 of 13 patients. Stronger inhibition was detected in older, diabetic patients with other co-morbidities, too. Conclusion: Older patients with hypertension require a special attention in wintertime. Antihypertensive drugs with antioxidant capabilities may have individually different inhibitory effects on the production of reactive oxygen species by phagocytes, which decreases their antimicrobial potency. Orv Hetil. 2020; 161(45): 1908–1913.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Tamás Perlaky, János Kiss, Krisztián Szalay, Moghaddam Amin Maysam, Péter Ágoston and Miklós Szendrői

Összefoglaló. A malignus csonttumorok sebészi ellátása során kialakuló szegmentális csontdefektusok pótlása fontos szempont a végtagmegtartó sebészetben. Felnőttkorban a megoldás rendszerint tumorprotézis beültetése, 10 évesnél fiatalabb gyermekeknél azonban ez nehezen alkalmazható módszer a kis csontméret és az igen magas várható szövődményarány miatt. A bemutatott, hazánkban még ritkán alkalmazott beavatkozás, a tumoros csontszegmentum műtét alatti sugárkezelése, visszaültetése megfelelő rekonstrukciós lehetőség a végtag funkciójának megtartása mellett, csökkentve a későbbi reoperációk, protézisrevíziók számát. Célkitűzés: A hazánkban eddig az ismertetett módon végzett műtétek bemutatása, az eredmények összevetése nemzetközi irodalmi adatokkal. Módszer: Magyaroszágon eddig 12 alkalommal végeztünk végtagmegtartó műtétet malignus csonttumor miatt 12 évesnél fiatalabb gyermekeknél, és e műtétek során biológiai rekonstrukciós módszerként extracorporalis irradiatiót, autograft-reimplantatiót (ECRT, ECI) végeztünk. A műtétek mindegyike primer malignus csonttumor (Ewing-sarcoma 7 esetben, osteosarcoma 4 esetben, chondrosarcoma 1 esetben) miatt történt. Betegeink átlagéletkora 9 (3–12) év volt, az átlagos utánkövetési idő 32,5 (2–73) hónap. A felmérés során fizikális vizsgálat, valamint minden alkalommal röntgenfelvételek készítése történt, szükség esetén szövettani mintavétellel, vérelemzéssel vagy egyéb képalkotással kiegészítve. Eredményeinket nemzetközi irodalmi adatokkal hasonlítottuk össze. Eredmények: Lokális tumorkiújulást egyetlen esetben sem észleltünk, másik csontot érintő skip (’ugró’) metastasis miatt egy alkalommal amputatiót végeztünk. A szövődmények tekintetében eredményeink megfelelnek a nemzetközi irodalomban leírtaknak. Két esetben jelentkezett szeptikus szövődmény (16,7%). A resectiós sík radiológiai átépülése 3–9 hónap alatt történt meg az esetek 60%-ában. Álízület, grafttörés, graft részleges elhalása miatt 3 esetben végeztünk reoperációt, kétszer újabb allograft felhasználásával, egy esetben pedig tumorprotézis beültetésével. Betegeink szubjektív véleménye a módszerről pozitív, a legtöbb esetben megőrizték jó fizikai aktivitásukat, az esetleges reoperációk ellenére végtagjukat terhelik, akár sporttevékenységet is végeznek. Következtetések: Vizsgálatunk alapján az extracorporalis irradiatio hasznos biológiai rekonstrukciós módszer 12 évesnél fiatalabb gyermekek esetében szegmentális csontdefektusok pótlására tumoros indikációval. A felmerülő szövődmények aránya alatta marad a hasonló korban beültetett tumorprotézisek szövődményarányainak, ideális esetben pedig több, további kiterjesztett műtét elkerülhető vele. Szövődmény esetén a későbbiekben tumorprotézis-beültetés mint végtagmegtartó vészmegoldás még mindig elvégezhető. Orv Hetil. 2020; 161(45): 1914–1919.

Summary. Introduction: Reconstruction of massive segmental bone defects is a crucial point of limb salvage surgeries after malignant bone tumor resections. Megaendoprostheses implantation is a commonly used method for adult patients, but hardly usable for children below 12 years old, because of the small size of the host bone and multiple mechanic complications. Objective: Extracorporeal irradiation and allograft reimplantation (ECRT, ECI) are promising methods for these young children for limb salvage, reducing the number of prostheses revisions, reoperations. Method: In Hungary, we performed limb salvage surgery for malignant bone tumor in 12 cases in children under 12 years old, using extracorporeally irradiated autografts as biological reconstruction. All cases were primary bone tumors (Ewing’s sarcoma: 7, osteosarcoma: 4, chondrosarcoma: 1). The average age of our patients was 9 (3–12) years, the average follow-up was 32.5 (2–73) months. At follow-up, we performed physical examination, X-ray, and other imaging methods if they were necessary. Our results were compared to international publications. Results: We observed no local recurrence, but in one case we had to perform above-knee amputation, due to a skip metastasis in the proximal tibia. The complication rates were similar to those reported in other papers. Septic complications were treated in two cases (16.7%). Total union of the resection lines was observed at 3–9 months in 60% of all cases. Reoperations were performed due to nonunion, or allograft fracture/partly desorganization in 3 cases, twice with new allograft, and with prostheses in one case. The subjective opinion of our patients is positive, they walk with full weightbearing, some of them do even light sporting activities. Conclusions: We found extracorporeal irradiation a useful and safe method for children under 12 years old for biological reconstruction after malignant bone tumor resection. Complication rate stays under the rate of growing prostheses complications, in optimal cases further radical, and extensive surgeries may be avoided. In the case of major complications, megaendoprostheses implantation later on is still an option as salvage procedure with limb salvage. Orv Hetil. 2020; 161(45): 1914–1919.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Zsuzsanna Géhl, Béla Tamási, András Bánvölgyi and Zoltán Zsolt Nagy

Összefoglaló. Bevezetés és célkitűzés: A syphiliseredetű uveitis szemészeti és általános tüneteinek ismertetése, a prognózis elemzése olyan esetek kapcsán, amelyekben az uveitis kivizsgálása során derült fény a syphilisre. Módszer: 2011 és 2019 között 14 uveitises beteg vizsgálata során derült fény syphilisre (13 férfi, 1 nő), a tünetek 25 szemen jelentkeztek. A betegek adatait retrospektíven elemeztük. Eredmények: A betegek átlagéletkora 46 év volt (23–72 év). A szemészeti diagnózis felállítását követően 2 beteg nem jelent meg a további bőrgyógyászati és szemészeti vizsgálaton, 1 beteget más intézetben kezeltek. A gondozott 11 betegnél a gyulladásban érintett szemeken az első alkalommal észlelt átlagolt látóélesség a jobb szemen 0,71 (0,001–1,0), a bal szemen 0,53 (0,04–1,0) volt. A követési idő átlagosan 22 hónap (1–72) volt. A követési idő végén az átlagolt látóélesség a jobb szemen 0,9 (0,15–1,0), a bal szemen 0,82 (0,08–1,0) volt. A leggyakoribb szemészeti manifesztáció a hátsó uveitis volt, amely papillitis, chorioretinitis vagy kombinált formákban volt megfigyelhető, összesen 20 szemen. A neurosyphilis-protokoll alapján alkalmazott penicillinkezelés után a gyulladásos tünetek minden betegnél megszűntek, a követési idő végén a betegek többségénél a látóélesség teljes volt. A gyengébb látóélesség hátterében látóideg-atrophia, illetve a macula károsodása állt. Következtetés: Eseteinkben a betegek főként középkorú férfiak voltak. Bár jellemző volt a hátsószegmentum-érintettség, megfelelő kezelés mellett a prognózis jónak volt mondható. Orv Hetil. 2020; 161(45): 1927–1935.

Summary. Introduction and objective: To describe the ocular and general characteristics and to assess prognosis of patients with uveitis, whose syphilis infection was revealed during uveitis workup. Method: Between 2011 and 2019, 14 uveitis patients were diagnosed with syphilis (13 males, 1 female) with symptoms in 25 eyes. Patients’ clinical records were analyzed retrospectively. Results: The mean age of patients was 46 years (range 23–72 years). 2 patients did not show up for further dermatological and ophthalmic examinations, and 1 patient was treated at another institute. In the 11 patients we treated, the mean visual acuity observed for the first time in the eyes affected by inflammation was 0.71 (0.001–1.0) in the right eye and 0.53 (0.04–1.0) in the left eye. The mean follow-up was 22 months (1–72). At the end of the follow-up period, the mean visual acuity was 0.9 (0.15–1.0) in the right eye and 0.82 (0.08–1.0) in the left eye. The most common ocular manifestation was posterior uveitis (papillitis, chorioretinitis, or in combined forms) in a total of 20 eyes. After receiving penicillin therapy according the neurosyphilis protocol, inflammatory symptoms resolved in all patients, and at the end of the follow-up, the majority of patients had complete visual recovery. Lower visual acuity was due to optic nerve atrophy and macular damage. Conclusion: In our case series, the patients were predominantly middle-aged men. Although most patients showed posterior segment involvement, with appropriate treatment the visual outcome was good. Orv Hetil. 2020; 161(45): 1927–1935.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Eszter Erdélyi, Gréta Csorba, Beáta Kiss-Fekete, Gabriella Fekete-Szabó, Balázs Sztanó, Ágnes Kiricsi, Zita Zákány, Valéria Majoros, Veronika Gaál, Pálma Benedek, László Rovó and Zsolt Bella

Összefoglaló. Bevezetés és célkitűzés: A szerzők a posztoperatív fájdalom és a sebgyógyulás tekintetében prospektív vizsgálattal hasonlították össze gyermekeken (67 fő, 1–12 év) a hagyományos hidegeszközzel történő extracapsularis tonsillectomiát (23 fő) a microdebriderrel (23 fő) és a coblatorral (21 fő) végzett intracapsularis tonsillotomiával. Módszer: A vizsgálatok a betegek által kitöltött kérdőívek, valamint prospektív klinikai adatgyűjtés alapján történtek. Eredmények: Az intracapsularis tonsillotomia gyógyulási idejét 50%-kal rövidebbnek találtuk, és az első 13 napban szignifikánsan kevesebb fájdalommal és fájdalomcsillapító igénnyel járt, mint az extracapsularis tonsillectomia eseteiben. A tonsillotomiás csoporton belül egyedül a posztoperatív első napi fájdalom tekintetében észleltünk szignifikáns különbséget a két különböző módszer között a coblator javára (p<0,05). A vizsgálatokat retrospektív áttekintéssel is kiegészítettük, 4 évi gyermek- (1–15 éves) tonsillaműtéten átesett beteganyagunk (1487 fő) eredményeinek feldolgozásával. Tonsillectomia (1253 fő) után 7,7%-os utóvérzési arányt észleltünk, műtéti vérzéscsillapításra 1,3%-ban volt szükség. Tonsillotomia esetén (234 fő) 0,43%-os utóvérzési arányt regisztráltunk. Ebben a csoportban vérzés miatt nem, de 2 esetben ismételt obstrukciót okozó hypertrophia, 1 esetben góctünetek miatt reoperációt végeztünk (1,28%). Következtetés: Eredményeiket a szerzők a nemzetközi ajánlások tükrében elemezték. Az intracapsularis tonsillotomia kisebb fájdalommal, kisebb vérzéssel és kisebb megterheléssel jár. A közösségbe való aktív visszatérés akár egy hét után lehetséges a tonsillectomiára jellemző 3 héttel szemben, mindez jelentős szocioökonómiai előnyökkel járhat. Orv Hetil. 2020; 161(45): 1920–1926.

Summary. Introduction and objective: Examining operated children in this prostective study inditerscompared (67 pts, 1–12 yrs) the extracapsular tonsillectomy with conventional cold-knife (23 pts) to extracapsular tonsillotomy with microdebrider (23 pts) and coblator (21 pts) for postoperative pain and wound-healing disorders. Method: The study was based on patient-completed questionnaires as well as prospective clinical data collection. Results: The recovery time of intracapsular tonsillotomy was found less than 50%, with less pain than in the cases of extracapsular tonsillectomy. Postoperative pain was significantly less in the tonsillototomy group than the tonsillectomy group. Within the tonsillotomy group, a significant difference was observed between the two different methods in favor of the coblator for only the postoperative first-day pain. The studies were supplemented with a retrospective review by processing the 4 yrs results of their pediatric (1–15-yrs) patients who underwent tonsillectomy (1487 pts). After tonsillectomy (1253 pts), a postoperative bleeding rate of 7.7% was observed, and surgical hemostasis was required in 1.3%. In the case of tonsillotomy (234 pts), a postoperative bleeding rate of 0.43% was recorded. In this group, reoperation was not performed due to bleeding, whereas it was neccesary in 2 cases due to hypertrophy causing repeated obstruction, in 1 case due by virtue of focal symptomes (1.28%). Conclusion: Our results were analyzed on the basis of international recommendations. Intracapsular tonsillotomy is associated with less pain, less bleeding, and less strain. Active return to the community is possible after up to a week compared to the 3 weeks typical of tonsillectomy, all of which can have significant socioeconomic benefits. Orv Hetil. 2020; 161(45): 1920–1926.

Open access

Shewanella putrefaciens supernatant was found to increase the virulence factors of Vibrio parahaemolyticus by efficiently degrading its acylhomoserine lactone (AHL). To further reveal the regulation mechanism and its key degrading enzyme, a potential AHL-degrading enzyme acylase (Aac) from S. putrefaciens was cloned, and the influences of temperature, pH, protein modifiers, and metals on Aac were tested. Aac was significantly influenced by temperature and pH, and exhibited the highest AHL-degrading activity at temperatures of 37 °C and pH of 8. Mg2+ and Fe2+ can further increase the AHL-degrading activity. 10 mM EDTA inhibited its activity possibly by chelating the co-factors (metals) required for Aac activity. Tryptophan and arginine were identified as key components for Aac activity that are critical to its AHL-degrading activity. This study provides useful information on Aac and for V. parahaemolyticus control.

Restricted access

During the production of natural gas one of the major problems is the formation of hydrate crystals in the pipeline. The forming hydrate crystals can form hydrate plugs in the pipeline. The hydrate plugs lengthen production outages and result in financial losses for the producer, because the removal of the plugs is a time consuming procedure. One of the solutions used to prevent hydrate formation is the injection of modern compositions to the gas flow. The modern compositions help to dehydrate the gas, thus, the size of hydrate crystals does not increase. The substances, used in low concentrations, have to be locally injected, at the gas well sites. Inhibitor dosing depends on the amount of gas hydrate present. In the article a neural network based predictive detection solution is presented, which uses four factors.

Open access

The aim of this work was to evaluate the antioxidant and antibacterial activities of two marine algae, Cystoseira mediterranea and Padina pavonica, extracts. Total phenols (TPC), carotenoids, and phlorotannins contents of the extracts obtained by four extraction solvents were determined and compared. The highest TPC content was observed for aqueous extract of C. mediterranea with 37.09±0.46 mg GAE/g DE followed by ethanol extract of P. pavonica (24.28 ±0.99 mg GAE/g DE), which showed the highest phlorotannins content (1.18±0.18 mg PE/g DE), while its methanol extract held carotenoids content of 66.96 ±4.78 μg g–1 DE. Ethanol extract of C. mediterranea exhibited the best antioxidant activity with an EC50 of 58.3 ±1.16 μg ml . The antibacterial activity screening against MRSA and E. coli showed that ethanol extract of C. mediterranea towards a Methicillin resistant Staphyloccocus aureus (20.33±0.28 mm) and E. coli (15.66±0.57 mm) was more efficient with MICs about 80 mg ml–1 and 20 mg ml–1, respectively. Ethanol extract of C. mediterranea seems to have the highest potential for use in food industries.

Restricted access
Pollack Periodica
Authors: Richard Honti, Ján Erdélyi and Alojz Kopáčik

Nowadays huge datasets can be collected in a relatively short time. After capturing these data sets the next step is their processing. Automation of the processing steps can contribute to efficiency increase, to reduction of the time needed for processing, and to reduction of interactions of the user. The paper brings a short review of the most reliable methods for sphere segmentation. An innovative algorithm for automated detection of spheres and for estimating their parameters from 3D point clouds is introduced. The algorithm proposed was tested on complex point clouds. In the last part of the paper, the implementation of the algorithm proposed to a standalone application is described.

Restricted access

In this study the competitiveness of Hungarian enterprises was analyzed, because relatively little research has been conducted to investigate small enterprises. More specifically, the paper examines to what extent the use of online solutions gives companies a competitive advantage. Nearly 800 companies were involved in the research, for which a new methodology was used. It is built on a multi-step model, which is based on mathematical calculations. From the result of a questionnaire survey, variables were generated to create a number of competitiveness pillars, which were used to determine the final competitiveness index of each company. The research was carried out at the Faculty of Business and Economics, University of Pécs. Scientists form the Faculty of Engineering and Information Technology, University of Pécs were involved in the online analysis of the companies, the results of which were integrated into the research findings. The analysis shows that the companies, which do not use online solutions during their operations can be competitive but generally those present in the online space are more competitive, and use more sophisticated solutions in their business processes, which has a positive effect on several functions of the company. Overall these companies have a higher competitiveness index, which confirms that it is worth using online solutions for companies.

Open access