Browse

You are looking at 31 - 40 of 2,069 items for :

  • Behavioral Sciences x
Clear All

Abstract

There is increasing evidence that psychedelic-assisted psychotherapy is effective for a range of psychological conditions. There are likely numerous mechanisms of action that contribute to these clinical effects. One such mechanism of action might involve psychedelics increasing levels of empathic functioning. This paper synthesises research concerning the relationship between psychedelics and empathy, emphasising neuroscientific and clinical contexts. We conclude that neuropsychological and clinical evidence imply psychedelics could lead to increased empathic functioning. The effects of psychedelics on the 5-HT system, default mode network, neural connectivity and ego dissolution are implicated in these changes. Changes in empathic functioning also likely relate to increases in the personality trait of openness associated with psychedelic drug use, which is well documented. Increased empathic function likely has clinical implications, leading to increased social connectedness as well as prosocial attitudes and behaviours more broadly.

Open access

Abstract

Ibogaine is a naturally occurring psychedelic medicine with anti-addictive properties. While research on ibogaine is limited, several observational studies have shown ibogaine can mitigate opioid withdrawal, as seen with reductions in clinical and subjective opioid withdrawal scores and reduced drug use severity (Noller, Frampton, & Yazar-Klosinski, 2018; Brown & Alper 2018). Furthermore, the psychoactive experience may help individuals to realign their values, purpose and sense of connection, as seen with post treatment reductions in depression scores (Noller et al., 2018; Mash et al., 2000).

Case series

This case series describes two cases of individuals accessing ibogaine through private unregulated clinics in the Vancouver area to treat their opioid use disorder.

Conclusions

In case 1, the client achieved total abstinence from all opioids within 5–6 days of starting ibogaine treatment, did not experience any opioid withdrawal symptoms after ibogaine treatment and maintained abstinence from opioids for 3 years. In case 2, the patient took ibogaine/iboga in multiple treatments over a short period of time (<4 months). The patient stopped all non-medical opioids after the first iboga treatment and then used ibogaine to aid with further dose reductions of her opioid agonist therapy (OAT) and has maintained abstinence from opioids for 2 years. Ibogaine offers a unique and novel therapeutic approach to treating opioid use disorder. Further studies are needed to establish the safety, risks and potential role for ibogaine as a mainstream, evidence-based addiction treatment.

Open access

Abstract

Information and communications technology (ICT) inclusion has long been at the forefront of professional language pedagogy discourse. It has been argued that ICT implementation is globally advocated but depends on local variables. ICT literacy nowadays does not only include owning and operating devices, but also the ability to create content, solve problems and minding digital safety. The aims of this study were to validate a questionnaire mapping the ICT literacy of one particular group of adult learners: Hungarian English majors (N = 45) and to offer some preliminary results. After two rounds of reliability analysis, all nine constructs of the questionnaire proved to be reliable, each above a minimum Cronbach's alpha value of 0.60. Based on the questionnaire results, it can be said that Hungarian English majors have good digital competences, ICT devices are generally available for them, but their ICT acceptance is lower than hypothesised, and devices emerge as learning tools for students rather than substitutes for face-to-face interaction. Since the questionnaire was piloted on a small sample size (N = 45), results are only preliminary; therefore, this article outlines plans for future administration of the questionnaire.

Open access

Elméleti háttér

A nem öngyilkossági szándékkal történő önsértő viselkedés (pl. a saját test szándékos megvágása, megütése, megharapása) egyre növekvő mértékű magatartási és egészségügyi probléma a serdülők körében. Felmérésére többféle mérőeszköz született, de kevés olyan létezik, amely a jelenséget annak komplexitásában ragadja meg.

Cél

Vizsgálatunk célja a különböző önsértő viselkedésformákat több szempontból (pl. attitüdinális komponensek, kapcsolódó érzelmek, a háttérben meghúzódó okok) felmérő Kezelésközpontú Önsértés Kérdőív (Self-Injury Questionnaire-Treatment Related; SIQ-TR) bevezetése a hazai tesztállományba.

Módszerek

A mérőeszköz pszichometriai jellemzőit egy speciális populációban, 14 és 20 év közötti (átlagéletkor = 16,99 év; SD = 1,28 év) fiatal fogvatartottak körében mértük be. A 244 fős javítóintézeti minta 92,6%-a (n = 226) fiú volt. Az önsértéssel összefüggésben a negatív életeseményeket (Serdülő Életesemény Kérdőív) és az elkerülés-fókuszú érzelemregulációs mechanizmusokat (Tapasztalati Elkerülés Kérdőív; Serdülő Disszociatív Tapasztalatok Skála) is feltártuk.

Eredmények

A javítóintézeti fiatalok 26,2%-a (n = 64) aktuálisan is végez önsértő viselkedést, 34,4%-uk (n = 84) esetében az önsértés az egy hónapnál korábbi élettörténetben jelent meg, a fennmaradó 39,3% (n = 96) saját bevallása szerint sohasem folytatott önsértést. Eredményeink szerint a kar- moláshoz és az ütéshez asszociálódik a legtöbb negatív érzelem, e két mód esetében a legerőteljesebb az arra irányuló figyelem, illetve azt követően a sebekről való öngondoskodás mértéke. Továbbá a karmolás és az ütés az a két önsértési mód, amelynek legjellemzőbb célja a negatív érzelmi állapotok csökkentése. A mintában a jelenleg és a korábban önsértők szignifikánsan több negatív életeseményt éltek át a megelőző fél évben a sohasem önsértőkhöz képest (F(2) = 9,16; p < 0,0001). Az aktuálisan önsértők jellemezhetők továbbá a legmagasabb disszociatív élményszinttel (F(2) = 7,82; p = 0,001) és kognitív inflexibilitással (F(2) = 6,58; p = 0,002). Következtetések: A Kezelésközpontú Önsértés Kérdőív magyar nyelvű változata (SIQ-TR-HU) hatékony eszköze a nem öngyilkossági szándékkal történő önsértés összetett vizsgálatának, ezzel összefüggésben célzott terápiás intervenciók megalapozását támogathatja.

Open access

Treating Obesity with Personalized Cognitive Behavioral Therapy

Az elhízás személyre szabott kognitív viselkedésterápiás kezelése

Authors: Riccardo Dalle Grave, Massimiliano Sartirana, Marwan El Ghoch and Simona Calugi
Restricted access

Elméleti háttér

A féltékenység mérésének számos egydimenziós és komplex mérőeszközét különböztethetjük meg egymástól. A mérőeszközök egyike a diszpozícionális féltékenységet mérő 25 tételes Önbevallásos Féltékenység Skála.

Cél

Az Önbevallásos Féltékenység Skála magyar nyelven nem érhető el, ezért a jelen tanulmány elsődleges célja e hiány pótlása, a kérdőív nagy elemszámú és széles életkori spektrumot átfogó mintán történő hazai adaptációja során szerzett tapasztalatok közreadása.

Módszer

A keresztmetszeti, kérdőíves vizsgálaton alapuló kutatás során 1384 egészséges vizsgálati személy (átlagéletkor 27,3 [SD = 9,10] év) adatainak felhasználásával tártuk fel az Önbevallásos Féltékenység Skála faktorstruktúráját, annak illeszkedését, illetve teszteltük a mérési hatékonyság belső stabilitását.

Eszközök

A tesztbattéria az Önbevallásos Féltékenység Skála mellett a validitás vizsgálatát szolgáló kérdőíveket az Epidemiológiai Kutatási Központ - Depresszió Skáláját, a Spielberger-féle Vonásszorongás Kérdőívet, a Pszichológiai Jóllét Skálák kérdőívet, a WHO Jóllét Kérdőívének rövidített változatát, a Kapcsolati Elégedettség Skálát, valamint a Rosenberg Önértékelés Skálát tartalmazta.

Eredmények

A feltáró faktoranalízis a kérdőív négy dimenzióját azonosította (a Párkapcsolati gyanakvás, a Reális párkapcsolati féltékenység, a Társas féltékenység és a Testvérféltékenység), amelyek a teljes variancia 62%-át magyarázzák. A konfirmátoros faktoranalízis az eredeti, háromfakto- ros modellel szemben a négydimenziós modell esetén jelzett megfelelő illeszkedést. A reliabilitásvizsgálat magas belső konzisztenciát mutatott. A nemi különbség, a részletes életkori csoportok elemzése és a párkapcsolati státusz vonatkozásában kapott adatok igazolják a féltékenység konstruktumvaliditását. Továbbá, a korábbi empirikus kutatásoknak megfelelően a féltékenység és az önértékelés vonatkozásában kapott gyenge negatív együttjárás (r = –0,28; p < 0,001) és a féltékenység depresszióval kapcsolatos gyenge pozitív (r = 0,30; p < 0,001) és szorongással kapcsolatos mérsékelt pozitív korrelációja (r = 0,37; p < 0,001) alátámasztja az Önbevallásos Féltékenység Skála konstruktum validitását. A Párkapcsolati gyanakvás és a Reális párkapcsolati féltékenység korrelációs együtthatói értékes információval járulnak hozzá a féltékenység megítélésének adaptív vs. maladaptív voltához.

Összefoglalás

Az eredmények tükrében az Önbevallásos Féltékenység Skála a diszpozícionális féltékenység mértékének megbízható és érvényes mérőmódszere, amely további populációszintű és klinikai mintán történő kutatás számára nyújthat adekvát mérőeszközt.

Open access
Authors: Kovács Krisztina, F. Földi Rita, Smohai Máté, Géczi Gábor and Gyömbér Noémi

Háttér és célkitűzések

Jelen tanulmány célja a Szülői Bevonódás a Sportban Kérdőív magyar változatának (PISQ-H) pszichometriai vizsgálata, a mérőeszköz reliabilitásának és validitásának ellenőrzése.

Módszer

A keresztmetszeti kutatás keretében a kérdőív érvényességét és megbízhatóságát 13-21 év közötti (M = 16,76 év; SD = 2,79 év) 471 fős (40,3% fiú és 54,2% lány, 5,5% hiányzó adat) kényelmi mintán ellenőriztük. A fent említett kérdőív mellett felvételre került az Észlelt Szülői Autonómiatámogatás Kérdőív is.

Eredmények

A feltáró faktoranalízis során négy elkülönülő faktort kaptunk (Dicséret és támogatás, Szülői nyomásgyakorlás, Aktív bevonódás, valamint Direkt, kontrolláló viselkedés). A kérdőív alskáláinak belső megbízhatósága megfelelőnek bizonyult (Cronbach-α: 0,640,85). A mérőeszköz időbeli stabilitásának vizsgálata során szignifikáns (p < 0,001), pozitív irányú, erős teszt-reteszt korrelációs együtthatókat kaptunk (Dicséret és támogatás alskála: r(67) = 0,82; Szülői nyomásgyakorlás alskála: r(67) = 0,81; Direkt, kontrolláló viselkedés alskála: r(67) = 0,93; és Aktív bevonódás alskála: r(67) = 0,94. A konstruktum validitás vizsgálata során a korábbi kutatásokkal megegyező, gyenge-mérsékelt erősségű korrelációt kaptunk a PISQ-H két alskálája és az Észlelt Szülői Autonómiatámogatás Kérdőív között (r = 0,30–0,56; p < 0,001).

Következtetések

A Szülői Bevonódás a Sportban Kérdőív kérdőív magyar változata pszichometriailag megfelelő mérőeszköznek tekinthető.

Open access
Authors: Ji-Bin Li, Anise M.S. Wu, Li-Fen Feng, Yang Deng, Jing-Hua Li, Yu-Xia Chen, Jin-Chen Mai, Phoenix K.H. Mo and Joseph T.F. Lau

Abstract

Background and aims

Problematic online social networking use is prevalent among adolescents, but consensus about the instruments and their optimal cut-off points is lacking. This study derived an optimal cut-off point for the validated Online Social Networking Addiction (OSNA) scale to identify probable OSNA cases among Chinese adolescents.

Methods

A survey recruited 4,951 adolescent online social networking users. Latent profile analysis (LPA) and receiver operating characteristic curve (ROC) analyses were applied to the validated 8-item OSNA scale to determine its optimal cut-off point.

Results

The 3-class model was selected by multiple criteria, and validated in a randomly split-half subsample. Accordingly, participants were categorized into the low risk (36.4%), average risk (50.4%), and high risk (13.2%) groups. The highest risk group was regarded as “cases” and the rest as “non-cases”, serving as the reference standard in ROC analysis, which identified an optimal cut-off point of 23 (sensitivity: 97.2%, specificity: 95.2%). The cut-off point was used to classify participants into positive (probable case: 17:0%) and negative groups according to their OSNA scores. The positive group (probable cases) reported significantly longer duration and higher intensity of online social networking use, and higher prevalence of Internet addiction than the negative group.

Conclusions

The classification strategy and results are potentially useful for future research that measure problematic online social networking use and its impact on health among adolescents. The approach can facilitate research that requires cut-off points of screening tools but gold standards are unavailable.

Open access

Abstract

Background and aims: The UK allows a number of gambling products to be legally used by people under the age of 18. The aim of this study was to explore associations between recalled legal usage of five youth gambling products and adult disordered gambling. Methods: A retrospective cross-sectional study of 1,057 adult UK gamblers, aged 18–40. Recalled legal use of five youth gambling products (category D fruit machines, coin push machines, crane grab machines, the National Lottery, and National Lottery scratchcards) was correlated with adult disordered gambling symptoms as measured by the Problem Gambling Severity Index (PGSI). Results: Recalled rates of legal engagement with each product ranged from 50.9% for Category D fruit machines to 96.6% for coin push machines. For category D fruit machines, the National Lottery, and National Lottery scratchcards, merely having legally engaged with these products as a child was associated with adult disordered gambling. Furthermore, higher levels of recalled legal youth usage with each of the five products was also associated with adult disordered gambling. Discussion and conclusions: These results relate to recent government proposals to increase the National Lottery scratchcard legal age to 18, and add to a wider literature on youth gambling and subsequent gambling-related harm.

Open access

Abstract

Background and aims

Gambling disorder (GD) is a mental disorder with a relatively higher prevalence in university students compared to adolescents and adults. Its reciprocity with mental being indicators, such as psychological flourishing, would be expected, but prior to this study had not yet been empirically examined. In addition, the predictive value of purpose in life (PIL) on university students' GD and psychological flourishing also remained unknown. This 1-year longitudinal study was the first to test the potential bidirectional relationships among PIL, self-reported GD symptoms, and psychological flourishing.

Methods

In this study, a total of 283 university students (39.6% females; age = 18–27 years,M = 20.47,SD = 1.15) completed an anonymous questionnaire at both baseline and a year later in a follow-up study.

Results

The results of our cross-lagged analysis did not show the hypothesized reciprocity between GD symptoms and psychological flourishing (P > 0.05). However, PIL significantly predicted fewer GD symptoms (β = −0.23,P < 0.001) and higher levels of psychological flourishing (β = 0.30,P < 0.001) in the follow-up study. Moreover, psychological flourishing predicted PIL a year later.

Conclusion

The findings demonstrate the potential efficacy of purpose/meaning oriented interventions in gambling prevention and in well-being promotion programs.

Open access