Browse

You are looking at 81 - 90 of 77,834 items

The rhetorical logic of the discourse which is currently building the image of the junction between tradition and nation (and of the concepts thus required) is also due to processing this discourse in the media. That is to say that the connection between media communication and the political instrumentalization of traditions as a domain of national constructs has offered proper soil for shaping the political and ideological narratives based on nation.

The use of some concepts, such as nation, national culture, traditions and folklore in the first decades of the 20th century, and their instrumentalization as radio products, created the premises and particularly the pattern of some specific discursive constructions regarding the nation- state. These were meant to be integrated, embraced and, especially, reproduced on a large scale. Therefore, the discourse focused on national identity – with all its constitutive elements (the state, the language, the history and traditions) – could disseminate a unique hypostasis, shaped under political control, which thus legitimated it. From 1928, the year when the first radio programs were broadcast, until directly after the 1950s, when the recording of the radio programs on magnetic tape was a common professional practice, the only documents that could be considered today are the written texts of the radio programs (conferences, educational or informative programs, political, agricultural news, etc.).

Between 1925, when The Romanian Society of Radiotelephony was established, and 1948, the year when the communist regime officially came into power, Romanian radio programs broadcast discourses on a broad range of topics and for a large audience. The present study focuses on the ethnological one. We are interested in how the ethnological discourse rooted in the aforementioned time period also built a media hypostasis for addressing the entire society, and in how programs dedicated to “traditions” bear the signs of this structuring process.

Restricted access

This study focuses on a theme that until now has only been addressed to a lesser degree in dance folkloristics, namely the relationship between dance and politics. I examine two types of Central Transylvanian folk dance, the local variations of the dance group called eszközös pásztortánc (Herdsmen’s Dance with implement) and the local variations of the dance group called lassú legényes (slow male dance), attempting to study their transformation in terms of form and function during the 20th century in a traditional and revival context. Using two case studies, I also reflect on the unique system of relations between folklorism and folklorisation in an attempt to illustrate Hungarian and Romanian socio-economic factors and cultural policy underlying the transformation of these dances.

Open access

In this paper, I present a short excerpt from an 18-hour-long Bru life history recorded in 1989 in the Central Vietnamese Highlands among the Bru/Vân Kiều of Quảng Trị. The excerpt sheds light on the circumstances of Christian evangelization among the Bru through the recollections of a Bru man who was not Christian himself but was in contact with the key protagonists of the events, the missionaries and the evangelized Bru people. The interview reveals on how the evangelized and non-evangelized viewed the evangelists. What were the ways of promoting evangelization? Were the Bru impressed by the world of the evangelizers? How did the Bru conceive of the evangelizers? How convincing did they find their arguments? Beside its immanent value, this intercultural encounter has a significance beyond itself insofar as it is situated in and reflective of the icy political and ideological milieu of the Vietnam War in the 1960s–1970s, the impacts of which were still lingering when the recording was made.

Open access

Háttér és célkitűzések

Az Identitásfejlődés Felmérése Serdülőkorban kérdőív (AIDA) az egészséges identitásfejlődés, a normatív identitáskrízis és az identitásdijfúzió elkülönítésére alkalmas önkitöltős módszer a serdülő korosztály részére. A diffúz identitásszerveződés a személyiségzavarok egyik átható jellemzője, ezáltal az AIDA hatékony indikátora lehet a serdülőkori személyiségzavarok korai felismerésének. Tanulmányunk célja az AIDA magyar nyelvre és kultúrára történő adaptációja és pszichometriai jellemzőinek vizsgálata volt nem klinikai mintán.

Módszer

A faktoranalízisekhez felhasznált minta 522 főből állt, az életkori átlag 15,6 (SD = 1,93) év volt. A validitásvizsgálatokat a teljes minta 366 fős almintáján végeztük el. Az érvényesség ellenőrzéséhez a Képességek és Nehézségek Kérdőívet (SDQ) és a Borderline Személyiségvonások skálát (BPFSC-11) használtuk.

Eredmények

A megerősítő faktoranalízisek alapján a magyar nyelvű AIDA faktorstruktúrája megfelel az eredeti mérőeszköz kétskálás, hat alskálás szerkezetének. A kérdőív illeszkedési mutatói a tudományos kritériumoknak megfelelőek. Az AIDA skálái közepes erősségű korrelációt mutattak az Érzelmi tünetekkel, Viselkedési problémákkal és a Hiperaktivitás skáával, míg erős kapcsolatot mutattak a borderline vonásokkal. A regresszióanalízis alapján az AIDA Identitásdiffúzió összpontszám magas magyarázó erővel bír a borderline vonásokra nézve.

Következtetések

Az eredmények alapján az AIDA-Hungary egy megbízható és jól mérő kérdőív, amely alkalmasnak bizonyult a normatív és a patológia irányába mutató identitáskrízis elkülönítésére. Az AIDAezáltal lehetővé teszi a serdülők identitásfejlődésének személyiségfunkciók szempontjából történő felmérését a 12–18 éves korosztálynál, illetve a személyiségfejlődési problémák korai felismerését.

Background and aims

Assessment of Identity Development in Adolescence (AIDA) is a self-report questionnaire in order to differentiate healthy identity development from normative identity crisis and from identity diffusion. Diffuse identity is a pervasive feature of personality disorders, thereby AIDA can be a useful indicator in early detection of personality disorders in adolescent. The aim of our study is the Hungarian cultural adaptation of AIDA and to examine its psychometric properties.

Method

The sample used for factor analysis consisted of 522 adolescents with an average age of 15.6 (SD=1.93). Validity tests were performed on a 366 sub-sample of the entire sample. The Strengths and Difficulties Questionnaire (SDQ) and the Borderline Personality Features Scale-11 (BPFSC-11) were used for examine construct validity.

Results

Based on the confirmatory factor analysis, the factor structure of the Hungarian AIDA is consistent with the two scales and six subscales structure of the original instrument. The model-fit indices meet the scientific criteria. AIDA scales displayed moderate correlation with Emotional Symptoms, Behavior problems and Hyperactivity scale, while strong correlation was found with borderline traits. Based on the regression analysis, the AIDA Identity Diffusion total score has a high explanatory power on borderline traits.

Conclusion

Concerning our results we can assume AIDA-Hungary is a reliable and valid questionnaire, which has proven to be able to distinguish between normative and pathological identity crisis. Thereby it provides a new measurement for adolescents aged 12-18 years to assess identity development in terms of personality functioning and to identify problems of personality development.

Open access

Abstract

Epidemics and pandemics have happened throughout the history of mankind. Before the end of the 20th century, scientific progress successfully eradicated several of the pathogens. While no one has to be afraid of smallpox anymore, there are some new pathogens that have never caused human disease before. Coronaviruses are a family of enveloped RNA viruses. In the 21st century, three of them have caused serious pandemics, including severe acute respiratory syndrome in 2002 and Middle East Respiratory Syndrome in 2012. In 2019 severe acute respiratory syndrome coronavirus 2 (SARS-CoV-2) caused the coronavirus disease-19 (COVID-19) pandemic, which has destroyed hundreds of thousands of lives and continues to rage.

Open access

Abstract

Mycobacterium tuberculosis, the causative agent of Tuberculosis has plagued humankind for ages and has surfaced stronger than ever with the advent of drug resistance. Mycobacteria are adept at evading the host immune system and establishing infection by engaging host factors and secreting several virulence factors. Hence these secretion systems play a key role in mycobacterial pathogenesis. The type VII secretion system or ESX (early secretory antigenic target (ESAT6) secretion) system is one such crucial system that comprises five different pathways having distinct roles in mycobacterial proliferation, pathogenesis, cytosolic escape within macrophages, regulation of macrophage apoptosis, metal ion homeostasis, etc. ESX 1–5 systems are implicated in the secretion of a plethora of proteins, of which only a few are functionally characterized. Here we summarize the current knowledge of ESX secretion systems of mycobacteria with a special focus on ESX-1 and ESX-5 systems that subvert macrophage defenses and help mycobacteria to establish their niche within the macrophage.

Open access

Háttér és célkitűzések

A jelen tanulmány első része arra kereste a választ, hogy a szocialista rendszerben nevelkedett fiatal felnőttek és a többnyire új társadalmi, politikai rendszerben szocializálódott serdülők neveléssel kapcsolatos retrospektív észlelése visszatükrözi-e a rendszerváltozással kezdődő társadalmi és családi átalakulásokat. Részben ezekre az eredményekre támaszkodva a tanulmány második fele azt vizsgálta meg, hogy a két korosztály észlelési különbségét befolyásolja-e a fiatalok aktuális társas kapcsolata, családi helyzete.

Módszer

Az első vizsgálatban (2002) 271 fiatal (123 férfi és 148 nő) vett részt, míg a 2. vizsgálatba (2018) 337 főt vontunk be (149 férfi és 188 nő). Mindkét mérés alkalmával a serdülők és fiatal felnőttek a Családi Szocializáció Kérdőívet (Dalbert és Goch, 1997) töltötték ki, amely a szülői nevelési stílust a fiatalok retrospektív észlelésén keresztül méri.

Eredmények

A két mérési időpontban a korosztályok részben hasonló dimenziókban észlelték a szülői nevelést a másodlagos faktorelemzés szerint. A fiatal felnőttek, szemben a serdülőkkel, mindkét vizsgálati időpontban korlátozóbbnak és konformitást hangsúlyozónak észlelték a családi nevelést. A két mérés során azonos konstrukcióval rendelkező nevelési faktorok összehasonlítása szerint a 2018-as vizsgálatban a serdülők kevesebb konfliktust, a felnőttek pedig gyengébb szabályorientációt, szigorúságot észleltek a szülői nevelésben, mint a korábbi mérés résztvevői.

Következtetések

A két korosztály hasonlóan észlelt nevelési dimenzióit részben a családi nevelés stabilitásával, a fejlődési fülke homeosztatikus működésével magyarázhatjuk (Super és Harkness, 1986), részben a család mint értékek változatlanságával. A társadalmi és politikai változás hosszabb távú következményének tekinthetjük azt, hogy a szabadabb légkörben (Robila, 2004) nevelkedő korosztályok kisebb családi konfliktust és kevesebb szabály általi kötöttséget észleltek a családi miliőben. A fiatal felnőttek konformitásról és korlátozásról szóló emlékeit leginkább a korosztály sajátos társas és családi helyzetéből adódó észlelési torzításként értelmezhetjük.

Background and aims

The first part of the present study sought to answer whether the retrospective perceptions of education of young adults raised in the socialist system and adolescents mostly socialized in the new social, political system reflect social and family transformations beginning with regime change. Based partially on these results, the aim of the second part of the study was to demonstrate how family structure and social relationships of the two age groups affect the differences in perception.

Method

271 young adults took part (123 men and 148 women) in the first study (2002), while in the second study (2018) there were 337 subjects (149 men and 188 women). On both occasions, subjects had to fill in the Family Socialization Questionnaire (Dalbert and Goch, 1997) that measures parenting practices retrospectively.

Results

According to the second-order factor analyses on both occasions both age groups perceive parenting styles similarly. Young adults perceive parenting styles as more restrictive and show a higher level of conformity compared to adolescents in both studies. Comparing the similar construction of parenting factors results proved that adolescents perceived fewer conflict and young adults saw weaker rule-orientation in the family in 2018 than those in the first study.

Consequences

The similarities of the perceptions of parenting between the two age groups could be explained with the stability of the parenting styles and with the homeostatic mechanism of the developmental niche (Super and Harkness, 1986). The later generations living in greater freedom in social life (Robila, 2004) due to the longer consequences of social and political changes perceived fewer conflicts and restrictions in their family life. Young adults' memories of conformity and restriction could be explained as a perception bias resulting from their special social and family situation.

Open access

Célkitűzés

A tanulmány célja, hogy áttekintést nyújtson azon nemzetközi empirikus kutatások főbb eredményeiről, melyek azzal foglalkoznak, hogy az IKT-eszközök használata milyen összefüggést mutat a kognitív működéssel, személyiségvonásokkal. A kognitív működés területei közül a következőkre fókuszál a tanulmány; gondolkodás, figyelem és emlékezet, végrehajtó funkciók, intelligencia. A személyiségvonások közül az impulzivitás, szenzoros élménykeresés és kontrollhelyelvárás szerepe jelenik meg.

Az áttekintés módszertana

Az összefoglaló tanulmány olyan kutatások eredményeire támaszkodik, melyek nemzetközi színtéren született empirikus vizsgálatok a fent felsorolt témákon belül. A tanulmány törekszik a témában friss, releváns nemzetközi empirikus kutatások áttekintésére. A főbb eredmények és az ezekből levont következtetések: Az IKT-eszközök használata feltételezhetően eredményez bizonyos átalakulásokat kognitív működésünkben, azonban a kutatások eredményei arra a következtetésre vezetnek, hogy nem önmagában az IKT-használat az, ami a kognitív változásokat eredményezi, hanem az IKT-eszközök nem megfelelő használata. Vagyis valószínűleg a megfelelő IKT-használati szokások elsajátítása a kulcs abban, hogy az IKT-eszközök kognitív működésünkre gyakorolt negatív hatásainak mérséklésével ki tudjuk használni ezen eszközök előnyeit. Az IKT-eszközök nem megfelelő, problematikus használata olyan személyiségtényezőkkel mutat összefüggést, mint az impulzivitás (türelmetlenség, alacsony önkontroll és kitartás), gátolatlanság unalomintolerancia, külső kontrollos kontrollhelyelvárás. Kérdéses azonban, hogy ezen személyiségbeli jellemzőket valóban az IKT-eszközök bizonyos típusú használata idézi-e elő, vagy fordítva; az eleve ilyen személyiségvonással jellemezhető személyek hajlamosabbak a problematikus IKT-használatra? Ahhoz, hogy erre a kérdésre nagy bizonyossággal választ tudjunk adni, több randomizált kontrollált kutatásra van szükség a területen. A tanulmányban szereplő empirikus kutatásokat így kutatásmódszertani szempontból is fontos megvizsgálni annak érdekében, hogy árnyaltabb következtetéseket tudjunk megfogalmazni elemzésük révén.

Aim

The goal of this paper is to review the main findings of the international empirical studies which are focusing on the relationship of ICT-usage and cognitive functioning, and on the relationship of ICT-usage and personality factors. In the field of cognitive functioning, this paper studies the followings; reasoning, attention, memory functions, executive functions, intelligence. From the personality traits, this paper engages in impulsivity, sensory seeking and locus of control.

The methodology of the review

This paper reviews the relevant and up-to-date international empirical studies, which are made in the aforementioned fields. Main findings and conduisons: The usage of ICT- devices presumably results in changes in our cognitive functioning, but we can conclude from the results of the reviewed studies, that these changes are the impacts of the maladaptive use of these devices. So probably the most important issue is the acquirement of adequate habits in the filed of ICT-usage to moderate the ICT-devices' negative effects on our cognitive functioning, and to maximize the benefits of these devices.The maladaptive, problematic use of ICT-devices is in relationship with some personality traits, with impulsivity (impatience, low self-control, lack of persistence), with disinhibition, boredom susceptibility, and external locus of control. At the same time the direction of casuality is questionable, so we don't know, if problematic ICT-usage causes these changes in our personality, or conversely; people with these personality traits susceptible more to problematic ICT-usage? If we want to answer this question, we need more randomized controlled studies in this field. Therefore it is important to examine the methodology of the empirical studies which are appeared in this paper, in order to make accurate conclusions about them.

Open access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Ferencz Dániel, Bata Erzsébet, Pléh Csaba and Szabó Eszter
Restricted access