Az extracorporalis keringéstámogatás helye az újraélesztésben
The role of extracorporeal life support in cardiopulmonary resuscitation
Az extracorporalis cardiopulmonalis resuscitatio alkalmazásának gyakorisága egyre nő mind a kórházon belüli, mind a kórházon kívüli keringésmegállás ellátásában. A legújabb újraélesztési irányelvek is egyre inkább beépítik javaslataik közé az extracorporalis keringéstámogató eszközök használatát elhúzódó újraélesztés esetén, bizonyos szelektált betegcsoportokban. Mindezek ellenére kevés bizonyíték áll rendelkezésünkre a beavatkozás hatékonyságáról, és még számos nyitott kérdés maradt megválaszolatlanul azt illetően, hogy milyen körülmények között, mely betegcsoportokban van a leginkább létjogosultsága ennek a modalitásnak. Fontos kérdés a terápia időzítése és helyszíne, illetve lényeges az extracorporalis technikákat alkalmazó személyzet megfelelő kiképzése. Összefoglalónkban röviden áttekintjük, hogy a jelenlegi szakirodalom és ajánlások szerint milyen esetekben merülhet fel az extracorporalis újraélesztés megkezdése, milyen típusú mechanikus keringéstámogatás az elsőként választandó az újraélesztés alatt, milyen tényezőket gondoljunk át alkalmazása során, illetve milyen szövődményekre számítsunk. Orv Hetil. 2023; 164(13): 510–514.
A baleseti keringésmegállás patofiziológiája, kialakulása és lefolyása kissé eltér az egyéb körülmények között bekövetkező keringésmegállásoktól, ezért ellátása számos speciális kiegészítést kap a hagyományos újraélesztéshez képest. A baleseti keringésmegállás miatt végzett újraélesztés során még nagyobb prioritást kap a reverzibilis okok kezelése és megszüntetése, mely akár még a mellkaskompressziók megkezdése előtt szükséges lehet. A baleseti keringésmegállást szenvedett betegek ellátására még fokozottabban igaz, hogy az egyes lépések sikere a korai időzítésen és a jól szervezett túlélési láncon múlik, melynek része az emelt szintű prehospitális ellátás, majd a speciális baleseti központokban végzett további terápia. Összefoglaló közleményünkben részletezzük a baleseti keringésmegállás patofiziológiáját – mely segít az egyes ellátási elemek okának megértésében –, valamint az újraélesztés során alkalmazandó legfontosabb diagnosztikus és terápiás lépéseket. Kitérünk arra, hogy melyek a baleseti keringésmegállások leggyakoribb okai, és milyen megoldási stratégiák szükségesek ezek gyors elhárításához. Orv Hetil. 2023; 164(13): 499–503.
A COVID–19-pandémia hatása a hirtelen szívmegállást követő alapszintű újraélesztésre és annak sikerességére
Impact of the COVID–19 pandemic on basic resuscitation and success rate after sudden cardiac arrest
A koronavírus-betegség megjelenése óta világszerte nyomon követik a fertőzésekhez kapcsolódó közvetlen halálozást, és naponta számolják a vírus okozta halálesetek számát. A koronavírus okozta világjárvány nemcsak mindennapi életünket, de a teljes egészségügyi rendszer működését átrendezte. A kórházi felvételre való fokozott igény kapcsán a különböző országok vezetői számos, az egészségügyi ellátást befolyásoló rendkívüli intézkedést vezettek be. Az átrendeződés mind direkt, mind indirekt módon negatív hatással volt a hirtelen szívhalál epidemiológiai mutatóira, a laikus elsősegélynyújtók cardiopulmonalis resuscitatióra való hajlandóságára és a félautomata defibrillátor használatára, ezek a negatív hatások azonban széles határok között mozognak a különböző kontinenseken és országokban. A laikusok és az egészségügyi dolgozók védelme, illetve a pandémia terjedésének megakadályozása érdekében a korábbi alapszintű és emelt szintű újraélesztésre vonatkozó, az Európai Újraélesztési Tanács által megfogalmazott ajánlások számos változtatáson estek át. Orv Hetil. 2023; 164(13): 483–487.
Elektromos defibrillálás, cardioversio – történeti áttekintés
Electrical defibrillation, cardioversion – a historical overview
Ritmus- és frekvenciakontroll újraélesztés kapcsán és keringésmegingással fenyegető szívritmuszavarok esetén
Rhythm and rate control in the context of resuscitation and periarrest states
A szív- és érrendszeri megbetegedések mortalitása jelentősen csökkent az elmúlt években, a hirtelen szívmegállás azonban továbbra is vezető halálok a különböző mortalitási mutatókban, aminek hátterében igen gyakran szívritmuszavar áll. A hirtelen szívhalál elektrofiziológiai okai a kamrai tachycardia, a kamrafibrilláció, az asystolia és a pulzus nélküli elektromos aktivitás. Ezenfelül egyéb szívritmuszavarok is hirtelen szívmegállással fenyegethetnek, ezeket összefoglalóan malignus ritmuszavaroknak hívjuk. A különféle arrhythmiák gyors és pontos felismerése, azok megfelelő ellátása komoly kihívásokat jelent mind a prehospitális, mind pedig a kórházi ellátás szintjén. Ezekben az állapotokban kritikus jelentőségű az életveszélyes állapot azonnali észlelése, valamint a gyors reakció és kezelés. Jelen közleményünk a különböző eszközös és gyógyszeres kezelési lehetőségeket veszi sorra a keringésmegingással fenyegető állapotokban, az Európai Újraélesztési Tanács 2021. évi ajánlásának tükrében. Cikkünkben taglaljuk ezen állapotok epidemiológiáját, etiológiáját, bemutatjuk továbbá a különböző tachy- és bradyarrhythmiák korszerű ellátási lehetőségeit, ami segítséget nyújt e kórképek ellátásában mind kórházi körülmények között, mind pedig kórházon kívüli ellátóhelyeken. Orv Hetil. 2023; 164(13): 504–509.
Újraélesztés speciális körülmények között
Cardiopulmonary resuscitation in special circumstances
Mind az alap-, mind az emelt szintű újraélesztés során találkozhatunk olyan helyzetekkel, amelyek nehezítik a standard újraélesztési algoritmus menetét. Az Európai Újraélesztési Tanács az elmúlt évtizedben egyre részletesebb ajánlásokat fogalmazott meg ezen szituációk diagnosztikájával és terápiájával kapcsolatban. Összefoglaló közleményünkben részletezzük azokat a legfontosabb irányelveket, amelyek e speciális körülmények ellátására vonatkoznak. Ezen helyzetek megoldásában kiemelten fontos az ellátók megfelelő képzettsége a nem technikai készségek és a helyes csapatmunka terén. Az egyes speciális újraélesztési körülmények megoldásában egyre nagyobb szerepet kapnak az extracorporalis keringés- és légzéstámogató eszközök, melyek körültekintően, megfelelő betegszelekció és időzítés mellett használhatók. Mindezek mellett közleményünkben részletezzük a keringésmegállás legfontosabb reverzibilis okaira vonatkozó ellátási lépéseket, valamint kitérünk arra, hogy bizonyos speciális helyszíneken (például újraélesztés általános és szívműtőben, katéterlaborban, dialízisállomáson, fogorvosi rendelőben), illetve bizonyos különleges betegcsoportokban (asztmás vagy COPD-s beteg, elhízott beteg, neurológiai kórkép miatt újraélesztett beteg, várandós nő) milyen diagnosztikus és terápiás lépésekkel szükséges kiegészíteni az újraélesztési és postresuscitatiós betegellátást. Orv Hetil. 2023; 164(13): 488–498.
Abstract
Fluctuating prices can cause unintended redistribution of income and wealth, which may be particularly painful to lower income households. Our study examines the indirect effects of this redistribution in an empirical way: it focuses on the capital market distortions of inflation and the disparities in wealth and income. Consumer Price Index (CPI) measures average inflation. However, households feel different inflation rates because their expenditure patterns are different from the ‘average’ patterns. We used the Kruskal – Wallis H test to determine if there are statistically significant differences between low- and high-income households. We calculated alternative inflation rates based on income deciles' different consumption basket. The study finds that households with low income often feel higher inflation than in the actual price indices published by the statistical offices. As our research shows, individuals in different wealth deciles perceive significantly different inflation. Our results also provide important information for economic policymakers, because if social groups perceive different inflation, it modifies the expected behaviour of the population, thereby weakening the economic policy effectiveness of different decisions.
Abstract
We aimed to enrich the empirical picture and to better understand the nature of post-communist capitalism in the new EU member states in Central and Eastern Europe (CEE11). Our main research goal is to assess the degree of similarity of the institutional architectures in these countries toward each of the four models of capitalism in Western Europe distinguished by Bruno Amable (2003), represented in our research by one Western European country being the most typical empirical approximation of a particular ‘ideal-typical’ model. The study is based on the application of a new method designed for the purpose of our research, the coefficients of similarity. Our empirical exercise shows that the CEE11 countries exhibited on average the greatest relative similarity to the Mediterranean model of capitalism, represented by Spain and Italy. At the same time, they also displayed a considerable institutional proximity to the Continental model of capitalism, represented by Germany, and – to a lesser extent – to two remaining benchmarks. These findings may be generalized as the prevalence of a polycentric pattern of institutional similarity of the CEE11 economies to the established models of Western European capitalism which makes the emerging post-communist capitalism a distinct research category and adds to its patchwork nature.
Abstract
We analyse the effect of the European Central Bank's (ECB) monetary shock spillover and its impact on the European Union's 9 countries outside the euro area (EA) between 2000 and 2020. We use the sign-restricted Bayesian VAR model and subsequent interpretation by plotting the impulse-response functions. Moreover, we investigate both conventional and unconventional monetary policies and its international transmission. The spillover of monetary policy is growing with the openness of economies and the ongoing deepening of integration. The output responds to the EA's monetary shock flexibly and persistently, but there is considerable heterogeneity across countries. We claim that it is essential for central banks outside the EA to monitor and incorporate the ECB's monetary policy spillover into decision-making processes. In particular, the international transmission of the unconventional monetary policy has a fundamental effect on the development of the price level, thus achieving price stability. In the case of implementing a counter-cyclical policy, it is also necessary to monitor conventional policy. However, there is no need to fight the spillover effect since there is no beggar-thy-neighbour problem, i.e., spillover effect works in the same direction in both domestic and foreign country.
Abstract
The article deals with the estimation of import intensities of exports, final consumption expenditures and gross fixed capital formation. It uses the input-output methodology of computing direct and indirect imports to the final demand components, which compares with regression estimates. Unlike the widely used turnover approach, the results contribute fundamentally to knowledge about the genuine openness of the Czech economy with regard to how much value-added is exported. In 2015, the highest import intensity for exports amounting to 52%, closely followed by 49% for investments. Household consumption worked with 41% import intensity, while general government consumption expenditures showed the lowest import intensity of 16%. Based on our input-output findings, the true openness of the Czech economy can be revealed. While turnover of exports to GDP reached 80% in 2019, the value-added approach showed only a half, i.e., 40% value-added was exported. It implies a contra-intuitive conclusion that even in a relatively small and highly integrated country into the globalized economy, there is a 60% majority of the non-tradeable goods.
