Browse

You are looking at 1 - 10 of 83,498 items for

  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Az anatómia, szövet- és fejlődéstan oktatásának jelene és jövője az orvosképzésben

Presence and future of the teaching of anatomy, histology and embryology in the medical curriculum

Orvosi Hetilap
Author:
Alán Alpár

Hazai orvosképző helyeinken az emberi test szerkezetét az anatómia, szövet- és fejlődéstan egységében tanítjuk. Ez a dolgozat áttekinti és gondolatokat fogalmaz meg tárgyunk jelenével és jövőjével kapcsolatban. Az orvosképzés sarokkövét jelentő anatómiaoktatásnak úgy kell választ adnia a rohamléptékben fejlődő orvostudomány kérdéseire és igényeire, hogy mindeközben egy megváltozott társadalmi és gazdasági környezethez igazodó orvosképzést kell szolgálnia. Oktatógárdánknak olyan hallgatókkal kell közösen fáradoznia a tudás átadásán, akik egy digitális, sokszor virtuális világban nőttek fel, de nagyon is valóságos, gyakorlati képzés során kell orvossá válniuk. A tudás átadásának új módszertanával kell kiegészítenünk a valóságot megmutató jógyakorlatot, melyben a makroszkópos anatómiai tudást a boncasztalnál, a mikroszkópos anatómiai tudást a mikroszkóp mellett értetjük meg, s ebben a fejlődéstani ismeretek nélkülözhetetlen és folyamatos kiinduló- és támpontot adnak. A korlátozott számú előadások a tényközlés helyett a megértetést, a gyakorlatok a megtapasztalást kell hogy szolgálják, míg a vizsgák egy tanár-diák komplementer képességei mentén átadott tudásanyag objektív, igényes tükrét kell hogy nyújtsák. Új és leendő anatómus munkatársaink számára a tudományos munka és a kiérdemelt függetlenség jövőjét kell láttatnunk és biztosítanunk, melyben a rezidens- és szakorvosképzés, valamint a makroszkópos anatómiai témájú tudományos témák, munkatervek felé való gondolkodás nyit új utakat. Ápoljuk és gyakoroljuk, ami magyar és nemzetközi képzésünk visszajelzései alapján kiváló és igényelt, de keresnünk kell tárgyunk további helyét és lehetőségét mind a graduális, mind a posztgraduális képzésben és a tudományban. Orv Hetil. 2024; 165(9): 323–331.

Open access

A COVID–19-fertőzéssel és -immunizációval szerzett tapasztalatok felnőtt cystás fibrosisos betegcsoportban

Experience with COVID–19 infection and immunization in a group of adult patients with cystic fibrosis

Orvosi Hetilap
Authors:
Zoltán Örlős
,
Zsuzsanna Miklós
, and
Ildikó Horváth

Bevezetés: Habár a nem transzplantált, cystás fibrosisban szenvedő betegek többségében enyhe lefolyást mutat a COVID–19-fertőzés, a betegek kis hányadában súlyos lefolyású kórforma alakul ki. Célkitűzés: A célok között szerepelt azoknak a rizikófaktoroknak az azonosítása, amelyek megnövelik a koronavírussal fertőzött cystás fibrosisos betegek hospitalizációs igényét, emellett a betegek átoltottságát és a fertőzésben alkalmazott kezeléseket is vizsgálni kívántuk. Módszer: Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet Cystás Fibrosis Részlegén gondozott 145 beteg adatait elemeztük retrospektív módon a pandémia kitörése és 2022. december 31. között. Eredmények: A vizsgált időszakban a betegek 85,5%-a részesült SARS-CoV-2-alapimmunizációban, a beadott védőoltások 70,9%-a mRNS-alapú volt. A betegek 49,65%-a vészelte át a fertőzést, a fertőzöttek 13,9%-a kórházi ellátást igényelt. A súlyos lefolyású COVID–19 legfontosabb prediktora az erőltetett kilégzési másodpercvolumen (FEV1) 35%-os vagy annál alacsonyabb értéke (OR: 6,25, p = 0,01). Megbeszélés: Vizsgálati eredményeink azt mutatják, hogy súlyos, kórházi ellátást igénylő COVID–19-fertőzés gyakrabban alakul ki az eleve kisebb FEV1-értékkel rendelkező cystás fibrosisos betegek körében. Felmérésünk alapján a felnőtt cystás fibrosisos betegek oltási fegyelme jelentősen meghaladja az országos átlagot, többségük már emlékeztető oltásban is részesült. Következtetés: A prediktorok ismerete segíthet meghatározni azokat a cystás fibrosisos betegeket, akiknél fokozott figyelem és gyors terápiás döntéshozatal szükséges COVID–19-infekció akvirálása esetén. Orv Hetil. 2024; 165(9): 332–337.

Open access

A krónikus obstruktív tüdőbetegség miatt fenntartó inhalációs kezelésben részesült betegek epidemiológiai és terápiás jellemzői 2011 és 2019 között Magyarországon

Epidemiological and treatment characteristics of patients with chronic obstructive pulmonary disease on maintenance inhaled therapy between 2011 and 2019 in Hungary

Orvosi Hetilap
Authors:
Krisztina Vincze
,
Margit Bíró
,
Márta Kamocsai
,
Péter †Andriska
,
Balázs Sánta
, and
Zsófia Lázár

Bevezetés: A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) morbiditása és mortalitása a világon és hazánkban is emelkedik. A betegség kezelésének alapja a fenntartó inhalációs terápia és a betegek ezzel szembeni jó adherenciája, de hazánkban a kezelt betegek tekintetében kevés adattal rendelkezünk. Célkitűzés: A COPD miatt 2011 és 2019 között kezelt betegek főbb epidemiológiai és terápiás jellemzőinek meghatározása és ezek összehasonlítása. Módszerek: A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatbázisának használatával vizsgáltuk a 2011 és 2019 között fenntartó inhalációs kezelés alatt álló COPD-s betegek adatait (>40 év, az adott évben vagy az azt megelőző bármelyik évben J44-es BNO-kódra felírt fenntartó inhalációs gyógyszert váltott ki minimum 1 alkalommal, melyet kevesebb mint 1 éven belül követett még két további kiváltás). A betegek adatai a bekerülés évétől kezdve minden évben elemzésre kerültek. A betegek korát, nemét, inhalációs kezelési sémáit, a fenntartó inhalációs kezeléssel szembeni adherenciát (gyógyszerkiváltás alapján) és a retard oralis teofillinkészítmények kiváltását hasonlítottuk össze évenként (khi2-próba). Eredmények: Összesen 227 251 beteg adatait elemeztük (2011–2019: 81 308–160 241 fő/év). 2011-ben a 70 év feletti és férfi betegek, míg 2019-ben a 60–69 éves és női betegek voltak többségben. Az egykomponensű, hosszú hatású hörgőtágítót és az inhalációs kortikoszteroidot kiváltó betegek aránya a megfigyelési időszakban csökkent, míg a kettős bronchodilatatorok kiváltása megjelent és fokozatosan emelkedett. A betegek csak valamivel több mint felének esetében (2019: 51,6%) volt jó a fenntartó inhalációs kezeléssel szembeni adherencia (>180 nap/év). Az oralis teofillinkészítményt kiváltók száma nem csökkent (2019-ben a kiváltók aránya: 32%). Megbeszélés: 2011 és 2019 között a fenntartó inhalációs kezelés alatt álló COPD-s betegek száma elmarad a regisztrált betegek számától. A fenntartó inhalációs terápiával szembeni adherencia a betegek jelentős részében nem megfelelő. Az oralis teofillinkészítményeket kiváltók aránya magas. Következtetés: A COPD-s betegek fenntartó inhalációs kezelésével szembeni adherencia javítása szükséges, hogy hazánkban a betegség prognózisa kedvezőbb legyen. Orv Hetil. 2024; 165(9): 338–345.

Open access

Markhot Ferenc 260 évvel ezelőtt latinul írt műve megjelent magyar nyelven

Ferenc Markhot’s work written in Latin 260 years ago is published in Hungarian

Orvosi Hetilap
Author:
Béla Gömör
Restricted access

Nyaki tumort utánzó elváltozás egy 13 éves fiúban: post-COVID-bartonellosis

Tumor-like lesion in a 13-year-old boy: post-COVID bartonellosis

Orvosi Hetilap
Authors:
Zoltán Iszlai
,
Prince Ottor
,
Erika Tóth
,
Anikó Korcsmáros
, and
Tamás Karosi

Egy 13 éves fiú lázzal, köhögéssel, szaglásvesztéssel és kb. 2 × 3 cm átmérőjű, jobb oldali nyaki elváltozással jelentkezett hozzátartozójának kíséretében kórházunk gyermekgyógyászati szakambulanciáján. A vizsgálat előtt 24 nappal a dokumentált nasopharyngealis COVID–19-gyorstesztje pozitivitást mutatott. Mivel az ultrahangvizsgálaton beolvadási jeleket nem tapasztaltak, orális antibiotikumterápiát (klaritromicin, 2 × 500 mg) javasoltak 7 napig, szerológiai vizsgálatokra vért vettek. A beteg 2 nap elteltével újból jelentkezett az elváltozás progresszív növekedése miatt. Osztályunkon vékonytű-biopszia, valamint nyaki és mellkasi CT-vizsgálatok történtek. A citológiai vizsgálat C3-diagnózissal zárult anélkül, hogy egyértelműen kizárta volna az aspirált sejtek rosszindulatú jellemzőit. A nyaki és mellkasi CT kb. 60 × 46 × 40 mm-es, supraclavicularisan elhelyezkedő inhomogén nyaki daganatot írt le, az intrathoracalis régió inváziója nélkül, tályogképződés lehetséges jeleivel, azonos oldali vena jugularis kompresszióval. Idővel a Bartonella henselae szerológiai vizsgálat pozitivitást mutatott. A nyaki képlet műtéti eltávolítása mellett döntöttünk. Szövettani vizsgálattal nekrotizáló és nem nekrotizáló granulomák voltak kimutathatók atípusos sejtek jelenléte nélkül. Ezek és a szerológiai eredmény alapján a bartonellosis diagnózisát állítottuk fel. Bár a SARS-CoV-2-fertőzés hatásáról a bartonellosis klinikai lefolyására az irodalomban nem találtunk adatot, esetünk kapcsán elképzelhetőnek tartjuk, hogy a COVID–19 által legyengített szervezetben a bakteriális fertőzés az egyébként ártalmatlan betegség helyett a bartonellosis súlyosabb klinikai képét okozta, melynek megoldását a gyógyszeres kezelésre nehezen reagáló nyaki elváltozás teljes eltávolítása jelentette. Orv Hetil. 2024; 165(9): 351–355.

Full access

Ultrahangvezérelt dekompresszió kéztőalagút-szindróma kezelésére

Ultrasound-guided decompression in the treatment of carpal tunnel syndrome

Orvosi Hetilap
Authors:
Gábor Czigléczki
and
György Berényi

Bevezetés: A kéztőalagút-szindróma hazánkban is gyakran előforduló megbetegedés, akár minden 10. embert érintheti. Korai tüneteinek felismerése elengedhetetlen az időben történő diagnózishoz és a beavatkozáshoz. Súlyos vagy konzervatív kezelésekre nem reagáló esetekben sebészeti beavatkozás válhat szükségessé. Célkitűzés: A jelen közlemény célja egy hazánkban újonnan meghonosított, ultrahangvezérelt dekompressziós műtét bemutatása és eredményeinek taglalása. Módszer: A műtét egynapos sebészeti ellátás keretében történik, lokális érzéstelenítésben. Ultrahang segítségével azonosítjuk a medianus ideg lefutását, a fontosabb érképleteket, biztonsági határokat. 2 mm-es bőrmetszésen keresztül folyamatos ultrahangkontroll alatt vezetjük be a műtéti eszközöket. A sarlós szikével alulról metsszük át a ligamentum carpi transversumot, így dekomprimálva a medianus ideget. A teljes dekompressziót igazoljuk ultrahanggal és segédeszközökkel is. A sebet a legtöbb esetben ragasztjuk. Eredmények: A módszert 44 beteg esetében végeztük 2022. október és 2023. november között. A műtétet megelőzően minden esetben ultrahangvizsgálat is történt a szekunder okok és a kontraindikáló tényezők (például egyedi éranatómia) kizárására. Műtéti indikációnak az elektrofiziológiailag igazolt, közepes vagy súlyos fokú idegi károsodást, továbbá a betegek által jelzett, az életminőséget jelentősen rontó, tűrhetetlen panaszokat tekintettük. Intraoperatív vagy major komplikációt egyetlen esetben sem tapasztaltunk. 2 esetben jelentkezett kisebb komplikáció (bőrpír, hosszabb gyógyulás a kéz túl korai erőltetése miatt). A betegek már a műtétet követő 2. naptól a tünetek jelentős csökkenését tapasztalták, és az operált kezüket a mindennapokban használhatták. A zsibbadásos panaszok megszűnése átlagosan 2,5 hét alatt következett be. Következtetés: Az ultrahangvezérelt dekompresszió kiváló és biztonságos lehetőséget nyújt a kéztőalagút-szindróma minimálisan invazív kezelésére. A technika fő előnyei közül kiemelhető az apró vágásból származó kisebb fokú hegesedés, valamint a rövid ideig tartó rehabilitáció és munkába való gyors visszatérés lehetősége. Orv Hetil. 2024; 165(9): 346–350.

Restricted access

Abstract

The potential of ostracod species as indicators of water quality and the influence of key ecological parameters on their distribution were evaluated by collecting samples from 39 streams during the spring, summer, and autumn seasons. Thirty-seven ostracod taxa (23 living, 14 subfossil) were identified, with Hemicypris anomala (Klie, 1938) being newly reported for Turkey. The summer season exhibited the highest diversity, indicated by the highest Shannon index value of 2.119, while the spring season showed the lowest diversity with a Shannon index value of 1.673. The variability in species composition was greater in the autumn than in other seasons. Among the nine factors affecting species distribution, the first three were found to be total nitrogen, magnesium, and elevation. Ilyocypris decipiens Masi, 1905 and Stenocypris intermedia Klie, 1932 indicated medium water quality in relation to the electrical conductivity, dissolved oxygen, total nitrogen and phosphorus. Stenocypris intermedia depicted waters of medium quality for biological oxygen demand and poor quality for nitrate. Ilyocypris monstrifica (Norman, 1862) signaled waters of good quality for total nitrogen and medium quality for dissolved oxygen. Potamocypris fallax Fox, 1967 and Potamocypris similis G.W. Müller, 1912 characterized good and medium water quality regarding dissolved oxygen and total phosphorus, respectively. Cypridopsis vidua (O.F. Müller, 1776) was identified as a positive-pollution indicator related to ammonium. The results suggest that ostracods have great potential as indicators of water quality, but more detailed studies on water quality parameters and ostracods are needed.

Open access

Abstract

Plasmodium vivax is the most prevalent cause of malaria in Thailand and is predominant in malarial endemic areas worldwide. P. vivax infection is characterized by low parasitemia, latent liver-stage parasites, or asymptomatic infections leading to underreported P. vivax cases. These are significant challenges for controlling and eliminating P. vivax from endemic countries. This study developed and evaluated a dot-blot enzyme-linked immunosorbent assay (ELISA) using PvMSP1-42 recombinant antigen for serological diagnosis based on the detection of antibodies against P. vivax. The optimal PvMSP1-42 concentration and dilutions of anti-human IgG horseradish peroxidase (HRP)-conjugated antiserum were tested on 88 serum samples from P. vivax, Plasmodium falciparum and bacterial infection, including healthy individuals. A cut-off titer of 1:800 produced optimal values for sensitivity and specificity of 90.9 and 98.2%, respectively, with an accuracy of 95.5%. The positive and negative predictive values were 96.8 and 94.7% respectively. The results from microscopic examination and dot-blot ELISA showed strong agreement with the 0.902 kappa index. Thus, the dot-blot ELISA using PvMSP1-42 antigen provided high sensitivity and specificity suitable for serodiagnosis of P. vivax infection. The test is a simple and quick diagnostic assay suitable for field testing as it does not require specific equipment or particular skills.

Open access

Abstract

This study investigates the impact of review quality (a situational stimulus) on consumers' risk perception and purchase intention in cross-border e-commerce based on the Stimulus-Organism-Response (SOR) model. In doing so, quantitative research involving 400 Hungarian respondents was performed. The data were analysed using composite-based structural equation modelling (SEM). The study concludes that an experience created through highly qualified online reviews of previous consumers has a significant effect on mitigating consumers' risk perception while increasing their purchase intentions. The study also differentiates two aspects of risk, including perceived risk and affective risk, and reveals the two-fold mechanism of the decision-making journey. These results enrich the existing literature by supporting the use of the SOR model and introducing review quality as a situational stimulus to explain consumers' risk perception and purchase behaviours in cross-border e-commerce. Additionally, the study also provides valuable guidance in website design that can stimulate purchasing while lowering online perceived risk.

Open access