Az extracorporalis keringéstámogatás helye az újraélesztésben
The role of extracorporeal life support in cardiopulmonary resuscitation
Az extracorporalis cardiopulmonalis resuscitatio alkalmazásának gyakorisága egyre nő mind a kórházon belüli, mind a kórházon kívüli keringésmegállás ellátásában. A legújabb újraélesztési irányelvek is egyre inkább beépítik javaslataik közé az extracorporalis keringéstámogató eszközök használatát elhúzódó újraélesztés esetén, bizonyos szelektált betegcsoportokban. Mindezek ellenére kevés bizonyíték áll rendelkezésünkre a beavatkozás hatékonyságáról, és még számos nyitott kérdés maradt megválaszolatlanul azt illetően, hogy milyen körülmények között, mely betegcsoportokban van a leginkább létjogosultsága ennek a modalitásnak. Fontos kérdés a terápia időzítése és helyszíne, illetve lényeges az extracorporalis technikákat alkalmazó személyzet megfelelő kiképzése. Összefoglalónkban röviden áttekintjük, hogy a jelenlegi szakirodalom és ajánlások szerint milyen esetekben merülhet fel az extracorporalis újraélesztés megkezdése, milyen típusú mechanikus keringéstámogatás az elsőként választandó az újraélesztés alatt, milyen tényezőket gondoljunk át alkalmazása során, illetve milyen szövődményekre számítsunk. Orv Hetil. 2023; 164(13): 510–514.
A baleseti keringésmegállás patofiziológiája, kialakulása és lefolyása kissé eltér az egyéb körülmények között bekövetkező keringésmegállásoktól, ezért ellátása számos speciális kiegészítést kap a hagyományos újraélesztéshez képest. A baleseti keringésmegállás miatt végzett újraélesztés során még nagyobb prioritást kap a reverzibilis okok kezelése és megszüntetése, mely akár még a mellkaskompressziók megkezdése előtt szükséges lehet. A baleseti keringésmegállást szenvedett betegek ellátására még fokozottabban igaz, hogy az egyes lépések sikere a korai időzítésen és a jól szervezett túlélési láncon múlik, melynek része az emelt szintű prehospitális ellátás, majd a speciális baleseti központokban végzett további terápia. Összefoglaló közleményünkben részletezzük a baleseti keringésmegállás patofiziológiáját – mely segít az egyes ellátási elemek okának megértésében –, valamint az újraélesztés során alkalmazandó legfontosabb diagnosztikus és terápiás lépéseket. Kitérünk arra, hogy melyek a baleseti keringésmegállások leggyakoribb okai, és milyen megoldási stratégiák szükségesek ezek gyors elhárításához. Orv Hetil. 2023; 164(13): 499–503.
A COVID–19-pandémia hatása a hirtelen szívmegállást követő alapszintű újraélesztésre és annak sikerességére
Impact of the COVID–19 pandemic on basic resuscitation and success rate after sudden cardiac arrest
A koronavírus-betegség megjelenése óta világszerte nyomon követik a fertőzésekhez kapcsolódó közvetlen halálozást, és naponta számolják a vírus okozta halálesetek számát. A koronavírus okozta világjárvány nemcsak mindennapi életünket, de a teljes egészségügyi rendszer működését átrendezte. A kórházi felvételre való fokozott igény kapcsán a különböző országok vezetői számos, az egészségügyi ellátást befolyásoló rendkívüli intézkedést vezettek be. Az átrendeződés mind direkt, mind indirekt módon negatív hatással volt a hirtelen szívhalál epidemiológiai mutatóira, a laikus elsősegélynyújtók cardiopulmonalis resuscitatióra való hajlandóságára és a félautomata defibrillátor használatára, ezek a negatív hatások azonban széles határok között mozognak a különböző kontinenseken és országokban. A laikusok és az egészségügyi dolgozók védelme, illetve a pandémia terjedésének megakadályozása érdekében a korábbi alapszintű és emelt szintű újraélesztésre vonatkozó, az Európai Újraélesztési Tanács által megfogalmazott ajánlások számos változtatáson estek át. Orv Hetil. 2023; 164(13): 483–487.
Elektromos defibrillálás, cardioversio – történeti áttekintés
Electrical defibrillation, cardioversion – a historical overview
Ritmus- és frekvenciakontroll újraélesztés kapcsán és keringésmegingással fenyegető szívritmuszavarok esetén
Rhythm and rate control in the context of resuscitation and periarrest states
A szív- és érrendszeri megbetegedések mortalitása jelentősen csökkent az elmúlt években, a hirtelen szívmegállás azonban továbbra is vezető halálok a különböző mortalitási mutatókban, aminek hátterében igen gyakran szívritmuszavar áll. A hirtelen szívhalál elektrofiziológiai okai a kamrai tachycardia, a kamrafibrilláció, az asystolia és a pulzus nélküli elektromos aktivitás. Ezenfelül egyéb szívritmuszavarok is hirtelen szívmegállással fenyegethetnek, ezeket összefoglalóan malignus ritmuszavaroknak hívjuk. A különféle arrhythmiák gyors és pontos felismerése, azok megfelelő ellátása komoly kihívásokat jelent mind a prehospitális, mind pedig a kórházi ellátás szintjén. Ezekben az állapotokban kritikus jelentőségű az életveszélyes állapot azonnali észlelése, valamint a gyors reakció és kezelés. Jelen közleményünk a különböző eszközös és gyógyszeres kezelési lehetőségeket veszi sorra a keringésmegingással fenyegető állapotokban, az Európai Újraélesztési Tanács 2021. évi ajánlásának tükrében. Cikkünkben taglaljuk ezen állapotok epidemiológiáját, etiológiáját, bemutatjuk továbbá a különböző tachy- és bradyarrhythmiák korszerű ellátási lehetőségeit, ami segítséget nyújt e kórképek ellátásában mind kórházi körülmények között, mind pedig kórházon kívüli ellátóhelyeken. Orv Hetil. 2023; 164(13): 504–509.
Újraélesztés speciális körülmények között
Cardiopulmonary resuscitation in special circumstances
Mind az alap-, mind az emelt szintű újraélesztés során találkozhatunk olyan helyzetekkel, amelyek nehezítik a standard újraélesztési algoritmus menetét. Az Európai Újraélesztési Tanács az elmúlt évtizedben egyre részletesebb ajánlásokat fogalmazott meg ezen szituációk diagnosztikájával és terápiájával kapcsolatban. Összefoglaló közleményünkben részletezzük azokat a legfontosabb irányelveket, amelyek e speciális körülmények ellátására vonatkoznak. Ezen helyzetek megoldásában kiemelten fontos az ellátók megfelelő képzettsége a nem technikai készségek és a helyes csapatmunka terén. Az egyes speciális újraélesztési körülmények megoldásában egyre nagyobb szerepet kapnak az extracorporalis keringés- és légzéstámogató eszközök, melyek körültekintően, megfelelő betegszelekció és időzítés mellett használhatók. Mindezek mellett közleményünkben részletezzük a keringésmegállás legfontosabb reverzibilis okaira vonatkozó ellátási lépéseket, valamint kitérünk arra, hogy bizonyos speciális helyszíneken (például újraélesztés általános és szívműtőben, katéterlaborban, dialízisállomáson, fogorvosi rendelőben), illetve bizonyos különleges betegcsoportokban (asztmás vagy COPD-s beteg, elhízott beteg, neurológiai kórkép miatt újraélesztett beteg, várandós nő) milyen diagnosztikus és terápiás lépésekkel szükséges kiegészíteni az újraélesztési és postresuscitatiós betegellátást. Orv Hetil. 2023; 164(13): 488–498.
Abstract
Drones, specifically quadcopters, have increased in importance during the last years due to their wide range of applications, from civil applications to military employment. One of the most important issues in quadcopters is the efficient control system. While many researchers have dealt with building control systems for symmetric quadcopters, this work presents an efficient control system for asymmetric quadcopters using evolutionary computations. The problem is well-defined throughout the paper, and the methodology is explained in detail in the respective sections. A genetic algorithm is used to tune the weighting matrix of the control system after formulating the control system as an optimization problem. The genetic algorithm was fast and active to increase the performance of the proposed system.
Abstract
Processes in the past decades have resulted in the segmentation of European industries into ‘headquarter’ and ‘factory’ economies, though these categories are not fully distinct. ‘Headquarter’ economies typically host the higher value added activities and service units while ‘factory’ economies are popular locations for lower segments of the value chains. This setup has implications for EU level industrial policy strategies. In the current times of accelerating technological development and the ever growing servitisation of industries, ‘headquarter’ economies genuinely have better capabilities and resources to gain more share of the value added, and can actually steer the course of events in the sector. In the EU peripheries, new investment often covers relocation of previous technologies and retired assets of original equipment manufacturers (OEMs). The ‘factory’ economies are in a disadvantage in several aspects, while the headquarters optimise according to their own set of strategic preferences, which further compromises the opportunities of industrial actors in the peripheries to shape their own future. Industrial policies, however smart and well designed, have limited chances to influence the character and speed of changes. We review reported cases through which we test literature and contrast realities with aspirations regarding smart and sustainable industrial development across the EU.
Abstract
In the first, mostly fictitious part of his Myreur des histors Jean d’Outremeuse tells the story of the origins of the Franks combining the two traditional narratives, that of the Chronicle of Pseudo-Fredegarius, and that of the Liber historiae francorum. In his text Gaulois and Sicambrins, both descending from Trojan refugees, are united after some conflict as the same people, ancestors of the French. Instead of locating Sicambria to Hungary as some of his comtemporaries do, he is attributing to a secondary but significant role to Hungary as a colony and rival of Danemark, another important kingdom in his narrative. The article argues that it might be a kind of compensation of putting apart Hungary from the story of Sicambria, and also a consequence of the phonetic closeness of Hongrie (Hungary) and the city of Tongres, which is in the center of the narrative before the foundation of Liège.
Abstract
Whether occasioned through careful, consistent meditative practice or through quicker means like the ritual ingestion of psilocybin or ayahuasca, global contemplative practices have established effective systems of implementing, directing, and integrating the very kinds of non-ordinary experiences central to psychedelic use. However, contemplative traditions are largely absent from the present discourse on psychedelic therapy. This paper addresses this gap and offers a novel analysis of psychedelic-assisted therapy through the lens of the Tibetan Buddhist contemplative tradition. It first establishes a baseline for comparing the non-ordinary experience occasioned by Tibetan Buddhist meditation and the psychedelic experience by referencing the phenomenological literature of both. It then articulates the Tibetan contemplative framework of view, meditation, action (Tib. lta sgom spyod gsum) as the way Tibetan Buddhism directs its non-ordinary meditative experience towards its desired ends and suggests how this framework may be applied to psychedelic-assisted therapy. Finally, this paper uses this Tibetan Buddhist lens of analysis to compare and assess two protocols for psychedelic-assisted therapy and to make recommendations for future clinical protocols. Given the phenomenological similarity of Tibetan Buddhist meditative experience and the psychedelic experience, this article suggests that a more intensive preparatory session where maladaptive conceptual narratives are worked through and beneficial ones are introduced, repeated dosing sessions, and a more directed psychedelic experience may increase the efficacy of psychedelic-assisted therapy. It thus argues that the insights of the Tibetan framework of view, meditation, action can improve future protocols and allow for psychedelic-assisted therapy to be of even greater benefit.
