Browse

You are looking at 1 - 10 of 84,530 items for

  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Ihletett alkotószellem

Nagy Elemér hagyatékban őrzött tervei az elméleti munkásság tükrében

Inspired Creativity

Designs from the Personal Archive of Elemér Nagy in the Perspective of his Theoretical Oeuvre
Építés - Építészettudomány
Author:
Dániel Laczó

Nagy Elemér (1928–1985) tervezőként és teoretikusként egyaránt kiemelkedő életművet teremtett. Épülettervekben és elméleti munkákban gazdag életművének jelentős hányada jól megismerhető. Épületeit magas minőségben publikálta a Magyar Építőművészetben. Történeti, elméleti munkásságának eredményeit cikkekben és könyvekben is közreadta. Ezeken felül előadásokat, kiállításokat szervezett. Korai halála utáni visszaemlékezésekben életrajza több helyen is felidézésre került, munkáiból kiállítás készült. Ugyanakkor még egy ilyen jól dokumentált pálya képét is árnyalja és gazdagítja a Gyenesdiáson őrzött és mind ez ideig feltáratlan szakmai hagyatékának felkutatása. Különösen érdekes a tervezői és elméletírói pálya összefüggéseinek vizsgálata. Kutatásom célja annak felderítése, hogy Nagy Elemér elméleti érdeklődése mennyiben befolyásolta hagyatékban őrzött terveit.

Nagy Elemér a Budapesti Műszaki Egyetemen végzett, majd itt helyezkedett el mint oktató, emellett vállalkozott kisebb tervezési feladatokra, pályázatokra. Pályájának döntő fordulata az 1960-as évek fordulójához köthető: ekkor került a Magyar Építőművészet című folyóirathoz és a Középülettervező Vállalathoz, ahol később vezető beosztásban dolgozott egészen haláláig. A gyenesdiási családi nyaralóban őrzött hagyatéka is követi e változást, a hatvanas évektől kezdve ritkul a leletanyag, mivel innentől jellemzően a tervezővállalathoz kötődnek tervezési munkái. A hagyaték sajátossága így éppen az, hogy Nagy Elemér önálló szellemi munkáját dokumentálja, tervanyaga különösen alkalmas arra, hogy saját tervezői elképzeléseit megismerhessük belőle és összevessük azt az ihlető forrásként felhasználható elmélettel.

Jelen kutatás alapját e jól megőrzött hagyaték épülettervekre vonatkozó része, valamint az annak otthont adó nyaralóépület képezi. A hallgatói rajzanyag műszaki részei, így az ábrázoló geometriai, építészettörténeti, épületszerkezettani tervlapok oktatásmódszertani és -történeti szempontból ugyan érdekesek lehetnek, ahogyan a Dánia építészete című könyvhöz, illetve egyéb írásművekhez összegyűjtött források is egy elméleti-filológiai vizsgálat számára, ezek azonban nem képezik jelen kutatás tárgyát.

Restricted access

We improve the lower bound on the translative covering density of tetrahedra found by Y. Li, M. Fu and Y. Zhang. Our method improves the bound from 1.00122 to 1.0075, but also shows the existence of similar lower density bounds for any polyhedron which has a face without opposite parallel face or edge.

Restricted access

Vezetők online munkavégzéssel kapcsolatos tapasztalatainak interjús vizsgálata

Interview research of managers' experiences about online work

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Tünde Polonyi
,
Ágnes Bernáth
,
Veronika Véghné Madarasi
,
Judit Szenográdi
,
Flóra Csontos
, and
Judit Kovács

Háttér és célkitűzések: A Covid–19-járvány megjelenése alapjaiban változtatta meg az életünket, annak korlátozó intézkedései a munkahelyekre is beszivárogtak, és hatással voltak számos munkahelyi tényezőre. Vizsgálatunk célkitűzése az volt, hogy a vezetők tapasztalatait térképezzük fel az online munkavégzéssel kapcsolatosan. A home office munkával kapcsolatos pozitív és negatív vezetői tapasztalatokat a szervezet és a munka jellegével, valamint a nemmel is kapcsolatba hoztuk. Módszer: Vizsgálatunkban a személyes interjú módszerével 72 munkahelyi vezetőt kérdeztünk meg az online munkavégzéssel kapcsolatos előnyökről, hátrányokról. Csak olyan vezetőket interjúvoltunk meg, akik megtapasztalták a Covid–19-járvány alatt a távolságtartás szabályozása miatt elrendelt online munkavégzést. Eredmények: Az otthoni munkavégzés leggyakoribb előnyeiként a beszámolókban a hatékonyság, az optimális munkaszervezés és a rugalmasság jelentek meg, a leggyakoribb hátrányokként pedig a szociális kapcsolatok hiánya, a motivációs nehézségek, a munka és magánélet határvonalának elmosódása, valamint a kommunikációs nehézségek. Vizsgálatunk tekintetbe vette és értelmezi a férfi és női vezetők, valamint a közszférában, illetve versenyszférában dolgozó vezetők tapasztalatai közötti különbségeket. A közszféra és versenyszféra különbségei jól magyarázhatók azzal, hogy a versenyszférában régebbtől fogva vannak az online munkavégzéssel kapcsolatos tapasztalatok. A férfi és női vezetők véleményei és tapasztalatai közötti különbségeket pedig jól magyarázzák a kommunikációs kompetenciákban létező nemi különbségek, a férfiak racionalitását hangsúlyozó sztereotípiák és az otthonról eljáró ágentikus férfi nemi szerepek. Következtetések: A vezetők tapasztalatai alapján az online munkaformának jelentős hatásai vannak mind a munkavégzésre, mind a munkavállalókra, azonban az erről való vélekedésekben meghatározóak a munka egyéb aspektusai is.

Open access
Acta Veterinaria Hungarica
Authors:
János Gál
,
Árisz Ziszisz
,
Márton Hoitsy
,
Krisztina Bali
,
Eszter Kaszab
,
Tamás Tóth
,
Endre Sós
,
Viktória Sós-Koroknai
,
Miklós Marosán
,
Zoltán Vincze
, and
Míra Mándoki

Abstract

We present the clinical symptoms, pathologic lesions and diagnostic possibilities of the avian astrovirus-related mortality in a pheasant colony. In addition to enteritis in chicks, we also confirmed acute nephrosis. The genome section of the astrovirus was detected and verified by polymerase chain reaction (PCR) testing. After sequencing the isolated genome section based on BLAST driver analysis (601-base pair-long) avian astrovirus has the same ORF-1b gene as turkey astrovirus 1 (TAstV1).

Open access

A szakmai és szervezeti elköteleződés szerepe a munkahelyről való kilépés szándékában tanárok körében

The role of professional and organisational commitment in the turnover cognitions among teachers

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Lilla Koltói
and
Paszkál Kiss

Háttér: A munkavállaló viszonyulása magához a munkához, valamint a szakmájához és a szervezetéhez fontos szerepet játszik abban, hogy kitart-e a munkahelye mellett vagy felmond. Aki elhivatott, vagy a jó munkahelyi kapcsolatokban találja meg a munkája értelmét, az kevésbé valószínű, hogy kilép a munkahelyéről, mint az, akinek a domináns munkaorientációja az anyagiak. Számos kutatás rámutatott, hogy a szakmai és szervezeti elkötelezettség növeli a munkával való elégedettséget, valamint csökkenti a kilépési szándék erősségét. Cél: Kutatásunkban tanárok mintáján vizsgáljuk a munkaorientáció, a szakmai elkötelezettség, valamint a szervezeti elkötelezettség és szervezetpolgári magatartás összefüggését a munkahelyről való kilépési szándékkal az öndeterminációs elmélet, azaz az alapvető pszichológiai szükségletek munkahelyi kielégülése keretében. Módszer: Az online kutatásban (N = 324) vidéki és fővárosi általános és középiskolai tanárok vettek részt. A változók közötti összefüggéseket egy útmodell segítségével, valamint szóasszociációk és szakmai remények-félelmek kvalitatív elemzésével vizsgáltuk. Eredmények: Az eredmények alapján az mondható, hogy kutatásunkban a tanárok mintáján a legfőbb munkaorientáció az elhivatottság és a társas beágyazottság, melyek az alapvető pszichológiai szükségletek kielégülése mellett hatással vannak a szakmai és szervezeti elkötelezettségre. A szakmai elkötelezettség mint legerősebb meghatározó tényező mellett a szervezeti elkötelezettség is negatív kapcsolatban áll a kilépési szándékkal. A kvalitatív adatok elemzése megerősíti és ki is bontja ezt az összefüggést: az elhivatottság, a tanítás öröme, a társas kapcsolatok munkahelyen megtartó erővel bírnak, ugyanakkor rávilágítanak a pálya rendszerszintű és egyéni nehézségeire, a tanárok anyagi helyzetüktől és pályaváltástól való félelmeire is.

Open access

Vezetői szerepek és szervezeti bizalom az „új normális”-ban

Leadership roles and organisational trust in the ‘new normal’

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Edit Szathmári
and
Orhidea Edith Kiss

Háttér és célkitűzések: A Covid–19-világjárvány utáni „új normális”-ban a munkamódszerek, a kommunikációs csatornák, ezáltal a szervezetek és vezetők mindennapjai tartósan megváltoztak, ráadásul újabb globális kihívások merülnek fel. Arra a kérdésre kerestük a választ, hogy az egyes vezetői szerepek hogyan alakulnak ebben a helyzetben a vezetők és beosztottaik szemszögéből, és ezek milyen kapcsolatban vannak a szervezeti bizalommal és a vezetési stílusokkal. Módszer: 47 magyar vezetővel készítettünk strukturált interjút, és megkértük őket, továbbítsanak egy online kérdőívet beosztottaiknak. A jelenlegi globális kihívások hatását, 21 vezetői szerep kognitív, affektív és viselkedéses dimenzióit és azok változását, a szervezeti bizalmat és a vezetési stílust vizsgáltuk mind a vezetők, mind a követők szemszögéből. Eredmények: Mind a vezetők, mind a beosztottak észlelték a vezetői szerepek változását, több esetben kimutatható a globális kihívások és az egyes szerepek jelentőségének változása közötti kapcsolat. A vezetők szerint leginkább a Monitorozó, Motiváló és Zavarelhárító szerepek jelentősége növekedett, ezzel szemben a Kultúraerősítő, Protokoll és Fejlesztő szerepek jelentősége csökkent leginkább. A szervezeti bizalom 15 vezetői szerepben észlelt eredményességgel járt együtt közepes mértékben. A beosztottak által észlelt eredményesség a legtöbb szerep esetében mind a transzformációs, mind a tranzakcionális vezetési stílussal pozitívan együtt járt. Ugyanakkor a beosztottak és a vezetők észlelése között kevés kapcsolatot találtunk. Következtetések: Vizsgálatunk során igazolódott, hogy a vezetői szerepek változóban vannak. A vezetői szerepek kognitív, viselkedéses és affektív attitűddimenziói között mutatkozó diszkrepanciák arra utalnak, hogy a változáshoz való alkalmazkodás folyamatban van. A globális kihívások mint facilitáló események katalizátorai lehetnek a vezetői szerepfelfogás és identitás továbbfejlesztésének, aminek gyakorlati következményeire is kitérünk.

Open access

Abstract

Background and Aims

This article examines the therapeutic potential of psilocybin in addressing Post-Traumatic Stress Disorder as the result of sexual abuse. PTSD is a prevalent form of mental distress resistant to most conventional treatment methods.

Methods

Through an in-depth analysis of the narratives of two individuals with longstanding, treatment-resistant mental health conditions, who participated in a weeklong group-based psychedelic retreat involving psilocybin, the study unveils the intricate interplay between psychedelic-assisted therapy, memory, and narrative in the healing process.

Results

The research findings suggest that beyond the commonly acknowledged therapeutic effects of psychedelic drugs, psilocybin can facilitate the retrieval of repressed or forgotten traumatic memories, allowing for conscious awareness, recognition, and reconciliation. A noteworthy aspect of the healing progression observed is the re-narration of one's identity and biographical circumstances following the recovery of unresolved traumatic memories.

Conclusions

This study underscores the importance of memory and self-narrative in the therapeutic landscape of psychedelic-assisted therapy for trauma. The article concludes by advocating for continued exploration in future research regarding the complex dynamics of memory and self-narrative in the healing journey within psychedelic science and trauma studies.

Open access

Abstract

In this study, we examine why closing a telephone call in Chinese can trigger intercultural irritations for foreigners. We investigate such irritations by comparing ways in which learners and native speakers of Chinese end phone calls. We follow a tripartite research design anchored in speech acts and interaction. First, we administered Discourse Completion Tests (DCTs) to a group of advanced European learners of Chinese and a group of native speakers of Chinese, investigating how members of these groups close telephone calls. Second, we studied two corpora of telephone closing conversations, including a Chinese and an English as lingua franca corpus. Third, we considered whether the pragmatic differences observed through our DCTs reflect broader Chinese and Western conventions of telephone closing observed through our interactional corpora, and whether the behaviour of foreign speakers of Chinese may have been influenced by pragmatic transfer. Through the research outcomes we interpret the above-mentioned intercultural irritations.

Open access

Abstract

This study aimed to perform lactose hydrolysis using free and immobilised β-galactosidase in cow and sheep milk with different fat levels, followed by lactulose synthesis through the isomerisation of glucose to fructose using immobilised glucose isomerase. There was no significant difference (P > 0.05) in lactose hydrolysis (>95%) using the free enzyme in the different types of milk. In contrast, significant differences were observed for the hydrolysis of whole cow milk (WCM) and skimmed cow milk (SCM) with the immobilised enzyme (IE). WCM required a longer hydrolysis time (43 h). Thus, the fat content may have affected the lactose hydrolysis of bovine milk with immobilised β-galactosidase. No difference was observed for whole sheep milk and skimmed sheep milk hydrolysed by IE, possibly due to the presence of smaller fat globules, which did not affect the lactose hydrolysis. No significant differences were observed for lactulose synthesis in whole milk from the different species evaluated. The lactulose synthesis in cow and sheep milk by the enzymatic route may be a promising alternative, though further studies are required to optimise the production of this prebiotic in situ.

Restricted access