Abstract
Kudzu root (Pueraria lobata), known for its dual role as a medicinal herb and food ingredient, has proven anti-inflammatory and antioxidant properties. This study explored the effects of P. lobata extract (PLE) on D-galactose/lipopolysaccharide (D-GalN/LPS)-induced liver inflammation and oxidative stress in mice, along with its impact on gut microbiota. The in vivo studies indicated that PLE significantly reduced hepatic levels of pro-inflammatory cytokines (tumour necrosis factor-α, interleukin-1β, and interleukin-6) and increased the anti-inflammatory cytokine interleukin-10. It also lowered serum aspartate aminotransferase and alanine aminotransferase activities, indicating reduced liver damage, and mitigated oxidative stress by decreasing malondialdehyde levels while restoring superoxide dismutase activity. Western blot analysis revealed that PLE inhibited the phosphorylation of NF-κB pathway proteins (p65 and IκB) and suppressed TLR4 expression, highlighting its role in this inflammatory pathway. Additionally, PLE ameliorated D-GalN/LPS-induced gut microbiota dysbiosis, reducing Proteobacteria abundance and promoting beneficial genera such as Lactobacillus, Bifidobacterium, and Akkermansia. These findings suggest that PLE protects against liver inflammation and oxidative stress, while improving gut microbiota composition, offering potential therapeutic strategies for liver-related diseases.
Az adaptív vezetés jellemzői a vezetési stílus és a szervezeti kultúra összefüggésében
Characteristics of adaptive leadership in context of leadership style and organizational culture
Ebben a kutatásban az adaptív vezetés fogalmát mutatjuk be a Quinn-féle szervezeti kultúra és a vezetési stílus összefüggésében. Azt vizsgáljuk, hogy a különböző kultúrákban hogyan keveredik a tranzakcionális és transzformatív vezetési stílus a beosztott munkatársak észlelésében. Háttér, célkitűzések: Célunk annak vizsgálata, hogy a Quinn-féle versengő értékek szervezetikultúra-modelljének különböző kvadránsaiban, milyen jellemző vezetői viselkedésformákat lehet beazonosítani a beosztott munkatársak észlelése alapján, a tranzakcionális és a transzformatív vezetés kontinuuma mentén. Módszer: A kutatásban részt vevő, beosztotti pozícióban dolgozó munkavállalókat (N = 187) arra kértük, hogy online töltsék ki az általunk összeállított kérdőívcsomagot, amely a következő kérdőíveket tartalmazta: A Szervezeti Kultúra Mérőeszközzel felmértük azt, hogy a vizsgálati személyek saját munkahelyüket milyen kultúrajegyekkel azonosítják. Majd ezt követően kitöltötték a Többfaktoros Vezetési Kérdőívet (MLQ-5X), amely alapján az észlelt vezetői stílus besorolható a tranzakcionális-transzformatív vezetés kontinuuma mentén. Eredmények: Az eredményeink azt jelzik, hogy a külső fókusszal rendelkező Piac és Adhokrácia szervezeti kultúrákban elsősorban a tranzakcionális vezetési stílus jellemző, de a transzformatív jegyek is megjelennek, míg a belső fókusszal rendelkező Hierarchia és Klán szervezeti kultúrára inkább a transzformatív vezetési stílus jellemző. Emellett az Adhokrácia és a Klán kultúrákban, amelyekre a rugalmasság jellemző, erősen keveredik a tranzakcionális és a transzformatív vezetési stílus. Következtetések: A vizsgált vezetői viselkedésformák mindegyike szerepet játszik az egyensúly fenntartásában, esetleg kisebb hangsúlyeltolódások vannak a különböző kultúrákban, de alapvetően a vezetői stílusokban nincsen „vegytiszta”, domináns stílus az egyes kultúrakvadránsokban.
Abstract
Corrosion of steel tubes represents a major challenge for various industries, leading to significant economic and environmental impacts, such as material losses, operational interruptions and safety risks. This study focuses on the metallurgical, chemical and mechanical characterization of corroded steel tubes operating in mining installations using metallographic analysis, X-ray diffraction (XRD), SEM-EDS studies, chemical analysis and micro-hardness measurements. The results reveal the existence of a considerable extent of corrosion, of which, the main corrosion products are magnetite – 72% and goethite – 18.1 associated with corrosion. The corroded tubes measured 0.128% carbon, against 0.23% in new tubes, indicating a loss in weight and mechanical strength properties. The observed tensile strength for the new tubes was 481 MPa while the same for the corroded tubes was to a large extent lower. Furthermore, metallographic examination indicates that indeed the structure is ferrite pearlite as to the composition. This study indicates that 304 L or 316 L stainless steels may be utilized which have better corrosion-protecting coatings thus prolonging service life and reducing maintenance activities.
A csendes kilépés jelensége és mérése – a Csendes Kilépés Kérdőív adaptálása magyar nyelvre
The phenomenon and measurement of quiet quitting – The Hungarian adaptation of the quiet quitting questionnaire
Háttér és célkitűzések: Csendes kilépés alatt azt értjük, amikor egy munkavállaló hivatalosan nem hagyja el a szervezetet, amelyben dolgozik, de mindenben a kötelező minimum teljesítésére törekszik csupán. A fogalom 2022 nyarán kezdett terjedni először a közösségi médiában, majd egyre több tudományos tanulmány témája lett. Az első eredmények mentén egy tömegjelenségről beszélünk, noha számos aspektusa még ma is feltáratlan. Tanulmányunk célja ennek a feltáró munkának a folytatása, illetve a jelenség beemelése a hazai tudományos diskurzusba. Ehhez a Csendes Kilépés Kérdőív magyar nyelvre történő adaptációjára vállalkoztunk, amelyhez a skála komfirmatív faktorelemzését, illetve konstruktumvaliditás-vizsgálatát végeztük el. Mindemellett teszteltük a Z generáció esetleges nagyobb érintettségének kérdését. Módszer: A vizsgálat 2023 decemberében online kérdőíves adatgyűjtéssel zajlott, 791 fő részvételével. Eredmények: A magyar nyelvű skála kapcsán az eredetivel megegyező 3 faktoros, 9 itemes struktúrát azonosítottunk. A csendes kilépés összefüggéseit vizsgálva a kiégéssel (r = 0,77, p < 0,001), valamint a kilépési szándékkal is erős, pozitív irányú együttjárást találtunk (r = 0,71, p ≤ 0,001). A jólléttel a közepesnél gyengébb, negatív irányú kapcsolatot (r = −0,29, p < 0,001) tudtunk igazolni. A Z generációs munkavállalók körében szignifikánsan magasabb csendes kilépést mértünk, mint az idősebb munkavállalók esetében (t = −4,26, df = 753, p < 0,001). A vizsgálatban részt vevők 56,5%-a csendes kilépőnek tekinthető. Következtetések: Az eredmények megerősítik, hogy a csendes kilépés egy motiválatlansággal jellemezhető állapot, amelynek a mentális egészségre is potenciálisan negatív hatása lehet, előfordulása pedig hazai mintán is rendkívül magas. A kialakulásának pontos folyamata, például a társadalmi-kulturális háttér szerepe még nagyrészt feltáratlan, ugyanúgy, ahogyan a kifutását befolyásoló tényezők. Ezen kérdések további hazai vizsgálatához kiváló eszköz lehet a tanulmányunkban bemutatott skála.
A generatív vezetés és helye a vezetéselméletek között
Generative leadership and its place among leadership theories
Háttér és célkitűzések: A 21. század okozta kihívások és a kiszámíthatatlanul, folyamatosan változó környezet óriási kihívás elé állítja a szervezeteket és a vezetőket. Mindezek olyan bizonytalan környezetet teremtenek, amelyben az alkalmazkodás, a tágabb perspektíva és a tudatos jövőorientáció egyre kívánatosabb cél. Erre az igényre válaszul emelkedett ki a generatív vezetés felfogása, amely egy olyan keret, amely realisztikus, innovatív és hatékony megközelítést kínál a ma vezetőinek. Tanulmányunkban a generatív vezetés koncepcióját járjuk körbe, annak hasonlóságait és különbségeit a kortárs vezetéselméletekhez képest, annak érdekében, hogy megkíséreljünk választ találni arra a kérdésre, hogy vajon a generatív vezetés tekinthető e különálló vezetési stílusnak. Eredmények és következtetések: A tárgyalt vezetéselméleti megközelítések közül az etikus vezetés a generatív vezetés alapjának tekinthető. Míg a tranzakcionális vezetés a legélesebben elválasztható megközelítés, addig a szolgáló, az autentikus és a transzformatív vezetés nagy átfedéseket mutat a generatív vezetéssel. Azonban a generatív vezetés egyedülálló jellegzetessége, hogy alapvetően normatív természetű, mély értékekben gyökerezik, és egy identitásmunka eredménye, amelyet szocializációs hatások következtében és az élettörténet narratív konstrukciója által érhet el az egyén. A generativitás egy olyan kulcsfontosságú vezetői jellegzetesség, amelyet az idősebb vezetőknek el kell érniük, hogy hatékonyak maradjanak, és fiatalabb vezetőket is versenyelőnyhöz juttathat.
A munkahelyi konfliktustípusok és a munkahelyváltási szándék kapcsolata
The relationship between workplace conflict types and the intention to quit
Háttér és célok: Míg a konfliktusok a munka világában kifejezetten fontos szerepet töltenek be, hiszen befolyásolják az egyén, a csapat és a szervezet hatékonyságát, teljesítményét, és jóllétét, viszonylag kevés szervezetpszichológiai kutatás foglalkozik átfogóan azzal a témával, milyen típusú konfliktusokkal találkoznak ma a munkavállalók, és hogyan oldják meg a konfliktusaikat. Célunk olyan saját kérdőív kidolgozása volt, amelyben a munkavállalók közvetlenül értékelhetik a szakirodalomban ismert munkahelyi konfliktusok gyakoriságát, ami lehetőséget ad egyúttal ezen konfliktustípusok rangsorolására és kategorizálására is. Ezen túl azt is felmértük, melyek a munkavállalók konfliktusrendezési preferenciái, és a konfliktustípusok és előfordulási gyakoriságuk ismerete milyen mértékben jelzi előre a munkahelyváltási szándékukat. Módszer: Az online kutatásban (n = 230) állandó munkaviszonnyal rendelkező munkavállalók vettek részt a Covid–19-pandémia utolsó szakaszában. Exploratív jellegű elemzésünk során elsősorban deskriptív statisztikai eszközöket használtunk, továbbá a konfliktusok kategorizálását főkomponens-elemzéssel, a munkahelyváltási szándékot pedig logisztikus regressziós elemzéssel vizsgáltuk. Eredmények: Az eredmények alapján az látható, hogy az általunk kialakított 15 konfliktustípus alkalmas lehet a valóságban előforduló munkahelyi konfliktushelyzetek lefedésére. A konfliktustípusok közül a leggyakoribbak a szervezet vezetőivel, a munkafolyamatokkal, a feladatokkal és a felettessel kapcsolatosak. Ugyanakkor kizárólag a jelenleg legjellemzőbb konfliktusokat tekintve a leggyakoribbak a feladatokra, a felettesre, a munkatársakra és a munkafolyamatokra vonatkoznak. Főkomponens-elemzéssel a konfliktustípusok 4 kategóriába csoportosíthatók (vezetés, munkavégzés, munkatársi kapcsolatok, inkluzivitás és diverzitás). A munkahelyváltási szándékot sorrendben a legmagasabb iskolai végzettség, a jelenleg legjellemzőbb konfliktus gyakorisága, és a konfliktustípusok közül pedig a szervezet vezetői és a pszichés munkahelyi légkör befolyásolja.
Abstract
This study conducts an in-depth numerical analysis of debonding behavior in composite structures, with a particular focus on the critical role of thermal effects. Utilizing a frictional contact cohesive zone model, the research characterizes the debonding process while sequentially integrating thermal analysis to assess the impact of thermal loading. A thermomechanical coupled model is developed and implemented using the finite element software ABAQUS. The model's accuracy is validated through the Double Cantilever Beam (DCB) test, ensuring reliable results. The methodology involves a detailed finite element analysis, where thermal loads are applied to composite specimens, followed by mechanical loading to simulate debonding. The frictional contact cohesive zone model accurately captures the interface behavior under varying thermal conditions. Quantitative results indicate that thermal loading significantly affects the debonding process, with a noticeable increase in debonding initiation and propagation rates, highlighting the critical influence of thermal effects on structural integrity.
A Test Megbecsülése Skála átdolgozott változatának (BAS2) vizsgálata magyar nyelven, Z generációs nők körében
The revised version of the Body Appreciation Scale (BAS2) in Hungarian among Z generation women
Háttér és célkitűzések: A test megbecsülése a pozitív testkép jelenségkörének jelentős komponense, amely hozzájárul a pszichológiai jólléthez, protektív tényező a testképzavar, illetve a média által propagált, a fizikai megjelenéssel kapcsolatos elvárásokkal szemben. Jelen kutatássorozat célja a Test Megbecsülése Skála átdolgozott verziójának validálása magyarul (BAS2; Body Appreciation Scale-2). A mérőeszköz testpozitív állításokkal, nemtől függetlenül méri a saját testhez való viszonyt. Módszer: Az első vizsgálatban, amelyben 465 nő (Méletkor = 21,9, SD = 2,5, 18–28 év) vett részt online, a test megbecsülését az önbecsüléssel, a testi válaszkészséggel, a vonzó megjelenés fontosságával, a testi attitűddel és a kozmetikai műtétek elfogadásával összefüggésben vizsgáltuk. Megerősítő faktorelemzést, korrelációs és MIMIC-elemzést futtattunk. A második vizsgálatban 102 egyetemista nő (Méletkor = 20,6, SD = 2,0, 18–28 év) vett részt személyesen. A Scrambled Sentence feladatot primingként használtuk a kérdőívcsomag előtt, amelyben a test megbecsülését a kozmetikai műtétek elfogadásával, a tárgyiasított testtudattal és az önbecsüléssel összefüggésben vizsgáltuk. Eredmények: Eredményeink szerint az egyfaktoros Test Megbecsülése Skála-2 (BAS2) magyarul is kiváló mérőeszköz a saját testhez való pozitív, elfogadó viszonyulás mérésére. A test megbecsülésének magasabb szintje magasabb önbecsüléssel és testi válaszkészséggel függ össze, míg a saját testtel kapcsolatos negatív érzések (elégedetlenség, tárgyiasítás) a média által reklámozott szépségideállal, illetve a kozmetikai műtétek elfogadásának alacsonyabb szintjével áll kapcsolatban. A primingként alkalmazott testtárgyiasító üzenetekkel való feladatvégzés negatív kapcsolatban áll a test megbecsülésének alakulásával egyetemista nők körében. Következtetések: A testhez való viszonyt érdemes pozitív megközelítésből tovább vizsgálni, és olyan tényezőket feltárni, amelyek elősegítik a testhez való pozitív viszonyulás mihamarabbi kiépülését és megszilárdulását, különösen a közösségi média világában felnövő fiatalok esetében.
Az antibiotikumok alternatívájaként egyre gyakrabban ajánlott, helyileg alkalmazható antiszeptikumok összehasonlítása
A comparison of locally acting antiseptics, increasingly recommended as an alternative to antibiotics
The overuse of antibiotics has led to the development of antimicrobial resistance. As a result, topical antiseptics may become more important in clinical practice. Unlike antibiotics, antiseptics are less likely to induce resistance due to their unspecific mode of action and high local concentrations. However, there are challenges associated with using antiseptics, such as tolerability, inactivation by organic matter, and potential side effects. This review focuses on the challenges of using antiseptics, with a detailed discussion on the antimicrobial properties and possible resistances of octenidine dihydrochloride, povidone-iodine, hydrogen peroxide, chlorhexidine, and isopropyl alcohol antiseptics. The review also explores and discusses their antimicrobial efficacy, resistance, wound-healing properties, skin tolerability, and side effects. Orv Hetil. 2024; 165(41): 1621–1627.
Az édesanyák tapasztalatai a védőnői szoptatástámogatással kapcsolatban hazánkban
Mothers’ experiences of breastfeeding support by health visitors in Hungary
Introduction: In spite of the World Health Organisation’s recommendation of exclusive breastfeeding until 6 months of age, some of the mothers do not always provide this for their child for various reasons. In Hungary, breastfeeding is supervised by the health visitors so their role is crucial in this area. Objective: The aim of our research was to understand mothers’ knowledge and difficulties related to breastfeeding, and to explore their experiences about the activities of the health visitors. Method: Our cross-sectional survey was conducted between July 2023 and February 2024. Non-random, convenience sampling was used to target mothers who had started breastfeeding. Our exclusion criteria were insufficient breastfeeding experience, uninterpretable fulfilment of the questionnaire, and completion of breastfeeding more than 1 year ago (n = 287). Our survey was conducted anonymously online using a self-administered, self-completed questionnaire. The questions covered sociodemographic and breastfeeding data, knowledge level, and experiences and satisfaction with the health visitor. Data were analyzed using descriptive and mathematical statistics in Microsoft Excel. Results were presented with frequency and mean confidence intervals, considered significant at p<0.05. Results: 38% of our respondents exclusively breastfed their child until 6 months of age. These mothers had significantly higher levels of breastfeeding knowledge (p<0.001) than their counterparts who had exclusively breastfed for less time. 61% of mothers scored in the medium range on our knowledge test. Insufficient breast milk was the most common reason for stopping breastfeeding in 37%. 41% of mothers with one child did not receive any breastfeeding education by the health visitor during pregnancy, but this did not show a significant correlation with earlier stop of breastfeeding (p>0.05). 76% of our respondents were satisfied with the health visitor’s activities. The lowest rating in the satisfaction survey was given to questions on breastfeeding support, with a mean score of 2.65 on a scale of 4. Discussion: The proportion of mothers who exclusively breastfeed for up to 6 months is broadly in line with other international and national findings. The satisfaction rate in our study is significantly lower than the results of the study by Deutsch et al. in 2014 for all the same questions. Conclusion: Adequate knowledge transfer should be emphasised in health visitor’s caring. Respondents were not very satisfied with the breastfeeding support provided by health visitors, so this definitely needs to be improved, which would benefit from effective education and training of professionals. Orv Hetil. 2024; 165: 1628–1640.
