Browse

You are looking at 1 - 10 of 84,546 items for

  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Abstract

Background

These days the popularity of dog sports is dynamically increasing. Dog sports are sports, in which dogs participate [1]. Currently, agility is the most well-known dog sport which also has the largest number of both competitive and hobby-level participants [8]. Although some people still only view agility as a hobby, there are an increasing number of dog handlers who consider it a serious sport and even select their dogs to be able to compete and achieve the best possible results in agility events [2].

Purpose

The purpose of our study was to collect and summarise previous findings that focused on the psychological aspects of agility.

Method

We searched the scientific databases based on keywords and only those studies were selected that met the following criteria: (1) empirical research, (2) participants actively competing in dog sports, (3) results describing a psychological aspect that is relevant in dog sport and (4) the research was published after 2010.

Results

After reviewing the available literature we concluded that the effects of the following psychological characteristics have already been studied in the case of agility: the motivation behind participation, interpersonal communication and satisfaction with life, forms of portraying love, effects on relationships, perception of injury prevention and the influence of environmental factors on the competition experience.

Conclusion

Based on our literature review we can conclude that participating in agility can have a positive influence on the handlers' mental state.

Open access
Journal of Behavioral Addictions
Authors:
Jonathan David
,
Hyoun S. Kim
,
David C. Hodgins
,
Samantha J. Dawson
,
Nassim Tabri
,
N. Will Shead
, and
Matthew T. Keough

Abstract

Background

Compulsive buying-shopping is recognised as a significant mental health concern, yet its aetiology is largely understudied. A known risk factor for compulsive buying-shopping is adverse childhood experiences (ACEs). ACEs are also associated with greater problems regulating emotions, as well as depression and anxiety. These factors are also known to be associated with compulsive buying-shopping problems. In this study, we aimed to test a serial mediation model in which ACEs were associated with compulsive buying-shopping problems via emotion dysregulation, and then emotional psychopathology (depression, anxiety).

Methods

We tested this model cross-sectionally in two large samples (N = 1,868 & 4,742) to evaluate the robustness of the model. Both samples completed self-report measures of ACEs, emotional dysregulation, compulsive buying, depression, and anxiety symptoms.

Results

We found support for indirect effects, and all results were consistent for both samples. ACEs predicted greater emotion dysregulation, which then predicted greater depression and anxiety. In turn, anxiety (but not depression) predicted compulsive buying symptoms.

Discussion and conclusions

Emotion dysregulation and anxiety consistently mediated the relationship between ACEs and compulsive buying symptoms. Both emotion dysregulation and anxiety represent malleable targets in clinical interventions for compulsive buying-shopping problems. Our findings also suggest that anxiety may be a stronger predictor of compulsive buying compared to depression, which may be an important avenue for future researchers to investigate.

Open access

Hogyan mondjam el neked, hogy ne vegyem el a kedvedet? Esszencialista és viselkedésalapú visszajelzések hatása a beosztottak érzelmeire

How can I tell you so as not to discourage you? The influence of essentialist and behavioural feedback on the emotions of subordinates

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Janka Laura Marót
,
Zsolt Péter Szabó
,
Lilla Török
, and
Gábor Orosz

Háttér és célkitűzések: A vezetők által adott visszajelzések fontos témái a vezetés- és szervezetpszichológiának, mégis viszonylag kevés empirikus jellegű tanulmány jelent meg a témában. Jelen cikk célja, hogy az irodalmi bevezetőben kifejtse a kurrens elméleteket, illetve körüljárja az esszencialista (személyiségre), ill. viselkedésre vonatkozó visszajelzésekkel kapcsolatos eddigi eredményeket. Módszer: Az első tanulmány online kérdőíves módszerrel tárja fel, hogy milyen gyakran kapnak a magyar munkavállalók esszencialista vs. viselkedésalapú visszajelzéseket. A második tanulmányban egy online kísérletben 2 × 2-es elrendezést alkalmaztunk, amelyben a válaszadót arra kértük, hogy képzelje bele magát egy munkahelyi visszajelzéses helyzetbe, ahol a vezető észlelt kompetenciáját és az esszencialista vs. viselkedésalapú visszajelzést manipuláltuk. Kimeneti változóként azt mértük, hogy a válaszadók mennyi negatív érzést említenek saját magukkal és a vezetőjükkel kapcsolatban a visszajelzést követően. Eredmények: Az esszencialista és a viselkedésalapú visszajelzések eltérő érzelmi dinamikát indítanak be: az esszencialista visszajelzések olyan érzelmeket váltanak ki, amelyek a konfliktust vételezik elő a vezető és a beosztottja között, míg a viselkedésalapú visszajelzések olyanokat, amelyek motivációt nyújthatnak a jövőbeli jobb teljesítményhez. A vezető kompetenciája szintén számít: a nem kompetens vezető iránt gyakrabban élnek meg a vizsgálati személyek negatív érzelmeket az üzenet jellegzetességeitől függetlenül, míg a kompetens vezetőtől könnyebben fogadják el a kritikát. Következtetések: A válaszadók megítélése alapján elég valószínű, hogy a magyar szervezetekben gyakoriak az esszencialista visszajelzések, amelyek számos vizsgálat alapján káros motivációs és érzelmi következményekkel járhatnak. A vezető alacsony kompetenciája fokozza az esszencialista visszajelzésekből származó problémákat.

Open access
Journal of Behavioral Addictions
Authors:
Matthew Rockloff
,
Alex M. T. Russell
,
Nerilee Hing
,
Matthew Browne
,
Hannah Thorne
,
Philip Newall
, and
Tess Visintin

Abstract

Background and Aims

Electronic gaming machines (EGMs) are a significant source of gambling spend due to their widespread use. Skill-based gambling machines (SGMs) represent an innovative adaptation, merging EGMs' chance-based rewards with video game-like skills. This study aimed to explore the appeal and behavioural consequences of playing SGMs in comparison to traditional reel-based EGMs, particularly focusing on illusions of control, betting behaviour, and the subjective experience of gamblers.

Methods

Participants (N = 1,260) were recruited online and engaged in an online task simulating either an SGM or a reel-based EGM, with outcomes represented to influence their survey compensation. The study examined the effect of SGMs relative to EGMs on bet size, persistence, enjoyment, illusions of control, game immersion, and the influence of demographic and gambling problem severity.

Results

SGMs particularly appealed to younger adults, regular EGM players, and people with more gambling problems. Despite identical payout structures, people assigned to play SGM showed greater illusions of control, believing in the influence of skill on game outcomes and that practice could improve results. However, there was no significant difference in overall betting intensity between SGM and EGM players, although specific demographic groups showed faster betting speeds in SGMs.

Discussion and Conclusions

SGMs, despite not inherently encouraging higher betting intensity, attract vulnerable groups and create illusions of control, posing new regulatory challenges. The visual and interactive features of SGMs, while appealing, might contribute to these perceptions, indicating a need for careful regulation and further research on their long-term impacts on gambling behaviour and harm.

Open access

Abstract

Kudzu root (Pueraria lobata), known for its dual role as a medicinal herb and food ingredient, has proven anti-inflammatory and antioxidant properties. This study explored the effects of P. lobata extract (PLE) on D-galactose/lipopolysaccharide (D-GalN/LPS)-induced liver inflammation and oxidative stress in mice, along with its impact on gut microbiota. The in vivo studies indicated that PLE significantly reduced hepatic levels of pro-inflammatory cytokines (tumour necrosis factor-α, interleukin-1β, and interleukin-6) and increased the anti-inflammatory cytokine interleukin-10. It also lowered serum aspartate aminotransferase and alanine aminotransferase activities, indicating reduced liver damage, and mitigated oxidative stress by decreasing malondialdehyde levels while restoring superoxide dismutase activity. Western blot analysis revealed that PLE inhibited the phosphorylation of NF-κB pathway proteins (p65 and IκB) and suppressed TLR4 expression, highlighting its role in this inflammatory pathway. Additionally, PLE ameliorated D-GalN/LPS-induced gut microbiota dysbiosis, reducing Proteobacteria abundance and promoting beneficial genera such as Lactobacillus, Bifidobacterium, and Akkermansia. These findings suggest that PLE protects against liver inflammation and oxidative stress, while improving gut microbiota composition, offering potential therapeutic strategies for liver-related diseases.

Restricted access

Az adaptív vezetés jellemzői a vezetési stílus és a szervezeti kultúra összefüggésében

Characteristics of adaptive leadership in context of leadership style and organizational culture

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Márta Juhász
and
Heléna Krén

Ebben a kutatásban az adaptív vezetés fogalmát mutatjuk be a Quinn-féle szervezeti kultúra és a vezetési stílus összefüggésében. Azt vizsgáljuk, hogy a különböző kultúrákban hogyan keveredik a tranzakcionális és transzformatív vezetési stílus a beosztott munkatársak észlelésében. Háttér, célkitűzések: Célunk annak vizsgálata, hogy a Quinn-féle versengő értékek szervezetikultúra-modelljének különböző kvadránsaiban, milyen jellemző vezetői viselkedésformákat lehet beazonosítani a beosztott munkatársak észlelése alapján, a tranzakcionális és a transzformatív vezetés kontinuuma mentén. Módszer: A kutatásban részt vevő, beosztotti pozícióban dolgozó munkavállalókat (N = 187) arra kértük, hogy online töltsék ki az általunk összeállított kérdőívcsomagot, amely a következő kérdőíveket tartalmazta: A Szervezeti Kultúra Mérőeszközzel felmértük azt, hogy a vizsgálati személyek saját munkahelyüket milyen kultúrajegyekkel azonosítják. Majd ezt követően kitöltötték a Többfaktoros Vezetési Kérdőívet (MLQ-5X), amely alapján az észlelt vezetői stílus besorolható a tranzakcionális-transzformatív vezetés kontinuuma mentén. Eredmények: Az eredményeink azt jelzik, hogy a külső fókusszal rendelkező Piac és Adhokrácia szervezeti kultúrákban elsősorban a tranzakcionális vezetési stílus jellemző, de a transzformatív jegyek is megjelennek, míg a belső fókusszal rendelkező Hierarchia és Klán szervezeti kultúrára inkább a transzformatív vezetési stílus jellemző. Emellett az Adhokrácia és a Klán kultúrákban, amelyekre a rugalmasság jellemző, erősen keveredik a tranzakcionális és a transzformatív vezetési stílus. Következtetések: A vizsgált vezetői viselkedésformák mindegyike szerepet játszik az egyensúly fenntartásában, esetleg kisebb hangsúlyeltolódások vannak a különböző kultúrákban, de alapvetően a vezetői stílusokban nincsen „vegytiszta”, domináns stílus az egyes kultúrakvadránsokban.

Open access

Abstract

Corrosion of steel tubes represents a major challenge for various industries, leading to significant economic and environmental impacts, such as material losses, operational interruptions and safety risks. This study focuses on the metallurgical, chemical and mechanical characterization of corroded steel tubes operating in mining installations using metallographic analysis, X-ray diffraction (XRD), SEM-EDS studies, chemical analysis and micro-hardness measurements. The results reveal the existence of a considerable extent of corrosion, of which, the main corrosion products are magnetite – 72% and goethite – 18.1 associated with corrosion. The corroded tubes measured 0.128% carbon, against 0.23% in new tubes, indicating a loss in weight and mechanical strength properties. The observed tensile strength for the new tubes was 481 MPa while the same for the corroded tubes was to a large extent lower. Furthermore, metallographic examination indicates that indeed the structure is ferrite pearlite as to the composition. This study indicates that 304 L or 316 L stainless steels may be utilized which have better corrosion-protecting coatings thus prolonging service life and reducing maintenance activities.

Open access

A csendes kilépés jelensége és mérése – a Csendes Kilépés Kérdőív adaptálása magyar nyelvre

The phenomenon and measurement of quiet quitting – The Hungarian adaptation of the quiet quitting questionnaire

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Luca Frankó
and
Ajna Erdélyi

Háttér és célkitűzések: Csendes kilépés alatt azt értjük, amikor egy munkavállaló hivatalosan nem hagyja el a szervezetet, amelyben dolgozik, de mindenben a kötelező minimum teljesítésére törekszik csupán. A fogalom 2022 nyarán kezdett terjedni először a közösségi médiában, majd egyre több tudományos tanulmány témája lett. Az első eredmények mentén egy tömegjelenségről beszélünk, noha számos aspektusa még ma is feltáratlan. Tanulmányunk célja ennek a feltáró munkának a folytatása, illetve a jelenség beemelése a hazai tudományos diskurzusba. Ehhez a Csendes Kilépés Kérdőív magyar nyelvre történő adaptációjára vállalkoztunk, amelyhez a skála komfirmatív faktorelemzését, illetve konstruktumvaliditás-vizsgálatát végeztük el. Mindemellett teszteltük a Z generáció esetleges nagyobb érintettségének kérdését. Módszer: A vizsgálat 2023 decemberében online kérdőíves adatgyűjtéssel zajlott, 791 fő részvételével. Eredmények: A magyar nyelvű skála kapcsán az eredetivel megegyező 3 faktoros, 9 itemes struktúrát azonosítottunk. A csendes kilépés összefüggéseit vizsgálva a kiégéssel (r = 0,77, p < 0,001), valamint a kilépési szándékkal is erős, pozitív irányú együttjárást találtunk (r = 0,71, p ≤ 0,001). A jólléttel a közepesnél gyengébb, negatív irányú kapcsolatot (r = −0,29, p < 0,001) tudtunk igazolni. A Z generációs munkavállalók körében szignifikánsan magasabb csendes kilépést mértünk, mint az idősebb munkavállalók esetében (t = −4,26, df = 753, p < 0,001). A vizsgálatban részt vevők 56,5%-a csendes kilépőnek tekinthető. Következtetések: Az eredmények megerősítik, hogy a csendes kilépés egy motiválatlansággal jellemezhető állapot, amelynek a mentális egészségre is potenciálisan negatív hatása lehet, előfordulása pedig hazai mintán is rendkívül magas. A kialakulásának pontos folyamata, például a társadalmi-kulturális háttér szerepe még nagyrészt feltáratlan, ugyanúgy, ahogyan a kifutását befolyásoló tényezők. Ezen kérdések további hazai vizsgálatához kiváló eszköz lehet a tanulmányunkban bemutatott skála.

Open access

A generatív vezetés és helye a vezetéselméletek között

Generative leadership and its place among leadership theories

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Izabella Ilea
,
Kristóf Szerdahelyi
, and
Orsolya Vincze

Háttér és célkitűzések: A 21. század okozta kihívások és a kiszámíthatatlanul, folyamatosan változó környezet óriási kihívás elé állítja a szervezeteket és a vezetőket. Mindezek olyan bizonytalan környezetet teremtenek, amelyben az alkalmazkodás, a tágabb perspektíva és a tudatos jövőorientáció egyre kívánatosabb cél. Erre az igényre válaszul emelkedett ki a generatív vezetés felfogása, amely egy olyan keret, amely realisztikus, innovatív és hatékony megközelítést kínál a ma vezetőinek. Tanulmányunkban a generatív vezetés koncepcióját járjuk körbe, annak hasonlóságait és különbségeit a kortárs vezetéselméletekhez képest, annak érdekében, hogy megkíséreljünk választ találni arra a kérdésre, hogy vajon a generatív vezetés tekinthető e különálló vezetési stílusnak. Eredmények és következtetések: A tárgyalt vezetéselméleti megközelítések közül az etikus vezetés a generatív vezetés alapjának tekinthető. Míg a tranzakcionális vezetés a legélesebben elválasztható megközelítés, addig a szolgáló, az autentikus és a transzformatív vezetés nagy átfedéseket mutat a generatív vezetéssel. Azonban a generatív vezetés egyedülálló jellegzetessége, hogy alapvetően normatív természetű, mély értékekben gyökerezik, és egy identitásmunka eredménye, amelyet szocializációs hatások következtében és az élettörténet narratív konstrukciója által érhet el az egyén. A generativitás egy olyan kulcsfontosságú vezetői jellegzetesség, amelyet az idősebb vezetőknek el kell érniük, hogy hatékonyak maradjanak, és fiatalabb vezetőket is versenyelőnyhöz juttathat.

Open access

A munkahelyi konfliktustípusok és a munkahelyváltási szándék kapcsolata

The relationship between workplace conflict types and the intention to quit

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Julianna Czifra
,
Katalin Olga Gerákné Krasz
, and
Csilla Csukonyi

Háttér és célok: Míg a konfliktusok a munka világában kifejezetten fontos szerepet töltenek be, hiszen befolyásolják az egyén, a csapat és a szervezet hatékonyságát, teljesítményét, és jóllétét, viszonylag kevés szervezetpszichológiai kutatás foglalkozik átfogóan azzal a témával, milyen típusú konfliktusokkal találkoznak ma a munkavállalók, és hogyan oldják meg a konfliktusaikat. Célunk olyan saját kérdőív kidolgozása volt, amelyben a munkavállalók közvetlenül értékelhetik a szakirodalomban ismert munkahelyi konfliktusok gyakoriságát, ami lehetőséget ad egyúttal ezen konfliktustípusok rangsorolására és kategorizálására is. Ezen túl azt is felmértük, melyek a munkavállalók konfliktusrendezési preferenciái, és a konfliktustípusok és előfordulási gyakoriságuk ismerete milyen mértékben jelzi előre a munkahelyváltási szándékukat. Módszer: Az online kutatásban (n = 230) állandó munkaviszonnyal rendelkező munkavállalók vettek részt a Covid–19-pandémia utolsó szakaszában. Exploratív jellegű elemzésünk során elsősorban deskriptív statisztikai eszközöket használtunk, továbbá a konfliktusok kategorizálását főkomponens-elemzéssel, a munkahelyváltási szándékot pedig logisztikus regressziós elemzéssel vizsgáltuk. Eredmények: Az eredmények alapján az látható, hogy az általunk kialakított 15 konfliktustípus alkalmas lehet a valóságban előforduló munkahelyi konfliktushelyzetek lefedésére. A konfliktustípusok közül a leggyakoribbak a szervezet vezetőivel, a munkafolyamatokkal, a feladatokkal és a felettessel kapcsolatosak. Ugyanakkor kizárólag a jelenleg legjellemzőbb konfliktusokat tekintve a leggyakoribbak a feladatokra, a felettesre, a munkatársakra és a munkafolyamatokra vonatkoznak. Főkomponens-elemzéssel a konfliktustípusok 4 kategóriába csoportosíthatók (vezetés, munkavégzés, munkatársi kapcsolatok, inkluzivitás és diverzitás). A munkahelyváltási szándékot sorrendben a legmagasabb iskolai végzettség, a jelenleg legjellemzőbb konfliktus gyakorisága, és a konfliktustípusok közül pedig a szervezet vezetői és a pszichés munkahelyi légkör befolyásolja.

Open access