Az extracorporalis keringéstámogatás helye az újraélesztésben
The role of extracorporeal life support in cardiopulmonary resuscitation
Az extracorporalis cardiopulmonalis resuscitatio alkalmazásának gyakorisága egyre nő mind a kórházon belüli, mind a kórházon kívüli keringésmegállás ellátásában. A legújabb újraélesztési irányelvek is egyre inkább beépítik javaslataik közé az extracorporalis keringéstámogató eszközök használatát elhúzódó újraélesztés esetén, bizonyos szelektált betegcsoportokban. Mindezek ellenére kevés bizonyíték áll rendelkezésünkre a beavatkozás hatékonyságáról, és még számos nyitott kérdés maradt megválaszolatlanul azt illetően, hogy milyen körülmények között, mely betegcsoportokban van a leginkább létjogosultsága ennek a modalitásnak. Fontos kérdés a terápia időzítése és helyszíne, illetve lényeges az extracorporalis technikákat alkalmazó személyzet megfelelő kiképzése. Összefoglalónkban röviden áttekintjük, hogy a jelenlegi szakirodalom és ajánlások szerint milyen esetekben merülhet fel az extracorporalis újraélesztés megkezdése, milyen típusú mechanikus keringéstámogatás az elsőként választandó az újraélesztés alatt, milyen tényezőket gondoljunk át alkalmazása során, illetve milyen szövődményekre számítsunk. Orv Hetil. 2023; 164(13): 510–514.
A baleseti keringésmegállás patofiziológiája, kialakulása és lefolyása kissé eltér az egyéb körülmények között bekövetkező keringésmegállásoktól, ezért ellátása számos speciális kiegészítést kap a hagyományos újraélesztéshez képest. A baleseti keringésmegállás miatt végzett újraélesztés során még nagyobb prioritást kap a reverzibilis okok kezelése és megszüntetése, mely akár még a mellkaskompressziók megkezdése előtt szükséges lehet. A baleseti keringésmegállást szenvedett betegek ellátására még fokozottabban igaz, hogy az egyes lépések sikere a korai időzítésen és a jól szervezett túlélési láncon múlik, melynek része az emelt szintű prehospitális ellátás, majd a speciális baleseti központokban végzett további terápia. Összefoglaló közleményünkben részletezzük a baleseti keringésmegállás patofiziológiáját – mely segít az egyes ellátási elemek okának megértésében –, valamint az újraélesztés során alkalmazandó legfontosabb diagnosztikus és terápiás lépéseket. Kitérünk arra, hogy melyek a baleseti keringésmegállások leggyakoribb okai, és milyen megoldási stratégiák szükségesek ezek gyors elhárításához. Orv Hetil. 2023; 164(13): 499–503.
A COVID–19-pandémia hatása a hirtelen szívmegállást követő alapszintű újraélesztésre és annak sikerességére
Impact of the COVID–19 pandemic on basic resuscitation and success rate after sudden cardiac arrest
A koronavírus-betegség megjelenése óta világszerte nyomon követik a fertőzésekhez kapcsolódó közvetlen halálozást, és naponta számolják a vírus okozta halálesetek számát. A koronavírus okozta világjárvány nemcsak mindennapi életünket, de a teljes egészségügyi rendszer működését átrendezte. A kórházi felvételre való fokozott igény kapcsán a különböző országok vezetői számos, az egészségügyi ellátást befolyásoló rendkívüli intézkedést vezettek be. Az átrendeződés mind direkt, mind indirekt módon negatív hatással volt a hirtelen szívhalál epidemiológiai mutatóira, a laikus elsősegélynyújtók cardiopulmonalis resuscitatióra való hajlandóságára és a félautomata defibrillátor használatára, ezek a negatív hatások azonban széles határok között mozognak a különböző kontinenseken és országokban. A laikusok és az egészségügyi dolgozók védelme, illetve a pandémia terjedésének megakadályozása érdekében a korábbi alapszintű és emelt szintű újraélesztésre vonatkozó, az Európai Újraélesztési Tanács által megfogalmazott ajánlások számos változtatáson estek át. Orv Hetil. 2023; 164(13): 483–487.
Elektromos defibrillálás, cardioversio – történeti áttekintés
Electrical defibrillation, cardioversion – a historical overview
Ritmus- és frekvenciakontroll újraélesztés kapcsán és keringésmegingással fenyegető szívritmuszavarok esetén
Rhythm and rate control in the context of resuscitation and periarrest states
A szív- és érrendszeri megbetegedések mortalitása jelentősen csökkent az elmúlt években, a hirtelen szívmegállás azonban továbbra is vezető halálok a különböző mortalitási mutatókban, aminek hátterében igen gyakran szívritmuszavar áll. A hirtelen szívhalál elektrofiziológiai okai a kamrai tachycardia, a kamrafibrilláció, az asystolia és a pulzus nélküli elektromos aktivitás. Ezenfelül egyéb szívritmuszavarok is hirtelen szívmegállással fenyegethetnek, ezeket összefoglalóan malignus ritmuszavaroknak hívjuk. A különféle arrhythmiák gyors és pontos felismerése, azok megfelelő ellátása komoly kihívásokat jelent mind a prehospitális, mind pedig a kórházi ellátás szintjén. Ezekben az állapotokban kritikus jelentőségű az életveszélyes állapot azonnali észlelése, valamint a gyors reakció és kezelés. Jelen közleményünk a különböző eszközös és gyógyszeres kezelési lehetőségeket veszi sorra a keringésmegingással fenyegető állapotokban, az Európai Újraélesztési Tanács 2021. évi ajánlásának tükrében. Cikkünkben taglaljuk ezen állapotok epidemiológiáját, etiológiáját, bemutatjuk továbbá a különböző tachy- és bradyarrhythmiák korszerű ellátási lehetőségeit, ami segítséget nyújt e kórképek ellátásában mind kórházi körülmények között, mind pedig kórházon kívüli ellátóhelyeken. Orv Hetil. 2023; 164(13): 504–509.
Újraélesztés speciális körülmények között
Cardiopulmonary resuscitation in special circumstances
Mind az alap-, mind az emelt szintű újraélesztés során találkozhatunk olyan helyzetekkel, amelyek nehezítik a standard újraélesztési algoritmus menetét. Az Európai Újraélesztési Tanács az elmúlt évtizedben egyre részletesebb ajánlásokat fogalmazott meg ezen szituációk diagnosztikájával és terápiájával kapcsolatban. Összefoglaló közleményünkben részletezzük azokat a legfontosabb irányelveket, amelyek e speciális körülmények ellátására vonatkoznak. Ezen helyzetek megoldásában kiemelten fontos az ellátók megfelelő képzettsége a nem technikai készségek és a helyes csapatmunka terén. Az egyes speciális újraélesztési körülmények megoldásában egyre nagyobb szerepet kapnak az extracorporalis keringés- és légzéstámogató eszközök, melyek körültekintően, megfelelő betegszelekció és időzítés mellett használhatók. Mindezek mellett közleményünkben részletezzük a keringésmegállás legfontosabb reverzibilis okaira vonatkozó ellátási lépéseket, valamint kitérünk arra, hogy bizonyos speciális helyszíneken (például újraélesztés általános és szívműtőben, katéterlaborban, dialízisállomáson, fogorvosi rendelőben), illetve bizonyos különleges betegcsoportokban (asztmás vagy COPD-s beteg, elhízott beteg, neurológiai kórkép miatt újraélesztett beteg, várandós nő) milyen diagnosztikus és terápiás lépésekkel szükséges kiegészíteni az újraélesztési és postresuscitatiós betegellátást. Orv Hetil. 2023; 164(13): 488–498.
A felnőtt emelt szintű újraélesztés és a postresuscitatiós ellátás újdonságai
The novelties of adult advanced life support and post-resuscitation therapy
Az emelt szintű újraélesztés és a postresuscitatiós ellátás együttesen képezik a túlélési lánc negyedik láncszemét, így a keringésmegállás és az újraélesztés egyik kimeneteli meghatározói. Az emelt szintű újraélesztés azon beavatkozások összessége, melyek kivitelezése magasabb szintű eszközöket és speciális szaktudást igényel. Emelt szintű újraélesztés során is nélkülözhetetlen a folyamatos, minőségi mellkaskompresszió, valamint – amennyiben indokolt – a korai defibrilláció. Kiemelten fontos ezenkívül a keringésmegállás okának tisztázása és kezelése, melyben az ágy melletti ultrahangvizsgálat jelentős szerepet kap. Az emelt szintű újraélesztés legfontosabb elemei továbbá az emelt szintű légútbiztosítás és kapnográfia alkalmazása, vénás (vagy intraossealis) út mielőbbi biztosítása, valamint gyógyszerek – elsősorban adrenalin és sokkolandó ritmus esetén amiodaron – adagolása. A konvencionális terápiarefrakter állapotokban az extracorporalis keringés alkalmazásának mérlegelése szükséges. A spontán keringés visszatérését követően az oxigénhiányos állapotra érzékeny szervek, különösen az agy és a szív védelme áll előtérben, a keringésmegállás kiváltó okának további tisztázása és kezelése mellett. Ennek érdekében a normoxiára, normocapniára, normotoniára és normoglykaemiára való törekvés, valamint a célorientált hőmérséklet-terápia áll az ellátás középpontjában. Orv Hetil. 2023; 164(12): 454–462.
A közlemény célja az Európai Újraélesztési Tanács (ERC) 2021. évi új ajánlásának összefoglalása a gyermekek újraélesztéséről. Gyermekkorban a leggyakrabban légzési vagy keringési elégtelenség esetén a kompenzációs mechanizmusok kimerülése vezet keringésmegálláshoz. A kritikus állapotú gyerek felismerése és ellátása a megelőzés legfontosabb eleme. Az ABCDE-séma segítségével az életet veszélyeztető eltérések azonosíthatók, és egyszerű eljárásokkal (ballonos-maszkos lélegeztetés, intraossealis kanülálás, folyadékbolus stb.) megkezdhető a rendezésük. Fontos új ajánlások: 4 kezes ballonos-maszkos lélegeztetés, oxigénterápia esetén a 94–98%-os célszaturáció és a 10 ml/kg-os folyadékbolus. Gyermekek alapszintű újraélesztése során a normális légzés hiánya és 5 kezdeti befúvás után életjelek hiányában azonnal megkezdjük a mellkaskompressziót, melyet csecsemők esetében elsősorban körbeöleléses technikával végzünk. Az ajánlott frekvencia 100–120/perc, a kompresszió és a lélegeztetés aránya 15 : 2. Gyermekek emelt szintű újraélesztése csapatmunka. Az algoritmus váza nem változott, továbbra is a legfontosabb a minőségi mellkaskompresszió. Kiemelt hangsúlyt kapott a potenciális reverzibilis okok (4H-4T) felismerése és kezelése, a fókuszált ultrahangvizsgálat szerepe. Újdonságok: ballonos-maszkos lélegeztetés esetén a 4 kezes technika ajánlása, endotrachealis intubálás után folyamatos mellkaskompresszió esetén az életkorfüggő lélegeztetési frekvencia. A gyógyszerelésben nincs változás, az adrenalin újraélesztés alatt a leggyorsabban intraossealis úton adandó. A spontán keringés visszatérése utáni ellátás döntően befolyásolja a neurológiai kimenetelt. A betegellátás ekkor ismét az ABCDE-sémán alapul. Fontos célok: normoxia, normacapnia biztosítása, hipotenzió, hypoglykaemia, a láz elkerülése és célzott hőmérséklet-menedzsment alkalmazása. Orv Hetil. 2023; 164(12): 463–473.
Kórházon belüli keringésmegállás és alapszintű újraélesztés
In-hospital cardiac arrest and basic life support
A kórházon belüli keringésmegállás túlélési esélye még mindig csak 15–34% körüli. A kórházi személyzet elengedhetetlen feladata, hogy a betegek vitális paramétereinek monitorozásával a beteg állapotának romló trendjét észleljék, és megfelelő beavatkozásokkal a keringésmegállást megelőzzék. A betegek állapotának rosszabbodására utaló jelek, tünetek (például légzésszám, pulzusszám, vérnyomás, oxigénszaturáció, tudat stb. változása) összegzéséből képzett pontrendszereknek és azok protokollokban megfogalmazott változatának használata segíthet abban, hogy a „periarrest” állapotú betegek időben felismerhetők legyenek. Ha azonban a keringésmegállás mégis bekövetkezik, a kórházon belüli reanimáció szabályait követve, csapatmunkában dolgozva az ellátószemélyzetnek képesnek kell lennie a jó minőségű mellkasi kompressziók és a korai defibrillálás biztosítására. Ehhez rendszeres képzésre, megfelelő infrastruktúrára, valamint rendszerszintű csapatmunkára van szükség. A jelen összefoglaló röviden bemutatja a kórházi újraélesztés kezdeti szakaszának kihívásait és annak integrálását a kórházon belüli sürgősségi ellátás komplex rendszerébe. Orv Hetil. 2023; 164(12): 449–453.
A kórházon kívüli felnőtt alapszintű újraélesztés új irányelvei és a laikusok bevonásának kérdései
Out-of-hospital adult basic life support: new guidelines and the involvement of bystanders
A kórházon kívüli váratlan keringésmegállások túlélési aránya egész Európában alacsony. Az utóbbi évtizedben fény derült arra, hogy a túlélés javításának legfőbb kulcsa a keringésmegállás pillanatában jelen lévő laikusok bevonása az ellátásba. A laikus segélynyújtók a korai felismerésen és a korai mellkaskompresszión túl a korai defibrillálás elvégzésébe is bevonhatók. A felnőttek alapszintű újraélesztése egyszerű és könnyen elsajátítható készségek sorozatából áll, amely akár kisiskoláskortól tanítható. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy éles helyzetben az újraélesztés megkezdését a készségek felejtése mellett a nem technikai készségek – például helyzetfelismerés, gyors döntéshozatal, kommunikáció – hiánya és emocionális tényezők is erősen befolyásolják. Ennek felismerése és a technikai vívmányok használata új szemléletet hozott mind az oktatásban, mind az ismeretek gyakorlatba való átültetése terén. A jelen összefoglaló a kórházon kívüli felnőtt alapszintű újraélesztés aktuális szakmai irányelvét és az újraélesztés oktatásával kapcsolatos szakmai újdonságokat (ezen belül a nem technikai készségek jelentőségét) tekinti át, kitérve a COVID–19-járvány hatására is. Röviden bemutatjuk a laikus segélynyújtók bevonásának támogatására kifejlesztett Szív City alkalmazást. Orv Hetil. 2023; 164(12): 443–448.
