Browse

You are looking at 1 - 10 of 77,643 items

Abstract

Grapevine berry shape has important marketing value in the table grape commerce, hence variability evaluation of this characteristic is highly important. In this study berry shape of 5 table grape genotypes: “Fanny”, “Lidi”, “Hamburgi muskotály”, “Moldova”, and “Orsi” were compared. To evaluate the shape variability graphic reconstruction and elliptic Fourier analysis have been carried out. Shape outlines have been investigated and Principal Component Analysis (PCA) has been performed with the SHAPE software package. PCA of the contours showed that 6 out of the 77 principal components were effective to describe shape attributes. The first 6 PCs explained 94.51% of the total variance. PC1 associated with the width and length of the berry. PC2 related to the shape of the top and bottom of the berries, while PC3 linked to the ratio of the top and the bottom width. ANOVA of the principal component scores revealed significant difference among the genotypes. Results suggest that morphology of the berry is a variable not only among but within the accessions. Our findings confirmed that elliptic Fourier descriptors (EFDs) would be a powerful tool for quantifying grapevine berry morphological diversity.

Open access

Abstract

The engineering application's design process starts with a concept, based on our theoretical knowledge and continues with a numerical simulation. In our paper, we review the finite volume method (FVM) which is used generally for heat and fluid dynamic simulations.

We compare three different computational fluid dynamics (CFD) software (based in the fine volume method) for validating a NACA airfoil, which can be used for example in the aerospace industry for an airplane's wing profile, and it can be used for example in the renewable industry for a wind turbine's blade or a water turbine's impeller profile. At the end of this paper, the result of our simulations will be compared with a validation case and the difference between the CFD software and the measured data will be presented.

Open access
Hematológia–Transzfuziológia
Authors: Orsolya Horváth, Judit Nyirő, Krisztián Kállay, Blanka Mező, Csaba Kassa, Lídia Hau, Gabriella Kertész, Máté Horváth, János Sinkó, Zoltán Prohászka and Gergely Kriván

Absztrakt:

Bevezetés: Az allogén vérképző őssejt-transzplantáció (tx) indikációja gyermekkorban a magas szövődményráta és a nem elhanyagolható halálozás miatt csak az életet veszélyeztető betegségekre korlátozódik. A csökkentett toxicitású kondícionáló kezelések bevezetése után célul tűztük ki az egyes a transzplantációs szövődmények, mint graft-versus-host betegség (GVHD), vírusreaktiváció és transzplantációhoz társult thromboticus microangiopathia (TA-TMA) időbeli és egymáshoz viszonyított előfordulásának és a különböző kondícionáló kezelések és a fenti transzplantációs szövődmények összefüggéseinek feltárását. Betegek és módszer: Prospektíven száz (8,5 ± 4,9 év) gyermeket vizsgáltunk, akik malignus (n = 54) és nem malignus alapbetegség (n = 46) miatt részesültek allogén tx-ban. A kondícionáló kezelés megkezdésétől monitoroztuk a korai szövődmények, így az akut GVHD, a vírusreaktivációk, a TA-TMA felléptét, illetve relapszus jelentkezését. Eredmények: A gyerekek kétharmadánál (67%) észleltünk legalább egy korai szövődményt a felsoroltak közül. A leggyakoribb transzplantációs szövődmény a vírusreaktiváció volt (50%). Akut GVHD a betegek 26%-ánál, a medián 31. (10.–174.) napon alakult ki. Az akut GVHD-s esetek 27%-a (7/26) zajlott súlyos (Grade III–IV) formában. A TA-TMA döntően enyhe volt, kizárólag ciclosporin adása során, más transzplantációs szövődményekhez társultan jelentkezett. A TA-TMA kialakulását 5/20 esetben GVHD, 5/20 esetben vírusreaktiváció, és 4/20 esetben vírusreaktiváció és GVHD is megelőzte. A súlyos szövődmények alacsony számával ellentétben a relapszusráta (22/54; 41%) magas volt. A vizsgált betegcsoport összesített túlélése medián 3,8 (1,3–6,5) év követési idő múltán 74%. A nem malignus betegség miatt transzplantált gyermekek összesített túlélése kiváló (43/46; 93,5%). Ezzel szemben a malignus csoportban a halálozási arány – a magas relapszusrátának megfelelően – (17/54, 31,5%) magas. Következtetés: A csökkentett toxicitású kondícionáló kezelések bevezetése óta a súlyos korai transzplantációs szövődmények száma alacsony. A TA-TMA döntően enyhe formában, vírusreaktivációhoz vagy GVHD-hoz társultan jelentkezett. A malignus alapbetegség esetén a halálozás fő oka a relapszusok magas száma.

Open access

Acinetobacter baumannii is an opportunistic pathogen that is reported as a major cause of nosocomial infections. The aim of this study was to investigate the biofilm formation by A. baumannii clinical and soil isolates, to display their susceptibility to 11 antibiotics and to study a possible relationship between formation of biofilm and multidrug resistance. During 8 months period, from June 2016 to January 2017, a total of 52 clinical and 22 soil isolates of A. baumannii were collected and identified through conventional phenotypic, chromo agar, biochemical tests, API 20E system, and confirmed genotypically by PCR for bla OXA-51-like gene. Antibiotic susceptibility of isolates was determined by standard disk diffusion method according to Clinical and Laboratory Standard Institute. The biofilm formation was studied using Congo red agar, test tube, and microtiter plate methods. The clinical isolates were 100% resistance to ciprofloxacin, ceftazidime, piperacillin, 96.15% to gentamicin, 96.15% to imipenem, 92.31% to meropenem, and 78.85% to amikacin. The soil A. baumannii isolates were 100% sensitive to imipenem, meropenem, and gentamicin, and 90.1% to ciprofloxacin. All A. baumannii isolates (clinical and soil) were susceptible to polymyxin B. The percentage of biofilm formation in Congo red agar, test tube, and microtiter plate assays was 10.81%, 63.51%, and 86.48%, respectively. More robust biofilm former population was mainly among non-MDR isolates. Isolates with a higher level of resistance tended to form weaker biofilms. The soil isolates exhibited less resistance to antibiotics than clinical isolates. However, the soil isolates produce stronger biofilms than clinical isolates.

Restricted access
Hematológia–Transzfuziológia
Authors: Ágnes Nagy, Magdolna Kardos, Attila Fintha, Ildikó Istenes, Dóra Somogyi and Judit Csomor
Open access
Hematológia–Transzfuziológia
Authors: Ákos Nagy, Bence Bátai, Laura Kiss, Anita Marx, László Imre Pinczés, Gergő Papp, Imre Kacskovics, Donát Alpár and Csaba Bödör

Absztrakt:

A molekuláris biológiai technikák utóbbi évtizedekben látott fejlődésének köszönhetően a vérplazmában keringő biomolekuláknak, így például a tumor eredetű sejtmentes DNS-fragmentumoknak is korábban elképzelhetetlen mélységű vizsgálata vált elérhetővé. A minimális invazivitással járó folyadékbiopsziás mintavétel metasztatikus tumorok esetében lehetővé teszi eltérő anatómiai lokalizációval megjelenő genetikai aberrációk egyidejű feltérképezését, azok nyomon követését, illetve a klonális evolúció következtében megjelenő további abnormalitások kimutatását is. Ebből következően számos, szolid tumorokat vizsgáló, folyadékbiopsziás mintavételt alkalmazó tanulmány jelent meg az utóbbi évtizedben, néhány entitás vonatkozásában pedig az eljárás már a rutindiagnosztikában is alkalmazásra került. Onkohematológiában az ebből a szempontból legintenzívebben kutatott megbetegedések közé a diffúz nagy B-sejtes limfóma, a Hodgkin-limfóma, illetve a plazmasejtes mielóma tartozik. Saját, illetve irodalmi adatok alapján a tumor eredetű sejtmentes DNS vizsgálata hasznos lehet a kezelést megelőző prognózisbecslésben, a célozható molekuláris eltérések azonosításában, a terápiás hatékonyság és a minimális reziduális betegség monitorozásában, valamint a terápiarezisztens klónok kimutatásában. Jelen összefoglaló közleményünkben a folyadékbiopszia-vizsgálatok onkohematológiai alkalmazásait tekintjük át.

Open access
Restricted access

Abstract

Plukenetia conophora (Nigerian Walnut) leaf extract was studied as a corrosion inhibitor on Al–Zn–Cu alloy in acidic (HCl and H2SO4) media using gravimetric, gasometric and electropotential techniques. The study showed that the inhibition efficiency (IE) increased as the concentration of the leaf extract increased and reached the peak (94.8%) at 0.8 g/L in 1 M HCl. In the two acidic media, P. conophora leaf extract exhibited good corrosion inhibition properties on the Al–Zn–Cu alloy samples due to adhesion of the extracts on the samples' surfaces. The adsorption process of the extract on the alloy sample surfaces was found to be spontaneous and perfectly obeyed the Langmuir isotherm model. Thus, P. conophora leaf extract is recommended for utilisation as a potential replacement for toxic inorganic inhibitors and for application in paint and coating industries.

Open access