Browse our Arts and Humanities Journals
Discover the Latest Journals in the Field of Arts and Humanities
Arts and Humanities journals’ primary focus is on presenting theoretical and empirical research in these respective fields. The main goal is to encourage educational research and connect academia to the scientific community. Researchers and scholars need to share their research findings with others to help better understand and act on the ongoing social changes in the field. The Arts and Humanities journals aim to provide a platform for everyone who shares a common interest in these fields and to group all the latest field findings in one place.
Arts and Humanities
Három évtizeddel azután, hogy Karl Krumbacher megszervezte a Müncheni Egyetemen az első bizantinológiai intézetet, a tudományos eredmények bemutatására nemzetközi bizantinológiai kongresszust hívtak össze. A kezdetben politikai okokból szűk körre korlátozódó rendezvény fokozatosan megnyílt minden nemzet számára, miközben a bizantinológiai kutatásban az egyes országok saját törekvései mellett egyre nagyobb szerepet kaptak a nemzetközi együttműködések és a tudományos eszme cserék. A magyar kutatók aktívan részt vettek ezekben a folyamatokban, és magas szintű tudományos munkájuk mellett kulturális-diplomáciai erőfeszítéseikkel is igyekeztek Magyarországot integrálni a globális tudományos diskurzusba. Törekvéseiknek köszönhetően Budapest elnyerte a bizantinológia legrangosabb nemzetközi kongresszusának rendezési jogát, de a kényszerítő külső körülmények miatt a rendezvény végül nem kerülhetett megrendezésre. A tanulmány az eredeti terveket és koncepcionális kereteket követi nyomon a korabeli dokumentumokon keresztül.
A XI–XII. századi, ismeretlen szerzőtől származó Timarión című szatíra főhőse egy utazás során tetszhalott állapotba kerül, két démon erőszakkal az alvilágba kényszeríti, ahol egy bírósági tárgyaláson bebizonyítja, hogy még nem halt meg, úgyhogy visszatérhet az élők közé. Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa és értelmezze Kónstantinos Akropolités kétszáz évvel később keletkezett rövid levelét, melyben a szerző éles kritika tárgyává teszi a Timariónt, anélkül hogy kifogásait pontosan kifejtené.
Az Illyricumból származó, katolikus keresztény vallású Marcellinus comes Iustinianus császár (527– 565) cancellariusa és a VI. század elejének egyik legjelentősebb történetírója volt. Az udvari szerző latin nyelvű Krónikája (Chronicon) Hieronymus (Szent Jeromos) 379-ig eljutó krónikakompozíciójának az 534-ig megírt folytatása, amelyet egy ismeretlen auktor később egészen 548-ig kibővített. A mű a késő ókori sztyeppei népek történetének is fontos, megkerülhetetlen forrása. A publikáció az alánokról, hunokról, bolgárokról és szabirokról szóló Marcellinus comes szöveghelyek fordítására és részletes kommentálására vállalkozik.
A Ceres istennőhöz kapcsolódó egyik legfontosabb átmeneti rítus a mundus megnyitása. A mundus olyan objektum Rómában, aminek megnyitása különleges alkalmakkor tartott állami rituálé volt. Amíg a mundus nyitva volt, a holtak szellemei járták keresztül a világot, így minden akkor folytatott tevékenységet rossz előjelek fenyegettek. Sok vita övezi a mundus kérdéskörét, mert nem ismerjük a megjelenésének formáját, pontos elhelyezkedését, és a szokás eredetét is homály fedi. Tanulmányunkban arra keressük a választ, hogyan kapcsolódott Ceres mint agráristenség az élet és a halál kettősségéhez, miért kapcsolják alakjához a mundust, és ez miként jelenik meg a római szerzők munkáiban. Kitérünk arra is, hogy a mundus Cereris hogyan jöhetett létre Róma alapításakor, mi volt a célja, és mit jelenthetett a korabeli rómaiaknak.
The article is devoted to the biography of the Polish traveller and diplomat Marcin Broniowski (d. 1592), author of Tartariae descriptio (1578), a classic description of early modern Crimea. While working on the article, I discovered a number of previously unknown Polish sources relating to the diplomat’s biography. This allowed me to reconstruct Marcin Broniowski’s biography and the chronology of his visits to Crimea. I also analyse the main early modern editions and translations of Tartariae descriptio, as well as its influence on the history of European geographical thought.
This paper introduces several new fragments that were collected by Luo Zhenyu 羅振玉 (1866–1940) and subsequently acquired by the Liaoning Provincial Museum. In 1928, Luo relocated from Tianjin to Liaoning, transporting his extensive collection with him. He resided in Liaoning for 12 years until his demise, during which time his collections were integrated into the museum’s holdings. The fragment we are publishing here is one of the items. Our research indicates that the pieces assembled by museum staff are parts of two leaves. The Uighur text corresponds to a section of chapter 32 of the Buddhāvataṃsaka Sūtra in forty chapters.
The aim of this article is to demonstrate that the reading ötrü of the postposition which means ‘against’ in the Cun Lord’s Prayer in which it is spelled ⟨utro ⟩ is incorrect and should be amended to utru. The postposition ötrü is used in the Turkic languages not in the meaning ‘against’, but ‘because of, following on’. In addition, it may not follow a nominal in the dative as it appears in the Cun Lord’s Prayer, since ötrü requires the ablative. On the contrary, the opposition utru fulfils both requirements.
