Browse our Arts and Humanities Journals
Discover the Latest Journals in the Field of Arts and Humanities
Arts and Humanities journals’ primary focus is on presenting theoretical and empirical research in these respective fields. The main goal is to encourage educational research and connect academia to the scientific community. Researchers and scholars need to share their research findings with others to help better understand and act on the ongoing social changes in the field. The Arts and Humanities journals aim to provide a platform for everyone who shares a common interest in these fields and to group all the latest field findings in one place.
Arts and Humanities
Almád monostorának régészeti kutatása 2014–2022 között
Archaeological research in the monastery of Almád, 2014–2022
Absztrakt
A tanulmány a Monostorapáti község határában található középkori Almád monostor 2014–2022 között folytatott régészeti feltárását mutatja be. Az egyes évek ásatásainak ismertetése után a kutatás eredményei alapján rekonstruálja a monostor építéstörténetét, majd tárgyalja az apátság írott forrásokból ismert történetét, és ezt összeveti a feltárások eredményeivel.
Régi utakon Székelyföld Árpád-kori hegyi váraihoz
On old roads towards Árpád-era mountain castles of Székely Land
Absztrakt
Az elrejtett mentsváraknak tekintett székelyföldi középkori várak elhelyezkedése nem függetleníthető a környezetükben húzódó terepobjektumoktól (őskori vár, népvándorlás kori sáncok, mélyutak, kápolnák). Ezek együttes vizsgálata és más adatok arra utalnak, hogy a várak „folyamatosan” használt utak mellé épültek, így a Magyar Királyság 13. századi határvédelmi rendszerének elemei voltak.
Az Aberkios-felirat fontos szerepet játszik a korai kereszténység kutatásában, amit az 1883-as felfedezése óta róla született kommentárok sokasága is bizonyít. Ebben a tanulmányban egy új szövegkommentárra teszünk kísérletet, amelyben igyekszünk kimutatni, hogy az erősen szimbolikus szövegű felirat megfogalmazója a Biblia mellett elsősorban a Hermas Pásztora és a Sibylla-orákulumok szövegeit használta fel. Ugyanakkor arra is találunk bizonyítékokat, hogy az epitáfium szövege Phrygia különleges feliratkultúrájába is jól beleilleszkedik. Az eredeti Aberkios-epitáfium szolgált alapul a IV. századi Vita Aberciinek, amely a hierapolisi püspök sírjához egy csodás eredetmagyarázó legendát költött. Az életrajz „krisztocentrikus” verziója szerint a felirat szövege, amelyet az „apostolokkal egyenlő” phrygiai püspök maga fogalmazott, „Isten szelleme által lehelt” szöveg. A 2Tim 3:16-ból kölcsönzött kifejezés arra utal, hogy az eredeti Aberkios-feliratot a phrygiai keresztények „szent szövegként” tartották számon, mint ahogyan Aberkios sírját a minden bizonnyal egyre növekvő számú keresztény gyülekezet „szent helyének” tekintették.
Die lieblichste der lieblichsten Gestalten
Egy motívum nyomában Kallimachostól Goethéig és tovább
Ez a rövid írás néhány jellemző példával mutat rá a szerelmi költészet egyik motívumának (’erotikus kizárólagosság’) egyszerre ősi és folytonos mivoltára. A kiindulópont Goethe egy helye, innen vezet az út a görög és a latin költészethez, hogy a végén modern példákkal zárjuk ezt a rövid, ám annál kalandosabb áttekintést. A vizsgált motívum ilyenformán korokon és műfajokon átívelő örök emberi gondolatnak és kifejezési formának bizonyul.
A tanulmány első része egy magángyűjteményben őrzött ismeretlen bizánci szentképet ír le, amelynek központi képe a keresztre feszítés jelenet (staurósis). A dolgozat második részében felvetett hipotézis szerint a keretet alkotó képsorozat két képe egyetlen jelenetet ábrázol, Jézus Krisztus mennybemenetelét (analépsis, ascensio). A keret két másik jelenete az ezüstlemez sérülései miatt azonosítatlan, további kutatást igényel.
„Készíts amulettet, írd rá ezt a ráolvasást, majd akaszd a nyakába!”
Ráolvasásokat hordozó agyaghengeres amulettek, az orvosi-mágikus világ eszközei
Tanulmányunk a mezopotámiai orvosi-mágikus amulettek egyik sajátos csoportját, az agyaghengeres amuletteket vizsgálja. E tárgyak alakja a kőből készült pecséthengerekéhez hasonló, ám agyagból készültek, s a felületükön ráolvasások szövege olvasható, melyek sokszor az amulettek tulajdonosait is megnevezik. Munkánk célja a választott tárgytípus valamennyi darabjának összegyűjtése, azok osztályozása és elemzése a rajtuk szereplő feliratok alapján, továbbá azon rítusleírások tanulmányozása, amelyek ezeknek az amuletteknek az alkalmazását említik. Vizsgáljuk e tárgyak kutatástörténetét, régészeti kontextusát, valamint a tulajdonosaikat. A rajtuk szereplő ráolvasások egyéb, kőből készült amuletteken és pecséthengereken is megjelennek, amelyeket a munkánk végén található Appendixben gyűjtöttünk össze.
Kléruchiák és határkövek
Az athéni külpolitika vallási aspektusai a Kr. e. V. században
Athén hódításaiból nemcsak az athéni polgárok, hanem maguk az istenek is profitáltak. A Kr. e. V. század során ugyanis Athén a meghódított, olykor kléruchiává szervezett területeken a konfiskált földekből az isteneknek is (Athéné, Apollón, Poseidón stb.) dedikált parcellákat. Erről számos esetben tanúskodnak az adott területen (Aigina, Chalkis, Samos, Kós) talált határkövek (horoi), amelyek jelzik, hogy a földterület az istenség szentélykörzetének a részét képezi, akár úgy is, mint mezőgazdasági művelés alá vont temenos. Ezeket a földbirtokokat gyakran bérbe adták, és a befolyt bérleti díjat az istenség kultuszhelyének a finanszírozására fordították. A tanulmány az athéni expanzív külpolitika ezen vallási aspektusait vizsgálja a rendelkezésre álló irodalmi és epigráfiai források tükrében.
A tanulmány A bölcs Syntipas példázataiból címen ismert, 62 meséből álló, nagyobb részben görög előzményekre visszavezethető szír mesegyűjtemény XI. század végi bizánci fordítását mutatja be. A görög meseirodalomban másutt nem adatolt meséket középpontba állítva vizsgálom a mesék fő- és mellékszereplőinek megszólalásait és a mesék végén álló tanulságokat (epimythia), melyek közül több – formájában és tartalmában – eltér a szír „eredetitől”, és gyakran nehezen hozható összefüggésbe a mesék erkölcsi tanításával. A Függelékben a bizánci mesegyűjtemény magyar fordítása található.
A tanulmány Sókratés férfiasságának és nőiességének kérdéskörét járja körül, részben általában azon értelmezésekkel vitába szállva, amelyek a görög filozófiát alapvetően mizogünként fogják fel, részben azokkal, amelyek megkülönböztetik a (férfias) „elvek etikáját” és a (nőies) „gondoskodás etikáját”. E célból áttekinti a sókratési életmód, tanítások, illetve módszerek azon vonásait, amelyek férfiasságát (katonai hősiesség, bátorság, viszontagságtűrés), illetve nőiességét („sókratési evangélium”, bábáskodás, gondoskodás és szolgálat) tanúsítják, és amellett érvel, hogy Sókratés e férfias és nőies attitűdök harmonikus egységét valósítja meg, és így elkerüli a mindkét nem esetében ártalmas „türannikus apa”, illetve „felfaló anya” archetípusát. Sókratés filozófiája se nem férfias, se nem nőies, de nem is gendersemleges, hanem androgün. Sókratés androgün filozófiája fejeződik ki etikájában is, melyben az általa képviselt legfőbb elv épp a gondoskodás, ezért esetében nem érvényes a fenti szembeállítás.
