Browse Our Latest Psychology and Behavioral Science Journals

Psychological journals are peer-reviewed, interdisciplinary journals that publish original work in some areas of psychology. The most common publications include cognitive, health and clinical psychology, applied, developmental, biological, social, experimental, and educational psychology, and psychoanalysis.

Behavioral Sciences

You are looking at 141 - 150 of 3,081 items for

  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Az interocepció tudatos aspektusainak fejlődéséről és fejlesztéséről

Development and improvement of the conscious aspects of interoception

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Ádám Koncz
and
Ferenc Köteles

Elméleti háttér: Az interoceptív információknak és ezek magasabb szintű integrációjának születésünktől fogva fontos szerepe van a túlélésben és a pszichológiai működésekben is. Ennek a nagy mennyiségű információnak csak egy kis része tudatosul, amelyet három kategóriára, az interoceptív pontosságra, az interoceptív érzékenységre és az interoceptív tudatosságra bonthatunk. Cél: Jelen tanulmány célja, hogy áttekintést nyújtson az interocepció fejlődési vonatkozásairól, továbbá, hogy bemutassa az említett jelenség gyermekkori korrelátumait és fejlesztésével kapcsolatos empirikus eredményeket. Módszerek: A tanulmányban elsőként áttekintjük, hogy a különféle fejlődéselméletekben hogyan jelenik meg az interocepció, majd a szakirodalomban elérhető empirikus eredményeket foglaljuk össze, végül pedig összegezzük a fejlesztés lehetőségeit. Eredmények: A különböző elméletalkotók közül Ádám György adja a legkomplexebb megközelítést, amelynek központi eleme, hogy az egyén figyelme a születés után idővel egyre inkább a külső ingerek felé fordul. Az előbbiek ellenére azonban úgy tűnik, hogy a belső érzetek detektálása újratanulható. Egyes faktorok, mint amilyen például a szorongás és a pánikbetegség tünetei, már gyermekkorban pozitív összefüggést mutatnak az interoceptív pontossággal. Más esetekben, például elhízás vagy krónikus tik zavar során negatív összefüggést találtak, az autizmus spektrumzavar esetében pedig vegyes eredmények születtek. Az interocepció különböző aspektusainak fejleszthetőségével kapcsolatban a túlnyomórészt felnőttektől származó eredmények azt mutatják, hogy inkább az interoceptív tudatosság javítható különféle intervenciók segítségével, bár a pontosság tekintetében elképzelhető, hogy az egyes kontemplatív intervenciók és a testpásztázás fejlesztő hatással bírnak. Következtetések: Az interoceptív tudatossággal kapcsolatos nagyobb számú pozitív eredményt magyarázhatja, hogy az interoceptív pontosság felnőttkorra már stabillá válik, azonban feltételezzük, hogy gyermekkorban még lehetséges a befolyásolása.

Open access

Az önkéntes munkavégzés mentális és fizikai egészségmutatókkal való összefüggései az empirikus kutatások tükrében – áttekintő tanulmány

The link between voluntary work, mental and physical health outcomes in the light of empirical researches – a review study

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Author:
László Dorner

Az önkéntes munkavégzés egy olyan proszociális viselkedésforma, amely hatással van úgy az önkéntesség végzője, mint haszonélvezője pszichológiai és szociális jóllétére, fizikai egészségére és fiziológiai mutatóira is. Tanulmányunk célja feltárni, majd szisztematikus áttekintő tanulmány formájában ismertetni az önkéntesség fizikai és mentális egészséggel való kapcsolatáról az utóbbi évtizedekben született legfontosabb hazai és nemzetközi empirikus vizsgálatok eredményeit. A kutatások eredményei alapján az önkéntesség és a jóllét kapcsolata kétirányú: a legtöbb önkéntes jólléte már az önkéntesség kezdetekor magasabb, ugyanakkor maga a tevékenység végzése is bizonyíthatóan kedvező hatással van a személy fizikai, pszichológiai és szociális jóllétére, amely egyéni különbségeket mutat az önkéntesség időtartamával, gyakoriságával, típusával és a személy egyéb jellemzőivel (pl. életkor, egészségi állapot) interakcióba kerülve. A kutatók jelentős része egyetért abban, hogy az önkéntesség alacsonyabb depresszióval, funkcionális korlátozottsággal és mortalitási rátával jár együtt, amely összefüggés időskorban mutatkozik a legerősebbnek. A mentális egészségre gyakorolt hatás okai között a pszichológiai (pl. énhatékonyság, önbecsülés, élettel való elégedettség) és szociális (a társas integráció és a támogató rendszer bővülése) erőforrások gyarapodását, a pozitív hangulati állapotok növekedését, valamint a negatív hangulati állapotok csökkenését azonosították a vonatkozó vizsgálatokban. A fizikai jóllét növekedése hátterében a megnövekedett fizikai aktivitást találjuk, amelynek folyományaként egy kedvezőbb hormonális, immunrendszeri és kardiovaszkuláris profil azonosítható. Ezen mechanizmusok révén az önkéntesség az egészséges idősödés egyik legfontosabb közvetítőjévé válhat, így közegészségügyi jelentősége mind prevenciós, mind pedig intervenciós szempontból kiemelkedő.

Open access

A Betegségfolyamat Érzelmi Grafikonjának hazai adaptációja sebészeti beavatkozáson átesett betegek körében: a grafikus technika alkalmazásának és pszichometriai összefüggéseinek ismertetése

The Hungarian adaptation of Emotional Graph of Illness Trajectory in operated patients: application of the graphical technique and psychometric correlates

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Tünde Lévai
,
György Lázár
,
Erna Krajinovic
, and
Melinda Látos

Elméleti háttér: A súlyos testi betegségekkel való szembesülést traumatikus tapasztalatként értelmezhetjük. A páciensek betegségükről kialakított narratívái segíthetik a nehezen elbeszélhető fizikális és pszichés terhek struktúrába foglalását, a betegség tapasztalatának, mint pszichés stresszornak az újraértelmezését, ezáltal csökkentve a pszichológiai distressz mértékét és javítva a betegséggel való megküzdés és így a gyógyulás sikerességét. Az egészségpszichológiai betegellátásban olyan módszerek alkalmazása vált szükségessé, amelyek egyszerű eszközökön alapulva, pontosan és hatékonyan képesek feltérképezni a betegségfolyamat narratíváit. Cél: Vizsgálatunk célja a betegségnarratíva érzelmi perspektívájának feltárására alkalmas Betegségfolyamat Érzelmi Grafikonjának hazai adaptációja, krónikus betegség vagy rosszindulatú daganat miatt operált betegek mintáján. Módszerek: Kevert módszertani elrendezésű kutatásunkban 120 páciens vett részt. A vizualizációs feladatra épülő Betegségfolyamat Érzelmi Grafikonja mellett a Spielberger-féle Állapot- és Vonásszorongás Kérdőívet, a Rövidített Beck Depresszió Kérdőívet, az Észlelt Stressz Kérdőív rövidített változatát, az EQ-5D-3L kérdőívet és a Rövid Betegségpercepció Kérdőívet alkalmaztuk. Eredmények: A konvergens validitás vizsgálatának legfőbb eredményei szerint a grafikusan ábrázolt érzelem intenzitásának összértéke szignifikáns, pozitív irányú, mérsékelt erősségű összefüggést mutatott a depresszió pontszámával (r = 0,33; p < 0,001). Anegatív érzelmet ábrázoló személyeknél mérsékelt erősségű, pozitív irányú korreláció jelent meg a grafikusan ábrázolt érzelem intenzitásának átlagértéke és az állapot- (r = 0,31;p = 0,004) és vonásszorongás (r = 0,30;p = 0,004), a betegségpercepció (r = 0,35;p = 0,001), az észlelt stressz (r = 0,37;p < 0,001) és a depresszió értéke (r = 0,41;p < 0,001), között, valamint szintén mérsékelt erősségű, pozitív irányú szignifikáns összefüggés mutatkozott a grafikusan ábrázolt érzelem intenzitásának összértéke és a betegségpercepció (r = 0,34;p = 0,001), az észlelt stressz szintje (r = 0,32;p = 0,002) és a depresszió (r = 0,40;p < 0,001) között, valamint a záró esemény érzelemintenzitásának értéke és az állapotszorongás (r = 0,33;p = 0,002) és a depresszió (r = 0,31;p = 0,003) értéke között. A pozitív érzelmet ábrázoló személyekre vonatkozó eredmények szerint szignifikáns, negatív irányú, mérsékelt erősségű összefüggés jelent meg a grafikusan ábrázolt érzelem záró eseményhez társuló intenzitásértéke és az állapot- (r = –0,36;p = 0,048) és vonásszorongás (r = –0,36;p = 0,045) pontértéke között. A konkurens validitás vizsgálatának legfőbb eredményei szerint a grafikonjukon negatív töltetű érzelmet ábrázoló személyek mintáján szignifikáns, pozitív irányú, mérsékelt erősségű korreláció jelent meg a grafikusan ábrázolt érzelem intenzitásának átlagértéke és a betegségpercepció érzelmi dimenziójának pontszáma (r = 0,35; p = 0,001), valamint a grafikusan ábrázolt érzelem intenzitásának összértéke és az életminőség érzelmi dimenziójának pontszáma között (r = 0,30;p = 0,005). Kiemelkedő kutatási eredményünk, hogy a két független kódoló által azonosított, három betegségnarratíva-típus (úgymint: káosz-, helyreállítási-, illetve kereső–felfedező narratíva) között szignifikáns eltérés jelent meg a grafikusan ábrázolt érzelem átlagos intenzitása (F (2, 117) = 4,254; MSE = 403,528;p = 0,016;η 2 = 0,07), a záró esemény érzelemintenzitás értéke (H(2)= 10,297; p = 0,006; η 2 = 0,10), a vonásszorongás (F(2, 117) = 4,070; MSE = 102,556;p = 0,020;η 2 = 0,07), az észlelt stressz (F(2, 117) = 5,895; MSE =34,058;p = 0,004;η 2=0,09) ésa betegségpercepció értékében (F(2, 117) = 4,807; MSE = 175,871;p = 0,010,η 2=0,08). Következtetések: A Betegségfolyamat Érzelmi Grafikonja megfelelő pszichometriai jellemzőkkel bír, érvényessége a jelen kutatásban vizsgált populáción jónak tekinthető, a betegségnarratíva érzelmi perspektívájának feltárásában hatékony eszköznek bizonyul.

Open access

Féléves csecsemők temperamentumának mérése a Csecsemőviselkedés Kérdőív 15 tételével: pszichometriai elemzés és korrelátumok

Studying temperament with 15 selected items of the Infant Behaviour Questionnaire among 6-month-old infants: Psychometric properties and correlates

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Nikolett Gabriella Sándor
,
Krisztina Kopcsó
, and
Melinda Pohárnok

Elméleti háttér: A temperamentum születésünktől fogva megjelenő diszpozíció. Fejlődése és kialakulása folyamatos, így már csecsemőkorban fontos a mérése. A szakirodalomban számos elmélet született a csecsemőkori temperamentumtípusok azonosítására és jellemzésére. Cél: Kutatásunk célja a tételszelekcióval előállított Csecsemőviselkedés Kérdőív 15 válogatott tétele pszichometriai jellemzőinek vizsgálata magyarországi reprezentatív mintán. Módszerek: Az elemzést a Kohorsz ’18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat második szakaszában részt vevő 5-7 hónapos csecsemők (átlagéletkor = 5,74 hónap, SD = 0,51 hónap) adatain végeztük (n = 8104). A csecsemő viselkedését és temperamentumjellemzését az Infant Behavior Questionnaire-R-Very Short Form 37 tételes kérdőívből előállított Csecsemőviselkedés Kérdőív 15 válogatott tételével mértük. A kérdőív szülői megfigyelésen alapul. A kérdezés szóban, az illetékes védőnő által történt. Eredmények: A kérdőív háromfaktoros szerkezete (Pozitív affektivitás/Lendületesség, Negatív affektivitás, Orientációs és regulációs kapacitás, amelyekhez 5–5 tétel tartozik), feloldva két tétel hibakorrelációjának tilalmát, megfelelő illeszkedést mutatott (RMSEA = 0,047 [90% CI: 0,045; 0,049]; Gamma Hat = 0,975; SRMR = 0,041; χ 2(86) = 1625,54; CFI = 0,910; TLI = 0,890). A Pozitív affektivitás/Lendületesség (Cronbach-α = 0,55) és Orientációs és regu lációs kapacitás (Cronbach-α = 0,53) skálák belső konzisztenciája egyaránt gyenge, míg eloszlásuk a magas értékek felé tolódik el. A Negatív affektivitás alskála belső konzisztenciája megfelelő (Cronbach-α = 0,72), eloszlása a normálishoz közelít. A temperamentumtípusok azonosítására végzett klaszteranalízis alapján négy típust különítettünk el, amelyek az Átlagos temperamentumú (n = 2516, 31,6%), a Könnyű temperamentumú (n = 2229, 28,0%), a Nehéz temperamentumú (n = 1896, 23,8%) és az Alacsony aktivitású (n = 1325, 16,6%) csecsemők. A kis születési súly, illetve az, ha az anya megterhelőnek érzi a csecsemő alvási szokásait és sírását, összefüggést mutatott a nehezebb temperamentum és alacsonyabb aktivitás felé mutató temperamentumjellemzőkkel. Következtetések: A Csecsemőviselkedés Kérdőív 15 válogatott tétele alimitációk mérlegelése mellett lehetőséget nyújt a csecsemőkori temperamentum gyors felmérésére ésa jelen tanulmányban bemutatott reprezentatív adatokhoz való viszonyítására.

Open access

A Gyermek Önszabályozás és Viselkedés Kérdőív (CSBQ) hazai változatának kialakítása

Development of the Hungarian version of the Child Self-Regulation and Behaviour Questionnaire

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Cecília Nagy-Tószegi
,
Sándor Rózsa
, and
Beatrix Lábadi

Háttér: Az önszabályozás képessége az élet első öt évében dinamikusan fejlődik, és meghatározó szerepe van az élet számos területén. Az érzelem- és viselkedésszabályozás képessége fontos eleme a szocio-emocionális fejlődésnek, az iskolaérettség kialakulásának, a sikeres iskolai beválásnak és a tanulási képességek kibontakozásának. Az intervenciós programok hatásvizsgálatainak eredményei alátámasztják a korai fejlesztés létjogosultságát és a fejlődési hátrányok kompenzálhatóságát. Mindezek indokolják, hogy a gyermekek önszabályozásának mérésére érvényes és megfelelő megbízhatósággal használható hazai mérőeszközökkel rendelkezzünk. Az önszabályozás területén mutatkozó nehézségek szűrése óvodáskorban és az óvoda–iskola átmenet időszakában kiemelt jelentőséggel bír a megfelelő intervenciós programok megtervezésében és az iskolai hátrányok kialakulásának megelőzésében is. Célkitűzés: A tanulmány fő célja a Gyermek Önszabályozás és Viselkedés Kérdőív (Child Self-Regulation and Behavior Questionnaire, CSBQ) magyar nyelvű adaptációjának elkészítése és faktorszerkezetének ellenőrzése 3–6 éves, neurotipikus fejlődésű gyermekek mintáján (n = 724). Módszerek: A fordítás sztenderd lépéseit követően a kérdőív faktorszerkezetét megerősítő, feltáró és hierarchikus faktorelemzések segítségével vizsgáltuk. Elemzéseink eredményeként egy 19 tételes kérdőívet alakítottunk ki, amelynek a kritériumvaliditását a Képességek és Nehézségek Kérdőív (SDQ) felhasználásával teszteltük. Eredmények: Az elemzések eredményei alapján a Gyermek Önszabályozás és Viselkedés Kérdőív 19 tételes bifaktoros, háromdimenziós magyar változata került kialakításra (illeszkedési mutatók: χ 2(133) = 398,71; p < 0,001; CFI = 0,948; TLI = 0,933; RMSEA = 0,074; RMSEA CI90 = 0,065– 0,082), amely jó pszichometriai tulajdonságokkal rendelkezik. Következtetések: A Gyermek Önszabályozás és Viselkedés kérdőív magyar változata valid mérőeszköz, és megfelelő belső megbízhatósággal használható az önszabályozás fejlődésének kutatására, az önszabályozás területén mutatkozó nehézségek kérdőíves szűrésére óvodáskorban és az óvoda–iskola közötti átmenet időszakában, továbbá segítséget kínálhat az iskolaérettség vizsgálatának területén is.

Open access

Abstract

Backgrounds and aims

Family dysfunction is a significant risk factor for adolescent problematic gaming, yet few studies have investigated the bidirectional relations between changes in family dysfunction and adolescent problematic gaming and potential mediating mechanisms. This study thus examined the bidirectional relations between family dysfunction and adolescent problematic gaming and the mediating role of self-concept clarity within this relation.

Methods

Participants included 4,731 Chinese early adolescents (44.9% girls; M age = 10.91 years, SD = 0.72) who were surveyed at four time points 6 months apart.

Results

Random intercept cross-lagged panel modeling found (a) family dysfunction directly predicts increased problematic gaming, (b) adolescent problematic gaming directly predicts increased experience of family dysfunction, (c) family dysfunction indirectly predicts problematic gaming via self-concept clarity, and (d) adolescent problematic gaming indirectly predicts family dysfunction via self-concept clarity.

Discussion and conclusions

The present study suggests that adolescents may be trapped in a vicious cycle between family dysfunction and problematic gaming either directly or indirectly through impairing their self-concept clarity. Findings indicate fostering youth self-concept clarity is essential to break the vicious circle between dysfunctional experiences in the family and problematic gaming among adolescents.

Open access

Abstract

Global university rankings have always been associated with international political and economic conflicts. Even before the COVID-19 pandemic there were signs that scientific and academic globalism was breaking down. The pandemic, the various measures taken to combat it, and military and ideological conflicts have led to the breakdown of international academic cooperation, the formation of very different research complexes, and the development of new regional ranking systems.

Open access
Journal of Behavioral Addictions
Authors:
Mikel Etxandi
,
Isabel Baenas
,
Bernat Mora-Maltas
,
Roser Granero
,
Fernando Fernández-Aranda
,
Sulay Tovar
,
Neus Solé-Morata
,
Ignacio Lucas
,
Sabela Casado
,
Mónica Gómez-Peña
,
Laura Moragas
,
Amparo del Pino-Gutiérrez
,
Javier Tapia
,
Eduardo Valenciano-Mendoza
,
Marc N. Potenza
,
Ashley N. Gearhardt
,
Carlos Diéguez
, and
Susana Jiménez-Murcia

Abstract

Background

Data implicate overlaps in neurobiological pathways involved in appetite regulation and addictive disorders. Despite different neuroendocrine measures having been associated with both gambling disorder (GD) and food addiction (FA), how appetite-regulating hormones may relate to the co-occurrence of both entities remain incompletely understood.

Aims

To compare plasma concentrations of ghrelin, leptin, adiponectin, and liver-expressed antimicrobial peptide 2 (LEAP-2) between patients with GD, with and without FA, and to explore the association between circulating hormonal concentrations and neuropsychological and clinical features in individuals with GD and FA.

Methods

The sample included 297 patients diagnosed with GD (93.6% males). None of the patients with GD had lifetime diagnosis of an eating disorder. FA was evaluated with the Yale Food Addiction Scale 2.0. All patients were assessed through a semi-structured clinical interview and a psychometric battery including neuropsychological tasks. Blood samples to measure hormonal variables and anthropometric variables were also collected.

Results

From the total sample, FA was observed in 23 participants (FA+) (7.7% of the sample, 87% males). When compared participants with and without FA, those with FA+ presented both higher body mass index (BMI) (p < 0.001) and leptin concentrations, after adjusting for BMI (p = 0.013). In patients with FA, leptin concentrations positively correlated with impulsivity, poorer cognitive flexibility, and poorer inhibitory control. Other endocrine measures did not differ between groups.

Discussion and conclusions

The present study implicates leptin in co-occurring GD and FA. Among these patients, leptin concentration has been associated with clinical and neuropsychological features, such as impulsivity and cognitive performance in certain domains.

Open access

Abstract

Social chatbots powered by artificial intelligence (AI) may be particularly appealing to individuals with social deficits or conditions that affect their social functioning. In this letter, we discuss some of the noteworthy characteristics of social chatbots and how they may influence adaptive and maladaptive behaviors, including the potential for ‘dependency’ on chatbots. We call for more independent studies to evaluate the potential developmental and therapeutic effects of this increasingly popular technology.

Open access