Browse Our Latest Psychology and Behavioral Science Journals

Psychological journals are peer-reviewed, interdisciplinary journals that publish original work in some areas of psychology. The most common publications include cognitive, health and clinical psychology, applied, developmental, biological, social, experimental, and educational psychology, and psychoanalysis.

Behavioral Sciences

You are looking at 11 - 20 of 3,043 items for

  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Abstract

Background

Hypotheses surrounding the etiology of depressive disorders encompass a wide range of biological changes that can occur in a depressed individual, from gene variations to epigenetic modifications and not only serotonergic mechanisms. Once again, the therapy response of the patient to antidepressants is connected to modifications in the epigenetic regulation of genes within the serotonergic system. The persistence of depressive symptoms points to the possibility that stable molecular adaptations in the brain, particularly at the epigenetic level, may be involved.

Methods

Narrative review to first, discuss the historical evidence behind how serotonin (5-hydroxytryptamine, 5-HT) signaling and its associated actors are involved in various biological processes and second, examine the role of ketamine as one of the newer treatments for depression.

Results

There is increasing evidence that responses to psychotherapy for mood disorders are correlated with epigenetic alterations. Although therapy response appears to be associated with epigenetic changes in genes regulating the serotonergic system, there are multiple lines of research that provide additional data implicating epigenetic alterations in the glutamatergic system. Also, the epigenetic regulation of target genes along the HPA axis are becoming more intriguing in linking mood disorders with environmental stressors, and warrant a closer look. Recent research suggests that ketamine's antidepressant effects may be linked to epigenetic alterations. Considering the multiple studies linking BDNF with depression, further exploration of its relation with ketamine in the context of epigenetic signaling is warranted.

Conclusion

Understanding how and to what extent epigenetic mechanisms change gene expression and how these changes are influenced by environmental stressors may eventually allow mental health professionals to better understand the biological basis of depression as well as to gauge the efficacy, onset, durability and duration of therapies to treat mood disorders. Moreover, understanding the relation between serotonergic neurotransmission and epigenetic mechanisms of how these may be modified by ketamine should lead us to a greater knowledge of their therapeutic potential.

Open access

Abstract

As reliable facilitators of characteristically unique altered states of consciousness that are notoriously difficult to comprehend, psychedelics naturally attract a multidisciplinary scope for their research, with direct relevance to neuroscience, pharmacology, psychology, as well as philosophy of mind, metaphysics, and epistemology — disciplines united by the common inquiry into the nature of conscious experience. Accordingly, the central focus of this paper concerns the metaphysical debate between internalism and externalism about whether psychedelic phenomenology — in particular, its ‘breakthrough’ level — could be said to directly ontologically depend on external factors, as well as the interpretive implications arising from each of those positions. The main contributions of the author of this paper include the provision of a coherent account of the essential phenomenal characteristics of psychedelic experiences, the integration of relatively fragmented philosophical debates on psychedelic phenomenology into the traditional internalist-externalist framework in metaphysics, as well as the exploration of the extent to which the externalist position on psychedelic phenomenology — traditionally associated with non-naturalism — is compatible with naturalistic explanatory frameworks. In Part 1, psychedelic phenomenology will be outlined first, after which the central inquiries of this paper will be contextualised and qualified. In Part 2, the internalist position on psychedelic phenomenology — both its strong and weak versions — will be discussed. In Part 3, the externalist position will be explored, which will be followed by a final evalutation between the three positions presented in this paper. The paper will conclude in favour of the weak internalist position, and that whilst the externalist position remains significantly more speculative than both the strong and the weak internalist positions, the externalist position cannot be rejected altogether until further progress in consciousness research is made.

Open access

Abstract

Workplace learning is a necessity for the organizational growth of all types of organizations, including higher education institutions. There are different directions proposed on how to make the implementation of workplace learning realistic, however, the best practices in one context may not apply well in another. This paper investigated the conditions required for the implementation of workplace learning in the case study of Laotian higher education. Firstly, 12 faculty members were invited to a semi-structured interview. The study employed a deductive category assignment of QCA in analyzing the data. The findings revealed that three conditions, namely, individual-related, organizational-related, and environmental-related conditions, appear to be key and are taken into account in developing favorable workplace learning. A further quantitative study in this area is strongly recommended.

Open access

A szociálisprobléma-megoldás és a szorongás jellemzői perfekcionista és nem perfekcionista serdülők körében – egy longitudinális vizsgálat eredményei

Characteristics of social problem-solving and anxiety among perfectionist and non-perfectionist adolescents – First results of a longitudinal study

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
László Kasik
and
Zita Gál

Háttér és célkitűzések

A maladaptív perfekcionizmussal jellemzett serdülők szociálisprobléma-megoldásának egyik igen fontos jellemzője a problémához való negatív viszonyulás, illetve a problémahelyzetből való minél gyorsabb kilépés, ha úgy érzékelik, megoldásuk nem felel meg maximálisan az általuk vagy a környezetük által megfogalmazott elvárásoknak. A kétéves (2021–2022) követéses vizsgálat első mérési pontján 11–12 éves és 16–17 éves diákok (N2021 = 305, N2022 = 290) körében vizsgáltuk, milyen arányban fordul elő körükben adaptív és maladaptív perfekcionista, milyen különbség azonosítható kortársakkal kapcsolatos problémáik megoldásában, bevonva az elemzésbe a szorongást is, mivel ennek szerepe az elkerülő viselkedésben és főként a maladaptív perfekcionizmusban jelentős.

Módszer

A szociálisprobléma-megoldás jellemzőit a Social Problem-Solving Inventory–Revised (D’Zurilla és mtsai, 2002), az állapot- és a vonásszorongást a State–Trait Anxiety Inventory for Children (Sipos és mtsai, 1978) kérdőívvel vizsgáltuk. A perfekcionizmust az Almost Perfect Scale Revised (Slaney és mtsai, 2001) és az Frost Multidimensiol Perfectionism Scale (Frost és mtsai, 1990) eszközzel tártuk fel, melyekkel együttesen a személyes, a környezettől származó és külön a szülői elvárások, a kételkedés, a hibázástól való félelem, a megfelelés hiányának érzése és a rendezettség, rendszeretet jellemzői azonosíthatók.

Eredmények

Mindkét évben közel hasonló a nem perfekcionisták, az adaptív és a maladaptív perfekcionisták aránya, mely arányok egy év elteltével nem változtak, és mindkét életkorban a perfekcionisták harmada a maladaptív perfekcionizmus jeleit mutatja. A maladaptív perfekcionistákra jellemző legnagyobb mértékben a negatív problémaorientáció és az elkerülő viselkedés, utóbbi – főként az idősebbeknél – a vonás- és állapotszorongással és a szülői kritikával együtt markáns hatással bír a maladaptív perfekcionista diákok személyes elvárásaira és a megfelelés hiányának érzésére.

Következtetések

Ezek az eredmények többnyire alátámasztják a külföldi kutatási adatokat, és arra hívják fel a figyelmet, hogy az iskolai nevelés során mindenképpen szükséges a jelenleginél mélyrehatóbban foglalkozni a perfekcionizmus serdülőkori megjelenésével, felismerésével, okaival, alakulásával és következményeivel, megfelelő pedagógiai eszközökkel segíteni az adaptivitás erősödését, illetve kezelése során figyelembe kell venni más területekkel való kapcsolatát. E longitudinális felmérésből is úgy látszik, a maladaptív perfekcionizmusnak a társas problémák nem hatékony megoldásával és a szorongással is egyre szorosabb a kapcsolata serdülőkorban, mely kapcsolatrendszer kevésbé hatékony életvezetést eredményezhet mind társas, mind teljesítményhelyzetekben.

Open access

Abstract

Content analysis plays a pivotal role in the field of educational science. This paper delves into an examination of studies within the discipline that have employed a deductive approach when applying this method. Our research focus revolved around the thematic patterns present in the corresponding scientific discourse and the techniques utilized for deductive content analysis.

We conducted a systematic literature review within the Web of Science database to identify journal articles employing a theory-driven approach to content analysis. The results of the investigation revealed that empirical studies in the domains of health studies, professional development, and learning enhancement seldom adhere exclusively to deductive reasoning during content analysis. Instead, they typically blend deductive reasoning with inductive coding processes.

Open access

Abstract

Background and objectives

Work addiction (WA), characterized by dimensions such as overcommitment, difficulties in detachment from work, and work-life imbalance, is presumed to be associated with increased smartphone usage, even during risky activities like driving. The study investigated the connection between WA and future problematic and hazardous smartphone use, considering personality factors: anxiety, rumination, and worry.

Methods

A three-wave longitudinal study (N = 1,866) was conducted from March to July 2019, June to September 2020, and June to November 2021, involving a representative sample of 18-34-year-old residents in Hungary's capital. The study employed Hungarian versions of the Bergen Work Addiction Scale, Problematic Mobile Phone Use Questionnaire, Ruminative Response Scale, Anxiety subscale of the Brief Symptom Inventory 18, and Penn-State Worry Questionnaire. Additionally, author-developed questions on mobile phone use while driving were included.

Results

At baseline, those at risk for WA showed more frequent mobile phone use while driving at both time points 2 and 3 compared to the non-risk group. Path analyses revealed rumination, anxiety at time 1, and worry at time 2 as significant mediators between baseline WA and mobile phone use while driving at time 3. However, when analyzing all three mediators together, only anxiety at time 1 and worry at time 2 remained significant.

Discussion and conclusion

This study demonstrates that WA predicts future mobile phone use while driving through mediation by anxiety and worry. Our findings add to the growing evidence highlighting the detrimental aspects of WA, emphasizing the need for improved prevention and treatment strategies.

Open access

Illúzió a szabad akarat? Idegtudományi-pszichológiai-filozófiai megfontolások

Is free will an illusion? Related aspects revealed by neuroscience, psychology and philosophy

Magyar Pszichológiai Szemle
Author:
Márk Molnár

A szabad akarat képessége magától értetődőnek tűnhet, azonban a tudománytörténetben az erre vonatkozó determinisztikus (a szabad akarat lehetőségével összeegyeztethetetlen) és nem determinisztikus (a szabad akaratot megengedő) felfogás évszázadokra visszamenően követhető. A legfontosabb alapfogalmak tisztázását követően az akaratlagos mozgással kapcsolatos megfigyeléseket és ezek értelmezési lehetőségeit tekintjük át, többségében azokat, melyek az akaratlagos mozgás szándékát több 100 ms-mal megelőző felkészülési potenciál jelenségét alapul véve megengedik, vagy kizártnak tartják a szabad akarat lehetőségét. A kérdés szempontjából lényeges lehet annak mérlegelése, hogy képes lehet-e az idegrendszer termékeként felfogható pszichés tevékenység visszahatni magára az azt létrehozó rendszerre. Amennyiben ez lehetséges, ez nyitva hagyhatja a szabad akarat megvalósulásának lehetőségét.

Open access