Browse Our Latest Psychology and Behavioral Science Journals

Psychological journals are peer-reviewed, interdisciplinary journals that publish original work in some areas of psychology. The most common publications include cognitive, health and clinical psychology, applied, developmental, biological, social, experimental, and educational psychology, and psychoanalysis.

Behavioral Sciences

You are looking at 51 - 100 of 3,042 items for

  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Abstract

Gambling Disorder (GD) is an impactful behavioural addiction for which there appear to be underpinning genetic contributors. Twin studies show significant GD heritability results and intergenerational transmission show high rates of transmission. Recent developments in polygenic and multifactorial risk prediction modelling provide promising opportunities to enable early identification and intervention for at risk individuals. People with GD often have significant delays in diagnosis and subsequent help-seeking that can compromise their recovery. In this paper we advocate for more research into the utility of polygenic and multifactorial risk modelling in GD research and treatment programs and rigorous evaluation of its costs and benefits.

Open access

Abstract

Background and aims

Mobile phone addiction (MPA) is emerging among adolescents, especially during the COVID-19 pandemic. Nevertheless, there is a dearth of knowledge regarding the correlation between MPA and suicide behaviors and its mechanism. The objective of the current study is exploring the direct effect of MPA on suicide behaviors and the indirect effect through poor sleep quality.

Methods

A total of 18,900 Chinese adolescents aged 12 to 18 were recruited via a multi-stage cluster sampling method.

Results

The prevalence of MPA and poor sleep quality was 26.2 and 23.1%, respectively. During the past year, 24.4% participants were involved in suicide behaviors. Specifically, suicide ideators, suicide planners, and suicide attempters were 10.7, 8.4, and 5.3%, respectively. Particularly, rural females had the highest prevalence of suicide behaviors, MPA, and poor sleep quality. Logistic regression analysis showed that MPA was significantly associated with suicide ideators (OR = 1.22, 95% CI: 1.09–1.37, p < 0.001) and planners (OR = 1.18, 95% CI: 1.04–1.34, p < 0.05), but not for suicide attempters (p > 0.05). Structural equation modelling demonstrated that MPA had direct effect on suicide behaviors (β = 0.145, 95% CI = 0.127–0.160), and poor sleep quality partially mediated the relationship (the mediating ratio was 46.7%). The mediating ratio of poor sleep quality was the highest in urban males.

Conclusions

MPA has both direct and indirect effects on suicide behaviors. For suicide prevention, limited mobile phone use and improvement sleep quality may be practical for adolescents. Additionally, more efforts of intervention could give priority to rural girls.

Open access
Journal of Behavioral Addictions
Authors:
Johannes Fuss
,
Jared W. Keeley
,
Dan J. Stein
,
Tahilia J. Rebello
,
José Ángel García
,
Peer Briken
,
Rebeca Robles
,
Chihiro Matsumoto
,
Christoph Abé
,
Joël Billieux
,
Jon E. Grant
,
Shane W. Kraus
,
Christine Lochner
,
Marc N. Potenza
, and
Geoffrey M. Reed

Abstract

Background and aims

The ICD-11 chapter on mental, behavioral and neurodevelopmental disorders contains new controversial diagnoses including compulsive sexual behavior disorder (CSBD), intermittent explosive disorder (IED) and gaming disorder. Using a vignette-based methodology, this field study examined the ability of mental health professionals (MHPs) to apply the new ICD-11 diagnostic requirements for impulse control disorders, which include CSBD and IED, and disorders due to addictive behaviors, which include gaming disorder, compared to the previous ICD-10 guidelines.

Methods

Across eleven comparisons, members of the WHO's Global Clinical Practice Network (N = 1,090) evaluated standardized case descriptions that were designed to test key differences between the diagnostic guidelines of ICD-11 and ICD-10.

Results

The ICD-11 outperformed the ICD-10 in the accuracy of diagnosing impulse control disorders and behavioral addictions in most comparisons, while the ICD-10 was not superior in any. The superiority of the ICD-11 was particularly clear where new diagnoses had been added to the classification system or major revisions had been made. However, the ICD-11 outperformed the ICD-10 only in a minority of comparisons in which mental health professionals were asked to evaluate cases with non-pathological high involvement in rewarding behaviors.

Discussion and Conclusions

Overall, the present study indicates that the ICD-11 diagnostic requirements represent an improvement over the ICD-10 guidelines. However, additional efforts, such as training programs for MHPs and possible refinements of diagnostic guidance, are needed to avoid over-diagnosis of people who are highly engaged in a repetitive and rewarding behavior but below the threshold for a disorder.

Open access

Abstract

Background and aims

Game genres, availability on smartphones, in-game purchases, and playing duration, have been thought to influence Gaming Disorder (GD). However, little research has comprehensively examined their relationships with GD. Therefore, we examined the relationship between GD, in-game purchases, gaming duration via consoles and smartphones, and genres of smartphone games. Study 1 was based on self-reports, and Study 2 included objective data to clarify these associations.

Methods

We conducted two independent online surveys that collected sociodemographic data, game use patterns, and psychopathological assessment data, including GD severity (Study 1: N = 32,690; Study 2: N = 3,163). General mental illness scores and objective gaming time were also collected in Study 2.

Results

In Study 1, in-game purchases, several gaming genres, and subjective gaming duration were positively associated with probable GD. On the other hand, interactions between card games and loot box charges were negatively related to probable GD. In Study 2, objective gaming times of most game genres were not associated with GD. Although the correlation between subjective and objective gaming duration was moderate, their correlations with GD differed.

Discussion and conclusion

These results suggest the complexity of relationships between GD and in-game purchases, genres, and gaming duration. Results of this study suggest the importance of proper assessment of GD reflecting actual functional impairment in social life. Future studies should improve and update evaluation of assessments for gaming.

Open access
Journal of Behavioral Addictions
Authors:
Nerilee Hing
,
Alex M. T. Russell
,
Catherine Tulloch
,
Lisa Lole
,
Matthew Rockloff
,
Matthew Browne
,
Hannah Thorne
, and
Philip Newall

Abstract

Background and aims

Smartphone, computer and land-based betting platforms each have distinctive features. This study examined 1) preferred features of sports betting platforms amongst young adults and 2) whether feature preferences vary with gambling severity.

Methods

The study surveyed 616 Australians aged 18–29 years who bet at-least monthly on sports, esports and/or daily fantasy sports. Participants provided a simple rating of the importance of 24 features of betting platforms and then completed a discrete choice experiment to indicate their preferences amongst different groups of features.

Results

Smartphones were the only platform providing all preferred features. The most important feature was ability to bet instantly 24/7 from any location, followed by electronic financial transactions. Less important features were ability to access betting information online and to bet with multiple operators. Social and privacy features, and access to promotions, did not significantly predict platform choice. The experiment found no significant differences in preferred features by gambling severity group or by gender. The non-experimental descriptive data, however, indicated that participants in the moderate risk/problem gambling categories placed significantly more importance on privacy, ability to place in-play bets, bet with cash, bet with a credit card, see frequent promotions, and bet with multiple operators.

Discussion and conclusions

Most features that bettors prefer can intensify betting. Curtailment of betting promotions, in-play betting, and credit card betting are measures that can assist higher-risk gamblers without unduly affecting other gamblers. Consumer protection tools, including mandatory pre-commitment, need strengthening to help counter the unique risks of smartphone betting.

Open access

Abstract

Background

The advancement of communication technology and the impact of the COVID-19 pandemic have led to an increased reliance on online education. However, the effects of the long-term use of smart devices for online learning on students' social anxiety and problematic smartphone use (PSU) and the role of fear of missing out (FoMO) in this process have yet to be fully explored.

Methods

This study analysed longitudinal data from 2,356 high school students (female = 1,137 (48.26%), mean age = 13.84, SD age = 1.37) in China, divided into high- and low-FoMO groups based on their scores on the FoMO scale, to examine the impact of four months of online learning on social anxiety and PSU. The Social Anxiety Scale (SAS) and Mobile Phone Addiction Index (MPAI) were used to assess social anxiety and PSU symptoms.

Results

The undirected symptom networks revealed more bridge symptoms among the students in the high-FoMO group, although their overall symptom scores decreased. The results of the directed cross-lagged panel networks showed that “productivity loss” predicted other symptoms in the low-FoMO group but that “afraid of negative evaluation” was the predictor in the high-FoMO group. Meanwhile, “withdrawal/escape” and “productivity loss” were the symptoms that were most affected by other symptoms in the high-FoMO and low-FoMO groups, respectively.

Conclusions

The current study therefore sheds light on the changes in social anxiety and PSU symptoms among secondary school students during long-term online learning, as well as the moderating role of FoMO.

Open access

Abstract

Background and aims

Internet addiction has been linked to ADHD-related symptoms. However, the direction of the relationship and its potential for reciprocal relations is not well understood. This study examined the potential reciprocal relations between the three components of ADHD and Internet addiction, as well as the moderating effects of gender on these relations.

Methods

Using a longitudinal design, we collected data of 865 Chinese adolescents across three waves (Mage = 13.78, SD = 1.56 in wave 1), with a time interval of 6 months.

Results

Cross-lagged analyses revealed bidirectional associations between hyperactivity, inattention, impulsivity, and Internet addiction over time. Multi-group analyses did not yield any significant gender differences in these relationships.

Discussion and conclusions

These findings enhance our understanding of the complex link between ADHD components and Internet addiction and have implications for interventions aimed at reducing the prevalence of Internet addiction and ADHD.

Open access
Journal of Psychedelic Studies
Authors:
Neşe Devenot
,
Brian A. Pace
,
Jason Slot
, and
Alan K. Davis
Open access

Abstract

Behavior frequency measures in behavioral addictions research fail to account for how engagement in the activity relates to each respondent's personal circumstances. We propose a “Red Box, Green Box” method, an alternative to conventional self-report behavior questions. Participants report two distinct time-based values: (1) Green box: time spent engaged in the activity during ‘free’ time, and (2) Red box: engagement in the activity at times when the respondent should be doing something else (e.g., studying, working, sleeping, exercising, etc.). Some practical examples of the ‘red box, green box’ method are provided. This method may help to calibrate behavioral frequency for each respondent and yield clearer insights into displacement effects and risks associated with frequency of use. We suggest some future research directions to test the feasibility and utility of this approach in different implementations.

Open access

Abstract

Background

Although internet gaming disorder (IGD) has been listed in section III of the DSM-5 for approximately 10 years, the study of treatments for IGD remains in early stages. Nonetheless, a summary of findings to date and discussion of future research needs are warranted.

Methods

The current study reviewed scientific treatment studies with control groups and randomized controlled trials. We summarized the strengths and weaknesses of different treatment strategies and identified gaps in the research literature that may inform the direction of future research efforts.

Results

Sixteen studies were reviewed. Existing treatment studies may be categorized into cognitive behavioural therapy (CBT), pharmacotherapies, non-invasive brain stimulation (NIBS), and others.

Conclusions

CBT is the most widely studied treatment strategy for IGD thus far. Future studies should consider IGD-specific CBT treatment strategies. Medication-based treatment should be implemented with caution. NIBS is promising, and future studies should explore the most efficacious parameters and targets. In addition, studies should consider sex differences in the treatment of IGD.

Open access

Abstract

Background and aims: Internet Gaming Disorder (IGD) and depression have negative consequences on individuals' mental health, but their relationships are complex. This three-wave longitudinal study aimed to detect the metacognitive mechanisms underlying the association between IGD tendency and depression based on the self-regulatory executive function model. Methods: A total of 1,243 Chinese undergraduate student gamers (57% female, M = 19.77, SD = 1.29) were recruited at the baseline survey (Wave 1 [W1]), with 622 and 574 of them taking part in the two follow-up surveys (Wave 2 [W2] at 6 and Wave 3 [W3] at 12 months later), respectively. Results: The three-wave path model demonstrated, after controlling for the autoregressive effect of each variable, that depression consistently predicted IGD tendency but not vice versa, while negative but not positive metacognitions about online gaming (MOG) significantly predicted both depression and IGD tendency. Moreover, two statistically significant mediation paths: (i) negative MOG [W1] → depression [W2] → IGD tendency [W3]; and (ii) depression [W1] → negative MOG [W2] → IGD tendency [W3] were identified. Discussion and conclusions: These findings extend the understanding of the associations among depression, IGD tendency, and MOG, highlighting how negative MOG has a stronger prospective effect than positive MOG on depression and IGD tendency, and also reveal the mutual mediation effects of depression and negative MOG on IGD tendency. Integrated programmes with both emotional regulation training and Metacognitive Therapy are recommended for IGD treatment.

Open access

Ember-környezet tranzakció viselkedéstudományi kutatások: Környezetpszichológiai fenntarthatóság

People-environment transaction behavioral science research: environmental psychological sustainability

Magyar Pszichológiai Szemle
Author:
Andrea Dúll

A pszichológia tudományának történeti kezdetei óta a kérdés, hogy hogyan írható le és értelmezhető a környezet úgy, hogy az a pszichológia szempontjából is releváns legyen, és az így értelmezett környezet hogyan játszik szerepet az ember pszichológiai folyamatainak, viselkedésének alakulásában.

A pszichológia álláspontja sokáig az volt, hogy a fizikai környezet, “amely nemcsak pszichológiai funkciókat, hanem alapvető életjelenségeket sem mutat”, nem kezelhető az emberi viselkedés aktív, egyenrangú partnereként, legfeljebb a viselkedés passzív kontextusaként. A tanulmányban áttekintésre kerül a környezetpszichológiai hazai fejlődéstörténete – összefüggésben a nemzetközi porondon létrejött hasonló ember-környezet kölcsönkapcsolat területek fejlődésével: megnézzük, hogyan jött létre a magyar környezetpszichológia, annak származékos területe, a környezeti kommunikáció, és hogyan alakul a terület azután, hogy az intézményi alapja (Ember-Környezet Tranzakció Intézet / EKTI az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karán) megteremtődött. A folyóiratszám megjelenése idején 3 éve működik az EKTI. Ez az időszak már lehetőséget ad arra, hogy bemutassunk jónéhányat az Intézetben folyó kutatások közül (nagyobb témák: épített és tárgyi környezet és viselkedés, műemléki környezetek, pszichoanalízis és környezetpszichológia, fenntarthatóság). A jelen tanulmányban, amely célja szerint részben előszó a tematikus számhoz, részben – és ez talán fontosabb – a terület további fejlődéséről kíván egyfajta prognózis adni, felrajzolva az ember-környezet tranzakció tudományt, a szociofizikai környezetek pszichológiáját és a fenntarthatóság lélektanát a környezetpszichológiai fenntarthatóság konstruktumán keresztül szintetizáló ember-környezet tranzakció viselkedéstudományok közeljövőbeni körvonalazódását.

Open access

A munkaterek használatának átalakulása a megosztott munkaállomásos rendszer bevezetésével

Transformation of workspace use along the implementation of shared desk

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Luca Frankó
,
Ajna Erdélyi
, and
Andrea Dúll

Háttér és célkitűzések: A tanulmányunkban közölt feltáró környezetpszichológiai esettanulmány egy nyugat-magyarországi nagyvállalat irodai munkavállalói körében készült terepvizsgálat része. A vállalat a klasszikus, nyitott terű, saját munkaállomásos irodai rendszerről részlegesen shared desk elrendezésre váltott. Feltételezésünk szerint (1) a térszervezés átalakulása kapcsán a korábbi rendszer alacsony hely-használó illeszkedései fellazulnak, és helyettük új, nagyobb mértékű illeszkedések alakulnak ki, illetve (2) a szervezeten belül a shared desk használatának elterjedésével a térhasználat is differenciálódik. Módszer: Fél éven át, longitudinális dizájnban vizsgáltuk az átállást online kérdőíves módszerrel: a résztvevőknek a munkavégzésükhöz kapcsolódó aktivitásokat, illetve érzelmi viszonyulásokat kellett párosítaniuk helyszínekhez. 3 mérési időpontban összesen 235 kérdőívet elemeztünk, a tevékenységek és érzelmi viszonyulások lokalizációjának időbeli változását kereszttábla-elemzéssel vizsgáltuk. Eredmények: A szervezeten belül a legjellemzőbb feladattípusnak számító egyedüli, koncentrált munkavégzés lokalizációjában kaptuk a legmarkánsabb változást, szignifikáns átrendeződést tapasztaltunk továbbá a fontos szakmai telefonhívás elintézése, valamint az egyedül inspirálódás tevékenységek lokalizációjában is. Az érzések tekintetében a biztonság és bizonytalanság lokalizációjában tapasztaltunk szignifikáns átrendeződést. Következtetések: Az eredmények mentén elmondható, hogy a legalacsonyabb illeszkedésű feladatok spontán relokalizálódtak a shared desk bevezetésével, és a térhasználat is differenciálódott. Ez a markáns változás kezdetben bizonytalanságot is generált, ami a 6 hónapos mérés idejére rendeződni tudott, a biztonságosnak tartott helyek sora azonban átrendeződött.

Open access

Az akne egészségpszichológiai vonatkozásai

Health psychology aspects of acne

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Anna Zsófia Csontos
and
Adrien Rigó

A tanulmány célja az akne pszichoszociális jellemzőinek áttekintése. A betegség biomedikális szakirodalma bőséges, kezelésében is inkább ez a szemlélet érhető tetten. Ugyanakkor a kutatási eredmények arra hívják fel a figyelmet, hogy az érintettek élményeinek mélyebb megértése, a betegséggel való együttélés támogatása, az életminőség emelése komplexebb, biopszichoszociális keretben valósulhat meg hatékonyabban. A tanulmány sorra veszi azokat az ismereteket, amelyek jól példázzák, hogy az aknéval élők életminősége milyen mértékben, s milyen területeken érintődik leginkább, s próbálja felvázolni azokat a pszichológiai és pszichofiziológiai folyamatokat, amelyek az interakciók hátterében állhatnak. Kitér a mentális zavarok (depresszió, szorongás) gyakori előfordulására, a testkép negatív érintettségére, a stigma élményére, valamint a lehetséges társas következményekre. Ismerteti a streszszel kapcsolatos eredményeket és fő mechanizmusokat, az életmóddal kapcsolatos, legrelevánsabb kérdéseket, valamint felhívja a figyelmet az egyéni kezelési tervek és pszichológiai intervenciók fontosságára. Az áttekintő tanulmány a komplex, biopszichoszociális kezelés szükségessége melletti érveléssel zárul, s felvázolja azokat a területeket, ahol a pszichológusoknak vagy más, mentális egészséggel (is) foglalkozó szakembereknek kiemelt feladatai lehetnek.

Open access

Az atópiás dermatitis (ekcéma) biopszichoszociális megközelítése

A biopsychosocial approach to atopic dermatitis (eczema)

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Adrienn Magyar
,
Dorottya Albert
,
Ágnes Schveibert
, and
Adrien Rigó

Az atópiás dermatitis, más néven atópiás ekcéma, egy veleszületett genetikai hajlamon alapuló, krónikus, fellángolásokkal járó bőrgyulladás, amely a magas jövedelmű országokban a gyermekek 20%-át és a felnőttek akár 10%-át is érintheti. Tanulmányunk célja e betegség biopszichoszociális aspektusainak áttekintése, valamint az atópiás dermatitisszel kapcsolatos életminőség, testkép, stigmatizáció szakirodalmának és főbb kutatási eredményeinek összefoglalása. Kitérünk az atópiás dermatitis kialakulásáról szóló hipotézisekre, a megjelenésében tapasztalható életkori sajátosságokra és a kezelési lehetőségekre. Részletezzük azokat kutatási eredményeket, amelyek leírják, hogy a betegség a súlyosságától függően jelentősen befolyásolja a betegek életminőségét – különösen a társas működés és a pszichológiai jóllét vonatkozásában. Bemutatjuk a testkép változásának és a stigmatizációnak a jelentőségét, és felvázoljuk az egészségpszichológiai intervenciók lehetséges helyét. A szakirodalmi eredmények alapján hangsúlyozzuk az adherencia növelésére szolgáló intervenciók fontosságát, és a komplex, egészségpszichológiai szempontokat is magába foglaló kezelés szükségességét.

Open access

A bőrbetegségek kapcsán alkalmazható pszichológiai intervenciók

Psychological interventions for skin conditions

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Dorottya Albert
and
Adrien Rigó

A tanulmány a krónikus bőrbetegségekben alkalmazott pszichológiai intervenciós módszereket tekinti át. A bevezető röviden kitér a releváns tanulmányok gyűjtésének módjára, s felvázolja, hogy a szisztematikus áttekintő tanulmány és a metaanalízis írása helyett miért esett a választás egy olyan műfajra, amely inkább az egyes terápiás technikák fő hatásmechanizmusait igyekszik fókuszba állítani. Bemutatja a pszichoedukációs programokkal kapcsolatos fő irányelveket, valamint a stresszkezelést is támogató különböző típusú terápiás technikákkal (autogén tréning, progresszív izomrelaxáció, biofeedback, jelentudatosság alapú intervenciók, hipnózis) és a kognitív viselkedésterápia alapú inter-venciókkal kapcsolatos eddigi eredményeket. Igyekszik felvázolni a potenciális hatásmechanizmusokat és a gyakorlatban is használható példákat próbál adni az intervenciók lépéseiből. Az összefoglaló tanulmány felhívja a figyelmet arra, hogy a pszichológiai intervencióknak a bőrtünetekre kifejtett kedvező hatásával kapcsolatban még nem áll rendelkezésünkre elegendő tudományos adat ahhoz, hogy messzemenő következtetéseket vonjunk le. Bár a pszichológiai módszerek az eddigi eredmények és az ismert hatásmechanizmusok alapján fontos kiegészítő eszközei lehetnek a bőrbetegek kezelésének, törekedni kell arra, hogy ez további, módszertanilag megfelelő intervenciós hatékonyságvizsgálatokkal alátámasztásra kerüljön.

Open access

A bőrgyógyászati páciensek komplex pszichodermatológiai ellátásának szükségessége

The need for complex psychodermatological care for dermatological patients

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Borbála Német
,
Adrien Rigó
, and
Miklós Sárdy

A kutatások eredményei megerősítették, hogy a pszichoszociális tényezők (például a megterhelő stresszhatások) jelentős szerepet játszanak a dermatológiai páciensek életminőségének romlásában, bőrtüneteinek kiújulásában és fennmaradásában, amellett az adherenciát is befolyásolják. A szakirodalmi adatok szerint az életminőség romlására leginkább hatást gyakorló bőrbetegségek a pikkelysömör (psoriasis), a kontakt dermatitis, az atópiás dermatitis, a csalánkiütés (urticaria), a hajbetegségek (alopecia), a lepra, avagy Hansen-kór, a hegek, a túlzott mértékű izzadás (hyperhidrosis) és a genitális humán papilloma vírus. Ennek ellenére a bőrgyógyászati ellátás a jelenlegi magyarországi gyakorlatban a legtöbb esetben a biomedikális kezelésekre összpontosít. A pszichoszociális faktorok interdiszciplináris, komplex pszichodermatológiai felmérése és a pszichoszociális ellátásba kerülés (ez alatt értve az osztályos pszichológust és pszichiátert, vagy a kerületi pszichiátriai gondozót, vagy egyéb pszichoterápiás, támogató központot) nem szisztematikus, hanem leggyakrabban eseti jellegű. A szakirodalom által javasolt multidiszciplináris hozzáállás és kezelés elérhetősége igen szűk körben és csak néhány kiemelt központban valósul meg hazánkban. Fontosnak tartjuk ezért bemutatni azokat a szakirodalmi eredményeket, amelyek a komplex pszichodermatológiai ellátás mellett érvelnek, valamint felvázolni a javasolt kezelési modelleket. A pszichodermatológiai kombinált klinikák bevezetése – mivel csökkenti a pontatlan diagnózisok számát, a hatástalan kezelések arányát és a szükségtelen beutalások mennyiségét – költségcsökkentő megoldást jelenthet a bőrgyógyászati betegségek és a pszichológiai és pszichiátriai komorbid zavarok kezelésében. Jelen tanulmányban a szerzők javaslatot tesznek az első orvos–beteg találkozó során alkalmazható pszichoedukációra és gyors mentális állapotfelmérésre, és arra, hogy miként érdemes kiegészíteni a pszichokután betegséggel élő páciensek klinikai anamnézisét. Javasolnak egy, a bőrgyógyászati betegségek esetén alkalmazható pszichológiai szűrőcsomagot, majd a tanulmány végén az igazoltan hatékony támogató csoportok és pszichoterápiás egyéni, csoportos és online önsegítő intervenciók bevezetése mellett érvelnek.

Open access

Elszakítva a repülőgéptől: katapultszékkel történő vészelhagyás interpretációjának vizsgálata a vadászpilóta-vadászrepülőgép kapcsolat szempontjából

Torn from the aircraft: Exploring the interpretation of catapulting with ejection seat from the perspective of the fighter pilot-fighter aircraft relationship

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Emőke Bukovenszki
and
Andrea Dúll

Háttér és célkitűzések: A vadászrepülőgép és a vadászpilóta lélektani kapcsolatáról és a gépről való leválási folyamatról szóló pszichológiai kutatások alulreprezentáltak a szakirodalomban. Kutatásunk célja – a repülési szociofizikai környezetről szóló kutatásaink szerves részeként – annak megértése volt, hogy katapultálás során a vadászrepülőgéptől való elszakítottság milyen lélektani tapasztalatot jelent a pilóta számára, és a késleltetett katapultálási folyamatok esetében milyen ember-gép kapcsolat tárható fel a pilóták elbeszélése alapján. Módszerek: Kvalitatív kutatási stratégiával dolgoztunk, az adatgyűjtés során félig strukturált interjúkat vettünk fel – a környezetpszichológiai kontextus megtartása miatt − a pilóta egyik saját munkaközegében, repülőtéren. Mintánkat katapultszékkel történő vészelhagyást átélt magyar vadászpilóták alkották. Az elemzést Interpretatív Fenomenológiai Analízis segítségével végeztük. Eredmények: A résztvevők a gépi környezettel való pszichológiai összekapcsoltságukról számoltak be, amely nem tudatosuló módon befolyásolhatta a katapultálási döntés késleltetését, a gépről való leválás megkezdését. Következtetések: Az eredmények megerősítik annak fontosságát, hogy az ember–környezet (gépi szociofizikai környezet) tranzakciót érintő területeket is célozzák meg a repülőgép-balesetek és -halálesetek csökkentése érdekében mind a pilótaképzésben, mind pedig a repülőgép-balesetek elemzésekor.

Open access

A krónikus bőrgyógyászati betegségek pszichológiai megközelítése – a pszichodermatológia szerepe, fő kihívásai és feladatai

The psychological approach to chronic dermatological diseases – the role, main challenges and tasks of psychodermatology

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Borbála Német
,
Miklós Sárdy
,
Adrienn Magyar
,
Dorottya Albert
,
Karina Kohutics
, and
Adrien Rigó

A bőrbetegségeket világszerte a negyedik legnagyobb terhet jelentő, nem végzetes népegészségügyi problémákként azonosították, amelyek mind az érintettek, mind pedig az egészségügyi ellátórendszer számára komoly kihívást jelentenek. A bőrbetegségek kialakulásában és lefolyásában a pszichoszociális tényezők, a megterhelő életesemények és a stressz sok esetben komoly szerepet játszanak, elszenvedőit gyakran romló életminőség jellemzi, és igen gyakoriak a komorbid pszichoszociális zavarok. Az utóbbi időben növekszik a száma azoknak a szakirodalmi tanulmányoknak, amelyek a pszichodermatológiai betegségek osztályozásának egységesítése mellett érvelnek, a klinikai praxis színvonalának javítása, a bőrbetegséggel élők jobb megértése, valamint a különböző szakmák (bőrgyógyászok, háziorvosok, pszichiáterek, pszichológusok) közös fogalmi rendszerének kialakítása érdekében. E tanulmányok a pszichodermatológiai megbetegedéseket négy fő csoport és további alcsoportok szerint osztályozzák. Cikkünkben bemutatjuk az új osztályozási rendszerre tett javaslatokat, valamint a pszichodermatológia, vagy pszichokután medicina tudományterületét, interdiszciplináris szemléletmódját, amely célul tűzte ki, hogy egyaránt figyelmet fordít a bőrgyógyászati megbetegedések biológiai, pszichés, valamint szociális komponenseire. A klinikai praxis során a pszichodermatológiai szemléletmód és az interdiszciplináris – azaz komplex – kezelés hiányában sok esetben az érintett populáció állapotának stagnálását vagy romlását figyelhetjük meg. Ám a szakirodalmi eredmények alapján a pszichodermatológiai szemléletmód pszichoszociális tényezőinek integrálásával, például pszichoszociális állapotfelméréssel, és a hagyományos kezelést kiegészítő pszichoszociális kezelések segítségével a bőrgyógyászati megbetegedéssel küzdők állapota javítható. A bőrbetegséggel élők ellátásának javítására tett irány elvek szakirodalmi áttekintése alapján javasoljuk az egészségügyi ellátó személyzet és a szakemberek pszichodermatológiai edukációját, valamint a komplex ellátáshoz szükséges feltételek megteremtését.

Open access

A pikkelysömör pszichológiai vonatkozásai

The psychological issues of psoriasis

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Karina Kohutics
and
Adrien Rigó

A pikkelysömör a leggyakoribb autoinflammatorikus bőrbetegség. Krónikus bőrbetegség lévén a tünetek megfelelő menedzselése és a tünetmentes állapot elérése az elsődleges feladat, ami a modern kezelésekkel ma már megvalósulhat. A betegséggel együtt járó kihívások azonban jelentős életminőségromlással is társulhatnak. A tünetek miatt gyakran sérül a testkép, az énkép, a társas kapcsolatok és a mentális egészség, így az érintetteknek szükségük lehet a komplex ellátásra és a pszichológiai támogatásra is. Jelen tanulmány célja a betegség biopszichoszociális szempontú bemutatása, külön figyelmet szentelve a stressz potenciális szerepének, az életmódbeli faktoroknak és a lehetséges egészségpszichológiai intervencióknak.

Open access

Abstract

Background and aims

The present work studies the performances of Brazilian and Chinese Universities considering academic and industrial related products. A comparison of the behavior of Universities that belong to these two countries are important, because they have similar characteristics and both of them are considered to be emergent countries, being part of the group known as BRICS.

Methods

The data is obtained from the “U-Multirank” in the years from 2017 to 2020, which are recent, but not yet affected by the pandemic, since the results for the year 2020 were obtained in 2019. This ranking used 36 Indicators in those years, with some of them related to academic production (number of papers published, citations received by the papers, etc); while some others are related to industrial products (number of patents obtained, citations made in patents, etc). This analysis is made for the average performances of Brazilian, Chinese and all the universities listed in the “U-Multirank” in the years under study.

Results

The results show the number of institutions listed every year and the average grades of Brazilian and Chinese institutions, as well as the world averages, in all the Indicators studied.

Conclusions

The results show that Chinese Institutions have a good balance in terms of quantity and quality of academic researches, with both numbers ahead of world averages. Brazil is better in quantity of publications compared to quality, having grades similar to China in number of publications and well above world averages, but the indicators “Citation Rate” and “Top-cited” publications are well below world and Chinese averages.

Open access

Abstract

Workplace learning is always embedded in a context. The purpose of this study is to compare the characteristics of workplace learning in the market, public and civil sectors with the tool of literature review, and to identify the most important contextual factors for learning practice and effectiveness. The article thus contributes to the scientific discourse in the field of knowledge management and workplace learning research. In the following study, drawing upon classic literature and current empirical research findings, the characteristics of workplace learning in various sectors are first outlined along the themes of knowledge management, knowledge sharing, innovation, organizational learning, the purpose of learning, and the most significant knowledge elements. Subsequently, the main differences are summarized. Finally, factors for the analysis of comparative research on workplace learning are proposed, spanning individual, individual and organizational, organizational, and organizational and system levels.

Open access

Az épített történeti környezetek konnotatív jelentése: műemléki szakértők és nem szakértők jelentésdimenzióinak feltárása

The connotative meaning of built historic environments: exploring heritage professionals' and laypeople's dimensions of meaning

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Barbara Fogarasi
,
Iván Zsolt Berze
, and
Andrea Dúll

Háttér és célkitűzések: Az épített környezet jelenlétét gyakran nem tudatosuló módon élik meg az emberek, miközben az épületek, terek sok szinten befolyásolják az aktuális érzelmi állapotot, a viselkedést, a jóllétet stb. A történeti épületek és helyszínek hatása abból a szempontból is hangsúlyos, hogy meghatározzák az emberek egyéni és kollektív identitását. A műemlékekkel való foglalkozás egyfelől a témában képzett szakemberek tisztje, akik számára az épületből, a helyszínből fakadó történetiség és hitelesség a legfontosabb, másfelől a nem szakértők, a laikusok ugyanazon épülethez a mindennapi életben átélt értékeket és (konnotatív) jelentéseket társítanak. Módszer: Kutatásunkban ezen eltérő konnotatív jelentések feltárására az általunk fejlesztett szemantikus differenciál mérőeszközt alkalmazzuk. Tanulmányunkban a kifejezetten műemlékekre alkalmazható skála fejlesztésének módszertani lépéseit és a mérőeszköz két mintán (műemléki szakértő és laikus) való alkalmazásából kapott eredmények összehasonlítását mutatjuk be. Eredmények: A főkomponens-elemzés során szakértők esetében hat (arousal-kogníció, komplexitás, emberközeliség, érték, állag-hangulat, hitelesség), laikusok esetében négy komponenst (érték, komplexitás, emberközeliség, állag) kaptunk. Következtetések: Eredményeink szerint a műemléki szakértők ugyan kifinomultabban gondolkodnak a műemlékekről, de több komponens esetében a laikusokéhoz nagyon hasonló módon jelentek meg a melléknévpárok, jelezve a szakemberek és a laikus használók kapcsolódásának lehetőségét a látens érzelmi viszonyulások szintjén. A szakmai értékek mellett megjelenő pszichológiai jelentések feltárásával, az épülethasználók bevonásával, a mindennapi emberek helyidentitásának és helykötődésének megerősítésével hosszú távon mindenki – a laikus helyhasználók, a szakemberek és a történeti épületek – jól járhat.

Open access

Építészek iskolája – építészek felidézett saját középiskolai környezetének környezetpszichológiai vizsgálata

Schools of Architects – An Environmental Psychological Study of Architects' Recalled High School Environment

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Krisztina Somogyi
,
Andrea Dúll
, and
Ferenc Cságoly

Háttér és célkitűzések: A kutatás központi problémája, hogy az épített környezet percepciója/recepciója akár jelentősen eltérhet építészek és nem építészek körében. Ennek fontossága abban áll, hogy a környezet pozitív vagy negatív megítélése nem esztétikai kérdés csupán, hanem összefügg többek között a térhasználattal a személy–környezet összeillés mentén, a jólléttel, az identitással, a környezeti stresszel és így tovább. A kutatás célja, hogy árnyalt képet alkosson az építész-szemléletmódról, az abban jelen lévő szakmaspecifikus és általános jellemzőkről annak érdekében, hogy a személy–környezet összeillés szempontjából harmonikusabb állapot lehetőségét feltárjuk. Módszer: A késő modern és kortárs építészet recepciójának nehézségeivel kapcsolatban számos nemzetközi környezetpszichológiai vizsgálat készült. Ezeknek a nyomán végeztük el a tanulmányban ismertetésre kerülő, az interpretatív paradigmába illeszkedő kvalitatív kutatásunkat, amely saját élményű környezet felidézésével, 32 építész saját középiskolai környezetének értelmezésével foglalkozik. A képre és szövegre alapuló elemzés a Megalapozott Elmélet (Grounded Theory) módszerével fogalmaz meg öt megalapozott elméletet. Eredmények: Az építészek interjúiban a saját középiskola épületének retrospektív felidézése nem szűkült le a szokásos fizikai ismérvek ismertetésére, hanem szociofizikai entitásként láttatott, és önéletrajzi narratívaként fogalmazódott meg. Következtetések: Az építészbeszámolók fókusza nem az épület volt, hanem az iskolában megélt élmény, ezen a szinten élményközösség mutatkozik a nem építészek tapasztalásaival. A kutatás árnyalja az építész speciális nézőpontjáról szóló kutatásokat, így elmutat az építészek és nem építészek közötti kommunikációs szakadék áthidalhatóságának irányába.

Open access

Abstract

Associated with high-risk behavior, borderline personality disorder (BPD) remains one of the field's most misunderstood, misdiagnosed, and stigmatized conditions. Individuals with BPD are frequently labeled as treatment-resistant patients. Furthermore, 25–58% of BPD individuals have a comorbid diagnosis of post-traumatic stress disorder (PTSD), and BPD may be conceptualized as a trauma-spectrum disorder. In Phase 3 clinical trials for 3,4-methylenedioxymethamphetamine (MDMA) full-dose participants for treatment-resistant PTSD found that up to 71.2% no longer met the criteria for PTSD. While PTSD is quite different from BPD, a qualitative exploration on the overlap in etiology and conceptualization provided new perspectives by interviewing two clinicians who focus their treatment with BPD diagnosed individuals and two MDMA-assisted therapy clinicians. This research examines the etiological, conceptualization, and therapeutic mechanisms of MDMA-assisted therapists and dialectical behavioral therapists. Through eight qualitative interviews, perspectives of the four participants revealed the similarities and limitations of both treatments.

Open access

„Ej, ráérünk arra még?” – Az időperspektíva, az ökobűntudat, a megküzdés, a jövőre vonatkozó tervek és a környezettudatos cselekvés közötti összefüggések vizsgálata magyar serdülők körében

„Do we still have time for that?” – The relationship between time perspective, eco-guilt, coping and pro-environmental behavior among Hungarian adolescents

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Csilla Ágoston
,
Bence Nagy
,
Anna Nesztor
,
Attila Varga
, and
Zsolt Demetrovics

Háttér és célkitűzések: A környezettudatos viselkedést számos tényező befolyásolhatja, köztük egyes, a klímaváltozással kapcsolatos érzelmek (például az ökobűntudat) és a klímaváltozással mint stresszorral való megküzdési módok, valamint az időperspektíva. Korábbi kutatások alapján az ökobűntudat, a jövőfókuszú időperspektíva, valamint a probléma- és jelentésfókuszú megküzdés inkább facilitáló hatású, bár az eredmények esetenként ellentmondásosak vagy hiányosak. A jelenlegi kutatásban ezért komplex modellekben vizsgáltuk, hogy a környezettudatos viselkedést milyen mértékben képes bejósolni az ökobűntudat, a megküzdési módok és az időperspektívák, és hogy a megküzdési módok mediálják-e az ökobűntudat és a környezettudatos viselkedés közötti kapcsolatot. Módszer: A keresztmetszeti kérdőíves kutatásban részt vevő diákok (N = 390, 48,5% fiú, átlagos életkor = 17,2 év, szórás = 1,2) kitöltötték az Ökobűntudat Kérdőív rövid verzióját, a Klímaváltozás Veszélyeivel Való Megküzdés Kérdőívet, a Zimbardo-féle Időperspektíva Kérdőívet, illetve válaszoltak a környezettudatos viselkedésre irányuló kérdésekre. Eredmények: A problémafókuszú és a társas megküzdés pozitív összefüggést mutatott a környezettudatos viselkedéssel. Az ökobűntudat és a cselekvés között gyenge pozitív együttjárás mutatkozott, amely azonban eltűnt a mediációs modellben: a magasabb ökobűntudat a magasabb problémafókuszú megküzdésen keresztül függött össze az erőteljesebb környezettudatos viselkedéssel. A környezettudatos viselkedéssel gyenge pozitív összefüggést mutatott a jövőperspektíva, valamint a múlt-pozitív időorientáció. Következtetések: Az eredmények alapján az ökobűntudat környezettudatos cselekvésre ösztönző lehetséges hatása azon múlik, hogy milyen megküzdési módot képes aktiválni. A környezettudatos cselekvésre vonatkozó intervenciók tervezésekor érdemes lehet a társas és problémafókuszú megküzdés és a jövőperspektíva erősítésére fókuszálni, valamint a pozitív múltbeli élményekre építeni.

Open access

Magyar diákok környezettudatos világképének mérése. A NEP Skála gyermekeknek készült magyar változata dimenzionalitásának és validitásának megerősítő vizsgálata

Measuring the environmental worldview of Hungarian students. A confirmatory study on the dimensionality and validity of the Hungarian version of the NEP Scale for Children

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Iván Zsolt Berze
,
Attila Varga
,
Ferenc Mónus
, and
Andrea Dúll

Háttér és célkitűzések: Az ENSZ által deklarált fenntartható fejlődési célok eléréséhez kulcsfontosságúak a fenntarthatóságra nevelési kezdeményezések, amelyek eredményességének és fejlesztésének nyomon követéséhez elengedhetetlen, hogy megbízható eszközökkel tudjuk mérni a diákok környezettudatosságának mértékét, változását, ami környezetpszichológiai szempontból is kiemelten fontos. Tanulmányunk a Fenntarthatósági Témahéthez kapcsolódó 2021-es kutatási program során a környezettudatosság mérésére használt Új Ökológiai Paradigma (NEP) Skála gyermekeknek készült változatának (Manoli, Johnson és Dunlap, 2007) dimenzionalitásával, reliabilitásával és validitásával kapcsolatos eredményeket mutatja be, összevetve ezeket a 2020-as hasonló vizsgálat eredményeivel. Módszer: A Fenntarthatósági Témahéthez kötődő 2021-es kutatási program diákkérdőívét önkéntesen kitöltő diákok mintáján (N = 17 746, 56,6% lány, életkor: M = 14,22 év, SD = 2,225) a NEP Skála tételeire adott válaszokon feltáró, majd konfirmatív faktoranalíziseket végeztünk, hogy megvizsgáljuk a skála dimenzionalitását, megbízhatóságát és a kapott faktorok érvényességét. A validitás vizsgálatához a modellbe környezettudatossággal összefüggő kovariánsokat (nem, életkor, természethez kapcsolódás erőssége és technikai-gazdasági aspektusok) emeltünk. Eredmények: Ugyanazt a három érvényes, a vizsgált kovariánsokkal az egy évvel korábban találttal nagyrészt megegyező összefüggéseket mutató faktort (Emberi beavatkozás megkérdőjelezése, Természet jogai és Ökoválság) azonosítottuk, mint a 2020-as vizsgálat során, bár az alskálák megbízhatósági és a konfirmatív faktorelemzések illeszkedési mutatói valamivel alacsonyabbnak bizonyultak, mint egy évvel korábban. Következtetések: Eredményeink megerősítették 2020-as következtetéseinket, miszerint a NEP Skála gyermekeknek készült magyar verziója többdimenziós mérőeszközként szakmailag megalapozottan használható a diákok környezettudatos világképének, hiedelmeinek méréséhez, ugyanakkor egydimenziós (összpontszámon alapuló) használata nem indokolható. A skála dimenzionalitására vonatkozó eredményeink hozzájárulhatnak a NEP-eredmények nemzetközi összehasonlíthatóságával, illetve a skálát egydimenziósként használó kutatásokban a NEP-összpontszám differenciáló képességével kapcsolatos bizonytalanságok magyarázatához.

Open access

Abstract

Background

Studies have shown evidence for long-term effects of psychedelics on personality, but comprehensive models of psychedelic-mediated personality changes have yet to be explored.

Aims

The present study aims to investigate (1) perceptions of personality change in the general population, (2) moderators of perceived personality change including setting and drug type, and (3) whether personality predisposes individuals to use psychedelics.

Method

Paid participants with experience using psychedelic (N = 218), non-users with interest in using psychedelics (N = 104), and non-users without interest in using psychedelic (N = 104) completed an online survey following recruitment from Amazon Mechanical Turk. Psychedelic users were asked to complete written open-ended accounts of perceived personality changes that they attribute to their most intense psychedelic experience. Thematic and factor analyses were undertaken to identify themes of perceived psychedelic change and their organizational structure.

Results/Outcomes

Thematic analyses resulted in 52 unique personality change themes, and exploratory factor analyses yielded eight thematic factors (Unitive Spiritual, Gratitude Absorption, Purpose Freedom, Compassion Understanding, Emotional Stability, Openness Perspective, Connection to Self, and Neuroticism Caution). Interest in psychedelic use among non-users was associated with higher openness and neuroticism. Psychedelic users tended to be more open and extraverted, and less neurotic than non-users, and interested non-users tended to be higher in openness than uninterested non-users.

Conclusion/Interpretation

The present results inform a tentative model of how personality leads to psychedelic use, how psychedelic use leads to changes in personality, and how setting and drug moderate different types of changes in personality. Research and clinical implications are discussed, including (1) hypotheses for future prospective and experimental research, (2) the value of creating multi-faceted, holistic measures that reflect the diversity and organizational structure of possible psychedelic changes, and (3) the value of allowing such evidence to guide novel psychedelic-assisted therapeutics.

Open access
Journal of Behavioral Addictions
Authors:
Verónica Cervigón-Carrasco
,
Rafael Ballester-Arnal
,
Joël Billieux
,
Beatriz Gil-Juliá
,
Cristina Giménez-García
, and
Jesús Castro-Calvo

Abstract

Background and aims

Time perception is a cognitive process involving both the ability to estimate the duration of an event (time estimation, TE) and the subjective perception of its passage (time passage, TP). Studies show that alteration in TE/TP is associated with substance use disorders. However, little is known about the impact of these alterations in potentially problematic online behaviors. We explore TE and TP while participants were exposed to cues related to videogames, pornography, and TV series, and the relationship of TE and TP with scores from instruments that measure problematic gaming (PG), problematic pornography use (PPU), and problematic binge-watching (BW).

Methods

Participants from three independent samples (40 men from Luxembourg; 99 Spanish men, 111 Spanish women) completed an experimental task designed to assess TE and TP while they were exposed to short clips related to videogames, pornography, TV series, and documentaries (control condition). Participants also completed different self-reports.

Results

Whereas men underestimated the time that they were exposed to pornography and TV series, women overestimated it. For videogames, we showed a consistent pattern of overestimation of time duration. Time was systematically perceived as passing faster while participants were presented with TV series and pornography. Regarding the association between time perception and PG, PPU, and BW, TE did not correlate with any of the indicators of problematic engagement assessed; but TP correlated with several of these indicators.

Discussion and conclusions

The present preliminary results showed mixed evidence regarding the involvement of time perception in gaming, pornography use, and binge-watching.

Open access

Abstract

Background and aims

The intertemporal and risk decision-making impairments are vital cognitive mechanisms in internet use disorder (IUD). However, the underlying neural mechanisms for these two decision-making dysfunctions in individuals with IUD remain unclear.

Methods

This study employed Functional Near-Infrared Spectroscopy (fNIRS) to record changes in blood oxygen concentration in the prefrontal cortex of individuals with IUD during intertemporal and risk decision-making tasks.

Results

The findings revealed that the intertemporal decision-making deficits in IUD group were primarily associated with reduced activation in the left dorsolateral prefrontal cortex (dlPFC) and orbitofrontal cortex (OFC) and FC from the left dlPFC to the right dlPFC. On the other hand, risk decision-making impairments were linked to decreased OFC activation and weakened functional connectivity from the left dlPFC to the right dlPFC and OFC.

Discussions and Conslusions

These results suggested that while there were common neural mechanisms underlying intertemporal and risk decision-making impairments in individuals with IUD, specific neural foundations existed for each type of dysfunction.

Open access
Journal of Behavioral Addictions
Authors:
Daniel L. King
,
Abel Nogueira-López
,
Christina R. Galanis
,
Toshitaka Hamamura
,
Christian Bäcklund
,
Alessandro Giardina
,
Joël Billieux
, and
Paul H. Delfabbro

Abstract

Gaming disorder (GD) screening often involves self-report survey measures to detect the presence of symptoms. Studies have shown that gamers' responses vary greatly across survey items. Some symptoms, such as preoccupation and tolerance, are frequently reported by highly engaged but non-problematic gamers, and therefore these symptoms are thought to lack specificity and are suggested to be less important in classification decisions. We argue that the influence of response categories (e.g., dichotomous responses, such as ‘yes’ or ‘no’; or frequency categories, such as ‘rarely’ and ‘often’) on item responses has been relatively underexplored despite potentially contributing significantly to the psychometric performance of items and scales. In short, the type of item response may be just as important to symptom reporting as the content of survey questions. We propose some practical alternatives to currently used item categories across GD tools. Research should examine the performance of different response categories, including whether certain response categories aid respondents' comprehension and insight, and better capture pathological behaviours and harms.

Open access

Abstract

This analysis of current and historical research and clinical reports observes that the relationship between psychedelics and schizophrenia is complex and there are reports of psychedelics benefiting this population. Specifically, lower doses of psychedelics (mostly LSD) appear to have a potential beneficial impact on the negative symptoms of schizophrenia.

Open access
Journal of Behavioral Addictions
Authors:
Alex M. T. Russell
,
Nerilee Hing
,
Philip Newall
,
Nancy Greer
,
Cassandra K. Dittman
,
Hannah Thorne
, and
Matthew Rockloff

Abstract

Background and aims

Simulated gambling products, like loot boxes and social casino games, contain gambling elements, but are not classified as gambling. They are available to minors, raising concerns about a “gateway effect” into gambling. This study examined the time course of young people's engagement in simulated and monetary gambling, and associations between simulated gambling and gambling problems and harm. A necessary, although not sufficient, condition for simulated games leading to real money gambling is that simulated play must come first.

Method

Participants were 1,026 young adults (aged 18–25 years) who played video games in the last year. They reported the age at which they first took part in seven simulated and twelve monetary gambling products, and current gambling problems and harm.

Results

First use of loot boxes and video games with gambling content tended to precede monetary gambling. Forms where gambling is a core gameplay element, such as social casino and demonstration games, tended to follow some monetary gambling forms. Engagement in most simulated gambling products was associated with greater harm from monetary gambling.

Discussion

The findings leave open the possibility of a catalyst pathway from youth engagement in loot boxes and games with gambling content to later monetary gambling, but causal psychosocial mechanisms remain unclear. However, a pathway from social casino and demonstration games to monetary gambling appears less likely, which may instead reflect containment or substitution effects. Simulated gambling disproportionately attracts youth who are vulnerable to gambling problems and harm, indicating the need for consumer protection measures.

Open access

Abstract

The Sonoran Desert Toad (Incilius alvarius) is the only vertebrate known to produce the powerful psychedelic, 5-MeO-DMT, which is easily-accessible form the animal's exterior glands. This paper seeks to present the biocultural (ecological and cultural) history, and conservation concerns of I. alvarius. Discovery of 5-MeO-DMT in I. alvarius was first reported in 1965 and 1967 (Erspamer et al.), and eventually led to the popular psychedelic use of this species after a pamphlet was published in 1984 (Most). Its mostly unmitigated use in for-profit spirituality, wellness, and adventurism has driven erroneous, coerced, and exploitive narratives of ancient Indigenous use – increasing: exploitation of I. alvarius, biocultural erosion, and malpractice of 5-MeO-DMT. Reconciliation of diverse needs is intellectually and financially challenging. It must be careful of approaches that are implicitly biased by a demand that extracts, appropriates, and trades in Indigenous and wellness motifs – but can be reached from the reconciliation and intersection of Indigenous and Western science and priorities. Few conservation-oriented studies and outreach elements concerning I. alvarius exist, and most have been supported by crowdfunding.

Open access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Violetta Tóth-Varga
and
Andrea Dúll

Háttér és célok: Kutatásunkban tanulmányi célzattal készült pszichoanalitikus szemléletű csecsemőmegfigyelési jegyzőkönyveket vizsgáltunk. A megfigyelések eredeti céljukat tekintve az anya-csecsemő interakciókra, a baba fejlődésére, illetve a megfigyelő által átélt élményekre fókuszáltak, mi azonban arra kerestük a választ, hogy ezek az információk milyen konkrét tapasztalati élményből táplálkoznak, s ezeknek milyen szociofizikai aspektusai érhetők tetten. Arra voltunk tehát kíváncsiak, hogy a megfigyelés szempontjai között – annak ellenére, hogy ez nem volt cél – megjelennek-e, és ha igen, miként artikulálódnak szociofizikai tényezők. Módszer: Az Ego Klinika módszerspecifikus gyermekterapeuta képzésében részt vevő hallgatók mint megfigyelők szolgáltattak adatokat a kutatás számára. Tíz darab, 2006 és 2016 között készült, egy-másfél éven át heti rendszerességgel zajló csecsemőmegfigyelés feljegyzéseit tartalmazó jegyzőkönyv elemzését végeztük el. A kvalitatív kutatás szövegelemzéssel, a Grounded Theory módszerével készült. Eredmények: Szövegelemzésünk szerint három fontos kulcskategória rajzolódott ki, melyek a megfigyelések szociofizikai vetületét jelenítették meg, ezek a „mozgás a térben”, a „helyélmény” és az „elfedések” kategórianevet viselik. Emellett nem közvetlenül szociofizikai vetületű kategóriák is kirajzolódtak („a múlt lenyomatai”, „érzelmek”, „alkalmazkodások” néven), melyek fontos kontextuális háttérként értelmezhetők. Következtetések: Kutatásunk arra világított rá, hogy a környezetpszichológiai szociofizikai kontextus, mint nem tudatosuló, de mégis erőteljesen jelen lévő tényező húzódik meg a megfigyelendő jelenségek hátterében, annak ellenére, hogy a megfigyelői feladat nem tartalmazta fizikai aspektusok megfigyelését. A jegyzőkönyvekben jól körvonalazhatóan megjelenő szociofizikai tényezők feltehetően a megfigyelő gondolatait, értelmezési módjait is befolyásolták, és úgy tűnik, fontos információforrásként, sok esetben értelmezési keretük sarokpontjaiként szolgáltak. Ez a jellegzetesség egyben felveti annak lehetőségét, hogy a szociofizikai környezeti viszonyok tanulmányozása bevonhatóvá váljék a megfigyelési jegyzőkönyvek elemzésébe.

Open access

Abstract

Background and aims

This scoping review employed a multifaceted conceptualization of well-being to examine how psilocybin use affects well-being and related sub-concepts in healthy individuals. It investigated which factors influence the relationship between psilocybin use and well-being, what research protocols have been employed, and what underlying mechanisms have been proposed in existing studies.

Methods

A comprehensive literature search in line with the PRISMA guidelines was conducted. Scopus, PubMed, PsycINFO, Web of Science, and Google Scholar were searched for peer-reviewed articles about psilocybin and well-being in healthy populations.

Results

Studies were heterogeneous in regard to study objectives, study design, study procedure, sample size and psilocybin dosage. In all studies, psilocybin use led to positive well-being-related outcomes for the majority of participants. Facets of well-being positively affected by psilocybin use in this review were self-acceptance, positive relationships, and meaning/purpose in life.

Conclusions

This scoping review provided preliminary evidence for the beneficial effects of psilocybin on well-being and related sub-concepts such as self-acceptance, positive relationships, and meaning/purpose in life in healthy individuals. Ego-dissolution, unity, connectedness, and mystical-type experiences are interrelated concepts that seem to be crucial for explaining such positive well-being-related effects of psilocybin. Under conducive conditions, the use of psilocybin may contribute to healthy functioning, through broad and sustained improvements in a variety of well-being concepts. Due to the heterogeneous nature of the studies, more definite conclusions require further research with a rigorous and homogeneous design.

Open access

A termék-influenszer összeillés és a szponzorált tartalom jelölésének együttes hatása a környezettudatos szponzorált posztok értékelésére

The simultaneous effect of the product-influencer fit and sponsorship disclosure on the evaluation of sponsored environmentally conscious posts

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Ágnes Buvár
and
Renáta Varga

Háttér és célkitűzések: A környezetbarát termékekkel kapcsolatos marketingkommunikáció egyre nagyobb teret nyer a közösségi médiában. Előzetes kutatások igazolták, hogy míg az influenszer és az ajánlott termék összeillése pozitívan befolyásolja a meggyőzés sikerességét, a szponzorált tartalom feltüntetése negatív hatással van a meggyőzésre. Jelen tanulmány az influenszer-termék összeillés és a szponzorált tartalom feltüntetésének együttes hatását vizsgálja egy influenszer által posztolt környezettudatos tisztítószer ajánlásának eredményességére. Feltételeztük, hogy magas termék-influenszer összeillés esetén a szponzorált tartalom jelölése kevésbé negatívan fog hatni a termékajánlás eredményességére. Módszer: Hipotéziseink megválaszolásához egy 2 (kontroll versus környezettudatos profil) × 2 (kontroll versus figyelmeztetés szponzorált tartalomra) kontrollcsoportos online kísérletet hajtottunk végre. Résztvevőinket egy egyetemi kurzus keretében toboroztuk (N = 430, M = 22,1 év, SD = 4,22 év). Az ingeranyagokat magunk állítottuk elő fiktív influenszer profilok és posztok létrehozásával. A hipotézisek tesztelését két szempontos varianciaanalízisekkel végeztük. Eredmények: Sem a reklám-, sem a márkaattitűdöt nem befolyásolta az összeillés és a szponzorált tartalom feltüntetésének együttes hatása, az első két hipotézisünket nem sikerült bizonyítanunk. A magas termék-influenszer összeillés azonban pozitívan befolyásolta a reklám- és márkaattitűdöket. A vásárlási szándékot illetően, a feltételezettekkel ellentétben a szponzorált tartalom feltüntetése a magas termék-influenszer összeillés poszt esetében volt negatívabb hatással a vásárlási szándékra. Következtetések: A magas termék-influenszer összeillés pozitív hatása a reklám- és márkaattitűdre összhangban van a szakirodalomban ismertetett eredményekkel. A vásárlási szándékkal kapcsolatos eredményeinket magyarázhatják a szponzorált poszt témája, a módszertani különbségek, illetve a poszt értékelése mögötti eltérő pszichológiai mechanizmusok. A jövőbeni vizsgálatoknál javasolt figyelembe venni az influenszer mögöttes szándékával kapcsolatos fogyasztói feltételezéseket.

Open access

Abstract

Background & aims

The gamblification of UK football has resulted in a proliferation of in-game marketing associated with gambling and gambling-like products such as cryptocurrencies and financial trading apps. The English Premier League (EPL) has in response banned gambling logos on shirt-fronts from 2026 onward. This ban does not affect other types of marketing for gambling (e.g., sleeves and pitch-side hoardings), nor gambling-like products. This study therefore aimed to assess the ban's implied overall reduction of different types of marketing exposure.

Methods

We performed a frequency analysis of logos associated with gambling, cryptocurrency, and financial trading across 10 broadcasts from the 2022/23 EPL season. For each relevant logo, we coded: the marketed product, associated brand, number of individual logos, logo location, logo duration, and whether harm-reduction content was present.

Results

There were 20,941 relevant logos across the 10 broadcasts, of which 13,427 (64.1%) were for gambling only, 2,236 (10.7%) were for both gambling and cryptocurrency, 2,014 (9.6%) were for cryptocurrency only, 2,068 (9.9%) were for both cryptocurrency and financial trading, and 1,196 (5.7%) were for financial trading only. There were 1,075 shirt-front gambling-associated logos, representing 6.9% of all gambling-associated logos, and 5.1% of all logos combined. Pitch-side hoardings were the most frequent marketing location (52.3%), and 3.4% of logos contained harm-reduction content.

Discussion & Conclusions

Brand logos associated with gambling, cryptocurrency, and financial trading are common within EPL broadcasts. Approximately 1 in 20 gambling and gambling-like logos are subject to the EPL's voluntary ban on shirt-front gambling sponsorship.

Open access
Journal of Behavioral Addictions
Authors:
Nerilee Hing
,
Matthew Browne
,
Matthew Rockloff
,
Alex M. T. Russell
,
Catherine Tulloch
,
Lisa Lole
,
Hannah Thorne
, and
Philip Newall

Abstract

Background and aims

Smartphones extend the situational characteristics of sports betting beyond those available with land-based and computer platforms. This study examined 1) the role of situational features and betting platforms in harmful betting behaviours and short-term betting harm, and 2) whether people with more gambling problems have preferred situational features, engage more in harmful betting behaviours, and experience more severe short-term betting harm.

Methods

An ecological momentary assessment analysed 1,378 betting sessions on sports, esports or daily fantasy sports, reported by 267 respondents (18–29 years; 50.9% male) over 10 weeks.

Results

Factor analysis revealed five situational features of betting sessions: 1) quick, easy access from home, 2) ability to bet anywhere anytime, 3) privacy while betting, 4) greater access to promotions and betting options, and 5) ability to use electronic financial transactions. Regression models underpinned the analyses. Greater short-term betting harm was significantly associated with the ability to bet anywhere anytime, privacy when betting, and greater access to promotions and betting options. Betting sessions when these features were prioritised were more likely to involve impulsive betting, use of betting inducements, and betting with more operators. Respondents with more gambling problems were more likely to prioritise privacy and the ability to bet anywhere anytime; and to bet on in-game events, use promotional inducements, bet with more operators, and report greater betting harm.

Discussion and conclusions

Certain situational features of sports betting are empirically associated with engagement and subsequent harm. Only smartphone betting combines all three features associated with betting harm.

Open access

Abstract

Background and aims

Resting-state brain activity may be associated with the ability to perform tasks; however, a multimodal approach involving resting-state functional magnetic resonance imaging (fMRI) and event-related potentials (ERPs) has not been widely used to investigate addictive disorders.

Methods

We explored resting-state fMRI and auditory oddball ERP values from 26 with internet gaming disorder (IGD) patients and 27 age- and intelligence quotient-matched healthy controls (HCs). To assess the characteristics of resting-state fMRI, we calculated regional homogeneity (ReHo), amplitude of low-frequency fluctuation (ALFF), and fractional amplitude of low-frequency fluctuation (fALFF); we also calculated the P3 component of the ERPs.

Results

Compared with HCs, the individuals with IGD exhibited significant decreases in ReHo and fALFF values in the left inferior occipital gyrus, increased ReHo and ALFF values in the right precuneus, increased ALFF in the left superior frontal gyrus, and lower P3 amplitudes in the midline centro-parietal area during the auditory ERP task. Furthermore, the regional activity of resting-state fMRI in the right inferior temporal gyrus and the occipital regions were positively correlated with the P3 amplitudes in IGD patients, whereas ReHo values of the left hippocampus and the right amygdala were negatively correlated with P3.

Discussion and conclusions

Our results suggest that IGD patients have difficulty interacting effectively with cognitive function and sensory processing, although its interpretations need some cautions. The findings in this study will broaden the overall understanding of the neurobiological mechanisms that underlie IGD pathophysiology.

Open access

Abstract

Background and aims

Psychedelic-assisted therapy (P-AT) has been shown to reduce post-traumatic stress disorder (PTSD), depression, and anxiety symptoms, and is likely to be approved in the United States (US) in the coming years. However, concerns about participant safety in these early trials have surfaced, including allegations of sexual misconduct. This paper aims to illuminate how potential risks have been communicated to P-AT participants via informed consent documents and to suggest how existing policy might be modified given the unique risks involved in P-AT trials.

Methods

Publicly available informed consent forms (ICFs) were gathered by searching clinicaltrials.gov. Queries were applied to filter trials involving the use of a classical psychedelic (psilocybin, LSD) or psychedelic-adjacent substance (MDMA, ketamine) in tandem with psychotherapeutic intervention and those with a status of “completed,” “recruiting,” or “active.”

Results

Nineteen ICFs met inclusion criteria and were reviewed to determine what risks, benefits, and safety protocols were communicated to participants in their respective trials. The primary finding from this review of ICFs from P-AT trials revealed that studies were in compliance with federal regulation. However, there were missing elements related to the vulnerability experienced while under the effects of psychedelics that warrant inclusion in future ICFs in P-AT trials.

Conclusion

Although the ICFs for P-AT trials examined in this study covered several important areas related to risk, benefits, safety, and accountability as required by federal regulations in the US, future research should consider ways to expand this content in order to assure that consent is truly informed prior to enrolling subjects.

Open access

Abstract

Background and Aims

In the digital age, Internet addiction (IA) was deemed an epidemic and few treatments had been effectively developed for it. Here, we proposed a solution-focused group counseling (SFGC) as a potentially solution to reduce Internet addiction among college students. The present study examined the short- and long-term effect of a five-week solution-focused group counseling intervention on Internet addiction.

Methods

Thirty-two participants were recruited and randomly assigned to either the experimental or control group, and twenty-six participants completed the whole intervention. The experimental group (n = 14) received the intervention, while control group (n = 12) did not. The revised version of the Chinese Internet Addiction Scale (CIAS-R), the Future Time Perspective, and resting-state EEG were administered pre-intervention, post-intervention, and at two follow-up tests (one month and six months after intervention).

Results

The results showed that the scores of the CIAS-R in the experimental group were significantly decreased after intervention, and these effects could be sustained for one month and six months follow-ups. Additionally, the intervention conducted an increase in future time perspective. EEG results further suggested that the alpha, beta, and gamma absolute power decreased after the intervention.

Conclusion

These results from the pilot-study primarily suggested that solution-focused group counseling could be an effective intervention for Internet addiction.

Open access

Abstract

Community-based literacy teaching workshops attend to the learning needs of new students who have not been able to benefit from enrollment as children in the public school system. The following report from the field calls attention to the special circumstances of this heterogeneous group of literacy learners. The workshop described here engages learners who are literacy learners as well as second language learners of the national language, in this case Spanish. Literacy learning proceeds in parallel with second language learning. The report summarizes a series of informal interviews with students and their teacher and observation of their adult literacy program, during a period of approximately ten years. As such it provides preliminary findings for better understanding the problems of community literacy programs in bilingual communities in general. The tasks of learning to read and write present themselves in a special situation of language contact, that of community language and national language.

Open access
Journal of Behavioral Addictions
Authors:
Vasileios Stavropoulos
,
Daniel Zarate
,
Maria Prokofieva
,
Noirin Van de Berg
,
Leila Karimi
,
Angela Gorman Alesi
,
Michaella Richards
,
Soula Bennet
, and
Mark D. Griffiths

Abstract

Background and aims

Gaming disorder [GD] risk has been associated with the way gamers bond with their visual representation (i.e., avatar) in the game-world. More specifically, a gamer's relationship with their avatar has been shown to provide reliable mental health information about the user in their offline life, such as their current and prospective GD risk, if appropriately decoded.

Methods

To contribute to the paucity of knowledge in this area, 565 gamers (M age = 29.3 years; SD =10.6) were assessed twice, six months apart, using the User-Avatar-Bond Scale (UABS) and the Gaming Disorder Test. A series of tuned and untuned artificial intelligence [AI] classifiers analysed concurrently and prospectively their responses.

Results

Findings showed that AI models learned to accurately and automatically identify GD risk cases, based on gamers' reported UABS score, age, and length of gaming involvement, both concurrently and longitudinally (i.e., six months later). Random forests outperformed all other AIs, while avatar immersion was shown to be the strongest training predictor.

Conclusion

Study outcomes demonstrated that the user-avatar bond can be translated into accurate, concurrent and future GD risk predictions using trained AI classifiers. Assessment, prevention, and practice implications are discussed in the light of these findings.

Open access

Abstract

The present paper deals with a research methodology issue. After an introductory literature review, it presents a novel model developed to study the diffusion of educational innovations. This model does not focus on the time course, phases, or characteristics of diffusion, which can be described by various innovation indicators, but on persistent structural elements such as the actors, their relationships, and the territorial, organizational, or other entities that host the actors. The latter, which separate the actors from each other or even constitute a common space for them are called containers. The presented actor-container model (ACM) was developed to help interpret empirical data in the context of a larger research, named Innova project, dealing with the emergence, diffusion, and system-shaping impact of bottom-up innovations initiated by teachers or other local actors in the education sector. In this paper, we demonstrate the application of ACM by analyzing the responses of educational institutions (organizations) at different levels of public and higher education in Hungary, based on the 2018 online questionnaire survey database (N = 2042). The examples presented show that ACM provides a unique perspective for research on innovation diffusion by shedding new light on actors and containers, opening up new possibilities for data analysis and results interpretation. We believe that ACM can be applied not only in the context of educational innovations but also in other innovation fields.

Open access
Journal of Behavioral Addictions
Authors:
Chih-Hung Ko
,
Orsolya Király
,
Zsolt Demetrovics
,
Mark D. Griffiths
,
Takahiro A. Kato
,
Masaru Tateno
, and
Ju-Yu Yen

Abstract

Background

The eleventh revision of the International Classification of Diseases (ICD-11) defines the three key diagnostic criteria for gaming disorder (GD). These are loss of control over gaming, gaming as a priority over daily activities, and impaired functioning due to gaming. While this definition has implications for the prevention and treatment of GD, there is significant heterogeneity in the symptoms and etiology of GD among individuals, which results in different treatment needs. Cognitive control, emotional regulation, and reward sensitivity are three critical dimensions in the etiology model for GD. Aspects such as gender, comorbidity, motivation for gaming, stage or severity of GD, and risk factors all contribute to the heterogeneity of etiology among individuals with the disorder.

Method

On the basis of clinical symptoms and comorbidity characteristics among approximately 400 patients with gaming disorder, the present paper proposes a clinical typology of patients with GD based on the authors' clinical experience in treating individuals with GD.

Results

The findings indicated three common types of patients with GD: (i) impulsive male patients with attention deficit hyperactivity disorder (ADHD), (ii) dysphoria patients with dysfunctional coping skills, and (iii) isolated patients with social anxiety. The paper also discusses the presentation and treatment priority for these patients.

Conclusion

Personalized treatments for patients with GD should be developed to fit their individual needs. Future studies should examine the heterogeneity of GD and confirm these types, as well as obtain evidence-based information that can help in the development of personalized treatment. Treatment resources should be developed, and professionals should be trained to provide integrated individualized treatment.

Open access