Browse Our Latest Psychology and Behavioral Science Journals

Psychological journals are peer-reviewed, interdisciplinary journals that publish original work in some areas of psychology. The most common publications include cognitive, health and clinical psychology, applied, developmental, biological, social, experimental, and educational psychology, and psychoanalysis.

Behavioral Sciences

You are looking at 201 - 210 of 3,100 items for

  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Abstract

Background and Aims

Loot boxes are digital containers of randomised rewards available in many video games. Individuals with problem gambling symptomatology spend more on loot boxes than individuals without such symptoms. This study investigated whether other psychopathological symptomatology, specifically symptoms of obsessive-compulsive behaviour and hoarding may also be associated with increased loot box spending.

Methods

In a large cross-sectional, cross-national survey (N = 1,049 after exclusions), participants recruited from Prolific, living in Aotearoa New Zealand, Australia, and the United States, provided self-reported loot box spending, obsessive-compulsive and hoarding symptomatology, problem gambling symptomatology, and consumer regret levels.

Results

There was a moderate positive relationship between loot box spending and obsessive-compulsive symptoms and hoarding. Additionally, greater purchasing of loot boxes was associated with increased consumer regret.

Discussion and Conclusion

Results identified that those with OCD and hoarding symptomatology may spend more on loot boxes than individuals without OCD and hoarding symptomatology. This information helps identify disproportionate spending to more groups of vulnerable players and may assist in helping consumers make informed choices and also aid policy discussions around the potentialities of harm.

Open access
Journal of Behavioral Addictions
Authors:
Rafael Ballester-Arnal
,
Jesús Castro-Calvo
,
Marta García-Barba
,
Juan Enrique Nebot-García
, and
María Dolores Gil-Llario

Abstract

Background and aims

Despite the inclusion of Compulsive Sexual Behavior (CSB) as a diagnostic entity in the ICD-11 and the increasing number of studies addressing psychological factors leading to its onset and maintenance, little is known about the role of hormonal factors when accounting for this clinical condition (especially in women). This study aimed to provide insights into the association between testosterone levels (i.e., the androgen more intimately linked to sexual desire and arousability) and CSB in both men and women.

Methods

A total of 80 participants (40 men [Mage = 22.31; SD = 2.93] and 40 women [Mage = 21.79; SD = 2.06]) provided a saliva sample for the estimation of the level of free testosterone and completed a battery of measures assessing CSB and other related sexual domains (sexual sensation seeking and online/offline sexual behavior).

Results

In men, salivary testosterone had a positive and significant correlation with three scales assessing CSB (r between 0.316 and 0.334). In women, these correlations were small and non-significant (r between 0.011 and 0.079). In both men and women, the level of salivary testosterone had small non-significant correlations with the other domains of sexual behavior assessed.

Discussion and conclusions

Individuals' level of testosterone may contribute to the etiopathogenesis of CSB, but only in men. In women, alternative psychological –i.e., motivational, behavioral, or cognitive– processes may be playing a more central role in the expression of this condition.

Open access

Abstract

Objectives

When individuals recover from gambling disorder, their involvement in other potentially addictive substances and behaviors may also subsequently increase (substitution) or decrease (concurrent recovery). The objectives of this study were to identify and compare recovery processes associated with substitution and concurrent recovery in gambling disorder.

Methods

A mixed-method study was conducted with 185 people who were recovered from gambling disorder. Semi-structured interviews were used to: (i) establish onset and recovery of gambling disorder as well as other substance and behavioral addictions; and (ii) assess processes (e.g., reasons, emotional state, helpfulness) associated with addiction substitution and concurrent recovery. Participants also completed a survey assessing demographic characteristics, gambling behaviors, and psychological characteristics to compare demographic and clinical differences between participants who engaged in addiction substitution, concurrent recovery, or neither (controls).

Results

The most frequently reported reason for engaging in addiction substitution was as a substitute coping mechanism. The most reported reason for engaging in concurrent recovery was due to the addictions being mutually influenced. Negative emotional states were common when engaging in both addiction substitution and concurrent recovery. Although the three groups did not differ on gambling characteristics, addiction substitution was associated with greater underlying vulnerabilities including childhood adversity, impulsivity, emotion dysregulation, and, maladaptive coping skills.

Conclusion

Transdiagnostic treatments that target the underlying mechanisms of addictions may reduce the likelihood of engaging in addiction substitution.

Open access

Abstract

Background and aims

Research into the social aspects of set and setting have demonstrated that race is a significant factor in psychedelic experiences for racially marginalized populations. Yet, many studies of psychedelic-induced experiences continue to proceed without collecting data on or considering the influence of race or other social categories. These approaches abstract subjectivity from its embodied and historical conditions, isolating consciousness in ways that do not accord with lived experience.

Methods

This article draws on critical phenomenology, anthropology, and treatments of race in the field of psychedelic studies to outline how social categories mediate subjective experience in historically specific ways through the framework of embodiment.

Results

I argue that consciousness is fundamentally intersubjective, including during psychedelic-induced experiences. Intersubjectivity is an existential condition that makes possible meaning, communication, and socialization, processes which rely on and are perpetually (re)enacted through social categories. Therefore, studies of psychedelic-induced experiences must account for the foundational role that social categories play in constituting such embodied experiences and their effects.

Conclusions

This approach makes embodied differences matter to the study of psychedelic-induced experiences, opening new avenues of inquiry that foreground identity, power, and context in both clinical and naturalistic research.

Open access

Abstract

Background

The neurobiological mechanisms of gambling disorder are not yet fully characterized, limiting the development of treatments. Defects in frontostriatal connections have been shown to play a major role in substance use disorders, but data on behavioral addictions, such as gambling disorder, are scarce. The aim of this study was to 1) investigate whether gambling disorder is associated with abnormal frontostriatal connectivity and 2) characterize the key neurotransmitter systems underlying the connectivity abnormalities.

Methods

Fifteen individuals with gambling disorder and 17 matched healthy controls were studied with resting-state functional connectivity MRI and three brain positron emission tomography scans, investigating dopamine (18F-FDOPA), opioid (11C-carfentanil) and serotonin (11C-MADAM) function. Frontostriatal connectivity was investigated using striatal seed-to-voxel connectivity and compared between the groups. Neurotransmitter systems underlying the identified connectivity differences were investigated using region-of-interest and voxelwise approaches.

Results

Individuals with gambling disorder showed loss of functional connectivity between the right nucleus accumbens (NAcc) and a region in the right dorsolateral prefrontal cortex (DLPFC) (P FWE <0.05). Similarly, there was a significant Group x right NAcc interaction in right DLPFC 11C-MADAM binding (p = 0.03) but not in 18F-FDOPA uptake or 11C-carfentanil binding. This was confirmed in voxelwise analyses showing a widespread Group x right NAcc interaction in the prefrontal cortex 11C-MADAM binding (P FWE <0.05). Right NAcc 11C-MADAM binding potential correlated with attentional impulsivity in individuals with gambling disorder (r = −0.73, p = 0.005).

Discussion

Gambling disorder is associated with right hemisphere abnormal frontostriatal connectivity and serotonergic function. These findings will contribute to understanding the neurobiological mechanism and may help identify potential treatment targets for gambling disorder.

Open access

Az Italozásra vonatkozó Visszautasítási Énhatékonyság Kérdőív Módosított változatának (DRSEQ-R) pszichometriai vizsgálata magyar mintán

A psychometric analysis of the Drinking Refusal Self-Efficacy Questionnaire-Revised (DRSEQ-R) in a Hungarian sample

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Natasa Nagy
,
Csilla Magyar
, and
Zsolt Horváth

ABSZTRAKT

Elméleti háttér: Az italozásra vonatkozó visszautasítási énhatékonyság az egyén saját magára vonatkozó vélekedése azzal kapcsolatban, hogy bizonyos helyzetekben mennyire lesz képes ellenállni az alkoholfogyasztásnak. A konstruktum egyik leggyakrabban használt mérőeszköze az Italozásra vonatkozó Visszautasítási Énhatékonyság Kérdőív Módosított változata (Drinking Refusal Self-Efficacy Questionnaire – Revised, DRSEQ-R). Cél: A tanulmány célja volt (1) a DRSEQ-R elméleti faktorstruktúrájának tesztelése magyar mintán, (2) az italozásra vonatkozó visszautasítási énhatékonyság együttjárásának a vizsgálata az alkohollal kapcsolatos elvárásokkal és a káros alkoholhasználattal, valamint (3) az italozásra vonatkozó visszautasítási énhatékonyság közvetítő hatásának a vizsgálata az alkoholelvárások és a káros alkoholfogyasztás között. Módszerek: A keresztmetszeti kutatás során a résztvevőknek egy önbeszámolón alapuló, online kérdőívcsomagot kellett kitölteniük. A kényelmi mintavétel révén nyert végső mintát 579, az elmúlt év folyamán alkoholt fogyasztó felnőtt személy alkotta (a férfiak aránya 50,6% [n = 293], átlagéletkor: 25 év [SD = 7,99 év, terjedelem: 18–69 év]). Mérőeszközök: Italozásra vonatkozó Visszautasítási Énhatékonyság Kérdőív Módosított változata, Alkoholkövetkezmények Elvárása Kérdőív, Alkoholhasználat Zavarainak Szűrőtesztje. Eredmények: A megerősítő faktorelemzés eredményei szerint kiváló illeszkedés volt látható a DRSEQ-R kérdőív háromfaktoros modellje (szociális nyomás, érzelmi megkönnyebbülés, italozásra való lehetőség faktorok), illetve az azzal statisztikailag ekvivalens alternatív, másodrendű faktort is tartalmazó modell esetében is (χ2 = 138,539, df = 149, p = 0,720; RMSEA = 0,00; CFI = 1,00; TLI = 1,00). A DRSEQ-R teljes skálája és alskálái egyaránt szignifikáns, negatív irányú és gyenge–közepes együttjárást mutattak a káros alkoholhasználattal (r S = –0,231 – –0,440; p < 0,001), illetve a pozitív és negatív alkoholelvárásokkal (r S = –0,303 – –0,474; p < 0,001). A mediációs elemzés eredményeképpen kimutatható volt az italozásra vonatkozó visszautasítási énhatékonyság közvetítő hatása a pozitív alkoholelvárások és a káros alkoholfogyasztás között (indirekt hatásméret: b [95% CI] = 0,051 [0,033–0,071]). Következtetések: A DRSEQ-R magyar változata megbízható és érvényes mérőeszköznek bizonyult, így javasolt lehet a kérdőív felhasználása a hazai klinikai és kutatási gyakorlatban. Az italozásra vonatkozó visszautasítási énhatékonyságnak fontos szerepe lehet – az alkoholelvárások mellett – az alkoholfogyasztás és az abból eredő problémák magyarázatában.

Open access

Pszichológiai sérülékenységet mérő skálák magyar nyelvű adaptálása

Hungarian Validation of Psychological Vulnerability Scales

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Orsolya Papp-Zipernovszky
,
Petra Kovács
, and
Ágnes Devecsery

ABSZTRAKT

Elméleti háttér: Az elmúlt évek lokális és kollektív traumáinak tükrében különösen fontosnak tartjuk a vulnerabilitás konstruktumának részletes, pszichológiai szempontú felmérését, a pszichés és testi megbetegedés prevenciójának és szűrésének megtervezéséhez. Cél: A Glover Vulnerability Scale (GVS) és a Psychological Vulnerability Scale (PVS) magyar nyelvű adaptációja és validitásának vizsgálata heterogén, nem-klinikai mintán. Módszerek: Az online adatgyűjtést, hozzáférhetőségi mintavételt alkalmazó keresztmetszeti kutatásban 942 fő vett részt (572 nő; átlagéletkor: 29,41 év, SD = 11,5 év). Mérőeszközök: Glover Sérülékenység Kérdőív, Sinclair és Wallston-féle Pszichológiai Sérülékenység Skála, Rosenberg-féle Önértékelés Skála, Általános Énhatékonyság Skála, Rahe-féle Rövidített Stressz és Megküzdés Kérdőív, SF-36 kérdőív, Big Five Kérdőív, Lezárási Igény Kérdőív. Eredmények: Az exploratív faktorelemzés eredményei alapján a 30 tételes, magyar nyelvű GVS 17 tétele illeszkedik 3 faktorba, úgymint Társas diszkomfort, Sérülékenységérzés és Családi bizalmatlanság, amelyek a variancia 45,62%-át magyarázzák. A konfirmatív faktoranalízis eredményei szerint a 3 faktoros modell illeszkedési mutatói kitűnőek vagy elfogadhatóak (CMIN/DF = 2,94; RMSEA = 0,064; CFI = 0,89; TLI = 0,85), csakúgy, mint az alskálák belső konzisztenciája (Cronbach-α: 0,65–0,77). A 6 tételes PVS 1 faktoros modelljének illeszkedési mutatói kitűnőek (CMIN/DF = 1,49; RMSEA = 0,03; CFI = 0,99; TLI = 0,98), a skála belső konzisztenciája (Cronbach-α = 0,76) szintén kiváló. Mindkét magyar nyelvű mérőeszköz 0,8 feletti teszt–reteszt megbízhatóságot mutat 6 hét elteltével. A konkurens validitás vizsgálatának eredményei szerint a GVS alskálái és a PVS között is gyenge, illetve közepes mértékű együttjárások mutatkoznak (0,21 < r S(940) < 0,39 között). Kifejezetten erős korrelációt a PVS és a GVS Sérülékenységérzés alskálája között kaptunk (r S(940) = 0,66). A konvergens validitás vizsgálatánál a sérülékenység kifejezettebb érzelmi és társaskorlátozottság-érzéssel, alacsonyabb vitalitással, rosszabb mentális egészséggel, nagyobb stresszre adott válasszal, alacsonyabb megküzdőképességgel, énhatékonyságérzéssel és önértékeléssel, nagyobb érzelmi instabilitással, valamint alacsonyabb barátságossággal és extraverzióval járt együtt. A divergens validitásnál a lelkiismeretesség és a nyitottság, illetve a lezárási igény kérdőív legtöbb alskálájánál teljesült az összefüggések hiányára vonatkozó elvárásunk, a döntéskészség és a bizonytalanságtűrés csökkenése ugyanakkor gyengén, de szignifikánsan korrelált a sérülékenységgel. A GVS összpontszáma (U(936) = 119814,5; p < 0,01, η 2 = 0,007), és a Sérülékenységérzés alskála (U(936) = 111946; p < 0,01, η 2 = 0,009) esetében, valamint a PVS-en (U(936) = 107358; p < 0,01, η 2 = 0,016) a nők pontszáma magasabb. Az életkorral mindkét mérőeszköz szignifikáns, de elhanyagolható mértékű együttjárást mutat (0,11 < r S(923) < 0,17). A magasabb iskolai végzettségűek a GVS Családi bizalmatlanság (F(3) = 9,435; p = 0,024) és Sérülékenységérzés (F(3) = 21,2; p < 0,001) alskáláján, valamint az összpontszámnál (F(3) = 12,876; p = 0,005) és a PVS-nél is (F(3) = 9,255; p = 0,026) egyértelműen alacsonyabb sérülékenységet mutattak. Következtetések: A két sérülékenység skála érvényes és megbízható mérőeszköz. A sérülékenység komplex vizsgálatában együttes alkalmazásukat javasoljuk.

Open access