Browse Our Latest Psychology and Behavioral Science Journals

Psychological journals are peer-reviewed, interdisciplinary journals that publish original work in some areas of psychology. The most common publications include cognitive, health and clinical psychology, applied, developmental, biological, social, experimental, and educational psychology, and psychoanalysis.

Behavioral Sciences

You are looking at 321 - 330 of 3,191 items for

  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Abstract

Background and aims

Problematic use of the internet (PUI) among adolescents has become one of the public problems around the world. Understanding the developmental trajectory of PUI may be beneficial to develop prevention and intervention. The current study aimed to identify the developmental trajectories of PUI among adolescents, considering individual differences over time. And also explored how familial factors contributed to the identified trajectories, and the relationship between PUI changes over time and social, mental health, and academic functioning.

Methods

A total of 1,149 adolescents (Mage  = 15.82, SD = 0.61; 55.27% girls at Wave 1) participated in assessments at four time points, using 6-month assessment intervals.

Results

Based on a latent class growth model, three trajectories of PUI were identified: Low Decreasing, Moderate Increasing, and High Increasing groups. Multivariate logistic regression analyses suggested that inter-parental conflicts and childhood maltreatment served as negative familial predictors for the risk trajectories of PUI (i.e., Moderate Increasing and High Increasing groups). Additionally, adolescents in these two groups displayed more estranged interpersonal relationships, more mental health difficulties, and poorer academic functioning.

Discussion and conclusions

It is important to consider individual differences in understanding the developmental patterns of PUI among adolescents. Identifying family predictors and the behavioral outcome associated with groups with different developmental trajectories of PUI, which may help to understand better risk factors related to specific developmental patterns of PUI and its adverse correlates. The findings highlight a need to develop more specific effective intervention programs for individuals displaying different problematic developmental trajectories with PUI.

Open access

Történeti tabló a pozitív pszichológiai jóllét és mentális egészség elméletekről és előzményeikről

Historical tableau of positive psychological well-being and mental health theories and their antecedents

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Virág Zábó
,
Attila Oláh
, and
András Vargha

Az elmúlt két évtizedben terjedelmes irodalom gyűlt össze, amely fel szeretné tárni azt a számtalan, egymással összefüggő tényezőt, amely a boldogságot egyéni és kollektív szinten is befolyásolja. Az elméletek nehezen különböztethetők meg egymástól, ezért a jelen tanulmány a pozitív pszichológia főbb irányvonalainak és előzményeinek felvázolásával szeretne egyértelműséget nyújtani ebben. Egy történeti tabló segítségével integrált keretet és „útmutatót” adunk a pozitív pszichológiában fellelhető jóllételméletek és -modellek értelmezéséhez. Az egyes koncepciókhoz mérőeszközöket is kapcsolunk, melyek példaképp illusztrálják a szóban forgó elméletek megjelenését. Végül azonosítjuk azokat a kérdéseket, amelyek tisztázást és további alapos vizsgálatot igényelnek a területen.

Open access

Előrejelzés a kommunikációban – Áttekintés

Prediction in communication – A review

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Luca Béres
,
Ádám Boncz
, and
István Winkler

A szemtől szembeni kommunikáció mindennapi életünk meghatározó része, mégis keveset tudunk a sikeres kommunikációt lehetővé tevő kognitív és idegi folyamatokról. Az egyik folyamat, amely több megközelítés szerint is fontos a kommunikáció sikerességének szempontjából, a kommunikációs partner viselkedésének előrejelzése (predikciója). Jelen tanulmányban áttekintjük az előrejelzés és a kommunikáció kapcsolatának főbb modelljeit, különös tekintettel a szimulációs-prediktív megközelítésre, valamint a beszédfordulók időbeli koordinációjának kérdésére. Az empirikus bizonyítékok áttekintése alapján amellett érvelünk, hogy bár az előrejelző folyamatok teszik lehetővé a gyors beszélőváltásokat szemtől szembeni helyzetekben, nem tisztázott, hogy az előrejelzés közvetlen hatással bír-e a kommunikáció kimenetére.

Open access

A mentalizáció multidimenzionális kérdőívének (MMQ) magyar nyelvű adaptációja serdülők és fiatal felnőttek körében

Hungarian validation of the Multidimensional mentalization Questionairre (MMQ) among adolescents and young adults

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Erzsébet Szél
,
Kitti Kóródi
,
Alessio Gori
,
Szilvia Jámbori
, and
Éva Szabó

Háttér

A mentalizáció a társas együttműködés optimalizálásának sajátos, többdimenziós eszköze, harmonikus működése jelzi az interperszonális és önszervező készségek megfelelő működését. A Mentalizáció multidimenzionális kérdőívének eredeti olasz nyelvű változata a serdülőkori mentalizáció színvonalát vizsgálja. Célunk egy olyan kérdőív validálása volt, amely lehetőséget ad a mentalizálás pozitív aspektusainak, személyes erőforrásainak feltárására.

Módszer

A vizsgálatban összesen 1477 fő vett részt, serdülők (N = 850, M életkor = 16,42, SD = 1,54) és fiatal felnőttek (N = 627, M életkor = 23,75, SD = 3,43), ebből 39% férfi és 61% nő, az átlagéletkor 19,53 év (SD = 4,41). A résztvevők kitöltötték a Mentalizáció multidimenzionális kérdőívének magyar változata mellett a Multidimenzionális Társas Támogatás kérdőívet, Az általános énhatékonyság és a Rosenberg Önértékelés Skálát. A szegényes mentalizáció vizsgálatához bevontuk a Torontói Alexitímia Skálát és a Barratt-féle Impulzivitás Skálát. Ellenőriztük a kérdőív szerkezetét és megbízhatóságát, illetve a többi demográfiai és pszichológiai változóval való kapcsolatát.

Eredmények

Vizsgálatunk megerősítette az eredeti hatfaktoros, bifaktoros szerkezetet, amelyet a reflektivitás, énerő, kapcsolati összehangolódás, kapcsolati diszkomfort, bizalmatlanság és érzelmi diszkontroll skálák alkotnak, a teljes kérdőív 33 tételt tartalmaz. A többszempontú varianciaanalízis szignifikáns főhatást mutatott ki a korosztály tekintetében, ugyanakkor a korosztály és a nem kereszthatás is szignifikánsnak bizonyult. A mentalizáció sikerességét jelző alskálái pozitív irányú összefüggést jeleznek az énhatékonysággal és az önértékeléssel, és negatív irányú kapcsolat látható az impulzivitás és az alexitímia skáláival. A szegényes mentalizációt jelző alskálák esetén ezek az összefüggések fordított irányúak.

Következtetések

Az eredmények alapján a kérdőív alkalmas a serdülők és fiatal felnőttek mentalizációjának vizsgálatára. A Cronbach-alfa-mutatók alapján a kérdőív belső megbízhatósága megfelelő mértékű, alkalmas további kutatásokban való alkalmazásra.

Open access
Journal of Behavioral Addictions
Authors:
Cheng Qin
,
Shuang Feng
,
Yuwen Chen
,
Xiaoyuan Liao
,
Xiaotong Cheng
,
Mingyuan Tian
,
Xinyi Zhou
,
Juan Deng
,
Yanjie Peng
,
Ke Gong
,
Kezhi Liu
,
Jing Chen
, and
Wei Lei

Abstract

Background and aims

The Pavlovian-to-instrumental transfer (PIT) effect is a phenomenon that Pavlovian conditioned cues that could influence one's instrumental behavior. In several substance and behavioral addictions, such as tobacco use disorder and gambling disorder, addiction-related cues could promote independently trained instrumental drug-seeking/drug-taking behaviors, indicating a specific PIT effect. However, it is unclear whether Internet gaming disorder (IGD) would show a similar change in PIT effects as other addictions. The study aimed to explore the specific PIT effects in IGD.

Methods

We administrated a PIT task to individuals with IGD (n = 40) and matched health controls (HCs, n = 50), and compared the magnitude of specific PIT effects between the two groups. The severity of the IGD symptoms was assessed by the Chinese version 9-item Internet Gaming Disorder Scale (IGDS) and the Internet Addiction Test (IAT).

Results

We found that: (1) related to the HCs group, the IGD group showed enhanced specific PITgame effects, where gaming-related cues lead to an increased choice rate of gaming-related responses; (2) in the IGD group, the magnitude of specific PITgame effects were positively correlated with IAT scores (rho = 0.39, p = 0.014).

Discussion and Conclusions

Individuals with IGD showed enhanced specific PIT effects related to HCs, which were associated with the severity of addictive symptoms. Our results highlighted the incentive salience of gaming-related cues in IGD.

Open access

Abstract

Background and aims

Gaming disorder (GD) is a mental health concern that has been heavily contested by experts. This scoping review synthesizes the literature to identify the structural features of video game design that can contribute to GD. Furthermore, a taxonomy of the structural features implicated with GD is proposed, revised from earlier work.

Methods

Seven databases, in addition to Google Scholar, were searched. Peer-reviewed studies were included if they assessed a link between gaming structural characteristics and GD or a proxy. The final pool included 105 articles.

Results

Avatar creation and customizability, multiplayer characteristics, and reward and punishment features were highly represented in the literature. There was no evidence for three categories in the original taxonomy: support network features, sexual content, and explicit language. Furthermore, structural feature sub-categories emerged that were absent from the previous taxonomy, such as general socialization features, type of virtual world, and in-game currency. Manipulation and control features and presentation features were less represented than social features, narrative and identity features, and reward and punishment features. The reviewers propose two broad classes of addictive gaming structural features: ‘features enhancing in-game immersion and realism’ and ‘gambling-like features’.

Discussion and conclusions

Numerous studies found a relationship between social, narrative and identity, and reward and punishment structural characteristics with GD. Two broad classes of gaming structural features were associated with addiction. The first, ‘features enhancing in-game immersion and realism,’ including social gameplay, avatar creation, storytelling, and graphics/sound. The second, ‘gambling-like features,’ included different mechanisms of rewards-and-punishment.

Open access
Journal of Behavioral Addictions
Authors:
Juan C. Uríszar
,
Anahí Gaspar-Pérez
,
Roser Granero
,
Lucero Munguía
,
Milagros L. Lara-Huallipe
,
Bernat Mora-Maltas
,
Isabel Baenas
,
Mikel Etxandi
,
Mónica Gómez-Peña
,
Laura Moragas
,
Claudia Sisquellas
,
Fernando Fernández-Aranda
, and
Susana Jiménez-Murcia

Abstract

Background and aims

Self-exclusion in gambling disorder (GD) is considered a measure to decrease the negative consequences of gambling behavior. Under a formal self-exclusion program, gamblers request to be banned from accessing to the gambling venues or online gambling.

The aims of the present study are

1) to determine sociodemographic characteristics of a clinical sample of seeking-treatment patients with GD who are self-excluded before arriving at the care unit; 2) to identify personality traits and general psychopathology of this clinical population; 3) to analyze the response to treatment, in terms of relapses and dropouts.

Methods

1,416 adults seeking treatment for GD, who are self-excluded completed screening tools to identify GD symptomatology, general psychopathology, and personality traits. The treatment outcome was measured by dropout and relapses.

Results

Self-exclusion was significantly related to female sex and a high sociodemographic status. Also, it was associated with a preference for strategic and mixed gambling, longest duration and severity of the disorder, high rates of general psychopathology, more presence of illegal acts and high sensation seeking rates. In relation to treatment, self-exclusion was associated with low relapse rates.

Conclusions

The patients who self-exclude before seeking treatment have a specific clinical profile, including high sociodemographic status, highest severity of GD, more years of evolution of the disorder and high emotional distress rates; however, these patients' presents better response to treatment. Clinically, it could be expected that this strategy could be used as a facilitating variable in the therapeutic process.

Open access

Abstract

Background and aims

The study aims to thoroughly understand the causal and precedent modifiable risk or protective factors for Internet Gaming Disorder (IGD), a newly defined and prevalent mental disorder.

Methods

We performed a systematic review on quality-designed longitudinal studies based on five online databases: MEDLINE, PsycINFO, Embase, PubMed, and Web of Science. Studies were included in the meta-analysis if they addressed IGD, adopted longitudinal, prospective, or cohort study designs, presented modifiable factors of IGD, and reported the effect sizes for correlations. Pooled Pearson's correlations were calculated using the random effects model.

Results

Thirty-nine studies with 37,042 subjects were included. We identified 34 modifiable factors, including 23 intrapersonal factors (e.g., gaming time, loneliness, etc.), 10 interpersonal factors (e.g., peer relationship, social support, etc.), and 1 environmental factor (i.e., school engagement). Age, the male ratio, study region, and study years were significant moderators.

Discussion and conclusions

Intrapersonal factors were stronger predictors than interpersonal and environmental factors. It may imply that individual-based theories are more powerful to explain the development of IGD. Longitudinal research on the environmental factors of IGD was lacking; more studies are warranted. The identified modifiable factors would help to guide effective interventions for IGD reduction and prevention.

Open access