Browse Our Latest Psychology and Behavioral Science Journals
Psychological journals are peer-reviewed, interdisciplinary journals that publish original work in some areas of psychology. The most common publications include cognitive, health and clinical psychology, applied, developmental, biological, social, experimental, and educational psychology, and psychoanalysis.
Behavioral Sciences
Abstract
Background and aims
Compulsive sexual behavior disorder (CSBD) has been included as an impulse control disorder in the International Classification of Diseases (ICD-11). However, the neurobiological mechanisms underlying CSBD remain largely unknown, and given previous indications of addiction-like mechanisms at play, the aim of the present study was to investigate if CSBD is associated with structural brain differences in regions involved in reward processing.
Methods
We analyzed structural MRI data of 22 male CSBD patients (mean = 38.7 years, SD = 11.7) and 20 matched healthy controls (HC; mean = 37.6 years, SD = 8.5). Main outcome measures were regional cortical thickness and surface area. We also tested for case-control differences in subcortical structures and the effects of demographic and clinical variables, such as CSBD symptom severity, on neuroimaging outcomes. Moreover, we explored case-control differences in regions outside our hypothesis including white matter.
Results
CSBD patients had significantly lower cortical surface area in right posterior cingulate cortex than HC. We found negative correlations between right posterior cingulate area and CSBD symptoms scores. There were no group differences in subcortical volume.
Conclusions
Our findings suggest that CSBD is associated with structural brain differences, which contributes to a better understanding of CSBD and encourages further clarifications of the neurobiological mechanisms underlying the disorder.
Az Interkulturális Érzékenység Skála magyar változatának pszichometriai vizsgálata orvostanhallgatók és pszichológia szakos hallgatók mintáján
Psychometric properties of the Intercultural Sensitivity Scale in Hungarian medical and psychology students
Háttér és célkitűzések
Az egyre növekvő kulturális diverzitás következtében az utóbbi évek nemzetközi és hazai tudományos irodalma egyre több figyelmet fordít az interkulturális kompetencia mérési és fejlesztési feladataira a gyógyításban. Jelen vizsgálatban célunk az Interkulturális Érzékenység Skála magyar változatának pszichometriai vizsgálata orvostan- és pszichológushallgatók körében, feltárva emellett az empátiával való konvergens validitását és a skálán különböző demográfiai változók mentén megjelenő különbségeket és együtt járásokat.
Módszer
A kvantitatív, keresztmetszeti vizsgálatban 396 magyar, gyógyító szakmára készülő hallgató demográfiai és Interkulturális Érzékenység Skála, valamint Interperszonális Reaktivitás Index adatait elemeztük. Az eredeti 5 faktoros kérdőívstruktúra érvényességi és megbízhatósági vizsgálatai mellett korreláció, független mintás t-próba, egyutas ANOVA teszteket és lineáris regressziót alkalmaztunk.
Eredmények
Az eredeti skála nem mutatott megfelelő és érvényes illeszkedést magyar mintán, helyette egy alternatív, rövidített, 3 faktoros struktúra bizonyult a legjobban illeszkedőnek, elfogadható vagy jó belső megbízhatósági mutatókkal. Eredményeink szerint a nyelvismeret és az empátia két dimenziója jelentős bejóslója az interkulturális érzékenységnek: a perspektívafelvétel pozitívan, a személyes distressz pedig fordított irányban jelezte azt előre.
Következtetések
Egy olyan magyar nyelvre adaptált mérőeszközt alakítottunk ki, mely megbízhatóan méri a magyar gyógyító szakmára készülők interkulturális érzékenységét. E készség fejlesztése napjainkban az egészségügyi képzések fontos feladata. A hallgatók nyelvtanulásának, kultúrközi tapasztalatszerzésének és empátiafejlesztésének támogatása mellett az interdiszciplináris és interkulturális felépítésű gyógyítói tanuló- vagy kutatócsoportok igen hasznos együttműködésének irányába mutatnak a jelen kutatás eredményei.
Az Összehasonlító Kollektív Áldozati Vélekedés Kérdőív magyar változatának pszichometriai jellemzői
Psychometric Properties and validity of the Hungarian version of the Collective Comparative Victim Beliefs Questionnaire
Háttér és célkitűzések
Az Összehasonlító Kollektív Áldozati Vélekedés Kérdőív (ÖKÁVK) a csoport viktimizációjával kapcsolatos szubjektív konstrukciók, az összehasonlító kollektív áldozati vélekedések mérésére kidolgozott eszköz. A jelen tanulmányban a kérdőív magyar nyelvű változatainak a pszichometriai sajátosságait vizsgáljuk.
Módszer
A kérdőív két változatát (globális összehasonlító kollektív áldozati vélekedések; regionális összehasonlító kollektív áldozati vélekedések) teszteltük összesen hét független mintán, 1925 fő részvételével (1025 fő töltötte ki a globális verziót, 860 fő a regionális verziót). A kérdőív szerkezetét feltáró és megerősítő faktorelemzések segítségével vizsgáltuk, a kérdőív validitását pedig több releváns kimeneti változó segítségével ellenőriztük.
Eredmények
Az ÖKÁVK magyar változatában megjelennek és egymástól elkülönülnek a szakirodalomban korábban feltárt összehasonlító kollektív áldozati vélekedések: (1) exkluzív összehasonlítások: a saját csoport szenvedése mennyiségében és/vagy minőségében súlyosabb, mint más csoportok szenvedései; (2) inkluzív összehasonlítások: a saját csoport szenvedése mennyiségében és/vagy minőségében hasonló más csoportok szenvedéseihez; (3) lefelé összehasonlítások: más csoportok szenvedése mennyiségében és/vagy minőségében súlyosabb, mint a saját csoport szenvedései. A kérdőívben továbbá elkülöníthető a (4) saját csoport történelmi viktimizációjának személyes fontossága. Ezek a vélekedések és a saját csoport történelmi viktimizációjának személyes fontossága szignifikáns kapcsolatot mutatott releváns csoportközi kimenetekkel.
Következtetések
Az ÖKÁVK magyar változata alkalmas az összehasonlító kollektív áldozati vélekedések mérésére. Az összehasonlító kollektív áldozati vélekedések kapcsolatban vannak a csoportközi viszonyok szempontjából jelentős változókkal.
Abstract
Background and aims
About 1/3 of youth spend more than four hours/day engaged in screen media activity (SMA). This investigation utilized longitudinal brain imaging and mediation analyses to examine relationships among SMA, brain patterns, and internalizing problems.
Methods
Data from Adolescent Brain Cognitive Development (ABCD) participants with baseline and two-year follow-up structural imaging data that passed quality control (N = 5,166; 2,385 girls) were analyzed. Joint and Individual Variation Explained (JIVE) identified a brain co-development pattern among 221 brain features (i.e., differences in surface area, thickness, or cortical and subcortical gray-matter volume between baseline and two-year-follow-up data). Generalized linear mixed-effect models investigated associations between baseline SMA, structural co-development and internalizing and externalizing psychopathology at two-year follow-up.
Results
SMA at baseline was related to internalizing psychopathology at year 2 (
Discussion and conclusions
Greater youth engagement in SMA at ages 9–10 years statistically predicted higher levels of internalizing two years later. This association was mediated by cortical-brainstem circuitry, albeit with relatively small effect sizes. The findings may help delineate processes contributing to internalizing behaviors and assist in identifying individuals at greater risk for such problems.
A szexuális rendszer működése kérdőív magyar változata (SSFS)
Hungarian version of the Sexual System Functioning Scale (SSFS)
Elméleti háttér
Bowlby (1982/1969) a viselkedési rendszereket univerzális, veleszületett motivációs rendszereknek írja le, amelyek a természetes szelekcióval alakultak ki, és túlélési és/vagy szaporodási esélyeket növelő konkrét evolúciós célokat szolgálnak. Az emberi elme számos viselkedési rendszert foglal magában, amelyek ösztönös viselkedést közvetítenek olyan funkcionálisan elkülönülő területeken, mint a kötődés, a gondoskodás, a szexualitás. Az ember párválasztási pszichológiáját e megközelítés szerint a szexuális viselkedésért felelős különálló viselkedési rendszer irányítja.
A kutatás célja
A Sexual System Functioning Scale (Szexuális Rendszer Működése Kérdőív, SSFS; Birnbaum és mtsai., 2014) magyar változatának pszichometriai elemzése és validálása.
Módszer
297 fő (170 nő, 127 férfi, átlagéletkor: 29,1 év; SD = 9,34 év) töltötte ki online kérdőívcsomagunkat (Szexuális Rendszer Működése Kérdőív, SSFS; Közvetlen Kapcsolatok Élményei Kérdőív rövid változata ECR-S, Kötődési Stílus Kérdőív, ASQ-H; Miért Szexelnek Az Emberek? kérdőív rövid változata, YSEX?-HSF).
Eredmények
Eredményeink azt mutatják, hogy a mérőeszköz magyar nyelven is jól működik. Az eredeti verzióban meghatározott faktorstruktúra enyhe változtatással alkalmazható a magyar verzióban is. Az SSFS által mért szexuális Hiperaktivizáció pozitív együttjárást mutat az ASQ-H által mért Kapcsolatok fontossága, Ambivalencia és Önérvényesítés faktorokkal, de negatívan korrelál a Biztonsággal, továbbá pozitívan korrelál a YSEX?-HSF Személyes célok elérése és a Szex mint megküzdés faktorokkal és az ECR-S által mért Szorongás és Elkerülés faktorokkal is. Az SSFS által mért szexuális Deaktiváció pozitív együttjárást mutat az ASQ-H által mért Kapcsolatok fontossága és Ambivalencia faktorokkal, de negatívan korrelál a Biztonsággal, és sem a szexuális motivációval, sem a közeli kapcsolati élményekkel nem mutat értelmezhető erősségű együttjárást.
Következtetések
Az SSFS megbízható eszköz a magyar nyelvű kutatásokban. A kötődési rendszer és a szexuális rendszer működése részleges átfedést mutatnak egymással, ugyanakkor mivel mindkettőt külön motivációs rendszerek irányítják, ezért funkcionálisan elkülönülnek egymástól.
Változások és újítások a Minnesota Multiphasic Personality Inventory-2 (MMPI-2) pszichodiagnosztikai tesztben
Changes and innovations in the Minnesota Multiphasic Personality Inventory-2 (MMPI-2) psychodiagnostic test
Bevezetés
A Minnesota Multiphasic Inventory (MMPI) Magyarországon az 1970-es évek óta használatos pszichodiagnosztikai mérőeszköz, melynek második kiadása (MMPI-2) 1989-ben jelent meg a nemzetközi használatban, Magyarországon pedig 2009-ben készült el az adaptációja.
Célkitűzés
Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa az MMPI-2-ben megjelent változásokat, újításokat és a teszt előnyeit a korábbi változatához képest.
Következtetések
A téma-összefoglaló tanulmány rávilágít, hogy az MMPI-2 kifejlesztése nemcsak új normatív mintát, de nyelvi-stilisztikai megújulást is hozott. Ezenfelül a korábbi Validitási és Klinikai skálák mellett olyan új skálák is megjelentek, mint az Újrastrukturált klinikai skálák, a Tartalmi skálák és a személyiségpszichopatológia mérésére alkalmas PSY-5 skálák. Megtörtént továbbá a Kiegészítő skálák revíziója, illetve új Kiegészítő skálák bevezetése és új Validitási skálák kifejlesztése is.
Konklúzió
A változtatások részletes számbavétele rámutat arra, hogy az MMPI újrasztenderdizálása során kialakított MMPI-2 jóval átfogóbb, egyben differenciáltabb értelmezést kínál a különböző mentális zavarok és pszichopatológiai jelenségek megértése szempontjából, mint az eredeti változat. Kitekintésként pedig ismertetésre kerül a nemzetközi gyakorlatba már bevezetett két új MMPI-fejlesztés, az MMPI-2-Resturctured Form (MMPI-2-RF) és az MMPI-3 is.
Abstract
Background
Recovery from mental health and behavioral disorders is classically defined as a reduction in symptoms. More recent definitions see it as a process in which individuals improve their health, wellness and other life domains. The inclusion of gaming disorder (GD) in the 11th International Classification of Diseases in 2019 prompted growing interest in GD. However, relatively little is known about recovery from GD, and there is scant literature describing or assessing its course.
Objectives
This scoping review was designed to explore the state of the art on recovery from GD (e.g., terminology and measures used to assess recovery, main topics in studies about recovery from GD).
Methods
PubMed, Web of Science, and Scopus databases were searched and critically reviewed according to PRISMA guidelines. We included empirical studies in English covering individuals across all age groups who met the diagnostic criteria of GD/internet gaming disorder (IGD) according to valid scales that relate to recovery or any change, and were published before February 2022.
Results
A total of 47 out of 966 studies met the inclusion criteria. Recovery as a concept is not explicitly mentioned in GD studies. Rather, changes in subjects' disorders are described in terms of decreases/reductions in symptom severity, or improvement/increases. These changes are primarily measured by scales that evaluate symptom reduction and/or improvement in GD and other psychopathologies.
Conclusions
The concept of recovery is included in the GD field but is not clearly mentioned or used. Therapists and researchers should aim to promote and integrate the notion of recovery in GD.
Abstract
Background and aims
The World Health Organization's International Classification of Diseases (ICD-11) includes Compulsive Sexual Behavior Disorder (CSBD), a new diagnosis that is both controversial and groundbreaking, as it is the first diagnosis to codify a disorder related to excessive, compulsive, and out-of-control sexual behavior. The inclusion of this novel diagnosis demonstrates a clear need for valid assessments of this disorder that may be quickly administered in both clinical and research settings.
Design
The present work details the development of the Compulsive Sexual Behavior Disorder Diagnostic Inventory (CSBD-DI) across seven samples, four languages, and five countries.
Setting
In the first study, data were collected in community samples drawn from Malaysia (N = 375), the U.S. (N = 877), Hungary (N = 7,279), and Germany (N = 449). In the second study, data were collected from nationally representative samples in the U.S. (N = 1,601), Poland (N = 1,036), and Hungary (N = 473).
Findings
Across both studies and all samples, results revealed strong psychometric qualities for the 7-item CSBD-DI, demonstrating evidence of validity via correlations with key behavioral indicators and longer measures of compulsive sexual behavior. Analyses from nationally representative samples revealed residual metric invariance across languages, scalar invariance across gender, strong evidence of validity, and utility in classifying individuals who self-identified as having problematic and excessive sexual behavior, as evidenced by ROC analyses revealing suitable cutoffs for a screening instrument.
Conclusion
Collectively, these findings demonstrate the cross-cultural utility of the CSBD-DI as a novel measure for CSBD and provide a brief, easily administrable instrument for screening for this novel disorder.
Abstract
Background
Little attention has been given to efficacious treatment and adherence to treatment of compulsive sexual behavior (CSB).
Aims
Randomized controlled trial investigated short-term psychodynamic group therapy followed by relapse prevention group (STPGP-RPGT) and pharmacological treatment (PT) for CSB men on sexual compulsivity and adherence.
Method
135 men, 38 (SD = 9) years old on average, were randomly assigned to 1) STPGP-RPGT; 2) PT; 3) Both. Participants completed measures at baseline, 25th, and 34th week. 57 (42.2%) participants dropped out between baseline and 25th week, and 68 (50.4%) between baseline and 34th week. 94 (69.6%) did not adhere (80% pills taken or attended 75% therapy sessions).
Results
A significant interaction effect was found between time and group (F (4, 128) = 2.62, P = 0.038, ES = 0.08), showing who received PT improved less in sexual compulsivity than those who received STPGP-RPGT (t = 2.41; P = 0.038; ES = 0.60) and PT + STPGP-RPGT (t = 3.15; P = 0.007, ES = 0.74). Adherent participants improved more in sexual compulsivity than non-adherent at the 25th week (t = 2.82; P = 0.006, ES = 0.65) and 34th week (t = 2.26; P = 0.027, ES = 0.55), but there was no interaction effect, F (2, 130) = 2.88; P = 0.06; ES = 0.04). The most reported behavior (masturbation) showed greater risk of non-adherence (72.6%).
Discussion and conclusions
Adherent participants improved better than non-adherent. Participants who received psychotherapy improved better than those who received PT. Methodological limitations preclude conclusions on efficacy.
