Browse Our Latest Psychology and Behavioral Science Journals
Psychological journals are peer-reviewed, interdisciplinary journals that publish original work in some areas of psychology. The most common publications include cognitive, health and clinical psychology, applied, developmental, biological, social, experimental, and educational psychology, and psychoanalysis.
Behavioral Sciences
A gamerek és e-sportolók személyes jellemzői, motivációi, valamint életminőségük vizsgálata a játszási szokások tükrében
Personal characteristics, motivation and quality of life of athletes and gamers in light of gaming habits
Elméleti háttér: Manapság a videójátékok számos ember életének fontos részét képezik. 2020-as hazai adatok szerint a videójátékosok száma legalább 3,8 millió fő, a jellemző játékidő hétköznapokon 2–3 óra. A játékosok (angolul „gamers” vagy magyarosan gamerek) egy része profi módon, szervezett versenyeken játszik, napjában több órát fordítva játékra és képességei fejlesztésére; őket e-sportolóknak nevezik. A videójátékokkal való rend-szeres időtöltés – mint minden szokás – befolyással van a játékosok lelki működésére. Cél: kvalitatív módszertannal, valós időben, strukturált online interjúkkal feltárni a videójátékkal rendszeresen játszók pszichés jellemzőit. Módszerek: A 18 éven felüli interjúalanyok hólabda módszerrel kerültek azonosításra (n = 22; 77% férfi, átlagéletkor: 24,9 [SD = 3,8] év). Eszközök: az alanyok 5 témakörbe tartozó kérdésekre válaszoltak: 1. demográfiai adatok, 2. általános játszási szokások, 3. a játék (gaming) jelentősége az alany számára, 4. a játékra való motivációk, 5. a játékos társas kapcsolatai. A hangrögzített interjúk átgépelésével kapott szövegeket tartalomelemzésnek vetettük alá. Eredmények: Összesen 22 fővel készült interjú, amelyek teljes időtartama 598 perc (átgépelés után 51 193 szó) volt. Az interjúalanyok többségükben húszas éveik elején járó fiatalok voltak, akik átlagosan 10,7 éves (SD = 5,5 év) korban kezdtek el játszani. A válaszadók átlagosan napi 5,2 órát (SD = 2,3 óra) töltenek játékkal; nagy részük (91%) gamernek vallja magát, de többségük az ellenőrző kérdések eredményei alapján e-sportolónak tartható. A tevékenység kialakulását vizsgálva 64% vallotta, hogy társas kapcsolatai hatására, illetve 41% az unaloműzés miatt kezdett játszani, és ezek, valamint a fejlődés lehetősége ösztönözte a tevékenység folytatására. A motivációk közül kiemelt jelentőségű a győzelem és a vereség, valamint a fejlődés igénye. A válaszadók 32%-a problémásnak („toxikusnak”) vélte saját játékát, habár ezt a viselkedést másnál elítélte. Az alanyok barátainak java része a gamerek szubkultúrájából kerül ki; a játéktevékenységet nem végző környezetük pedig többségében negatívan vélekedik a játékos hobbijáról vagy általában a videójátékokról. Következtetések: A káros következményekkel járó videójátszás legfontosabb megelőzési lehetősége a társas készségek fejlesztése, a valóságos társas kapcsolatok minél korábban kezdődő építése és erősítése.
Látássérült nők anyaságélményei Magyarországon: a narratív identitás tematikus elemzése
Maternal experiences of visually impaired women in Hungary: A thematic analysis of narrative identity
Elméleti háttér: Az anyaság témakörét a fogyatékossággal kapcsolatban az eddigi kutatások két perspektívából közelítik meg. Az egyik egy szubjektív, az egyéni kiteljesedés szempontjából való megközelítés, a másik egy társadalmi nézeteket előnyben részesítő nézőpont, amely az emberi jogok oldaláról vizsgálja meg a gyermekvállalás témáját az érintettek körében. Célkitűzés: A tanulmány látássérült és látó nők anyasággal kapcsolatos tapasztalatait mutatja be azzal a céllal, hogy az egyéni identitás jellemzőit tárjuk fel az anyaságról alkotott egyéni reprezentációk szintjén látássérült anyák körében, fókuszálva a társadalmi hatások egyéni reprezentációkban való leképeződésére. Kutatásunkban két elméleti perspektívát – a narratív pszichológiát és a fogyatékosságtudományt – ötvözve vizsgáljuk az anyaság szubjektív értelmezését látássérült és látó nők körében. Módszerek: Kutatásunkban 20 látássérült és 21 látó anya vett részt. Az anyaság narratív pszichológiai megközelítésével félig strukturált interjúkat készítettünk személyesen, illetve telefonos úton. Az átírt interjúszövegeket tematikus elemzésnek vetettük alá, amelynek célja a látássérült és a látó anyák elbeszélésének összehasonlítása volt a tematikus kompozícióhoz. Az elemzés során a főtémákon belül altémákat határoztunk meg. Eredmények: Az anyaságértelmezéseket kilenc tematikus kategóriába, főtémába soroltuk, úgymint: (1) Érzelmek, (2) Folyamatosság, (3) Identitás, személyiség, szelfformálás, (4) Kapcsolat, kapcsolódás, (5) Nehézségek, (6) Partner, (7) Szerepek, (8) Fontos szülői elvek, (9) Hivatás, karrier. Kutatásunk az azonos és eltérő, vélhetően látássérültségre specifikus anyasággal kapcsolatos élményeket, tapasztalatokat kívánja bemutatni a látássérült és látó anyák körében. Míg néhány főtéma mentén azonosságok mutatkoztak meg a két csoportban, addig más témák mentén eltérések azonosíthatók az értelmezésben. Például mind a látássérült, mind a látó anyák körében megmutatkozott az anyaság egy új életcéllal való azonosítása. Eltérő volt azonban a szülői szereppel járó nehézségek értelmezése. A látássérült anyák körében nagyobb számban mutatkoztak meg a mindennapi élet során felmerülő nehézségek, kihívások, míg a látó anyák körében inkább a gyermek jövőjével kapcsolatban fogalmazódtak meg félelmek, kihívások. Következtetések: Tanulmányunkban látó és látássérült anyák anyasággal kapcsolatos tapasztalatait vizsgáltuk. Célunk az volt, hogy felhívjuk a figyelmet a sérültséggel élő anyák szociális inklúziójának fontosságára és kihívásaira.
A Spirituális Egészségés Életorientáció Kérdőív (SHALOM) magyar nyelvű adaptációja és pszichometriai elemzése
Adaptation and psychometric analysis of the Hungarian version of the Spiritual Health and Life-Orientation Measure (SHALOM)
Elméleti háttér: A nemzetközi szakirodalomban több, a spiritualitás mérését célzó mérőeszköz is fellelhető. Ezek közül az egyik legszélesebb körben alkalmazott és megbízható önjellemző kérdőív a Spirituális Egészségés Életorientáció Kérdőív (Spiritual Health and Life-Orientation Measure, SHALOM). A kérdőív a spirituális jóllétet holisztikusan ragadja meg, ezért mind a vallásos, mind pedig a nem vallásos személyek körében egyaránt jól alkalmazható. Célkitűzés: Vizsgálatunk elsődleges célja a SHALOM magyar nyelvre történő adaptálása és részletes pszichometriai vizsgálata, beleértve a faktorszerkezet, a megbízhatóság és az érvényesség tesztelését. Módszerek: A validáláshoz használt kérdőívcsomagot (SHALOM, WHO Jóllét Kérdőív, Élettel való Elégedettség Skála) összesen 437 egyetemi hallgató töltötte ki (férfi: 24,2%, nő: 75,8%, átlagéletkor = 21,6 év; SD = 1,8 év). Eredmények: A SHALOM kérdőív tételein végzett feltáró és megerősítő faktorelemzések a bifaktoros (4 elsődleges és 1 általános faktor) szerkezetet erősítették meg, alátámasztva a mérőeszköz elméleti faktorstruktúráját. Az elsődleges faktorok a következők: Személyes, Társas, Környezeti és Transzcendens skálák, mindkét értékelési aspektus esetében (fontosság és megvalósultság). Akadt azonban 6 tétel, amely nem illeszkedett tökéletesen a négy elsődleges faktorhoz: a fontosság értékelés esetében 4, a megvalósultság nézőpontjából pedig 2 tétel. A fontosság értékelés során a kérdőív dimenziói a teljes variancia 66,6%-át, a megvalósultság esetében pedig a 64,9%-át magyarázzák. A faktorszerkezetek mindkét értékelési aspektus esetében elfogadható illeszkedési mutatókat adtak (CFIfontosság = 0,99 és CFImegvalósultság = 0,97; valamint RMSEAfontosság = 0,057 és RMSEAmegvalósultság = 0,068). A Cronbach-α értéke 0,69–0,97 között változik, ami összességében elfogadható belső konzisztenciát jelez, a kérdőív időbeli stabilitása is megfelelő. Az érvényességi vizsgálatunk szerint a SHALOM két értékelésének skálái szignifikáns, pozitív irányú kapcsolatban vannak a WHO Jóllét Kérdőívvel és az Élettel való Elégedettség Skálával (kivételt képez a fontosság értékelésének Személyes skálája), a korrelációk értékei gyenge és közepes mértékek között változnak. Következtetések: Az eredményeink alátámasztják a SHALOM kérdőív magyar változatának bifaktoros struktúráját, igazolják a skálák belső konzisztenciáját, valamint támogatják a mérőeszköz hazai változatának érvényességét. A konstruktum validitás tesztelésének területén azonban a jövőben további vizsgálatok indokoltak.
Abstract
Background and aims
The COVID-19 pandemic exacerbated pre-existing high-levels of physician stress and burnout1. In order to help treat frontline colleagues who were diagnosed with acute stress disorder, we chose a non-psychedelic, ketamine micro-dose treatment strategy for symptom management.
Methods
We provided care virtually, and all patients were prescribed sublingual ketamine once daily. Each patient was evaluated using the NIH-PROMIS CAT assessments for stress, depression, anxiety, and PTSD via a remote, HIPAA compliant patient self-reporting platform. Progress was tracked and assessed against a baseline value obtained prior to the start of treatment. Patient progress was evaluated at a 4–6-week interval. Patients did not report any significant side effects to the treatment regimen.
Results
100% (25/25) of patients experienced improved anxiety, 92% (23/25) experienced improved stress, 96% (24/25) experienced improved PTSD, and 91% (20/22) experienced improved depression.
Conclusions
While we cannot draw definitive conclusions from the association demonstrated by this data, we believe these results demonstrate that further research into the efficacy of daily, short-term ketamine micro-doses for treatment of acute stress disorder is warranted.
A Serdülő Reziliencia Kérdőív (READ) magyar nyelvű adaptációja
Hungarian adaptation of the Resilience Scale for Adolescents
Háttér és célkitűzések
A tanulmány célja a Hjemdal és munkatársai (2006) által kidolgozott Serdülő Reziliencia Kérdőív hazai adaptációja, amely alkalmas serdülők és fiatal felnőttek személyes és környezeti erőforrásainak mérésére.
Módszer
Magyar középiskolásokból és egyetemistákból (M = 18,85 év, SD = 2,39) álló mintán (Nközépiskolás = 490; Negyetemista = 593) ellenőriztük a kérdőív szerkezetét, belső megbízhatóságát, konstruktív validitását, illetve a reziliencia kapcsolatát demográfiai és pszichológiai jellegű változókkal.
Eredmények
A feltáró és megerősítő faktorelemzés szerint az ötfaktoros struktúra jellemző a kérdőívre, amelyet a célorientáció, a családi összetartás, a szociális kompetencia, a társas támogatottság és a magabiztosság alskálák alkotnak. A reziliencia kérdőíven a nemek között a társas támogatás és a magabiztosság alskálán találtunk különbséget, az életkor tekintetében pedig szintén a társas támogatás alskálán különböztek a 15–18 évesek és a 18–24 évesek pontszámai. Az észlelt társas támogatás pozitív irányú összefüggést mutatott a rezilienciával, a problémaviselkedés megjelenése azonban negatív irányút, ami alátámasztotta a Serdülő Reziliencia Kérdőív konstruktív validitását.
Következtetések
Az eredmények alapján kialakított 28 tételes kérdőív alkalmasnak bizonyult a serdülők és fiatal felnőtt rezilienciájának felmérésére, illetve azon belül a környezeti és személyes erőforrások elkülönítésére. A Cronbach-alfa-mutatók alapján minden alskála és a teljes skála belső megbízhatósága megfelelő mértékű. A kérdőív emiatt alkalmas lehet további feltáró kutatásokban való alkalmazásra.
