Browse Our Latest Psychology and Behavioral Science Journals
Psychological journals are peer-reviewed, interdisciplinary journals that publish original work in some areas of psychology. The most common publications include cognitive, health and clinical psychology, applied, developmental, biological, social, experimental, and educational psychology, and psychoanalysis.
Behavioral Sciences
Abstract
While the L2 Motivational Self System (L2MSS) (Dörnyei, 2005, 2019) has been researched extensively in the Hungarian context, it has not been used to test international students' motivational dispositions towards learning foreign languages. Therefore, the objective of this paper is to report a study that aimed to test the L2MSS on 34 international students who learned Hungarian or English as a foreign language (EFL) during their studies in Hungary. The pilot questionnaire contained nine scales adapted from Taguchi, Magid, and Papi (2009). Besides the ideal L2 self and ought-to L2 self, the scales measured other influential learning and environmental impacts that exert their influence on the L2 learning experience, the third constituent of the model, with a view to better understanding what motivates international students to learn foreign languages. The findings of the pilot revealed that the adapted instrument worked in the Hungarian context and that international learners' motivational dispositions were mostly affected by learners' attitudes towards the foreign language community. Linear regression analysis revealed that the participants' motivated learning behavior could be predicted by their intrinsic and instrumental motivation. Significant differences were found between male and female respondents regarding their L2 ought-to selves and instrumental motivation. Besides explaining the attitudes that the learners have towards the foreign language community, the findings can be utilized to further enhance learners' motivation once the results are fed back to the community of professionals teaching similar students.
Abstract
Since acquiring writing skills in the English language is a multiplex task as it includes several complex cognitive activities (Tillema, 2012), it is a challenging skill to master for English as a foreign language (EFL) students. The acquisition of this skill is also affected by motivation, which has a great impact on the success or failure of learning the target language (Dörnyei & Ushioda, 2011), and significantly influences the learner's academic and professional performance (Csizér & Dörnyei, 2005). Lack of research focusing on investigating the motivating effect of different aspects of English writing in the Myanmar context provided inspiration to conduct the present pilot study, which focused on mapping the motivational profile of 54 EFL pre-service teachers in English writing in Myanmar. The questionnaire developed by the authors was piloted in September 2020. Results indicate that out of the 12 dimensions measured, pre-service teachers' ideal selves and instrumental motivation seem to be the most motivating aspects of English writing, and there is a strong correlation between these two scales suggesting that the participants' ideal L2 self has a pragmatic focus. Moreover, regression analysis shows that pre-service teachers' intrinsic motivation, and their ideal selves contribute most to their motivated learning behavior.
Abstract
Autonomous language learning has drawn many researchers' attention in the field of language teaching and learning due to its relevance to the current education context. Consequently, research on autonomous behaviors of learners in learning English inside and outside the classroom has been remarkably relevant with a view to fostering autonomy in English as a foreign language (EFL) classes. As this area of second language acquisition (SLA) constitutes a niche in the Myanmar EFL context, the aim of this paper is to fill this niche by conducting a quantitative replication study to investigate Myanmar EFL learners' autonomous behaviors. The original questionnaire by Spratt et al. (2002) was adapted and administered online. A total of 60 first-year and second-year English specialization students from a Myanmar university participated in the study. The results showed that learners appear to view their teachers as more responsible for in-class learning and themselves for outside or private learning, and they demonstrated surprisingly little autonomy inside the classroom. Their level of autonomy outside the classroom was significantly higher; however, it still approximated the lower end of the Likert scale, which is indicative of the need to foster learner autonomy in the context investigated. At the same time, the results have raised a need for further research in the same context on the focus of the study and its possibly related aspects impacted by culture, prescribed curricula, etc.
Abstract
Covid-19-triggered emergency remote teaching shed light on the discrepancies of the long-desired digital transformation of education. To learn more about Hungarian K12 (primary and secondary) teachers' techno-pedagogical skills, this study aimed to measure how they rate the components of the Technological Pedagogical Content Knowledge (TPACK) framework. The observed mean values gave grounds for clustering Hungarian K12 teachers based on their existing techno-pedagogical skills as well as proposing possible directions for development. It was found that among teachers who participated in the study (N = 216), 20% belong to the group of Beginners, 40% are Independent, and 40% are Advanced users of techno-pedagogical tools and methods. The groups are rather homogenous as gender, age, qualification and teaching experience are not predictors of techno-pedagogical knowledge. Beginners need help on the very operational levels of technology, Independent users transform traditional teaching methods in the online space, while Advanced users plan face-to-face and online classes differently but also include techno-pedagogy in their everyday classroom teaching practices. It was further observed that teachers in all groups are generally motivated in preparing for their online lessons, but the perceived motivation of their learners is much lower, and teachers do not generally consider online teaching effective.
Abstract
In higher education, students are expected to take responsibility for their own learning with little or no help from their teachers. Even though the teacher is a key element in the learning process, there is limited information on higher education students' way of taking charge of their own learning and the agency of the teacher that could influence this process. This paper intends to investigate this gap in the literature by conducting a semi-structured interview study. The interviews were conducted with ten English major students from a Hungarian university. The research was based on two main objectives: (1) to obtain an overview of higher education students' self-regulation (SR); (2) to explore their views on the teacher's influence on their SR process. The data retrieved from the interviews were analyzed using the Templates of Organizing Style (TOS). The results suggest that higher education students use cognitive, metacognitive, and behavioral strategies in order to self-regulate and that there are some personality and professional aspects (e.g., being likable or providing constant, meaningful feedback) of the teacher that can either enhance or hinder students' SR process. The findings also indicate that between these two aspects, the teacher's personality plays a more influential role in students' SR. This can have important implications in the way higher education students' self-regulation is perceived as well as the way teachers prepare for a lesson and behave in a class.
Az Affektív Idegtudományi Személyiség Skálák (Affective Neuroscience Personality Scales) magyar változata
The Hungarian version of the Affective Neuroscience Personality Scales
A Jaak Panksepp evolúciós alapokon nyugvó affektív idegtudományi elméletének keretein belül végzett kutatások új szemléletet jelentenek a személyiség megértésében abban a tekintetben, hogy feltárhatóvá válnak a személyiség affektív alapjai. A Panksepp és Davis által kidolgozott Affektív Idegtudományi Személyiség Skálák (ANPS) széles körben használt és elterjedt önjellemző mérőeszköz az elsődleges érzelmi vonások mérésére. Az ANPS három pozitív (KERESÉS, GONDOSKODÁS, JÁTÉKOSSÁG) és három negatív érzelmi skálát tartalmaz (DÜH, SZOMORÚSÁG, FÉLELEM), hetedik skálája pedig a Spiritualitás. Jóllehet az ANPS kérdőív 15 nyelven elérhető, magyar változata még nem készült. Jelen tanulmány célja e hiány pótlása és a kérdőív hazai adaptálása során kapott eredmények ismertetése. Egészséges felnőttek (N = 910) körében végeztünk adatgyűjtést keresztmetszeti kutatás keretében. Az ANPS kérdőív mellett a résztvevők kitöltötték a Viselkedéses Gátló és Aktiváló Rendszer Skálákat (BIS/BAS) és a Pozitív és Negatív Affektivitás Skálákat (PANAS). Az ANPS kérdőív valamennyi skálája jó reliabilitásmutatóval rendelkezik (Cronbach-α = 0,74–0,90). A megerősítő faktorelemzés alátámasztja mind a kétfaktoros, mind a hatfaktoros érzelmi modellt. A konvergens és diszkriminatív validitás vizsgálata a várt eredményeket hozta. Az ANPS skálák magyar adaptációja megfelelő pszichometriai mutatókkal rendelkezik, és alkalmas az elsődleges érzelmi rendszerek mérésére. A kérdőív nemcsak affektív idegtudományi, klinikai pszichológiai és kulturális összehasonlító kutatásokban alkalmazható önkitöltős mérőeszközként, hanem olyan vizsgálatokban is, amelyek evolúciós pszichológiai szemléletben értelmezik az érzelmeket és a személyiséget.
Adaptív algoritmusok a párválasztásban: A Szerelmi Attitűdök Kérdőív magyar rövid változata (LAS-HSF)
Adaptive Algorithms in Human Mating: The Hungarian version of Love Attitudes Scale Short Form (LAS-HSF)
Elméleti háttér
A szerelem egy komplex érzelem, amely a legtöbb emberi kultúrában ismert pszichológiai jelenség. Evolúciós szempontból a szerelem egy pszichológiai adaptáció, amely a túlélés és a szaporodás speciális problémáinak megoldására alakult ki. A szerelmi stílusok a romantikus kapcsolatokkal összefüggő attitűdök: Eros (szenvedélyes, erotikus szerelem); Ludus (játszmázó szerelem); Storge (baráti szerelem); Pragma (pragmatikus, logikus szerelem); Mania (birtokló, függő szerelem) és Agapé (önfeláldozó, önzetlen szerelem). A Szerelmi Attitűdök Kérdőív rövid változata (LAS SF) (Hendrick és mtsai, 1998) alapján Meskó és kollégái (2021) létrehozták az eszköz magyar változatát (LAS-HSF).
Módszer
Jelen kutatásban a 24 tételes (4 item faktoronként) változat alapján létrehoztuk a 18 tételes (3 item faktoronként) változatot, és azt pszichometriai szempontból elemeztük egy 800 fős magyar mintán (439 nő, átlagéletkor = 38,6 év).
Eredmények
Az eredmények azt mutatják, hogy mind a 18, mind a 24 tételes magyar LAS-SF megbízható és érvényes mérőeszköz, amely lehetővé teszi a kultúrák közötti összehasonlítást. Mindkét változat egymással megegyező faktorstruktúrával rendelkezik, és mind a nemi különbségek, mind az életkorral való korrelációk tekintetében igen hasonló.
Következtetések
A szerelmi attitűdök kérdőív magyar rövid változata (LAS-HSF) az eredetivel megegyező faktorszerkezetű, magas belső megbízhatósági mutatókkal rendelkező valid eszköz, amely alkalmas lehet a magyar nyelvű kutatásokban a szerelmi attitűdök mérésére. A 18 és a 24 tételt magában foglaló megoldás is nagyon hasonló mutatókkal rendelkezik, mindkettő egyaránt jól használható eszköznek tekinthető.
Az evolúciós pszichológia paradigma újragondolása: A továbblépés irányai
Re-thinking of the Evolutionary Psychology Paradigm: Trends of the Advancement
Az evolúciós pszichológia (EP) legnagyobb érdeme, hogy következetesen kifejtett formában mutatta be, hogy a darwini evolúcióelmélet alkalmas a pszichológiára mint tudományterületre vonatkozó metaelmélet szerepének betöltésére. Az irányzat által képviselt adaptácionista megközelítés mindmáig nagyszámú pszichológiai jelenségnek új szempontokon alapuló vizsgálatához és magyarázatához járult hozzá. Más tekintetben viszont az EP mint paradigma némileg egyoldalú maradt – ami részben a keletkezésének időszakában dominánsnak mutatkozó kognitív elméletek (így pl. Chomsky-féle innátista megközelítés, a Fodor képviselte modularizmus) feltételek nélküli elfogadására vezethető vissza. Az egyoldalúság kialakulásához az is hozzájárult, hogy az EP képviselői nem szenteltek kellő figyelmet a humángenetika, a fajok közötti összehasonlító pszichológia és a kulturális pszichológia terén zajló fejlődésnek. Az ebből adódó korlátokra és leegyszerűsítésekre az EP-vel szembeni kritikák már több alkalommal rámutattak. A kritika azonban önmagában nem jelent megújulást. Ebben a tanulmányban ezért az evolúciós pszichológiai megközelítés újraaktualizálásának lehetőségeit, a továbblépés irányait vesszük számba. A legújabb, a genetikai hatásokkal, az állati elme működésével vagy épp a pszichológiai különbségek kulturális hátterével kapcsolatos tudományos eredmények ugyanis lehetőséget kínálnak arra, hogy a Tinbergen négy kérdése által kijelölt területeken újragondoljuk és kiegészítsük az evolúciós pszichológia eredeti feltevéseit.
Együtt a bajban: a Sötét Triád tagjainak döntési mintázatai egy új társas dilemma helyzetben
Together we can: The Effect of Dark Triad Personality Traits on the Economic Decisions in a New Social Dilemma Game
Háttér és célkitűzések
A csoporton belüli, illetve csoportközi együttműködés témáját már régóta intenzív érdeklődés övezi mind az evolúciós, mind a szociálpszichológia képviselői körében. Napjainkra hasonlóan kiterjedt szakirodalommal rendelkezik a Sötét Triád személyiségjegyekkel rendelkező emberek társas dilemma helyzetben jellemző viselkedésének elemzése. Kutatásunkban egy újfajta kísérleti játék kétféle változatával kívánjuk górcső alá venni a csoporthoz tartozás élményének, valamint a sötét személyiségjegyeknek a csoportközi együttműködésre gyakorolt hatását.
Módszer
A kutatás résztvevői egy saját fejlesztésű, innovatív csoportközi társas dilemmát szimuláló kísérleti játékban vettek részt, melyben két eltérő (1. vizsgálat, n = 236), illetve két azonos színű (2. vizsgálat, n = 147) falu lakói készülődtek az árvízi védekezésre. A résztvevőknek a játék mindkét fordulójában el kellett dönteniük, hogy milyen (önző, saját csoportot preferáló, vagy közös együttműködést támogató) stratégia szerint osztják szét homokzsákjaikat. A vizsgálat végén a résztvevőket az SD3 kérdőív kitöltésére is megkértük.
Eredmények
Kutatásunk fő eredménye, hogy az azonos színű házakat bemutató kondíció második fordulójában – a különböző színű házakat látó résztvevőkhöz képest – szignifikánsan magasabb csoportközi együttműködést mértünk. A sötét személyiségvonások befolyásolták a résztvevők allokációit, ugyanakkor a várakozásainkkal ellentétben a magas sötét személyiségvonások nem mindig az önző választásokkal jártak együtt.
Következtetések
Kutatásunk igazolta, hogy már a másik csoportról kapott minimális információk – a házak színei – is képesek befolyásolni a csoportközi együttműködés mértékét egy társas dilemma helyzetben. Eredményeinket a törzsi ösztön hipotézis, valamint a minimális csoport paradigma elméleti keretében tárgyaljuk.
A genetikai rokonság és a szülői kapcsolati minőség hatása a testvérkapcsolatokra
The Effect of Genetic Relatedness and Parental Relationship Quality on Sibling Relationships
Háttér és célkitűzések
A mozaikcsaládokon belüli komplex kapcsolatok vizsgálhatók különböző középszintű evolúciós elméletek tükrében is, mint a rokonszelekciós elmélet, a szülői ráfordítás elmélet, illetve a szülő-utód konfliktusra vonatkozó elmélet. Mindez – kiegészítve a családi alrendszerek működésére rávilágító legújabb eredményekkel – hozzájárulhat a mai mozaikcsaládok működésmódjának jobb megértéséhez. Jelen kutatásunkban arra tettünk kísérletet, hogy megvizsgáljuk, ezek a modellek mennyire sikeresen jósolják be a hazai mozaikcsaládok működését.
Módszer
Az adatgyűjtés első részében felnőtt testvérpárok – köztük édes- és féltestvérek – mindkét tagja kérdőíveket töltött ki gyermekkori kapcsolatukra vonatkozóan. A második kérdőívcsomagot olyan szülők töltötték ki, akik legalább két gyereket neveltek fel párjukkal együtt, vér szerinti vagy pótszülőként. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a szülők úgy ítélik-e meg gyermekeik kapcsolatát, ahogy az evolúciós elméletekből következik. Azt is megvizsgáltuk, hogy a szülők közti párkapcsolati működés hatással lehet-e a testvérek kapcsolatára.
Eredmények
Az eredmények részben ellentmondanak hipotéziseinknek. A testvérek közti konfliktusra és a szülői részrehajlásra is csak a korkülönbség volt szignifikáns hatással, a rokonsági foknak nem volt ebben szerepe. Ha a szülők elégedetlenebbek voltak kapcsolatukkal, akkor az általuk nevelt féltestvérek kapcsolatát kevésbé közelinek tartották, míg az együttműködőbb szülők közelibbnek ítélték az édestestvérek kapcsolatát.
Következtetések
A mozaikcsaládok belső működése nem vezethető le közvetlen módon evolúciós elméletekből. Úgy tűnik, a kölcsönös egymásrautaltság, valamint annak igénye, hogy a családban együtt lakók megfeleljenek egymás elvárásainak, az inkluzív fitnesz növeléséből és a szülői ráfordítás genetikai érdekek szerinti elosztásából eredő részrehajló viselkedésmódokat a mindennapi kapcsolatokban többnyire háttérbe szorítja. Noha ezek az eredmények nem perdöntőek, a fél- és édestestvérek kapcsolatában az életkori különbségek fontosabbak lehetnek a rokonságnál.
