Browse Our Latest Psychology and Behavioral Science Journals

Psychological journals are peer-reviewed, interdisciplinary journals that publish original work in some areas of psychology. The most common publications include cognitive, health and clinical psychology, applied, developmental, biological, social, experimental, and educational psychology, and psychoanalysis.

Behavioral Sciences

You are looking at 51 - 60 of 3,070 items for

  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Jövőbe látó lélektan – Gépi tanulás a pszichológiai kutatásmódszertanban

Predictive psychology – applying machine learning in psychological research methodology

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Andrei Damsa
,
Marcell Püski
, and
Miklós Gábriel Tulics

Háttér és célkitűzés

A pszichológiai kutatásmódszertan eljárásait (főképp a p értékre építkező bizonyításokat) számos kritika érte az utóbbi évtizedek során. A kutatói elfogultság és a módszertanok (például az adatgyűjtés, az adatszelekció vagy a statisztikai próbák) könnyű manipulálhatósága teret adott a félrevezető és nehezen reprodukálható kutatásoknak. A gépi tanulás elterjedése megfigyelhető a pszichológia területén is, új eszköztárat biztosítva a kutatók számára. Az eljárás áthelyezi a hangsúlyt a statisztikai bizonyításról az előrejelzésre, valamint az ehhez kapcsolódó validációs folyamatokra, ezáltal lecsökkentve a kutatói szubjektivitás hatását. Jelen tanulmány célja gyakorlati példákon keresztül betekintést nyújtani a gépi tanulás módszertanába, fókuszálva a pszichológiai alkalmazhatóságára.

Módszer

A vizsgálati szakasz első részében két, a gépi tanulás használatára irányuló tanulmány kerül bemutatásra a humán döntéshozatali mechanizmusok, valamint a pandémiás helyzet okozta mentális hatások területére vonatkozóan. A vizsgálati szakasz második részében egy klasszifikációs feladat (filmpreferencia és nemi identitás kapcsolata) keretén belül kerül összehasonlításra egy nem parametrikus statisztikai módszer és két, gépi tanuláson alapuló eljárás.

Eredmények

A kapott eredmények bemutatják a gépi tanulás által nyújtott előnyöket (validációs eljárások és többletinformáció kinyerése), párhuzamot vonva a nem parametrikus eljárással.

Következtetések

A tanulmány népszerűsíteni és alátámasztani hivatott a gépi tanulás alkalmazhatóságát a kutatói szektorban tevékenykedő pszichológusok számára. A bemutatott kutatás reprodukálhatóságának érdekében az adatok és programozási kódsorok szabadon felhasználhatók a tanulmányban megadott elérhetőségeken keresztül.

Open access

A Tárgyiasított Testtudat Skála (OBCS) működése magyar nyelven

The validation of the Objectified Body Consciousness Scale (OBCS) in Hungarian

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Fanni Őry
and
Norbert Meskó

Háttér és célkitűzések: A nőket jelentős szociokulturális nyomás éri a fizikai megjelenésükkel kapcsolatban. A Tárgyiasított Testtudat Skála (Objectified Body Consciousness Scale) képes kimutatni a nők közötti egyéni különbségeket abban, hogy a fizikai megjelenésükre vonatkozó társadalmi elvárásokat mennyire internalizálják. Jelen kutatás célja kettős. Egyrészt szeretnénk reflektálni egy korábbi magyar cikkre, amely a fenti kérdőívvel foglalkozott. Másrészt szeretnénk bemutatni, hogy ez a több nyelven is jól mérő kérdőív magyar nyelven is használható az eredeti faktorokkal. Módszer: Első vizsgálatunkban egy online kérdőívcsomagot használtunk, amelyet 770 nő (M = 30,1 év; SD = 11,3; 18–71 év) töltött ki. A kérdőívcsomag a Tárgyiasított Testtudat Skálát (OBCS), a Kozmetikai Műtét Elfogadása Skálát (ACSS) és a Testedzésfüggőség Skálát (EAI) tartalmazta, továbbá felmérte a saját testtel kapcsolatos elégedettség szintjét is. Második vizsgálatunkban 102 egyetemista nő (M = 20,7 év; SD = 2,13; 18–29 év) vett részt. Az adatfelvétel személyesen történt, ahol a priming helyzet után a következő kérdőívcsomagot használtuk: Tárgyiasított Testtudat Skála (OBCS), Kozmetikai Műtét Elfogadása Skála (ACSS) és a Rosenberg-féle Önértékelés Skála (RSES). A faktorstruktúra vizsgálatához a JASP, míg a validáláshoz a Jamovi programot használtuk. Eredmények: Elemzéseink szerint a Tárgyiasított Testtudat Skála magyar verzióján is jól működik az eredeti hármas faktorstruktúra. A három faktor a következő lett: Test felügyelet, Testszégyen, Kontroll hiedelmek. Az elvárásoknak megfelelően a magasabb fokú tárgyiasítás szignifikánsan összefügg a saját testtel való magasabb elégedetlenséggel, a kozmetikai műtétek iránti nagyobb nyitottsággal, a testedzésfüggőség kialakulásának fokozott veszélyével, illetve az alacsonyabb önértékeléssel. Következtetések: Összességében, a Tárgyiasított Testtudat Skála magyar nyelven is megfelelőnek bizonyult a nők testükkel kapcsolatos, tárgyiasításhoz fűződő tapasztalatainak mérésében, az eredetileg meghatározott faktorstruktúrát alkalmazva.

Open access

A Tárgyiasított Testtudat Skála (OBCS) működése magyar nyelven

The validation of the Objectified Body Consciousness Scale (OBCS) in Hungarian

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Fanni Őry
and
Norbert Meskó

Háttér és célkitűzések: A nőket jelentős szociokulturális nyomás éri a fizikai megjelenésükkel kapcsolatban. A Tárgyiasított Testtudat Skála (Objectified Body Consciousness Scale) képes kimutatni a nők közötti egyéni különbségeket abban, hogy a fizikai megjelenésükre vonatkozó társadalmi elvárásokat mennyire internalizálják. Jelen kutatás célja kettős. Egyrészt szeretnénk reflektálni egy korábbi magyar cikkre, amely a fenti kérdőívvel foglalkozott. Másrészt szeretnénk bemutatni, hogy ez a több nyelven is jól mérő kérdőív magyar nyelven is használható az eredeti faktorokkal. Módszer: Első vizsgálatunkban egy online kérdőívcsomagot használtunk, amelyet 770 nő (M = 30,1 év; SD = 11,3; 18–71 év) töltött ki. A kérdőívcsomag a Tárgyiasított Testtudat Skálát (OBCS), a Kozmetikai Műtét Elfogadása Skálát (ACSS) és a Testedzésfüggőség Skálát (EAI) tartalmazta, továbbá felmérte a saját testtel kapcsolatos elégedettség szintjét is. Második vizsgálatunkban 102 egyetemista nő (M = 20,7 év; SD = 2,13; 18–29 év) vett részt. Az adatfelvétel személyesen történt, ahol a priming helyzet után a következő kérdőívcsomagot használtuk: Tárgyiasított Testtudat Skála (OBCS), Kozmetikai Műtét Elfogadása Skála (ACSS) és a Rosenberg-féle Önértékelés Skála (RSES). A faktorstruktúra vizsgálatához a JASP, míg a validáláshoz a Jamovi programot használtuk. Eredmények: Elemzéseink szerint a Tárgyiasított Testtudat Skála magyar verzióján is jól működik az eredeti hármas faktorstruktúra. A három faktor a következő lett: Test felügyelet, Testszégyen, Kontroll hiedelmek. Az elvárásoknak megfelelően a magasabb fokú tárgyiasítás szignifikánsan összefügg a saját testtel való magasabb elégedetlenséggel, a kozmetikai műtétek iránti nagyobb nyitottsággal, a testedzésfüggőség kialakulásának fokozott veszélyével, illetve az alacsonyabb önértékeléssel. Következtetések: Összességében, a Tárgyiasított Testtudat Skála magyar nyelven is megfelelőnek bizonyult a nők testükkel kapcsolatos, tárgyiasításhoz fűződő tapasztalatainak mérésében, az eredetileg meghatározott faktorstruktúrát alkalmazva.

Open access

Abstract

Background and Aims

The high prevalence of internet addiction (IA) has become a worldwide problem that profoundly affects people's mental health and executive function. Empirical studies have suggested trait anxiety (TA) as one of the most robust predictors of addictive behaviors. The present study investigated the neural and socio-psychological mechanisms underlying the association between TA and IA.

Methods

Firstly, we tested the correlation between TA and IA. Then we investigated the longitudinal influence of TA on IA using a linear mixed effect (LME) model. Secondly, connectome-based predictive modeling (CPM) was employed to explore neuromarkers of TA, and we tested whether the identified neuromarkers of TA can predict IA. Lastly, stressful life events and default mode network (DMN) were considered as mediating variables to explore the relationship between TA and IA.

Findings

A significant positive correlation between TA and IA was found and the high TA group demonstrated higher IA across time. CPM results revealed that the functional connectivity of cognitive control and emotion-regulation circuits and DMN were significantly correlated with TA. Furthermore, a significant association was found between the neuromarkers of TA and IA. Notably, the CPM results were all validated in an independent sample. The results of mediation demonstrated that stressful life events and correlated functional connectivity mediated the association between TA and IA.

Conclusions

Findings of the present study facilitate a deeper understanding of the neural and socio-psychological mechanisms linking TA and IA and provide new directions for developing neural and psychological interventions.

Open access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Julia Basler
,
Cintia Bali
,
Adrián Fehér
,
Botond László Kiss
, and
András Norbert Zsidó

Bevezetés: A szociális szorongás olyan társas helyzetekben megjelenő félelem vagy szorongás, amelyben az egyén mások figyelmének lehet kitéve. Az egyén attól fél, hogy mások negatívan ítélik őt meg, és az ebből fakadó distressz képzelt és valós szociális deficitekhez vezethet. A szorongás ezen fajtájának szubklinikai formája korábbi kutatások alapján a teljes lakosság akár negyedét is érintheti. Célkitűzés: Jelen tanulmány célja a Liebowitz Szociális Szorongás Skála magyar nyelvű adaptációja és pszichometriai mutatóinak feltárása, valamint annak megállapítása, hogy mely nemzetközileg elfogadott verzió faktorstruktúrája alkalmazható hazai mintán. Módszer: Összesen 476 fővel (350 nővel és 126 férfival) készült keresztmetszeti, kérdőíves kutatásunk során a Liebowitz Szociális Szorongás Skálát, korábbi tapasztalatra vonatkozó tételeket, és a Kognitív Érzelemszabályozás Kérdőív rövidített verzióját vettük fel. A Liebowitz Szociális Szorongás Skála pszichometriai mutatóit klasszikus (faktoranalízis) és modern (IRT-elemzés) tesztelméleti módszerrel is megvizsgáltuk. Eredmények: A Liebowitz Szociális Szorongás Skála megfelelő pszichometriai mutatókkal rendelkezik, és a kérdőív tételei jól diszkriminálnak a látens változó különböző szintjével (−1 és 3 szórás között) rendelkező személyek között. A nemzetközileg is jelenleg legszélesebb körben elfogadott faktorstruktúrát kis módosítással replikálni tudtuk. A kérdőív nagy szórástartományban megbízhatóan mér, így a szociális szorongás mértékéről a populáció nagy részében képes információt adni, az érintett személyeket képes jól kiszűrni. A kérdőív skálái ellenőrző kérdések alapján is megfelelően diszkriminálnak a kitöltők között, és a kognitív érzelemszabályozás adaptív és maladaptív stratégiáival az elvártnak megfelelő irányú (negatív, illetve pozitív) korrelációkat találtunk. Következtetések: A Liebowitz Szociális Szorongás Skála összességében magyar mintán megbízható és érvényes kérdőív. Alkalmazhatósága az átlagpopuláció szűrésénél, prevencióknál kiemelten fontos lehet.

Open access

A Női Színlelt Orgazmus Kérdőív magyar változata (FOS)

Hungarian version of the Faking Orgasm Scale for Women (FOS)

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Edit Csányi
,
Fanni Őry
, and
Norbert Meskó

Elméleti háttér

A női orgazmusszínlelés jelenségének tanulmányozására fejlesztett egyik mérőeszköz a Faking Orgasm Scale for Women (FOS; Női Színlelt Orgazmus Kérdőív), amely a nők orgazmusszínlelési szokásait vizsgálja két különböző helyzetben. Ennek köszönhetően alaposabb megértést nyerhetünk az orális szex fogadásakor és közösüléskor alkalmazott orgazmusszínlelés komplex folyamata mögött meghúzódó okokról.

A kutatás célja

A vizsgálat célja a Faking Orgasm Scale magyar változatának elkészítése, pszichometriai ellenőrzése és validálása.

Módszer

A kutatásban használt két mintán online kérdőívcsomagokkal végeztük a felmérést. A kérdőív faktorszerkezetének elemzésekor 2220 női kitöltő (átlagéletkor = 24,4 év; SD = 7,48 év; 18–80 év között) adataival dolgoztunk. A validáláshoz az előző minta egy része, 768 nő (átlagéletkor = 22,6 év; SD = 4,54 év; 18–48 év között) töltötte ki a kérdőívcsomagot: Női Színlelt Orgazmus Kérdőív (FOS), a Nők Szexuális Működési Modelljei Kérdőív (WSWMS), és a Szexuális Motiváció Kérdőív (YSEX?-HSF).

Eredmények

A faktorelemzés megmutatta, hogy a Női Színlelt Orgazmus Kérdőív magyarra fordított változata illeszkedik az eredeti változat faktorstruktúrájára. A különböző okokból színlelt orgazmus eltérő szexuális működési modellekkel és szexuális motivációkkal mutat együtt járást. Továbbá a színlelő és nem színlelő nők között különbség mutatkozott a szexuális elhatárolódásuk mértékében és partnerük gondoskodásának megélésében. A színlelőkre jellemzőbb, hogy személyes szexuális céljaik elérése érdekében és az érzelmi nehézségekkel való megküzdésként vesznek részt szexuális tevékenységekben, mint nem színlelő társaikra.

Következtetések

Eredményeink azt mutatják, hogy a magyar mintát vizsgáló kutatók számára egy megbízható, jól hasznosítható eszköz áll rendelkezésre. Mivel a Női Színlelt Orgazmus Kérdőív magyar változata egy prediktív eszköznek tekinthető, számos szexualitással és párkapcsolattal összefüggő kutatásban alkalmazható.

Open access

A szülői értékpreferenciák hatása a kollektív áldozati vélekedések transzgenerációs átadására

The influence of parental value preferences on the transgenerational transmission of collective victim beliefs

Magyar Pszichológiai Szemle
Author:
Judith Gabriella Kengyel

Háttér és célkitűzések: Korábbi kutatások alapján a kollektív áldozati vélekedések továbbadásra kerülnek szülők és gyermekeik között. Az értékek számos vizsgálat szerint összefüggenek a politikai preferenciákkal, illetve a nemzeti identitással. Jelen tanulmány összefüggéseket célzott meg feltárni a szülői értékpreferenciák és a fiatal felnőtt gyermekek kollektív áldozati vélekedései között. Módszer: Kérdőíves vizsgálatunk során 114 szülő-gyermek diád szerepelt a mintában. Vizsgálati eszközeink között felhasználtuk a Nemzeti azonosulás magyar kérdőívét, a Kollektív áldozati tudat kérdőívet, illetve a Schwartz motivációs értéktípusai kérdőívet (Portrait Values Questionnaire). Eredmények: Eredményeink szerint kapcsolat van a szülők által vallott értékek, illetve a szülők és gyerekeik nemzeti identitáshoz kapcsolódó kötődés és glorifikáció dimenziói, illetve kollektív áldozati vélekedései között, továbbá vizsgálatunk megerősítette, hogy a szülők, illetve gyermekeik értékei között pozitív együtt járás figyelhető meg, alátámasztva korábbi kutatások eredményeit. Jelen kutatásban a konzervációhoz köthető értékek esetében láthattuk a legerősebb összefüggést, ezek külön-külön is összefüggést mutatnak az exkluzív áldozati vélekedésekkel és az áldozati tudat észlelt fontosságával, illetve a nemzeti azonosulás kötődés és glorifikáció dimenzióival. Következtetések: Eredményeink szerint a szülők értékrendje nem közvetlenül kapcsolódik a gyerekeik nemzeti identitáshoz tartozó nézeteihez, hanem a szülői nemzeti identitással kapcsolatos nézetein, valamint a kollektív áldozati vélekedésen keresztül. A saját csoport felsőbbrendűségét, illetve a saját csoport áldozatiságát illető vélekedések tehát kapcsolatban állnak a szülők által vallott értékekkel.

Open access

Abstract

Though several treatments effectively address the pervasive impact of trauma, they do not achieve complete symptom resolution for all clients, inspiring the search for alternatives. Internal Family Systems (IFS) therapy has grown popular, especially in informal psychedelic-assisted treatments (PAT). Compared to stereotypes of empirically validated, exposure-based treatments, IFS has novel facets with widespread appeal. The model encourages improved quality of interactions among multiple, naturally arising “parts” or subpersonalities potentially generated by traumatic experience. The body of IFS literature is extensive, enthusiastic, and thought-provoking. Outcome data for applying the model to Post-Traumatic Stress Disorder are limited. Attempts to operationalize and falsify the theory's assumptions and proposed mechanisms will likely prove challenging. Nevertheless, the model's popularity underscores a problem with perceptions of the empirically-supported treatments. Contemplating ethical ways to present the IFS approach given the state of relevant research, we note strategies that would apply to recommendations for PAT of any type. These strategies include detailed psychoeducation about empirically-supported treatments, candid description of the experimental nature of alternatives, frequent assessments of improvement, and detailed monitoring of potential iatrogenic effects. Drawing on facets of IFS to improve perceptions of the empirically validated treatments might provide an efficient way to appeal to more clients, decrease drop out, and increase gains as we await results of empirical investigations of IFS-influenced PAT. These steps can allow clients to choose an approach consistent with their own impressions of a credible intervention, potentially leading to better outcomes.

Open access

Abstract

Background and aims

Emerging research indicates that psychedelics may have therapeutic potential by fostering meaningful experiences that act as “inflection points” in people's narratives of personal development. However, psychedelic research has largely failed to address pertinent developmental considerations. We investigated whether attachment-related variables were associated with psychedelic experiences and whether psychedelic experiences moderated expected links between perceived attachment history and current adult attachment orientations.

Methods

We administered an online survey to an international Jewish sample (N = 185) with psychedelic experience. The survey included measures about recollection of attachment interactions with parents (perceived attachment history), adult attachment orientations (anxiety, avoidance), and psychedelic phenomenology (mystical experiences, challenging experiences, emotional breakthrough, ego dissolution, sensed presence) associated with respondents' most memorable psychedelic experiences.

Results

Perceptions of an insecure attachment history were positively linked to all measures of psychedelic phenomenology (r's = 0.19–32, p's mostly < 0.01). In contrast, adult attachment orientations were unrelated to psychedelic phenomenology. Also, psychedelic phenomenology mostly did not moderate the links observed between perceptions of an insecure attachment history and adult attachment orientations.

Conclusions

Our findings suggest that perceptions of early attachment experiences may be relevant to psychedelic phenomenology. However, subjective experiences associated with naturalistic psychedelic use do not typically attenuate links between a perceived insecure attachment history and attachment insecurity at present.

Open access