Browse Our Latest Psychology and Behavioral Science Journals

Psychological journals are peer-reviewed, interdisciplinary journals that publish original work in some areas of psychology. The most common publications include cognitive, health and clinical psychology, applied, developmental, biological, social, experimental, and educational psychology, and psychoanalysis.

Behavioral Sciences

You are looking at 61 - 70 of 3,046 items for

  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Abstract

Background and aims

Internet addiction has been linked to ADHD-related symptoms. However, the direction of the relationship and its potential for reciprocal relations is not well understood. This study examined the potential reciprocal relations between the three components of ADHD and Internet addiction, as well as the moderating effects of gender on these relations.

Methods

Using a longitudinal design, we collected data of 865 Chinese adolescents across three waves (Mage = 13.78, SD = 1.56 in wave 1), with a time interval of 6 months.

Results

Cross-lagged analyses revealed bidirectional associations between hyperactivity, inattention, impulsivity, and Internet addiction over time. Multi-group analyses did not yield any significant gender differences in these relationships.

Discussion and conclusions

These findings enhance our understanding of the complex link between ADHD components and Internet addiction and have implications for interventions aimed at reducing the prevalence of Internet addiction and ADHD.

Open access
Journal of Psychedelic Studies
Authors:
Neşe Devenot
,
Brian A. Pace
,
Jason Slot
, and
Alan K. Davis
Open access

Abstract

Behavior frequency measures in behavioral addictions research fail to account for how engagement in the activity relates to each respondent's personal circumstances. We propose a “Red Box, Green Box” method, an alternative to conventional self-report behavior questions. Participants report two distinct time-based values: (1) Green box: time spent engaged in the activity during ‘free’ time, and (2) Red box: engagement in the activity at times when the respondent should be doing something else (e.g., studying, working, sleeping, exercising, etc.). Some practical examples of the ‘red box, green box’ method are provided. This method may help to calibrate behavioral frequency for each respondent and yield clearer insights into displacement effects and risks associated with frequency of use. We suggest some future research directions to test the feasibility and utility of this approach in different implementations.

Open access

Abstract

Background

Although internet gaming disorder (IGD) has been listed in section III of the DSM-5 for approximately 10 years, the study of treatments for IGD remains in early stages. Nonetheless, a summary of findings to date and discussion of future research needs are warranted.

Methods

The current study reviewed scientific treatment studies with control groups and randomized controlled trials. We summarized the strengths and weaknesses of different treatment strategies and identified gaps in the research literature that may inform the direction of future research efforts.

Results

Sixteen studies were reviewed. Existing treatment studies may be categorized into cognitive behavioural therapy (CBT), pharmacotherapies, non-invasive brain stimulation (NIBS), and others.

Conclusions

CBT is the most widely studied treatment strategy for IGD thus far. Future studies should consider IGD-specific CBT treatment strategies. Medication-based treatment should be implemented with caution. NIBS is promising, and future studies should explore the most efficacious parameters and targets. In addition, studies should consider sex differences in the treatment of IGD.

Open access

Abstract

Background and aims: Internet Gaming Disorder (IGD) and depression have negative consequences on individuals' mental health, but their relationships are complex. This three-wave longitudinal study aimed to detect the metacognitive mechanisms underlying the association between IGD tendency and depression based on the self-regulatory executive function model. Methods: A total of 1,243 Chinese undergraduate student gamers (57% female, M = 19.77, SD = 1.29) were recruited at the baseline survey (Wave 1 [W1]), with 622 and 574 of them taking part in the two follow-up surveys (Wave 2 [W2] at 6 and Wave 3 [W3] at 12 months later), respectively. Results: The three-wave path model demonstrated, after controlling for the autoregressive effect of each variable, that depression consistently predicted IGD tendency but not vice versa, while negative but not positive metacognitions about online gaming (MOG) significantly predicted both depression and IGD tendency. Moreover, two statistically significant mediation paths: (i) negative MOG [W1] → depression [W2] → IGD tendency [W3]; and (ii) depression [W1] → negative MOG [W2] → IGD tendency [W3] were identified. Discussion and conclusions: These findings extend the understanding of the associations among depression, IGD tendency, and MOG, highlighting how negative MOG has a stronger prospective effect than positive MOG on depression and IGD tendency, and also reveal the mutual mediation effects of depression and negative MOG on IGD tendency. Integrated programmes with both emotional regulation training and Metacognitive Therapy are recommended for IGD treatment.

Open access

Ember-környezet tranzakció viselkedéstudományi kutatások: Környezetpszichológiai fenntarthatóság

People-environment transaction behavioral science research: environmental psychological sustainability

Magyar Pszichológiai Szemle
Author:
Andrea Dúll

A pszichológia tudományának történeti kezdetei óta a kérdés, hogy hogyan írható le és értelmezhető a környezet úgy, hogy az a pszichológia szempontjából is releváns legyen, és az így értelmezett környezet hogyan játszik szerepet az ember pszichológiai folyamatainak, viselkedésének alakulásában.

A pszichológia álláspontja sokáig az volt, hogy a fizikai környezet, “amely nemcsak pszichológiai funkciókat, hanem alapvető életjelenségeket sem mutat”, nem kezelhető az emberi viselkedés aktív, egyenrangú partnereként, legfeljebb a viselkedés passzív kontextusaként. A tanulmányban áttekintésre kerül a környezetpszichológiai hazai fejlődéstörténete – összefüggésben a nemzetközi porondon létrejött hasonló ember-környezet kölcsönkapcsolat területek fejlődésével: megnézzük, hogyan jött létre a magyar környezetpszichológia, annak származékos területe, a környezeti kommunikáció, és hogyan alakul a terület azután, hogy az intézményi alapja (Ember-Környezet Tranzakció Intézet / EKTI az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karán) megteremtődött. A folyóiratszám megjelenése idején 3 éve működik az EKTI. Ez az időszak már lehetőséget ad arra, hogy bemutassunk jónéhányat az Intézetben folyó kutatások közül (nagyobb témák: épített és tárgyi környezet és viselkedés, műemléki környezetek, pszichoanalízis és környezetpszichológia, fenntarthatóság). A jelen tanulmányban, amely célja szerint részben előszó a tematikus számhoz, részben – és ez talán fontosabb – a terület további fejlődéséről kíván egyfajta prognózis adni, felrajzolva az ember-környezet tranzakció tudományt, a szociofizikai környezetek pszichológiáját és a fenntarthatóság lélektanát a környezetpszichológiai fenntarthatóság konstruktumán keresztül szintetizáló ember-környezet tranzakció viselkedéstudományok közeljövőbeni körvonalazódását.

Open access

A munkaterek használatának átalakulása a megosztott munkaállomásos rendszer bevezetésével

Transformation of workspace use along the implementation of shared desk

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Luca Frankó
,
Ajna Erdélyi
, and
Andrea Dúll

Háttér és célkitűzések: A tanulmányunkban közölt feltáró környezetpszichológiai esettanulmány egy nyugat-magyarországi nagyvállalat irodai munkavállalói körében készült terepvizsgálat része. A vállalat a klasszikus, nyitott terű, saját munkaállomásos irodai rendszerről részlegesen shared desk elrendezésre váltott. Feltételezésünk szerint (1) a térszervezés átalakulása kapcsán a korábbi rendszer alacsony hely-használó illeszkedései fellazulnak, és helyettük új, nagyobb mértékű illeszkedések alakulnak ki, illetve (2) a szervezeten belül a shared desk használatának elterjedésével a térhasználat is differenciálódik. Módszer: Fél éven át, longitudinális dizájnban vizsgáltuk az átállást online kérdőíves módszerrel: a résztvevőknek a munkavégzésükhöz kapcsolódó aktivitásokat, illetve érzelmi viszonyulásokat kellett párosítaniuk helyszínekhez. 3 mérési időpontban összesen 235 kérdőívet elemeztünk, a tevékenységek és érzelmi viszonyulások lokalizációjának időbeli változását kereszttábla-elemzéssel vizsgáltuk. Eredmények: A szervezeten belül a legjellemzőbb feladattípusnak számító egyedüli, koncentrált munkavégzés lokalizációjában kaptuk a legmarkánsabb változást, szignifikáns átrendeződést tapasztaltunk továbbá a fontos szakmai telefonhívás elintézése, valamint az egyedül inspirálódás tevékenységek lokalizációjában is. Az érzések tekintetében a biztonság és bizonytalanság lokalizációjában tapasztaltunk szignifikáns átrendeződést. Következtetések: Az eredmények mentén elmondható, hogy a legalacsonyabb illeszkedésű feladatok spontán relokalizálódtak a shared desk bevezetésével, és a térhasználat is differenciálódott. Ez a markáns változás kezdetben bizonytalanságot is generált, ami a 6 hónapos mérés idejére rendeződni tudott, a biztonságosnak tartott helyek sora azonban átrendeződött.

Open access

Az akne egészségpszichológiai vonatkozásai

Health psychology aspects of acne

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Anna Zsófia Csontos
and
Adrien Rigó

A tanulmány célja az akne pszichoszociális jellemzőinek áttekintése. A betegség biomedikális szakirodalma bőséges, kezelésében is inkább ez a szemlélet érhető tetten. Ugyanakkor a kutatási eredmények arra hívják fel a figyelmet, hogy az érintettek élményeinek mélyebb megértése, a betegséggel való együttélés támogatása, az életminőség emelése komplexebb, biopszichoszociális keretben valósulhat meg hatékonyabban. A tanulmány sorra veszi azokat az ismereteket, amelyek jól példázzák, hogy az aknéval élők életminősége milyen mértékben, s milyen területeken érintődik leginkább, s próbálja felvázolni azokat a pszichológiai és pszichofiziológiai folyamatokat, amelyek az interakciók hátterében állhatnak. Kitér a mentális zavarok (depresszió, szorongás) gyakori előfordulására, a testkép negatív érintettségére, a stigma élményére, valamint a lehetséges társas következményekre. Ismerteti a streszszel kapcsolatos eredményeket és fő mechanizmusokat, az életmóddal kapcsolatos, legrelevánsabb kérdéseket, valamint felhívja a figyelmet az egyéni kezelési tervek és pszichológiai intervenciók fontosságára. Az áttekintő tanulmány a komplex, biopszichoszociális kezelés szükségessége melletti érveléssel zárul, s felvázolja azokat a területeket, ahol a pszichológusoknak vagy más, mentális egészséggel (is) foglalkozó szakembereknek kiemelt feladatai lehetnek.

Open access

Az atópiás dermatitis (ekcéma) biopszichoszociális megközelítése

A biopsychosocial approach to atopic dermatitis (eczema)

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Adrienn Magyar
,
Dorottya Albert
,
Ágnes Schveibert
, and
Adrien Rigó

Az atópiás dermatitis, más néven atópiás ekcéma, egy veleszületett genetikai hajlamon alapuló, krónikus, fellángolásokkal járó bőrgyulladás, amely a magas jövedelmű országokban a gyermekek 20%-át és a felnőttek akár 10%-át is érintheti. Tanulmányunk célja e betegség biopszichoszociális aspektusainak áttekintése, valamint az atópiás dermatitisszel kapcsolatos életminőség, testkép, stigmatizáció szakirodalmának és főbb kutatási eredményeinek összefoglalása. Kitérünk az atópiás dermatitis kialakulásáról szóló hipotézisekre, a megjelenésében tapasztalható életkori sajátosságokra és a kezelési lehetőségekre. Részletezzük azokat kutatási eredményeket, amelyek leírják, hogy a betegség a súlyosságától függően jelentősen befolyásolja a betegek életminőségét – különösen a társas működés és a pszichológiai jóllét vonatkozásában. Bemutatjuk a testkép változásának és a stigmatizációnak a jelentőségét, és felvázoljuk az egészségpszichológiai intervenciók lehetséges helyét. A szakirodalmi eredmények alapján hangsúlyozzuk az adherencia növelésére szolgáló intervenciók fontosságát, és a komplex, egészségpszichológiai szempontokat is magába foglaló kezelés szükségességét.

Open access

A bőrbetegségek kapcsán alkalmazható pszichológiai intervenciók

Psychological interventions for skin conditions

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Dorottya Albert
and
Adrien Rigó

A tanulmány a krónikus bőrbetegségekben alkalmazott pszichológiai intervenciós módszereket tekinti át. A bevezető röviden kitér a releváns tanulmányok gyűjtésének módjára, s felvázolja, hogy a szisztematikus áttekintő tanulmány és a metaanalízis írása helyett miért esett a választás egy olyan műfajra, amely inkább az egyes terápiás technikák fő hatásmechanizmusait igyekszik fókuszba állítani. Bemutatja a pszichoedukációs programokkal kapcsolatos fő irányelveket, valamint a stresszkezelést is támogató különböző típusú terápiás technikákkal (autogén tréning, progresszív izomrelaxáció, biofeedback, jelentudatosság alapú intervenciók, hipnózis) és a kognitív viselkedésterápia alapú inter-venciókkal kapcsolatos eddigi eredményeket. Igyekszik felvázolni a potenciális hatásmechanizmusokat és a gyakorlatban is használható példákat próbál adni az intervenciók lépéseiből. Az összefoglaló tanulmány felhívja a figyelmet arra, hogy a pszichológiai intervencióknak a bőrtünetekre kifejtett kedvező hatásával kapcsolatban még nem áll rendelkezésünkre elegendő tudományos adat ahhoz, hogy messzemenő következtetéseket vonjunk le. Bár a pszichológiai módszerek az eddigi eredmények és az ismert hatásmechanizmusok alapján fontos kiegészítő eszközei lehetnek a bőrbetegek kezelésének, törekedni kell arra, hogy ez további, módszertanilag megfelelő intervenciós hatékonyságvizsgálatokkal alátámasztásra kerüljön.

Open access