Browse Our Latest Psychology and Behavioral Science Journals
Psychological journals are peer-reviewed, interdisciplinary journals that publish original work in some areas of psychology. The most common publications include cognitive, health and clinical psychology, applied, developmental, biological, social, experimental, and educational psychology, and psychoanalysis.
Behavioral Sciences
Abstract
This commentary explores public priorities in psychedelic research, drawing insights from extensive conversations between the author and the general public during lectures and seminars across the UK. Two primary themes emerged from this exchange: areas where further research is desired and concerns about the current direction of psychedelic research. Key topics of interest include psychedelics' effects on neurodivergent individuals, ageing, pain management, cognitive enhancement, psychosis, and interactions with the female menstrual cycle. Areas of concern pertain to the involvement of pharmaceutical companies in psychedelics research, the potential medicalisation of psychedelics, and the growing interest in psychedelic tourism. The commentary emphasises the need for a constant dialogue between scientists and the public, critical engagement with research and the integration of diverse perspectives in order to foster a broader understanding of psychedelics and their potential applications in this rapidly evolving field.
A szervezeti adaptabilitás és az otthoni munkavégzés lehetőségének hatása az észlelt stressz, magányosság és általános jóllét kapcsán
The impact of organisational adaptability and the ability to work from home on perceived stress, loneliness and general well-being
Háttér és célkitűzések: A 21. századi szervezeteket a folyamatos és rendkívül gyors változás jellemzi. A világjárvány idején a szervezeti rugalmasság kérdésköre még nagyobb prioritást élvezett, amely a szervezet működésének kulcskritériumát is jelentette egyben. A rugalmasság nemcsak a munkavégzés módjára (online, távmunka, munkaidő-kedvezmények), hanem a szervezeti tanulásra és a változásokra való fogékonyságra is kiterjed. Mindezzel szorosan összefonódva a munkavállalói egészségvédelem és a mentális jóllét is előtérbe került. A korábbi szakirodalmi eredményeket alapul véve jelen kutatás célja volt, hogy feltárjuk a szervezeti rugalmasság különböző aspektusait a munkavállalói jóllét szempontjából. A változásra és tanulásra fókuszáló szervezeti kultúrát, valamint egy rugalmas szervezeti intézkedést, a távoli munkavégzés hatásait vizsgáltuk meg részletesebben. Módszer: Kutatásunk 203 fő magyar munkavállaló bevonásával zajlott, amely során a pandémia után tapasztalt megváltozott munkavégzési sajátosságokat és a munkavállalói jóllét aspektusait vizsgáltuk. Az adatgyűjtéshez a Denison Organizational Culture Profile (OCP) adaptabilitás skáláját, valamint a munkavállalói észlelt stressz kérdőívet (PSS), a WHO általános jóllét kérdőívét (WHO10) és az UCLA Loneliness Scale (Magányosság Skála) 8 itemes verzióját használtuk. Emellett rákérdeztünk arra, hogy a kitöltő az elmúlt két hónap során milyen gyakran végezte a munkáját otthonából. Eredmények: Az adatelemzés során Structural Equation Modeling (SEM) eljárást alkalmaztunk egy elméleti modell felállítása céljából, amely a szervezeti adaptabilitás és az otthoni munkavégzés hatásainak mechanizmusait tárja fel a munkavállalói jóllét látens változói kapcsán. Ezen belül egy multigroup elemzést is végeztünk a nemi különbségek feltárására. Következtetések: A SEM elemzés során erős modellilleszkedést találtunk, illetve kimutatható volt, hogy a szervezeti adaptabilitás pozitívan hat a munkavállalói jóllétre, míg az otthoni munkavégzésnek nincsenek szignifikáns hatásai. A multigroup elemzés során feltárult az otthoni munkavégzés nőkre és férfiakra nézve eltérő hatása. Míg a nők esetében nem találtunk szignifikáns hatást (nem szignifikáns fordított korrelációt igen), addig a férfiak esetében egy közepes erősségű pozitív kapcsolat rajzolódott ki a munkavállalói jóllét kapcsán, amely eredmény illeszkedik a korábbi nemzetközi kutatások eredményeihez is.
Abstract
Aim
This study aimed to examine the influence of state boredom on craving for smartphone use, as well as the potential moderating effect of individual differences - fear of missing out (FoMO).
Methods
A total of 112 undergraduate students were randomly assigned to either low or high state boredom groups. Participants completed a reference copying task along with assessments for state boredom, craving for smartphone use, and FoMO.
Results
The results indicated that: (1) Participants in the high state boredom group reported higher levels of background craving for smartphone use; (2) The FoMO moderated the association between state boredom and background craving for smartphone use significantly, which was stronger for individuals with a higher level of FoMO.
Discussion
This study broadened the research by focusing on the influences of boredom and the mechanism of smartphone use craving and problematic phone use, which could provide guidance for the intervention of craving, and healthy smartphone use.
Abstract
Background
Emotion regulation strategies are central in models of gambling disorder. However, findings regarding the association between gambling-related problems and these strategies are mixed and mostly based on case-control studies with self-report measures.
Methods
This study examines associations of gambling problems' severity (SOGS) and gambling-related craving with strategic emotion-regulation (the Emotion Regulation Questionnaire [ERQ], an experimental reappraisal task, and task-related vagally-mediated heart rate variability [vmHRV]) in community gamblers. Bayesian correlations between all constructs of interest were computed; Bayesian ANOVAs were used to examine the course of vmHRV over time-on-task, and its sensitivity to predictive constructs; and Bayesian regressions to investigate whether gambling problems' severity predicted the use of ERQ strategies, and to determine if the effect of emotion regulation demands on vmHRV could be predicted from the SOGS score.
Results
Correlations did not show reliable relationships of SOGS scores and craving with intentional emotion regulation. The dispositional use of reappraisal and suppression (ERQ) did not predict differences in gambling problems' severity or craving. SOGS and craving scores predicted neither performance in the cognitive reappraisal task, nor task-related vmHRV. However, SOGS and craving correlated with urgency, and suppression and positive urgency predicted a stronger impact of time-on-task on vmHRV, independently of severity.
Discussion
These results show no reliable evidence of differences in emotion regulation strategies or their vmHRV correlates traceable to gambling problems' severity or craving, and thus challenge the widespread role of intentional emotion regulation in gambling-related problems. Implications regarding the prevalence of neurocognitive alterations in non-clinical gamblers are discussed.
Az Ötfaktoros Jelentudatosság Kérdőív rövidített, 15 tételes verziójának pszichometriai elemzése magyar mintán
Hungarian adaptation of the 15-item Five Facet Mindfulness Questionnaire (FFMQ-15)
Elméleti háttér: A mindfulness (tudatos jelenlét, jelentudatosság) olyan kognitív és érzelmi szempontból összetett jelenség, amely magában foglalja a jelen pillanatra irányuló fenntartott figyelmet, vala-mint a tapasztalatok felé mutatott nyitott, kíváncsi és elfogadó attitűdöt. A mindfulness alapú terápiák rámutatnak arra, hogy a tudatos jelenlét nemcsak egy önmagán belül zajló folyamatot jelöl, hanem egyfajta képességként is definiálható, ennek értelmében pedig gyakorlással fejleszthető. Az egyik leggyakrabban alkalmazott mindfulness képességet vizsgáló mérőeszköz az Ötfaktoros Jelentudatosság Kérdőív (Five Factor Mindfulness Questionnaire, FFMQ). Az eredeti, 39 tételes FFMQ öt dimenzió – Megfigyelés, Leírás, Tudatos cselekvés, Ítélkezésmentesség, Reakciómentesség – mentén ragadja meg a mindfulness jelenségét. Célkitűzés: A kérdőívnek rövidített változatai is születtek, amelyek közül jelen vizsgálat a legrövidebb, az eredeti kérdőív szerzők által leírt 15 tételes változatának (FFMQ-15) adaptációját tűzte ki célul hazai mintán. Módszerek: Az FFMQ-15 magyar nyelvű változatát 117 résztvevő töltötte ki egy kérdőívcsomag részeként. A kérdőívcsomag az FFMQ-15 mellett demográfiai kérdéseket, illetve a konvergens és diszkriminációs validitás mérésére alkalmazott kérdőíveket (Mentális Egészség Kontinuum Skála [MHC-SF], Depresszió, Szorongás és Stressz Skála [DASS-21], Big Five Kérdőív [BFI], Fehér Medve Gondolatelnyomási Kérdőív [WBSI], Érzelemszabályozási Nehézségek Skála [DERS], Kognitív Érzelem-Reguláció Kérdőív [CERQ], Torontói Alexitímia Skála [TAS-20]) tartalmazott. Eredmények: Az FFMQ-15 hierarchikus faktorstruktúrája (5 elsőrendű és 1 másodrendű faktor) konfirmatív faktorelemzéssel megerősítésre került (CFI = 0,976; TLI = 0,967; RMSEA = 0,047; SRMR = 0,084). Az FFMQ-15 konvergens és diszkriminációs érvényességét vizsgálva megállapítható, hogy a tudatos jelenlét képessége a várt irányú kapcsolatot mutatta a mentális egészség (MHC-SF), a depressziós, szorongásos és stressz tünetek (DASS-21), a tapasztalatokra való nyitottság és neuroticizmus (BFI), gondolatelnyomási tendenciák (WBSI) és érzelmi működés (DERS, TAS-20, CERQ) mutatóival. Követ- keztetések: Összességében kijelenthető, hogy az Ötfaktoros Jelentudatosság Kérdőív rövidített 15 tételes verziója alkalmas a mindfulness-képesség egyéni különbségeinek megragadására hazai mintán is.
Abstract
Background
Most problematic pornography use (PPU) research relies on cross-sectional designs. Ecological momentary assessment (EMA) studies are needed to better understand PPU correlates. We evaluated how daily PPU and pornography use ratings were correlated with baseline PPU, pornography use frequency (over 12-months), alcohol problems, and depression in a community sample of men living in the United States.
Design
Participants (n = 113, mean age 37.95 [11.09]) completed a baseline survey battery followed by daily EMAs over 14 days (k = 1,240 observations). Data were gathered on the Prolific panel.
Findings
Screener thresholds suggested 32%, 25%, and 24% of sample were at-risk for PPU, depression, and alcohol use problems respectively. Baseline estimates suggested PPU to be weakly correlated with depression (r = 0.29) and past 12-month pornography use (r = 0.27), but not alcohol problems (r = 0.08). Multilevel modeling indicated aggregated pornography use amount as a robust correlate of aggregated pornography control problems over the observation period. Baseline PPU and pornography use indicators were significant predictors of aggregated control problems and pornography use amount respectively. Baseline depression and alcohol problem predictors were non-significant. Past 12-month pornography use frequency and depression scores exacerbated the relationships between daily pornography use amount and aggregated control problems. Sensitivity analyses specific to only those who used pornography across all observations were consistent with full model results (though effect strength changed).
Conclusions
With exception to the PPU and pornography use indicators, cross-sectional baseline estimates (e.g., alcohol problems and depression) were generally not predictive of aggregated pornography use and control problems in the following 14 days.
Kovács József: A modern orvosi etika alapjai – Bevezetés a bioetikába
Fundamentals of modern medical ethics. An introduction to bioethics
A policisztás ovárium szindrómával élő nők szexuális elégedettsége
Sexual satisfaction of women living with polycystic ovary syndrome
A policisztás ovárium szindróma (PCOS) egy genetikai prediszpozícióval rendelkező, multiszisztémás endokrin betegség, amely a nők közel egynegyedét érintheti. A tünetegyüttes természetéből adódóan a PCOS-sel élő nők számos pszichés szövődménnyel szembesülhetnek, ami a betegek közel háromnegyedénél okoz pszichológiai problémákat. A közlemény célja, hogy bemutassa a PCOS-sel élő nők pszichés nehézségeit, kiemelten elemezve a kevésbé kutatott szexuális elégedettséget. Bronfenbrenner ökológiai elméletét alapul véve a szexuális elégedettségre ható tényezőket a mikro-, a mezo-, az exo-, és a makroszintek mentén tárjuk fel. A PCOS-el élő nők a szexuális elégedettség terén mind a négy szinten veszélyeztetettek lehetnek: a mikrorendszer szintjén korlátozottabban élhetik meg a szexuális vonzerejüket; a mezorendszer szintjén csökkenhet a szexuális funkcionalitásuk; az exo- és makrorendszerek szintjén pedig a PCOS kezelése és a társadalmi és vallási elvárások miatt több stresszt élhetnek meg, mint más nők. Kiemelten fontos ezért a pszichológiai szövődmények megelőzése, szűrése és terápiája. A szexuális elégedettség terén hatásosnak bizonyult a szexuális funkcionalitás javításában a metforminkezelés és a testmozgás szorgalmazása; a szexuális attraktivitás megélése terén pedig jó eredmények várhatóak a pozitív testképet támogató egyéni, valamint a párok kommunikációját ja vító párterápiáktól. További kutatás javasolt, hogy jobban feltárhassuk a PCOS-ben érintett nők szexuális elégedettségét, és az ökológiai rendszer négy szintjének szexuális elégedettségre, valamint egymásra gyakorolt hatását.
