Browse Our Latest Psychology and Behavioral Science Journals

Psychological journals are peer-reviewed, interdisciplinary journals that publish original work in some areas of psychology. The most common publications include cognitive, health and clinical psychology, applied, developmental, biological, social, experimental, and educational psychology, and psychoanalysis.

Behavioral Sciences

You are looking at 351 - 400 of 3,046 items for

  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Abstract

Covid-19-triggered emergency remote teaching shed light on the discrepancies of the long-desired digital transformation of education. To learn more about Hungarian K12 (primary and secondary) teachers' techno-pedagogical skills, this study aimed to measure how they rate the components of the Technological Pedagogical Content Knowledge (TPACK) framework. The observed mean values gave grounds for clustering Hungarian K12 teachers based on their existing techno-pedagogical skills as well as proposing possible directions for development. It was found that among teachers who participated in the study (N = 216), 20% belong to the group of Beginners, 40% are Independent, and 40% are Advanced users of techno-pedagogical tools and methods. The groups are rather homogenous as gender, age, qualification and teaching experience are not predictors of techno-pedagogical knowledge. Beginners need help on the very operational levels of technology, Independent users transform traditional teaching methods in the online space, while Advanced users plan face-to-face and online classes differently but also include techno-pedagogy in their everyday classroom teaching practices. It was further observed that teachers in all groups are generally motivated in preparing for their online lessons, but the perceived motivation of their learners is much lower, and teachers do not generally consider online teaching effective.

Open access

Abstract

In higher education, students are expected to take responsibility for their own learning with little or no help from their teachers. Even though the teacher is a key element in the learning process, there is limited information on higher education students' way of taking charge of their own learning and the agency of the teacher that could influence this process. This paper intends to investigate this gap in the literature by conducting a semi-structured interview study. The interviews were conducted with ten English major students from a Hungarian university. The research was based on two main objectives: (1) to obtain an overview of higher education students' self-regulation (SR); (2) to explore their views on the teacher's influence on their SR process. The data retrieved from the interviews were analyzed using the Templates of Organizing Style (TOS). The results suggest that higher education students use cognitive, metacognitive, and behavioral strategies in order to self-regulate and that there are some personality and professional aspects (e.g., being likable or providing constant, meaningful feedback) of the teacher that can either enhance or hinder students' SR process. The findings also indicate that between these two aspects, the teacher's personality plays a more influential role in students' SR. This can have important implications in the way higher education students' self-regulation is perceived as well as the way teachers prepare for a lesson and behave in a class.

Open access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Anita Deák
,
Regina Balázs
,
Tímea Fodor
,
Ádám Csery
,
Zsófia Hanna Bulla
,
Veronika Erdélyi
,
Júlia Kopácsi
,
Anetta Lázár
,
Fanni Szecsei
, and
Tamás Bereczkei

A Jaak Panksepp evolúciós alapokon nyugvó affektív idegtudományi elméletének keretein belül végzett kutatások új szemléletet jelentenek a személyiség megértésében abban a tekintetben, hogy feltárhatóvá válnak a személyiség affektív alapjai. A Panksepp és Davis által kidolgozott Affektív Idegtudományi Személyiség Skálák (ANPS) széles körben használt és elterjedt önjellemző mérőeszköz az elsődleges érzelmi vonások mérésére. Az ANPS három pozitív (KERESÉS, GONDOSKODÁS, JÁTÉKOSSÁG) és három negatív érzelmi skálát tartalmaz (DÜH, SZOMORÚSÁG, FÉLELEM), hetedik skálája pedig a Spiritualitás. Jóllehet az ANPS kérdőív 15 nyelven elérhető, magyar változata még nem készült. Jelen tanulmány célja e hiány pótlása és a kérdőív hazai adaptálása során kapott eredmények ismertetése. Egészséges felnőttek (N = 910) körében végeztünk adatgyűjtést keresztmetszeti kutatás keretében. Az ANPS kérdőív mellett a résztvevők kitöltötték a Viselkedéses Gátló és Aktiváló Rendszer Skálákat (BIS/BAS) és a Pozitív és Negatív Affektivitás Skálákat (PANAS). Az ANPS kérdőív valamennyi skálája jó reliabilitásmutatóval rendelkezik (Cronbach-α = 0,74–0,90). A megerősítő faktorelemzés alátámasztja mind a kétfaktoros, mind a hatfaktoros érzelmi modellt. A konvergens és diszkriminatív validitás vizsgálata a várt eredményeket hozta. Az ANPS skálák magyar adaptációja megfelelő pszichometriai mutatókkal rendelkezik, és alkalmas az elsődleges érzelmi rendszerek mérésére. A kérdőív nemcsak affektív idegtudományi, klinikai pszichológiai és kulturális összehasonlító kutatásokban alkalmazható önkitöltős mérőeszközként, hanem olyan vizsgálatokban is, amelyek evolúciós pszichológiai szemléletben értelmezik az érzelmeket és a személyiséget.

Open access

Adaptív algoritmusok a párválasztásban: A Szerelmi Attitűdök Kérdőív magyar rövid változata (LAS-HSF)

Adaptive Algorithms in Human Mating: The Hungarian version of Love Attitudes Scale Short Form (LAS-HSF)

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Norbert Meskó
and
András Norbert Zsidó

Elméleti háttér

A szerelem egy komplex érzelem, amely a legtöbb emberi kultúrában ismert pszichológiai jelenség. Evolúciós szempontból a szerelem egy pszichológiai adaptáció, amely a túlélés és a szaporodás speciális problémáinak megoldására alakult ki. A szerelmi stílusok a romantikus kapcsolatokkal összefüggő attitűdök: Eros (szenvedélyes, erotikus szerelem); Ludus (játszmázó szerelem); Storge (baráti szerelem); Pragma (pragmatikus, logikus szerelem); Mania (birtokló, függő szerelem) és Agapé (önfeláldozó, önzetlen szerelem). A Szerelmi Attitűdök Kérdőív rövid változata (LAS SF) (Hendrick és mtsai, 1998) alapján Meskó és kollégái (2021) létrehozták az eszköz magyar változatát (LAS-HSF).

Módszer

Jelen kutatásban a 24 tételes (4 item faktoronként) változat alapján létrehoztuk a 18 tételes (3 item faktoronként) változatot, és azt pszichometriai szempontból elemeztük egy 800 fős magyar mintán (439 nő, átlagéletkor = 38,6 év).

Eredmények

Az eredmények azt mutatják, hogy mind a 18, mind a 24 tételes magyar LAS-SF megbízható és érvényes mérőeszköz, amely lehetővé teszi a kultúrák közötti összehasonlítást. Mindkét változat egymással megegyező faktorstruktúrával rendelkezik, és mind a nemi különbségek, mind az életkorral való korrelációk tekintetében igen hasonló.

Következtetések

A szerelmi attitűdök kérdőív magyar rövid változata (LAS-HSF) az eredetivel megegyező faktorszerkezetű, magas belső megbízhatósági mutatókkal rendelkező valid eszköz, amely alkalmas lehet a magyar nyelvű kutatásokban a szerelmi attitűdök mérésére. A 18 és a 24 tételt magában foglaló megoldás is nagyon hasonló mutatókkal rendelkezik, mindkettő egyaránt jól használható eszköznek tekinthető.

Open access

Az evolúciós pszichológia paradigma újragondolása: A továbblépés irányai

Re-thinking of the Evolutionary Psychology Paradigm: Trends of the Advancement

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Lajos Szabó
and
Tamás Bereczkei

Az evolúciós pszichológia (EP) legnagyobb érdeme, hogy következetesen kifejtett formában mutatta be, hogy a darwini evolúcióelmélet alkalmas a pszichológiára mint tudományterületre vonatkozó metaelmélet szerepének betöltésére. Az irányzat által képviselt adaptácionista megközelítés mindmáig nagyszámú pszichológiai jelenségnek új szempontokon alapuló vizsgálatához és magyarázatához járult hozzá. Más tekintetben viszont az EP mint paradigma némileg egyoldalú maradt – ami részben a keletkezésének időszakában dominánsnak mutatkozó kognitív elméletek (így pl. Chomsky-féle innátista megközelítés, a Fodor képviselte modularizmus) feltételek nélküli elfogadására vezethető vissza. Az egyoldalúság kialakulásához az is hozzájárult, hogy az EP képviselői nem szenteltek kellő figyelmet a humángenetika, a fajok közötti összehasonlító pszichológia és a kulturális pszichológia terén zajló fejlődésnek. Az ebből adódó korlátokra és leegyszerűsítésekre az EP-vel szembeni kritikák már több alkalommal rámutattak. A kritika azonban önmagában nem jelent megújulást. Ebben a tanulmányban ezért az evolúciós pszichológiai megközelítés újraaktualizálásának lehetőségeit, a továbblépés irányait vesszük számba. A legújabb, a genetikai hatásokkal, az állati elme működésével vagy épp a pszichológiai különbségek kulturális hátterével kapcsolatos tudományos eredmények ugyanis lehetőséget kínálnak arra, hogy a Tinbergen négy kérdése által kijelölt területeken újragondoljuk és kiegészítsük az evolúciós pszichológia eredeti feltevéseit.

Open access

Együtt a bajban: a Sötét Triád tagjainak döntési mintázatai egy új társas dilemma helyzetben

Together we can: The Effect of Dark Triad Personality Traits on the Economic Decisions in a New Social Dilemma Game

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Ádám Putz
,
Adrián Fehér
,
Tas Ferencz
,
András Láng
,
Ferenc Kocsor
, and
Tamás Bereczkei

Háttér és célkitűzések

A csoporton belüli, illetve csoportközi együttműködés témáját már régóta intenzív érdeklődés övezi mind az evolúciós, mind a szociálpszichológia képviselői körében. Napjainkra hasonlóan kiterjedt szakirodalommal rendelkezik a Sötét Triád személyiségjegyekkel rendelkező emberek társas dilemma helyzetben jellemző viselkedésének elemzése. Kutatásunkban egy újfajta kísérleti játék kétféle változatával kívánjuk górcső alá venni a csoporthoz tartozás élményének, valamint a sötét személyiségjegyeknek a csoportközi együttműködésre gyakorolt hatását.

Módszer

A kutatás résztvevői egy saját fejlesztésű, innovatív csoportközi társas dilemmát szimuláló kísérleti játékban vettek részt, melyben két eltérő (1. vizsgálat, n = 236), illetve két azonos színű (2. vizsgálat, n = 147) falu lakói készülődtek az árvízi védekezésre. A résztvevőknek a játék mindkét fordulójában el kellett dönteniük, hogy milyen (önző, saját csoportot preferáló, vagy közös együttműködést támogató) stratégia szerint osztják szét homokzsákjaikat. A vizsgálat végén a résztvevőket az SD3 kérdőív kitöltésére is megkértük.

Eredmények

Kutatásunk fő eredménye, hogy az azonos színű házakat bemutató kondíció második fordulójában – a különböző színű házakat látó résztvevőkhöz képest – szignifikánsan magasabb csoportközi együttműködést mértünk. A sötét személyiségvonások befolyásolták a résztvevők allokációit, ugyanakkor a várakozásainkkal ellentétben a magas sötét személyiségvonások nem mindig az önző választásokkal jártak együtt.

Következtetések

Kutatásunk igazolta, hogy már a másik csoportról kapott minimális információk – a házak színei – is képesek befolyásolni a csoportközi együttműködés mértékét egy társas dilemma helyzetben. Eredményeinket a törzsi ösztön hipotézis, valamint a minimális csoport paradigma elméleti keretében tárgyaljuk.

Open access

A genetikai rokonság és a szülői kapcsolati minőség hatása a testvérkapcsolatokra

The Effect of Genetic Relatedness and Parental Relationship Quality on Sibling Relationships

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Ferenc Kocsor
,
András Láng
,
Andreas Babós
, and
Petra Gyuris

Háttér és célkitűzések

A mozaikcsaládokon belüli komplex kapcsolatok vizsgálhatók különböző középszintű evolúciós elméletek tükrében is, mint a rokonszelekciós elmélet, a szülői ráfordítás elmélet, illetve a szülő-utód konfliktusra vonatkozó elmélet. Mindez – kiegészítve a családi alrendszerek működésére rávilágító legújabb eredményekkel – hozzájárulhat a mai mozaikcsaládok működésmódjának jobb megértéséhez. Jelen kutatásunkban arra tettünk kísérletet, hogy megvizsgáljuk, ezek a modellek mennyire sikeresen jósolják be a hazai mozaikcsaládok működését.

Módszer

Az adatgyűjtés első részében felnőtt testvérpárok – köztük édes- és féltestvérek – mindkét tagja kérdőíveket töltött ki gyermekkori kapcsolatukra vonatkozóan. A második kérdőívcsomagot olyan szülők töltötték ki, akik legalább két gyereket neveltek fel párjukkal együtt, vér szerinti vagy pótszülőként. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a szülők úgy ítélik-e meg gyermekeik kapcsolatát, ahogy az evolúciós elméletekből következik. Azt is megvizsgáltuk, hogy a szülők közti párkapcsolati működés hatással lehet-e a testvérek kapcsolatára.

Eredmények

Az eredmények részben ellentmondanak hipotéziseinknek. A testvérek közti konfliktusra és a szülői részrehajlásra is csak a korkülönbség volt szignifikáns hatással, a rokonsági foknak nem volt ebben szerepe. Ha a szülők elégedetlenebbek voltak kapcsolatukkal, akkor az általuk nevelt féltestvérek kapcsolatát kevésbé közelinek tartották, míg az együttműködőbb szülők közelibbnek ítélték az édestestvérek kapcsolatát.

Következtetések

A mozaikcsaládok belső működése nem vezethető le közvetlen módon evolúciós elméletekből. Úgy tűnik, a kölcsönös egymásrautaltság, valamint annak igénye, hogy a családban együtt lakók megfeleljenek egymás elvárásainak, az inkluzív fitnesz növeléséből és a szülői ráfordítás genetikai érdekek szerinti elosztásából eredő részrehajló viselkedésmódokat a mindennapi kapcsolatokban többnyire háttérbe szorítja. Noha ezek az eredmények nem perdöntőek, a fél- és édestestvérek kapcsolatában az életkori különbségek fontosabbak lehetnek a rokonságnál.

Open access

A Sötét Triád személyiségvonások mint a gyors életmenet-stratégiák indikátorai: A korai stresszhatások, a kedvezőtlen körülményekhez való alkalmazkodás hatása a személyiségfejlődésre

The Dark Triad as Indicator of Fast Life History Strategies: The impact of Early Stressors and Adaptation to Adverse Circumstances on Personality Development

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Béla Birkás
and
Árpád Csathó

Az élettörténet-elmélet szerint a gyermekkorban tapasztalt különböző környezeti (ökológiai és/vagy társadalmi) feltételekhez való alkalmazkodást a legkülönbözőbb tulajdonságok széles skálája szabályozza, ami különböző viselkedési stratégiákat eredményez. A kiszámíthatatlan és zord körülmények általában gyorsabb élettörténeti stratégiákat eredményeznek, amelyeket a korai érés, a nagyszámú, de alacsony kötődéssel jellemezhető szexuális kapcsolat és az utódokkal szembeni alacsonyabb szülői támogatás jellemez. A kiszámíthatatlanság és a zord körülmények nemcsak a szociális és érzelmi működésre vannak hatással, hanem olyan személyiségvonások kialakulását is elősegíthetik, melyek a társas kapcsolatok nagyobb mértékű instabilitásához vezethetnek, illetve az önzőbb viselkedési formáknak kedveznek. Hasonlóképpen, a negatív, traumatikus gyermekkori tapasztalatok, mint például a rossz szülői bánásmód vagy az intenzív szülő-gyermek konfliktus befolyásolja a személyiségfejlődést, és bizalmatlan, rosszindulatú interperszonális stílust eredményezhet. A jelen rövid áttekintés célja, hogy összefoglalja a kora életkori negatív élményeknek a személyiségfejlődésre és a gyors élettörténeti stratégiákra gyakorolt hatásával kapcsolatos eredményeket. Azzal, hogy megmutatjuk, hogy e két területen párhuzamosságok vannak, például a kedvezőtlen környezeti feltételekhez való alkalmazkodásban, reméljük, hogy megfelelő kiindulópontot és elméleti keretet szolgáltathatunk a személyiségvonások és személyiségfunkciók ultimatív és proximatív szinteken történő átfogó megismeréséhez és az erre irányuló jövőbeli vizsgálatoknak.

Open access

Abstract

Background and aims

Internet video streaming (VS) has become a popular leisure activity among the majority of adolescents, especially under the COVID-19 pandemic. Research on binge watching patterns in adults suggests an addictive potential of VS. To date, no unified conceptualization on problematic VS and no standardized assessment tools for adolescents exist even though they might be especially vulnerable.

Methods

STREDIS-A is based on the ICD-11 criteria of gaming disorder. It was validated in a representative sample of 959 dyads of 10- to 17-year old adolescents with frequent VS and a respective parent using standardized questionnaires on Internet addiction, depressive and anxiety symptoms, insomnia, loneliness, and academic performance in an online survey. Item structure was investigated by factorial analyses. Cutoffs were estimated and latent profile analysis was performed.

Results

The two-factorial structure of STREDIS-A describes cognitive-behavioral symptoms and negative consequences of VS. Internal consistency and criterion validity were good to excellent. It could excellently discriminate between affected and non-affected adolescents.

Discussion and conclusions

The present study makes a significant contribution to the conceptualization of a new phenomenon. It provides the very first tool to assess streaming disorder in adolescents for clinical and research settings. Clinical validation is highly warranted.

Open access
Journal of Behavioral Addictions
Authors:
Yihong Zhao
,
Martin Paulus
,
Kara S. Bagot
,
R. Todd Constable
,
H. Klar Yaggi
,
Nancy S. Redeker
, and
Marc N. Potenza

Abstract

Background and Aims

Screen media activity (SMA) may impact neurodevelopment in youth. Cross-sectionally, SMA has been linked to brain structural patterns including cortical thinning in children. However, it remains unclear whether specific brain structural co-variation patterns are related to SMA and other clinically relevant measures such as psychopathology, cognition and sleep in children.

Methods

Adolescent Brain Cognitive Development (ABCD) participants with useable baseline structural imaging (N = 10,691; 5,107 girls) were analyzed. We first used the Joint and Individual Variation Explained (JIVE) approach to identify cortical and subcortical covariation pattern(s) among a set of 221 brain features (i.e., surface area, thickness, or cortical and subcortical gray matter (GM) volumes). Then, the identified structural covariation pattern was used as a predictor in linear mixed-effect models to investigate its associations with SMA, psychopathology, and cognitive and sleep measures.

Results

A thalamus-prefrontal cortex (PFC)-brainstem structural co-variation pattern (circuit) was identified. The pattern suggests brainstem and bilateral thalamus proper GM volumes covary more strongly with GM volume and/or surface area in bilateral superior frontal gyral, rostral middle frontal, inferior parietal, and inferior temporal regions. This covariation pattern highly resembled one previously linked to alcohol use initiation prior to adulthood and was consistent in girls and boys. Subsequent regression analyses showed that this co-variation pattern associated with SMA (β = 0.107, P = 0.002) and externalizing psychopathology (β = 0.117, P = 0.002), respectively.

Discussion and Conclusions

Findings linking SMA-related structural covariation to externalizing psychopathology in youth resonate with prior studies of alcohol-use initiation and suggest a potential neurodevelopmental mechanism underlying addiction vulnerability.

Open access
Journal of Behavioral Addictions
Authors:
Nerilee Hing
,
Alex M. T. Russell
,
Matthew Browne
,
Matthew Rockloff
,
Catherine Tulloch
,
Vijay Rawat
,
Nancy Greer
,
Nicki A. Dowling
,
Stephanie S. Merkouris
,
Daniel L. King
,
Matthew Stevens
,
Anne H. Salonen
,
Helen Breen
, and
Linda Woo

Abstract

Background and aims

Gambling-related harm to concerned significant others (CSOs) is an important public health issue since it reduces CSOs' health and wellbeing in numerous life domains. This study aimed to 1) estimate the first national prevalence of CSOs harmed by gambling in Australia; 2) identify the characteristics of CSOs most at risk of harm from another person's gambling; 3) compare the types and number of harms experienced by CSOs based on their relationship to the person who gambles; and 4) compare the number of harms experienced by CSOs by self-identified gender.

Methods

Based on a national CATI survey weighted to population norms, 11,560 respondents reported whether they had been personally and negatively affected by another person's gambling in the past 12 months; and if so, answered detailed questions about the harms experienced from the person's gambling who had harmed them the most.

Results

Past-year prevalence of gambling-related harm to adult Australian CSOs was (6.0%; 95% CI 5.6%–6.5%). CSOs most commonly reported emotional harms, followed by relationship, financial, health and vocational harms, respectively. Former partners reported the most harm, followed by current partners, other family members and non-family members, respectively. Female CSOs were more likely to report more harm and being harmed by a partner or other family member, and male CSOs from a non-family member.

Discussion and conclusions

The findings provide new insights into the wider societal burden of gambling and inform measures aimed at reducing harm to CSOs from gambling and supporting them to seek help.

Open access

Abstract

Introduction

The COVID-19 pandemic had numerous consequences for general, mental and sexual health. As gender differences in sexual compulsivity (SC) have been reported in the past and SC has been connected to adverse events and psychological distress, the current study aims at investigating associations between these factors in the context of contact restrictions in the course of the COVID-19 pandemic in Germany.

Methods

We collected data for five time points in four retrospective measurement points in an online convenience sample (n T0 = 399, n T4 = 77). We investigated the influence of gender, several pandemic-related psychosocial circumstances, sensation seeking (Brief Sensation Seeking Scale), and psychological distress (Patient-Health-Questionnaire-4) on the change of SC (measured with an adapted version of the Yale-Brown Obsessive Compulsive Scale) between T0 and T1 (n = 292) in a linear regression analysis. Additionally, the course of SC over the time of the pandemic was explored with a linear mixed model.

Results

Male gender was associated with higher SC compared to female gender over all measurement points. An older age, being in a relationship, having a place to retreat was associated with a change to lower SC during the first time of the pandemic. Psychological distress was associated with SC in men, but not in women. Men, who reported an increase of psychological distress were also more likely to report an increase of SC. 

Discussion

The results demonstrate that psychological distress seems to correlate with SC differently for men and women. This could be due to different excitatory and inhibitory influences on men and women during the pandemic. Furthermore, the results demonstrate the impact of pandemic related psychosocial circumstances in the times of contact restrictions.

Open access

Abstract

Background and aims

Adolescence is a period of high incidence of problematic smartphone use. Understanding the developmental trajectory of problematic smartphone use in adolescence and its influencing factors could guide the choice of timing for prevention and intervention. This study fitted the growth trajectory of problematic smartphone use among adolescents and examined its associations with the childhood family environment and concurrent parent–child relationships.

Methods

Using a cohort sequential design, we investigated 2,548 Chinese adolescents and their parents three times in three years. Multiple group multiple cohort growth models were used to fit the growth trajectory.

Results

The quadratic growth trajectory of problematic smartphone use in adolescents aged 10–18 years showed a clear increasing trend, with a possible decreasing trend in late adolescence or early adulthood. Early life socioeconomic status, childhood family unpredictability, and the concurrent parent–child relationship had unique impacts on the development of problematic smartphone use during adolescence.

Discussion and conclusions

Early adolescence is a favorable time for problematic smartphone use prevention and intervention. A supportive family environment should be maintained throughout the different developmental stages of children and adolescents.

Open access

Abstract

Background and aims

Attentional bias to gambling-related stimuli is associated with increased severity of gambling disorder. However, the addiction-related moderators of attentional bias among those who gamble are largely unknown. Impulsivity is associated with attentional bias among those who abuse substances, and we hypothesized that impulsivity would moderate the relationship between disordered electronic gaming machine (EGM) gambling and attentional bias.

Methods

We tested whether facets of impulsivity, as measured by the UPPS-P (positive urgency, negative urgency, sensation seeking, lack of perseverance, lack of premeditation) and the Barratt Impulsiveness Scale-11 (cognitive, motor, non-planning) moderated the relationship between increased severity of gambling disorder, as measured by the Problem Gambling Severity Index (PGSI), and attentional bias. Seventy-five EGM players participated in a free-viewing eye-tracking paradigm to measure attentional bias to EGM images.

Results

Attentional bias was significantly correlated with Barratt Impulsiveness Scale-11 (BIS-11) motor, positive urgency, and negative urgency. Only positive and negative urgency moderated the relationship between PGSI scores and attentional bias. For participants with high PGSI scores, higher positive and negative urgency were associated with larger attentional biases to EGM stimuli.

Discussion

The results indicate that affective impulsivity is an important contributor to the association between gambling disorder and attentional bias.

Open access

Abstract

Background and aims

Recovery is a challenge for individuals coping with a gambling disorder (GD). Recovery capital (RC) is a conceptual framework describing positive external and internal (e.g., human, social, community and financial) resources that promote recovery. Negative RC relates to external and internal obstacles to recovery. To date, no scale has captured both positive and negative RC items in the gambling field. Based on the RC framework, this pilot study aimed to develop The Holistic Recovery Capital in Gambling Disorder (HRC-GD) instrument, and to explore its associations with recovery status, measures of psychopathology and happiness. We hypothesized that higher HRC-GD scores will be positively related to recovery and subjective happiness, but negatively linked to depression, anxiety, and gambling severity.

Method

Recovered and non-recovered individuals with a lifetime DSM-5 GD (n = 164) completed the HRC-GD instrument, the DSM-5 GD diagnostic criteria, and measures of depression, anxiety, and subjective happiness.

Results

Through a process of item reduction, which included a principal components analysis, 19 items were retained. Since exploratory factor analysis (EFA) yielded uninterpretable findings, an index score reflecting human, financial, community, and social resources and obstacles was calculated. HRC-GD index scores were negatively correlated with anxiety, depression, and GD symptom severity, but positively related with subjective happiness. Index scores were significantly associated with recovery status.

Conclusions

The HRC-GD index holds promise as a new tool for measuring RC in GD. Additional research is needed to validate this index using larger and more ethnically and gender diverse clinical and community samples of individuals with GD.

Open access

Az elektromágneses tereknek tulajdonított idiopátiás környezeti intolerancia (IEI-EMF) jelensége az érintettek szemszögéből

Idiopathic environmental intolerance (IEI-EMF) – from the viewpoint of the impacted individuals

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Zsuzsanna Dömötör
,
Ferenc Köteles
, and
Renáta Szemerszky

Kétrészes narratív összefoglalónkban áttekintést nyújtunk az elektromágneses tereknek tulajdonított idiopátiás környezeti intoleranciával (IEI-EMF, más néven elektromágneses túlérzékenységgel) kapcsolatos tudományos eredményekről, a kutatások jelenlegi állásáról. Tanulmányunk első részében az IEI-EMF jellemzőit az érintett személyek szemszögéből tárgyaljuk. A közleményünkben foglaltak hasznosak lehetnek úgy az érintett személyek, mint az egészségügyi szakemberek számára. Az elektromágneses túlérzékenység olyan állapotot jelent, amely során az érintett személy tüneteket tapasztal az elektromos eszközök közelében vagy azok használata során, és tüneteit az elektromágneses expozíciónak tulajdonítja. Az Egészségügyi Világszervezet jelenlegi álláspontja szerint az elektromágneses túlérzékenység nem diagnosztikus kategória, s mivel az elektromágneses kitettség és a tünetek közötti feltételezett kapcsolatot az eddigi kutatások eredményei nem igazolták, így a jelenséget az idiopátiás környezeti intoleranciák tágabb kategóriájába sorolták. Az állapot előfordulási gyakorisága jelentős variabilitást mutat az egyes országok között. A tünetek mind jellegükben, mind súlyosság és kronicitás tekintetében változatosak. Jellemzőek a nemspecifikus, általános panaszok, valamint a bőrtünetek. Az IEI-EMF állapota gyakran együtt jár a fiziológiai és kognitív működés megváltozásával, továbbá egyéb szomatikus és mentális megbetegedések is kísérhetik. Jellemző a nagyfokú distressz és a csökkent szomatikus és mentális jóllét. Összefoglalónkban kitérünk az állapot prevalenciájára, a jellemző tünetekre és tünetattribúciós forrásokra, valamint a jelenséget kísérő demográfiai, fiziológiai és pszichológiai jellemzőkre. Ezután kitekintünk az orvos szakemberek elektromágneses túlérzékenységgel kapcsolatos hozzáállására, majd tanulmányunkat a felmerülő etikai kérdésekkel és megfontolásokkal zárjuk.

In our two narrative reviews we summarize the current scientific knowledge on idiopathic environmental intolerance (IEI-EMF; aka electromagnetic hypersensitivity). Individuals with electromagnetic hypersensitivity experience symptoms in the proximity or during the use of electrical devices and ascribe them to the electromagnetic exposure. According to the actual standpoint of the World Health Organization, IEI-EMF is not a diagnostic category. As the assumed causal association between exposure and symptoms is not supported by empirical findings, the condition is regarded as an instrance of the broad category of idiopathic environmental intolerances. Prevalence of the condition shows a considerable variability among countries. Also, there is a heterogeneity with respect to quality, seriousness and chronicity of the experienced symptoms. Most frequently non-specific and skin-related symptoms are reported. IEI-EMF is often accompanied by altered physiological and cognitive functioning and other somatic and mental diseases. Is is also characterized by high level of distress and decreased somatic and mental well-being. In this paper, we discuss IEI-EMF from the viewpoint of the impacted individuals. We present its prevalence, the typical symptoms and attributions, and demographic, physiological and psychological characteristics of people with IEI-EMF. We also present attitudes of physicians toward IEI-EMF and the related ethical issues.

Open access

A fájdalomkatasztrofizálás, a krónikus fájdalom elfogadása és a reménytelenség hatása az életminőségre, degeneratív gerincbetegségből fakadó krónikus fájdalommal élő nőbetegek körében

The impact of pain catastrophizing, acceptance of chronic pain and hopelessness on quality of life of female patients with low back pain

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Ildikó Nagy
,
András Norbert Zsidó
, and
Szidalisz Ágnes Teleki

Elméleti háttér: Jelen tanulmányunkban a lumbális gerincszakaszon diagnosztizált elváltozások (porckorongsérv, csigolyaelcsúszás, szegmentális instabilitás) okozta krónikus fájdalommal élő nőbetegek körében vizsgáljuk a fájdalomkatasztrofizálás, a fájdalom elfogadása és a reménytelenség konstruktumainak az egyén életminőségére gyakorolt hatását. A krónikus fájdalomban szenvedő betegek életminősége jelentősen alacsonyabb, mint az egészséges személyeké, amellyel összefüggésben feltételezhető a fájdalomkatasztrofizálás, valamint a reménytelenség negatív hatása, ugyanakkor valószínűsíthető a fájdalom elfogadásának pozitív hatása is a krónikus derékfájdalommal élők életminőségére, fizikai és mentális jóllétére. Cél: Jelen tanulmány fő célja a mentális és szomatikus életminőséget előrejelző tényezők vizsgálata degeneratív gerincbetegségből fakadó krónikus fájdalommal élő nőbetegek körében. Módszerek: Keresztmetszeti, kérdőíves kutatásunkban 121 fő (átlagéletkor: 47,9 [SD = 10,9] év) vett részt. Mérőeszközök: SF-36 kérdőív, Reménytelenség Skála, Fájdalom Katasztrofizálás Kérdőív, Krónikus Fájdalom Elfogadás Kérdőív. Eredmények: A fizikai életminőséghez kapcsolódó modellben a tehetetlenség (β = 0,34; p < 0,001) és az, hogy a válaszadó mennyi ideje él együtt gerincbetegségéből adódó panaszaival (β = 0,27; p = 0,007) pozitívan jelezték előre a reménytelenség pontszámot. A reménytelenség (β = –0,34; p = 0,008) pedig negatív irányban jelezte előre a fizikai életminőséget. Ezen túl a tehetetlenség (β = –0,65; p < 0,001) az indirekt útvonal mellet direkt módon is összefüggött a fizikai életminőséggel. A modell által megmagyarázott variancia 75%. Az illeszkedési mutatók megfelelőek (χ 2(7) = 10,29; p = 0,173, CFI = 0,98, TLI = 0,98, RMSEA = 0,06 [90% CI: 0,01–0,14], SRMR = 0,06). A mentális életminőség prediktorait tesztelő modellben az eredmények szerint a tehetetlenség (β = 0,41; p < 0,001) pozitívan, a krónikus fájdalom elfogadása (β = –0,34; p = 0,004) negatívan jelezte előre a reménytelenség pontszámot. A reménytelenség (β = –0,25; p = 0,017) pedig negatív irányban jelezte előre a mentális életminőséget. Ezen túl a tehetetlenség (β = –0,64; p < 0,001) az indirekt útvonal mellett direkt kapcsolatot is mutatott a mentális életminőséggel. A modell által megmagyarázott variancia 61%, és a modell illeszkedése is megfelelő (χ 2(7) = 11,30; p = 0,126, CFI = 0,99, TLI = 0,98, RMSEA = 0,07 [90% CI: 0,01–0,15], SRMR = 0,05). Következtetések: A gerincproblémákból fakadó krónikus fájdalommal való együttélés az életminőség több dimenzióját is érinti. A fájdalom katasztrofizálása kapcsán a tehetetlenség érzése fokozza a reményvesztett állapotot, valamint negatívan befolyásolja a mentális és fizikai életminőséget egyaránt. A reményvesztett állapot hasonlóképpen a mentális és a fizikai életminőségi mutatókban egyaránt negatív irányú változást okoz. Ezzel szemben a fájdalom elfogadása jobb mentális életminőséget, valamint a reménytelenség érzésének csökkenését eredményezheti. Mindezek okán, a fájdalomélményhez kapcsolódó kogníciók módosítása, az azzal való megküzdés képességének elsajátítása és a tehetetlenség érzésének átkeretezése valószínűsíthetően vezethet el az érintett személyek jobb fizikai és mentális életminőségéhez.

Introduction: In this study we examine the effect of pain catastrophizing, pain acceptance, and hopelessness on quality of life (QoL) of female patients with chronic low back pain (caused by disc herniation, vertebrae slippage or segmental instability). Numerous studies suggested that pain catastrophizing, and pain acceptance are closely related to the quality of life of patients with chronic low back pain, having a significant negative effect on the physical and mental well-being of the individuals. However, the positive effect of pain acceptance on the patient’s quality of life could be also assumed. Objectives: The primary aim of this study was to examine the factors that predict the mental and physical quality of life of chronic low back pain female patients. Methods: This cross-sectional study involved 121 female patients (agemean= 47.9 [SD = 10.9] years). Measures: Beck Hopelessness Scale, Short Form 36 health survey questionnaire, Pain Catastrophizing Scale, Chronic Pain Acceptance Questionnaire. Results: Regarding the physical Qol, the analyses revealed that helplessness (β = 0.34, p < 0.001) and the time since the onset of pain symptoms (β = 0.27, p = 0.007) predicted positively the degree of hopelessness. Hopelessness (β = –0.34, p = 0.008) in turn, had a negative direct effect on the physical Qol. Moreover, and besides the indirect pathway, helplessness (β = –0.65, p < 0.001) had a direct negative effect on the physical quality of life of the patients. Explained variance is 75%. The model fit the data well (χ 2(7) = 10.29, p = 0.173, CFI = 0.98, TLI = 0.98, RMSEA = 0.06 [90% CI: 0.01–0.14], SRMR = 0.06). Regarding the model of mental quality of life, the analyses revealed that helplessness (β = 0.41, p < 0.001) positively, while the acceptance of chronic pain (β = –0.34, p = 0.004) negatively predicted the degree of hopelessness. Hopelessness in turn (β = –0.25, p = 0.017) had a direct negative effect on the mental Qol. Helplessness, moreover, also had a direct effect (β = –0.64, p < 0.001) on mental Qol. Explained variance is 61%. The model of mental quality of life showed a proper fit (χ 2(7) = 11.30, p = 0.126, CFI = 0.99, TLI = 0.98, RMSEA = 0.07 [90% CI: 0.01–0.15], SRMR = 0.05). Conclusions: The analyses revealed that chronic back pain affects several dimensions of quality of life. The results showed that pain catastrophizing and helplessness increase the feelings of hopelessness, which, in turn, negatively influences the patients’ mental and physical quality of life. Hopelessness results in negative changes both in mental and physical quality of life indicators. These results suggest that increasing coping with pain, restructuring the sense of helplessness, and the acceptance of chronic pain can enhance the mental quality of life as well as decrease the feelings of hopelessness.

Open access

„A pénz nem boldogít…” vagy mégis? – avagy az anyagi helyzet változásának kapcsolata a boldogsággal

„Money can’t buy happiness”… or can? – the relationship between financial status change and happiness

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Sándor Nagy
,
Szilvia Ádám
, and
Veronika Mészáros

Elméleti háttér: A boldogság fogalmi tisztázásának, valamint a boldogsággal összefüggő tényezők vizsgálatának a pozitív pszichológia viszonylag nagy figyelmet szentel. Jelen tanulmányunkban a jövedelmet, illetve az anyagi helyzet változását (romlás, javulás vagy konstans anyagi helyzet) helyezzük fókuszba, és azt vizsgáljuk, hogy hogyan kapcsolódik a boldogsághoz. Célkitűzésünk: egyfelől annak tisztázása, hogy az anyagi helyzet változása összefüggésben van-e a boldogság szubjektív megítélésével. Továbbá annak elemzése, hogy az egyén jövedelme befolyásolja-e a kapcsolat természetét, tehát hogyan alakul az említett viszony magasabb, illetve alacsonyabb jövedelem mellett. Módszerek: Mintánkat a Hungaro study 2013 vizsgálat 471 válaszadója alkotja, akik az általunk vizsgált – Életesemény Kérdő ívben feltett, valamint jövedelemmel és boldogsággal kapcsolatos – kérdésekre hiánytalanul válaszoltak, és jövedelmük 2013-ban 50 000 –145 999 Ft-os tartományba esett. Eredmények: Eredményeink azt mutatják, hogy azok, akik az elmúlt egy évre vetítve az anyagi helyzetük romlásáról számolnak be, kevésbé boldognak ítélik magukat azokhoz képest, akiknek javult, vagy nem változott az anyagi helyzete (F(2, 468) = 18,640; p < 0,001; η2 = 0,074). Ez az eredmény nemtől, kortól, iskolázottságtól és a lakóhelytől független. A különböző jövedelemkategóriába tartozó emberek boldogságának mértéke azonos abban az esetben, ha nem változott az anyagi helyzetük (F(1, 148) = 0,09; p = 0,771; η 2 = 0,001); ám kevésbé boldognak ítélik magukat az alacsonyabb jövedelemkategóriába tartozók, ha anyagi helyzetük romlásáról számolnak be (F(1, 288) = 6,39; p = 0,012; η 2 = 0,022). Következtetések: Eredményeink felhívják a figyelmet arra, hogy az anyagi helyzet romlása – főképp alacsonyabb jövedelem mellett – hatást gyakorol az egyén által megélt boldogságra. Így prevenciós célú lehet társadalmi szinten olyan értékek előtérbe helyezése az anyagi értékek mellett (vagy helyett), mint például a bizalom, a tolerancia vagy a hála, amelyek hosszabb távon is szavatolhatják a boldogság magasabb szintjét.

Background: Positive psychology pays relatively much attention to the conceptual clarification of happiness and the study of factors related to happiness. In the present study, we focus on the relations of income and changes in financial status (worsening, improvement, or unchanged) to happiness. Aims: Our goal is to explore the relationship between a change in financial situation and the subjective assessment of happiness. Furthermore, we analyze whether the income of the individual influences the nature of the relationship, i.e., how the said relationship changes with higher or lower income, respectively. Methods: Our sample consisted of 471 respondents from the Hungarostudy 2013 survey, who fully answered the questions of income, happiness and certain items of the Life Events Questionnaire. Their income was in the range of 50,000 –145,999 Ft in 2013. Results: Our results showed that those who reported a deterioration in their financial situation over the past year considered themselves less happy than those who improved or experienced no change in their financial situation (F(2, 468) = 18.640, p < 0.001, η 2 = 0.074). These results were independent of gender, age, education, and type of settlement. We found that the degree of happiness of people belonging to different income categories was the same if their financial situation did not change (F(1, 148) = 0.09, p = 0.771, η 2 = 0.001); however, those in the lower income category considered themselves less happy when they reported a deterioration in their financial situation (F(1, 288) = 6.39, p = 0.012, η 2 = 0.022). Conclusions: Our results suggest that deterioration in the financial situation, especially among those with lower income, has an impact on the happiness experienced by the individual. Thus, introduction of values and attributes into our society such as trust, tolerance, gratitude in addition to (or instead of) material values may lead to improvements in the perception of happiness in the long term.

Open access

A Többdimenziós Párkapcsolati Stressz Kérdőív magyar változatának (MSQ-C-Hu) pszichometriai mutatói

Psychometric characteristics of the Hungarian version of Multidimensional Stress Questionnaire for Couples (MSQ-C-Hu)

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Zsuzsa Happ
,
Georgina Csordás
,
Csilla Lakatos
,
Enikő Csilla Kiss
, and
Krisztina Csókási

Elméleti háttér: A diádikus stressz olyan stresszteli eseményből származik, amely közvetlenül vagy közvetve egy pár mindkét tagját érinti, és megküzdési erőfeszítésekre készteti őket. Cél: Tanulmányunkban a párkapcsolatban élők által észlelt akut és krónikus időtartamú intra-, illetve extradiádikus stressz mértékének mérésére kidolgozott Többdimenziós Párkapcsolati Stressz Kérdőív (Multidimensional Stress Questionnaire for Couples, MSQ-C) magyar változatát (MSQ-C-Hu) mutatjuk be, és értékeljük pszichometriai jellemzőit. Módszerek: Keresztmetszeti kérdőíves vizsgálatunkban 609 fő 18 évnél idősebb, a kitöltés időpontjában legalább 12 hónapja párkapcsolatban élő személy vett részt (327 nő, 282 férfi; átlagéletkoruk 31,6 [SD = 11,7] év). A résztvevők az MSQ-C-Hu kérdőíven kívül megválaszolták a Kapcsolati Elégedettség Skála (RAS-H), az Élettel Való Elégedettség Skála (SWLS-H), a Spielberger-féle Állapot- és Vonásszorongás Kérdőív (STAI) kérdéseit, valamint nyilatkoztak szubjektív testi tüneteikről (PHQ-15) és szociodemográfiai jellemzőikről. A résztvevők közül 447 fő kitöltötte a Diádikus Megküzdés Kérdőívet is (DCI-H). Eredmények: Megerősítő faktoranalízisünk igazolta az MSQ-C-Hu kérdőívnek az eredetivel megegyező faktorszerkezetét (akut stressz: χ 2/df = 1,353; CFI = 0,992; TLI = 0,991; RMSEA = 0,024; krónikus stressz: χ 2/df = 1,517; CFI = 0,988; TLI = 0,986; RMSEA = 0,029). A mérőeszköz belső konzisztenciája megfelelőnek bizonyult, 0,74–0,88 Cronbach-α értékekkel. A szociodemográfiai változók közül a diádikus stressz a párkapcsolat jellegével (p értékek 0,005 és 0,145 között) és időtartamával (p ≤ 0,029), az együttélés időtartamával (p ≤ 0,014), az iskolai végzettséggel (p értékek 0,022 és 0,153 között), a háztartás anyagi helyzetével (p ≤ 0,002) és a gyermekneveléssel (p < 0,001) mutatott szignifikáns kapcsolatot. Magasabb diádikus stressz esetén a párkapcsolati elégedettség és az élettel való elégedettség alacsonyabb mértékűnek, míg a vonás- és állapotszorongás, illetve a fizikai tünetek mértéke magasabbnak bizonyult. A legerősebb együttjárás az intradiádikus stressz és a párkapcsolati elégedettség között mutatkozott (akut intradiádikus stressz r = –0,586; p < 0,001; krónikus intradiádikus stressz r = –0,657; p < 0,001). További eredményeink igazolták, hogy a magasabb diádikus stressz alacsonyabb saját páros megküzdés (r értékek –0,158 és –0,354 között, p < 0,001), partner páros megküzdése (r értékek –0,243 és –0,451 között, p < 0,001), pozitív közös páros megküzdés (r értékek –0,245 és –0,491 között, p < 0,001) és összesített közös megküzdés (r értékek –0,228 és –0,467 között, p < 0,001) értékekkel jár együtt, valamint magasabb negatív közös páros megküzdéssel (r értékek 0,280 és 0,471 között, p < 0,001). Következtetés: Eredményeink alapján az MSQ-C magyar nyelvű válto zata megbízható és érvényes mérőeszköznek bizonyul a diádikus stressz mérésére.

Background: Dyadic stress means a stressful event that affects both members of a couple directly or indirectly, evoking coping efforts. Aim: In our study, we present the Hungarian version (MSQ-C-Hu) of Multidimensional Stress Questionnaire for Couples (MSQ-C), the questionnaire developed to measure the acute and chronic levels of intra- and extradyadic stress experienced by partners in intimate relationships, and evaluate its psychometric characteristics. Methods: A total of 609 individuals (327 women, 282 men; mean age 31.6 [SD = 11.7] years) completed the research survey. The criteria of participation included the age of minimum 18 years and being involved in an intimate relationship for at least 12 months. In addition to the MSQ-C-Hu questionnaire, participants answered the questions of Relationship Assessment Scale (RAS-H), Satisfaction With Life Scale (SWLS-H), State-Trait Anxiety Inventory (STAI), and reported their subjective physical symptoms (PHQ-15), as well as their sociodemographic characteristics. 447 people also completed the Dyadic Coping Inventory (DCI-H). Results: Confirmatory factor analysis revealed the same factor structure of the MSQ-C-Hu questionnaire as the original questionnaire (MSQ-C) had (acute stress: χ 2/df = 1.353, CFI = 0.992, TLI = 0.991, RMSEA = 0.024; chronic stress: χ 2/df = 1.517, CFI = 0.988, TLI = 0.986, RMSEA = 0.029). The internal consistency of the instrument proved to be sufficient, (Cronbach-α values of 0.74–0.88). Dyadic stress was associated with the type (p varies between 0.005 and 0.145) and duration (p ≤ 0.029) of the relationship, the duration of cohabitation (p ≤ 0.014), level of education (p varies between 0.022 and 0.153), the financial situation of the household (p ≤ 0.002), and parenting (p < 0.001). The higher the dyadic stress was, the lower relationship satisfaction and life satisfaction were, while the more the somatic complaints and higher the state and trait anxiety were. The strongest correlation was found between intradyadic stress and relationship satisfaction (acute intradyadic stress r = –0.586, p < 0.001, chronic intradyadic stress r = –0.657, p < 0.001). Our results demonstrated that higher dyadic stress was associated with lower dyadic coping of the own (r varies between –0.158 and –0.354; p < 0.001), dyadic coping of partner (r varies between –0.243 and –0.451; p < 0.001), positive common dyadic coping (r varies between –0.245 and –0.491; p < 0.001), and total score of dyadic coping (r varies between –0.228 and –0.467; p < 0.001), as well as higher negative common dyadic coping (r varies between 0.280 and 0.471; p < 0.001). Conclusions: Our results indicate that MSQ-C-Hu is a reliable and valid measurement tool for measuring dyadic stress.

Open access

Abstract

In this opinion piece we propose the investigation of psychedelic-assisted psychotherapy for the treatment of body dysmorphic disorder (BDD). BDD is a psychiatric disorder characterised by appearance-based preoccupations and accompanying compulsions. While safe and effective treatments for BDD exist, non-response and relapse rates remain high. Therefore, there is a need to investigate promising new treatment options for this highly debilitating condition. Preliminary evidence suggests safety, feasibility, and potential efficacy of psychedelic treatments in disorders that share similar psychopathological mechanisms with BDD. Drawing on this evidence, as well as on relevant qualitative reports and theoretical proposals, we argue that it would be worthwhile to conduct a phase 2a study aimed at assessing the safety and feasibility of psychedelic-assisted psychotherapy in BDD. We also offer some suggestions for how future research ought to proceed.

Open access

Az abszolút hallás: áldás vagy átok?

Absolute pitch: Blessing or curse

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Attila Herceg
and
Pál Szabó

Az abszolút hallás (AH) interdiszciplináris jelenség, amely genetikai, idegtudományi, muzikológiai és pszichológiai kutatások tárgya. Az AH-val rendelkező személyek viszonyítási pont nélkül képesek egy izolált zenei hang magasságát azonosítani (passzív AH) vagy azt megszólaltatni (aktív AH). A szerzők célkitűzése áttekinteni az AH-val kapcsolatos szakirodalmat, különös tekintettel a pszichológiai és a magyar vonatkozásokra. Az AH jelenségét már a 18. században ismerték, azonban csak a 19. század utolsó évtizedeiben kezdték vizsgálni. Viszonylag kevés epidemiológiai vizsgálatot végeztek az AH-val kapcsolatban. Az eredmények alapján az AH igen ritka, prevalenciáját tág határok között, az általános népességben 0,01 és 1% között, képzett zenészeknél 3,4 és 20% között adják meg. Ennél gyakoribb előfordulás figyelhető meg vakok, ázsiai zenészek és autizmus spektrumzavarban szenvedők körében. Az AH több formáját különböztetik meg, elemzik az AH és a relatív hallás (RH) kapcsolatát. Figyelemre méltó jelenség az implicit AH. Az AH oka és kialakulásának folyamata még nincs feltárva, azonban feltételezhető, hogy genetikai, környezeti és idegrendszeri tényezők kölcsönhatása áll a háttérben. A genetikai tényezők és a korán megkezdett zenetanulás szerepére erős bizonyítékok vannak. Feltárták az AH idegrendszeri korrelátumait, az AH-val rendelkező és az AH-val nem rendelkező személyek idegrendszerében strukturális és funkcionális különbségeket sikerült kimutatni, a két csoport zenei feladatokban nyújtott teljesítményei is különböznek.

Open access

A Loyola Generativitás Skála (LGS-18) magyar nyelvű adaptációja

Hungarian adaptation of the Loyola Generativity Scale (LGS-18)

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Izabella Ilea
,
Dániel Jenei
, and
Orsolya Vincze

Háttér és célkitűzések

A generativitás a 21. században egyre fontosabb fogalommá válik az egyén jólléte szempontjából. A fogalom azt az általános attitűdöt jeleníti meg, amely során az individuum a tágabb közössége irányába mutatott elköteleződése révén igyekszik hozzájárulni a következő generációk jóllétéhez. A kutatás célja a Loyola Generativitás Skála (LGS-18) magyar nyelvű változatának létrehozása.

Módszer

A kérdőív adaptációjának első szakaszában a faktorstruktúrát teszteltük, második szakaszában a validitását, harmadik szakaszában pedig az időbeli megbízhatóságát. A vizsgálatban összesen N = 624 személy vett részt (M életkor = 50,09; SDéletkor = 8,58), akik az alábbi kérdőíveket töltötték ki: Loyola Generativitás Skála (LGS), Élettel való Elégedettség (SWLS-H), Rosenberg Önértékelés Skála (RSES-H), Antonovsky-féle Koherencia-érzés Kérdőív (SOC), Pozitív és Negatív Affektív Jegyzék (PANAS), Schwartz-féle Értékteszt (SVS).

Eredmények

A megerősítő és feltáró faktorelemzés során az LGS 18 tételes változata megfelelő illeszkedési mutatókkal rendelkezett, belső konzisztenciája és időbeli stabilitása kiválónak mondható. A kérdőív az elvárásainkkal megegyező együttjárást mutatott a validitásba bevont konstruktumokkal, és megfelel a nemzetközi szakirodalmi adatoknak is.

Következtetések

A 18 tételes Loyola Generativitás Skála (LGS-18) magyar verziója megfelelően megbízható és érvényes mérőeszköznek bizonyul a generativitás mérésére felnőtt kísérleti személyek körében.

Open access

A nem öngyilkossági szándékkal történő szándékos önsértés egy ernyőfogalom, amely számos viselkedésformát (pl. vágás, ütés, harapás, karmolás, égetés) foglal magában. Az utóbbi évtizedben élettartam-prevalenciája dinamikus emelkedést mutat a fiatalok körében. A nem szuicidális önsértés továbbá nemcsak mentális zavarokhoz kapcsolódhat, hanem nem klinikai mintákban is előforduló jelenség. Mindez a nem szuicidális önsértő viselkedés etiológiájának, a hátterében meghúzódó okoknak, magának a folyamatnak és megszűnésének részletes és komplex feltárását sürgeti. Ezt a jelenség eredetének multidimenzionális természete nehezíti. Maguk a nem szuicidális önsértést magyarázó modellek is igen sokrétűek, az integratív szemlélet kevéssé tűnik fel. A téma-összefoglaló tanulmány bemutatja a nem szuicidális önsértés magyarázó modelljeinek teljes spektrumát. Részletesen áttekinti a biológiai, a pszichológiai, a társas, a fejlődés-pszichopatológiai és a pszichodinamikus modelleket, majd kitekintésként a kulturális és a rendszerszemléleti perspektívát is beemeli a nem szuicidális önsértés magyarázatába. A bemutatott modellek kapcsán empirikus bizonyítékokat is felsorakoztat.

Open access

Oktatási reform hatékonyságának vizsgálata – Tantárgyak nehézségi elemzése IRT-modell segítségével programtervező informatikus hallgatók körében

The effectiveness of education reform – Applying the Rasch model to analyse computer science students' dropout

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Rita Takács
,
Judit T. Kárász
,
Szabolcs Takács
,
Zoltán Horváth
, and
Attila Oláh

A felsőoktatási képzéseken megjelenő nagyarányú (általánosságban véve 30–40%-os) hallgatói lemorzsolódás súlyos problémákat okoz. Különösen érintett az informatikaoktatás, a legtöbb ország alapképzésének első két féléve a legkritikusabb: az intézmények elveszíthetik hallgatóik 60%-át. Vizsgálatunk célja annak feltárása, hogy a lemorzsolódás megelőzése érdekében bevezetett oktatási reform 2016 óta milyen mértékben befolyásolja a hallgatók egyetemen történő bennmaradását.

Programtervező informatikus hallgatók tanulmányi eredményeinek mintáját elemeztük 2010 és 2017 között az IRT-modell segítségével. A vizsgálatban 3673 egyetemi hallgató adatai szerepelnek.

Eredményeink szerint az oktatási reform után a legtöbb tantárgy teljesíthetőbbé vált, és az alacsonyabb képességű hallgatók is megpróbáltak vizsgát tenni. A matematikai témájú tantárgyak alacsonyabb nehézségi szinten is teljesíthetővé váltak, illetve alacsonyabb képességszintű hallgatók is vállalták a vizsgák megpróbálását, nem látták eleve kudarcnak a próbálkozást. A programozási/szakmai tárgyak nehezebbekké, komolyabb tárgyakká váltak, és megőrizték differenciálóképességüket. A hallgatók egyetemi előrehaladását segítő oktatási reform lehetővé tette a hallgatók tanulmányi teljesítményének javulását, ami arra enged következtetni, hogy érdemes beavatkozásokat eszközölni az egyes szakok képzési rendszerében.

Open access

A proppi szerepkörök és szereplőfunkciók klasszikus mesékben és azok rövidített változataiban

The analyses of the character types and story functions by Propp in classical fairy tales and in their shortened versions

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Hanna Paczur
,
Rebeka Orbán
,
Orsolya Vincze
, and
Bernadette Péley

Háttér és célkitűzések

A mese vagy történet olvasása gyermekkorban számos előnnyel bír: pozitív hatása van a képzelet fejlődésére, segít a gyermekeknek a beszélt nyelv vizualizálásában, ezáltal fejleszti a kommunikációs képességeket, valamint a kognitív előnyök mellett a szülő-gyermek kapcsolatot is pozitív irányba befolyásolja. A fejlődéslélektani elméletek alapján egy mese akkor gazdagítja leginkább a gyermek életét, ha a személyiségének minden megnyilvánulására egyszerre reflektál, és segíti a gyermeket belső konfliktusainak feloldásában. Kutatásunk célja az volt, hogy feltérképezzük a klasszikus mesék és azok rövidített változatai között tapasztalható formális-strukturális különbségeket.

Módszer

Vizsgálatunk során 34 mesét hasonlítottunk össze a proppi szerepkörök és szereplőfunkciók mentén. Az összehasonlítást a tartalomelemzés módszerével végeztük. Meghatároztunk továbbá fejlődéslélektani szempontból kiemelkedő jelentőséggel bíró funkciókat, amelyek megjelenését az elemzés során külön is megvizsgáltunk.

Eredmények

Az eredményeink azt mutatták, hogy eltérés van a klasszikus, illetve a rövidített mesék funkciókészlete között. A kiemelkedő jelentőséggel bíró funkciók a rövidített változatokban jelentősen kevesebbszer fordultak elő.

Következtetések

A különbségek arra mutatnak rá, hogy a sűrítés hatására a mesék kisebb mértékben tudnak hozzájárulni a gyermekek belső konfliktusainak megoldásához, ezáltal az eredményeink összességében azt implikálják, hogy a rövidített mesék nem tudják betölteni azt a fejlődéslélektani szerepet a gyermek lelki életében, amelyet a klasszikus változataik.

Open access

Társas és társadalmi nevelés az iskolában – A Megtartó Közösségek Program hatásvizsgálata

Social and societal education in schools – Assessment of the Holding Community Program

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Anna Siegler
,
Sára Serdült
,
Fanni Csernus
,
Lilla Dézma
,
Izabella Ilea
, and
Sára Bigazzi

Háttér és célkitűzések

A serdülők társas készségeinek fejlesztése és társadalmi tudatosságának növelése hozzásegítheti a diákokat ahhoz, hogy közösségük aktív és felelős tagjává váljanak. A Megtartó Közösségek Program kétnapos, intenzív tréning, mely a nem formális tanulás és az élménypedagógia eszközei segítségével kívánja támogatni a diákok szociális fejlődését. Célterületei közé tartozik a perspektívaváltás, az inkluzív szociális identifikáció, az énhatékonyság támogatása, az előítéletek csökkentése és a kollektív cselekvési szándék facilitálása. Jelen tanulmány a program hatékonyságvizsgálatát mutatja be.

Módszer

Az adatgyűjtés 2019 és 2021 zajlott 14–18 éves Baranya megyei diákok bevonásával (N = 296). Ismételt méréses vizsgálati és kontrollcsoportos elrendezésben a résztvevők 2–4 hét különbséggel töltötték ki a program célterületeire fókuszáló kérdőívcsomagot.

Eredmények

A vizsgálat eredményei alapján a Megtartó Közösségek Program eredményesen növeli a serdülők perspektívaváltási képességét, észlelt társas énhatékonyságát, a roma emberek elfogadását és a hátrányos megkülönböztetés csökkentésére irányuló kollektív cselekvési hajlandóságát.

Következtetések

Eredményeink rámutatnak arra, hogy a program alkalmas a társas-társadalmi készségek célzott fejlesztésére. A mérsékelt hatáserősségek mentén megfogalmazható, hogy a jelentős intervenciós hatás eléréséhez komplex, hosszabb időtartamú beavatkozások szükségesek.

Open access

Abstract

Aims

The paper discusses the concepts of hallucination and psychedelic experience in philosophical and anthropological contexts, where these terms bring in presuppositions regarding body and soul, nature and culture.

Method

The discussion of the concepts is presented in the context of the debate between Viveiros de Castro's Amerindian perspectivism and Meillassoux's speculative materialism, where in the former the concepts have undergone an anthropological epoché in addressing the problematic presuppositions of unreality and in the latter hallucination and related concepts appear in a canonical western sense as imitations of the real.

Results

This debate appears to be closely related to the project of naturalization of spirituality. The critique also extends to concepts such as psychedelic and entheogen. In respect to certain indigenous concepts like kepigari of the Matsigenka, observed in anthropology (Shepard, 2018; Danowski, Viveiros de Castro, 2021) and by revisiting Derrida's Plato's Pharmacy (1981) we suggest that the philosopheme of pharmakon suits the role of proximity with indigenous thought for comparative analyses and offers a perspective for psychedelic philosophy.

Conclusions

The suggestion of considering psychedelics as an existential medicine (Letheby, 2017) could be interpreted as offering a pharmakon with ambiguous, indeterminate possibilities which would emphasize its theoretical soundness.

Open access

Abstract

Background and aims

Social media use can sometimes become excessive and damaging. To deal with this issue, scholars and practitioners have called for the development of measures that predict social media use. The current studies test the utility of evaluation and self-identification measures for predicting social media use.

Method

Study 1 examined the relation between evaluation (n = 58) and self-identification (n = 56) measures on the one hand and several self-report measures of social media use on the other hand. Study 2 examined whether the main results of Study 1 could be replicated and whether evaluation (n = 68) and self-identification (n = 48) also relate to actual social media use. We probed evaluation and self-identification using implicit and explicit measures.

Results

Explicit evaluation and self-identification measures significantly correlated with several of the self-report measures of social media. Explicit evaluation also significantly correlated with several indices of actual social media use. Implicit measures did not relate to social media use.

Discussion and conclusions

The current results suggest that researchers and practitioners could benefit from using explicit evaluation and self-identification measures when predicting social media use, especially an evaluation measure since this measure also seems to relate to actual social media use. Study 2 was one of the first to test the ecological validity of social media use measures. Although implicit measures could provide benefits for predicting social media use, the current studies did not show evidence for their predictive utility.

Open access

Abstract

Background and aims

We aimed to systematically identify, evaluate and summarize the research on adolescent emotion dysregulation and problematic technology use. We critically appraise strengths and limitations and provide recommendations for future research.

Methods

We followed the guidelines of the Preferred Reporting Items for Systematic Reviews and Meta-Analyses (PRISMA) and conducted a systematic review of published original reports on adolescent emotion dysregulation and problematic technology use published until March 1, 2022. A thorough search preceded the selection of studies matching prespecified criteria. Strengths and limitations of selected studies, regarding design and reporting, were identified based on current best practices.

Results

39 studies met inclusion criteria. All of these studies provided on the relationship between adolescent emotion dysregulation and problematic technology use severity based on self-report data.

Discussion

There was a positive correlation between adolescent emotion dysregulation and the severity of problematic technology use. Beyond this, other variables (such as anxiety, depression, self-esteem, etc.) were also closely related to emotion dysregulation and problematic technology use. Such studies are of importance to better understand cause-effect relations regarding both variables.

Open access

Abstract

Psychedelic substances such as psilocybin and ketamine may represent the future of antidepressant treatment, due to their rapid and prolonged effects on mood and cognition. The current body of psychedelic research has focused on administration and treatment within a psychiatric context. Here, instead, we put to the test the contention that it is necessary to evaluate the current state of this literature from a broader biopsychosocial perspective. Examining these arguably neglected social and psychological aspects of psychedelic treatment can provide a more holistic understanding of the interplay between the interconnected domains. This review of six major clinical trials applies a biopsychosocial model to evaluate the antidepressant effects of psilocybin and ketamine assisted therapy. We conclude that combination psychedelic treatment and psychotherapy facilitate more enduring and profound antidepressant effects than produced by ketamine or psilocybin alone. Emphasising the advantages of therapeutic intervention will encourage those who may attempt to self-medicate with psychedelics to instead seek a framework of psychological support, minimising associated risks of unregulated use.

Open access

Abstract

Mystical experiences frequently precede decreases in human suffering or increased functioning. Therapies that include the ingestion of psychoactive substances in supportive environments often lead to improvements that correlate with the magnitude of the mystical experiences generated. A close look at these phenomena from a philosophy of science perspective might put empiricists in a quandary. Arguments with critics of the import of these mystical experiences, prohibitionists, or others who are apprehensive about psychedelic-assisted treatments, might prove awkward or difficult given the tacit assertion that the mystical genuinely exists. The assumption might even dampen theorizing in ways that remain outside of theorists' awareness. The predicament might lack the epistemic humility ideal for good science as well. Nevertheless, abandoning the construct of mystical experiences would require ignoring compelling, replicated empirical work. We argue that a version of philosophical fictionalism that draws on research in logic and linguistics can help investigators engage in this discourse without implying a belief in the mystical. Comparable approaches have proven helpful in mathematics and empiricism more broadly. Mystical fictionalism could help theorists view reports of mystical experiences as true even if the mystical fails to be veridical. The approach creates an expressive advantage that could assist researchers and theorists eager to refine our understanding of mystical experiences and improve psychedelic-assisted treatments. Mystical fictionalism might also inspire novel looks at correlates of mystical experiences that might serve as mediators of their effects, potentially generating models with comparable explanatory power that sidestep the need for a fictionalist approach.

Open access

Abstract

Background and aims

The majority of Australians are regular users of social media, especially young adults. Of concern, is that a minority of people appear to use social media in an addictive or problematic way which is associated with negative psychological outcomes such as depression. Social comparisons, where users compare themselves to others on social media, have also been linked with depression. Therefore, the key aim of the study was to determine whether social comparisons mediate the relationship between Problematic Social Media Use (PSMU) and depression.

Method

In a two-part study 144 participants (65 females) answered a series of self-report questions assessing factors relating to PSMU and then came into the lab to view a series of social media images, (pre-tested to be upward or downward comparisons).

Results

Females used social media more problematically, liked more upward than downward comparison images and compared themselves more negatively to others on social media than did males. Higher PSMU scores were associated with depression and low self-esteem and comparing oneself more negatively to others on social media. Finally, focusing on upward comparisons and a tendency to make negative comparisons to others on social media partially mediated the association between PSMU and depression.

Discussion and conclusions

Social comparisons may function as a mechanism linking PSMU with negative psychological outcomes. Clinical interventions for individuals with PSMU which reduce the focus on upward social comparisons may also reduce negative psychological outcomes such as depression.

Open access

Abstract

This note is a reply to Brevers et al.’s (2022) the commentary. We first explain that the commentary's title is in discord with the theoretical implications of the Expanded Interactional Model of Exercise Addiction (EIMEA; Dinardi et al., 2021). Subsequently, we argue that in contrast to Brevers et al.’s arguments, exercise volume or intensive physical exercise is not even mentioned in the revised EIMEA. Most importantly, we point out that the commentary's reference to assessment scales of exercise addiction is irrelevant, because the EIMEA is intended for idiographic clinical cases rather than nomothetic research. Furthermore, we discuss how the ELMEA cannot account for secondary exercise addiction and motivational incentives due to its individual-specific orientation. Finally, we conclude our reply by highlighting that Brevers et al.’s commentary seems to revolve around nomothetic research assessing a certain level of ‘risk’ of exercise addiction, while the EIMEA accounts for specific clinically dysfunctional cases presented in the limited number of case studies published in the literature.

Open access

Abstract

Background and aims

Journal metrics assess impact upon the research literature, and are now used to assess individual researchers in hiring and promotion decisions. This study compared the ranking of addiction journals according to eight widely used metrics; assessed the correlations between journal rankings; and assessed changes over time in metric scores.

Methods

Data pertaining to the 2020 scores on eight metrics for 43 journals were obtained and the top 20 ranking in each compared and the correlations between rankings assessed. The Impact Factor was employed to assess changes over time.

Results

Ignoring the two categorization systems used by some metrics, 31 journals appeared in at least one metric top 20 and 11 in all eight. The top rank in each was occupied by one of three journals. Three-quarters of the correlations between rankings were above 6.0. The number of journals with an Impact Factor rose from 23 in 1997 to 38 in 2020, and the journals added tended to focus on addictions other than alcohol and drugs or have a specific focus.

Conclusions and discussion

The results indicate a concentration of journals at the top of the metrics and moderate to strong agreement between them, but almost three-quarters of journals appeared in at least one metric. The longitudinal data reflect both a broadening and specialization of the addiction field. The study limitations include exclusion of some journals and metrics.

Open access

Abstract

Population size has been proposed to promote cumulative culture in humans. Experimental evidence from adult humans suggests that one explanatory mechanism might involve combining beneficial information from multiple models. However, it is possible that such combinatory social learning requires cognitive capacities restricted to adult humans. In our task, children aged 5–10 were exposed to two models who consecutively searched a 3×3 array for rewards. Models revealed different correct and incorrect reward locations. This information could be used by the child to maximise their own score on the same task. We were interested in children's ability to select rewarded locations, and avoid unrewarded ones, revealed by both models. We also manipulated the spatial and temporal displacement of the information available. Results showed that the youngest children were unable to fully benefit from the additional information provided by the two models under spatial and/or temporal displacement. Such displacement likely applies in most real-world cases of cumulative culture therefore our result may offer insight into the constraints on cumulative culture in nonhumans.

Open access
Journal of Behavioral Addictions
Authors:
Rudolf Stark
,
Charlotte Markert
,
Onno Kruse
,
Bertram Walter
,
Jana Strahler
, and
Sanja Klein

Abstract

Background and aims

Problematic pornography use can be conceptualized as an impulse control disorder or alternatively as a behavioral addiction. Stress is an important trigger in addiction, but less is known about the neural effect of stress in problematic pornography use. Therefore, we aimed at investigating the effect of stress during the anticipation and viewing of sexually explicit material while considering person characteristics related to potentially being at risk for developing problematic pornography use.

Methods

In an fMRI study (n = 157 men, age: mean = 25.46, SD = 4.11) we used a sexual incentive delay task. A social stress test was used to induce stress in half of the participants. Salivary cortisol was repeatedly measured and person characteristics were considered moderating the effects of cortisol response.

Results

We found no group differences in the neural responses during the anticipation phase, but a higher reactivity to sexual stimuli in the dACC in the stress group. Acute stress activated a pronounced cortisol response, which positively correlated with neural activations in the reward system (NAcc, dACC) to sexual cues. Further, the individual time spent on pornography use moderated the effect of cortisol in some regions of the reward system (dACC, mOFC).

Discussion and conclusions

Our results suggest that acute stress related increases in cortisol can enhance the incentive value of cues announcing sexual stimuli. This might explain why acute stress is considered a trigger of pornography use and relapse and why individual stress response might be a risk factor for developing a problematic pornography use.

Open access
Journal of Behavioral Addictions
Authors:
Benny Liberg
,
Katarina Görts-Öberg
,
Jussi Jokinen
,
Josephine Savard
,
Cecilia Dhejne
,
Stefan Arver
,
Johannes Fuss
,
Martin Ingvar
, and
Christoph Abé

Abstract

Background and aims

Compulsive sexual behavior disorder (CSBD) is characterized by persistent patterns of failure to control sexual impulses resulting in repetitive sexual behavior, pursued despite adverse consequences. Despite previous indications of addiction-like mechanisms and the recent impulse-control disorder classification in the International Classification of Diseases (ICD-11), the neurobiological processes underlying CSBD are unknown.

Methods

We designed and applied a behavioral paradigm aimed at disentangling processes related to anticipation and viewing of erotic stimuli. In 22 male CSBD patients (age: M = 38.7, SD = 11.7) and 20 healthy male controls (HC, age: M = 37.6, SD = 8.5), we measured behavioral responses and neural activity during functional magnetic resonance imaging (fMRI). The main outcomes were response time differences between erotic and non-erotic trials and ventral striatum (VS) activity during anticipation of visual stimuli. We related these outcomes with each other, to CSBD diagnosis, and symptom severity.

Results

We found robust case-control differences on behavioral level, where CSBD patients showed larger response time differences between erotic and non-erotic trials than HC. The task induced reliable main activations within each group. While we did not observe significant group differences in VS activity, VS activity during anticipation correlated with response time differences and self-ratings for anticipation of erotic stimuli.

Discussion and Conclusions

Our results support the validity and applicability of the developed task and suggest that CSBD is associated with altered behavioral correlates of anticipation, which were associated with ventral striatum activity during anticipation of erotic stimuli. This supports the idea that addiction-like mechanisms play a role in CSBD.

Open access
Journal of Behavioral Addictions
Authors:
Hannah Schmidt
,
Dominique Brandt
,
Anja Bischof
,
Silja Heidbrink
,
Gallus Bischof
,
Stefan Borgwardt
, and
Hans-Jürgen Rumpf

Abstract

Background

Despite the constant publication of new screening instruments for Internet use disorders (IUD), little is known about their content validity. This study aimed to identify potential mismatches between the items' intention and young adults' interpretation of these items when answering three screening instruments that are commonly used in research and clinical settings: The Compulsive Internet Use Scale (CIUS), the 10 Item-Internet Gaming Disorder Test (IGDT-10), and the Bergen Social Media Addiction Scale (BSMAS).

Methods

In total, 30 vocational students (50% female, age = 21.3; SD = 2.1) took part in individual think-aloud interviews. All participants were asked to report their thoughts while completing the CIUS. In addition, participants who reported online games (OG) as their main Internet activity (n = 11) answered the IGDT-10. Participants who reported social networks (SN) as their main Internet activity (n = 18) answered the BSMAS. One participant used OG and SN equally and completed both screening instruments. All interviews were audio-recorded, transcribed, and content-analysed.

Results

Overall, four potential sources for errors were identified: (1) High scorings were often not congruent with the underlying diagnostic criteria. In particular, such discrepancies were found in items aimed to assess dysfunctional emotional regulation strategies and cognitive involvement. (2) Some participants were uncertain which time frame or Internet activity should be considered in their answers. (3) Long and complex items led to the building of mean values or the choice of the middle answer category. (4) Some wordings were perceived to be outdated and difficult to understand.

Discussion

These findings might help to provide recommendations on how to improve screening instruments for IUD. Most important, items should more clearly distinguish between Internet use as a “normal” leisure activity and Internet use that leads to functional impairments in daily life.

Open access

Reserve your judgment on “Draconian” Chinese video gaming restrictions on children •

Commentary on: Draconian policy measures are unlikely to prevent disordered gaming (Colder Carras et al., 2021)

Journal of Behavioral Addictions
Author:
Leon Y. Xiao

Abstract

China imposed strict restrictions on young people's participation in videogaming from September 2021. Colder Carras et al.'s commentary (2021) referred to this policy as ‘draconian,’ i.e., ‘excessively harsh and severe.’ However, any opinion on whether this policy is ‘draconian’ is a value judgment, and any judgment on its ‘effectiveness’ ought to be reserved until proven or disproven by empirical evidence. Indeed, the Chinese policy is neither potentially ineffective nor draconian, and is already providing at least one identifiable benefit: enhancing consumer protection by effectively reducing underage players' monetary spending on videogames, including on randomised, gambling-like mechanics known as ‘loot boxes.’

Open access

Abstract

Objective

Schizotypal personality (schizotypy) is a cluster of traits in the general population, including alterations in belief formation that may underpin delusional thinking. The psychological processes described by schizotypy could also fuel cognitive distortions in the context of gambling. This study sought to characterize the relationships between schizotypy, gambling-related cognitive distortions, and levels of problem gambling.

Methods

Analyses were conducted on three groups, a student sample (n = 104) with minimal self-reported gambling involvement, a crowdsourced sample of regular gamblers (via MTurk; n = 277), and an additional crowdsourced sample with a range of gambling involvement (via MTurk; n = 144). Primary measures included the Schizotypal Personality Questionnaire – Brief (SPQ-B), the Peters et al. Delusions Inventory (PDI-21), the Gambling Related Cognitions Scale (GRCS), and the Problem Gambling Severity Index (PGSI). Luck was measured with either the Belief in Good Luck Scale (BIGLS) or the Beliefs Around Luck Scale (BALS).

Results

Small-to-moderate associations were detected between the components of schizotypy, including delusion proneness, and the gambling-related variables. Schizotypy was associated with the general belief in luck and bad luck, but not beliefs in good luck. A series of partial correlations demonstrated that when the GRCS was controlled for, the relationship between schizotypy and problem gambling was attenuated.

Conclusions

This study demonstrates that schizotypy is a small-to-moderate correlate of erroneous gambling beliefs and PG. These data help characterize clinical comorbidities between the schizotypal spectrum and problem gambling, and point to shared biases relating to belief formation and decision-making under chance.

Open access

Abstract

Background and aims

Some people are preoccupied with their sexual urges and fantasies and lose control over their sexual behaviors, which can cause adverse consequences for their health and well-being. One of the options available for individuals seeking treatment for compulsive sexual behavior disorder (CSBD) is a self-help group based on the twelve-step program. The main purpose of the current study was to examine the direct and indirect (through meaning in life and hope) relationships between involvement in Sexaholics Anonymous (SA) and life satisfaction.

Methods

The sample consisted of 80 Polish members of SA (72 men and 8 women) with a mean age of 38.96 years (SD = 10.56). The Sex Addiction Screening Test-Revised, the Meaning of Life Questionnaire, the Herth Hope Index, the Satisfaction with Life Scale, and items adapted from the Alcoholics Anonymous Involvement Scale were used to measure the study variables.

Results

Path analysis showed a direct positive relationship between SA involvement and life satisfaction. Moreover, the relationship between these variables was mediated by the presence of meaning in life and hope. Simultaneously, more severe symptoms of CSBD were related to lower levels of the presence of meaning in life and higher levels of the search for meaning in life, which, in turn, predicted lower levels of life satisfaction.

Discussion and conclusions

The results suggest that finding meaning in life and restoring hope partly underlie the relationship between SA involvement and life satisfaction.

Open access

Abstract

Objective

Problematic use of digital media and problematic use of the internet (PUI) in particular are growing problems in the general population. Moreover, studies have shown links between PUI and symptoms of attention-deficit/hyperactivity disorder (ADHD). This meta-analysis investigated whether children and adolescents with ADHD are more often affected by PUI compared to control groups.

Method

Multiple databases (EBSCOhost, Pubmed) were reviewed. Studies were eligible if individuals (aged 6–18 years) were diagnosed with ADHD, assessed on PUI-related measures, and compared to non-clinical or/and clinical controls without a diagnosis of ADHD. Out of 3,859 identified studies, 14 studies assessing 2,488 participants met all inclusion criteria. Four meta-analyses examining time-based and scale-based measures, different informants and non-clinical vs. clinical controls using random-effects models were performed. Funnel plots were used to investigate publication bias.

Results

The analyses revealed significantly more severe PUI in individuals with ADHD compared to controls, both when PUI was assessed via rating scale (scaled-based) and via units for time (time-based measures). Different informants (self- vs. parent-rating) had no impact on results. Differences in PUI between groups with ADHD and non-clinical controls were significant, whereas differences between ADHD and clinical controls were not. Due to the high heterogeneity observed and the small sample sizes, these latter findings should be interpreted cautiously.

Conclusion

Children and adolescents with ADHD show more severe PUI compared to non-clinical controls without ADHD. However, the small number of studies does not allow for a systematic comparison between ADHD and groups with other psychopathologies.

Open access

Abstract

Massive Open Online Courses (MOOCs) provide digital learning opportunities for students around the world. To reach students, MOOCs must advertise themselves to encourage enrollment. While previous studies have explored the content of MOOC descriptions, an investigation into the rhetorical functions of these descriptions has yet to be carried out. In order to discover more about the features of MOOC descriptions which influence their potential students, this paper details the design and piloting of an interview protocol which can be used to collect data regarding the persuasive impact that MOOC descriptions have on those who read them. Samples of data collected using the instrument are presented to examine the validity of the results, and a reflection is provided which discusses the application of the instrument in future research.

Open access

Abstract

Background and aim

A wide range of studies indicates that men and women with Problem (PrG) and Pathological Gambling (PG) differ in several clinical and sociodemographic characteristics. However, evidence for sex differences, such as the telescoping effect, is contradictory, and it is still unclear whether sex differences observed in offline gambling can also be found for online gambling. Furthermore, reviews have so far focused on binary sex differences but neglect gender aspects. In this study, an updated literature survey of sex- and gender-related differences in PrG and PG was conducted.

Methods

We searched PsyInfo, Medline/Pubmed, and the Web of Science databases from 2005 to 2020 for studies investigating sex and gender differences in gambling. A total of 126 papers were included in the literature survey.

Results

We are presenting our findings according to the categories ‘prevalence’ (offline, online, LGBTQI*), ‘sociodemographic factors’, ‘preferred gambling type’, ‘gambling motives’, ‘severity’, ‘progression of gambling problems’, ‘use of professional help/motivation for treatment’, ‘comorbidity’, ‘trauma’, ‘violence and criminality/delinquency’. The studies indicate that, despite some robust sex differences (e.g., concerning prevalence rates), results for most areas were mixed or suggest no sex differences (e.g., violence, gambling motives).

Discussion and conclusion

To date, there is a lack of studies assessing gender, and not only sex, warranting further research in this area.

Open access