Browse Our Latest Psychology and Behavioral Science Journals

Psychological journals are peer-reviewed, interdisciplinary journals that publish original work in some areas of psychology. The most common publications include cognitive, health and clinical psychology, applied, developmental, biological, social, experimental, and educational psychology, and psychoanalysis.

Behavioral Sciences

You are looking at 111 - 120 of 1,503 items for

  • Refine by Access: Content accessible to me x
Clear All

Abstract

Workplace learning is always embedded in a context. The purpose of this study is to compare the characteristics of workplace learning in the market, public and civil sectors with the tool of literature review, and to identify the most important contextual factors for learning practice and effectiveness. The article thus contributes to the scientific discourse in the field of knowledge management and workplace learning research. In the following study, drawing upon classic literature and current empirical research findings, the characteristics of workplace learning in various sectors are first outlined along the themes of knowledge management, knowledge sharing, innovation, organizational learning, the purpose of learning, and the most significant knowledge elements. Subsequently, the main differences are summarized. Finally, factors for the analysis of comparative research on workplace learning are proposed, spanning individual, individual and organizational, organizational, and organizational and system levels.

Open access

Az épített történeti környezetek konnotatív jelentése: műemléki szakértők és nem szakértők jelentésdimenzióinak feltárása

The connotative meaning of built historic environments: exploring heritage professionals' and laypeople's dimensions of meaning

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Barbara Fogarasi
,
Iván Zsolt Berze
, and
Andrea Dúll

Háttér és célkitűzések: Az épített környezet jelenlétét gyakran nem tudatosuló módon élik meg az emberek, miközben az épületek, terek sok szinten befolyásolják az aktuális érzelmi állapotot, a viselkedést, a jóllétet stb. A történeti épületek és helyszínek hatása abból a szempontból is hangsúlyos, hogy meghatározzák az emberek egyéni és kollektív identitását. A műemlékekkel való foglalkozás egyfelől a témában képzett szakemberek tisztje, akik számára az épületből, a helyszínből fakadó történetiség és hitelesség a legfontosabb, másfelől a nem szakértők, a laikusok ugyanazon épülethez a mindennapi életben átélt értékeket és (konnotatív) jelentéseket társítanak. Módszer: Kutatásunkban ezen eltérő konnotatív jelentések feltárására az általunk fejlesztett szemantikus differenciál mérőeszközt alkalmazzuk. Tanulmányunkban a kifejezetten műemlékekre alkalmazható skála fejlesztésének módszertani lépéseit és a mérőeszköz két mintán (műemléki szakértő és laikus) való alkalmazásából kapott eredmények összehasonlítását mutatjuk be. Eredmények: A főkomponens-elemzés során szakértők esetében hat (arousal-kogníció, komplexitás, emberközeliség, érték, állag-hangulat, hitelesség), laikusok esetében négy komponenst (érték, komplexitás, emberközeliség, állag) kaptunk. Következtetések: Eredményeink szerint a műemléki szakértők ugyan kifinomultabban gondolkodnak a műemlékekről, de több komponens esetében a laikusokéhoz nagyon hasonló módon jelentek meg a melléknévpárok, jelezve a szakemberek és a laikus használók kapcsolódásának lehetőségét a látens érzelmi viszonyulások szintjén. A szakmai értékek mellett megjelenő pszichológiai jelentések feltárásával, az épülethasználók bevonásával, a mindennapi emberek helyidentitásának és helykötődésének megerősítésével hosszú távon mindenki – a laikus helyhasználók, a szakemberek és a történeti épületek – jól járhat.

Open access

Építészek iskolája – építészek felidézett saját középiskolai környezetének környezetpszichológiai vizsgálata

Schools of Architects – An Environmental Psychological Study of Architects' Recalled High School Environment

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Krisztina Somogyi
,
Andrea Dúll
, and
Ferenc Cságoly

Háttér és célkitűzések: A kutatás központi problémája, hogy az épített környezet percepciója/recepciója akár jelentősen eltérhet építészek és nem építészek körében. Ennek fontossága abban áll, hogy a környezet pozitív vagy negatív megítélése nem esztétikai kérdés csupán, hanem összefügg többek között a térhasználattal a személy–környezet összeillés mentén, a jólléttel, az identitással, a környezeti stresszel és így tovább. A kutatás célja, hogy árnyalt képet alkosson az építész-szemléletmódról, az abban jelen lévő szakmaspecifikus és általános jellemzőkről annak érdekében, hogy a személy–környezet összeillés szempontjából harmonikusabb állapot lehetőségét feltárjuk. Módszer: A késő modern és kortárs építészet recepciójának nehézségeivel kapcsolatban számos nemzetközi környezetpszichológiai vizsgálat készült. Ezeknek a nyomán végeztük el a tanulmányban ismertetésre kerülő, az interpretatív paradigmába illeszkedő kvalitatív kutatásunkat, amely saját élményű környezet felidézésével, 32 építész saját középiskolai környezetének értelmezésével foglalkozik. A képre és szövegre alapuló elemzés a Megalapozott Elmélet (Grounded Theory) módszerével fogalmaz meg öt megalapozott elméletet. Eredmények: Az építészek interjúiban a saját középiskola épületének retrospektív felidézése nem szűkült le a szokásos fizikai ismérvek ismertetésére, hanem szociofizikai entitásként láttatott, és önéletrajzi narratívaként fogalmazódott meg. Következtetések: Az építészbeszámolók fókusza nem az épület volt, hanem az iskolában megélt élmény, ezen a szinten élményközösség mutatkozik a nem építészek tapasztalásaival. A kutatás árnyalja az építész speciális nézőpontjáról szóló kutatásokat, így elmutat az építészek és nem építészek közötti kommunikációs szakadék áthidalhatóságának irányába.

Open access

Abstract

Associated with high-risk behavior, borderline personality disorder (BPD) remains one of the field's most misunderstood, misdiagnosed, and stigmatized conditions. Individuals with BPD are frequently labeled as treatment-resistant patients. Furthermore, 25–58% of BPD individuals have a comorbid diagnosis of post-traumatic stress disorder (PTSD), and BPD may be conceptualized as a trauma-spectrum disorder. In Phase 3 clinical trials for 3,4-methylenedioxymethamphetamine (MDMA) full-dose participants for treatment-resistant PTSD found that up to 71.2% no longer met the criteria for PTSD. While PTSD is quite different from BPD, a qualitative exploration on the overlap in etiology and conceptualization provided new perspectives by interviewing two clinicians who focus their treatment with BPD diagnosed individuals and two MDMA-assisted therapy clinicians. This research examines the etiological, conceptualization, and therapeutic mechanisms of MDMA-assisted therapists and dialectical behavioral therapists. Through eight qualitative interviews, perspectives of the four participants revealed the similarities and limitations of both treatments.

Open access

„Ej, ráérünk arra még?” – Az időperspektíva, az ökobűntudat, a megküzdés, a jövőre vonatkozó tervek és a környezettudatos cselekvés közötti összefüggések vizsgálata magyar serdülők körében

„Do we still have time for that?” – The relationship between time perspective, eco-guilt, coping and pro-environmental behavior among Hungarian adolescents

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Csilla Ágoston
,
Bence Nagy
,
Anna Nesztor
,
Attila Varga
, and
Zsolt Demetrovics

Háttér és célkitűzések: A környezettudatos viselkedést számos tényező befolyásolhatja, köztük egyes, a klímaváltozással kapcsolatos érzelmek (például az ökobűntudat) és a klímaváltozással mint stresszorral való megküzdési módok, valamint az időperspektíva. Korábbi kutatások alapján az ökobűntudat, a jövőfókuszú időperspektíva, valamint a probléma- és jelentésfókuszú megküzdés inkább facilitáló hatású, bár az eredmények esetenként ellentmondásosak vagy hiányosak. A jelenlegi kutatásban ezért komplex modellekben vizsgáltuk, hogy a környezettudatos viselkedést milyen mértékben képes bejósolni az ökobűntudat, a megküzdési módok és az időperspektívák, és hogy a megküzdési módok mediálják-e az ökobűntudat és a környezettudatos viselkedés közötti kapcsolatot. Módszer: A keresztmetszeti kérdőíves kutatásban részt vevő diákok (N = 390, 48,5% fiú, átlagos életkor = 17,2 év, szórás = 1,2) kitöltötték az Ökobűntudat Kérdőív rövid verzióját, a Klímaváltozás Veszélyeivel Való Megküzdés Kérdőívet, a Zimbardo-féle Időperspektíva Kérdőívet, illetve válaszoltak a környezettudatos viselkedésre irányuló kérdésekre. Eredmények: A problémafókuszú és a társas megküzdés pozitív összefüggést mutatott a környezettudatos viselkedéssel. Az ökobűntudat és a cselekvés között gyenge pozitív együttjárás mutatkozott, amely azonban eltűnt a mediációs modellben: a magasabb ökobűntudat a magasabb problémafókuszú megküzdésen keresztül függött össze az erőteljesebb környezettudatos viselkedéssel. A környezettudatos viselkedéssel gyenge pozitív összefüggést mutatott a jövőperspektíva, valamint a múlt-pozitív időorientáció. Következtetések: Az eredmények alapján az ökobűntudat környezettudatos cselekvésre ösztönző lehetséges hatása azon múlik, hogy milyen megküzdési módot képes aktiválni. A környezettudatos cselekvésre vonatkozó intervenciók tervezésekor érdemes lehet a társas és problémafókuszú megküzdés és a jövőperspektíva erősítésére fókuszálni, valamint a pozitív múltbeli élményekre építeni.

Open access

Magyar diákok környezettudatos világképének mérése. A NEP Skála gyermekeknek készült magyar változata dimenzionalitásának és validitásának megerősítő vizsgálata

Measuring the environmental worldview of Hungarian students. A confirmatory study on the dimensionality and validity of the Hungarian version of the NEP Scale for Children

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Iván Zsolt Berze
,
Attila Varga
,
Ferenc Mónus
, and
Andrea Dúll

Háttér és célkitűzések: Az ENSZ által deklarált fenntartható fejlődési célok eléréséhez kulcsfontosságúak a fenntarthatóságra nevelési kezdeményezések, amelyek eredményességének és fejlesztésének nyomon követéséhez elengedhetetlen, hogy megbízható eszközökkel tudjuk mérni a diákok környezettudatosságának mértékét, változását, ami környezetpszichológiai szempontból is kiemelten fontos. Tanulmányunk a Fenntarthatósági Témahéthez kapcsolódó 2021-es kutatási program során a környezettudatosság mérésére használt Új Ökológiai Paradigma (NEP) Skála gyermekeknek készült változatának (Manoli, Johnson és Dunlap, 2007) dimenzionalitásával, reliabilitásával és validitásával kapcsolatos eredményeket mutatja be, összevetve ezeket a 2020-as hasonló vizsgálat eredményeivel. Módszer: A Fenntarthatósági Témahéthez kötődő 2021-es kutatási program diákkérdőívét önkéntesen kitöltő diákok mintáján (N = 17 746, 56,6% lány, életkor: M = 14,22 év, SD = 2,225) a NEP Skála tételeire adott válaszokon feltáró, majd konfirmatív faktoranalíziseket végeztünk, hogy megvizsgáljuk a skála dimenzionalitását, megbízhatóságát és a kapott faktorok érvényességét. A validitás vizsgálatához a modellbe környezettudatossággal összefüggő kovariánsokat (nem, életkor, természethez kapcsolódás erőssége és technikai-gazdasági aspektusok) emeltünk. Eredmények: Ugyanazt a három érvényes, a vizsgált kovariánsokkal az egy évvel korábban találttal nagyrészt megegyező összefüggéseket mutató faktort (Emberi beavatkozás megkérdőjelezése, Természet jogai és Ökoválság) azonosítottuk, mint a 2020-as vizsgálat során, bár az alskálák megbízhatósági és a konfirmatív faktorelemzések illeszkedési mutatói valamivel alacsonyabbnak bizonyultak, mint egy évvel korábban. Következtetések: Eredményeink megerősítették 2020-as következtetéseinket, miszerint a NEP Skála gyermekeknek készült magyar verziója többdimenziós mérőeszközként szakmailag megalapozottan használható a diákok környezettudatos világképének, hiedelmeinek méréséhez, ugyanakkor egydimenziós (összpontszámon alapuló) használata nem indokolható. A skála dimenzionalitására vonatkozó eredményeink hozzájárulhatnak a NEP-eredmények nemzetközi összehasonlíthatóságával, illetve a skálát egydimenziósként használó kutatásokban a NEP-összpontszám differenciáló képességével kapcsolatos bizonytalanságok magyarázatához.

Open access

Abstract

Background

Studies have shown evidence for long-term effects of psychedelics on personality, but comprehensive models of psychedelic-mediated personality changes have yet to be explored.

Aims

The present study aims to investigate (1) perceptions of personality change in the general population, (2) moderators of perceived personality change including setting and drug type, and (3) whether personality predisposes individuals to use psychedelics.

Method

Paid participants with experience using psychedelic (N = 218), non-users with interest in using psychedelics (N = 104), and non-users without interest in using psychedelic (N = 104) completed an online survey following recruitment from Amazon Mechanical Turk. Psychedelic users were asked to complete written open-ended accounts of perceived personality changes that they attribute to their most intense psychedelic experience. Thematic and factor analyses were undertaken to identify themes of perceived psychedelic change and their organizational structure.

Results/Outcomes

Thematic analyses resulted in 52 unique personality change themes, and exploratory factor analyses yielded eight thematic factors (Unitive Spiritual, Gratitude Absorption, Purpose Freedom, Compassion Understanding, Emotional Stability, Openness Perspective, Connection to Self, and Neuroticism Caution). Interest in psychedelic use among non-users was associated with higher openness and neuroticism. Psychedelic users tended to be more open and extraverted, and less neurotic than non-users, and interested non-users tended to be higher in openness than uninterested non-users.

Conclusion/Interpretation

The present results inform a tentative model of how personality leads to psychedelic use, how psychedelic use leads to changes in personality, and how setting and drug moderate different types of changes in personality. Research and clinical implications are discussed, including (1) hypotheses for future prospective and experimental research, (2) the value of creating multi-faceted, holistic measures that reflect the diversity and organizational structure of possible psychedelic changes, and (3) the value of allowing such evidence to guide novel psychedelic-assisted therapeutics.

Open access
Journal of Behavioral Addictions
Authors:
Verónica Cervigón-Carrasco
,
Rafael Ballester-Arnal
,
Joël Billieux
,
Beatriz Gil-Juliá
,
Cristina Giménez-García
, and
Jesús Castro-Calvo

Abstract

Background and aims

Time perception is a cognitive process involving both the ability to estimate the duration of an event (time estimation, TE) and the subjective perception of its passage (time passage, TP). Studies show that alteration in TE/TP is associated with substance use disorders. However, little is known about the impact of these alterations in potentially problematic online behaviors. We explore TE and TP while participants were exposed to cues related to videogames, pornography, and TV series, and the relationship of TE and TP with scores from instruments that measure problematic gaming (PG), problematic pornography use (PPU), and problematic binge-watching (BW).

Methods

Participants from three independent samples (40 men from Luxembourg; 99 Spanish men, 111 Spanish women) completed an experimental task designed to assess TE and TP while they were exposed to short clips related to videogames, pornography, TV series, and documentaries (control condition). Participants also completed different self-reports.

Results

Whereas men underestimated the time that they were exposed to pornography and TV series, women overestimated it. For videogames, we showed a consistent pattern of overestimation of time duration. Time was systematically perceived as passing faster while participants were presented with TV series and pornography. Regarding the association between time perception and PG, PPU, and BW, TE did not correlate with any of the indicators of problematic engagement assessed; but TP correlated with several of these indicators.

Discussion and conclusions

The present preliminary results showed mixed evidence regarding the involvement of time perception in gaming, pornography use, and binge-watching.

Open access

Abstract

Background and aims

The intertemporal and risk decision-making impairments are vital cognitive mechanisms in internet use disorder (IUD). However, the underlying neural mechanisms for these two decision-making dysfunctions in individuals with IUD remain unclear.

Methods

This study employed Functional Near-Infrared Spectroscopy (fNIRS) to record changes in blood oxygen concentration in the prefrontal cortex of individuals with IUD during intertemporal and risk decision-making tasks.

Results

The findings revealed that the intertemporal decision-making deficits in IUD group were primarily associated with reduced activation in the left dorsolateral prefrontal cortex (dlPFC) and orbitofrontal cortex (OFC) and FC from the left dlPFC to the right dlPFC. On the other hand, risk decision-making impairments were linked to decreased OFC activation and weakened functional connectivity from the left dlPFC to the right dlPFC and OFC.

Discussions and Conslusions

These results suggested that while there were common neural mechanisms underlying intertemporal and risk decision-making impairments in individuals with IUD, specific neural foundations existed for each type of dysfunction.

Open access
Journal of Behavioral Addictions
Authors:
Daniel L. King
,
Abel Nogueira-López
,
Christina R. Galanis
,
Toshitaka Hamamura
,
Christian Bäcklund
,
Alessandro Giardina
,
Joël Billieux
, and
Paul H. Delfabbro

Abstract

Gaming disorder (GD) screening often involves self-report survey measures to detect the presence of symptoms. Studies have shown that gamers' responses vary greatly across survey items. Some symptoms, such as preoccupation and tolerance, are frequently reported by highly engaged but non-problematic gamers, and therefore these symptoms are thought to lack specificity and are suggested to be less important in classification decisions. We argue that the influence of response categories (e.g., dichotomous responses, such as ‘yes’ or ‘no’; or frequency categories, such as ‘rarely’ and ‘often’) on item responses has been relatively underexplored despite potentially contributing significantly to the psychometric performance of items and scales. In short, the type of item response may be just as important to symptom reporting as the content of survey questions. We propose some practical alternatives to currently used item categories across GD tools. Research should examine the performance of different response categories, including whether certain response categories aid respondents' comprehension and insight, and better capture pathological behaviours and harms.

Open access