Browse Our Latest Psychology and Behavioral Science Journals

Psychological journals are peer-reviewed, interdisciplinary journals that publish original work in some areas of psychology. The most common publications include cognitive, health and clinical psychology, applied, developmental, biological, social, experimental, and educational psychology, and psychoanalysis.

Behavioral Sciences

You are looking at 111 - 120 of 1,507 items for

  • Refine by Access: Content accessible to me x
Clear All

A krónikus bőrgyógyászati betegségek pszichológiai megközelítése – a pszichodermatológia szerepe, fő kihívásai és feladatai

The psychological approach to chronic dermatological diseases – the role, main challenges and tasks of psychodermatology

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Borbála Német
,
Miklós Sárdy
,
Adrienn Magyar
,
Dorottya Albert
,
Karina Kohutics
, and
Adrien Rigó

A bőrbetegségeket világszerte a negyedik legnagyobb terhet jelentő, nem végzetes népegészségügyi problémákként azonosították, amelyek mind az érintettek, mind pedig az egészségügyi ellátórendszer számára komoly kihívást jelentenek. A bőrbetegségek kialakulásában és lefolyásában a pszichoszociális tényezők, a megterhelő életesemények és a stressz sok esetben komoly szerepet játszanak, elszenvedőit gyakran romló életminőség jellemzi, és igen gyakoriak a komorbid pszichoszociális zavarok. Az utóbbi időben növekszik a száma azoknak a szakirodalmi tanulmányoknak, amelyek a pszichodermatológiai betegségek osztályozásának egységesítése mellett érvelnek, a klinikai praxis színvonalának javítása, a bőrbetegséggel élők jobb megértése, valamint a különböző szakmák (bőrgyógyászok, háziorvosok, pszichiáterek, pszichológusok) közös fogalmi rendszerének kialakítása érdekében. E tanulmányok a pszichodermatológiai megbetegedéseket négy fő csoport és további alcsoportok szerint osztályozzák. Cikkünkben bemutatjuk az új osztályozási rendszerre tett javaslatokat, valamint a pszichodermatológia, vagy pszichokután medicina tudományterületét, interdiszciplináris szemléletmódját, amely célul tűzte ki, hogy egyaránt figyelmet fordít a bőrgyógyászati megbetegedések biológiai, pszichés, valamint szociális komponenseire. A klinikai praxis során a pszichodermatológiai szemléletmód és az interdiszciplináris – azaz komplex – kezelés hiányában sok esetben az érintett populáció állapotának stagnálását vagy romlását figyelhetjük meg. Ám a szakirodalmi eredmények alapján a pszichodermatológiai szemléletmód pszichoszociális tényezőinek integrálásával, például pszichoszociális állapotfelméréssel, és a hagyományos kezelést kiegészítő pszichoszociális kezelések segítségével a bőrgyógyászati megbetegedéssel küzdők állapota javítható. A bőrbetegséggel élők ellátásának javítására tett irány elvek szakirodalmi áttekintése alapján javasoljuk az egészségügyi ellátó személyzet és a szakemberek pszichodermatológiai edukációját, valamint a komplex ellátáshoz szükséges feltételek megteremtését.

Open access

A pikkelysömör pszichológiai vonatkozásai

The psychological issues of psoriasis

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Karina Kohutics
and
Adrien Rigó

A pikkelysömör a leggyakoribb autoinflammatorikus bőrbetegség. Krónikus bőrbetegség lévén a tünetek megfelelő menedzselése és a tünetmentes állapot elérése az elsődleges feladat, ami a modern kezelésekkel ma már megvalósulhat. A betegséggel együtt járó kihívások azonban jelentős életminőségromlással is társulhatnak. A tünetek miatt gyakran sérül a testkép, az énkép, a társas kapcsolatok és a mentális egészség, így az érintetteknek szükségük lehet a komplex ellátásra és a pszichológiai támogatásra is. Jelen tanulmány célja a betegség biopszichoszociális szempontú bemutatása, külön figyelmet szentelve a stressz potenciális szerepének, az életmódbeli faktoroknak és a lehetséges egészségpszichológiai intervencióknak.

Open access

Abstract

Background and aims

The present work studies the performances of Brazilian and Chinese Universities considering academic and industrial related products. A comparison of the behavior of Universities that belong to these two countries are important, because they have similar characteristics and both of them are considered to be emergent countries, being part of the group known as BRICS.

Methods

The data is obtained from the “U-Multirank” in the years from 2017 to 2020, which are recent, but not yet affected by the pandemic, since the results for the year 2020 were obtained in 2019. This ranking used 36 Indicators in those years, with some of them related to academic production (number of papers published, citations received by the papers, etc); while some others are related to industrial products (number of patents obtained, citations made in patents, etc). This analysis is made for the average performances of Brazilian, Chinese and all the universities listed in the “U-Multirank” in the years under study.

Results

The results show the number of institutions listed every year and the average grades of Brazilian and Chinese institutions, as well as the world averages, in all the Indicators studied.

Conclusions

The results show that Chinese Institutions have a good balance in terms of quantity and quality of academic researches, with both numbers ahead of world averages. Brazil is better in quantity of publications compared to quality, having grades similar to China in number of publications and well above world averages, but the indicators “Citation Rate” and “Top-cited” publications are well below world and Chinese averages.

Open access

Abstract

Workplace learning is always embedded in a context. The purpose of this study is to compare the characteristics of workplace learning in the market, public and civil sectors with the tool of literature review, and to identify the most important contextual factors for learning practice and effectiveness. The article thus contributes to the scientific discourse in the field of knowledge management and workplace learning research. In the following study, drawing upon classic literature and current empirical research findings, the characteristics of workplace learning in various sectors are first outlined along the themes of knowledge management, knowledge sharing, innovation, organizational learning, the purpose of learning, and the most significant knowledge elements. Subsequently, the main differences are summarized. Finally, factors for the analysis of comparative research on workplace learning are proposed, spanning individual, individual and organizational, organizational, and organizational and system levels.

Open access

Az épített történeti környezetek konnotatív jelentése: műemléki szakértők és nem szakértők jelentésdimenzióinak feltárása

The connotative meaning of built historic environments: exploring heritage professionals' and laypeople's dimensions of meaning

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Barbara Fogarasi
,
Iván Zsolt Berze
, and
Andrea Dúll

Háttér és célkitűzések: Az épített környezet jelenlétét gyakran nem tudatosuló módon élik meg az emberek, miközben az épületek, terek sok szinten befolyásolják az aktuális érzelmi állapotot, a viselkedést, a jóllétet stb. A történeti épületek és helyszínek hatása abból a szempontból is hangsúlyos, hogy meghatározzák az emberek egyéni és kollektív identitását. A műemlékekkel való foglalkozás egyfelől a témában képzett szakemberek tisztje, akik számára az épületből, a helyszínből fakadó történetiség és hitelesség a legfontosabb, másfelől a nem szakértők, a laikusok ugyanazon épülethez a mindennapi életben átélt értékeket és (konnotatív) jelentéseket társítanak. Módszer: Kutatásunkban ezen eltérő konnotatív jelentések feltárására az általunk fejlesztett szemantikus differenciál mérőeszközt alkalmazzuk. Tanulmányunkban a kifejezetten műemlékekre alkalmazható skála fejlesztésének módszertani lépéseit és a mérőeszköz két mintán (műemléki szakértő és laikus) való alkalmazásából kapott eredmények összehasonlítását mutatjuk be. Eredmények: A főkomponens-elemzés során szakértők esetében hat (arousal-kogníció, komplexitás, emberközeliség, érték, állag-hangulat, hitelesség), laikusok esetében négy komponenst (érték, komplexitás, emberközeliség, állag) kaptunk. Következtetések: Eredményeink szerint a műemléki szakértők ugyan kifinomultabban gondolkodnak a műemlékekről, de több komponens esetében a laikusokéhoz nagyon hasonló módon jelentek meg a melléknévpárok, jelezve a szakemberek és a laikus használók kapcsolódásának lehetőségét a látens érzelmi viszonyulások szintjén. A szakmai értékek mellett megjelenő pszichológiai jelentések feltárásával, az épülethasználók bevonásával, a mindennapi emberek helyidentitásának és helykötődésének megerősítésével hosszú távon mindenki – a laikus helyhasználók, a szakemberek és a történeti épületek – jól járhat.

Open access

Építészek iskolája – építészek felidézett saját középiskolai környezetének környezetpszichológiai vizsgálata

Schools of Architects – An Environmental Psychological Study of Architects' Recalled High School Environment

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Krisztina Somogyi
,
Andrea Dúll
, and
Ferenc Cságoly

Háttér és célkitűzések: A kutatás központi problémája, hogy az épített környezet percepciója/recepciója akár jelentősen eltérhet építészek és nem építészek körében. Ennek fontossága abban áll, hogy a környezet pozitív vagy negatív megítélése nem esztétikai kérdés csupán, hanem összefügg többek között a térhasználattal a személy–környezet összeillés mentén, a jólléttel, az identitással, a környezeti stresszel és így tovább. A kutatás célja, hogy árnyalt képet alkosson az építész-szemléletmódról, az abban jelen lévő szakmaspecifikus és általános jellemzőkről annak érdekében, hogy a személy–környezet összeillés szempontjából harmonikusabb állapot lehetőségét feltárjuk. Módszer: A késő modern és kortárs építészet recepciójának nehézségeivel kapcsolatban számos nemzetközi környezetpszichológiai vizsgálat készült. Ezeknek a nyomán végeztük el a tanulmányban ismertetésre kerülő, az interpretatív paradigmába illeszkedő kvalitatív kutatásunkat, amely saját élményű környezet felidézésével, 32 építész saját középiskolai környezetének értelmezésével foglalkozik. A képre és szövegre alapuló elemzés a Megalapozott Elmélet (Grounded Theory) módszerével fogalmaz meg öt megalapozott elméletet. Eredmények: Az építészek interjúiban a saját középiskola épületének retrospektív felidézése nem szűkült le a szokásos fizikai ismérvek ismertetésére, hanem szociofizikai entitásként láttatott, és önéletrajzi narratívaként fogalmazódott meg. Következtetések: Az építészbeszámolók fókusza nem az épület volt, hanem az iskolában megélt élmény, ezen a szinten élményközösség mutatkozik a nem építészek tapasztalásaival. A kutatás árnyalja az építész speciális nézőpontjáról szóló kutatásokat, így elmutat az építészek és nem építészek közötti kommunikációs szakadék áthidalhatóságának irányába.

Open access

Abstract

Associated with high-risk behavior, borderline personality disorder (BPD) remains one of the field's most misunderstood, misdiagnosed, and stigmatized conditions. Individuals with BPD are frequently labeled as treatment-resistant patients. Furthermore, 25–58% of BPD individuals have a comorbid diagnosis of post-traumatic stress disorder (PTSD), and BPD may be conceptualized as a trauma-spectrum disorder. In Phase 3 clinical trials for 3,4-methylenedioxymethamphetamine (MDMA) full-dose participants for treatment-resistant PTSD found that up to 71.2% no longer met the criteria for PTSD. While PTSD is quite different from BPD, a qualitative exploration on the overlap in etiology and conceptualization provided new perspectives by interviewing two clinicians who focus their treatment with BPD diagnosed individuals and two MDMA-assisted therapy clinicians. This research examines the etiological, conceptualization, and therapeutic mechanisms of MDMA-assisted therapists and dialectical behavioral therapists. Through eight qualitative interviews, perspectives of the four participants revealed the similarities and limitations of both treatments.

Open access

„Ej, ráérünk arra még?” – Az időperspektíva, az ökobűntudat, a megküzdés, a jövőre vonatkozó tervek és a környezettudatos cselekvés közötti összefüggések vizsgálata magyar serdülők körében

„Do we still have time for that?” – The relationship between time perspective, eco-guilt, coping and pro-environmental behavior among Hungarian adolescents

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Csilla Ágoston
,
Bence Nagy
,
Anna Nesztor
,
Attila Varga
, and
Zsolt Demetrovics

Háttér és célkitűzések: A környezettudatos viselkedést számos tényező befolyásolhatja, köztük egyes, a klímaváltozással kapcsolatos érzelmek (például az ökobűntudat) és a klímaváltozással mint stresszorral való megküzdési módok, valamint az időperspektíva. Korábbi kutatások alapján az ökobűntudat, a jövőfókuszú időperspektíva, valamint a probléma- és jelentésfókuszú megküzdés inkább facilitáló hatású, bár az eredmények esetenként ellentmondásosak vagy hiányosak. A jelenlegi kutatásban ezért komplex modellekben vizsgáltuk, hogy a környezettudatos viselkedést milyen mértékben képes bejósolni az ökobűntudat, a megküzdési módok és az időperspektívák, és hogy a megküzdési módok mediálják-e az ökobűntudat és a környezettudatos viselkedés közötti kapcsolatot. Módszer: A keresztmetszeti kérdőíves kutatásban részt vevő diákok (N = 390, 48,5% fiú, átlagos életkor = 17,2 év, szórás = 1,2) kitöltötték az Ökobűntudat Kérdőív rövid verzióját, a Klímaváltozás Veszélyeivel Való Megküzdés Kérdőívet, a Zimbardo-féle Időperspektíva Kérdőívet, illetve válaszoltak a környezettudatos viselkedésre irányuló kérdésekre. Eredmények: A problémafókuszú és a társas megküzdés pozitív összefüggést mutatott a környezettudatos viselkedéssel. Az ökobűntudat és a cselekvés között gyenge pozitív együttjárás mutatkozott, amely azonban eltűnt a mediációs modellben: a magasabb ökobűntudat a magasabb problémafókuszú megküzdésen keresztül függött össze az erőteljesebb környezettudatos viselkedéssel. A környezettudatos viselkedéssel gyenge pozitív összefüggést mutatott a jövőperspektíva, valamint a múlt-pozitív időorientáció. Következtetések: Az eredmények alapján az ökobűntudat környezettudatos cselekvésre ösztönző lehetséges hatása azon múlik, hogy milyen megküzdési módot képes aktiválni. A környezettudatos cselekvésre vonatkozó intervenciók tervezésekor érdemes lehet a társas és problémafókuszú megküzdés és a jövőperspektíva erősítésére fókuszálni, valamint a pozitív múltbeli élményekre építeni.

Open access

Magyar diákok környezettudatos világképének mérése. A NEP Skála gyermekeknek készült magyar változata dimenzionalitásának és validitásának megerősítő vizsgálata

Measuring the environmental worldview of Hungarian students. A confirmatory study on the dimensionality and validity of the Hungarian version of the NEP Scale for Children

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Iván Zsolt Berze
,
Attila Varga
,
Ferenc Mónus
, and
Andrea Dúll

Háttér és célkitűzések: Az ENSZ által deklarált fenntartható fejlődési célok eléréséhez kulcsfontosságúak a fenntarthatóságra nevelési kezdeményezések, amelyek eredményességének és fejlesztésének nyomon követéséhez elengedhetetlen, hogy megbízható eszközökkel tudjuk mérni a diákok környezettudatosságának mértékét, változását, ami környezetpszichológiai szempontból is kiemelten fontos. Tanulmányunk a Fenntarthatósági Témahéthez kapcsolódó 2021-es kutatási program során a környezettudatosság mérésére használt Új Ökológiai Paradigma (NEP) Skála gyermekeknek készült változatának (Manoli, Johnson és Dunlap, 2007) dimenzionalitásával, reliabilitásával és validitásával kapcsolatos eredményeket mutatja be, összevetve ezeket a 2020-as hasonló vizsgálat eredményeivel. Módszer: A Fenntarthatósági Témahéthez kötődő 2021-es kutatási program diákkérdőívét önkéntesen kitöltő diákok mintáján (N = 17 746, 56,6% lány, életkor: M = 14,22 év, SD = 2,225) a NEP Skála tételeire adott válaszokon feltáró, majd konfirmatív faktoranalíziseket végeztünk, hogy megvizsgáljuk a skála dimenzionalitását, megbízhatóságát és a kapott faktorok érvényességét. A validitás vizsgálatához a modellbe környezettudatossággal összefüggő kovariánsokat (nem, életkor, természethez kapcsolódás erőssége és technikai-gazdasági aspektusok) emeltünk. Eredmények: Ugyanazt a három érvényes, a vizsgált kovariánsokkal az egy évvel korábban találttal nagyrészt megegyező összefüggéseket mutató faktort (Emberi beavatkozás megkérdőjelezése, Természet jogai és Ökoválság) azonosítottuk, mint a 2020-as vizsgálat során, bár az alskálák megbízhatósági és a konfirmatív faktorelemzések illeszkedési mutatói valamivel alacsonyabbnak bizonyultak, mint egy évvel korábban. Következtetések: Eredményeink megerősítették 2020-as következtetéseinket, miszerint a NEP Skála gyermekeknek készült magyar verziója többdimenziós mérőeszközként szakmailag megalapozottan használható a diákok környezettudatos világképének, hiedelmeinek méréséhez, ugyanakkor egydimenziós (összpontszámon alapuló) használata nem indokolható. A skála dimenzionalitására vonatkozó eredményeink hozzájárulhatnak a NEP-eredmények nemzetközi összehasonlíthatóságával, illetve a skálát egydimenziósként használó kutatásokban a NEP-összpontszám differenciáló képességével kapcsolatos bizonytalanságok magyarázatához.

Open access