Browse Our Latest Psychology and Behavioral Science Journals

Psychological journals are peer-reviewed, interdisciplinary journals that publish original work in some areas of psychology. The most common publications include cognitive, health and clinical psychology, applied, developmental, biological, social, experimental, and educational psychology, and psychoanalysis.

Behavioral Sciences

You are looking at 121 - 130 of 1,521 items for

  • Refine by Access: Content accessible to me x
Clear All

Az atópiás dermatitis (ekcéma) biopszichoszociális megközelítése

A biopsychosocial approach to atopic dermatitis (eczema)

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Adrienn Magyar
,
Dorottya Albert
,
Ágnes Schveibert
, and
Adrien Rigó

Az atópiás dermatitis, más néven atópiás ekcéma, egy veleszületett genetikai hajlamon alapuló, krónikus, fellángolásokkal járó bőrgyulladás, amely a magas jövedelmű országokban a gyermekek 20%-át és a felnőttek akár 10%-át is érintheti. Tanulmányunk célja e betegség biopszichoszociális aspektusainak áttekintése, valamint az atópiás dermatitisszel kapcsolatos életminőség, testkép, stigmatizáció szakirodalmának és főbb kutatási eredményeinek összefoglalása. Kitérünk az atópiás dermatitis kialakulásáról szóló hipotézisekre, a megjelenésében tapasztalható életkori sajátosságokra és a kezelési lehetőségekre. Részletezzük azokat kutatási eredményeket, amelyek leírják, hogy a betegség a súlyosságától függően jelentősen befolyásolja a betegek életminőségét – különösen a társas működés és a pszichológiai jóllét vonatkozásában. Bemutatjuk a testkép változásának és a stigmatizációnak a jelentőségét, és felvázoljuk az egészségpszichológiai intervenciók lehetséges helyét. A szakirodalmi eredmények alapján hangsúlyozzuk az adherencia növelésére szolgáló intervenciók fontosságát, és a komplex, egészségpszichológiai szempontokat is magába foglaló kezelés szükségességét.

Open access

A bőrbetegségek kapcsán alkalmazható pszichológiai intervenciók

Psychological interventions for skin conditions

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Dorottya Albert
and
Adrien Rigó

A tanulmány a krónikus bőrbetegségekben alkalmazott pszichológiai intervenciós módszereket tekinti át. A bevezető röviden kitér a releváns tanulmányok gyűjtésének módjára, s felvázolja, hogy a szisztematikus áttekintő tanulmány és a metaanalízis írása helyett miért esett a választás egy olyan műfajra, amely inkább az egyes terápiás technikák fő hatásmechanizmusait igyekszik fókuszba állítani. Bemutatja a pszichoedukációs programokkal kapcsolatos fő irányelveket, valamint a stresszkezelést is támogató különböző típusú terápiás technikákkal (autogén tréning, progresszív izomrelaxáció, biofeedback, jelentudatosság alapú intervenciók, hipnózis) és a kognitív viselkedésterápia alapú inter-venciókkal kapcsolatos eddigi eredményeket. Igyekszik felvázolni a potenciális hatásmechanizmusokat és a gyakorlatban is használható példákat próbál adni az intervenciók lépéseiből. Az összefoglaló tanulmány felhívja a figyelmet arra, hogy a pszichológiai intervencióknak a bőrtünetekre kifejtett kedvező hatásával kapcsolatban még nem áll rendelkezésünkre elegendő tudományos adat ahhoz, hogy messzemenő következtetéseket vonjunk le. Bár a pszichológiai módszerek az eddigi eredmények és az ismert hatásmechanizmusok alapján fontos kiegészítő eszközei lehetnek a bőrbetegek kezelésének, törekedni kell arra, hogy ez további, módszertanilag megfelelő intervenciós hatékonyságvizsgálatokkal alátámasztásra kerüljön.

Open access

A bőrgyógyászati páciensek komplex pszichodermatológiai ellátásának szükségessége

The need for complex psychodermatological care for dermatological patients

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Borbála Német
,
Adrien Rigó
, and
Miklós Sárdy

A kutatások eredményei megerősítették, hogy a pszichoszociális tényezők (például a megterhelő stresszhatások) jelentős szerepet játszanak a dermatológiai páciensek életminőségének romlásában, bőrtüneteinek kiújulásában és fennmaradásában, amellett az adherenciát is befolyásolják. A szakirodalmi adatok szerint az életminőség romlására leginkább hatást gyakorló bőrbetegségek a pikkelysömör (psoriasis), a kontakt dermatitis, az atópiás dermatitis, a csalánkiütés (urticaria), a hajbetegségek (alopecia), a lepra, avagy Hansen-kór, a hegek, a túlzott mértékű izzadás (hyperhidrosis) és a genitális humán papilloma vírus. Ennek ellenére a bőrgyógyászati ellátás a jelenlegi magyarországi gyakorlatban a legtöbb esetben a biomedikális kezelésekre összpontosít. A pszichoszociális faktorok interdiszciplináris, komplex pszichodermatológiai felmérése és a pszichoszociális ellátásba kerülés (ez alatt értve az osztályos pszichológust és pszichiátert, vagy a kerületi pszichiátriai gondozót, vagy egyéb pszichoterápiás, támogató központot) nem szisztematikus, hanem leggyakrabban eseti jellegű. A szakirodalom által javasolt multidiszciplináris hozzáállás és kezelés elérhetősége igen szűk körben és csak néhány kiemelt központban valósul meg hazánkban. Fontosnak tartjuk ezért bemutatni azokat a szakirodalmi eredményeket, amelyek a komplex pszichodermatológiai ellátás mellett érvelnek, valamint felvázolni a javasolt kezelési modelleket. A pszichodermatológiai kombinált klinikák bevezetése – mivel csökkenti a pontatlan diagnózisok számát, a hatástalan kezelések arányát és a szükségtelen beutalások mennyiségét – költségcsökkentő megoldást jelenthet a bőrgyógyászati betegségek és a pszichológiai és pszichiátriai komorbid zavarok kezelésében. Jelen tanulmányban a szerzők javaslatot tesznek az első orvos–beteg találkozó során alkalmazható pszichoedukációra és gyors mentális állapotfelmérésre, és arra, hogy miként érdemes kiegészíteni a pszichokután betegséggel élő páciensek klinikai anamnézisét. Javasolnak egy, a bőrgyógyászati betegségek esetén alkalmazható pszichológiai szűrőcsomagot, majd a tanulmány végén az igazoltan hatékony támogató csoportok és pszichoterápiás egyéni, csoportos és online önsegítő intervenciók bevezetése mellett érvelnek.

Open access

Elszakítva a repülőgéptől: katapultszékkel történő vészelhagyás interpretációjának vizsgálata a vadászpilóta-vadászrepülőgép kapcsolat szempontjából

Torn from the aircraft: Exploring the interpretation of catapulting with ejection seat from the perspective of the fighter pilot-fighter aircraft relationship

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Emőke Bukovenszki
and
Andrea Dúll

Háttér és célkitűzések: A vadászrepülőgép és a vadászpilóta lélektani kapcsolatáról és a gépről való leválási folyamatról szóló pszichológiai kutatások alulreprezentáltak a szakirodalomban. Kutatásunk célja – a repülési szociofizikai környezetről szóló kutatásaink szerves részeként – annak megértése volt, hogy katapultálás során a vadászrepülőgéptől való elszakítottság milyen lélektani tapasztalatot jelent a pilóta számára, és a késleltetett katapultálási folyamatok esetében milyen ember-gép kapcsolat tárható fel a pilóták elbeszélése alapján. Módszerek: Kvalitatív kutatási stratégiával dolgoztunk, az adatgyűjtés során félig strukturált interjúkat vettünk fel – a környezetpszichológiai kontextus megtartása miatt − a pilóta egyik saját munkaközegében, repülőtéren. Mintánkat katapultszékkel történő vészelhagyást átélt magyar vadászpilóták alkották. Az elemzést Interpretatív Fenomenológiai Analízis segítségével végeztük. Eredmények: A résztvevők a gépi környezettel való pszichológiai összekapcsoltságukról számoltak be, amely nem tudatosuló módon befolyásolhatta a katapultálási döntés késleltetését, a gépről való leválás megkezdését. Következtetések: Az eredmények megerősítik annak fontosságát, hogy az ember–környezet (gépi szociofizikai környezet) tranzakciót érintő területeket is célozzák meg a repülőgép-balesetek és -halálesetek csökkentése érdekében mind a pilótaképzésben, mind pedig a repülőgép-balesetek elemzésekor.

Open access

A krónikus bőrgyógyászati betegségek pszichológiai megközelítése – a pszichodermatológia szerepe, fő kihívásai és feladatai

The psychological approach to chronic dermatological diseases – the role, main challenges and tasks of psychodermatology

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Borbála Német
,
Miklós Sárdy
,
Adrienn Magyar
,
Dorottya Albert
,
Karina Kohutics
, and
Adrien Rigó

A bőrbetegségeket világszerte a negyedik legnagyobb terhet jelentő, nem végzetes népegészségügyi problémákként azonosították, amelyek mind az érintettek, mind pedig az egészségügyi ellátórendszer számára komoly kihívást jelentenek. A bőrbetegségek kialakulásában és lefolyásában a pszichoszociális tényezők, a megterhelő életesemények és a stressz sok esetben komoly szerepet játszanak, elszenvedőit gyakran romló életminőség jellemzi, és igen gyakoriak a komorbid pszichoszociális zavarok. Az utóbbi időben növekszik a száma azoknak a szakirodalmi tanulmányoknak, amelyek a pszichodermatológiai betegségek osztályozásának egységesítése mellett érvelnek, a klinikai praxis színvonalának javítása, a bőrbetegséggel élők jobb megértése, valamint a különböző szakmák (bőrgyógyászok, háziorvosok, pszichiáterek, pszichológusok) közös fogalmi rendszerének kialakítása érdekében. E tanulmányok a pszichodermatológiai megbetegedéseket négy fő csoport és további alcsoportok szerint osztályozzák. Cikkünkben bemutatjuk az új osztályozási rendszerre tett javaslatokat, valamint a pszichodermatológia, vagy pszichokután medicina tudományterületét, interdiszciplináris szemléletmódját, amely célul tűzte ki, hogy egyaránt figyelmet fordít a bőrgyógyászati megbetegedések biológiai, pszichés, valamint szociális komponenseire. A klinikai praxis során a pszichodermatológiai szemléletmód és az interdiszciplináris – azaz komplex – kezelés hiányában sok esetben az érintett populáció állapotának stagnálását vagy romlását figyelhetjük meg. Ám a szakirodalmi eredmények alapján a pszichodermatológiai szemléletmód pszichoszociális tényezőinek integrálásával, például pszichoszociális állapotfelméréssel, és a hagyományos kezelést kiegészítő pszichoszociális kezelések segítségével a bőrgyógyászati megbetegedéssel küzdők állapota javítható. A bőrbetegséggel élők ellátásának javítására tett irány elvek szakirodalmi áttekintése alapján javasoljuk az egészségügyi ellátó személyzet és a szakemberek pszichodermatológiai edukációját, valamint a komplex ellátáshoz szükséges feltételek megteremtését.

Open access

A pikkelysömör pszichológiai vonatkozásai

The psychological issues of psoriasis

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Karina Kohutics
and
Adrien Rigó

A pikkelysömör a leggyakoribb autoinflammatorikus bőrbetegség. Krónikus bőrbetegség lévén a tünetek megfelelő menedzselése és a tünetmentes állapot elérése az elsődleges feladat, ami a modern kezelésekkel ma már megvalósulhat. A betegséggel együtt járó kihívások azonban jelentős életminőségromlással is társulhatnak. A tünetek miatt gyakran sérül a testkép, az énkép, a társas kapcsolatok és a mentális egészség, így az érintetteknek szükségük lehet a komplex ellátásra és a pszichológiai támogatásra is. Jelen tanulmány célja a betegség biopszichoszociális szempontú bemutatása, külön figyelmet szentelve a stressz potenciális szerepének, az életmódbeli faktoroknak és a lehetséges egészségpszichológiai intervencióknak.

Open access

Abstract

Background and aims

The present work studies the performances of Brazilian and Chinese Universities considering academic and industrial related products. A comparison of the behavior of Universities that belong to these two countries are important, because they have similar characteristics and both of them are considered to be emergent countries, being part of the group known as BRICS.

Methods

The data is obtained from the “U-Multirank” in the years from 2017 to 2020, which are recent, but not yet affected by the pandemic, since the results for the year 2020 were obtained in 2019. This ranking used 36 Indicators in those years, with some of them related to academic production (number of papers published, citations received by the papers, etc); while some others are related to industrial products (number of patents obtained, citations made in patents, etc). This analysis is made for the average performances of Brazilian, Chinese and all the universities listed in the “U-Multirank” in the years under study.

Results

The results show the number of institutions listed every year and the average grades of Brazilian and Chinese institutions, as well as the world averages, in all the Indicators studied.

Conclusions

The results show that Chinese Institutions have a good balance in terms of quantity and quality of academic researches, with both numbers ahead of world averages. Brazil is better in quantity of publications compared to quality, having grades similar to China in number of publications and well above world averages, but the indicators “Citation Rate” and “Top-cited” publications are well below world and Chinese averages.

Open access

Abstract

Workplace learning is always embedded in a context. The purpose of this study is to compare the characteristics of workplace learning in the market, public and civil sectors with the tool of literature review, and to identify the most important contextual factors for learning practice and effectiveness. The article thus contributes to the scientific discourse in the field of knowledge management and workplace learning research. In the following study, drawing upon classic literature and current empirical research findings, the characteristics of workplace learning in various sectors are first outlined along the themes of knowledge management, knowledge sharing, innovation, organizational learning, the purpose of learning, and the most significant knowledge elements. Subsequently, the main differences are summarized. Finally, factors for the analysis of comparative research on workplace learning are proposed, spanning individual, individual and organizational, organizational, and organizational and system levels.

Open access

Az épített történeti környezetek konnotatív jelentése: műemléki szakértők és nem szakértők jelentésdimenzióinak feltárása

The connotative meaning of built historic environments: exploring heritage professionals' and laypeople's dimensions of meaning

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Barbara Fogarasi
,
Iván Zsolt Berze
, and
Andrea Dúll

Háttér és célkitűzések: Az épített környezet jelenlétét gyakran nem tudatosuló módon élik meg az emberek, miközben az épületek, terek sok szinten befolyásolják az aktuális érzelmi állapotot, a viselkedést, a jóllétet stb. A történeti épületek és helyszínek hatása abból a szempontból is hangsúlyos, hogy meghatározzák az emberek egyéni és kollektív identitását. A műemlékekkel való foglalkozás egyfelől a témában képzett szakemberek tisztje, akik számára az épületből, a helyszínből fakadó történetiség és hitelesség a legfontosabb, másfelől a nem szakértők, a laikusok ugyanazon épülethez a mindennapi életben átélt értékeket és (konnotatív) jelentéseket társítanak. Módszer: Kutatásunkban ezen eltérő konnotatív jelentések feltárására az általunk fejlesztett szemantikus differenciál mérőeszközt alkalmazzuk. Tanulmányunkban a kifejezetten műemlékekre alkalmazható skála fejlesztésének módszertani lépéseit és a mérőeszköz két mintán (műemléki szakértő és laikus) való alkalmazásából kapott eredmények összehasonlítását mutatjuk be. Eredmények: A főkomponens-elemzés során szakértők esetében hat (arousal-kogníció, komplexitás, emberközeliség, érték, állag-hangulat, hitelesség), laikusok esetében négy komponenst (érték, komplexitás, emberközeliség, állag) kaptunk. Következtetések: Eredményeink szerint a műemléki szakértők ugyan kifinomultabban gondolkodnak a műemlékekről, de több komponens esetében a laikusokéhoz nagyon hasonló módon jelentek meg a melléknévpárok, jelezve a szakemberek és a laikus használók kapcsolódásának lehetőségét a látens érzelmi viszonyulások szintjén. A szakmai értékek mellett megjelenő pszichológiai jelentések feltárásával, az épülethasználók bevonásával, a mindennapi emberek helyidentitásának és helykötődésének megerősítésével hosszú távon mindenki – a laikus helyhasználók, a szakemberek és a történeti épületek – jól járhat.

Open access