Browse Our Latest Psychology and Behavioral Science Journals

Psychological journals are peer-reviewed, interdisciplinary journals that publish original work in some areas of psychology. The most common publications include cognitive, health and clinical psychology, applied, developmental, biological, social, experimental, and educational psychology, and psychoanalysis.

Behavioral Sciences

You are looking at 191 - 200 of 1,525 items for

  • Refine by Access: Content accessible to me x
Clear All
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Georgina Csordás
,
Balázs Matuszka
,
Viola Sallay
, and
Tamás Martos

Háttér és célkitűzések

Az Öndetermináció Elmélete egyre több munka- és szervezetpszichológiával kapcsolatos pozitív pszichológiai megközelítésű kutatás alapját képezi. Az elmélet szerint a pszichológiai alapszükségletek (autonómia, kompetencia és kapcsolódás) kielégítettsége vitális szerepet tölt be a munkahelyi jóllétben. Az eddigi hazai és nemzetközi kutatások alapján a konstruktumok pozitív összefüggést mutattak a jólléttel, valamint a munkával való elégedettséggel, és alacsonyabb munkahelyelhagyási szándékkal jártak. Jelen kutatás célja a Pszichológiai Alapszükségletek a Munkában Kérdőív magyar nyelvre való adaptálásának közlése, a mérőeszköz pszichometriai mutatóinak feltárása.

Módszer

A kutatás mintáját magyar munkavállalók adták (N = 681, 66% nő, átlagéletkor = 38,6 év, SD = 11,39 év). Az online kérdőíves adatfelvétel során a Pszichológiai Alapszükségletek a Munkában Kérdőív mellett a Munkával Való Elégedettség Kérdőív, valamint a Munka Értelmessége Kérdőív is szerepelt. A kérdőív faktorstruktúráját megerősítő faktoranalízissel ellenőriztük.

Eredmények

A megerősítő faktoranalízis során a háromdimenziós faktorstruktúra jó illeszkedést mutatott, valamint a kérdőív megbízhatósága és érvényessége is megfelelő volt, pozitív együttjárást találtunk mindhárom pszichológiai alapszükséglet kielégítettsége és a munkával való elégedettség, illetve a munka értelmességének megélése között, valamint negatív együttjárást a munkahelyelhagyás szándékával.

Következtetések

A Pszichológiai Alapszükségletek a Munkában Kérdőív a gyakorlatban is jól alkalmazható mérőeszköz, mellyel kvantifikálható az autonómia, a kompetencia és a kapcsolódás alapszükségletének a munkavállaló által megélt kielégítettsége. Kutatásunk megerősíti, hogy ezek a tapasztalatok alapvetőek az optimális munkahelyi működéshez.

Open access

A testdiszmorfiás zavar pszichológiai vonatkozásai

Psychological aspects of body dysmorphic disorder

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Beáta Szászi
and
Pál Szabó

A testdiszmorfiás zavar (BDD) nagy szenvedéssel, a pszichológiai és szociális funkciók súlyos károsodásával jár. A pszichiátriai betegség központi tünete a saját test észlelésének súlyos zavara, amely alacsony önértékeléshez, szorongáshoz, depresszióhoz, szociális izolációhoz vezet, mindez akadályozza a továbbtanulást, munkavégzést, családalapítást. Nagy a pszichiátriai komorbiditás és az öngyilkosság miatti halálozás kockázata. A betegség nozológiai helyzete a DSM-5-ben megváltozott. Kialakulásában és fennmaradásában biológiai, pszichológiai, környezeti és szociokulturális tényezők játszanak szerepet. A szerzők célkitűzése a pszichológiai tényezők áttekintése. A legfeltűnőbb tünet, a testképzavar hátterében a kognitív funkciók (észlelés, figyelem, információfeldolgozás, végrehajtó működés) jellegzetes megváltozását feltételezik. Legtöbbet az arcészlelést és az érzelemfelismerést vizsgálták. Az érzelemszabályozás zavara is hajlamosít BDD-re. Jellegzetes személyiségvonások: félénkség, érzékenység a visszautasításra, kritikára, alacsony önértékelés, perfekcionizmus. Domináló érzésük, a szégyen meggátolja, hogy segítséget kérjenek. A betegség korán, többnyire serdülőkorban (átlagosan 16,7 éves korban) kezdődik. Gyakoriak a korai életévekben átélt traumatikus élmények, stresszel teli életesemények, a testtel kapcsolatos kellemetlen megjegyzések. A BDD-sek gyakrabban számolnak be érzelmi, fizikai és szexuális abúzusról. Figyelemre méltó, hogy a zaklatásnak nemcsak áldozatai, hanem gyakran elkövetői is. A társas környezetnek is etiológiai szerepet tulajdonítanak. Ez a közösségi médiában is megvalósulhat (Facebook, Instagram, Snapchat, TikTok). A prevalencia az általános népességben 2%, pszichiátriai fekvőbetegeknél 7,4%, kozmetikai sebészeti és bőrgyógyászati betegeknél 10% feletti. Az elmúlt években gyakoribbá vált, a COVID-érában megjelent a „snapchat diszmorfia” és a „zoom diszmorfia”. Az SSRI-típusú antidepresszívumok és a kognitív viselkedésterápia hatékonysága igazolt. Ígéretes az elfogadás-elköteleződés terápiája, a metakognitív terápia és a már bevált terápiás módszerek online változatai. A pszichológiai tényezők bármelyike lehet a terápia és megelőzés célpontja.

Open access

Abstract

Objective

This study sought to investigate brain responses to positive and negative events in individuals with internet gaming disorder (IGD) during real gaming as a direct assessment of the neural features of IGD. This investigation reflects the neural deficits in individuals with IGD while playing games, providing direct and effective targets for prevention and treatment of IGD.

Methods

Thirty subjects with IGD and fifty-two matched recreational game use (RGU) subjects were scanned while playing an online game. Abnormal brain activities during positive and negative events were detected using a general linear model. Functional connectivity (FC) and correlation analyses between neural features and addiction severity were conducted to provide additional support for the underlying neural features.

Results

Compared to the RGU subjects, the IGD subjects exhibited decreased activation in the dorsolateral prefrontal cortex (DLPFC) during positive events and decreased activation in the middle frontal gyrus (MFG), precentral gyrus and postcentral gyrus during negative events. Decreased FC between the DLPFC and putamen during positive events and between the MFG and amygdala during negative events were observed among the IGD subjects. Neural features and addiction severity were significantly correlated.

Conclusions

Individuals with IGD exhibited deficits in regulating game craving, maladaptive habitual gaming behaviors and negative emotions when experiencing positive and negative events during real game-playing compared to RGU gamers. These abnormalities in neural substrates during real gaming provide direct evidence for explaining why individuals with IGD uncontrollably and continuously engage in game playing, despite negative consequences.

Open access

A perfekcionista énbemutatás jellemzői magyar tanulók körében

Perfectionistic self-presentation among Hungarian students

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Zoltán Nagy-Szabó
and
Éva D. Molnár

Háttér és célkitűzések

A perfekcionista énbemutatás viszonylag kevésbé kutatott területnek számít a perfekcionizmus szakirodalmában. Azokat a személyközi megnyilvánulásokat foglalja magában, melyekkel a perfekcionisták a saját megítélésüket próbálják javítani (pl. környezetük előtt elrejtik tökéletlenségeiket, egy idealizált képet mutatnak magukról). Kutatásunk célja az volt, hogy megvizsgáljuk a perfekcionista énbemutatás összefüggéseit a társas önértékeléssel, az önhátráltatással, valamint a tanulmányi elégedettséggel és néhány családi háttértényezővel, hogy ezáltal komplexebb képet kapjunk a perfekcionista viselkedés jellemzőiről.

Módszer

Az adatgyűjtés 2019 szeptemberétől decemberig tartott, és 192 középiskolás diák vett benne részt online (N = 124) és papír (N = 68) alapon. Kérdőívcsomagunk a perfekcionista énbemutatás (PSPS-JR, 2011), a társas önértékelés (SSES, 2011) és az iskolai önhátráltatás (ASHS, 2001) magyarra fordított változatait, valamint 11 iskolai elégedettséggel és továbbtanulással kapcsolatos kérdést tartalmazott.

Eredmények

A kutatáshoz használt kérdőívek jóságmutatói mind megfelelőek voltak. A perfekcionista énbemutatás mindhárom dimenziója direkt hatással van a tanulók társas önértékelésére, amit az önhátráltatás mediáló hatása nem befolyásol. A perfekcionista énbemutatás a 14–15 évesek körében volt a legjellemzőbb, és a lányok mutatták a legmagasabb értékeket a hibák elrejtése alskálán. Az önhátráltatás magasabb énreklámozással, hibák elrejtésével és alacsonyabb iskolai elégedettséggel járt együtt. A pozitív tanulmányi attitűd (iskolába járás szeretete, jó jegy fontossága, iskolai teljesítménnyel való elégedettség, továbbtanulási szándék) az énreklámozásnak pozitív, az önhátráltatásnak negatív előrejelzője.

Következtetések

Eredményeink alapján a perfekcionista énbemutatás társas önértékelésre gyakorolt direkt hatása miatt érdemes a jövőben nagyobb hangsúlyt fektetni a perfekcionista énbemutatás társas aspektusainak feltárására.

Open access

Abstract

Background and aims

Gender nonconformity (GNC), which refers to an individual's expression of gender that does not align with the socially prescribed norms for their biological sex, may be associated with adverse behavioral problems, such as problematic smartphone use (PSU) and problematic internet use (PIU). This study examined the associations between GNC and PSU and GNC and PIU among Chinese adolescents.

Methods

This cross-sectional study utilized data from the 2021 School-based Chinese Adolescents Health Survey, recruiting 23,054 eligible adolescents aged 11 to 21, with an average age of 14.9 (SD: 1.7) years from 504 classes in 84 public high schools across 7 cities in China. Gender nonconformity, PSU/PIU, and demographics were measured. Mixed-effect linear regression models were performed.

Results

Among the participants (51.0% male), 5.3% reported high GNC and 26.9% reported moderate GNC. After adjusting for covariates, high GNC was significantly and positively associated with PSU (Β = 1.11, 95% CI = 0.49–1.72) and PIU severity (Β = 2.16, 95% CI = 1.40–2.93). Stratified analyses indicated that the associations between GNC and PSU differed between males and females, with a significant association observed only among male students (Β = 1.91, 95% CI = 0.97–2.86).

Discussion and conclusions

GNC is positively associated with the severity of PSU and PIU among Chinese adolescents, with male gender-nonconforming adolescents being more vulnerable to PSU. These results highlight the importance of implementing education on gender expression diversity in schools to create an inclusive school environment, which may potentially help prevent PSU and PIU among gender-nonconforming adolescents.

Open access

Az autizmus és a tehetség kapcsolata neuropszichológiai megközelítésben

The relationship between autism and giftedness in a neuropsychological approach

Magyar Pszichológiai Szemle
Author:
Éva Gyarmathy

A tanulmány a neurológiai alapú teljesítményzavarok, kiemelten az autizmus idegrendszeri fejlődési jellemzőinek a tehetségfejlődés szempontjából történő áttekintése. Az elemzés kiterjed az autizmus és intelligencia kapcsolatára a végrehajtó funkciók, a mintázatfelismerés, a szisztematizálás és a beszéd szerepének kiemelésével és a komplex fejlesztési eljárások hatásának bemutatására. Kiemelt kérdéskör a kreativitás, amely a neuroatipikus fejlődés esetén szintén eltér a szokásostól, és kapcsolatot mutat a pszichotikus állapotokkal. A feltárt összefüggések jelzik, hogy mely tényezők tekintetében van különös gondosságra szükség, amikor az atipikus idegrendszeri fejlődés kiemelkedő képességekkel és erős fejlődésre való törekvéssel párosul. A korai beavatkozás és a környezeti tényezők döntő szerepet játszhatnak a különleges képességnek tehetség irányú fejlődésében. Az autizmus jellemzői mentén a tehetséggondozás számára konkrét lehetőségeket ismertetünk.

Open access

Diák kiégés hagyományos és alternatív pedagógiai programú oktatási intézményekben

Student burnout in schools using traditional and alternative educational programs

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Kitti Kóródi
,
Balázs Jagodics
,
Éva Szabó
,
Nóra Kunos
, and
Márta Fülöp

Háttér és célkitűzések

A diákok iskolai kiégésének kutatása mára már bekerült a pszichológiai kutatások fókuszába. A középiskolás diákok esetében is megfigyelhető a jelenség, amit a számukra kialakított mérőeszközökkel bizonyítani is lehet. Feltáró jellegű kutatásunkban arra a kérdésre kerestük a választ, hogy az iskola egyes jellemzői összefüggést mutatnak-e a kiégés mértékével.

Módszer

Kérdőíves kutatásunkban a magyar nyelvre adaptált Diák Kiégés Kérdőívet használtuk (Salmela-Aro, Kiuru, Pietikäinen és Jokela, 2008; Salmela-Aro, Kiuru, Leskinen és Nurmi, 2009; magyar változat: Jagodics, Kóródi és Szabó, 2021). A vizsgálatba középiskolás diákokat vontunk be (N = 2,205), akik eltérő követelményeket támasztó iskolatípusokban tanulnak az iskola jellegét tekintve (szakgimnázium [N = 741]; gimnázium [N = 898]; magasan teljesítő gimnázium [N = 327]; Waldorf-gimnázium [N = 81] és egyéb alternatív gimnázium [N = 151], másrészt megkülönböztethetők hagyományos vagy alternatív pedagógiai program szerint.

Eredmények

Elemzéseink szerint a diákok kiégéspontszáma a szakgimnáziumban tanulók esetében a legmagasabb, míg a legalacsonyabb kiégéspontszám a Waldorf-program alapján működő iskolák tanulóira jellemző. Emellett a középiskolás lányokra magasabb kiégés jellemző, mint a középiskolás fiúkra, amely különbségek iskolatípustól függően eltérőek.

Következtetések

A kutatásunk eredménye cáfolta azt a széles körben elterjedt nézetet, hogy a magas követelményeket támasztó, országosan is kiemelkedő intézmények tanulói lennének a leginkább kiégettek. Sokkal inkább úgy tűnik, hogy a kiégettség a követelmények és erőforrások egyenlőtlenségével magyarázható, amely a szakgimnáziumokban lehet a legerőteljesebb.

Open access
Journal of Behavioral Addictions
Authors:
Monja Hoven
,
Alejandro Hirmas
,
Jan Engelmann
, and
Ruth J. van Holst

Abstract

Background and aims

People with Gambling Disorder (GD) often make risky decisions and experience cognitive distortions about gambling. Moreover, people with GD have been shown to be overly confident in their decisions, especially when money can be won. Here we investigated if and how the act of making a risky choice with varying monetary stakes impacts confidence differently in patients with GD (n = 27) relative to healthy controls (HCs) (n = 30).

Methods

We used data from our previous mixed-gamble study, in which participants were given the choice of a certain option or a 50/50 gamble with potential gains or losses, after which they rated their confidence.

Results

While HCs were more confident when making certain than risky choices, GD patients were specifically more confident when making risky choices than certain choices. Notably, relative to HCs, confidence of patients with GD decreased more strongly with higher gain values when making a certain choice, suggesting a stronger fear of missing out or “anticipated regret” of missing out on potential gains when rejecting the risky choice.

Discussion

The current findings highlight the potential relevance of confidence and “regret” as cognitive mechanisms feeding into excessive risk-taking as seen in GD. Moreover, this study adds to the limited previous work investigating how confidence is affected in value-based risky contexts.

Open access
Journal of Psychedelic Studies
Authors:
Stacey B. Armstrong
,
Adam W. Levin
,
Yitong Xin
,
Jordan C. Horan
,
Jason Luoma
,
Paul Nagib
,
Brian Pilecki
, and
Alan K. Davis

Abstract

Background and aims

Because psychedelic-assisted therapy (PAT) is likely to be provided by interdisciplinary professional teams comprised of social workers, psychologists, and psychiatrists, understanding the acceptability of this treatment approach among these professional disciplines is essential as the treatment advances through approval processes at the Food and Drug Administration.

Methods

The study includes data from three separate survey studies investigating the attitudes and beliefs about PAT among national samples of social workers (n = 309), psychiatrists (n = 181), and psychologists (n = 366). The combined sample (n = 856) was predominantly female (64.3%), with a mean age of 49 (SD = 16.13), and 17 (SD = 13.56) years of professional experience.

Results

There were no significant differences between groups in confidence that PAT would be effective. However, there were significant between-group differences in psychiatrists' understanding of PAT compared to social workers. Next, psychologists' mean ratings of the acceptability of PAT were significantly greater than social workers' ratings. Mean ratings about believing that PAT was a reasonable treatment approach were higher among psychologists compared to social workers and psychiatrists. Additionally, mean ratings regarding the disadvantages of PAT were significantly greater among social workers compared to psychologists and psychiatrists. Lastly, social workers' ratings that PAT could permanently improve clients' lives were significantly lower than psychiatrists and psychologists.

Conclusions

Findings help elucidate overall impressions of PAT among disciplines likely involved in providing this treatment should it be approved and suggest the need for education and training across professions. However, given the inconsistencies across disciplines, more research is needed to inform successful interdisciplinary training programs and better understand potential barriers to dissemination of this new treatment.

Open access