Browse Our Latest Psychology and Behavioral Science Journals
Psychological journals are peer-reviewed, interdisciplinary journals that publish original work in some areas of psychology. The most common publications include cognitive, health and clinical psychology, applied, developmental, biological, social, experimental, and educational psychology, and psychoanalysis.
Behavioral Sciences
Negative mystical experiences
Why methods for determining mysticality of psychedelic experiences should not include measuring positivity of mood
Abstract
I propose that positive mood should not be among the criteria for determining when or if psychedelic experiences are mystical. My primary reasons are: 1) unlike rare proposed mystical criteria such as feelings of self-dissolution and time-transcendence, positive mood does not clearly separate mystical experiences from other emotionally powerful experiences like being in love; 2) other proposed mystical criteria can occur with non-positive moods; and 3) it is not true that framing all mystical experiences with only positive mood is more pragmatic.
Behavioral addictions in the ICD-11: An important debate that is anticipated to continue for some time
Commentary to the debate: “Behavioral addictions in the ICD-11”
Abstract
The Journal of Behavioral Addictions featured a debate on the topic of “behavioral addictions in ICD-11” in 2022. Three main debate papers were published and a total of eleven commentaries. One main topic of considerations in the three debate papers and in the majority of commentaries was compulsive sexual behavior disorder. The debate was balanced, collegial and conducted at a high scientific level. Although there are some disagreements regarding specific details, all authors consider more research on behavioral addictions as important. This scientific debate has been and continues to be enormously important to behavioral addiction research and clinical practice.
Abstract
Background and Aims
Problem gambling constitutes a public health concern associated with psychopathological comorbidity, substance use, and financial difficulties. Most individuals with gambling problems avoid counseling services due to perceived stigma and their preference for self-reliance. Treatment accessibility could be improved through web-based interventions.
Methods
We recruited 360 individuals with gambling problems and randomized them to a web-based intervention (n = 185) or an active control group consisting of a self-help manual for problem gambling (n = 175). The primary outcome was the number of days of gambling in the last 30 days. Secondary outcomes included money spent in the last 30 days, time gambling in the last 7 days, gambling-related problems, consumption of alcohol and cigarettes, and psychopathological comorbidity measured at posttreatment and 6-month follow-up.
Results
The primary outcome decreased significantly for both groups, with no significant difference between the groups. There were significant group × time interactions according to the Gambling Symptom Assessment Scale (F = 8.83, p <0 .001), the Problem Gambling Severity Index (F = 3.54, p = 0.030), for cigarettes smoked in the last 7 days (F = 26.68, p < 0.001), the Patient Health Questionnaire-9 (F = 19.41, p <0 .001), and the Generalized Anxiety Disorder-7 (F = 41.09, p <0 .001) favoring the intervention group. We experienced an overall high dropout rate (76%).
Conclusions
Win Back Control seems to be an effective low-threshold treatment option for individuals with gambling problems that might otherwise be unapproachable for outpatient treatment services. Nevertheless, the high dropout rate should be considered when interpreting the study results, as they may have introduced a degree of variability.
A Pszichológiai Alapszükségletek a Munkában Kérdőív pszichometriai mutatóinak és validitásának vizsgálata
Psychometric indicators of the Basic Psychological Needs at Work Scale
Háttér és célkitűzések
Az Öndetermináció Elmélete egyre több munka- és szervezetpszichológiával kapcsolatos pozitív pszichológiai megközelítésű kutatás alapját képezi. Az elmélet szerint a pszichológiai alapszükségletek (autonómia, kompetencia és kapcsolódás) kielégítettsége vitális szerepet tölt be a munkahelyi jóllétben. Az eddigi hazai és nemzetközi kutatások alapján a konstruktumok pozitív összefüggést mutattak a jólléttel, valamint a munkával való elégedettséggel, és alacsonyabb munkahelyelhagyási szándékkal jártak. Jelen kutatás célja a Pszichológiai Alapszükségletek a Munkában Kérdőív magyar nyelvre való adaptálásának közlése, a mérőeszköz pszichometriai mutatóinak feltárása.
Módszer
A kutatás mintáját magyar munkavállalók adták (N = 681, 66% nő, átlagéletkor = 38,6 év, SD = 11,39 év). Az online kérdőíves adatfelvétel során a Pszichológiai Alapszükségletek a Munkában Kérdőív mellett a Munkával Való Elégedettség Kérdőív, valamint a Munka Értelmessége Kérdőív is szerepelt. A kérdőív faktorstruktúráját megerősítő faktoranalízissel ellenőriztük.
Eredmények
A megerősítő faktoranalízis során a háromdimenziós faktorstruktúra jó illeszkedést mutatott, valamint a kérdőív megbízhatósága és érvényessége is megfelelő volt, pozitív együttjárást találtunk mindhárom pszichológiai alapszükséglet kielégítettsége és a munkával való elégedettség, illetve a munka értelmességének megélése között, valamint negatív együttjárást a munkahelyelhagyás szándékával.
Következtetések
A Pszichológiai Alapszükségletek a Munkában Kérdőív a gyakorlatban is jól alkalmazható mérőeszköz, mellyel kvantifikálható az autonómia, a kompetencia és a kapcsolódás alapszükségletének a munkavállaló által megélt kielégítettsége. Kutatásunk megerősíti, hogy ezek a tapasztalatok alapvetőek az optimális munkahelyi működéshez.
A testdiszmorfiás zavar pszichológiai vonatkozásai
Psychological aspects of body dysmorphic disorder
A testdiszmorfiás zavar (BDD) nagy szenvedéssel, a pszichológiai és szociális funkciók súlyos károsodásával jár. A pszichiátriai betegség központi tünete a saját test észlelésének súlyos zavara, amely alacsony önértékeléshez, szorongáshoz, depresszióhoz, szociális izolációhoz vezet, mindez akadályozza a továbbtanulást, munkavégzést, családalapítást. Nagy a pszichiátriai komorbiditás és az öngyilkosság miatti halálozás kockázata. A betegség nozológiai helyzete a DSM-5-ben megváltozott. Kialakulásában és fennmaradásában biológiai, pszichológiai, környezeti és szociokulturális tényezők játszanak szerepet. A szerzők célkitűzése a pszichológiai tényezők áttekintése. A legfeltűnőbb tünet, a testképzavar hátterében a kognitív funkciók (észlelés, figyelem, információfeldolgozás, végrehajtó működés) jellegzetes megváltozását feltételezik. Legtöbbet az arcészlelést és az érzelemfelismerést vizsgálták. Az érzelemszabályozás zavara is hajlamosít BDD-re. Jellegzetes személyiségvonások: félénkség, érzékenység a visszautasításra, kritikára, alacsony önértékelés, perfekcionizmus. Domináló érzésük, a szégyen meggátolja, hogy segítséget kérjenek. A betegség korán, többnyire serdülőkorban (átlagosan 16,7 éves korban) kezdődik. Gyakoriak a korai életévekben átélt traumatikus élmények, stresszel teli életesemények, a testtel kapcsolatos kellemetlen megjegyzések. A BDD-sek gyakrabban számolnak be érzelmi, fizikai és szexuális abúzusról. Figyelemre méltó, hogy a zaklatásnak nemcsak áldozatai, hanem gyakran elkövetői is. A társas környezetnek is etiológiai szerepet tulajdonítanak. Ez a közösségi médiában is megvalósulhat (Facebook, Instagram, Snapchat, TikTok). A prevalencia az általános népességben 2%, pszichiátriai fekvőbetegeknél 7,4%, kozmetikai sebészeti és bőrgyógyászati betegeknél 10% feletti. Az elmúlt években gyakoribbá vált, a COVID-érában megjelent a „snapchat diszmorfia” és a „zoom diszmorfia”. Az SSRI-típusú antidepresszívumok és a kognitív viselkedésterápia hatékonysága igazolt. Ígéretes az elfogadás-elköteleződés terápiája, a metakognitív terápia és a már bevált terápiás módszerek online változatai. A pszichológiai tényezők bármelyike lehet a terápia és megelőzés célpontja.
Abstract
Objective
This study sought to investigate brain responses to positive and negative events in individuals with internet gaming disorder (IGD) during real gaming as a direct assessment of the neural features of IGD. This investigation reflects the neural deficits in individuals with IGD while playing games, providing direct and effective targets for prevention and treatment of IGD.
Methods
Thirty subjects with IGD and fifty-two matched recreational game use (RGU) subjects were scanned while playing an online game. Abnormal brain activities during positive and negative events were detected using a general linear model. Functional connectivity (FC) and correlation analyses between neural features and addiction severity were conducted to provide additional support for the underlying neural features.
Results
Compared to the RGU subjects, the IGD subjects exhibited decreased activation in the dorsolateral prefrontal cortex (DLPFC) during positive events and decreased activation in the middle frontal gyrus (MFG), precentral gyrus and postcentral gyrus during negative events. Decreased FC between the DLPFC and putamen during positive events and between the MFG and amygdala during negative events were observed among the IGD subjects. Neural features and addiction severity were significantly correlated.
Conclusions
Individuals with IGD exhibited deficits in regulating game craving, maladaptive habitual gaming behaviors and negative emotions when experiencing positive and negative events during real game-playing compared to RGU gamers. These abnormalities in neural substrates during real gaming provide direct evidence for explaining why individuals with IGD uncontrollably and continuously engage in game playing, despite negative consequences.
A perfekcionista énbemutatás jellemzői magyar tanulók körében
Perfectionistic self-presentation among Hungarian students
Háttér és célkitűzések
A perfekcionista énbemutatás viszonylag kevésbé kutatott területnek számít a perfekcionizmus szakirodalmában. Azokat a személyközi megnyilvánulásokat foglalja magában, melyekkel a perfekcionisták a saját megítélésüket próbálják javítani (pl. környezetük előtt elrejtik tökéletlenségeiket, egy idealizált képet mutatnak magukról). Kutatásunk célja az volt, hogy megvizsgáljuk a perfekcionista énbemutatás összefüggéseit a társas önértékeléssel, az önhátráltatással, valamint a tanulmányi elégedettséggel és néhány családi háttértényezővel, hogy ezáltal komplexebb képet kapjunk a perfekcionista viselkedés jellemzőiről.
Módszer
Az adatgyűjtés 2019 szeptemberétől decemberig tartott, és 192 középiskolás diák vett benne részt online (N = 124) és papír (N = 68) alapon. Kérdőívcsomagunk a perfekcionista énbemutatás (PSPS-JR, 2011), a társas önértékelés (SSES, 2011) és az iskolai önhátráltatás (ASHS, 2001) magyarra fordított változatait, valamint 11 iskolai elégedettséggel és továbbtanulással kapcsolatos kérdést tartalmazott.
Eredmények
A kutatáshoz használt kérdőívek jóságmutatói mind megfelelőek voltak. A perfekcionista énbemutatás mindhárom dimenziója direkt hatással van a tanulók társas önértékelésére, amit az önhátráltatás mediáló hatása nem befolyásol. A perfekcionista énbemutatás a 14–15 évesek körében volt a legjellemzőbb, és a lányok mutatták a legmagasabb értékeket a hibák elrejtése alskálán. Az önhátráltatás magasabb énreklámozással, hibák elrejtésével és alacsonyabb iskolai elégedettséggel járt együtt. A pozitív tanulmányi attitűd (iskolába járás szeretete, jó jegy fontossága, iskolai teljesítménnyel való elégedettség, továbbtanulási szándék) az énreklámozásnak pozitív, az önhátráltatásnak negatív előrejelzője.
Következtetések
Eredményeink alapján a perfekcionista énbemutatás társas önértékelésre gyakorolt direkt hatása miatt érdemes a jövőben nagyobb hangsúlyt fektetni a perfekcionista énbemutatás társas aspektusainak feltárására.
Abstract
Background and aims
Gender nonconformity (GNC), which refers to an individual's expression of gender that does not align with the socially prescribed norms for their biological sex, may be associated with adverse behavioral problems, such as problematic smartphone use (PSU) and problematic internet use (PIU). This study examined the associations between GNC and PSU and GNC and PIU among Chinese adolescents.
Methods
This cross-sectional study utilized data from the 2021 School-based Chinese Adolescents Health Survey, recruiting 23,054 eligible adolescents aged 11 to 21, with an average age of 14.9 (SD: 1.7) years from 504 classes in 84 public high schools across 7 cities in China. Gender nonconformity, PSU/PIU, and demographics were measured. Mixed-effect linear regression models were performed.
Results
Among the participants (51.0% male), 5.3% reported high GNC and 26.9% reported moderate GNC. After adjusting for covariates, high GNC was significantly and positively associated with PSU (Β = 1.11, 95% CI = 0.49–1.72) and PIU severity (Β = 2.16, 95% CI = 1.40–2.93). Stratified analyses indicated that the associations between GNC and PSU differed between males and females, with a significant association observed only among male students (Β = 1.91, 95% CI = 0.97–2.86).
Discussion and conclusions
GNC is positively associated with the severity of PSU and PIU among Chinese adolescents, with male gender-nonconforming adolescents being more vulnerable to PSU. These results highlight the importance of implementing education on gender expression diversity in schools to create an inclusive school environment, which may potentially help prevent PSU and PIU among gender-nonconforming adolescents.
Az autizmus és a tehetség kapcsolata neuropszichológiai megközelítésben
The relationship between autism and giftedness in a neuropsychological approach
A tanulmány a neurológiai alapú teljesítményzavarok, kiemelten az autizmus idegrendszeri fejlődési jellemzőinek a tehetségfejlődés szempontjából történő áttekintése. Az elemzés kiterjed az autizmus és intelligencia kapcsolatára a végrehajtó funkciók, a mintázatfelismerés, a szisztematizálás és a beszéd szerepének kiemelésével és a komplex fejlesztési eljárások hatásának bemutatására. Kiemelt kérdéskör a kreativitás, amely a neuroatipikus fejlődés esetén szintén eltér a szokásostól, és kapcsolatot mutat a pszichotikus állapotokkal. A feltárt összefüggések jelzik, hogy mely tényezők tekintetében van különös gondosságra szükség, amikor az atipikus idegrendszeri fejlődés kiemelkedő képességekkel és erős fejlődésre való törekvéssel párosul. A korai beavatkozás és a környezeti tényezők döntő szerepet játszhatnak a különleges képességnek tehetség irányú fejlődésében. Az autizmus jellemzői mentén a tehetséggondozás számára konkrét lehetőségeket ismertetünk.
Diák kiégés hagyományos és alternatív pedagógiai programú oktatási intézményekben
Student burnout in schools using traditional and alternative educational programs
Háttér és célkitűzések
A diákok iskolai kiégésének kutatása mára már bekerült a pszichológiai kutatások fókuszába. A középiskolás diákok esetében is megfigyelhető a jelenség, amit a számukra kialakított mérőeszközökkel bizonyítani is lehet. Feltáró jellegű kutatásunkban arra a kérdésre kerestük a választ, hogy az iskola egyes jellemzői összefüggést mutatnak-e a kiégés mértékével.
Módszer
Kérdőíves kutatásunkban a magyar nyelvre adaptált Diák Kiégés Kérdőívet használtuk (Salmela-Aro, Kiuru, Pietikäinen és Jokela, 2008; Salmela-Aro, Kiuru, Leskinen és Nurmi, 2009; magyar változat: Jagodics, Kóródi és Szabó, 2021). A vizsgálatba középiskolás diákokat vontunk be (N = 2,205), akik eltérő követelményeket támasztó iskolatípusokban tanulnak az iskola jellegét tekintve (szakgimnázium [N = 741]; gimnázium [N = 898]; magasan teljesítő gimnázium [N = 327]; Waldorf-gimnázium [N = 81] és egyéb alternatív gimnázium [N = 151], másrészt megkülönböztethetők hagyományos vagy alternatív pedagógiai program szerint.
Eredmények
Elemzéseink szerint a diákok kiégéspontszáma a szakgimnáziumban tanulók esetében a legmagasabb, míg a legalacsonyabb kiégéspontszám a Waldorf-program alapján működő iskolák tanulóira jellemző. Emellett a középiskolás lányokra magasabb kiégés jellemző, mint a középiskolás fiúkra, amely különbségek iskolatípustól függően eltérőek.
Következtetések
A kutatásunk eredménye cáfolta azt a széles körben elterjedt nézetet, hogy a magas követelményeket támasztó, országosan is kiemelkedő intézmények tanulói lennének a leginkább kiégettek. Sokkal inkább úgy tűnik, hogy a kiégettség a követelmények és erőforrások egyenlőtlenségével magyarázható, amely a szakgimnáziumokban lehet a legerőteljesebb.
