Browse Our Latest Psychology and Behavioral Science Journals
Psychological journals are peer-reviewed, interdisciplinary journals that publish original work in some areas of psychology. The most common publications include cognitive, health and clinical psychology, applied, developmental, biological, social, experimental, and educational psychology, and psychoanalysis.
Behavioral Sciences
A mentalizáció multidimenzionális kérdőívének (MMQ) magyar nyelvű adaptációja serdülők és fiatal felnőttek körében
Hungarian validation of the Multidimensional mentalization Questionairre (MMQ) among adolescents and young adults
Háttér
A mentalizáció a társas együttműködés optimalizálásának sajátos, többdimenziós eszköze, harmonikus működése jelzi az interperszonális és önszervező készségek megfelelő működését. A Mentalizáció multidimenzionális kérdőívének eredeti olasz nyelvű változata a serdülőkori mentalizáció színvonalát vizsgálja. Célunk egy olyan kérdőív validálása volt, amely lehetőséget ad a mentalizálás pozitív aspektusainak, személyes erőforrásainak feltárására.
Módszer
A vizsgálatban összesen 1477 fő vett részt, serdülők (N = 850, M életkor = 16,42, SD = 1,54) és fiatal felnőttek (N = 627, M életkor = 23,75, SD = 3,43), ebből 39% férfi és 61% nő, az átlagéletkor 19,53 év (SD = 4,41). A résztvevők kitöltötték a Mentalizáció multidimenzionális kérdőívének magyar változata mellett a Multidimenzionális Társas Támogatás kérdőívet, Az általános énhatékonyság és a Rosenberg Önértékelés Skálát. A szegényes mentalizáció vizsgálatához bevontuk a Torontói Alexitímia Skálát és a Barratt-féle Impulzivitás Skálát. Ellenőriztük a kérdőív szerkezetét és megbízhatóságát, illetve a többi demográfiai és pszichológiai változóval való kapcsolatát.
Eredmények
Vizsgálatunk megerősítette az eredeti hatfaktoros, bifaktoros szerkezetet, amelyet a reflektivitás, énerő, kapcsolati összehangolódás, kapcsolati diszkomfort, bizalmatlanság és érzelmi diszkontroll skálák alkotnak, a teljes kérdőív 33 tételt tartalmaz. A többszempontú varianciaanalízis szignifikáns főhatást mutatott ki a korosztály tekintetében, ugyanakkor a korosztály és a nem kereszthatás is szignifikánsnak bizonyult. A mentalizáció sikerességét jelző alskálái pozitív irányú összefüggést jeleznek az énhatékonysággal és az önértékeléssel, és negatív irányú kapcsolat látható az impulzivitás és az alexitímia skáláival. A szegényes mentalizációt jelző alskálák esetén ezek az összefüggések fordított irányúak.
Következtetések
Az eredmények alapján a kérdőív alkalmas a serdülők és fiatal felnőttek mentalizációjának vizsgálatára. A Cronbach-alfa-mutatók alapján a kérdőív belső megbízhatósága megfelelő mértékű, alkalmas további kutatásokban való alkalmazásra.
Abstract
Background and aims
The Pavlovian-to-instrumental transfer (PIT) effect is a phenomenon that Pavlovian conditioned cues that could influence one's instrumental behavior. In several substance and behavioral addictions, such as tobacco use disorder and gambling disorder, addiction-related cues could promote independently trained instrumental drug-seeking/drug-taking behaviors, indicating a specific PIT effect. However, it is unclear whether Internet gaming disorder (IGD) would show a similar change in PIT effects as other addictions. The study aimed to explore the specific PIT effects in IGD.
Methods
We administrated a PIT task to individuals with IGD (n = 40) and matched health controls (HCs, n = 50), and compared the magnitude of specific PIT effects between the two groups. The severity of the IGD symptoms was assessed by the Chinese version 9-item Internet Gaming Disorder Scale (IGDS) and the Internet Addiction Test (IAT).
Results
We found that: (1) related to the HCs group, the IGD group showed enhanced specific PITgame effects, where gaming-related cues lead to an increased choice rate of gaming-related responses; (2) in the IGD group, the magnitude of specific PITgame effects were positively correlated with IAT scores (rho = 0.39, p = 0.014).
Discussion and Conclusions
Individuals with IGD showed enhanced specific PIT effects related to HCs, which were associated with the severity of addictive symptoms. Our results highlighted the incentive salience of gaming-related cues in IGD.
Abstract
Background and aims
Gaming disorder (GD) is a mental health concern that has been heavily contested by experts. This scoping review synthesizes the literature to identify the structural features of video game design that can contribute to GD. Furthermore, a taxonomy of the structural features implicated with GD is proposed, revised from earlier work.
Methods
Seven databases, in addition to Google Scholar, were searched. Peer-reviewed studies were included if they assessed a link between gaming structural characteristics and GD or a proxy. The final pool included 105 articles.
Results
Avatar creation and customizability, multiplayer characteristics, and reward and punishment features were highly represented in the literature. There was no evidence for three categories in the original taxonomy: support network features, sexual content, and explicit language. Furthermore, structural feature sub-categories emerged that were absent from the previous taxonomy, such as general socialization features, type of virtual world, and in-game currency. Manipulation and control features and presentation features were less represented than social features, narrative and identity features, and reward and punishment features. The reviewers propose two broad classes of addictive gaming structural features: ‘features enhancing in-game immersion and realism’ and ‘gambling-like features’.
Discussion and conclusions
Numerous studies found a relationship between social, narrative and identity, and reward and punishment structural characteristics with GD. Two broad classes of gaming structural features were associated with addiction. The first, ‘features enhancing in-game immersion and realism,’ including social gameplay, avatar creation, storytelling, and graphics/sound. The second, ‘gambling-like features,’ included different mechanisms of rewards-and-punishment.
Abstract
Background and aims
Self-exclusion in gambling disorder (GD) is considered a measure to decrease the negative consequences of gambling behavior. Under a formal self-exclusion program, gamblers request to be banned from accessing to the gambling venues or online gambling.
The aims of the present study are
1) to determine sociodemographic characteristics of a clinical sample of seeking-treatment patients with GD who are self-excluded before arriving at the care unit; 2) to identify personality traits and general psychopathology of this clinical population; 3) to analyze the response to treatment, in terms of relapses and dropouts.
Methods
1,416 adults seeking treatment for GD, who are self-excluded completed screening tools to identify GD symptomatology, general psychopathology, and personality traits. The treatment outcome was measured by dropout and relapses.
Results
Self-exclusion was significantly related to female sex and a high sociodemographic status. Also, it was associated with a preference for strategic and mixed gambling, longest duration and severity of the disorder, high rates of general psychopathology, more presence of illegal acts and high sensation seeking rates. In relation to treatment, self-exclusion was associated with low relapse rates.
Conclusions
The patients who self-exclude before seeking treatment have a specific clinical profile, including high sociodemographic status, highest severity of GD, more years of evolution of the disorder and high emotional distress rates; however, these patients' presents better response to treatment. Clinically, it could be expected that this strategy could be used as a facilitating variable in the therapeutic process.
Abstract
Background and aims
The study aims to thoroughly understand the causal and precedent modifiable risk or protective factors for Internet Gaming Disorder (IGD), a newly defined and prevalent mental disorder.
Methods
We performed a systematic review on quality-designed longitudinal studies based on five online databases: MEDLINE, PsycINFO, Embase, PubMed, and Web of Science. Studies were included in the meta-analysis if they addressed IGD, adopted longitudinal, prospective, or cohort study designs, presented modifiable factors of IGD, and reported the effect sizes for correlations. Pooled Pearson's correlations were calculated using the random effects model.
Results
Thirty-nine studies with 37,042 subjects were included. We identified 34 modifiable factors, including 23 intrapersonal factors (e.g., gaming time, loneliness, etc.), 10 interpersonal factors (e.g., peer relationship, social support, etc.), and 1 environmental factor (i.e., school engagement). Age, the male ratio, study region, and study years were significant moderators.
Discussion and conclusions
Intrapersonal factors were stronger predictors than interpersonal and environmental factors. It may imply that individual-based theories are more powerful to explain the development of IGD. Longitudinal research on the environmental factors of IGD was lacking; more studies are warranted. The identified modifiable factors would help to guide effective interventions for IGD reduction and prevention.
Acute mental benefits of aquatic exercises in middle-aged women
A vízitorna akut mentális előnyei középkorú nőknél
ABSTRACT
Background and aims: Aquatic exercises are popular leisure activities worldwide, primarily among women. These activities are especially beneficial for aging people and individuals having difficulties performing land-based exercises. Their physical health benefits have already been documented in the academic literature, but research on their mental health effects is still non-existent. However, leisure exercises promoting mental health are advantageous in a fast-paced and often stressful world. Therefore, in this in-situ (natural life setting) field study, we examined the acute mental benefits of aquatic exercises in 30 voluntary consenting women having a mean age of 57.57 (SD = 12.67) years. Methods: Using a within-participants research design, the subjectively perceived feeling states and felt arousal, along with positive and negative affect, were recorded before and after exercise. Moreover, the personal expectancies regarding the expected feelings after exercise were assessed before the workout to determine the influence of anticipation effects. Results: The findings revealed that core affect and positive affect improved substantially from before to after exercise (p < .001), as confirmed by the large effect sizes (Cohen’s d > 0.80). Negative affect decreased nonsignificantly (p = .062), but it was already low before exercise. Although expectancy scores were high before the exercise class, they did not correlate (p > .05) with the dependent measures’ magnitude of changes (pre-class – post-class scores). Conclusions: These findings suggest that women who participate in an aquatic exercise class report experiencing significant positive changes in their feelings, demonstrating this popular exercise’s acute mental health benefits. Although further controlled research is needed in this area, the current results have promising implications for middle-aged women’s mental health preservation and promotion.
Az Etnikai Csoportok Identitása Kérdőív (MEIM-H) validálása és pszichometriai jellemzői magyarországi roma mintán
The Multigroup Ethnic Identity Measure (MEIM): Psychometric properties and validation on a Hungarian Gypsy/Roma sample
ABSZTRAKT
Elméleti háttér: A Multigroup Ethnic Identity Measure (MEIM) kérdőív az etnikai identitással kapcsolatos kutatások egyik leggyakrabban alkalmazott módszere. Cél: A tanulmányban bemutatjuk a MEIM 12 tételes változatának magyar fordítását (Etnikai Csoportok Identitása Kérdőív, MEIM-H), valamint a kérdőív validálása során szerzett eredményeket, összefüggéseket és néhány pszichometriai jellemzőt. Módszerek: Az elemzéshez használt adatfelvételt 2019-ben 574 fős, nem-reprezentatív hazai mintán a Kutatópont Kft. végezte. A megkérdezettek magukat roma nemzetiségűnek valló személyek, akik a három legnépesebb magyarországi roma/cigány csoporthoz tartoznak (romungro: 209, oláh: 194, beás: 171 fő). A kérdőívcsomagban a MEIM-H mellett a Reziliencia Skála (CD-RISC), a WHO Jól-lét Index (WBI), valamint az életminőség leírására és a minta demográfiai összetételére vonatkozó kérdések is szerepeltek. Eredmények: A MEIM-H faktorelemzése néhány módszertani kiegészítéssel igazolta (χ 2(48) = 203,748; RMSEA = 0,076; NFI = 0,952; TLI = 0,948; CFI = 0,962) a kérdőív eredeti kétdimenziós szerkezetét. MEIM-H kérdőív belső konzisztenciája egydimenziós mérőeszközként kezelve kifogástalan volt (Cronbach-α = 0,92). Hasonlóan magas megbízhatósági adatokat mutat a két alskála, az Identitáskeresés (Cronbach-α = 0,93), és az Identitás megerősítés (Cronbach-α = 0,80) is. A MEIM-H egydimenziós értéke mérsékelt erősséggel, pozitívan korrelált a CD-RISC-pontszámaival (r s = 0,49; p < 0,001), de nem jelzett sem a WBI, sem az egészségi állapot itemeivel említésre méltó kapcsolatot. Ugyanakkor néhány szociodemográfiai tényező (iskolai végzettség, etnikai hovatartozás, lakóhely típusa és etnikai összetétele stb.) kategóriái között szignifikáns (p < 0,05) különbségeket találtunk a skálapontszámokban. Következtetések: Az eredmények alapján a MEIM kérdőív magyar változata (MEIM-H) érvényes és megbízható mérőeszköznek bizonyult a magyarországi romák körében.
A felnőtt magyar lakosság karaktererősségei – A Karaktererősségek Teszt magyar változatának (VIA-H) validálása
Character strengths of the adult Hungarian population - Validation of the Hungarian version of the Character Strengths Inventory (VIA-H)
ABSZTRAKT
Elméleti háttér: Az önmagát a boldogság és az emberi erősségek tudományaként definiáló pozitív pszichológia egyik legjelentősebb eredménye a karaktererősségek és erények rendszertanának megalkotása. Cél: Tanulmányunk célja megvizsgálni a Karaktererősségek Teszt 24 itemes, rövidített, felnőttekre kidolgozott, magyar változatának (VIA-H) reliabilitását és validitását, valamint e mérőeszköz mentális egészséggel és szociodemográfiai mutatókkal való kapcsolatát magyar mintán. Módszerek: Három önbeszámolós, kérdőíves, online keresztmetszeti vizsgálat részvevői (∑n = 10 911) kitöltötték a Karaktererősségek Teszt 24 itemes változatát, a Globális Jóllét Kérdőívet, a Diener-féle Virágzás Skálát, a Huppert-féle Virágzás Kérdőívet, a Pozitivitás Skálát és a Rövidített Pszichológiai Immunrendszer kérdőívet. Eredmények: Az összesített mintán elvégzett feltáró faktorelemzés négy faktor meglétét igazolta (sajátértékek: 10,82, 1,68, 1,21, 1,09; kumulatív magyarázott varianciaarány: 61,65%), úgymint: Emberiesség, Bölcsesség és tudás, Mértékletesség, valamint Spiritualitás és transzcendencia. A négy skála mindegyik vizsgálatban kiváló belső konzisztenciaértékeket mutatott (0,738 és 0,885 közötti Cronbach-α- és McDonald-ω-értékek). Az almintákon elvégzett konfirmatív faktorelemzések jó illeszkedést mutattak a feltáró faktorelemzés során nyert négyfaktoros modellhez. A skálák alacsonyabb diszkriminációs (43%-os egyedi rész), de kiváló tartalmi validitását sikerült igazolni (r S > 0,5). A válaszadók körében legmagasabbra értékelt erény az Emberiesség, míg a legkevésbé fontosnak tartott erény a Mértékletesség. A nők statisztikai értelemben kismértékben magasabb értékeket adtak az Emberiesség (d(3756,0) = –15,641, p < 0,001, Cohen-d = 0,378), valamint a Spiritualitás és transzcendencia erény skálákra (d(3900,9) = –12,394, p < 0,001, Cohen-d = 0,293), mint a férfiak. A Bölcsesség és tudás erény pozitív irányú kapcsolatot mutatott az iskolázottsági szinttel (r S = 0,211, p < 0,001). Az egyedül élőknél az Emberiesség erény alacsony szintje (M = 4,85, SD = 0,96; F(3; 9825) = 52,27, p < 0,001, η 2 = 0,016) minden más csoporténál szignifikánsan (p < 0,001) alacsonyabb, a házasok átlaga (M = 5,14, SD = 0,78) pedig minden más csoporténál szignifikánsan (p < 0,001) nagyobb volt. Következtetések: A Karakterősségek Teszt rövidített felnőtt magyar változata (VIA-H) megbízható és érvényes mérőeszköznek bizonyult, amely alkalmas az erények és karaktererősségek rendszerének mérésére.
A jógázó nők mentális és testi egészsége a gyakorlási paraméterekkel összefüggésben
Mental and physical health of yoga practitioners women in relation to exercise parameters
ABSZTRAKT
Elméleti háttér: Számos nemzetközi kutatás eredményei szerint a jógagyakorlás megfelelő iránymutatás mellett pozitív hatással van az egészséges emberek testi és lelki állapotára, valamint szerepet játszhat egyes betegségek kiegészítő kezelésében is. A jógázókat felmérő kutatások pozitív irányú összefüggéseket tártak fel több egészségi mutató és a jóga végzésének gyakorisága, részben pedig a jógázással töltött idő között. A női egészség tekintetében a jógázás pozitív hatásúnak bizonyult a depresszió, a szorongás, a stressz és több szomatikus tünet enyhítésében. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja a magyar jógázó nők egészsége szubjektív pszichés és testi tünet mutatóinak felmérése, valamint ezen változók összefüggéseinek vizsgálata a tapasztalat és gyakoriság szerint elkülönített csoportok között. Módszerek: A vizsgálati mintát 457 egészséges nő alkotta, átlagéletkoruk 42,28 (SD = 11,72) év, a jógagyakorlók aránya 72,3%, a jógaoktatóké pedig 27,7%. A vizsgálat során a Depresszió Szorongás és Stressz Kérdőívet (DASS-21), a Pozitív és Negatív Affektivitás Skálát (PANAS), egy szubjektív egészségi állapotra vonatkozó kérdést és a Szubjektív Testi Tünet Skálát (PHQ-15) alkalmaztuk. A kialakított csoportok közötti különbségeket Kruskal–Wallis H- és Mann–Whitney U-próbákkal elemeztük. Eredmények: A jógagyakorlással töltött idő szerint kialakított három csoport (kezdő: 1–6 hónap, középhaladó: 7–35 hónap, haladó: ≥3 év) között statisztikailag szignifikáns különbséget találtunk a depresszió (χ 2(2, n = 457) = 23,205; p < 0,001), a szorongás (χ 2(2, n = 457) = 9,489; p = 0,009), a stressz (χ 2(2, n = 457) = 27,224; p < 0,001), a pozitív affektivitás (χ 2(2, n = 456) = 7,689; p = 0,021), a negatív affektivitás (χ 2(2, n = 456) = 46,177; p < 0,001), a szubjektív egészségi állapot (χ 2(2, n = 457) = 28,862; p < 0,001) és a Szubjektív Testi Tünetek skálán elért (χ 2(2, n = 455) = 26,022; p < 0,001) pontszámok között. A jógázás gyakorisága alapján kialakított két csoport (heti 1–2 vs. heti 3–7 alkalom) között szintén szignifikáns páros különbséget találtunk a depresszió (U(1) = 19 148,50; n 1 = 161; n 2 = 295; Z = –3,508; p < 0,001), a stressz (U(1) = 19 588,50; n 1 = 161; n 2 = 295; Z = –3,107; p = 0,002), a pozitív affektivitás (U(1) = 18 189,00; n 1 = 161; n 2 = 294; Z = –4,090; p < 0,001), a negatív affektivitás (U(1) = 18 456,50; n 1 = 161; n 2 = 294; Z = –3,894; p < 0,001), a szubjektív egészségi állapot (U(1) = 18 244,00; n 1 = 161; n 2 = 295; Z = –4,873; p < 0,001) és a Szubjektív Testi Tünetek skálán elért pontszám (U(1) = 19 777,50; n 1 = 160; n 2 = 294; Z = –2,817; p = 0,005) esetében. Közepes hatásnagyságú különbség volt megfigyelhető a negatív affektivitás esetében, és kis hatásnagyságú különbségek a többi mért változónál. Következtetések: A jógázás ajánlható a depresszió, a szorongás, a stressz és a szomatizáció tüneteinek enyhítésére, valamint egy stresszel szembeni lehetséges adaptív megküzdési stratégia az egészséges nők számára. Az eredmények azt sugallják, hogy a hosszabb ideje tartó jógagyakorlás (években), vagy a jóga fizikai gyakorlatainak (ászana) heti többszöri ismétlése (3 vagy több alkalom) adhatja a legnagyobb egészséghasznot.
