Browse Our Latest Psychology and Behavioral Science Journals
Psychological journals are peer-reviewed, interdisciplinary journals that publish original work in some areas of psychology. The most common publications include cognitive, health and clinical psychology, applied, developmental, biological, social, experimental, and educational psychology, and psychoanalysis.
Behavioral Sciences
Abstract
Background and objectives
Craving is one of the main criteria for the diagnosis of substance use disorder according to the DSM-5; however, it is not included in the main criteria for gambling disorder (GD). In the present systematic review, we aimed to evaluate the available body of knowledge regarding gambling craving to help step forward to a consensus regarding this topic.
Data sources
PsycINFO/PsycARTICLES and PubMed/Medline were used.
Study eligibility criteria, participants, and interventions
(1) individuals of both genders who had a clinical diagnosis of GD in which the presence of gambling craving were studied by means of tasks or self-report tools; (2) we included three types of studies: (a) validation articles of craving psychometric tools in which GD was assessed; (b) articles in which craving–GD association was explored; and (c) treatment articles for GD in which craving was assessed.
Results
n = 63 studies were finally included in the systematic review. Some studies described an association between craving- and gambling-related factors, and craving was also described as a predictor of GD severity, gambling episodes, chasing persistence and income-generating offenses. Gambling craving also seems to be associated with emotional states and negative urgency. Finally, some studies implemented specific interventions for GD and assessed its impact on reducing gambling craving.
Conclusions
There is a growing body of knowledge on the relevant role of craving in gambling behavior and GD. Further studies are needed to reach a consensus on the diagnostic criterion for GD.
Abstract
Background
Existing research has demonstrated that problematic smartphone use (PSU) may reflect a composition of heterogeneous symptoms, with individual PSU symptoms uniquely related to predisposing variables. The Big Five personality traits represent one of the most frequently examined predisposing variables in relation to PSU. However, no studies to date have examined the trait-to-symptom association between the Big Five personality traits and PSU. Using a network analysis approach, we aimed to understand: 1) specific pathways linking each of the Big Five personality traits to PSU symptoms and 2) the bridging effects of each Big Five personality trait on the PSU symptom cluster.
Methods
A regularised graphical Gaussian model was estimated among 1,849 Chinese university students. PSU symptoms were assessed with items from the Problematic Smartphone Use Scale. Facets of the Big Five personality traits were assessed with the subscales of the Chinese Big Five Personality Inventory-15. An empirical index (i.e., bridge expected influence) was used to quantify bridge nodes.
Results
Results revealed specific and distinct pathways between the Big Five personality traits and PSU symptoms (e.g., Neuroticism-Escapism/Avoidance, Conscientiousness-Preoccupation and Extraversion-Escapism/Avoidance). Further, Neuroticism showed the highest positive bridge centrality among the Big Five personality traits, while Conscientiousness had the highest negative bridge centrality.
Discussion and conclusions
The current study provided direct empirical evidence concerning specific pathways between the Big Five personality traits and PSU symptoms and highlighted the influential role of Neuroticism and Conscientiousness as potential targets for early detection and treatment of PSU.
Abstract
Background and aims
Online gaming motives have proven to be useful in differentiating problematic engagement in online gaming. However, the mixture modeling approach for classifying problematic subtypes based on gaming motives remains limited. This study attempted to differentiate heterogeneous online gamers into more homogenous subtypes based on gaming motives using latent profile analysis (LPA). We also compared various psychological and gaming/leisure related variables across the derived profiles.
Methods
A total of 674 Korean online game users (mean age = 21.81 years, male = 76%) completed self-report questionnaires, including the Korean version of the Motives for Online Gaming Questionnaire (K-MOGQ). After the LPA, the relationships between latent profile membership and auxiliary variables were explored.
Results
Four latent profiles were identified, that were further classified into one problematic (highly motivated-dissatisfied gamer), one highly engaged (highly motivated-satisfied gamer), and two casual (moderately-motivated casual gamer and lowly-motivated casual gamer) gamer profiles. Inter-profile comparisons revealed that highly motivated-dissatisfied gamer had the most pathological profile, characterized by high Internet gaming disorder (IGD) tendency, neuroticism, and impulsivity, but the lowest recreation motive. While highly motivated-satisfied gamer also demonstrated a heightened IGD tendency, they showed positive patterns of psychological and gaming/leisure-related variables, which indicated they could be better considered as high engaged instead of problematic gamers.
Discussion and conclusions
These results indicate that the recreation motive, in addition to fantasy or escape motives, is an important factor in differentiating maladaptive online gamers. Classifying online gamers based on gaming motives can contribute to a clearer conceptualization of heterogeneous gamers, paving the way for individualized assessment and treatment planning.
Abstract
Coinciding with and responding to a growing crisis in the diagnostic, explanatory and treatment systems of psychiatry, the last couple of decades have seen a growing amount of evidence regarding the therapeutic potential of psychedelic drugs to treat a variety of mental health conditions. Broadly, this crisis can be construed as that of “indivi/dualist” approaches which aim to treat patients who are construed as separated from their social and material contexts, which are taken as given. The implicit premise: the self, but not the world, is the site of therapeutic intervention. By contrast, researchers insist that psychedelic therapy functions by on producing an experience of “connectedness” to self, world, and others, which is heavily influenced by context. However, by remaining in an indivi/dualist thoughtspace, neurological and psychological perspectives betray these recurring themes. In this essay, I approach psychedelic therapy for depression through the lens of phenomenological psychiatry to take these themes seriously–a task which passes by considering experience as embodied, and therefore embedded. Starting off from an analysis of depression as a bodily detunement (disconnection), I argue that, through a process of “immersive reflection”, psychedelic therapy transforms not only the self, but patients’ sense of reality. This will allow me to answer several questions pertaining to psychedelic therapy regarding its therapeutic mechanism, why it transforms reality and not only the self, why it transforms and not merely amplifies experience, why its effects last beyond the drugs’ psychoactive duration, and in what their paradigm-shifting potential for mental health consists of.
Abstract
Background
Entheogen use is becoming increasingly popular and a potential option for treatment or adjuvant treatment for various medical conditions. Clinical studies are needed to determine the efficacy, safety, and possible role of these traditional medicines in the context of modern society and the Western medicine paradigm. The willingness of patients to participate in such studies is currently unknown.
Materials and Methods
In September 2021 we implemented an anonymous, observational pilot survey to determine the general public's willingness to participate in future entheogen research. All participants were English-speaking adults and had participated in therapy or a retreat utilizing entheogens in a naturalistic setting in the last five (5) years. Participants were recruited through community outreach via email.
Results
The response rate for this data set was estimated to be 48.3% (n = 84/174). Nearly all (95.5%) participants believed this research should be done and 86.9% said they would participate in entheogen research that lasted longer than one year. A greater proportion of participants were willing to participate in remote interviews (73.5%) rather than in-person surveys (64.7%). A majority of participants (78%) also noted the importance of financial compensation for their time influencing the willingness to participate in future entheogen studies.
Conclusions
The willingness to participate in research involving traditional entheogens is not the limiting factor in facilitating further studies. Participants held overwhelmingly positive perceptions indicating that they believed this research should be done. Future longitudinal clinical studies with financial compensation and controlled set and settings will be necessary to expand the evidence base for naturalistic entheogen use.
Abstract
Background and aims
Social network use is widespread, and the study of Instagram seems to have captured more attention in recent years. However, scale development and validation in the field has fallen short of providing sound scales of Instagram motives and usage patterns that consider the uniqueness of Instagram-related behavior. This paper describes the development, psychometric and cross-cultural validation of two new measurement instruments: the “Instagram Motives Questionnaire” (IMQ) and the “Instagram Uses and Patterns Questionnaire” (IUPQ).
Methods and results
A preliminary set of items was developed for each questionnaire based on a previous qualitative interview study on Instagram motives, uses, and consequences. In the first study, the questionnaires were distributed to a sample of 312 participants aged 18–35 years (M = 23.81; SD = 4.49), and an exploratory factor analysis was performed. A parsimonious and interpretable 6-factor solution that displayed adequate factor loadings and adequate Omega coefficients for both instruments were found. In a second study, the two instruments and other measures of known social network usage correlates and mental health consequences were administered online to 1,418 English-speaking participants aged 18–34 years (M = 21.35; SD = 3.89). Both scales showed good psychometric properties and the factor structure identified in study 1 was reproduced through confirmatory factor analysis. Omega reliability coefficients were adequate. Finally, when performing multi-group CFA along with a French (n = 1,826) and a Spanish (n = 3,040) sample, language and gender invariance were supported. Correlations with other relevant measures indicate good convergent validity of both scales.
Conclusions
The present research provides psychometrically sound instruments for further investigations on Instagram use behaviors.
Abstract
Background and aims
It is well understood that engagement with some forms of gambling, like EGMs, is riskier than other forms. However, while reports of associations are common, few studies have attempted to evaluate and compare the relative risk of all available forms, and none have estimated the relative contribution of each form to the total burden of gambling problems (GP) in a population.
Methods
Using an aggregated dataset of national and state-based prevalence studies in Australia (N = 71,103), we estimated prevalence and unique effects of frequency of engagement on each form on GP. Two alternative numerical methods were then applied to infer the relative contribution of each form to the total amount of GP.
Results
EGMs are responsible for 51%–57% of gambling problems in Australia, and 90% of gambling problems are attributable to EGMs, casino, race, and sports betting. Casino table games and EGMs are equally risky at the individual level, but the former contribute far less to problems due to low participation. Bingo and lottery play show no statistically detectable risk for GP.
Discussion and conclusion
The results illustrate which forms present the greatest population burden and illuminate the reasons why. EGMs have an outsized impact. EGM uniquely combines high risk conditional on play, with a high participation rate and a high frequency of play among participants. This is in contrast to risky but less commonly played casino games, and prevalent but non-risky forms like lotteries. We conclude that EGM regulation should be a primary focus of policy action in Australia. More innovative policy ideas relating to EGMs should be tested due to the disproportionate impact of this product type.
A mentalizáció, a reziliencia és a problémaviselkedés kapcsolati beágyazottsága serdülőkorban: vizsgálatok a Reflektív Funkció Kérdőív (RFQ-H) magyar változatával
Mentalization, resilience, problem behavior and percieved social support among 14–19 year old high school students: Studies with the Hungarian version of the Reflective Function Questionnaire
Háttér és célkitűzések
A mentalizáció kulcsfontosságú a szociokognitív képességek integrációjához és fejlett interperszonális készségek kialakításához. Hagelquist (2017) pedagógiai és pszichoterápiás modelljében a sikeres mentalizációt építőkövek hierarchikus rendszerébe helyezte. Célunk a Reflektív Funkció Kérdőív megbízhatóságának vizsgálata és a mentalizáció hagelquisti modelljének igazolása egészséges serdülő mintán. Jelen kutatásban azt vizsgáltuk, hogy az észlelt társas támogatás és a mentalizáció színvonala milyen kapcsolatot mutat a rezilienciával és a problémaviselkedés kialakulásával.
Módszer
A vizsgálatban 444 serdülő vett részt (M = 16,3 év, SD = 1,15 év), akik a Reflektív Funkció Kérdőív mellett kitöltötték a Serdülő Reziliencia Kérdőív magyar változatát, a Képességek és Nehézségek Kérdőívet, valamint a Multidimenzionális Társas Támogatás Kérdőívet. Az adatok elemzéséhez klaszteranalízist végeztünk a mentalizáció és az észlelt társas támogatás dimenzióinak bevonásával.
Eredmények
Az észlelt problémaviselkedés gyenge, illetve közepes erősségű kapcsolatban áll a mentalizáció sérülésével, a mentalizáció dimenziói közül a bizonytalan mentalizációval és az érzelmi elárasztottság skálájával, azaz az egyén csökkent képessége arra, hogy saját szándékait értelmezze, pozitív együtt járást mutat a problémaviselkedés kialakulásával. A mentalizáció és az észlelt társas támogatás dimenzióinak bevonásával három klasztert alakítottunk ki. A kiegyensúlyozott csoportba tartozó egyének szignifikánsan kevesebb problémaviselkedést jeleztek, és magasabb szintű rezilienciáról számoltak be. A magárahagyottak csoportja a reziliencia és a problémaviselkedés területén is a legerősebb sérüléseket jelzi, míg az érzelemvezérelt csoport esetén a problémaviselkedés emelkedett mértéke jellemző.
Következtetések
A mentalizáció kapcsolati beágyazottsága befolyásolja a reziliencia színvonalát és a problémaviselkedés kialakulásának esélyét, ezzel igazolódott Hagelquist modelljének azon része, amely a sikeres mentalizáció egyik feltételének a környezeti-kapcsolati biztonságot jelöli ki.
Az iskolai stressz, az adaptív és maladaptív megküzdés, valamint az iskolai kötődés összefüggései serdülő mintán
The relationships between school stress, adaptive and maladaptive coping and school attachment in an adolescent sample
Háttér és célkitűzések
Kutatásunkban 10 és 14 év közötti serdülők körében vizsgáltuk 473 fős mintán a megküzdő stratégiák ismeretét, az adaptív stratégiák védő szerepét az átélt stresszel szemben, valamint az átélt stressz és depresszió összefüggéseit az iskolával kapcsolatos attitűdjeikkel. Témánk indokoltságát a serdülőkorban átélt nagyobb mértékű stressz, valamint az adaptív megküzdési stratégiáknak a stressz negatív hatásaival szembeni potenciális védő szerepe adja.
Módszer
Kvantitatív és kvalitatív módszereket is használtunk két különböző időpontban. A kamaszoknál felmértük az általuk átélt stresszt, illetve a depressziót, továbbá a szubjektív egészségi panaszaikat és az iskolai kötődésüket. A megküzdő stratégiák ismeretét nyílt végű kérdéssel, majd a válaszok tartalomelemzésével kutattuk. Az összefüggéseket korrelációs és lineáris regressziós elemzéssel vizsgáltuk.
Eredmények
Az iskolai stressz összefüggést mutatott a depresszióval és az észlelt tanári támogatással. Az iskolai kötődést a vizsgált változók közül egyedül a tanári támogatás magyarázta. Az iskolai stressz szignifikáns negatív kapcsolatban volt az iskolai kötődéssel keresztmetszeti és hosszmetszeti elrendezésben is. Mintánkban a leginkább ismert stresszkezelési technikák a fizikai aktivitás, a verbalitás/sírás/kiabálás, a fizikai pihenés/feltöltődés és a digitális világ technikáinak használata voltak, néhány vizsgálati személy az instrukció ellenére maladaptív stratégiákat is említett. A maladaptív stratégiák igénybevétele főként a fizikai aktivitással, a verbalitás/sírás/kiabálás használatával, illetve a digitális világ technikáinak igénybevételével mutatott együtt járást. Az adaptív stresszlevezető technikák mennyisége gyenge pozitív korrelációt mutatott a stresszel.
Következtetések
A tanároktól kapott támogatásnak kiemelten fontos szerepe lehet a serdülők által átélt stressz mértékének csökkentésében, illetve ezen keresztül a depressziójuk megelőzésében.
Roma – nem roma interetnikus párkapcsolatok és identitás
Roma–non-Roma interethnic relationships and identity
Háttér és célkitűzések
A roma – nem roma interetnikus párkapcsolatok, házasságok száma egyre növekszik Magyarországon. Bár az interetnikus párkapcsolatok kapcsolatba hozhatóak a romák társadalmi integrációjával, eddig mégis kevés kutatás fókuszált vizsgálatukra. Kutatásunk fókuszában az etnikai identitás, valamint a roma identitásstratégiák álltak, különböző roma alcsoportok (beás, oláh, romungró) bevonásával. Arra kerestük a választ, hogy ezen konstruktumok milyen kapcsolatban állnak azzal, hogy a válaszadóknak volt-e valaha életében nem roma párja.
Módszer
Kérdőíves, kvantitatív, keresztmetszeti, feltáró kutatásunkban a roma – nem roma interetnikus párkapcsolatokat az etnikai identitás (MEIM skála), roma identitásstratégia (szeparált, integrált, asszimilált) és a roma alcsoporthoz (oláh, beás, romungró) való tartozás szempontjából vizsgáltuk egy 533 fős magyarországi roma mintán.
Eredmények
Vizsgálatunkban míg az etnikai identitás nem mutatott összefüggést azzal, hogy a válaszadóknak volt-e nem roma párja életükben, addig a roma identitásstratégia igen. Akik jobban a többségi csoporthoz tartozónak vallották magukat, nagyobb arányban választottak nem roma párt. Míg, akik büszkén vallották, hogy roma származásúak, inkább választottak roma párt életük során. Az iskolai végzettség a roma identitásstratégiával és a pár származásával is összefüggött.
Következtetések
Az, hogy az etnikai identitásban nem mutatkozott meg különbség a párok származása szerint, a roma identitásstratégiában pedig igen, arra utalhat, hogy a párválasztás ez esetben jobban szól a többség és a kisebbség viszonyáról és annak benső reprezentációjáról, mint arról, hogy a kisebbségi csoportba tartozó egyén hogyan gondolkozik és cselekszik etnikai csoportjával kapcsolatban.
