Browse Our Latest Psychology and Behavioral Science Journals
Psychological journals are peer-reviewed, interdisciplinary journals that publish original work in some areas of psychology. The most common publications include cognitive, health and clinical psychology, applied, developmental, biological, social, experimental, and educational psychology, and psychoanalysis.
Behavioral Sciences
Abstract
Background and Aims
Electronic gaming machines (EGMs) are a significant source of gambling spend due to their widespread use. Skill-based gambling machines (SGMs) represent an innovative adaptation, merging EGMs' chance-based rewards with video game-like skills. This study aimed to explore the appeal and behavioural consequences of playing SGMs in comparison to traditional reel-based EGMs, particularly focusing on illusions of control, betting behaviour, and the subjective experience of gamblers.
Methods
Participants (N = 1,260) were recruited online and engaged in an online task simulating either an SGM or a reel-based EGM, with outcomes represented to influence their survey compensation. The study examined the effect of SGMs relative to EGMs on bet size, persistence, enjoyment, illusions of control, game immersion, and the influence of demographic and gambling problem severity.
Results
SGMs particularly appealed to younger adults, regular EGM players, and people with more gambling problems. Despite identical payout structures, people assigned to play SGM showed greater illusions of control, believing in the influence of skill on game outcomes and that practice could improve results. However, there was no significant difference in overall betting intensity between SGM and EGM players, although specific demographic groups showed faster betting speeds in SGMs.
Discussion and Conclusions
SGMs, despite not inherently encouraging higher betting intensity, attract vulnerable groups and create illusions of control, posing new regulatory challenges. The visual and interactive features of SGMs, while appealing, might contribute to these perceptions, indicating a need for careful regulation and further research on their long-term impacts on gambling behaviour and harm.
Az adaptív vezetés jellemzői a vezetési stílus és a szervezeti kultúra összefüggésében
Characteristics of adaptive leadership in context of leadership style and organizational culture
Ebben a kutatásban az adaptív vezetés fogalmát mutatjuk be a Quinn-féle szervezeti kultúra és a vezetési stílus összefüggésében. Azt vizsgáljuk, hogy a különböző kultúrákban hogyan keveredik a tranzakcionális és transzformatív vezetési stílus a beosztott munkatársak észlelésében. Háttér, célkitűzések: Célunk annak vizsgálata, hogy a Quinn-féle versengő értékek szervezetikultúra-modelljének különböző kvadránsaiban, milyen jellemző vezetői viselkedésformákat lehet beazonosítani a beosztott munkatársak észlelése alapján, a tranzakcionális és a transzformatív vezetés kontinuuma mentén. Módszer: A kutatásban részt vevő, beosztotti pozícióban dolgozó munkavállalókat (N = 187) arra kértük, hogy online töltsék ki az általunk összeállított kérdőívcsomagot, amely a következő kérdőíveket tartalmazta: A Szervezeti Kultúra Mérőeszközzel felmértük azt, hogy a vizsgálati személyek saját munkahelyüket milyen kultúrajegyekkel azonosítják. Majd ezt követően kitöltötték a Többfaktoros Vezetési Kérdőívet (MLQ-5X), amely alapján az észlelt vezetői stílus besorolható a tranzakcionális-transzformatív vezetés kontinuuma mentén. Eredmények: Az eredményeink azt jelzik, hogy a külső fókusszal rendelkező Piac és Adhokrácia szervezeti kultúrákban elsősorban a tranzakcionális vezetési stílus jellemző, de a transzformatív jegyek is megjelennek, míg a belső fókusszal rendelkező Hierarchia és Klán szervezeti kultúrára inkább a transzformatív vezetési stílus jellemző. Emellett az Adhokrácia és a Klán kultúrákban, amelyekre a rugalmasság jellemző, erősen keveredik a tranzakcionális és a transzformatív vezetési stílus. Következtetések: A vizsgált vezetői viselkedésformák mindegyike szerepet játszik az egyensúly fenntartásában, esetleg kisebb hangsúlyeltolódások vannak a különböző kultúrákban, de alapvetően a vezetői stílusokban nincsen „vegytiszta”, domináns stílus az egyes kultúrakvadránsokban.
A csendes kilépés jelensége és mérése – a Csendes Kilépés Kérdőív adaptálása magyar nyelvre
The phenomenon and measurement of quiet quitting – The Hungarian adaptation of the quiet quitting questionnaire
Háttér és célkitűzések: Csendes kilépés alatt azt értjük, amikor egy munkavállaló hivatalosan nem hagyja el a szervezetet, amelyben dolgozik, de mindenben a kötelező minimum teljesítésére törekszik csupán. A fogalom 2022 nyarán kezdett terjedni először a közösségi médiában, majd egyre több tudományos tanulmány témája lett. Az első eredmények mentén egy tömegjelenségről beszélünk, noha számos aspektusa még ma is feltáratlan. Tanulmányunk célja ennek a feltáró munkának a folytatása, illetve a jelenség beemelése a hazai tudományos diskurzusba. Ehhez a Csendes Kilépés Kérdőív magyar nyelvre történő adaptációjára vállalkoztunk, amelyhez a skála komfirmatív faktorelemzését, illetve konstruktumvaliditás-vizsgálatát végeztük el. Mindemellett teszteltük a Z generáció esetleges nagyobb érintettségének kérdését. Módszer: A vizsgálat 2023 decemberében online kérdőíves adatgyűjtéssel zajlott, 791 fő részvételével. Eredmények: A magyar nyelvű skála kapcsán az eredetivel megegyező 3 faktoros, 9 itemes struktúrát azonosítottunk. A csendes kilépés összefüggéseit vizsgálva a kiégéssel (r = 0,77, p < 0,001), valamint a kilépési szándékkal is erős, pozitív irányú együttjárást találtunk (r = 0,71, p ≤ 0,001). A jólléttel a közepesnél gyengébb, negatív irányú kapcsolatot (r = −0,29, p < 0,001) tudtunk igazolni. A Z generációs munkavállalók körében szignifikánsan magasabb csendes kilépést mértünk, mint az idősebb munkavállalók esetében (t = −4,26, df = 753, p < 0,001). A vizsgálatban részt vevők 56,5%-a csendes kilépőnek tekinthető. Következtetések: Az eredmények megerősítik, hogy a csendes kilépés egy motiválatlansággal jellemezhető állapot, amelynek a mentális egészségre is potenciálisan negatív hatása lehet, előfordulása pedig hazai mintán is rendkívül magas. A kialakulásának pontos folyamata, például a társadalmi-kulturális háttér szerepe még nagyrészt feltáratlan, ugyanúgy, ahogyan a kifutását befolyásoló tényezők. Ezen kérdések további hazai vizsgálatához kiváló eszköz lehet a tanulmányunkban bemutatott skála.
A generatív vezetés és helye a vezetéselméletek között
Generative leadership and its place among leadership theories
Háttér és célkitűzések: A 21. század okozta kihívások és a kiszámíthatatlanul, folyamatosan változó környezet óriási kihívás elé állítja a szervezeteket és a vezetőket. Mindezek olyan bizonytalan környezetet teremtenek, amelyben az alkalmazkodás, a tágabb perspektíva és a tudatos jövőorientáció egyre kívánatosabb cél. Erre az igényre válaszul emelkedett ki a generatív vezetés felfogása, amely egy olyan keret, amely realisztikus, innovatív és hatékony megközelítést kínál a ma vezetőinek. Tanulmányunkban a generatív vezetés koncepcióját járjuk körbe, annak hasonlóságait és különbségeit a kortárs vezetéselméletekhez képest, annak érdekében, hogy megkíséreljünk választ találni arra a kérdésre, hogy vajon a generatív vezetés tekinthető e különálló vezetési stílusnak. Eredmények és következtetések: A tárgyalt vezetéselméleti megközelítések közül az etikus vezetés a generatív vezetés alapjának tekinthető. Míg a tranzakcionális vezetés a legélesebben elválasztható megközelítés, addig a szolgáló, az autentikus és a transzformatív vezetés nagy átfedéseket mutat a generatív vezetéssel. Azonban a generatív vezetés egyedülálló jellegzetessége, hogy alapvetően normatív természetű, mély értékekben gyökerezik, és egy identitásmunka eredménye, amelyet szocializációs hatások következtében és az élettörténet narratív konstrukciója által érhet el az egyén. A generativitás egy olyan kulcsfontosságú vezetői jellegzetesség, amelyet az idősebb vezetőknek el kell érniük, hogy hatékonyak maradjanak, és fiatalabb vezetőket is versenyelőnyhöz juttathat.
A munkahelyi konfliktustípusok és a munkahelyváltási szándék kapcsolata
The relationship between workplace conflict types and the intention to quit
Háttér és célok: Míg a konfliktusok a munka világában kifejezetten fontos szerepet töltenek be, hiszen befolyásolják az egyén, a csapat és a szervezet hatékonyságát, teljesítményét, és jóllétét, viszonylag kevés szervezetpszichológiai kutatás foglalkozik átfogóan azzal a témával, milyen típusú konfliktusokkal találkoznak ma a munkavállalók, és hogyan oldják meg a konfliktusaikat. Célunk olyan saját kérdőív kidolgozása volt, amelyben a munkavállalók közvetlenül értékelhetik a szakirodalomban ismert munkahelyi konfliktusok gyakoriságát, ami lehetőséget ad egyúttal ezen konfliktustípusok rangsorolására és kategorizálására is. Ezen túl azt is felmértük, melyek a munkavállalók konfliktusrendezési preferenciái, és a konfliktustípusok és előfordulási gyakoriságuk ismerete milyen mértékben jelzi előre a munkahelyváltási szándékukat. Módszer: Az online kutatásban (n = 230) állandó munkaviszonnyal rendelkező munkavállalók vettek részt a Covid–19-pandémia utolsó szakaszában. Exploratív jellegű elemzésünk során elsősorban deskriptív statisztikai eszközöket használtunk, továbbá a konfliktusok kategorizálását főkomponens-elemzéssel, a munkahelyváltási szándékot pedig logisztikus regressziós elemzéssel vizsgáltuk. Eredmények: Az eredmények alapján az látható, hogy az általunk kialakított 15 konfliktustípus alkalmas lehet a valóságban előforduló munkahelyi konfliktushelyzetek lefedésére. A konfliktustípusok közül a leggyakoribbak a szervezet vezetőivel, a munkafolyamatokkal, a feladatokkal és a felettessel kapcsolatosak. Ugyanakkor kizárólag a jelenleg legjellemzőbb konfliktusokat tekintve a leggyakoribbak a feladatokra, a felettesre, a munkatársakra és a munkafolyamatokra vonatkoznak. Főkomponens-elemzéssel a konfliktustípusok 4 kategóriába csoportosíthatók (vezetés, munkavégzés, munkatársi kapcsolatok, inkluzivitás és diverzitás). A munkahelyváltási szándékot sorrendben a legmagasabb iskolai végzettség, a jelenleg legjellemzőbb konfliktus gyakorisága, és a konfliktustípusok közül pedig a szervezet vezetői és a pszichés munkahelyi légkör befolyásolja.
A Test Megbecsülése Skála átdolgozott változatának (BAS2) vizsgálata magyar nyelven, Z generációs nők körében
The revised version of the Body Appreciation Scale (BAS2) in Hungarian among Z generation women
Háttér és célkitűzések: A test megbecsülése a pozitív testkép jelenségkörének jelentős komponense, amely hozzájárul a pszichológiai jólléthez, protektív tényező a testképzavar, illetve a média által propagált, a fizikai megjelenéssel kapcsolatos elvárásokkal szemben. Jelen kutatássorozat célja a Test Megbecsülése Skála átdolgozott verziójának validálása magyarul (BAS2; Body Appreciation Scale-2). A mérőeszköz testpozitív állításokkal, nemtől függetlenül méri a saját testhez való viszonyt. Módszer: Az első vizsgálatban, amelyben 465 nő (Méletkor = 21,9, SD = 2,5, 18–28 év) vett részt online, a test megbecsülését az önbecsüléssel, a testi válaszkészséggel, a vonzó megjelenés fontosságával, a testi attitűddel és a kozmetikai műtétek elfogadásával összefüggésben vizsgáltuk. Megerősítő faktorelemzést, korrelációs és MIMIC-elemzést futtattunk. A második vizsgálatban 102 egyetemista nő (Méletkor = 20,6, SD = 2,0, 18–28 év) vett részt személyesen. A Scrambled Sentence feladatot primingként használtuk a kérdőívcsomag előtt, amelyben a test megbecsülését a kozmetikai műtétek elfogadásával, a tárgyiasított testtudattal és az önbecsüléssel összefüggésben vizsgáltuk. Eredmények: Eredményeink szerint az egyfaktoros Test Megbecsülése Skála-2 (BAS2) magyarul is kiváló mérőeszköz a saját testhez való pozitív, elfogadó viszonyulás mérésére. A test megbecsülésének magasabb szintje magasabb önbecsüléssel és testi válaszkészséggel függ össze, míg a saját testtel kapcsolatos negatív érzések (elégedetlenség, tárgyiasítás) a média által reklámozott szépségideállal, illetve a kozmetikai műtétek elfogadásának alacsonyabb szintjével áll kapcsolatban. A primingként alkalmazott testtárgyiasító üzenetekkel való feladatvégzés negatív kapcsolatban áll a test megbecsülésének alakulásával egyetemista nők körében. Következtetések: A testhez való viszonyt érdemes pozitív megközelítésből tovább vizsgálni, és olyan tényezőket feltárni, amelyek elősegítik a testhez való pozitív viszonyulás mihamarabbi kiépülését és megszilárdulását, különösen a közösségi média világában felnövő fiatalok esetében.
Vezetők online munkavégzéssel kapcsolatos tapasztalatainak interjús vizsgálata
Interview research of managers' experiences about online work
Háttér és célkitűzések: A Covid–19-járvány megjelenése alapjaiban változtatta meg az életünket, annak korlátozó intézkedései a munkahelyekre is beszivárogtak, és hatással voltak számos munkahelyi tényezőre. Vizsgálatunk célkitűzése az volt, hogy a vezetők tapasztalatait térképezzük fel az online munkavégzéssel kapcsolatosan. A home office munkával kapcsolatos pozitív és negatív vezetői tapasztalatokat a szervezet és a munka jellegével, valamint a nemmel is kapcsolatba hoztuk. Módszer: Vizsgálatunkban a személyes interjú módszerével 72 munkahelyi vezetőt kérdeztünk meg az online munkavégzéssel kapcsolatos előnyökről, hátrányokról. Csak olyan vezetőket interjúvoltunk meg, akik megtapasztalták a Covid–19-járvány alatt a távolságtartás szabályozása miatt elrendelt online munkavégzést. Eredmények: Az otthoni munkavégzés leggyakoribb előnyeiként a beszámolókban a hatékonyság, az optimális munkaszervezés és a rugalmasság jelentek meg, a leggyakoribb hátrányokként pedig a szociális kapcsolatok hiánya, a motivációs nehézségek, a munka és magánélet határvonalának elmosódása, valamint a kommunikációs nehézségek. Vizsgálatunk tekintetbe vette és értelmezi a férfi és női vezetők, valamint a közszférában, illetve versenyszférában dolgozó vezetők tapasztalatai közötti különbségeket. A közszféra és versenyszféra különbségei jól magyarázhatók azzal, hogy a versenyszférában régebbtől fogva vannak az online munkavégzéssel kapcsolatos tapasztalatok. A férfi és női vezetők véleményei és tapasztalatai közötti különbségeket pedig jól magyarázzák a kommunikációs kompetenciákban létező nemi különbségek, a férfiak racionalitását hangsúlyozó sztereotípiák és az otthonról eljáró ágentikus férfi nemi szerepek. Következtetések: A vezetők tapasztalatai alapján az online munkaformának jelentős hatásai vannak mind a munkavégzésre, mind a munkavállalókra, azonban az erről való vélekedésekben meghatározóak a munka egyéb aspektusai is.
A szakmai és szervezeti elköteleződés szerepe a munkahelyről való kilépés szándékában tanárok körében
The role of professional and organisational commitment in the turnover cognitions among teachers
Háttér: A munkavállaló viszonyulása magához a munkához, valamint a szakmájához és a szervezetéhez fontos szerepet játszik abban, hogy kitart-e a munkahelye mellett vagy felmond. Aki elhivatott, vagy a jó munkahelyi kapcsolatokban találja meg a munkája értelmét, az kevésbé valószínű, hogy kilép a munkahelyéről, mint az, akinek a domináns munkaorientációja az anyagiak. Számos kutatás rámutatott, hogy a szakmai és szervezeti elkötelezettség növeli a munkával való elégedettséget, valamint csökkenti a kilépési szándék erősségét. Cél: Kutatásunkban tanárok mintáján vizsgáljuk a munkaorientáció, a szakmai elkötelezettség, valamint a szervezeti elkötelezettség és szervezetpolgári magatartás összefüggését a munkahelyről való kilépési szándékkal az öndeterminációs elmélet, azaz az alapvető pszichológiai szükségletek munkahelyi kielégülése keretében. Módszer: Az online kutatásban (N = 324) vidéki és fővárosi általános és középiskolai tanárok vettek részt. A változók közötti összefüggéseket egy útmodell segítségével, valamint szóasszociációk és szakmai remények-félelmek kvalitatív elemzésével vizsgáltuk. Eredmények: Az eredmények alapján az mondható, hogy kutatásunkban a tanárok mintáján a legfőbb munkaorientáció az elhivatottság és a társas beágyazottság, melyek az alapvető pszichológiai szükségletek kielégülése mellett hatással vannak a szakmai és szervezeti elkötelezettségre. A szakmai elkötelezettség mint legerősebb meghatározó tényező mellett a szervezeti elkötelezettség is negatív kapcsolatban áll a kilépési szándékkal. A kvalitatív adatok elemzése megerősíti és ki is bontja ezt az összefüggést: az elhivatottság, a tanítás öröme, a társas kapcsolatok munkahelyen megtartó erővel bírnak, ugyanakkor rávilágítanak a pálya rendszerszintű és egyéni nehézségeire, a tanárok anyagi helyzetüktől és pályaváltástól való félelmeire is.
Vezetői szerepek és szervezeti bizalom az „új normális”-ban
Leadership roles and organisational trust in the ‘new normal’
Háttér és célkitűzések: A Covid–19-világjárvány utáni „új normális”-ban a munkamódszerek, a kommunikációs csatornák, ezáltal a szervezetek és vezetők mindennapjai tartósan megváltoztak, ráadásul újabb globális kihívások merülnek fel. Arra a kérdésre kerestük a választ, hogy az egyes vezetői szerepek hogyan alakulnak ebben a helyzetben a vezetők és beosztottaik szemszögéből, és ezek milyen kapcsolatban vannak a szervezeti bizalommal és a vezetési stílusokkal. Módszer: 47 magyar vezetővel készítettünk strukturált interjút, és megkértük őket, továbbítsanak egy online kérdőívet beosztottaiknak. A jelenlegi globális kihívások hatását, 21 vezetői szerep kognitív, affektív és viselkedéses dimenzióit és azok változását, a szervezeti bizalmat és a vezetési stílust vizsgáltuk mind a vezetők, mind a követők szemszögéből. Eredmények: Mind a vezetők, mind a beosztottak észlelték a vezetői szerepek változását, több esetben kimutatható a globális kihívások és az egyes szerepek jelentőségének változása közötti kapcsolat. A vezetők szerint leginkább a Monitorozó, Motiváló és Zavarelhárító szerepek jelentősége növekedett, ezzel szemben a Kultúraerősítő, Protokoll és Fejlesztő szerepek jelentősége csökkent leginkább. A szervezeti bizalom 15 vezetői szerepben észlelt eredményességgel járt együtt közepes mértékben. A beosztottak által észlelt eredményesség a legtöbb szerep esetében mind a transzformációs, mind a tranzakcionális vezetési stílussal pozitívan együtt járt. Ugyanakkor a beosztottak és a vezetők észlelése között kevés kapcsolatot találtunk. Következtetések: Vizsgálatunk során igazolódott, hogy a vezetői szerepek változóban vannak. A vezetői szerepek kognitív, viselkedéses és affektív attitűddimenziói között mutatkozó diszkrepanciák arra utalnak, hogy a változáshoz való alkalmazkodás folyamatban van. A globális kihívások mint facilitáló események katalizátorai lehetnek a vezetői szerepfelfogás és identitás továbbfejlesztésének, aminek gyakorlati következményeire is kitérünk.
Abstract
Background and Aims
This article examines the therapeutic potential of psilocybin in addressing Post-Traumatic Stress Disorder as the result of sexual abuse. PTSD is a prevalent form of mental distress resistant to most conventional treatment methods.
Methods
Through an in-depth analysis of the narratives of two individuals with longstanding, treatment-resistant mental health conditions, who participated in a weeklong group-based psychedelic retreat involving psilocybin, the study unveils the intricate interplay between psychedelic-assisted therapy, memory, and narrative in the healing process.
Results
The research findings suggest that beyond the commonly acknowledged therapeutic effects of psychedelic drugs, psilocybin can facilitate the retrieval of repressed or forgotten traumatic memories, allowing for conscious awareness, recognition, and reconciliation. A noteworthy aspect of the healing progression observed is the re-narration of one's identity and biographical circumstances following the recovery of unresolved traumatic memories.
Conclusions
This study underscores the importance of memory and self-narrative in the therapeutic landscape of psychedelic-assisted therapy for trauma. The article concludes by advocating for continued exploration in future research regarding the complex dynamics of memory and self-narrative in the healing journey within psychedelic science and trauma studies.
Abstract
Background and aims
The South Oaks Gambling Screen (SOGS) is a commonly used tool for screening potential gambling problems. The SOGS score has been found to be correlated with the DSM-5 criteria for Gambling Disorder (GD). However, one of its main limitations is the high rate of false positives. The objective of this study was to establish more accurate cutoff points for the SOGS based on the DSM-5 criteria and severity levels, taking into account sex-specific samples. Additionally, we aimed to validate these cutoff points using external measures.
Methods
The study sample comprised 4.516 patients (398 women and 4,118 men) who sought treatment for GD. Of these patients, 4.203 met the DSM-5 criteria for GD, while 313 did not meet the threshold for GD diagnosis.
Results
The recommended cutoff value for the SOGS is eight for men (Sensitivity (Se): 82.9%, Specificity (Sp): 86.2%) and seven for women (Se: 85.6%, Sp: 77.4%). For moderate severity of GD, the cutoff points are nine for men (Se: 82.1%, Sp: 82.0%) and eight for women (Se: 86.3%, Sp: 73.3%), while for severe cases of GD, the cutoff point is ten for both sexes (Se: 83.0%, Sp: 56.7% for men; Se: 80.0%, Sp: 77.4% for women). These cutoff values are validated by evidence of worse psychopathological states, more dysfunctional personality traits, and risky behaviours commonly associated with GD.
Discussion and Conclusions
These findings support adjusting the reference values for the SOGS to eight in males and seven in females to enhance the classification of individuals potentially experiencing GD. The use of higher cutoff values has significant implications for clinical and research purposes, enabling a more precise assessment of the diagnosis and severity of GD.
Az okostelefon alkalmazásának hatása testnevelésórán
The effect of smartphone use in the physical education class
Háttér és célkitűzések: Jelen tanulmányban azt vizsgálták a szerzők, hogy a testnevelésórai okostelefon-használat hogyan hat a pszichomotoros teljesítményre, az észlelt motivációs környezetre, valamint a motivációra. Egy négyhetes időtartamú intervenciós program keretében használhattak okostelefont a tanulók testnevelésórán. A kutatás célja annak felmérése volt, hogy az okostelefon-alkalmazás milyen hatást gyakorol a teljesítményre és a motivációra. Módszer: A kutatásban középiskolás tanulók vettek részt (n = 85). 21 fiú (24,7%) és 64 lány (75,3%), az átlagéletkoruk 16,7 év volt. A kutatás során a tanulók egy 12 tanórás projektben vettek részt, ahol a kísérleti 1 csoport okostelefont használhatott, míg a kísérleti 2 csoportban nem volt eszközhasználatra lehetőség. A vizsgálat során 20 m-es ingafutás teszttel (pszichomotoros, állóképességi teszt) vizsgálták a kutatók a teljesítmény változását, az Észlelt Motivációs Környezet a Sportban (Perceived Motivational Climate in Sport Quiestionnaire-2/PMCSQ-2) kérdőívvel az észlelt motivációs környezet alakulását, míg a motiváció változását a Sport Motivációs Skálával (Sport Motivational Scale/SMS). Eredmények: Az eredmények azt mutatják, hogy abban a csoportban, ahol okostelefont használtak a tanulók, jelentősen javult a teljesítményük, a tanulók az intervenció során egyre nagyobb távokat teljesítettek a futások alkalmával, illetve egyre hosszabb időt is választottak. A tanulók feladatorientációja, valamint az intrinzik motivációja is növekedett. Az okostelefont nem használó csoportban is javult a teljesítmény az intervenció hatására, ugyanakkor az volt tapasztalható, hogy az Ego (én) orientáció növekedett, illetve nőtt a motivációhiány is a projekt végére. Következtetések: Az eredmények alapján elmondható, hogy a testnevelés tanításában pozitív hatása van az eszközhasználatnak, növeli a tanulók teljesítményét, valamint motivációjukat.
A Családi Kapcsolatok Teszt (FRT) magyar változatának elkészítése és pszichometriai jellemzői
Hungarian Version of Family Relations Test (H-FRT) – Development and Psychometric Characteristics
Háttér és célkitűzések: A családi kapcsolatok minősége kiemelt jelentőségű a gyermek fejlődése, mentális egészsége szempontjából. Angolszász nyelvterületen számos kérdőív áll rendelkezésünkre a témában. Egyikük a Családi Kapcsolatok Teszt (Family Relations Test, FRT), mely az anyához és apához fűződő kapcsolat minőségét vizsgálja a gyermek perspektívájából. Kutatásunk célja az FRT magyar nyelvű változatának elkészítése és faktoriális validitásának elemzése volt. Emellett vizsgáltuk a gyermek szüleihez fűződő kapcsolatának összefüggését az internalizáló és externalizáló tünetekkel, a proszociális viselkedéssel, valamint az életminőséggel. Módszer: Kutatásunkat nem-klinikai mintán végeztük, 10 és 18 év közötti fiatalok adatait elemeztük (N = 217) megerősítő, majd feltáró faktorelemzéssel. A papíralapú vagy online kérdőívcsomag az FRT mellett egy rövid demográfiai kérdőívet, a Gyermek Életminőség Skálát (ILK) és a Képességek és Nehézségek Kérdőívet (SDQ) tartalmazta. Eredmények: A megerősítő faktorelemzés szerint adataink nem illeszkedtek az eredeti, hatfaktoros, illetve a további kutatásokban javasolt kétfaktoros modellekre. A feltáró faktorelemzéssel négy faktort azonosítottunk (sajátértékek 1,43–6,68), amelyek együttesen a variancia 45,61%-át magyarázták (affektusok, elismerés, hasonló gondolkodás, korlátozás/autoritás). Az életminőség összefüggést mutatott az anyai és apai elismeréssel, a hasonló gondolkodással és a korlátozás/autoritással (rendre, F[4,175] = 14,01, p < 0,001, R 2 = 0,24, F[4,166] = 17,14, p < 0,001, R 2 = 0,29), míg az externalizáló tünetek az anyai elismeréssel, az anyai és apai korlátozással/autoritással és apához hasonló gondolkodással (rendre, F[4,137] = 6,10, p < 0,001, R 2 = 0,15, F(4,133) = 8,69, p < 0,001, R 2 = 0,21), az internalizáló tünetek az anyai és apai elismeréssel és az apai korlátozással voltak kapcsolatban (rendre, F[4,137] = 5,768, p < 0,001, R 2 = 0,144, F[4,133] = 7,921, p < 0,001, R 2 = 0,19). Diszkusszió: A Családi Kapcsolatok Teszt magyar változata vizsgálatunk alapján megbízható és érvényes mérőeszköz a családi kapcsolatok mérésére a gyermek perspektívájából.
Miért (nem) hallatják a hangjukat a munkavállalók? A szervezeti véleménynyilvánítás motívumai
Why (don’t) employees raise their voices? The motives behind organizational voice and silence
Háttér és célkitűzések: A korábbi kutatások a véleménynyilvánítás motivációjára kevés figyelmet fordítottak. A szervezeti véleménynyilvánítás és hallgatás motivációit kívántuk integráltan feltárni a tartalom és a kulturális kontextus fényében. Módszer: Kérdőíves vignettás módszerrel két fejlesztő és két figyelmeztető szervezeti helyzetben négy szervezeti és négy egyéni motiváció szerepét vizsgáltuk a véleménynyilvánításban, a hallgatásban és a véleménynyilvánítási szándék kialakításában. A vizsgálatban 268 személy vett részt. Eredmények: A véleménynyilvánítás esetében a szervezeti, míg a hallgatás esetében az egyéni motívumok kerülnek előtérbe. A hatékonyság és a bizalom növelése meghatározó a véleménynyilvánítás összes helyzetében, a hallgatás motívumainál viszont a személyes norma hiánya és a konfliktuskerülés a döntő motívum. Az egyes helyzetek kontextusában változik a motívumok súlya. Következtetések: Kutatásunkban a fejlesztő és a figyelmeztető véleménynyilvánítás, valamint a véleménynyilvánítás és hallgatás eltérő motivációs bázisáról és helyzetfüggéséről összetett képet kaptunk. Arra a következtetésre jutottunk, hogy a kérdőívre adott válaszok túlzóan magas véleménynyilvánítási szándéka konformitást tükröz, egy „idealizált” dolgozó képe köszön vissza benne. Ebben a nézetünkben a szervezeti kultúrával való kapcsolat hiánya, a motívumok helyzethez kötöttségének elemzése erősítenek meg.
A munkafüggőség és a technológiai függőségek kapcsolatának vizsgálata egy hazai reprezentatív, longitudinális kutatás tükrében
Exploring the relationship between work addiction and technological addictions: A representative longitudinal study in Hungary
Háttér és célkitűzések: A munkafüggőség egy olyan viselkedési addikció, amely számos negatív következménnyel jár, s mindez érintheti a testi, pszichés és társas kapcsolati jóllétet. A munkafüggők körében gyakoribb a szerhasználat, emellett kedvezőtlenebb egészség-magatartással és egészségtelenebb életmóddal jellemezhetők. A folyamatos túlterheltség, a magasabb szorongás és negatív affektivitás, és a szerfogyasztással való kapcsolat felveti a munkafüggőség más viselkedési addikciókkal, mint a problémás internet-, mobiltelefon- és közösségimédia-használattal való kapcsolatát. Kutatásunk célja volt ezen függőségek együttjárásának longitudinális vizsgálata. Feltételeztük, hogy a maladaptív kogníciók, mint a rágódás és az aggodalmaskodás mediátor szerepet töltenek be a zavarok kapcsolatában. Módszer: Egy három adatfelvételi hullámból (T1: 2019. március–július, T2: 2020. június–szeptember, T3: 2021. június–november) álló longitudinális vizsgálatot végeztünk budapesti, 18–34 év közötti személyek reprezentatív mintáján (N = 2563). A Bergen Munkafüggőség Skálát, a Problémás Mobiltelefonhasználat Kérdőívet, a Problémás Internethasználat Kérdőívet, a Bergen Közösségi Média Függőség Skálát, a Ruminatív Válaszstílus Kérdőívet és a Penn-State Aggodalmaskodás Kérdőívet alkalmaztuk. Eredmények: A T1 munkafüggőség szignifikáns gyenge negatív kapcsolatban áll a T2 és T3 túlzott mobiltelefon-használattal, azonban pozitív és közepes erősségű kapcsolatot mutat a T2 és T3 problémás internet- és közösségimédia-használattal. Útmodellelemzéseink kimutatták, hogy a T2 rágódás és aggodalmaskodás mediál a T1 munkafüggőség és a T3 problémás internet- és közösségimédia-használat között. Következtetések: Eredményeink hangsúlyozzák, hogy a munkafüggőség komorbiditást mutat más viselkedési függőségekkel, emellett rámutatnak a perszeveratív kogníciók szerepére is. A munkafüggőség megelőzése és kezelése szempontjából érdemes a ruminációt és a rágódást a fókuszba helyezni, és ezek csökkentése jótékony hatással lehet a munkafüggőség és az azzal együtt járó problémás technológiahasználat tüneteinek csökkentésére.
Abstract
Craving is a central feature of substance use disorders and disorders due to addictive behaviors. Considerable research has investigated neural mechanisms involved in the development and processing of craving. Recently, connectome-based predictive modeling, a data-driven method, has been used in four studies aiming to predict craving related to substance use, addictive behaviors, and food. Studies differed in methods, samples, and conceptualizations of craving. Within the commentary we aim to compare, contrast and consolidate findings across studies by considering conceptual and methodological features of the studies. We derive a theoretical model on the functional connectivity-craving relationships across studies.
A vezetők kiemelt szerepe a munkavállalók munkahelyi kudarcélményének pozitív erőforrásként való azonosításában
The key role of managers to identify their employees' experience of failure at work as a positive resource
Háttér és célkitűzések: A kudarc megtapasztalása a munka (és az élet) velejárója. Tanulmányunkban a munkahelyi kudarc élményét befolyásoló és az abból való növekedést segítő tényezőket kutattuk. Tanulmányunk három fő kérdése: (1) Milyen korábban már feltárt munkahelyi kudarcélményt befolyásoló tényezők jelennek meg a magyar mintában? (2) Milyen eddig nem vizsgált, de a szakirodalmi áttekintések alapján releváns tényezők lehetnek még hatással a kudarcból való növekedésre? (3) Ezen tényezők közül melyek vannak a legnagyobb mértékben hatással arra, hogy egy kudarcélményt minél hatékonyabban és eredményesebben tudjon egy munkavállaló megélni, abból növekedni? Módszer: A vizsgálat során félig strukturált interjúkat vettünk fel 32 személlyel, akiknek 50%-a nő, 50%-a férfi volt, 50%-a vezető szerepben, 50%-a pedig nem vezetői beosztásban, 50%-a a versenyszférában és 50%-a a közszférában dolgozott. A kapott válaszok alapján egy kódrendszert dolgoztunk ki. Eredmények: Kutatásunk számos kérdésben alátámasztotta a szakirodalom korábbi megállapításait, ugyanakkor a választott módszer segítségével új eredményeket is kaptunk. A korábban már feltárt tényezők mellett a szervezeti kultúrának és a mentális keménységnek is jelentős befolyásoló ereje van erre a folyamatra. Következtetések: Elsősorban a vezetők azok, akik segíteni tudják a munkavállalókat a kudarcból való növekedésben, ugyanakkor a szervezeti kultúra és a mentális keménység jelentős erejéről sem feledkezhetnek meg a szervezetek a hatékony kudarckezelés során.
Abstract
Background and Aims
Gaming disorder (GD) is a prevalent and complex issue that has recently been recognized as a condition that impairs mental health, underscoring the urgent need for early prevention measures. This evaluation study examined the effectiveness of the Digital Netizen Alliance (D.N.A.) program, a new multicomponent positive psychology program for preventing GD and bolstering mental wellness among Chinese children.
Methods
Drawing on gamification and positive psychology principles, the program builds four key positive skills collectively referred to as the P-A-G-E framework: psychological resilience, active coping, growth mindset, and emotion regulation. A randomized controlled trial was conducted with 264 primary school pupils attending fourth, fifth, or sixth grade in Hong Kong (63% female; mean age = 10.83, SD = 1.18).
Results
The findings revealed that participation in the program effectively promoted active coping, a growth mindset, and emotion regulation. Moreover, program participation alleviated GD symptoms and reduced negative affect. These desirable changes were fully explained by the P-A-G-E framework.
Discussion and Conclusions
The new D.N.A. program, which cultivates the positive psychology skills specified in the P-A-G-E framework, facilitates favorable psychological changes among children. These results emphasize the importance of using multicomponent frameworks for interventions targeting GD prevention.
Abstract
This study aims to examine the organisational change within the framework of internationalisation in doctoral programmes of educational studies (DPEd) in the Hungarian context. The literature on internationalisation overwhelmingly projects the perspectives of international students, whereas the experiences of faculty and staff are missing from the overall picture. We seek to mediate this gap by scrutinising the experiences of educational professionals. The transitioning condition of the nationally shaped educational field is under the strong imperative to internationalise pursuing an interrelated set of objectives. The study's theoretical framework is built on the interlinked conceptual grounds of the internationalisation of doctoral programmes and the policy implementation in educational studies including teacher education. Dialectic theory as a change framework opted for this study that accounts for colliding forces in higher education. Ten narratives of educational professionals depict idiosyncratic experiences contributing to country and actors' representation saturating this field of educational policy. The results attest to layers of converging trends in DPEd and diverging practical responses.
Abstract
Background and aims
Unemployment rates are elevated among individuals with disordered gambling, yet the directionality of the relationship remains unclear. The present study investigated paid and unpaid unemployment as risk factors for future gambling disorder (GD).
Methods
The study employed a case-control design, including all adult Norwegians receiving a GD diagnosis within specialist health services from January 2008 to December 2018 (n = 5,131). These individuals were compared with age- and sex-matched controls from the general population (n = 30,164), as well as controls with somatic and psychiatric diagnoses (n = 30,476).
Results
Logistic regressions showed that those in the highest quartile of unpaid unemployment days had more than double the odds (odds ratio [OR] 2.23 (95% CI [1.96, 2.52]) of developing GD compared to those with no unpaid unemployment days. Similarly, higher levels of paid unemployment were also found to increase the odds for GD, with those in the highest quartile having an OR of 1.86 (95% CI [1.50, 2.28]) compared to those with no paid unemployment days. Moreover, an interaction analysis indicated that the association between paid unemployment days and GD was significantly stronger among men compared to women.
Conclusions
The present study suggests that both paid and unpaid unemployment constitute risk factors for GD. Programs aiming at obtaining and sustaining work have been found to improve health and future studies should examine if the risk for GD can be similarly mitigated.
Abstract
Background and Aims
Many jurisdictions are experiencing opioid epidemics. Opioid use disorder (OUD) often co-occurs with other psychiatric disorders including behavioral addictions like gambling disorder. However, little is known regarding the frequency and correlates of problematic pornography use (PPU) among people seeking treatment for OUD. Here we aimed to investigate PPU and its correlates in people seeking OUD treatment.
Method
From October 2018 to March 2020, 1,272 individuals seeking OUD treatment were screened for PPU by completing the Brief Pornography Screen (BPS), a 5-item instrument validated for assessing PPU. Self-reported data were used.
Results
Among the sample there were 707 (60%) males and 565 (40%) females. The mean age of participants was 37.9 ± 10.5 years (range 18–73), there were 707 (60%) males and 565 (40%) females, 9.9% (n = 126) exhibited low positive BPS scores (1 ≤ score < 4), and 4.5% of the sample (n = 57) screened positive for PPU (BPS score ≥4). Individuals screening positive for PPU versus negative were mostly male (77%), scored higher on measures of impulsivity in the domains of positive urgency, negative urgency, and sensation-seeking and demonstrated more psychopathology on measures of substance use, psychotic symptoms, emotional lability, depression/functioning and self-harm.
Discussion and Conclusion
A minority of individuals seeking treatment for OUD screened positive for PPU. Among individuals with OUD, those screening positive (versus negative) for PPU were more impulsive and experienced more psychiatric symptoms, suggesting the need for additional investigation and screening for and addressing PPU in people with OUD.
Abstract
Background and Aims
This study sought to identify patterns of psychedelic use among American psychiatrists, to compare the demographic variables across categories of social proximity and personal use, and to determine how these categories influenced psychiatrists' attitudes towards drugs and people who use drugs.
Methods
Respondents (N = 180; mean age = 48.4 [SD = 16.2]; male = 65.5%; trainees = 24.1%) were recruited via email lists/listservs and personal networks (snowball sampling).
Results
Approximately one-third (32.8%) of psychiatrists reported Personal Connection (i.e., history of personal use and social connection) to psychedelics. Psychiatrists with Personal Connection to psychedelics were more likely to be younger (p = 0.006, ηp 2 = 0.057) and have fewer years of practice (p = 0.008, ηp 2 = 0.058). Almost all (92%) of those with No Connection to psychedelics were out of training, compared with only 8% of those in training. Those with Personal and Social Connection to psychedelics were more likely to disagree: that using illegal drugs is morally wrong (p < 0.001, ηp 2 = 0.28), that illegal drug users should go to prison (p < 0.001, ηp 2 = 0.15), are weak minded (p < 0.001, ηp 2 = 0.10), have no future (p < 0.001, ηp 2 = 0.12), are not well educated (F(2.0, 170) = 7.38. p < 0.001, ηp 2 = 0.08), are dishonest (p < 0.001, ηp 2 = 0.10), and that illegal drug users ‘make me angry’ (p < 0.001, ηp 2 = 0.10).
Conclusions
Personal and social connection to psychedelics is associated with decreased stigma towards drug use and people who use drugs. Future research should examine whether proximity to psychedelic use impacts other factors (e.g., empathy, therapeutic alliance) involved in psychiatry training and practice.
Abstract
Studies over the past three decades have shown the alignment between teachers' conceptions and approaches to teaching. However, little attention has been given to exploring skill-oriented teaching conceptions and approaches, such as problem-solving (PS). Although teachers' views, beliefs, and understanding of problem-solving have been studied to a certain extent, there has not been a common conceptual ground to study the conceptions of teaching problem-solving in a wider and multidisciplinary context. Therefore, this review article aims to assemble and provide conceptual clarity to the elements teaching problem-solving might constitute to create the foundation for future study. Positing that the way teachers conceive ‘problem’ in instruction, the process of problem-solving, and their role inform the approaches they take to teach PS, this paper provides conceptual grounding and reasoning of each element. To conclude, the paper might be a valuable resource for scholars starting to examine the same topic, as it provides overviews of seminal papers and essential insights into the topic, demonstrating the importance of studying conceptions of teaching problem-solving.
Abstract
Background and Aims
Problem gambling (PG) represents a significant public health concern with widespread effects in various cultures and regions globally, with younger individuals and males at a particularly higher risk. This disparity is attributed to a mix of cultural, developmental, and biological influences. To date, there has not been a comprehensive examination to determine whether this risk pattern holds consistently across different jurisdictions.
Methods
We performed a systematic review and meta-analysis using the PRISMA framework, identifying 21 eligible studies from 18 countries, encompassing 156,249 participants (47.6% male and 52.4% female).
Results
The studies varied considerably by region (Asia: 19%, Europe: 52%, Oceania: 19%, North America: 10%), the diagnostic criteria for PG, and participation rates in gambling (ranging from 12% to 92%). Data on PG prevalence was categorised by gender and three age groups (young: 18–35, middle: 30–55, and older: 45–65). Using a random-effects meta-analysis, we found a global PG prevalence of 1.9%. Europe reported a significantly lower prevalence (1.3%) compared to North America (5.3%). Men were found to be 3.4 times more likely than women to engage in problem gambling, although the gap narrows in North America. The young demographic showed a 1.51 times higher likelihood of reporting PG compared to the middle-aged group, whereas older adults were 0.80 times less likely to report PG. Notably, age-related effects varied significantly across regions.
Conclusions
Our findings confirm that age and gender significantly influence PG risk across cultures, with significant heterogeneity observed across jurisdictions.
Abstract
Background and aims
The aim of the present study was to estimate the complex association between Internet Gaming Disorder (IGD), substance use, and other risky behaviours in Czech adolescents whilst providing prevalence estimates of IGD and psychometric information regarding the Czech Internet Gaming Disorder Scale–Short-Form (IGDS9-SF).
Methods
A representative sample of 3,950 Czech adolescents was recruited through stratified random sampling in the school setting.
Results
Disordered gamers showed frequent use of specific substances such as pharmaceuticals, methylenedioxymethamphetamine, and lysergic acid diethylamide. In contrast, non-gamers had higher prevalence of alcohol, cigarettes, sedatives and tranquillisers, and marijuana use. A logistic regression, utilising IGDS9-SF raw scores and average daily gaming time, revealed a U-shaped relationship between gaming and both alcohol and cigarette use. Additionally, conduct problems such as bullying, and risky in-game behaviours were more prevalent among disordered gamers, with the exception of forging parents' signatures. The overall prevalence of IGD was 3.62% (95% CI = [3.1%, 4.3%]), with higher rates in males (5.89%; 95% CI = [4.9%, 7.0%]) than in females (1.45%; 95% CI = [1.0%, 2.1%]).
Discussion and conclusions
The Czech IGDS9-SF used in the present study showed adequate psychometric properties. The association between gaming and substance use behaviours may be specific and multifaceted depending on the severity of the gaming-related problems. Furthermore, disordered gamers may become more vulnerable due to a higher incidence of conduct problems, bullying (victimisation), and in-game risky behaviours such as engagement with microtransactions mechanics (e.g., loot box) within video games.
Abstract
Background
Research on individual differences in brain structural features of internet gaming disorder (IGD) and established addictions such as tobacco use disorder (TUD) is currently limited. This study utilized normative modeling to analyze the cortical thickness (CT) development patterns of male patients with IGD and TUD, aiming to provide further insights into whether IGD qualifies as an addiction.
Methods
Surface-based brain morphometry (SBM) was used to calculate CT from T1-weighted magnetic resonance imaging data of 804 male participants (665 healthy individuals, 68 IGD and 71 TUD). Gaussian process regression was employed to generate normative models of CT development. Deviation maps were produced to depict deviations of IGD and TUD participants from the typical developmental patterns.
Results
Both addiction groups exhibited widespread cortical thinning, particularly in regions such as the bilateral temporal pole and medial orbitofrontal cortex. The TUD group demonstrated a higher degree of individualization and limited spatial overlap compared to the IGD group. Opposite trends in CT changes were observed between the two groups in the bilateral pericalcarine cortex and pars triangularis.
Conclusions
These findings regarding the similarities and differences between IGD and TUD provide support for the idea that IGD shares common features with substance-related addictions and contribute to a deeper understanding of the neural mechanisms underlying IGD.
Abstract
Background and Aims
This naturalistic mixed methods field study, aimed to assess the potential of a psilocybin induced experience, to help Emergency Medical Service Workers (EMSW) to address psychological and stress related symptoms stemming from a challenging working environment, known to contribute to occupational burnout (OB).
Methods
This exploration was conducted with an intentional sample of five participants, recruited through an online survey who self-administered a therapeutic dose of psilocybin mushrooms to manage psychological symptoms resulting from their work as EMSW, allowing the authors to assess the outcome. To measure the impact of the experience, changes in OB measures were assessed with psychometric instruments previously used in this population at three timepoints, before and after the session. The subjective impact of the psychedelic experience, through psychological insights and emotional breakthroughs, was also assessed, and two follow-up interviews were conducted to collect further data.
Results
The results showed that, two weeks after the session, a visible improvement was noticed in several measures of pre-existent OB, that remained stable after two months. Additionally, most participants reported a strong subjective impact, that they perceived as fundamental for the positive outcome.
Conclusions
After one therapeutic psylocibin session, several measures of OB showed an encouraging level of improvement and may constitute an important step towards finding alternative and innovative solutions to address high rates of psychological distress experienced by EMSWs, also benefiting the organization and the quality of patient care. The limitations and implications of the study and suggestions for future research are discussed.
Abstract
A key issue that teacher training programmes need to address is how well the contents of various methodology courses translate to in-class uses for pre-service teachers to use during their teaching practices. The paper addresses the problem from multiple angles in a longitudinal project that collected quantitative and qualitative data regarding fourth-year Hungarian pre-service English teachers' views about the practicality and applicability of various EFL methodology course contents. The study found that the key needs pre-service teachers have in connection to the applicability of their course contents corresponds to their developing identities as future teachers. Conclusions are drawn regarding a possible support model utilizing semi-open ended teaching material support and the application possibilities of blended learning.
Abstract
As instructors in higher education, we are responsible for student learning whether in undergraduate, master's or PhD programs. The extent to which we are successful in this responsibility depends on our ability to design and enact effective instruction. This paper draws on research about learning, particularly the notion of significant learning, as well as a research-based model for designing instruction to propose a range of ways to ensure students actively engage in embedding the knowledge we hope they will.
Abstract
Background
The introduction of Compulsive Sexual Behavior Disorder (CSBD) into the 11th International Classification of Diseases has raised expectations for better treatment options for CSBD. Furthermore, the treatment demand has increased, particularly for pornography use disorder (PUD), a subtype of CSBD. Presumably due to the easy access to Internet pornography an increasing prevalence of PUD is observed. Consequently, providing tailored and effective treatment is essential.
Methods
This article provides an overview of the manualized short-term PornLoS Treatment Program (Pornografienutzungsstörung effektiv behandeln– Leben ohne Suchtdruck; translation: Treating pornography use disorder effectively - life without craving). The program combines 24 individual and 6 group psychotherapy sessions with an interdisciplinary approach by offering a novel treatment framework. This includes, e.g., a mobile app, establishment of self-help groups, and access to other social services such as couple counseling. The cognitive-behavioral treatment program contains interventions addressing psychoeducation, cue exposure, impulse control, cognitive restructuring, emotional regulation, and relapse management.
We here also describe the study protocol of an ongoing four-arm randomized controlled trial. The aim is to test two variants of the PornLoS Treatment Program differing with respect to their treatment goal (abstinence or reduced pornography use) against cognitive-behavioral treatment as usual and against a waitlist control group. The primary outcome is the absence of a PUD diagnosis at the end of therapy. The total target sample size will comprise n = 316 patients with PUD across eight study sites.
Results
The results will be presented at international conferences and published in a scientific peer-reviewed journal.
Abstract
Background and aims
Gambling activity evolves along a continuum from recreational to Gambling Disorder (GD) and a particular challenge is to identify whether there are some neurophysiological particularities already present in gamblers at an early stage. Our main goal was to determine whether, in the gamblers' population, neural responses generated during uncertain decisions were different depending on problematic gambling risk defined by the Canadian Problem Gambling Index (CPGI). We tested the following hypothesis, that the Problem Gambling group would show a different brain activity related to outcomes processing than people with low risk.
Methods
For this purpose, we established a relatively homogeneous population of Online Poker Players divided into two groups according to the CPGI (Low Risk and Problem Gambling). By means of high-density EEG, we compared the spatio-temporal dynamics generated during the completion of the Iowa Gambling Task.
Results
One specific topographic map was observed between 150–175 ms after a negative outcome for both groups, whereas it was displayed in the win condition only for the Problem Gambling group. We found that the Global Field Power of this map was negatively correlated with participants' adherence to a strategy. Source localization identified Anterior Cingulate Cortex and Temporal regions as generators of this map.
Discussion and conclusions
Reward hypersensitivity EEG responses identified in the early outcome process could constitute a potential biomarker of problematic gambling.
Abstract
Eyespots are found across many taxa, usually for predator intimidation. In human artefacts, eye designs have been presumed to have an apotropaic function (warding off supernatural evil and envy) rather than an evolutionary function related to protection from agonistic interactions. We hypothesised that, instead, eyespot designs may have been used in human cultures for intimidation of opponents (deimatic display). We examined 1,070 objects from Papua New Guinea, where eyespots are frequently displayed on various objects. We predicted that objects used for guarding or protection would be more likely to have eyespots than domestic objects. Chi-square tests of independence showed that significantly more canoe prows and shields and fewer domestic objects had eyespots than expected. Furthermore, we surveyed 81 respondents, showing objects with and without eyespot patterns. Chi-square tests showed that objects with eyespots elicited significantly more fear and anxiety related emotions, and non-eyespot designs elicited more calm and relaxed emotions than expected. Thus, objects with eyespots were considered more intimidating than those displaying geometric, or plain designs. This research provides empirical evidence for the use of eyespot designs for deimatic display in humans and possible convergent evolution of eyespots due to gene – culture coevolution.
Abstract
Error Management Theory (EMT) suggests that cognitive adaptations evolved to minimize the cost of false negative and false positive errors in detections of consequential environmental conditions. These adaptations manifest as biases tailored to specific environmental conditions. This paper proposes that the same selection pressure fostered the evolution of a self-biasing ability, allowing us to minimize such costs based on experience and culturally transmitted information. The research indicates that this ability specifically applies to productions of belief or doubt about the existence of an environmental condition that is not adequately perceptible to the senses, e.g., doubt that the man is being honest. A model of this self-biasing process, rooted in signal detection theory, is developed and its explanatory reach is demonstrated through many diverse examples from epistemological and social psychological literatures. These examples feature an evidentiary standard for belief that appears too high or low, or seems to have modulated. This study aims to correct and to significantly enhance EMT by introducing this evolved self-biasing ability.
Abstract
There is a developing dialogue between the psychoanalytic and psychedelic fields of psychotherapy. This paper contributes to this emerging collaboration by applying Winnicott's concept of transitional experience to psychedelic clinical work. By analyzing two Ketamine-Assisted Psychotherapy (KAP) cases, we explore in depth how transitional experience facilitates psychedelic transformation. We review clinical touch and introduce hand-holding as a transformational experience that can occur in the amplified relational field of the psychedelic space. Applying these ideas will deepen clinicians' theoretical understanding and experiential practice of KAP.
A diabétesz okozta distressz és az életminőség összefüggései 2-es típusú cukorbetegséggel élők körében – szisztematikus irodalmi áttekintés
Associations between diabetes distress and quality of life in type 2 diabetes patients – a systematic literature review
Háttér: Cukorbetegséggel élni megterhelő. Ezért, nem meglepő módon, ez a betegség nagyon gyakran érzelmi distresszt okoz, amelyet betegségre specifikusan diabétesz okozta distressznek hívunk. A cukorbetegséggel élők esetében a negatív érzelmi tünetek azonban nemcsak a pszichés jóllétre hatnak negatívan, hanem a magasabb distresszt megélő betegek alacsonyabb adherenciával jellemezhetőek, rosszabb glikémiás kontrollal rendelkeznek, és körükben magasabb a mortalitás is. A krónikus betegségek, így a cukorbetegség is nagymértékben rontja a szubjektív életminőséget, ráadásul a vonatkozó kutatások eredményei alapján a diabétesz okozta magasabb distressz rosszabb észlelt életminőséggel is együtt jár, és e két tényező külön-külön is, de együttesen is prediktora egyéb, a cukorbetegség önmenedzselésével kapcsolatos változóknak, mint amilyen például a glikémiás kontroll vagy az adherencia. Célkitűzés: Azonosítani néhány tényezőt és rizikófaktort amelyek a 2-es típusú cukorbetegséggel élő felnőttek körében befolyásolják a diabétesz okozta distresszt és az életminőséget. Módszerek: Tanulmányunkat a szisztematikus irodalomkutatás módszerével készítettük, angol nyelvű cikkeket keresve az EBSCO és az Embase adatbázisokban. Eredmények: A diabétesz distresszt és a betegséggel kapcsolatos életminőséget befolyásoló tényezők és rizikófaktorok egy része az ismertetett kutatások alapján beazonosítható, és általuk pontosabban meghatározhatók olyan beavatkozási pontok, amelyekkel a diabétesszel összefüggő distressz és annak következményei eredményesen csökkenthetőek.
A Harcolás, Menekülés, Lefagyás Kérdőív magyar változatának (FFFQ–HU) pszichometriai jellemzői
Psychometric properties of the Hungarian version of the Fight, Flight, Freeze Questionnaire (FFFQ–HU)
Elméleti háttér: Akut vagy krónikusan elnyúló fenyegetések esetén veleszületett, automatikusan aktiválódó védekezési reakciók jelennek meg: ezek között kiemelhető a harcolás, a menekülés és a lefagyás védekezési mechanizmusa. Ennek ellenére korábban nem volt elérhető magyar nyelven olyan mérőeszköz, amely specifikusan ezeket a reakciókat vizsgálta volna. Cél: A jelen vizsgálat célja a Fight, Flight, Freeze Questionnaire (FFFQ) magyarra történő adaptációja és a mérőeszköz pszichometriai jellemzőinek vizsgálata. Módszerek: A vizsgálatban kevert klinikai (183 szorongásos vagy hangulatzavarral diagnosztizált személy) és non-klinikai (311 egyetemi hallgató kontrollcsoportja) mintán konfirmatív faktorelemzéssel (CFA) vizsgáltuk meg az FFFQ–HU faktorszerkezetét. A mérőeszköz konvergens validitásának vizsgálata érdekében a résztvevők további, szorongást (Spielberger-féle Állapot- és Vonásszorongás Kérdőív Vonásszorongás Skála), depressziót (9 itemes Beck Depresszió Kérdőív), impulzivitást (Barratt Impulzivitás Skála módosított, 21 itemes magyar változata), viselkedésgátlást és aktivációt (Viselkedéses Gátló és Aktiváló Rendszer Skálák), valamint megküzdési módokat (Konfliktusmegoldó Kérdőív) mérő validált skálákat töltöttek ki. Eredmények: A CFA megfelelő modellilleszkedés mellett (RMSEA = 0,06; CFI = 0,96; TLI = 0,95) erősítette meg az FFFQ–HU elméleti, háromfaktoros szerkezetét. A konvergens validitás tekintetében a harcolás elsősorban az impulzivitással [r S(417) = 0,32; p < 0,001], a viselkedésaktiváció szórakozáskeresés dimenziójával [r S(417) = 0,26; p < 0,001], valamint a feszültségredukció [r S(417) = 0,46; p < 0,001] megküzdési módjával mutatott összefüggést. A menekülés elsődleges korrelátumai a depresszió [r S(417) = 0,64; p < 0,001], a viselkedésgátlás [r S(417) = 0,25; p < 0,001], valamint a feszültségredukció [r S(417) = 0,32; p < 0,001] voltak. A lefagyás leginkább a szorongással [r S(417) = 0,47; p < 0,001], a viselkedésgátlással [r S(417) = 0,52; p < 0,001], és a passzív megküzdéssel [r S(417) = 0,23; p < 0,001] mutatott jelentősebb együttjárást. A lineáris regresszió elemzések eredményei alapján a harcolás egyedüli szignifikáns és negatív magyarázó változója az iskolai végzettség volt (β = –0,19; p < 0,001), míg a menekülés és a lefagyás esetén a klinikai csoporttagság pozitív (β = 0,27; p < 0,001; β = 0,28; p < 0,001), míg az életkor negatív (β = –0,15; p < 0,01; β = –0,10; p = 0,04) prediktora volt a magasabb faktorátlagoknak. Következtetések: Az FFFQ– HU megfelelő pszichometriai jellemzői lehetővé teszik a mérőeszköz alkalmazását mind a kutatás, mind a klinikai gyakorlat területén. Az FFFQ–HU által mért védekezési reakciók fontos, potenciálisan a terápiás folyamatot is meghatározó információkat hordoznak.
A kontrollhely, a stressz és egyes mentális zavarok összefüggései a Sötét és Világos Hármas esetén
The relationship between locus of control, stress and certain mental disorders in the Dark and Light Triad
Elméleti háttér: A kontrollhely és a stressz, valamint egyes mentális zavarok (depresszió, szorongás) összefüggéseit számos kutatásban vizsgálták, azonban a proszociális Világos Hármas (humanizmus, kantianizmus, hit az emberiségben) és a szociálisan averzív Sötét Hármas (machiavellizmus, szubklinikai narcizmus, szubklinikai pszichopátia) hatása a kontrollhelyelvárás és a depresszió, a szorongás, valamint a stressz közötti összefüggésre nézve kevésbé kutatott terület. Célkitűzések: Mivel egyelőre nem tisztázott a kontrollhelyelvárás kapcsolata az említett mentális zavarokkal és a stresszel a két Hármas esetén, kutatásunk ezen összefüggéseket igyekszik feltárni. Módszerek: A keresztmetszeti kérdőíves vizsgálatban használt kérdőíveket (Világos Hármas Kérdőív, Rövidített Sötét Hármas Kérdőív, Rövidített Kontrollhely Kérdőív, DASS-21 Depresszió, Szorongás és Stressz Skála) 194 fő töltötte ki (148 nő, 46 férfi, átlagéletkor = 37 év, SD = 13,2 év). Eredmények: Eredményeink szerint a belsőkontrollhely-elvárás szignifikáns, mérsékelt erősségű, negatív irányú együttjárást mutat a szorongás, a depresszió és a stressz összesített értékével (r = –0,41; p < 0,001), és sem a Világos Hármas [F (3, 190) = 17,25; R 2 = 0,227; p < 0,001; B = 0,001; p = 0,927], sem a Sötét Hármas [F (3, 190) = 18,737; R 2 = 0,227; p < 0,001; B = 0,001; p = 0,916] összesített skálái nem mutatnak szignifikáns moderációs hatást a kontrollhelyelvárás és a mentális zavarok, valamint a stressz közötti összefüggések mentén. A Világos Hármas összessége (r = – 0,22; p = 0,002) és annak hit az emberiségben (r = – 0,18; p = 0,013) és kantianizmus alskálái (r = – 0,22; p = 0,002) szignifikáns, de enyhe, negatív irányú kapcsolatban vannak a mentális zavarok és a stressz mutatóival. Következtetések: Eredményeink alapján a depresszió, a szorongás és a stressz kialakulásában meghatározó jelentőségű a kontrollhely szerepe a vizsgált változókat tekintve. Ugyan a Világos Hármas összessége, és annak hit az emberiségben és kantianizmus alskálái mutatnak némi védelmet a mentális zavarok és a stressz megjelenésével szemben, ekkor is a belsőkontrollhely-elvárás szerepe fontosabb, azaz minél inkább belső kontrollos egy személy, annál kevésbé valószínű a vizsgált mentális zavarok és a stressz megjelenése, függetlenül attól, hogy a Világos vagy a Sötét Hármas tulajdonságai jellemzőek rá hangsúlyosabban.
Párkapcsolat és a személyiség működésmintázatai: A boweni szelf-differenciáció nyomán
Relationship and personality functioning patterns: Following Bowen’s self–differentiation
Elméleti háttér: A párkapcsolati elégedettség a párok romantikus kapcsolataira vonatkozó átfogó és általános szubjektív értékelését foglalja magában. A különböző nézőpontokat képviselő vizsgálati eredmények mind ugyanabban szolgálnak megerősítésül: a párkapcsolati működés alkotóelemeinek egyediségét, változatosságát támasztják alá. Az elégedettség szempontjából ugyanakkor ritkán vizsgálnak olyan transzgenerációs folyamatok eredményeként kialakuló jellemzőket, mint amilyen a szülőkről való érzelmi leválás. A kapcsolatok szempontjából azonban ennek szerepe kulcsfontosságú, hiszen meghatározhatja azok minőségét, sikerességét és egyben stabilitását is. Módszerek: Jelen kutatás a magyar lakosság tizennyolc év feletti, önbevallása alapján elkötelezett párkapcsolatban élő személyeit (n = 533) vizsgálta meg. Magyar mintán elsőként került feltárásra, hogy olyan jellegzetes, együttesen ritkán vizsgált változók mentén, mint az érzelmi leválás (szelf-differenciáció), az önegyüttérzés, a hála és a párkapcsolati elégedettség, az egyének vajon milyen működésmintázati modellek felállítását teszik lehetővé. Méréseinket az Érzelmi Leválás Kérdőív, a Hála Kérdőív, az Önegyüttérzés Skála és a Kapcsolati Elégedettség Skála felhasználásával hajtottuk végre. A személyiségek elkülönítését és szisztematikus csoportosítását pedig hierarchikus klaszterelemzés eljárással végeztük el. Eredmények: Az elemzés következtében a „fiatal – magasan differenciálatlan”, „a fiatal – differenciált” és az „idős – differenciálatlan” párkapcsolati működésmódok leírására nyílt lehetőség. A legnagyobb mértékű differenciáltságot, önegyüttérzést és hálakészséget mutató „fiatal – differenciált” klaszter (Mdn = 37), szignifikánsan különbözött a fiatal – magasan differenciálatlan (Mdn = 36; U = 15648; Z = –3,118; p = 0,002; r = 0,16) és az idős – differenciálatlan (Mdn = 31; U = 5162; Z = –7,556; p < 0,001; r = 0,44) klasztertől is, így egyben a párkapcsolatával leginkább elégedett klaszternek minősült. Következtetések: A három profil összehasonlítása során megállapíthattuk, hogy a legmagasabb szintű elégedettséget a leválás, az önegyüttérzés, és a hálakészség együttes intenzitása biztosíthatja. Általános érvényűnek bizonyult továbbá az a vizsgálati tapasztalat, hogy a szelf differenciáltsági állapota és az önegyüttérzés a párkapcsolati kiegyensúlyozottság szempontjából egyformán meghatározó lehet.
A Szabadidős Testedzés Motivációja Skála (PALMS) adaptációs vizsgálata magyar mintán
Validation of the Physical Activity and Leisure Motivation Scale (PALMS) on Hungarian sample
Háttér és célkitűzések: Jelen tanulmány célja a Szabadidős Testedzés Motivációja Skála (Physical Activity and Leisure Motivation Scale, PALMS) magyar változatának (PALMS–H) pszichometriai vizsgálata, a mérőeszköz reliabilitásának és validitásának ellenőrzése. Módszerek: 893 fő vett részt a vizsgálatban (nférfi = 428, átlagéletkor = 33,7 év; SD = 11,79 év). A PALMS–H mellett a Sportmotivációs Skála II-t (SMS-II) alkalmaztuk. Eredmények: A megerősítő faktoranalízis támogatta a PALMS–H nyolcdimenziós elméleti modelljét, megfelelő illeszkedési mutatókat kaptunk [χ 2(893) = 3427,77; p < 0,01; GFI = 0,95; TLI = 0,94; CFI = 0,94; RMSEA = 0,07]. Az alskálák belső konzisztenciája egy kivételével (Külső elvárások, Cronbach-α = 0,58) megfelelőnek bizonyult (Cronbach-α = 0,85–0,91). A skála invariánsnak mutatkozott a nemeket tekintve. A konstruktumvaliditás vizsgálata során szignifikáns, mérsékelt, illetve erős kapcsolatot mutatott az Elsajátítási cél és az Örömérzet az SMS-II-vel mért intrinzik motivációjával (r = 0,53–0,70), integrált (r = 0,41–0,47), identifikált (r = 0,32–0,60) és introjektált szabályozásával (r = 0,36–0,37). Gyenge, illetve közepes erősségű (r = 0,20–0,47) kapcsolatot találtunk a PALMS–H kérdőív többi alsklálája és az SMS-II öndeterminált viselkedésre utaló skálái között. Következtetés: A PALMS magyar nyelvű változata megfelelő, megbízható és érvényes mérőeszköznek bizonyult a testmozgás motivációs hátterének mérésére.
Abstract
Background
Psychedelic use and its impact on well-being is garnering a lot of research attention, however, little has been done to understand the potential associations between multiple characteristics of the psychedelic experience and psychological flexibility (PF), which encompasses a conscious awareness of thoughts and behavior, allowing individuals to adapt to new experiences and perceive multiple explanations or solutions for life events.
Aims
The current study examines the psychedelic correlates of PF. It was hypothesized that intention, comfort and safety during the experience, decentering, mystical experiences, ego-dissolution, and insight would be significantly associated with greater reports of PF.
Methods
Data used for the regression analysis were from 114 participants who had used one of the classic psychedelics (LSD, Psilocybin, Mescaline, DMT, Ayahuasca, 5MeO-DMT) and were recruited from postings on Twitter (now X) and within psychedelic-based groups on Facebook and Reddit to fill out an online survey. Standard assessments used include the Experiences Questionnaire, Mystical Experience Questionnaire, Ego-Dissolution Inventory, Cognitive Flexibility Inventory, Psychological Insight Questionnaire, and Religious Salience Scale.
Results
After controlling for sociodemographics (age, income, religious salience, number of psychedelic experiences), self-perceived meaningful intention and decentering remained significantly associated with greater psychological flexibility.
Conclusions
These results expand upon existing literature on psychedelic use and its impact on well-being by exploring specific characteristics of the psychedelic experience. Understanding the importance of intention and decentering can provide a pathway by which psychedelic users, guides, and researchers can further understand the psychedelic experience and its effects.
Abstract
Background and aims
Cognitive control and reward-related abnormalities are centrally implicated in addiction. However, findings from longitudinal studies addressing neurocognitive predictors of addictive behaviors are mixed. Further, little work has been conducted predicting non-substance-related addictive behaviors. Our study aimed to assess predictors of substance and non-substance addictive behaviors in a community sample, systematically evaluating each neurocognitive function's independent influence on addictive behavior.
Methods
Australians (N = 294; 51.7% female; M[SD] age = 24.8[4.7] years) completed online neurocognitive tasks and surveys at baseline and 3-month follow-up. Self-report scales assessed problematic alcohol use, addictive eating (AE), problematic pornography use (PPU), and problematic internet use (PUI) at 3- and 6-month follow-ups. Linear regressions with bootstrapping assessed neurocognitive predictors for each addictive behavior across a 6-month period.
Results
Neurocognition at baseline did not predict AE or PUI severity at 6-month follow-up. Less delay discounting at baseline predicted higher PPU at 6-month follow-up (β = −0.16, p = 0.005). Poorer performance monitoring at baseline predicted higher AE at 3-month follow-up (β = −0.16, p = 0.004), and more reward-related attentional capture at 3-months predicted higher AE at 6-month follow-up (β = 0.14, p = 0.033). Less reward-related attentional capture (β = −0.14, p = 0.003) and less risk-taking under ambiguity (β = −0.11, p = 0.029) at baseline predicted higher PUI at 3-month follow-up. All findings were of small effect size. None of the neurocognitive variables predicted problematic alcohol use.
Discussion and conclusions
We were unable to identify a core set of specific neurocognitive functions that reliably predict multiple addictive behavior types. However, our findings indicate both cognitive control and reward-related functions predict non-substance addictive behaviors in different ways. Findings suggest that there may be partially distinct neurocognitive mechanisms contributing to addiction depending on the specific addictive behavior.
Abstract
Background and aims
Neurobiological models of addiction posit that addiction manifests through an amplified salience towards addiction-associated stimuli and a diminished responsiveness to non-addiction-related incentives. However, existing research on reward processing in individuals with problematic pornography use (PPU) has primarily been limited to sexual cue reactivity.
Methods
In this event-related potential (ERP) study, we employed a risky decision-making task involving 30 individuals with PPU and 33 healthy controls (HCs) to examine the effects of PPU on non-pornographic (money) reward valuation.
Results
Compared to HCs, individuals with PPU exhibited compromised sensitivity to monetary rewards. Specifically, while the HC group demonstrated a differential response in late positive potential (LPP) amplitude to various expected value (EV) levels, this pattern was absent in the PPU group. This impairment was associated with poorer adaptive decision-making, as evidenced by PPU participants' inability to adjust risk choices based on changes in EV, leading to a propensity for riskier decisions in disadvantageous situations.
Discussion and conclusions
The findings of impaired monetary evaluation in individuals with PPU may potentially explain why they continually pursue pornographic rewards while showing insensitivity to other rewards in daily life. Consequently, treatment development strategies may prioritize improving sensitivity to non-pornographic rewards within this population.
Abstract
Background
Although family history of psychiatric disorders has often been considered potentially useful in understanding clinical presentations in patients, it is less clear what a positive gambling family history means for people with gambling disorder. We sought to understand the clinical impact of having a first-degree relative with gambling disorder in a sample of adults with gambling disorder.
Methods
Data from 455 participants (aged 18–65 years) who had participated in previous pharmacological and psychotherapeutic clinical trials for gambling disorder were pooled in a secondary analysis. Demographic and clinical variables were compared between those who did versus did not have one or more first-degree relative(s) with gambling disorder. Additionally, we examined whether a family history of gambling disorder was associated with treatment outcome.
Results
223 (49.0%) participants had at least one first-degree family member(s) with gambling disorder. In terms of clinical variables, family history of gambling disorder was significantly associated with being female, having an earlier age of gambling onset, longer duration of untreated gambling illness, a greater likelihood of developing legal problems secondary to gambling, and higher rates of alcohol use disorder in family members. Family history of gambling disorder was also associated with a greater gambling symptom improvement from pharmacotherapy.
Conclusions
These results indicate that gamblers with a first-degree family member with a gambling disorder may have a unique clinical presentation and better response to treatment interventions.
Abstract
Background and aims
Previous evidence has indicated that problematic social media use (PSMU) is characterized by an attentional bias to social media icons (such as Facebook icons), but not to social webpages (such as Facebook webpages). They suggest that there may be other factors influencing attentional bias like fear of missing out (FoMO). But it remains unclear how FoMO moderates attentional bias in PSMU. This study aims to investigate whether PSMU show attentional bias for stimuli associated with social media, and how FoMO moderates on attentional bias among PSMU through experimental methods.
Methods
Based on the Interaction of Person-Affect-Cognition-Execution (I-PACE) model, this study explored mechanisms of attentional bias to social media icons (such as WeChat) related to PSMU and further examined the role of FoMO in this relationship. Specifically, attentional bias patterns to social media icons of 62 participants (31 PSMU and 31 control group) were explored during a dot-probe paradigm combined with eye-tracking in Experiment 1, and attentional bias patterns to social media icons of another 61 individuals with PSMU with different FoMO levels was explored during a dot-probe paradigm combined with eye-tracking in Experiment 2.
Results
Results revealed that individuals with PSMU had an attentional bias toward social media icons, demonstrated by attentional maintenance, and such bias such bias was moderated by FoMO negatively, demonstrated by attentional vigilance and maintenance in PSMU/high FoMO.
Conclusion
These results suggest that attentional bias is a common mechanism associated with PSMU, and FoMO is a key factor on the development of PSMU.
Abstract
Background
Gaming Disorder was included as an addictive disorder in the latest version of the International Classification of Diseases (ICD-11), published in 2022. The present study aimed to develop a screening tool for Gaming Disorder, the Gaming Disorder Identification Test (GADIT), based on the four ICD-11 diagnostic criteria: impaired control, increasing priority, continued gaming despite harm, and functional impairment.
Method
We reviewed 297 questionnaire items from 48 existing gaming addiction scales and selected 68 items based on content validity. Two datasets were collected: 1) an online panel (N = 803) from Australia, United States, United Kingdom and Canada, split into a development set (N = 589) and a validation dataset (N = 214); and 2) a university sample (N = 408) from Australia. Item response theory and confirmatory factor analyses were conducted to select eight items to form the GADIT. Validity was established by regressing the GADIT against known correlates of Gaming Disorder.
Results
Confirmatory factor analyses of the GADIT showed good model fit (RMSEA=<0.001–0.108; CFI = 0.98–1.00), and internal consistency was excellent (Cronbach's alphas = 0.77–0.92). GADIT scores were strongly associated with the Internet Gaming Disorder Test (IGDT-10), and significantly associated with gaming intensity, eye fatigue, hand pain, wrist pain, back or neck pain, and excessive in-game purchases, in both the validation and the university sample datasets.
Conclusion
The GADIT has strong psychometric properties in two independent samples from four English-speaking countries collected through different channels, and shown validity against existing scales and variables that are associated with Gaming Disorder. A cut-off of 5 is tentatively recommended for screening for Gaming Disorder.
Abstract
Individuals with a history of psychotic experiences and disorders such as schizophrenia, and mood disorders with psychotic features tend to be excluded from psychedelic-assisted therapy research and treatment programs, despite minimal research demonstrating heightened risk of adverse effects for this group. Participants (n = 100) were asked to complete an online, retrospective survey that asked about psychotic experiences and/or diagnoses and one memorable psychedelic experience, along with mental health histories, dose used, set and setting, and other relevant variables including whether they mixed their psychedelic with other substances. Respondents also completed pertinent psychometric questionnaires and answered questions regarding the impact of their psychedelic experience on their well-being, mental health, relationships, spiritual beliefs, and aspects of their life. Thematic inductive analysis was used to identify recurring themes. Most respondents (n = 88) stated that their psychedelic experience resulted in some degree of personal growth. Many also described mystical-type experiences, increased levels of contemplation and spirituality, improved insight, symptomatic improvements, and feelings of love and appreciation following the experience. Most described overall positive experiences, however, 11% (n = 11) described overall negative experiences, which included symptom exacerbation, dysphoria, and terror, and a slightly larger portion described mixed-type experiences.
„Kreálok valamit, csak így szavakból!” – mesterséges intelligencia és művészet az énképmérésben
„I create something, from words alone!” – Artifical intelligence and art in self-image assessment
Háttér és célkitűzések: A tetszőleges szövegi bemenet alapján művészi minőségű képeket alkotó mesterséges intelligencia (MI) megjelenése eddig még feltáratlan lehetőségeket tartalmazhat a pszichológia számára. Jelen kutatás során egy kvantitatív és kvalitatív módszereket szintetizáló és a résztvevő számára is élvezetes új énképmérő módszer kidolgozására tettünk kísérletet. A módszer elődjei közé tartoznak a különböző nyitott kérdéses önjellemzések, az önarcképfestés művészetterápiai tradíciója, illetve a számítógép-alapú testképvizsgáló eljárások. Módszer: A kutatás során arra kértünk 11 fiatal felnőtt résztvevőt, hogy a Midjourney nevű szoftver segítségével készítsenek képeket önmagukról. Az egyes képek alapjául szolgáló parancssorokat kategóriaelemzésnek vetettük alá, a résztvevőkkel pedig félig strukturált interjúkat vettünk fel. Eredmények: Az elemzések során szignifikáns egyéni különbségeket találtunk a résztvevők által említett önjellemzési kategóriákban, illetve a kategóriák időbeli változásában. Hogy ezek a különbségek milyen szituációs vagy személyen belüli hatásoknak tulajdoníthatók, eljövendő kutatások tárgyát fogja képezni, például a flow állapotra való egyéni érzékenység és az identitásállapot szerepének vizsgálatán keresztül. Az interjúk tanulsága szerint a résztvevők egy izgalmas önismereti tanulásként, identitásuk különböző aspektusaival való kísérletezésként élték meg a folyamatot. Többen megdöbbentek a gép képességeitől és saját művészi teremtőerejüktől, azonban az ember-gép kommunikáció félresiklásai több esetben megnehezítették az alkotást. Következtetések: Az általunk kidolgozott eljárás magában hordozza a potenciált arra, hogy a későbbiekben egy valid és reliábilis mérőeszközzé válhasson, nemcsak az énkép, hanem bármilyen attitűd mérésére. Az énhatékonyság-érzés megtapasztalása, illetve az önismereti tanulás érzete hosszú távon akár egy művészetterápiás felhasználásnak is az alapját képezheti.
