Browse Our Latest Psychology and Behavioral Science Journals
Psychological journals are peer-reviewed, interdisciplinary journals that publish original work in some areas of psychology. The most common publications include cognitive, health and clinical psychology, applied, developmental, biological, social, experimental, and educational psychology, and psychoanalysis.
Behavioral Sciences
Abstract
Background
Emotion regulation strategies are central in models of gambling disorder. However, findings regarding the association between gambling-related problems and these strategies are mixed and mostly based on case-control studies with self-report measures.
Methods
This study examines associations of gambling problems' severity (SOGS) and gambling-related craving with strategic emotion-regulation (the Emotion Regulation Questionnaire [ERQ], an experimental reappraisal task, and task-related vagally-mediated heart rate variability [vmHRV]) in community gamblers. Bayesian correlations between all constructs of interest were computed; Bayesian ANOVAs were used to examine the course of vmHRV over time-on-task, and its sensitivity to predictive constructs; and Bayesian regressions to investigate whether gambling problems' severity predicted the use of ERQ strategies, and to determine if the effect of emotion regulation demands on vmHRV could be predicted from the SOGS score.
Results
Correlations did not show reliable relationships of SOGS scores and craving with intentional emotion regulation. The dispositional use of reappraisal and suppression (ERQ) did not predict differences in gambling problems' severity or craving. SOGS and craving scores predicted neither performance in the cognitive reappraisal task, nor task-related vmHRV. However, SOGS and craving correlated with urgency, and suppression and positive urgency predicted a stronger impact of time-on-task on vmHRV, independently of severity.
Discussion
These results show no reliable evidence of differences in emotion regulation strategies or their vmHRV correlates traceable to gambling problems' severity or craving, and thus challenge the widespread role of intentional emotion regulation in gambling-related problems. Implications regarding the prevalence of neurocognitive alterations in non-clinical gamblers are discussed.
Az Ötfaktoros Jelentudatosság Kérdőív rövidített, 15 tételes verziójának pszichometriai elemzése magyar mintán
Hungarian adaptation of the 15-item Five Facet Mindfulness Questionnaire (FFMQ-15)
Elméleti háttér: A mindfulness (tudatos jelenlét, jelentudatosság) olyan kognitív és érzelmi szempontból összetett jelenség, amely magában foglalja a jelen pillanatra irányuló fenntartott figyelmet, vala-mint a tapasztalatok felé mutatott nyitott, kíváncsi és elfogadó attitűdöt. A mindfulness alapú terápiák rámutatnak arra, hogy a tudatos jelenlét nemcsak egy önmagán belül zajló folyamatot jelöl, hanem egyfajta képességként is definiálható, ennek értelmében pedig gyakorlással fejleszthető. Az egyik leggyakrabban alkalmazott mindfulness képességet vizsgáló mérőeszköz az Ötfaktoros Jelentudatosság Kérdőív (Five Factor Mindfulness Questionnaire, FFMQ). Az eredeti, 39 tételes FFMQ öt dimenzió – Megfigyelés, Leírás, Tudatos cselekvés, Ítélkezésmentesség, Reakciómentesség – mentén ragadja meg a mindfulness jelenségét. Célkitűzés: A kérdőívnek rövidített változatai is születtek, amelyek közül jelen vizsgálat a legrövidebb, az eredeti kérdőív szerzők által leírt 15 tételes változatának (FFMQ-15) adaptációját tűzte ki célul hazai mintán. Módszerek: Az FFMQ-15 magyar nyelvű változatát 117 résztvevő töltötte ki egy kérdőívcsomag részeként. A kérdőívcsomag az FFMQ-15 mellett demográfiai kérdéseket, illetve a konvergens és diszkriminációs validitás mérésére alkalmazott kérdőíveket (Mentális Egészség Kontinuum Skála [MHC-SF], Depresszió, Szorongás és Stressz Skála [DASS-21], Big Five Kérdőív [BFI], Fehér Medve Gondolatelnyomási Kérdőív [WBSI], Érzelemszabályozási Nehézségek Skála [DERS], Kognitív Érzelem-Reguláció Kérdőív [CERQ], Torontói Alexitímia Skála [TAS-20]) tartalmazott. Eredmények: Az FFMQ-15 hierarchikus faktorstruktúrája (5 elsőrendű és 1 másodrendű faktor) konfirmatív faktorelemzéssel megerősítésre került (CFI = 0,976; TLI = 0,967; RMSEA = 0,047; SRMR = 0,084). Az FFMQ-15 konvergens és diszkriminációs érvényességét vizsgálva megállapítható, hogy a tudatos jelenlét képessége a várt irányú kapcsolatot mutatta a mentális egészség (MHC-SF), a depressziós, szorongásos és stressz tünetek (DASS-21), a tapasztalatokra való nyitottság és neuroticizmus (BFI), gondolatelnyomási tendenciák (WBSI) és érzelmi működés (DERS, TAS-20, CERQ) mutatóival. Követ- keztetések: Összességében kijelenthető, hogy az Ötfaktoros Jelentudatosság Kérdőív rövidített 15 tételes verziója alkalmas a mindfulness-képesség egyéni különbségeinek megragadására hazai mintán is.
Abstract
Background
Most problematic pornography use (PPU) research relies on cross-sectional designs. Ecological momentary assessment (EMA) studies are needed to better understand PPU correlates. We evaluated how daily PPU and pornography use ratings were correlated with baseline PPU, pornography use frequency (over 12-months), alcohol problems, and depression in a community sample of men living in the United States.
Design
Participants (n = 113, mean age 37.95 [11.09]) completed a baseline survey battery followed by daily EMAs over 14 days (k = 1,240 observations). Data were gathered on the Prolific panel.
Findings
Screener thresholds suggested 32%, 25%, and 24% of sample were at-risk for PPU, depression, and alcohol use problems respectively. Baseline estimates suggested PPU to be weakly correlated with depression (r = 0.29) and past 12-month pornography use (r = 0.27), but not alcohol problems (r = 0.08). Multilevel modeling indicated aggregated pornography use amount as a robust correlate of aggregated pornography control problems over the observation period. Baseline PPU and pornography use indicators were significant predictors of aggregated control problems and pornography use amount respectively. Baseline depression and alcohol problem predictors were non-significant. Past 12-month pornography use frequency and depression scores exacerbated the relationships between daily pornography use amount and aggregated control problems. Sensitivity analyses specific to only those who used pornography across all observations were consistent with full model results (though effect strength changed).
Conclusions
With exception to the PPU and pornography use indicators, cross-sectional baseline estimates (e.g., alcohol problems and depression) were generally not predictive of aggregated pornography use and control problems in the following 14 days.
Kovács József: A modern orvosi etika alapjai – Bevezetés a bioetikába
Fundamentals of modern medical ethics. An introduction to bioethics
A policisztás ovárium szindrómával élő nők szexuális elégedettsége
Sexual satisfaction of women living with polycystic ovary syndrome
A policisztás ovárium szindróma (PCOS) egy genetikai prediszpozícióval rendelkező, multiszisztémás endokrin betegség, amely a nők közel egynegyedét érintheti. A tünetegyüttes természetéből adódóan a PCOS-sel élő nők számos pszichés szövődménnyel szembesülhetnek, ami a betegek közel háromnegyedénél okoz pszichológiai problémákat. A közlemény célja, hogy bemutassa a PCOS-sel élő nők pszichés nehézségeit, kiemelten elemezve a kevésbé kutatott szexuális elégedettséget. Bronfenbrenner ökológiai elméletét alapul véve a szexuális elégedettségre ható tényezőket a mikro-, a mezo-, az exo-, és a makroszintek mentén tárjuk fel. A PCOS-el élő nők a szexuális elégedettség terén mind a négy szinten veszélyeztetettek lehetnek: a mikrorendszer szintjén korlátozottabban élhetik meg a szexuális vonzerejüket; a mezorendszer szintjén csökkenhet a szexuális funkcionalitásuk; az exo- és makrorendszerek szintjén pedig a PCOS kezelése és a társadalmi és vallási elvárások miatt több stresszt élhetnek meg, mint más nők. Kiemelten fontos ezért a pszichológiai szövődmények megelőzése, szűrése és terápiája. A szexuális elégedettség terén hatásosnak bizonyult a szexuális funkcionalitás javításában a metforminkezelés és a testmozgás szorgalmazása; a szexuális attraktivitás megélése terén pedig jó eredmények várhatóak a pozitív testképet támogató egyéni, valamint a párok kommunikációját ja vító párterápiáktól. További kutatás javasolt, hogy jobban feltárhassuk a PCOS-ben érintett nők szexuális elégedettségét, és az ökológiai rendszer négy szintjének szexuális elégedettségre, valamint egymásra gyakorolt hatását.
Szociodemográfiai változók és a szubjektív jóllét kapcsolata Magyarországon
The relationship of sociodemographic variables with subjective well-being in Hungary
Elméleti háttér: A köznapi értelemben vett boldogság pszichológiai konstruktuma a szubjektív jóllét. Ezzel rokon fogalom a pszichológiai jóllét, a globális jóllét, a virágzás és a pozitivitás. Mindezek mérésére már számos tesztet szerkesztettek. Cél: A szubjektív jóllétet mérő különböző mutatók lényegét egyetlen közös mutató, az ún. esszenciális jóllét segítségével mérve megvizsgálni, hogy ennek nagy-ságszintjét milyen módon és milyen mértékben határozzák meg a jelenkori Magyarországon olyan alapvető szociodemográfiai változók, mint a nem, az életkor, az iskolázottság, a foglalkozás, a családi állapot, a gyerekszám, a szubjektív anyagi helyzet, valamint a vizsgált személy településének (lakóhelyének) nagysága. Módszer: Négy, 2019 és 2022 között évente megismételt, online módon lefolytatott kérdőíves keresztmetszeti vizsgálat mindegyikében a személyek (n = 11686) kitöltöttek egy 73 tételes kérdőívet, amelyben demográfiai, valamint testi és lelki egészségre vonatkozó kérdések mellett szerepeltek a következő önkitöltős kérdőívek tételei: Globális Jóllét Kérdőív (GJK), Rövidített Pszichológiai Immunitás Kérdőív (Rövidített PIK), Diener-féle Virágzás Skála (DVS), Huppert-féle Virágzás Kérdőív (HVK), Caprara-féle Pozitivitás Skála (CPS). A GJK, DVS, CPS tesztek összpontszáma, valamint a jóllét mércéjének tekinthető négy egyedi kérdés (általános lelkiállapot, aktuális boldogság szintje, pozitív élmények aránya, a HVK teszt összboldogságra vonatkozó 10. tétele) bevonásával főkomponens-analízist (FKA-t) végeztünk, hogy megragadjuk a szubjektív jóllét különböző mértékeinek közös lényegét. Ezután az FKA-nak ezt a közös lényeget képviselő első főkomponensét (esszenciális jóllét) összefüggésbe hoztuk a fentebb felsorolt demográfiai változókkal. Ennek során korreláció- és regresszióelemzéseket, valamint varianciaanalíziseket végeztünk. Eredmények: A szociodemográfiai változók együtt az esszenciális jóllét varianciájának kb. 18%-át magyarázzák. Ezen belül a jóllét egyértelmű pozitív irányú kapcsolatot mutat a szubjektív anyagi helyzettel, az iskolázottsággal és a gyerekszámmal. A jóllét a nőknél rendszerint magasabb, mint a férfiaknál. Ez a nemi hatás 25 és 50 éves kor között a legmarkánsabb, és eltűnik a nyugdíjas korban, 65 év felett. A jóllét szintje az egyedülállók között az életkorral 25 év felett nő, míg a kapcsolatban élőknél nincs egyértelmű életkori összefüggés. Családi állapot szerint legboldogabbak a házas kapcsolatban élők, a jóllét legalacsonyabb szintjén pedig az egyedülállók vannak. Foglalkozás szerint a jóllét magas szintje jellemzi a vállalkozókat és a közalkalmazottakat, valamint a köztisztviselőket. A jóllét legalacsonyabb szintjén a munkanélküliek és a hajléktalanok vannak, és viszonylag alacsony szint jellemzi a tanulókat is. A magukat legszegényebbnek vallók között a nyugdíjasok a legboldogabbak. A település lakosságszám szerint definiált típusa nincs szakmailag értelmezhető szintű kapcsolatban a jólléttel. Következtetés: Egyes szociodemográfiai változók szakmailag jelentős kapcsolatban vannak a szubjektív jólléttel.
Abstract
Background and aims
The active ingredients of psychological gambling treatments remain unclear, with research identifying effective change techniques only emerging. This study aimed to identify clinical consensus statements on effective change techniques for gambling treatment according to Australian and New Zealand gambling clinicians. Identification of promising change techniques can inform the development of optimised interventions.
Methods
A panel of 68 clinicians participated in a two-round Modified Delphi study. Panellists rated the effectiveness of 19 change techniques for reducing gambling severity, expenditure and frequency. Consensus criteria for effectiveness and ineffectiveness were defined a priori. Panellists were also asked to provide culturally relevant considerations and adaptations when using change techniques with culturally diverse, linguistically diverse and Indigenous populations. Responses were analysed through a thematic analysis.
Results
Clinical consensus was reached on the effectiveness of 10 change techniques: relapse prevention, goal setting, motivational enhancement, information provision, cognitive restructuring, financial regulation, information gathering, plan social support, problem solving, and decisional balance. There was no consensus that any technique was ineffective, however social comparison received the lowest ratings. Panellists also identified four key themes of considerations when working with culturally diverse, linguistically diverse and Indigenous populations.
Discussion and Conclusions
This is the first Delphi study to explore clinician perspectives on change technique effectiveness. Ten change techniques were identified as likely to be effective. Findings can inform the selection of promising change techniques for inclusion in gambling treatment programs and expedite optimised intervention development by focussing research efforts on change techniques most likely to be effective.
Abstract
Objective
The association between depression and gambling disorder (GD) has been well-researched. However, prior research lacks consensus on the temporal association between depression and GD. Furthermore, the extant literature has not explored the nature of the aforementioned relationship using objective research methodology data and large-scale samples. The present study addressed these research gaps by investigating the longitudinal relationship between antidepressant prescriptions and the likelihood of developing GD using registry data over a period of 11 years (2008–2018).
Methods
Data were derived from the Norwegian Patient Registry (NPR) that was matched with data from the Norwegian Prescription Registry (NorPD). The dataset comprised 27,420 individuals, where 5,131 were diagnosed with GD. A binary logistic regression analysis was conducted where individuals with GD were compared with 22,289 individuals matched on age and gender from NPR.
Results
The results show that individuals with antidepressant prescriptions had higher odds of developing GD (OR = 2.80, 95% CI: 2.60–3.01, p < 0.001). Furthermore, males and older adults were found to have a higher likelihood of being diagnosed with GD.
Conclusions
Depression is known to be one of the most common mental health disorders. The findings show that prior antidepressant prescription is associated with GD, which would be in accordance with the escape hypothesis because some individuals gamble to escape dysphoric feelings, such as depression. The study findings add to the existing knowledge on the temporal association of depression and GD. Furthermore, the results also have significant practical implications.
Abstract
Background and aims
The Moral Incongruence Model of Pornography Use proposes that pornography-use-related problems may be present due to problematic pornography use (PPU) and/or moral disapproval (MD) of pornography use. Despite some supporting empirical evidence, no study has tested the presence of different pornography-use profiles based on individuals' behavioral dysregulation (i.e., PPU) and moral values concerning pornography use. The generalizability of previous findings to diverse populations has also been limited given the scarcity of studies conducted outside of Western countries.
Methods
Using data from the International Sex Survey (42 countries, N = 66,994; M age = 32.16 years, SD = 12.27), we conducted latent profile analysis to identify pornography-use profiles based on individuals' frequency of use, MD, and PPU. The profiles were compared along a wide range of pornography-use-related, sexuality-related, and psychological correlates.
Results
Six pornography-use profiles were identified, including two increased risk groups (i.e., Increased risk of PPU without MD and Increased risk of PPU with some MD). Several factors differentiated between the increased risk vs. no/low risk profiles (e.g., relatedness satisfaction) as well as between the two increased risk profiles (e.g., religiosity). Apart from behavioral dysregulation, moral values concerning pornography use played an important role in distinguishing pornography-use profiles and demonstrated the importance of inquiring about MD when working with individuals with pornography-use-related problems.
Conclusion
Findings also support recent calls for better-integrated sex therapy and sexual medicine perspectives into pornography-use-related problems research and care.
Abstract
Background and aims
Despite a growing body of research on pornography use among women, there is a lack of understanding of the problematic versus non-problematic nature. The current study aimed to investigate the relationship between women's motivations for pornography use and sexual wellbeing using a cross-sectional, self-report survey design among participants from 42 countries.
Methods
The total sample included 82,243 participants, of whom 46,874 (57.0%) identified as women and were analyzed. The participants' age averaged at M = 29.67 years, with a standard deviation of SD = 10.11. Participants were asked to complete a questionnaire assessing their motivations for pornography use, as well as measures of sexual functioning, sexual desire, and sexual satisfaction.
Results
Study results suggest that across cultures, women's motivations for pornography use are associated with their sexual wellbeing. Specifically, when women reported using pornography for their own pleasure or sexual curiosity, it was associated with fewer sexual functioning problems and higher sexual desire. Conversely, when women reported using pornography due to a lack of sexual satisfaction in their relationships, it was associated with more sexual functioning problems.
Discussion and conclusions
These findings highlight the need to consider the multifaceted nature of pornography use among women, including the usage motives, to fully understand associations with sexual wellbeing. Additionally, the study emphasizes the importance of conducting further research utilizing longitudinal designs, to establish the directionality between pornography use motivations and sexual wellbeing among women.
