Browse Our Latest Psychology and Behavioral Science Journals
Psychological journals are peer-reviewed, interdisciplinary journals that publish original work in some areas of psychology. The most common publications include cognitive, health and clinical psychology, applied, developmental, biological, social, experimental, and educational psychology, and psychoanalysis.
Behavioral Sciences
Körkép és kórkép a hazai vezetők kompetenciáiról
Competences of domestic managers - A panorama and a pathology
Háttér és célkitűzések: A vezetői kompetenciák vizsgálata alulkutatott terület, a rendelkezésre álló szakirodalom sokkal inkább a vezetői személyiségdimenziókra fókuszál, kevéssé a vezetői kompetenciákra. Hasonlóképpen kevés forrás áll rendelkezésünkre a köz- és versenyszféra vezetőivel kapcsolatosan. Jelen vizsgálatban arra vállalkoztunk, hogy összehasonlítsuk a közép- és felső vezetők, valamint a köz- és versenyszféra vezetőinek kompetenciáit. Feltételeztük, hogy a versenyszféra vezetői nagyobb önállósággal jellemezhetőbbek, míg a közszféra vezetőire inkább végrehajtó kompetenciák jellemzőek. Módszer: Vizsgálatunkban 303 felső és középvezető adatait elemeztük 19 szervezetnél (11 a versenyszférában, 8 a közszférában működik). A vezetői kompetenciák mérésére a CAPTain Analízis & Szubjektív Kompetenciatesztet használtuk, amelynek 11 kompetenciadimenziója mentén hasonlítottuk össze a vezetői szint és a szféra közötti különbségeket. Eredmények: Szignifikáns különbséget találtunk a felső és középvezetők között Önállóság, Vezetői stílus, Delegálás, Befolyásolás, Aktuális vezetői képesség, valamint az Önbizalom kompetenciadimenzióiban. A felsorolt dimenziókban a felső vezetők magasabb pontszámot értek el. Szignifikáns különbségeket találtunk a köz- és versenyszféra vezetői közötti is: a versenyszféra vezetői magasabb Önállóság, Delegálás, Befolyásolás, Aktuális vezetői képesség és Önbizalom kompetencia-pontszámokat értek el, mint a közszféra vezetői. Következtetések: Eredményeink alapján elmondható, hogy a felső vezetőkre jellemzőbb, hogy munkájukat általánosabb irányelvek mentén, magabiztosabban végzik, míg a középvezetők nagyobb igényt mutatnak a konkrét instrukciókra. A versenyszféra vezetőire hasonló profil jellemző, ráadásul párhuzam vonható a versenyszféra közép- és a közszféra felső vezetői között.
Abstract
Background and aims
Uncontrollable gaming behavior is a core symptom of Internet Gaming Disorder (IGD). Attentional bias towards game-related cues may contribute to the difficulty in regulating online gaming behavior. However, the context-specific attentional bias and its cognitive mechanisms in individuals with IGD have not been systematically investigated.
Methods
We compared individuals with IGD to healthy controls (HC) using a rapid serial visual presentation (RSVP) task to measure temporal attentional bias. By applying game-related and neutral stimuli as targets, we specifically assessed how attentional resources were allocated to game-related stimuli compared to neutral stimuli.
Results
The IGD group showed enhanced attentional blink effect when a game-related stimulus was the first target and a neutral target was the next, reflecting IGD's difficulty in disengaging from game-related stimuli. Both IGD and HC individuals exhibited decreased accuracy in identifying a neutral first target followed by a game-related second target at shorter lags, indicating increased attentional engagement with game-related stimuli in general.
Discussion
The results provide a cognitive basis for recurrent and uncontrollable gaming behaviors in individuals with IGD. Game cues have priority in the allocation of attentional resources in individuals with IGD. The results shed new light on the development of specific treatments for IGD.
Abstract
Background and aims
Internet gaming disorder (IGD) is a highly engrossing activity with the individual spending up to 10 h per day gaming, this causes issues in accomplishing their tasks and personal goals. Also, to generate in them increased anxiety, impulsivity and lack of social skills, this impacts the good personal development and individual's quality of life. Therefore, it is vital to better understand, in terms of treatment, which factors are associated with therapeutic outcomes (largely to achieve control over the use of video games and the lack of relapses) following a standardized Cognitive Behavioral Therapy (CBT) protocol. This study aimed to explore sociodemographic and personality variables and their relation to treatment outcome in patients with IGD.
Method
The sample included n = 105 patients with IGD, considered between January 2005 and December 2022 and recruited from the Behavioral Addictions Unit at the University Hospital of Bellvitge. Data at baseline was registered (sociodemographic and clinical measures), as well as the therapy outcomes (compliance with the guidelines, presence of relapses and dropouts).
Results
Patients were mainly males (n = 95) with a mean age of 24.97 (SD = 12.03). All patients included in this sample had individual CBT treatment in relation to their problematic gaming behavior. In terms of patients who relapsed, they had higher interpersonal sensitivity, hostility and persistence with lower self-directedness. Patients who dropped out were males with an older age of IGD onset. When looking at treatment noncompliance, it was related to higher psychoticism and reward dependence, and lower cooperation. Patients with IGD show higher levels of treatment noncompliance.
Conclusion
These findings evidence a positive and promising effect of CBT on IGT. The factors identified as predictors of good and poor treatment outcomes should be considered for developing new evidence-based interventions focused on learning healthier key coping strategies to manage both cravings and triggers.
Abstract
Background
During the development of addictive behaviors, theoretical models assume a shift from experience of gratification being a driver in early stages to experience of compensation which dominates at later stages of addiction development. Initial studies show a trend in this direction; however, this shift has not yet been investigated in clinical samples. We assume experienced gratification to be highest in individuals with risky use (indicating the beginning of the addiction process), and compensation to be highest in individuals with pathological use.
Methods
Data from 834 participants from a multi-center study (FOR2974) investigating specific Internet-use disorders (IUDs) including gaming, buying-shopping, pornography use, and social-network use disorders were analyzed about Experience of Gratification (EGS) and Experience of Compensation (ECS), symptom severity, use expectancies, and usage motives. A diagnostic interview based on DSM-5 criteria for gaming disorder was used to classify individuals into either non-problematic, risky, or pathological use group.
Results
The groups (non-problematic, risky, pathological) differed significantly regarding EGS and ECS. Individuals with pathological use reported highest experiences of compensation but equally high experienced gratification as individuals with risky use. Effects vary with respect to the specific behavior. All measures correlated significantly. Symptom severity was most strongly associated with facets of compensation.
Conclusion
The experience of gratification and compensation appear to be crucial for addiction-like Internet use. Experienced gratification is already high in individuals experiencing first negative consequences and appear to be stable in individuals with pathological use indicating the relevance of both positive and negative reinforcement during the addiction processes.
Abstract
Background and aims
The inclusion of gaming disorder as a new diagnosis in the 11th revision of the International Statistical Classification of Diseases (ICD-11) has caused ongoing debate. This review aimed to summarise the potential neural mechanisms of gaming disorder and provide additional evidence for this debate.
Methods
We conducted a comprehensive literature review of gaming disorder, focusing on studies that investigated its clinical characteristics and neurobiological mechanisms. Based on this evidence, we further discuss gaming disorder as a psychiatric disorder.
Results
The present review demonstrated that the brain regions involved in gaming disorder are related to executive functioning (e.g., anterior cingulate cortex and dorsolateral prefrontal cortex), reward systems (e.g., striatum and orbitofrontal cortex), and emotional regulation (e.g., insula and amygdala). Despite the inclusion of gaming disorder in the ICD-11, the debate remains on the benefits and harms of classifying it as a mental health disorder. Opponents argue that the current manifestations that support gaming disorder as a psychiatric disorder remain inadequate, it could cause moral panic among healthy gamers, and that the label of gaming disorder is stigmatising.
Discussion
Evidence suggests that gaming disorder shares similar neurobiological alterations with other types of behavioural and substance-related addictions, which further supports gaming disorder as a behavioural addiction. Ongoing debates on whether gaming disorder is a psychiatric disorder push for further exploring the nature of gaming disorder and resolving this dilemma in the field.
Abstract
Music is integral to Psilocybin-assisted psychotherapy (PAP), believed to enhance therapeutic outcomes by structuring experiences and facilitating emotional expression. However, the effects of conducting PAP without music are underexplored. This study examines the experiences of two breast cancer patients undergoing psilocybin therapy under Canada's compassionate access program, specifically focusing on sessions that incorporated intentional periods without music. Patients had previously experienced psychedelics in therapeutic contexts but only with continuous music, as is common practice. Here, each patient participated in a 30-min silent period involving mindfulness exercises and therapist discussions. These periods of relative silence resulted in both challenges and benefits. One patient found that the absence of music was difficult initially, but that the relative silence allowed for engagement with mindfulness exercises that were experienced as highly meaningful. The other patient reported that music had evoked challenging past memories early in the dosing session, which were then productively explored with her guides during the subsequent period without music. These findings suggest that integrating silent intervals in PAP can enhance mindfulness practices and therapist-patient interactions, potentially offering distinct therapeutic benefits. Further research is necessary to delineate the differential impacts of music, silence, and guided activities in PAP, given that these three common treatment activities can be understood as both complementary and competing. Finally, we emphasize the importance of more detailed reporting on session components in psychedelic research publications, particularly regarding the balance between patients listening to music and interacting with their guides, which is often not clearly detailed in existing studies.
Abstract
Musico-healing practices play a key role in indigenous and mestizo traditional medicine in the Amazon. The curative songs or icaros used by the curanderos (traditional healers) of the Peruvian Upper Amazon are administered alongside the psychoactive plant decoction ayahuasca in ritual settings. This Interpretive Phenomenological Analysis examines musical experiences of 6 participants attending an ayahuasca ritual for personal and spiritual development at the Takiwasi Center in Peru in 2018. Findings offer pointers towards a neurophenomenology of musico-healing experiences with ayahuasca, suggesting that the conjunction of icaros and ayahuasca may contribute to psycho-neurobiological mechanisms of healing such as self-referential processing, decentering, and facilitating access to beneficial introspective/meditative states. The study offers a medical ethnomusicological contribution to the phenomenological mapping of musico-healing experiences of Amazonian curative songs under the altered state of consciousness (ASC) produced by ayahuasca.
Digitális kihívások: a technostressz megjelenése és kapcsolata a szervezeti pszichoszociális tényezőkkel magyar irodai munkavállalóknál
Digital challenges: the emergence of technostress and its relationship with organizational psychosocial factors among Hungarian office workers
Háttér és célkitűzések: A technostressz egy modern adaptációs betegség, amelyet a digitális újításokkal való megküzdés képtelensége okoz. Idesorolhatunk minden olyan munkahelyi stresszt, amely a digitális eszközök használatához kötődik. A technostressz jelenségét gyűjtőfogalomnak is tekinthetjük, amelyet tovább bonthatunk különböző alfaktorokra, ezek a techno-túlterhelés (techno-overload), techno-invázió (techno-invasion), techno-komplexitás (techno-complexity), techno-bizonytalanság (techno-insecurity), techno-kiszámíthatatlanság (techno-uncertainty). Számos kutatás foglalkozott az elmúlt néhány évben ezzel a jelenséggel, így mára biztosan tudjuk, hogy nagyban rontja a munkavállalók mentális egészségét, ami fiziológiai és pszichoszociális tüneteket egyaránt okozhat, valamint szervezeti problémák kiváltója is lehet. Ugyanakkor ez idáig nem született tanulmány, amely a magyar munkaerőpiacon vizsgálta volna a technostressz megjelenését és hatásait. Jelen kutatásunkban szerettük volna megvizsgálni a technostressz alfaktorai és a munkahelyi pszichoszociális tényezők közötti összefüggéseket. Módszer: Kutatásunkat online, anonim adatfelvétellel valósítottuk meg 2023 márciusa és áprilisa között. A mintába való bekerülés feltétele volt, hogy a kitöltő irodai munkát végezzen, legalább 2 év munkatapasztalattal rendelkezzen, valamint az utóbbi 3 évben munkaidejének egy részét home office munkavégzésben töltse. Összesen 462 fő (167 férfi és 295 nő) vett részt a vizsgálatunkban. Az adatelemzéshez a Technostress Creators Inventory és a Koppenhágai Kérdőív a Munkahelyi Pszichoszociális Tényezőkről II (COPSOQ II) változóit használtuk. Eredmények: Az adatelemzés során Spearman-korrelációt és többszörös lineáris regresszióanalízist végeztünk, amivel bizonyítottuk, hogy a technostressz alfaktorai nemcsak negatív összefüggést mutatnak a munkahelyi pszichoszociális tényezőkkel, hanem be is jósolják a változók alacsonyabb értékét. A többszörös lineáris regresszióval kapott modellek magyarázó ereje 4,8 és 23,1% között változott. Következtetések: A technostressz alfaktorai negatívan prediktálják a szervezeti pszichoszociális tényezőket, ezért fontos, hogy felhívjuk a magyar vezetők figyelmét a digitális átalakulással együtt járó egyéni, társas és szervezeti problémák hátterében meghúzódó faktorokra.
Munkahelyi lopás a munkahelyi stresszel és a transzformációs vezetéssel való összefüggésben
Workplace theft as a function of job stress and transformational leadership
Háttér és célkitűzések: A tanulmány a munkahelyi lopások stresszforrású magyarázatai, illetve a transzformációs vezetéselmélet alapján a közvetlen felettes vezetési stílusa és a beosztottak lopási viselkedése közötti kapcsolat vizsgálatára fókuszál. A kutatás főképp Fox, Spector és Miles (2001) kontraproduktív munkahelyi viselkedésekre vonatkozó elméletére alapoz, a munkahelyi stresszorok okozta negatív affektusok semlegesítésére képes erőforrásként pedig a transzformációs vezetés stílus sajátosságait jelöli meg. Módszer: A kérdőívcsomag demográfiai kérdőívet, a Munkahelyi stressz jelenlét kérdőívet, a Munkával kapcsolatos affektív jóllét skála negatív affektusokat megragadó itemeit, a többfaktorú leadership kérdőív bizonyos állításait, illetve egy munkahelyi lopásokra és idővel való visszaélésekre vonatkozó kérdőívet tartalmazott. A kényelmi adatgyűjtés online történt, a vizsgált minta 168 főből állt. Eredmények: Az észlelt munkahelyi stressz és a dolgozók által elkövetett munkahelyi lopások, valamint idővel való visszaélések között közvetett kapcsolat állt fenn, melyet a munkához kapcsolódó negatív affektusok teljesen mediáltak. A transzformációs vezetés a munkavállalók lopási tevékenységével közepesen erős negatív együtt járást mutatott. A közvetlen felettes transzformációsnak észlelt vezetési stílusa mellett még a nagyobb észlelt stressz terhelés sem járt együtt annyira erős negatív érzelmekkel, és lopásban, idővel való visszaélésben megmutatkozó munkahelyi devianciával. Következtetések: A munkahelyi lopások hátterében valóban állhat a munkahelyi stressz, ám a vezetők transzformációs vezetési stílust alkalmazva képesek lehetnek a stresszorok munkavállalókra gyakorolt negatív hatásának tompítására, végső soron a munkahelyi lopások és visszaélések megfékezésére.
