Browse Our Latest Psychology and Behavioral Science Journals
Psychological journals are peer-reviewed, interdisciplinary journals that publish original work in some areas of psychology. The most common publications include cognitive, health and clinical psychology, applied, developmental, biological, social, experimental, and educational psychology, and psychoanalysis.
Behavioral Sciences
Abstract
Background and aims
Exercise addiction in adults is increasingly recognized as a public health concern, carrying potentially harmful physical, psychological, and social consequences. Body image—encompassing cognitive, behavioral, affective, and perceptual elements—may be a key factor in this risk, yet comprehensive evidence remains scarce. This systematic review and meta-analysis aimed to (1) evaluate the overall relationship between multidimensional body image and the risk of exercise addiction in adults, and (2) identify key moderators (e.g., different elements of body image, gender, region).
Methods
A systematic search was conducted in PsycINFO, Medline, SPORT Discus, Web of Science, and Embase up to October 22, 2024. A three-level meta-analysis model was employed, and univariate and multivariate meta-regressions were used to explore potential moderating factors.
Results
A total of 38 eligible studies were identified, contributing 65 effect sizes. The meta-analysis revealed a moderate correlation (r = 0.26) between body image and risk of exercise addiction in adults. Moreover, the cognitive component of body image and the use of compulsive exercise measures in addiction assessments emerged as unique moderators, each further strengthening the observed relationship.
Discussion and conclusions
These findings underscore the central role of body image—particularly its cognitive dimension—in shaping the risk of exercise addiction in adults, especially when assessed via compulsive exercise measures. Incorporating these insights into research and practice may guide more effective interventions and improve public health strategies aimed at mitigating harmful exercise behaviors.
Abstract
Background and aims
Smartphones have been so widely adopted that many consider them essential for modern life. However, some people use their phone excessively, which can cause functional impairment or harm, termed problematic smartphone use (PSU). Smartphone use motives may help explain why users engage in general smartphone use and PSU, but existing measures may not capture certain motives which research suggests are important to smartphone use. To address this, across two studies, we constructed and validated a Motives for Smartphone Use Questionnaire (MSUQ) among young adults.
Methods and results
In Study 1, the Delphi method was used, whereby engagement with a panel of 23 international academic experts resulted in a pool of 62 smartphone use motives items that measure 11 proposed motives. In Study 2, the 62 items were administered to 680 young adults aged 18–25 years (M age = 22.50, SD = 2.16). Results from exploratory and confirmatory factor analyses found that the MSUQ has a seven-factor structure, assessing smartphone use to cope, pass time, socialize, obtain social comfort, feel safe, fulfil social obligations, and seek information. These motives differentially influenced PSU and smartphone usage.
Conclusions
The MSUQ is a valid measure of motives for smartphone use. It was developed specifically for smartphone use and it includes motives not captured in prior measures.
Abstract
Objective
Hallucinogen Persistent Perception Disorder (HPPD) is a condition where the effects of hallucinogenic drugs reoccur long after the acute effects have stopped. No established risk factors or mechanisms for HPPD have been identified. However, reports have suggested a risk phenotype for HPPD due to associations with other perceptual disturbances. With recent increases in therapeutic psychedelic drug use, it is essential to consider the existence of HPPD risk factors. Therefore, exploring potential links between HPPD and other perceptual disturbances, such as tinnitus and migraine with aura, is a necessary first step. This study aimed to investigate the association between HPPD and other perceptual disorders.
Methods
One hundred thirty-eight individuals with HPPD and 116 controls participated in a survey assessing the prevalence of various perceptual disturbances: photosensitivity, phonosensitivity, tinnitus, migraine with aura, vertigo, paraesthesia, and synaesthesia.
Results
The survey results showed a significant association between HPPD and photosensitivity (OR = 10.65), phonosensitivity (OR = 8.00), and the number of perceptual disturbances (OR = 1.59) in the HPPD group compared to the control group. The study also observed trends of dual prevalence between HPPD and tinnitus, migraine with aura, vertigo, paraesthesia, and synaesthesia. Participants with both HPPD and other perceptual disturbances were likelier to experience additional perceptual disturbances after the onset of HPPD.
Conclusions
These findings suggest a common vulnerability or pathophysiological mechanism among these perceptual disturbances. Given the increasing therapeutic use of hallucinogens, the results of this study provide essential considerations for HPPD risk profiles. Moreover, they may guide future investigations into HPPD's pathophysiology and management options.
Abstract
Background and Aims
Networks of so-called underground, or illegal, psilocybin mushroom practitioners are popularly known to exist, though few systematic investigations of their practices have been conducted. We sought to uncover the experiences of a hidden community of psilocybin practitioners in order to inform scientific and policy dialogues about safe and effective practices in this area.
Methods
An academic-community partnered research team used snowball sampling to recruit 17 underground psilocybin practitioners in a western U.S. state for in-depth individual interviews focused on training, protocols, practices, and policy priorities. Combined deductive and inductive analysis with three independent coders was completed using NVivo v12.
Results
Practitioners were white (76.5%), female-identified (64.7%), aged 31 to 50 (64.7%), non-therapists by training (58.8%), and moderately to highly experienced facilitators. All described multiple years of often difficult personal inner-directed work with psilocybin before guiding others. Benefits ranged from reduction in symptoms of depression, obsessive-compulsive disorder, and addictions to greater self-knowledge, reduced death anxiety, and a greater ability to experience joy. Client screening protocols revealed precautions for persons with severe trauma backgrounds, personality disorders, or lacking social support. Moving too quickly into a high dose mushroom session without adequate preparation or internal resourcing was perceived as a significant risk for harm. Practitioners' direct personal relationship with mushrooms was highlighted as critical to safe practice. Policy priorities centered on respectful reciprocity, defined as an ethos of giving back rather than extraction, and equitable access.
Conclusions
While some psychedelic research actively examines the role of the mystical-type experience in clients' positive outcomes, findings from underground practitioners suggest an even greater role of mysticism, relationality, and expanded concepts of holistic healing that can inform the development of best practice paradigms of an emerging profession.
Hallgatni arany, beszélni ezüst – A szervezeti véleménynyilvánítás és hallgatás viszonyrendszerének feltárása
Silence is golden, voice is silver – Exploring the dynamics of organizational voice and silence
Háttér és célkitűzések: Az utóbbi években élénk vita folyik arról, hogy a szervezeti véleménynyilvánítás, illetve a hallgatás egymás ellentétei, vagy különálló konstruktumok-e. Több érv szól az utóbbi nézet mellett, például a köztük lévő kismértékű korreláció vagy az, hogy a különböző tényezők gyakran nem ellentétes hatást gyakorolnak a véleménynyilvánításra és a hallgatásra. Korábbi kutatásunkban mi is azt tapasztaltuk, hogy a véleménynyilvánítás motivációs bázisának ismeretéből nem következtethetünk a hallgatás motivációira. Ezért egy véleménynyilvánítást és hallgatást is integráló közös modellel további érveket kerestünk a fenti álláspont mellett. Módszer: Keresztmetszeti kutatást végeztünk kérdőíves módszerrel. Az 577 kitöltő (358 nő, 218 férfi) válaszait látens változó modellezéssel vizsgáltuk. Modellünk fő változói a fejlesztő és figyelmeztető véleménynyilvánítás, illetve a defenzív és normatív hallgatás. Megvizsgáltuk a pszichológiai biztonság, a változási készenlét és a karrierrel való elégedettség prediktív hatását a véleménynyilvánításra és a hallgatásra. Eredmények: A pszichológiai biztonságnak aszimmetrikus prediktív hatása van. A hallgatási faktorokat erősen és negatívan jósolja be, míg a véleménynyilvánítási faktorok esetében pozitív, de kisebb mértékű a hatása. A változási készenlét viszont fontosabb szerepet játszik a véleménynyilvánítás megjelenésében, mint a hallgatáséban. A karrierrel való elégedettség gyenge prediktor, amely a fejlesztő véleménynyilvánításra pozitívan, míg a normatív hallgatásra negatívan hat. Következtetések: Összetett képet kaptunk a véleménynyilvánítás és a hallgatás viszonyáról. A pszichológiai biztonság és a változási készenlét aszimmetrikus hatása azt az érvelést erősítik, miszerint a véleménynyilvánítás és a hallgatás eltérő konstruktumok. Ennek fontos gyakorlati következménye is van, hiszen az egyoldalúan a véleménynyilvánításra serkentő szervezeti intézkedések nem feltétlenül ösztönzik a dolgozókat a hallgatás feladására is.
Megküzdési stratégiák a munkahelyen – a proaktív és kollektív megküzdés vizsgálata az észlelt stresszel és a pszichológiai jólléttel összefüggésben
Coping strategies at work – Examining the relationship between proactive and collective coping, perceived stress, and psychological well-being
Háttér és célkitűzések: Tanulmányunk célja két vizsgálaton keresztül ismertetni az észlelt stressz, a jóllét, valamint a proaktív és a kollektív megküzdés közötti kapcsolatot magyar munkavállalói mintán. Eredményeink hozzájárulnak a célcsoport munkával kapcsolatos megéléseinek, viselkedéses reakcióinak pontosabb megismeréséhez, miközben iránymutatásul szolgálhatnak ezek fejlesztése során. Módszer: Mindkét vizsgálatban keresztmetszeti eljárással és kényelmi mintavétellel gyűjtöttünk adatokat felnőtt, magyar munkavállalói mintán. Az első vizsgálat (N = 312) fókuszában az észlelt stressz, a jóllét és a proaktív megküzdés közötti kapcsolat feltárása áll, míg a második vizsgálat (N = 811) a Kollektív Megküzdés Kérdőív magyar nyelvű adaptációjának validitásvizsgálatát helyezi előtérbe. Eredmények: Az első vizsgálat a nemzetközi szakirodalommal összhangban megerősítette, hogy szignifikáns kapcsolat van az észlelt stressz, bizonyos jóllétkomponensek és a proaktív megküzdés között – utóbbiak az észlelt stressz varianciájának közel 50%-át magyarázzák együttesen. A második vizsgálat a Kollektív Megküzdés Kérdőívet megbízható mérőeszközként azonosította, noha az eredeti kérdőív faktorstruktúráját nem sikerült teljes mértékben reprodukálni, és a konstruktumvaliditás vizsgálatához választott változókkal mutatott korrelációk erőssége is alacsonyabb lett a vártnál. Következtetések: Noha vizsgálatainkat érdemes a továbbiakban longitudinális elrendezéssel is megismételni, eredményeink alátámasztják, hogy a proaktív, illetve a társas megküzdés fontos szerepet tölt be a stressz és a jóllét kapcsolatában.
Robotokkal szembeni elfogadás a szexizmus és a robot nemének vonatkozásában
Robot acceptance in relation to sexism and robot gender
Háttér és célkitűzések: Kutatásunk központi kérdésköre a robotgender témakör volt. Vizsgálatunkban arra próbáltunk meg választ keresni, hogy az emberekben működő nemiszerep-elvárások milyen hatással vannak a nem ipari robotokkal (szociális robotokkal) szembeni attitűdökre, ezzel beemelve a szexizmust a robotikus pszichológia kutatási aspektusai közé. Módszer: Ennek felmérése érdekében átlagpopuláción vett, kényelmi mintán végeztünk kérdőíves vizsgálatot 135 fővel. Kérdőívcsomagunk saját szerkesztésű kérdéseket, valamint a Robot Elfogadás Kérdőívet, Ambivalens Szexizmus Kérdőívet és a Régi és Modern Szexizmus Kérdőív tartalmazta. Eredmények: Legfontosabb eredményünk, hogy több hipotézisen keresztül is bizonyítékot találtunk a szexizmus és a robotokkal kapcsolatos attitűdök között. Azok, akik magasabb szintű szexizmussal rendelkeznek, preferálják, ha egy robotnak van neme, míg az alacsonyabb szexizmussal rendelkezők inkább a gendersemleges robotokat preferálták. Következtetések: Az eredmények leginkább a szellemi munkakörben és a személyi kisegítő robotok esetében rendelkeznek jelentős felhasználási potenciállal, hiszen ezekben a környezetekben fontos aspektusa lehet az ember-robot illesztésben a robot nemének. Továbbá kutatásunk rámutat a szexizmus vizsgálatának fontosságára az ember-robot interakciók esetében.
Abstract
A longstanding challenge in the behavioral addictions field has been determining the point at which gaming involvement becomes clinically significant problematic use. Gaming disorder (GD) and hazardous gaming as recent ICD-11 diagnoses have attracted polarized perspectives due in part to the global popularity of recreational gaming and gaming culture. The broad continuum of gaming can often be perceived differently by different parties, including gamers themselves; what might be seen as regular, harmless, and normative to some, may be considered risky and problematic by others. The ICD-11 guidelines provide some clarity by advising that gaming disorder should not be diagnosed based on persistent gaming alone; that gaming as part of a routine, developing skills, changing mood or relieving boredom, or facilitating social interaction is not sufficient for a diagnosis; and that cultural and peer group norms should be considered in diagnosis. In this paper, we examine gaming normality-disorder boundary issues in the areas of conceptualization, assessment, and interventions. Some examples of the complex personal, social, and cultural considerations that arise in gaming diagnoses are provided. We call for researchers in the addiction and health disciplines to grapple with conceptual controversy and conduct the empirical and clinical research needed to ensure that normal recreational gaming is always clearly distinguished from harm and disorder.
Abstract
Background and aims
There is a lack of research on the impact of acute stress on the interaction of affective and cognitive processes in online compulsive buying-shopping disorder (CBSD). Therefore, this project addressed stress response, cue reactivity, attentional bias, and implicit associations in individuals with online CBSD.
Methods
Women with CBSD (n = 63) and women with non-problematic online buying-shopping (n = 64) were randomly assigned to the Trier Social Stress Test or a non-stress condition. After the stress/non-stress induction, participants performed a cue-reactivity paradigm, a dot-probe paradigm, and an implicit association task, each with addiction-related (online buying-shopping) and control (social networks) cues.
Results
Individuals with CBSD showed stronger affective responses towards the addiction-related and control cues than the control group and rated the addiction-related pictures with higher ‘arousal’ and ‘urge’ than the control images. No group differences emerged in the dot-probe paradigm and implicit association task. Acute stress showed no effect on performance in the behavioural tasks. Regression models investigating the impact of craving on the relationship between stress response and implicit cognitions within the group with CBSD were not significant.
Discussion
The findings demonstrate the involvement and generalization of cue reactivity in online CBSD, but do not provide support for effects of acute stress on cue reactivity, attentional bias and implicit associations.
Conclusions
Future studies should not be restricted to women and combine laboratory and naturalistic study designs to investigate the complex psychological mechanisms in online CBSD.
Abstract
This article critically addresses one of the most pressing questions of the current moment of the psychedelic wave: Is mainstreaming psychedelics a good thing? Our aim is not to provide a simple “yes” or “no” as an answer but to explore the tensions, controversies, disparities, inequalities, and risks that have risen in the last decades. We discuss the limits of psychedelic science as the paradigm leading this movement and the risks of an overemphasis on biomedicalization to the detriment of the social sciences, humanities, and traditional knowledge. We also examine policy considerations, the dangers of commodification, and the ecological burdens that the expansion of the use of psychedelics is causing. Additionally, the article reflects on the tendency to prioritize the psychotherapeutic approach to care, a topic that has been neglected in the field. The authors put forward the need for inclusion, ethics, and reciprocity to balance the inequalities that risk recreating the psychedelic movement as another expression of mainstream capitalist endeavors. Given the Food and Drug Administration's delay in approval of MDMA for PTSD and the hurdles for regulating access to psychedelics in ceremonial and therapeutic contexts, such as Colorado and Oregon, there is an urgent need to engage in an informed conversation about the future of the psychedelic movement. It is important to avoid the tendency to romanticize this landscape and to do a proper assessment of the contemporary challenges and ethical risks that we face in the future.
