Browse Our Latest Psychology and Behavioral Science Journals
Psychological journals are peer-reviewed, interdisciplinary journals that publish original work in some areas of psychology. The most common publications include cognitive, health and clinical psychology, applied, developmental, biological, social, experimental, and educational psychology, and psychoanalysis.
Behavioral Sciences
Abstract
Background and aims
The South Oaks Gambling Screen (SOGS) is a commonly used tool for screening potential gambling problems. The SOGS score has been found to be correlated with the DSM-5 criteria for Gambling Disorder (GD). However, one of its main limitations is the high rate of false positives. The objective of this study was to establish more accurate cutoff points for the SOGS based on the DSM-5 criteria and severity levels, taking into account sex-specific samples. Additionally, we aimed to validate these cutoff points using external measures.
Methods
The study sample comprised 4.516 patients (398 women and 4,118 men) who sought treatment for GD. Of these patients, 4.203 met the DSM-5 criteria for GD, while 313 did not meet the threshold for GD diagnosis.
Results
The recommended cutoff value for the SOGS is eight for men (Sensitivity (Se): 82.9%, Specificity (Sp): 86.2%) and seven for women (Se: 85.6%, Sp: 77.4%). For moderate severity of GD, the cutoff points are nine for men (Se: 82.1%, Sp: 82.0%) and eight for women (Se: 86.3%, Sp: 73.3%), while for severe cases of GD, the cutoff point is ten for both sexes (Se: 83.0%, Sp: 56.7% for men; Se: 80.0%, Sp: 77.4% for women). These cutoff values are validated by evidence of worse psychopathological states, more dysfunctional personality traits, and risky behaviours commonly associated with GD.
Discussion and Conclusions
These findings support adjusting the reference values for the SOGS to eight in males and seven in females to enhance the classification of individuals potentially experiencing GD. The use of higher cutoff values has significant implications for clinical and research purposes, enabling a more precise assessment of the diagnosis and severity of GD.
Az okostelefon alkalmazásának hatása testnevelésórán
The effect of smartphone use in the physical education class
Háttér és célkitűzések: Jelen tanulmányban azt vizsgálták a szerzők, hogy a testnevelésórai okostelefon-használat hogyan hat a pszichomotoros teljesítményre, az észlelt motivációs környezetre, valamint a motivációra. Egy négyhetes időtartamú intervenciós program keretében használhattak okostelefont a tanulók testnevelésórán. A kutatás célja annak felmérése volt, hogy az okostelefon-alkalmazás milyen hatást gyakorol a teljesítményre és a motivációra. Módszer: A kutatásban középiskolás tanulók vettek részt (n = 85). 21 fiú (24,7%) és 64 lány (75,3%), az átlagéletkoruk 16,7 év volt. A kutatás során a tanulók egy 12 tanórás projektben vettek részt, ahol a kísérleti 1 csoport okostelefont használhatott, míg a kísérleti 2 csoportban nem volt eszközhasználatra lehetőség. A vizsgálat során 20 m-es ingafutás teszttel (pszichomotoros, állóképességi teszt) vizsgálták a kutatók a teljesítmény változását, az Észlelt Motivációs Környezet a Sportban (Perceived Motivational Climate in Sport Quiestionnaire-2/PMCSQ-2) kérdőívvel az észlelt motivációs környezet alakulását, míg a motiváció változását a Sport Motivációs Skálával (Sport Motivational Scale/SMS). Eredmények: Az eredmények azt mutatják, hogy abban a csoportban, ahol okostelefont használtak a tanulók, jelentősen javult a teljesítményük, a tanulók az intervenció során egyre nagyobb távokat teljesítettek a futások alkalmával, illetve egyre hosszabb időt is választottak. A tanulók feladatorientációja, valamint az intrinzik motivációja is növekedett. Az okostelefont nem használó csoportban is javult a teljesítmény az intervenció hatására, ugyanakkor az volt tapasztalható, hogy az Ego (én) orientáció növekedett, illetve nőtt a motivációhiány is a projekt végére. Következtetések: Az eredmények alapján elmondható, hogy a testnevelés tanításában pozitív hatása van az eszközhasználatnak, növeli a tanulók teljesítményét, valamint motivációjukat.
A Családi Kapcsolatok Teszt (FRT) magyar változatának elkészítése és pszichometriai jellemzői
Hungarian Version of Family Relations Test (H-FRT) – Development and Psychometric Characteristics
Háttér és célkitűzések: A családi kapcsolatok minősége kiemelt jelentőségű a gyermek fejlődése, mentális egészsége szempontjából. Angolszász nyelvterületen számos kérdőív áll rendelkezésünkre a témában. Egyikük a Családi Kapcsolatok Teszt (Family Relations Test, FRT), mely az anyához és apához fűződő kapcsolat minőségét vizsgálja a gyermek perspektívájából. Kutatásunk célja az FRT magyar nyelvű változatának elkészítése és faktoriális validitásának elemzése volt. Emellett vizsgáltuk a gyermek szüleihez fűződő kapcsolatának összefüggését az internalizáló és externalizáló tünetekkel, a proszociális viselkedéssel, valamint az életminőséggel. Módszer: Kutatásunkat nem-klinikai mintán végeztük, 10 és 18 év közötti fiatalok adatait elemeztük (N = 217) megerősítő, majd feltáró faktorelemzéssel. A papíralapú vagy online kérdőívcsomag az FRT mellett egy rövid demográfiai kérdőívet, a Gyermek Életminőség Skálát (ILK) és a Képességek és Nehézségek Kérdőívet (SDQ) tartalmazta. Eredmények: A megerősítő faktorelemzés szerint adataink nem illeszkedtek az eredeti, hatfaktoros, illetve a további kutatásokban javasolt kétfaktoros modellekre. A feltáró faktorelemzéssel négy faktort azonosítottunk (sajátértékek 1,43–6,68), amelyek együttesen a variancia 45,61%-át magyarázták (affektusok, elismerés, hasonló gondolkodás, korlátozás/autoritás). Az életminőség összefüggést mutatott az anyai és apai elismeréssel, a hasonló gondolkodással és a korlátozás/autoritással (rendre, F[4,175] = 14,01, p < 0,001, R 2 = 0,24, F[4,166] = 17,14, p < 0,001, R 2 = 0,29), míg az externalizáló tünetek az anyai elismeréssel, az anyai és apai korlátozással/autoritással és apához hasonló gondolkodással (rendre, F[4,137] = 6,10, p < 0,001, R 2 = 0,15, F(4,133) = 8,69, p < 0,001, R 2 = 0,21), az internalizáló tünetek az anyai és apai elismeréssel és az apai korlátozással voltak kapcsolatban (rendre, F[4,137] = 5,768, p < 0,001, R 2 = 0,144, F[4,133] = 7,921, p < 0,001, R 2 = 0,19). Diszkusszió: A Családi Kapcsolatok Teszt magyar változata vizsgálatunk alapján megbízható és érvényes mérőeszköz a családi kapcsolatok mérésére a gyermek perspektívájából.
Miért (nem) hallatják a hangjukat a munkavállalók? A szervezeti véleménynyilvánítás motívumai
Why (don’t) employees raise their voices? The motives behind organizational voice and silence
Háttér és célkitűzések: A korábbi kutatások a véleménynyilvánítás motivációjára kevés figyelmet fordítottak. A szervezeti véleménynyilvánítás és hallgatás motivációit kívántuk integráltan feltárni a tartalom és a kulturális kontextus fényében. Módszer: Kérdőíves vignettás módszerrel két fejlesztő és két figyelmeztető szervezeti helyzetben négy szervezeti és négy egyéni motiváció szerepét vizsgáltuk a véleménynyilvánításban, a hallgatásban és a véleménynyilvánítási szándék kialakításában. A vizsgálatban 268 személy vett részt. Eredmények: A véleménynyilvánítás esetében a szervezeti, míg a hallgatás esetében az egyéni motívumok kerülnek előtérbe. A hatékonyság és a bizalom növelése meghatározó a véleménynyilvánítás összes helyzetében, a hallgatás motívumainál viszont a személyes norma hiánya és a konfliktuskerülés a döntő motívum. Az egyes helyzetek kontextusában változik a motívumok súlya. Következtetések: Kutatásunkban a fejlesztő és a figyelmeztető véleménynyilvánítás, valamint a véleménynyilvánítás és hallgatás eltérő motivációs bázisáról és helyzetfüggéséről összetett képet kaptunk. Arra a következtetésre jutottunk, hogy a kérdőívre adott válaszok túlzóan magas véleménynyilvánítási szándéka konformitást tükröz, egy „idealizált” dolgozó képe köszön vissza benne. Ebben a nézetünkben a szervezeti kultúrával való kapcsolat hiánya, a motívumok helyzethez kötöttségének elemzése erősítenek meg.
A munkafüggőség és a technológiai függőségek kapcsolatának vizsgálata egy hazai reprezentatív, longitudinális kutatás tükrében
Exploring the relationship between work addiction and technological addictions: A representative longitudinal study in Hungary
Háttér és célkitűzések: A munkafüggőség egy olyan viselkedési addikció, amely számos negatív következménnyel jár, s mindez érintheti a testi, pszichés és társas kapcsolati jóllétet. A munkafüggők körében gyakoribb a szerhasználat, emellett kedvezőtlenebb egészség-magatartással és egészségtelenebb életmóddal jellemezhetők. A folyamatos túlterheltség, a magasabb szorongás és negatív affektivitás, és a szerfogyasztással való kapcsolat felveti a munkafüggőség más viselkedési addikciókkal, mint a problémás internet-, mobiltelefon- és közösségimédia-használattal való kapcsolatát. Kutatásunk célja volt ezen függőségek együttjárásának longitudinális vizsgálata. Feltételeztük, hogy a maladaptív kogníciók, mint a rágódás és az aggodalmaskodás mediátor szerepet töltenek be a zavarok kapcsolatában. Módszer: Egy három adatfelvételi hullámból (T1: 2019. március–július, T2: 2020. június–szeptember, T3: 2021. június–november) álló longitudinális vizsgálatot végeztünk budapesti, 18–34 év közötti személyek reprezentatív mintáján (N = 2563). A Bergen Munkafüggőség Skálát, a Problémás Mobiltelefonhasználat Kérdőívet, a Problémás Internethasználat Kérdőívet, a Bergen Közösségi Média Függőség Skálát, a Ruminatív Válaszstílus Kérdőívet és a Penn-State Aggodalmaskodás Kérdőívet alkalmaztuk. Eredmények: A T1 munkafüggőség szignifikáns gyenge negatív kapcsolatban áll a T2 és T3 túlzott mobiltelefon-használattal, azonban pozitív és közepes erősségű kapcsolatot mutat a T2 és T3 problémás internet- és közösségimédia-használattal. Útmodellelemzéseink kimutatták, hogy a T2 rágódás és aggodalmaskodás mediál a T1 munkafüggőség és a T3 problémás internet- és közösségimédia-használat között. Következtetések: Eredményeink hangsúlyozzák, hogy a munkafüggőség komorbiditást mutat más viselkedési függőségekkel, emellett rámutatnak a perszeveratív kogníciók szerepére is. A munkafüggőség megelőzése és kezelése szempontjából érdemes a ruminációt és a rágódást a fókuszba helyezni, és ezek csökkentése jótékony hatással lehet a munkafüggőség és az azzal együtt járó problémás technológiahasználat tüneteinek csökkentésére.
Abstract
Craving is a central feature of substance use disorders and disorders due to addictive behaviors. Considerable research has investigated neural mechanisms involved in the development and processing of craving. Recently, connectome-based predictive modeling, a data-driven method, has been used in four studies aiming to predict craving related to substance use, addictive behaviors, and food. Studies differed in methods, samples, and conceptualizations of craving. Within the commentary we aim to compare, contrast and consolidate findings across studies by considering conceptual and methodological features of the studies. We derive a theoretical model on the functional connectivity-craving relationships across studies.
A vezetők kiemelt szerepe a munkavállalók munkahelyi kudarcélményének pozitív erőforrásként való azonosításában
The key role of managers to identify their employees' experience of failure at work as a positive resource
Háttér és célkitűzések: A kudarc megtapasztalása a munka (és az élet) velejárója. Tanulmányunkban a munkahelyi kudarc élményét befolyásoló és az abból való növekedést segítő tényezőket kutattuk. Tanulmányunk három fő kérdése: (1) Milyen korábban már feltárt munkahelyi kudarcélményt befolyásoló tényezők jelennek meg a magyar mintában? (2) Milyen eddig nem vizsgált, de a szakirodalmi áttekintések alapján releváns tényezők lehetnek még hatással a kudarcból való növekedésre? (3) Ezen tényezők közül melyek vannak a legnagyobb mértékben hatással arra, hogy egy kudarcélményt minél hatékonyabban és eredményesebben tudjon egy munkavállaló megélni, abból növekedni? Módszer: A vizsgálat során félig strukturált interjúkat vettünk fel 32 személlyel, akiknek 50%-a nő, 50%-a férfi volt, 50%-a vezető szerepben, 50%-a pedig nem vezetői beosztásban, 50%-a a versenyszférában és 50%-a a közszférában dolgozott. A kapott válaszok alapján egy kódrendszert dolgoztunk ki. Eredmények: Kutatásunk számos kérdésben alátámasztotta a szakirodalom korábbi megállapításait, ugyanakkor a választott módszer segítségével új eredményeket is kaptunk. A korábban már feltárt tényezők mellett a szervezeti kultúrának és a mentális keménységnek is jelentős befolyásoló ereje van erre a folyamatra. Következtetések: Elsősorban a vezetők azok, akik segíteni tudják a munkavállalókat a kudarcból való növekedésben, ugyanakkor a szervezeti kultúra és a mentális keménység jelentős erejéről sem feledkezhetnek meg a szervezetek a hatékony kudarckezelés során.
Abstract
Background and Aims
Gaming disorder (GD) is a prevalent and complex issue that has recently been recognized as a condition that impairs mental health, underscoring the urgent need for early prevention measures. This evaluation study examined the effectiveness of the Digital Netizen Alliance (D.N.A.) program, a new multicomponent positive psychology program for preventing GD and bolstering mental wellness among Chinese children.
Methods
Drawing on gamification and positive psychology principles, the program builds four key positive skills collectively referred to as the P-A-G-E framework: psychological resilience, active coping, growth mindset, and emotion regulation. A randomized controlled trial was conducted with 264 primary school pupils attending fourth, fifth, or sixth grade in Hong Kong (63% female; mean age = 10.83, SD = 1.18).
Results
The findings revealed that participation in the program effectively promoted active coping, a growth mindset, and emotion regulation. Moreover, program participation alleviated GD symptoms and reduced negative affect. These desirable changes were fully explained by the P-A-G-E framework.
Discussion and Conclusions
The new D.N.A. program, which cultivates the positive psychology skills specified in the P-A-G-E framework, facilitates favorable psychological changes among children. These results emphasize the importance of using multicomponent frameworks for interventions targeting GD prevention.
Abstract
This study aims to examine the organisational change within the framework of internationalisation in doctoral programmes of educational studies (DPEd) in the Hungarian context. The literature on internationalisation overwhelmingly projects the perspectives of international students, whereas the experiences of faculty and staff are missing from the overall picture. We seek to mediate this gap by scrutinising the experiences of educational professionals. The transitioning condition of the nationally shaped educational field is under the strong imperative to internationalise pursuing an interrelated set of objectives. The study's theoretical framework is built on the interlinked conceptual grounds of the internationalisation of doctoral programmes and the policy implementation in educational studies including teacher education. Dialectic theory as a change framework opted for this study that accounts for colliding forces in higher education. Ten narratives of educational professionals depict idiosyncratic experiences contributing to country and actors' representation saturating this field of educational policy. The results attest to layers of converging trends in DPEd and diverging practical responses.
Abstract
Background and aims
Unemployment rates are elevated among individuals with disordered gambling, yet the directionality of the relationship remains unclear. The present study investigated paid and unpaid unemployment as risk factors for future gambling disorder (GD).
Methods
The study employed a case-control design, including all adult Norwegians receiving a GD diagnosis within specialist health services from January 2008 to December 2018 (n = 5,131). These individuals were compared with age- and sex-matched controls from the general population (n = 30,164), as well as controls with somatic and psychiatric diagnoses (n = 30,476).
Results
Logistic regressions showed that those in the highest quartile of unpaid unemployment days had more than double the odds (odds ratio [OR] 2.23 (95% CI [1.96, 2.52]) of developing GD compared to those with no unpaid unemployment days. Similarly, higher levels of paid unemployment were also found to increase the odds for GD, with those in the highest quartile having an OR of 1.86 (95% CI [1.50, 2.28]) compared to those with no paid unemployment days. Moreover, an interaction analysis indicated that the association between paid unemployment days and GD was significantly stronger among men compared to women.
Conclusions
The present study suggests that both paid and unpaid unemployment constitute risk factors for GD. Programs aiming at obtaining and sustaining work have been found to improve health and future studies should examine if the risk for GD can be similarly mitigated.
