Browse Our Latest Psychology and Behavioral Science Journals
Psychological journals are peer-reviewed, interdisciplinary journals that publish original work in some areas of psychology. The most common publications include cognitive, health and clinical psychology, applied, developmental, biological, social, experimental, and educational psychology, and psychoanalysis.
Behavioral Sciences
Történeti tabló a pozitív pszichológiai jóllét és mentális egészség elméletekről és előzményeikről
Historical tableau of positive psychological well-being and mental health theories and their antecedents
Az elmúlt két évtizedben terjedelmes irodalom gyűlt össze, amely fel szeretné tárni azt a számtalan, egymással összefüggő tényezőt, amely a boldogságot egyéni és kollektív szinten is befolyásolja. Az elméletek nehezen különböztethetők meg egymástól, ezért a jelen tanulmány a pozitív pszichológia főbb irányvonalainak és előzményeinek felvázolásával szeretne egyértelműséget nyújtani ebben. Egy történeti tabló segítségével integrált keretet és „útmutatót” adunk a pozitív pszichológiában fellelhető jóllételméletek és -modellek értelmezéséhez. Az egyes koncepciókhoz mérőeszközöket is kapcsolunk, melyek példaképp illusztrálják a szóban forgó elméletek megjelenését. Végül azonosítjuk azokat a kérdéseket, amelyek tisztázást és további alapos vizsgálatot igényelnek a területen.
Előrejelzés a kommunikációban – Áttekintés
Prediction in communication – A review
A szemtől szembeni kommunikáció mindennapi életünk meghatározó része, mégis keveset tudunk a sikeres kommunikációt lehetővé tevő kognitív és idegi folyamatokról. Az egyik folyamat, amely több megközelítés szerint is fontos a kommunikáció sikerességének szempontjából, a kommunikációs partner viselkedésének előrejelzése (predikciója). Jelen tanulmányban áttekintjük az előrejelzés és a kommunikáció kapcsolatának főbb modelljeit, különös tekintettel a szimulációs-prediktív megközelítésre, valamint a beszédfordulók időbeli koordinációjának kérdésére. Az empirikus bizonyítékok áttekintése alapján amellett érvelünk, hogy bár az előrejelző folyamatok teszik lehetővé a gyors beszélőváltásokat szemtől szembeni helyzetekben, nem tisztázott, hogy az előrejelzés közvetlen hatással bír-e a kommunikáció kimenetére.
A mentalizáció multidimenzionális kérdőívének (MMQ) magyar nyelvű adaptációja serdülők és fiatal felnőttek körében
Hungarian validation of the Multidimensional mentalization Questionairre (MMQ) among adolescents and young adults
Háttér
A mentalizáció a társas együttműködés optimalizálásának sajátos, többdimenziós eszköze, harmonikus működése jelzi az interperszonális és önszervező készségek megfelelő működését. A Mentalizáció multidimenzionális kérdőívének eredeti olasz nyelvű változata a serdülőkori mentalizáció színvonalát vizsgálja. Célunk egy olyan kérdőív validálása volt, amely lehetőséget ad a mentalizálás pozitív aspektusainak, személyes erőforrásainak feltárására.
Módszer
A vizsgálatban összesen 1477 fő vett részt, serdülők (N = 850, M életkor = 16,42, SD = 1,54) és fiatal felnőttek (N = 627, M életkor = 23,75, SD = 3,43), ebből 39% férfi és 61% nő, az átlagéletkor 19,53 év (SD = 4,41). A résztvevők kitöltötték a Mentalizáció multidimenzionális kérdőívének magyar változata mellett a Multidimenzionális Társas Támogatás kérdőívet, Az általános énhatékonyság és a Rosenberg Önértékelés Skálát. A szegényes mentalizáció vizsgálatához bevontuk a Torontói Alexitímia Skálát és a Barratt-féle Impulzivitás Skálát. Ellenőriztük a kérdőív szerkezetét és megbízhatóságát, illetve a többi demográfiai és pszichológiai változóval való kapcsolatát.
Eredmények
Vizsgálatunk megerősítette az eredeti hatfaktoros, bifaktoros szerkezetet, amelyet a reflektivitás, énerő, kapcsolati összehangolódás, kapcsolati diszkomfort, bizalmatlanság és érzelmi diszkontroll skálák alkotnak, a teljes kérdőív 33 tételt tartalmaz. A többszempontú varianciaanalízis szignifikáns főhatást mutatott ki a korosztály tekintetében, ugyanakkor a korosztály és a nem kereszthatás is szignifikánsnak bizonyult. A mentalizáció sikerességét jelző alskálái pozitív irányú összefüggést jeleznek az énhatékonysággal és az önértékeléssel, és negatív irányú kapcsolat látható az impulzivitás és az alexitímia skáláival. A szegényes mentalizációt jelző alskálák esetén ezek az összefüggések fordított irányúak.
Következtetések
Az eredmények alapján a kérdőív alkalmas a serdülők és fiatal felnőttek mentalizációjának vizsgálatára. A Cronbach-alfa-mutatók alapján a kérdőív belső megbízhatósága megfelelő mértékű, alkalmas további kutatásokban való alkalmazásra.
Abstract
Background and aims
The Pavlovian-to-instrumental transfer (PIT) effect is a phenomenon that Pavlovian conditioned cues that could influence one's instrumental behavior. In several substance and behavioral addictions, such as tobacco use disorder and gambling disorder, addiction-related cues could promote independently trained instrumental drug-seeking/drug-taking behaviors, indicating a specific PIT effect. However, it is unclear whether Internet gaming disorder (IGD) would show a similar change in PIT effects as other addictions. The study aimed to explore the specific PIT effects in IGD.
Methods
We administrated a PIT task to individuals with IGD (n = 40) and matched health controls (HCs, n = 50), and compared the magnitude of specific PIT effects between the two groups. The severity of the IGD symptoms was assessed by the Chinese version 9-item Internet Gaming Disorder Scale (IGDS) and the Internet Addiction Test (IAT).
Results
We found that: (1) related to the HCs group, the IGD group showed enhanced specific PITgame effects, where gaming-related cues lead to an increased choice rate of gaming-related responses; (2) in the IGD group, the magnitude of specific PITgame effects were positively correlated with IAT scores (rho = 0.39, p = 0.014).
Discussion and Conclusions
Individuals with IGD showed enhanced specific PIT effects related to HCs, which were associated with the severity of addictive symptoms. Our results highlighted the incentive salience of gaming-related cues in IGD.
Abstract
Background and aims
Gaming disorder (GD) is a mental health concern that has been heavily contested by experts. This scoping review synthesizes the literature to identify the structural features of video game design that can contribute to GD. Furthermore, a taxonomy of the structural features implicated with GD is proposed, revised from earlier work.
Methods
Seven databases, in addition to Google Scholar, were searched. Peer-reviewed studies were included if they assessed a link between gaming structural characteristics and GD or a proxy. The final pool included 105 articles.
Results
Avatar creation and customizability, multiplayer characteristics, and reward and punishment features were highly represented in the literature. There was no evidence for three categories in the original taxonomy: support network features, sexual content, and explicit language. Furthermore, structural feature sub-categories emerged that were absent from the previous taxonomy, such as general socialization features, type of virtual world, and in-game currency. Manipulation and control features and presentation features were less represented than social features, narrative and identity features, and reward and punishment features. The reviewers propose two broad classes of addictive gaming structural features: ‘features enhancing in-game immersion and realism’ and ‘gambling-like features’.
Discussion and conclusions
Numerous studies found a relationship between social, narrative and identity, and reward and punishment structural characteristics with GD. Two broad classes of gaming structural features were associated with addiction. The first, ‘features enhancing in-game immersion and realism,’ including social gameplay, avatar creation, storytelling, and graphics/sound. The second, ‘gambling-like features,’ included different mechanisms of rewards-and-punishment.
Abstract
Background and aims
Self-exclusion in gambling disorder (GD) is considered a measure to decrease the negative consequences of gambling behavior. Under a formal self-exclusion program, gamblers request to be banned from accessing to the gambling venues or online gambling.
The aims of the present study are
1) to determine sociodemographic characteristics of a clinical sample of seeking-treatment patients with GD who are self-excluded before arriving at the care unit; 2) to identify personality traits and general psychopathology of this clinical population; 3) to analyze the response to treatment, in terms of relapses and dropouts.
Methods
1,416 adults seeking treatment for GD, who are self-excluded completed screening tools to identify GD symptomatology, general psychopathology, and personality traits. The treatment outcome was measured by dropout and relapses.
Results
Self-exclusion was significantly related to female sex and a high sociodemographic status. Also, it was associated with a preference for strategic and mixed gambling, longest duration and severity of the disorder, high rates of general psychopathology, more presence of illegal acts and high sensation seeking rates. In relation to treatment, self-exclusion was associated with low relapse rates.
Conclusions
The patients who self-exclude before seeking treatment have a specific clinical profile, including high sociodemographic status, highest severity of GD, more years of evolution of the disorder and high emotional distress rates; however, these patients' presents better response to treatment. Clinically, it could be expected that this strategy could be used as a facilitating variable in the therapeutic process.
Abstract
Background and aims
The study aims to thoroughly understand the causal and precedent modifiable risk or protective factors for Internet Gaming Disorder (IGD), a newly defined and prevalent mental disorder.
Methods
We performed a systematic review on quality-designed longitudinal studies based on five online databases: MEDLINE, PsycINFO, Embase, PubMed, and Web of Science. Studies were included in the meta-analysis if they addressed IGD, adopted longitudinal, prospective, or cohort study designs, presented modifiable factors of IGD, and reported the effect sizes for correlations. Pooled Pearson's correlations were calculated using the random effects model.
Results
Thirty-nine studies with 37,042 subjects were included. We identified 34 modifiable factors, including 23 intrapersonal factors (e.g., gaming time, loneliness, etc.), 10 interpersonal factors (e.g., peer relationship, social support, etc.), and 1 environmental factor (i.e., school engagement). Age, the male ratio, study region, and study years were significant moderators.
Discussion and conclusions
Intrapersonal factors were stronger predictors than interpersonal and environmental factors. It may imply that individual-based theories are more powerful to explain the development of IGD. Longitudinal research on the environmental factors of IGD was lacking; more studies are warranted. The identified modifiable factors would help to guide effective interventions for IGD reduction and prevention.
Acute mental benefits of aquatic exercises in middle-aged women
A vízitorna akut mentális előnyei középkorú nőknél
ABSTRACT
Background and aims: Aquatic exercises are popular leisure activities worldwide, primarily among women. These activities are especially beneficial for aging people and individuals having difficulties performing land-based exercises. Their physical health benefits have already been documented in the academic literature, but research on their mental health effects is still non-existent. However, leisure exercises promoting mental health are advantageous in a fast-paced and often stressful world. Therefore, in this in-situ (natural life setting) field study, we examined the acute mental benefits of aquatic exercises in 30 voluntary consenting women having a mean age of 57.57 (SD = 12.67) years. Methods: Using a within-participants research design, the subjectively perceived feeling states and felt arousal, along with positive and negative affect, were recorded before and after exercise. Moreover, the personal expectancies regarding the expected feelings after exercise were assessed before the workout to determine the influence of anticipation effects. Results: The findings revealed that core affect and positive affect improved substantially from before to after exercise (p < .001), as confirmed by the large effect sizes (Cohen’s d > 0.80). Negative affect decreased nonsignificantly (p = .062), but it was already low before exercise. Although expectancy scores were high before the exercise class, they did not correlate (p > .05) with the dependent measures’ magnitude of changes (pre-class – post-class scores). Conclusions: These findings suggest that women who participate in an aquatic exercise class report experiencing significant positive changes in their feelings, demonstrating this popular exercise’s acute mental health benefits. Although further controlled research is needed in this area, the current results have promising implications for middle-aged women’s mental health preservation and promotion.
Az Etnikai Csoportok Identitása Kérdőív (MEIM-H) validálása és pszichometriai jellemzői magyarországi roma mintán
The Multigroup Ethnic Identity Measure (MEIM): Psychometric properties and validation on a Hungarian Gypsy/Roma sample
ABSZTRAKT
Elméleti háttér: A Multigroup Ethnic Identity Measure (MEIM) kérdőív az etnikai identitással kapcsolatos kutatások egyik leggyakrabban alkalmazott módszere. Cél: A tanulmányban bemutatjuk a MEIM 12 tételes változatának magyar fordítását (Etnikai Csoportok Identitása Kérdőív, MEIM-H), valamint a kérdőív validálása során szerzett eredményeket, összefüggéseket és néhány pszichometriai jellemzőt. Módszerek: Az elemzéshez használt adatfelvételt 2019-ben 574 fős, nem-reprezentatív hazai mintán a Kutatópont Kft. végezte. A megkérdezettek magukat roma nemzetiségűnek valló személyek, akik a három legnépesebb magyarországi roma/cigány csoporthoz tartoznak (romungro: 209, oláh: 194, beás: 171 fő). A kérdőívcsomagban a MEIM-H mellett a Reziliencia Skála (CD-RISC), a WHO Jól-lét Index (WBI), valamint az életminőség leírására és a minta demográfiai összetételére vonatkozó kérdések is szerepeltek. Eredmények: A MEIM-H faktorelemzése néhány módszertani kiegészítéssel igazolta (χ 2(48) = 203,748; RMSEA = 0,076; NFI = 0,952; TLI = 0,948; CFI = 0,962) a kérdőív eredeti kétdimenziós szerkezetét. MEIM-H kérdőív belső konzisztenciája egydimenziós mérőeszközként kezelve kifogástalan volt (Cronbach-α = 0,92). Hasonlóan magas megbízhatósági adatokat mutat a két alskála, az Identitáskeresés (Cronbach-α = 0,93), és az Identitás megerősítés (Cronbach-α = 0,80) is. A MEIM-H egydimenziós értéke mérsékelt erősséggel, pozitívan korrelált a CD-RISC-pontszámaival (r s = 0,49; p < 0,001), de nem jelzett sem a WBI, sem az egészségi állapot itemeivel említésre méltó kapcsolatot. Ugyanakkor néhány szociodemográfiai tényező (iskolai végzettség, etnikai hovatartozás, lakóhely típusa és etnikai összetétele stb.) kategóriái között szignifikáns (p < 0,05) különbségeket találtunk a skálapontszámokban. Következtetések: Az eredmények alapján a MEIM kérdőív magyar változata (MEIM-H) érvényes és megbízható mérőeszköznek bizonyult a magyarországi romák körében.
A felnőtt magyar lakosság karaktererősségei – A Karaktererősségek Teszt magyar változatának (VIA-H) validálása
Character strengths of the adult Hungarian population - Validation of the Hungarian version of the Character Strengths Inventory (VIA-H)
ABSZTRAKT
Elméleti háttér: Az önmagát a boldogság és az emberi erősségek tudományaként definiáló pozitív pszichológia egyik legjelentősebb eredménye a karaktererősségek és erények rendszertanának megalkotása. Cél: Tanulmányunk célja megvizsgálni a Karaktererősségek Teszt 24 itemes, rövidített, felnőttekre kidolgozott, magyar változatának (VIA-H) reliabilitását és validitását, valamint e mérőeszköz mentális egészséggel és szociodemográfiai mutatókkal való kapcsolatát magyar mintán. Módszerek: Három önbeszámolós, kérdőíves, online keresztmetszeti vizsgálat részvevői (∑n = 10 911) kitöltötték a Karaktererősségek Teszt 24 itemes változatát, a Globális Jóllét Kérdőívet, a Diener-féle Virágzás Skálát, a Huppert-féle Virágzás Kérdőívet, a Pozitivitás Skálát és a Rövidített Pszichológiai Immunrendszer kérdőívet. Eredmények: Az összesített mintán elvégzett feltáró faktorelemzés négy faktor meglétét igazolta (sajátértékek: 10,82, 1,68, 1,21, 1,09; kumulatív magyarázott varianciaarány: 61,65%), úgymint: Emberiesség, Bölcsesség és tudás, Mértékletesség, valamint Spiritualitás és transzcendencia. A négy skála mindegyik vizsgálatban kiváló belső konzisztenciaértékeket mutatott (0,738 és 0,885 közötti Cronbach-α- és McDonald-ω-értékek). Az almintákon elvégzett konfirmatív faktorelemzések jó illeszkedést mutattak a feltáró faktorelemzés során nyert négyfaktoros modellhez. A skálák alacsonyabb diszkriminációs (43%-os egyedi rész), de kiváló tartalmi validitását sikerült igazolni (r S > 0,5). A válaszadók körében legmagasabbra értékelt erény az Emberiesség, míg a legkevésbé fontosnak tartott erény a Mértékletesség. A nők statisztikai értelemben kismértékben magasabb értékeket adtak az Emberiesség (d(3756,0) = –15,641, p < 0,001, Cohen-d = 0,378), valamint a Spiritualitás és transzcendencia erény skálákra (d(3900,9) = –12,394, p < 0,001, Cohen-d = 0,293), mint a férfiak. A Bölcsesség és tudás erény pozitív irányú kapcsolatot mutatott az iskolázottsági szinttel (r S = 0,211, p < 0,001). Az egyedül élőknél az Emberiesség erény alacsony szintje (M = 4,85, SD = 0,96; F(3; 9825) = 52,27, p < 0,001, η 2 = 0,016) minden más csoporténál szignifikánsan (p < 0,001) alacsonyabb, a házasok átlaga (M = 5,14, SD = 0,78) pedig minden más csoporténál szignifikánsan (p < 0,001) nagyobb volt. Következtetések: A Karakterősségek Teszt rövidített felnőtt magyar változata (VIA-H) megbízható és érvényes mérőeszköznek bizonyult, amely alkalmas az erények és karaktererősségek rendszerének mérésére.
A jógázó nők mentális és testi egészsége a gyakorlási paraméterekkel összefüggésben
Mental and physical health of yoga practitioners women in relation to exercise parameters
ABSZTRAKT
Elméleti háttér: Számos nemzetközi kutatás eredményei szerint a jógagyakorlás megfelelő iránymutatás mellett pozitív hatással van az egészséges emberek testi és lelki állapotára, valamint szerepet játszhat egyes betegségek kiegészítő kezelésében is. A jógázókat felmérő kutatások pozitív irányú összefüggéseket tártak fel több egészségi mutató és a jóga végzésének gyakorisága, részben pedig a jógázással töltött idő között. A női egészség tekintetében a jógázás pozitív hatásúnak bizonyult a depresszió, a szorongás, a stressz és több szomatikus tünet enyhítésében. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja a magyar jógázó nők egészsége szubjektív pszichés és testi tünet mutatóinak felmérése, valamint ezen változók összefüggéseinek vizsgálata a tapasztalat és gyakoriság szerint elkülönített csoportok között. Módszerek: A vizsgálati mintát 457 egészséges nő alkotta, átlagéletkoruk 42,28 (SD = 11,72) év, a jógagyakorlók aránya 72,3%, a jógaoktatóké pedig 27,7%. A vizsgálat során a Depresszió Szorongás és Stressz Kérdőívet (DASS-21), a Pozitív és Negatív Affektivitás Skálát (PANAS), egy szubjektív egészségi állapotra vonatkozó kérdést és a Szubjektív Testi Tünet Skálát (PHQ-15) alkalmaztuk. A kialakított csoportok közötti különbségeket Kruskal–Wallis H- és Mann–Whitney U-próbákkal elemeztük. Eredmények: A jógagyakorlással töltött idő szerint kialakított három csoport (kezdő: 1–6 hónap, középhaladó: 7–35 hónap, haladó: ≥3 év) között statisztikailag szignifikáns különbséget találtunk a depresszió (χ 2(2, n = 457) = 23,205; p < 0,001), a szorongás (χ 2(2, n = 457) = 9,489; p = 0,009), a stressz (χ 2(2, n = 457) = 27,224; p < 0,001), a pozitív affektivitás (χ 2(2, n = 456) = 7,689; p = 0,021), a negatív affektivitás (χ 2(2, n = 456) = 46,177; p < 0,001), a szubjektív egészségi állapot (χ 2(2, n = 457) = 28,862; p < 0,001) és a Szubjektív Testi Tünetek skálán elért (χ 2(2, n = 455) = 26,022; p < 0,001) pontszámok között. A jógázás gyakorisága alapján kialakított két csoport (heti 1–2 vs. heti 3–7 alkalom) között szintén szignifikáns páros különbséget találtunk a depresszió (U(1) = 19 148,50; n 1 = 161; n 2 = 295; Z = –3,508; p < 0,001), a stressz (U(1) = 19 588,50; n 1 = 161; n 2 = 295; Z = –3,107; p = 0,002), a pozitív affektivitás (U(1) = 18 189,00; n 1 = 161; n 2 = 294; Z = –4,090; p < 0,001), a negatív affektivitás (U(1) = 18 456,50; n 1 = 161; n 2 = 294; Z = –3,894; p < 0,001), a szubjektív egészségi állapot (U(1) = 18 244,00; n 1 = 161; n 2 = 295; Z = –4,873; p < 0,001) és a Szubjektív Testi Tünetek skálán elért pontszám (U(1) = 19 777,50; n 1 = 160; n 2 = 294; Z = –2,817; p = 0,005) esetében. Közepes hatásnagyságú különbség volt megfigyelhető a negatív affektivitás esetében, és kis hatásnagyságú különbségek a többi mért változónál. Következtetések: A jógázás ajánlható a depresszió, a szorongás, a stressz és a szomatizáció tüneteinek enyhítésére, valamint egy stresszel szembeni lehetséges adaptív megküzdési stratégia az egészséges nők számára. Az eredmények azt sugallják, hogy a hosszabb ideje tartó jógagyakorlás (években), vagy a jóga fizikai gyakorlatainak (ászana) heti többszöri ismétlése (3 vagy több alkalom) adhatja a legnagyobb egészséghasznot.
A PRISM-teszt papír-ceruza változatának alkalmazása a krónikus gerinceredetű fájdalom vizsgálatában
Application of the paper-and-pencil version of the PRISM test in chronic pain patients of spinal origin
ABSZTRAKT
Elméleti háttér: A gerinceredetű krónikus fájdalom multidimenzionális, komplex élmény, amelynek mérésére önbeszámoló alapú és megfigyeléses standardizált vizsgáló eljárások egyaránt rendelkezésre állnak. A tesztek és tünetbecslő skálák előnye, hogy a fájdalomélmény meghatározói elkülönülten vizsgálhatók a segítségükkel, bár a felvételük időigényes és komplexitásuk miatt a kitöltésük nehézséget jelenthet, ezért ezek az eszközök a klinikumban csak korlátozottan használhatóak. Cél: Kutatásunkban azt vizsgáljuk, hogy a PRISM-teszt (Pictorial Representation of Illness and Self Measure, Betegség és Szelf Képi Reprezentációs Vizsgálata) önkitöltéses papír–ceruza tesztként alkalmazva miként képes megragadni a fájdalomélmény különböző dimenzióit, így milyen előnyökkel járhat a használata a klinikai gyakorlatban. Módszerek: 104 krónikus gerinceredetű fájdalommal élő beteg vett részt a kutatásban, közülük 38 férfi és 66 nő, átlagéletkoruk 58 (SD = 15,75) év. Eredmények: A PRISM-teszt változói közül az Én-kör és a fájdalomkör közötti távolság (SIS), illetve a körök elhelyezkedése mentén létrehozott változók képesek voltak megragadni a fájdalom és a különböző pszichés tényezők közötti összefüggéseket, míg a fájdalmat szimbolizáló kör területe (IPM) erre nem volt alkalmas. A PRISM-teszttel nyerhető kvantitatív adatok alapján a SIS-érték szignifikáns, negatív irányú kapcsolatot mutat a fájdalomkatasztrofizációval (r s = –0,24; p = 0,023), a fájdalommal kapcsolatos tehetetlenséggel (r s = –0,27; p = 0,010), a fájdalomhoz fűződő munkával kapcsolatos mozgástól való félelemmel és elkerülő magatartással (r s = –0,21; p = 0,040), illetve a depresszió (r s = –0,43; p < 0,001) és az állapot- (r s = –0,35; p = 0,006), illetve vonásszorongás (r s = –0,23; p < 0,000) mértékével. Emellett szignifikáns különbség mutatkozott a fájdalom katasztrofizációja (Z = –2,432; U = 582,5; p = 0,015), a rumináció (Z = –2,249; U = 637,5; p = 0,025), a tehetetlenség (Z = –2,492; U = 577,5; p = 0,013), a munkával (Z = –2,404; U = 678,5; p = 0,016) és fizikai aktivitással (Z = –1,961; U = 772,5; p = 0,050) kapcsolatos, illetve összesített (Z = –2,399; U = 643,5; p = 0,016) félelem-elkerülési hiedelmek, illetve a depresszió (Z = –3,188; U = 640, p = 0,001) és a vonásszorongás (Z = –2,592; U = 656,5; p = 0,010) mértékében azok között, akiknek a fájdalomköre sértette az Én-kör határait és akiknek a fájdalom- és Én-köre kívül esett egymáson. Következtetések: A PRISM rajzteszt bizonyíthatóan képes megragadni a fájdalomélmény – kezelés szempontjából – releváns meghatározóit, így klinikailag hasznos vizsgáló eljárásnak tekinthető. Klinikai alkalmazhatóságával kapcsolatban beigazolódott, hogy az eszköz alkalmas azon betegek azonosítására, akik számára hasznos lehet átfogó pszichológiai vizsgálat a szomatikus kezelésüket megelőzően.
Abstract
Background and aims
Impaired value-based decision-making is a feature of substance and behavioral addictions. Loss aversion is a core of value-based decision-making and its alteration plays an important role in addiction. However, few studies explored it in internet gaming disorder patients (IGD).
Methods
In this study, IGD patients (PIGD) and healthy controls (Con-PIGD) performed the Iowa gambling task (IGT), under functional magnetic resonance imaging (fMRI). We investigated group differences in loss aversion, brain functional networks of node-centric functional connectivity (nFC) and the overlapping community features of edge-centric functional connectivity (eFC) in IGT.
Results
PIGD performed worse with lower average net score in IGT. The computational model results showed that PIGD significantly reduced loss aversion. There was no group difference in nFC. However, there were significant group differences in the overlapping community features of eFC1. Furthermore, in Con-PIGD, loss aversion was positively correlated with the edge community profile similarity of the edge2 between left IFG and right hippocampus at right caudate. This relationship was suppressed by response consistency3 in PIGD. In addition, reduced loss aversion was negatively correlated with the promoted bottom-to-up neuromodulation from the right hippocampus to the left IFG in PIGD.
Discussion and conclusions
The reduced loss aversion in value-based decision making and their related edge-centric functional connectivity support that the IGD showed the same value-based decision-making deficit as the substance use and other behavioral addictive disorders. These findings may have important significance for understanding the definition and mechanism of IGD in the future.
Szív-ügyünk. A szívkoszorúér-megbetegedések bio-pszicho-szociális szempontjai, az elsődleges, másodlagos és harmadlagos megelőzés lehetőségei
Heart matters. The bio-psycho-social aspects of coronary heart disease, and the ways of primary, secondary and tertiary prevention
Abstract
Introduction
Traumatic life events (TLE) and difficulties in emotion regulation (ER) can be considered risk factors for the development of gambling disorder in adolescents and young adults.
Methods
The aim of the present study was to examine the differences in TLE, ER strategies, positive and negative affect, and gambling severity in a clinical sample of individuals undergoing treatment for gambling disorder (92.8% males; Mage = 24.83, SD = 3.80) and a healthy control group (52.4% males; Mage = 15.65, SD = 2.22). The relationship between the variables was assessed and the mediating role of ER in the relationship between TLE and gambling in the clinical sample was analysed.
Results
The results showed higher scores in gambling severity, positive and negative affect, ER strategies and TLE in the clinical sample. In addition, the severity of gambling was positively correlated with TLE, negative affect and with rumination. TLE were also correlated positively with negative and positive affect, rumination ER strategies, plan focus, positive reinterpretation, and catastrophizing. Finally, rumination mediated the relationship between TLE and gambling severity.
Conclusions
These findings may have relevant implications for the prevention, understanding and treatment of gambling disorder.
Abstract
Background and aims
COVID-19 resulted in the shutdown of almost all sporting competitions and most venue-based gambling opportunities. This study examines how wagering operators in Australia responded, by examining their advertising.
Methods
The study compared Twitter activity during lockdown (March–May 2020) to the previous year for four major wagering operators.
Results
Wagering operators continued to advertise in earnest, changing their marketing mix to include more race betting content, as races continued to operate. Most also promoted the only sports available, such as table tennis or esports. When sports resumed, sports betting advertising quickly returned to normal, or exceeded previous levels. Despite more content being available in the case of two operators, engagement from the public during lockdown was similar to or lower than previously.
Discussion and conclusion
These results indicate that gambling operators can adjust quickly to major changes. These shifts appear to have been successful, with the increase in race betting during this period almost completely offsetting the decreases in sports betting. This is likely due in part to changes in advertising, which have been associated with increased betting activity, particularly amongst vulnerable people. Responsible gambling messages were virtually non-existent on Twitter, which contrasts with mandatory requirements in other media. The study highlights that regulatory changes to advertising, e.g., banning some content, are likely to be met with substitution of content, rather than reduction, unless advertising volume is also capped. The study also highlights the adaptive capacity of the gambling industry in the face of major disruption to supply.
Abstract
Background
Despite recent research linking lifetime classic psychedelic use to positive mental health outcomes, little work has explored the role played by classic psychedelics in healthy users' ability to cope with ordinary, yet stressful, life situations.
Aims
This study begins to fill this gap by exploring whether lifetime classic psychedelic use is associated with attenuated or exacerbated psychological distress in unemployed job seekers.
Methods
Drawing on openly-available data from the National Survey on Drug Use and Health (2013–2019) on 208,136 adults in the United States, this study tests whether lifetime classic psychedelic use interacts with employment status to predict differences in respondents' psychological distress experienced in the last 30 days.
Results
After adjusting for sociodemographics, health factors, and other substance use, unemployed job seekers with lifetime classic psychedelic use are found to report greater psychological distress relative to unemployed job seekers without lifetime psychedelic use. No differences in psychological distress based on lifetime classic psychedelic use were found in employed individuals.
Conclusion
This study suggests that lifetime classic psychedelic use (of indoleamines specifically) may exacerbate stressful phases of life and provides context to previous studies linking lifetime classic psychedelic use to predominantly positive mental health outcomes in healthy populations.
Declaration of interest/funding
This research received no specific grant from any funding agency in the public, commercial, or not-for-profit sectors. Furthermore, the author declares that there is no conflict of interest.
Abstract
Background and aims
Many new digital gambling-like activities such as loot boxes, esports betting, skin betting, and token wagering have recently emerged and grown in popularity. This scoping review aimed to: (a) synthesize the existing empirical research literature on gambling-like activities and their associations with gambling and video gaming behaviors, including problem gambling and video gaming; (b) identify sociodemographic, psychological, and motivational factors associated with engagement in gambling-like activities; and (c) identify research gaps and areas for further research.
Methods
A systematic search of Ovid, Embsco, and ProQuest databases and Google Scholar was conducted in May 2021 and last updated in February 2022. The search yielded a total of 2,437 articles. Articles were included in the review if they were empirical studies that contained quantitative or qualitative results regarding the relationship between gambling-like activities and gambling or gaming.
Results
Thirty-eight articles met inclusion criteria and were included in the review. Overall, the review results suggest that all forms of gambling-like activities were positively associated with gambling and gaming with small to medium effects. Gambling-like activity participation was also positively associated with mental distress and impulsivity. Gaps identified included a lack of inquiry into skin betting and token wagering, a lack of diversity in the research methods (i.e., mainly cross-sectional surveys), and a paucity of research that includes more ethnically, culturally, and geographically diverse populations.
Discussion
Longitudinal studies with more representative samples are needed to examine the causal link between gambling-like activities and gambling and video gaming.
Abstract
Background and aims
For the first time, the ICD-11 provides the diagnosis compulsive sexual behavior disorder (CSBD) that can be assigned for pornography use disorder (PUD). This study aimed to estimate the prevalence of PUD and associated consequences in Germany, to identify the psychotherapy demand among likely PUD (lPUD) cases and the treatment supply in different psychotherapeutic settings, to survey psychotherapists' level of expertise regarding PUD, and to identify predictors for psychotherapy demand.
Methods
Four studies were conducted: 1. Online study in the general population (n = 2070; m = 48.9%, f = 50.8%, d = 0.2%), 2. Survey among practicing psychotherapists (n = 983), 3. Survey of psychotherapists in psychotherapeutic outpatient clinics (n = 185), 4. Interviews with psychotherapeutic inpatient clinics (n = 28).
Results
The estimated prevalence of lPUD in the online study was 4.7% and men were 6.3 times more often affected than women. Compared to individuals without PUD, individuals with lPUD more often indicated negative consequences in performance-related areas. Among lPUD cases, 51.2% of men and 64.3% of women were interested in a specialized PUD treatment. Psychotherapists reported 1.2%–2.9% of lPUD cases among their patients. 43.2%–61.5% of psychotherapists stated to be poorly informed about PUD. Only 7% of psychotherapeutic inpatient clinics provided specific treatments to patients with PUD. While, among other factors, negative consequences attributed to lPUD were predictive for psychotherapy demand, weekly pornography consumption, subjective well-being, and religious attachment were not.
Discussion and conclusions
Although PUD occurs quite often in Germany, availability of mental health care services for PUD is poor. Specific PUD treatments are urgently needed.
Abstract
Background and aims
Dysfunction of the striatum, a brain region part of the mesolimbic reward system, is a key characteristic of addictive disorders, but neuroimaging studies have reported conflicting findings. An integrative model of addiction points to the presence or absence of addiction-related cues as an explanation for hyper- or hypoactivation, respectively, of the striatum.
Methods
To test this model directly, we investigated striatal activation during monetary reward anticipation in the presence versus absence of addiction-related cues using functional MRI. Across two studies, we compared 46 alcohol use disorder (AUD) patients with 30 matched healthy controls; and 24 gambling disorder (GD) patients with 22 matched healthy controls.
Results
During monetary reward anticipation, hypoactivation of the reward system was seen in AUD individuals compared to HCs. Additionally, a behavioral interaction was seen where gambling cues made participants, across groups, respond faster for bigger, but slower for smaller rewards. However, no striatal differences were seen in response to addiction-related cues between AUD or GD patients and their matched controls. Finally, despite substantial individual differences in neural activity to cue-reactivity and reward anticipation, these measures did not correlate, suggesting that they contribute independently to addiction aetiology.
Discussion and Conclusions
Our findings replicate previous findings of blunted striatal activity during monetary reward anticipation in alcohol use disorder but do not support the idea that addiction-related cues explain striatal dysfunction as suggested by the model.
„Aki keres, az talál?” – A szándékértelmezés szerepe a 36 hónapos gyerekek modellalapú keresési teljesítményében
‘He Who Seeks, Shall Find?’ – The role of intentionality in 36-months performance in the replica-based retrieval task
Háttér és célkitűzések
A vizuális szimbólumok jelentős szerepet játszanak mindennapi életünkben, mivel az indirekt tanulás fontos támogatói. Ahhoz, hogy gazdagodhassunk a szimbólum hordozta információból, értenünk kell szimbólum és referense szimbolikus kapcsolatát, ami hároméves kor előtt nem magától értetődő. Jelen kutatás célja a vizuális szimbólummegértés közvetítő mechanizmusának azonosítása, és ezen keresztül a kisgyermekek vizuális szimbólummegértésének facilitálása volt a gyerekek számára kevéssé ismerős háromdimenziós vizuális szimbólumok esetében.
Módszer
Kutatásunkban harminckét hároméves vett részt véletlenszerűen kísérleti és kontroll feltételbe sorolva. A szorosan illesztett személyek közti elrendezést alkalmazó kísérlet lehetővé tette, hogy a két feltételben alkalmazott procedúra különbségét a szimbólumértés feltételezett közvetítő mechanizmusára korlátozzuk. Ez a különbség a manipulációs fázis során alkalmazott szimbólumok eredetében volt. Míg a kísérleti feltételben használt vizuális szimbólumokat a felnőtt szándékosan hozta létre (társas eredet), a kontroll feltételben véletlenül talált rá az előre elkészített tárgyakra (társas eredet hiánya). Ezt követően minden résztvevő ugyanabban a manipulációs fázistól független modellalapú keresési helyzetben vett részt, ahol az alkalmazott szimbólumok eredetéről már nem állt rendelkezésre információ.
Eredmények
A két feltétel résztvevőinek szimbólumalapú keresési teljesítményét Mann–Whitney-próbával összehasonlítva szignifikáns, nagy hatáserősségű különbség igazolódott a kísérleti feltétel javára, U = 77, p = 0,04, η 2 = 0,14. Vagyis, ha hozzáférhetővé tesszük a szimbólum-létrehozás társas eredetét, jobb teljesítményt eredményez a modellalapú keresési feladat során.
Következtetések
A szimbólummegértés és -használat hatékonyan facilitálható, ha a háromévesek rövid tapasztalatot szerezhetnek a szimbólum-létrehozás társas eredetéről. E tapasztalat hatására sikeresebben használják fel a szimbólum hordozta információt egy problémamegoldási helyzetben. Vagyis képesek tapasztalatukat általánosítani olyan szimbólumokra, melyek társas eredete nem hozzáférhető.
Abstract
The practice of praxis involves engaging in learning with an active awareness of the developmental process as it occurs. Although self-regulation assists in self-directed learning, heutagogy and engaging with praxis are not independent of collaboration and connection with others. Beside the strategic mental and physical aspects of learning, a person's affective states and processes impact their engagement and achievement. Outside the formal framework of education, finding a way to support learning through collective engagement can be a challenge. This study explores an experimental community-based innovation to facilitate deep learning in an informal setting amongst a diverse group of creative adults. An online platform, YapNet, was created to address the gap for people to engage with praxis through a self-directed, interdisciplinary network that encouraged deep learning through critical, respectful feedback. Individuals shared incomplete professional work in progress on the platform, noticed and responded to one another through dialogic commentary. The benefits of this engagement are demonstrated through case studies, of a musician and of a writer. The learning demonstrated by these professionals is discussed and the core principles of YapNet are outlined for transferable use in other social and professional settings.
Az önkritikus perfekcionizmus mint mentális betegségtünet és nem szuicidális önsértés prediktor kamaszok körében
Self-critical perfectionism as a key component in predicting mental illness symptoms and nonsuicidal self-injury among adolescents
Háttér és célkitűzések
A diszpozicionális perfekcionizmus többdimenziós jelenség, mely a személy önmagával szemben állított magas sztenderdjei (perfekcionista törekvések) mellett irreális elvárásokat (perfekcionista aggodalmak) is magában foglalhat. Azt, hogy a személyiségműködésben a perfekcionizmus egészséges vagy maladaptív, önkritikus vonulata a meghatározó, a két perfekcionizmuskomponens aránya határozza meg. Utóbbit különböző pszichopatológiai jelenségek rizikó- és fenntartó faktoraként tartják számon. Kutatásunk célja nem klinikai kamaszpopulációban a multidimenzionális perfekcionizmus különböző mentális egészségmutatókkal (pl. pszichés tünetek, nem szuicidális önsértés) való összefüggéseinek feltárása volt.
Módszer
Vizsgálatunkban 1015 középiskolás (66,1% lány; átlagéletkor 16,81 év; szórás = 1,42) vett részt. A perfekcionizmus komponenseit a Majdnem Tökéletes Skála rövid változatával, az önsértő viselkedést az Állítások az Önsértés Kapcsán Kérdőívvel mértük fel. A pszichés tüneteket a Képességek és Nehézségek Kérdőívvel, míg a mentális jóllétet a Serdülő Mentális Egészség Kontinuum Skála rövid változatával térképeztük fel.
Eredmények
Az önkritikus perfekcionista csoportba sorolható tanulók jelzik a legrosszabb mentális állapotot, körükben a legmagasabb – közel 50% – az aktuális önsértők aránya. Többszörös lineáris és multinomiális regressziós modelleken alapulva rámutattunk, hogy az önkritikus perfekcionizmus jelenléte növeli, míg az adaptív perfekcionista hozzáállás csökkenti mind a mentális betegség tünetszámot, mind az egy hónapon belüli önsértés esélyét. A látens klaszterezéssel azonosított önsértő csoportok közül a Súlyos önsértők csoportjában a legmarkánsabb az önkritikus perfekcionista hozzáállás és a legalacsonyabb a szubjektív jóllét.
Következtetések
Hazai középiskolás mintában is megerősítést nyert, hogy a perfekcionizmus önkritikus komponense rizikófaktorként határozható meg a rosszabb lelki egészségmutatók, kiemelten a nem szuicidális önsértés tekintetében. Az összefüggések alapján a mentális egészség szűrésében és fejlesztésében iskolai közegben is megfontolandó a tanulók perfekcionizmusjellemzőinek azonosítása.
Abstract
In recent decades, there have been growing expectations for language teachers to use differentiated instruction (DI) in their classrooms to address the diverse needs of their students. Currently, however, relatively little is known about how teachers of English as a foreign language (EFL) working in Hungarian public education view the concept of DI and implement it in practice. The present study sought to explore this question by interviewing eight Hungarian primary and secondary school EFL teachers on their views and practices of DI. More specifically, the study strove to explore the participants' understanding of and attitude towards DI as well as the differentiation strategies they report to use and the challenges and enablers they perceive when implementing DI. The data were subjected to template analysis. Results suggest that teachers have a solid understanding of the goals of DI and show a primarily positive attitude towards the approach but are less conscious about the strategies available to them and tend to differentiate mostly intuitively. They perceive challenges both in planning and delivering differentiated lessons, such as coping with increased preparation time and having to multitask in class. Exchanging good practices in formal and informal training sessions, cooperating with colleagues and parents, and having rearrangeable furniture and digital tools in the classrooms emerged as enablers of DI. Implications point toward the need for professional development opportunities that help teachers conceptualize their intuitive approaches and extend their repertoire of DI strategies. Researching how technology may enhance DI practices also appears to be warranted.
Egy ikigai elemekkel bővített „legvágyottabb én” típusú online intervenció hatásvizsgálata
Effects of an online best possible self intervention based on the ikigai approach
Háttér és célkitűzések
Az utóbbi években a pozitív pszichológiai intervenciók száma nemzetközi viszonylatban növekszik. Magyarországon, a szemlélet népszerűsége ellenére, empirikusan igazolt publikált hatásvizsgálatok nem jellemzőek. Jelen vizsgálat célja egy ikigai elemekkel bővített „legvágyottabb én” típusú intervenció hatásvizsgálata egyetemista mintán.
Módszer
A kutatás egy online megvalósuló randomizált kontrollált vizsgálat volt aktív kontrollcsoporttal, összesen 151 egyetemi hallgató részvételével. A kísérleti csoport (n = 78) egy 20 perces online írásos aktivitásban vett részt, mely egy „ikigai” (személyes erőforrások mobilizálása) és egy „legvágyottabb én” gyakorlatból (vágyott jövőbeli én elképzelése a személyes, szociális és tanulmányi/szakmai célokkal kapcsolatban) állt. A kontrollfeltétel (n = 73) hasonló elrendezést tartalmazott, csupán tartalmában tért el a kísérleti helyzettől (napi tevékenységeket részletező gyakorlatok).
Eredmények
Eredményeink alapján a 20 perces intervenció szignifikáns mértékben növelte az optimizmus, az önértékelés és az énhatékonyság szintjét, valamint eredményes volt a szorongás csökkentésében.
Következtetések
A kutatás hazánkban először igazolta empirikusan a legvágyottabb én típusú intervenció kedvező hatását. Egyrészt támogatja a nemzetközi vizsgálatok eredményeit, másrészt hozzájárul a szakirodalomhoz azáltal, hogy kibővíti a legvágyottabb én beavatkozások hatáskörét, mivel az optimizmuson kívül a pszichológiai tőke egyéb elemeit is vizsgálta (önértékelés, énhatékonyság). A kutatás továbbá jelentős gyakorlati relevanciával bír; az ikigai elemekkel bővített legvágyottabb én típusú intervenciók hatékonyan támogathatják a felsőoktatási diáktanácsadók munkáját, illetve segíthetik a középiskolai pályaválasztással kapcsolatos foglalkozásokat.
Abstract
Background and aims
Although numerous cultures have used psychoactive substances for spiritual, or entheogenic, purposes, little is known about contemporary entheogenic spirituality, particularly outside of the few traditions that retain sacramental drug use practices.
Method
To better conceptualize contemporary patterns of entheogenic drug use, an international, online study of entheogenic drug users was conducted (n = 684). Hierarchical regression analysis was used to explore entheogenic drug use in relation to measures of spiritual seeking (importance of spirituality in life, mediation practice, openness to experience), self-transcendent experiences (awe-proneness, mystical experiences), psychological well-being (psychological distress, subjective and eudaimonic well-being), and psychospiritual development (quiet ego, self-transcendence/wisdom, and spiritual development). ANOVA was used to compare entheogenic drug users with non-entheogenic drug users and non-drug users to assess differences across these psychospiritual variables.
Results
Of the 12 drug categories assessed, the classic psychedelics were most commonly used as entheogens. Entheogenic classic psychedelic use was associated with all of the assessed psychospiritual variables; entheogenic classic psychedelic users showed higher levels of spiritual seeking, self-transcendence, psychological well-being, and psychospiritual development compared to non-entheogenic classic psychedelic users and non-users.
Conclusion
Entheogenic spirituality may be conceptualized as a practice of spiritual seeking or implicit mysticism–the quest for self-transcendence and personal growth.
Abstract
Background and aims. The popularity of playing games among adolescents has increased during the last decades, possibly affecting the prevalence of problematic gaming behavior. The current study aimed to compare country-level prevalence rates of adolescents' problematic gaming behavior in five countries and identify cross-cultural similarities and differences in the relationship between problematic gaming and well-being (life satisfaction, psychological complaints, and peer support). Methods. Cross-national data from the Health Behavior in School-aged Children (HBSC) study were used. The sample comprised 14,398 gamers (61% boys) aged 11 to 16 (average age between 13.31 and 13.85) from Azerbaijan, England, Serbia, Slovenia, and the Netherlands. Results. The findings showed that the prevalence of problematic gaming differs between countries. The highest prevalence of problematic gaming was seen in Azerbaijan (16.1%) and the lowest in the Netherlands (4.3%). In contrast, Azerbaijan reported the lowest gaming intensity, whereas the Netherlands and England showed the highest gaming intensity. Additional analyses revealed that problematic gaming was associated with lower life satisfaction, more psychological complaints, and lower peer support in all countries, although the strength of these associations varied between countries. Discussion and conclusions. The current study's results are consistent with the assumption that problematic gaming negatively affects adolescents' social and mental well-being. These findings are further discussed in light of the normalization theory which suggests that cultural gaming norms (i.e., the percentage of gamers per country) would influence the strength of the relationship between problematic gaming and adolescents' well-being. The present findings highlight the need for adequate prevention strategies aiming at problematic gaming among youngsters.
Abstract
Incels, also known as “involuntary celibates,” are an online subculture comprised of mostly heterosexual men who describe themselves as unable to obtain a sexual partner despite their desire and effort to do so. The group often externalizes the reasons for this failure, blaming societal structures and ideals as well as feminist movements. In recent years, some within this subculture have become radicalized. The violent ideologies of Incels have been linked to several mass shootings, including those committed by Elliot Rodger and Jake Davison. Although some Incels have attempted to use evolutionary psychology to justify their anger and ideology, this paper aims to turn the evolutionary lens back on Incels to explore Incels' core features of misogyny, group identity, suicidality and violence. Incels attempt to establish and maintain a social “in-group,” strive to eliminate sexual competition, and attempt to bypass female mate choice. The paper explores how Incels use of evolutionary psychology principles and highlights the benefits that studying Incels, both in general and through an evolutionary lens, can yield.
Abstract
In humans, the allocation of resources, such as parental care and attention, is vital to offspring survival. Life history strategies are influenced by cues in the environment, particularly those that signal the availability of resources. What has yet to be determined is how individuals allocate resources to infants as a function of perceived ecological harshness and life history strategy. In the current research we hypothesized that perceived ecology would influence infant ratings (Study 1), and that visual attention to infant phenotypes would be associated with life history strategies (Study 2). Study 1 investigated the effect of ecological conditions (control vs. harsh) on preferences to infant phenotypes (i.e., underweight, average weight, overweight). Participants (N = 246) were less likely to rate infants favorably under a harsh ecological condition. Study 2 investigated visual perception in processing infant images. Using an eye-tracking task, participants (N = 239) viewed images of infants while their eye movements were recorded. Participants displayed an early attentional bias (i.e., first fixation duration) to the head of the infant and focused most of their visual attention to the torso of infants (i.e., total visit duration). The results of the both studies indicate that ecological factors play an important role in rating infants, and data from eye-tracking demonstrates that phenotypes influence the amount of attention given to infants.
Abstract
Individual danger and collective danger have very different effects according to the predictions of a theory called regality theory, based on evolutionary psychology. This study explores the effects of different kinds of danger on 37 different indicators of psychological and cultural responses to danger based on data from two waves of the World Values Survey, including 173,000 respondents in 79 countries.
The results show that individual danger and collective danger have very different – and often opposite – psychological and cultural effects. Collective dangers are positively correlated with many indicators related to authoritarianism, nationalism, discipline, intolerance, morality, religiosity, etc. Individual dangers have neutral or opposite correlations with many of these indicators. Infectious diseases have little or no effects on these indicators. Many previous studies that confound different kinds of danger may be misleading.
Several psychological and cultural theories are discussed in relation to these results. The observed effects of collective danger are in agreement with many of these theories while individual danger has unexpected effects. The findings are not in agreement with terror management theory and pathogen stress theory.
Abstract
Low fertility is a growing concern in modern societies. While economic and structural explanations of reproductive hindrances have been informative to some extent, they do not address the fundamental motives that underlie reproductive decisions and are inadequate to explain why East Asian countries, in particular, have such low fertility rates. The current paper advances a novel account of low fertility in modern contexts by describing how modern environments produce a mismatch between our evolved mechanisms and the inputs they were designed to process, leading to preoccupations with social status that get in the way of mating and reproductive outcomes. We also utilize developed East Asian countries as a case study to further highlight how culture may interact with modern features to produce ultralow fertility, sometimes to the extent that people may give up on parenthood or even mating altogether. Through our analysis, we integrate several lines of separate research, elucidate the fundamental dynamics that drive trade-offs between social status and reproductive effort, add to the growing literature on evolutionary mismatch, and provide an improved account of low fertility in modern contexts.
Abstract
Background and aims
The lockdown of sports and gambling venues during the coronavirus disease 2019 (COVID-19) pandemic caused a fear of increased gambling on other online gambling types, with a risk for transfer to more addictive gambling than otherwise. This study aimed to estimate changes in gambling activity during COVID-19-affected periods among all gamblers at a Swedish state-owned gambling operator and to analyse observable sex differences.
Methods
This study included gambling tracking data from the Swedish state-owned gambling operator Svenska Spel Sports & Casino (sports betting, online bingo, casino and poker). All individuals (n = 616,245) who gambled at least once from February 10 to July 19, 2020, were included. The study period was divided into four periods according to their expected level of COVID-19 impact on gambling opportunities: one pre-COVID period and three COVID-affected periods (sports cancellation, emerging return of sports, substantial return of sports).
Results
Sports betting experienced an apparent decrease, followed by a gradual normalization and an end level substantially below prepandemic levels. For online bingo, gambling levels increased upon sports interruption and then decreased with the return to normality in sports events but remained higher than baseline levels. We observed a similar trend for online poker during the interruption of sports, but with a lower level than baseline levels when sports events normalized. We noticed a trend favouring online casinos during the sports interruption period regarding gambling intensity but not wagering levels.
Discussion and conclusions
Dramatic changes in the content of the gambling market may divert some gamblers to other gambling types, but maintained effects could not be demonstrated.
Neuromítoszok az oktatásban – tények és törekvések
Neuromyths in education – Facts and aspirations
Háttér és célkitűzések
A neuromítoszok olyan tévhitek, amelyek az agyműködéssel kapcsolatos információk, jelenségek, idegtudományi eredmények félreértésén alapulnak. E tévhitek az oktatási rendszerben is elterjedtek, és sokszor kapcsolódnak össze különböző, úgynevezett neuropedagógiai elképzelésekkel, amelyek közvetlenül befolyásolhatják a gyakorlati pedagógiai munkát. Az elmúlt húsz évben egyre nagyobb figyelmet kapott az a kérdés, hogy mennyire elterjedtek a neuromítoszok, milyen tényezők befolyásolják jelenlétüket és elfogadottságukat az oktatás területén, és milyen hatást gyakorolnak a tanítási módszerekre. A kutatások egyöntetűen arra jutottak, hogy ezen mítoszok igen elterjedtek mind a pedagógusok, mind a pedagógusjelöltek körében. Ezen mítoszokra olyan fejlesztési javaslatok és terápiás eljárások épülnek, melyek hatástalanságuk miatt felesleges idő- és energiaráfordítást is jelenthetnek. Jelen tanulmány célja, hogy egyrészt három elterjedt oktatási neuromítosz tudományos alapjainak rövid áttekintésével bemutassa a jelenség súlyát, másrészt átfogóan ismertesse az oktatási neuromítoszokkal összefüggő tudományos eredményeket, a téma kutatásának jövőbeli irányait.
Módszer
Tanulmányunk a neuromítoszokkal, ezen belül a három legelterjedtebb neuromítosszal kapcsolatos magyar és angol nyelvű szakcikkek feldolgozása alapján készült, műfajában narratív jellegű kritikai összefoglaló elemzés.
Eredmények
Hazánkban alig jelent meg tanulmány a témában. A nemzetközi szakirodalom azonban egyre szélesebb körben foglalkozik az oktatási neuromítoszokkal, amelyek közül a legelterjedtebbek (1) a tanulási stílusokkal, (2) az agyféltekei dominanciával és (3) az agyféltekei integrációval kapcsolatos mítoszok. A neuromítoszok elfogadását, illetve elutasítását elősegítő (prediktív, illetve protektív) tényezők egyaránt a vizsgálatok homlokterében állnak.
Következtetések
A pedagógusok, pedagógusjelöltek és pedagógusképzésben dolgozó munkatársak evidenciaalapú idegtudományi ismereteinek bővítése kulcsfontosságúnak látszik a neuromítoszokkal szembeni küzdelemben. Lényeges szerepet töltenek be az aggyal kapcsolatos korszerű ismeretek, és a neuromítoszok felismeréséhez szükséges kritikai gondolkodás.
Abstract
Whether occasioned through careful, consistent meditative practice or through quicker means like the ritual ingestion of psilocybin or ayahuasca, global contemplative practices have established effective systems of implementing, directing, and integrating the very kinds of non-ordinary experiences central to psychedelic use. However, contemplative traditions are largely absent from the present discourse on psychedelic therapy. This paper addresses this gap and offers a novel analysis of psychedelic-assisted therapy through the lens of the Tibetan Buddhist contemplative tradition. It first establishes a baseline for comparing the non-ordinary experience occasioned by Tibetan Buddhist meditation and the psychedelic experience by referencing the phenomenological literature of both. It then articulates the Tibetan contemplative framework of view, meditation, action (Tib. lta sgom spyod gsum) as the way Tibetan Buddhism directs its non-ordinary meditative experience towards its desired ends and suggests how this framework may be applied to psychedelic-assisted therapy. Finally, this paper uses this Tibetan Buddhist lens of analysis to compare and assess two protocols for psychedelic-assisted therapy and to make recommendations for future clinical protocols. Given the phenomenological similarity of Tibetan Buddhist meditative experience and the psychedelic experience, this article suggests that a more intensive preparatory session where maladaptive conceptual narratives are worked through and beneficial ones are introduced, repeated dosing sessions, and a more directed psychedelic experience may increase the efficacy of psychedelic-assisted therapy. It thus argues that the insights of the Tibetan framework of view, meditation, action can improve future protocols and allow for psychedelic-assisted therapy to be of even greater benefit.
Abstract
The present paper provides an overview of the possible risks, harms, and challenges that might arise with the development of the esports field and pose a threat to professional esports players, spectators, bettors and videogame players, including underage players. These include physical and mental health issues, gambling and gambling-like elements associated with videogames and esports, the challenges arising from pursuing a career in esports, the unique difficulties women face, and a need for supporting professional esports players. It briefly discusses possible responses and suggestions regarding how to address and mitigate these negative consequences. It emphasizes the need for cooperation and collaboration between various stakeholders: researchers, policymakers, regulators, the gaming industry, esports organizations, healthcare and treatment providers, educational institutes and the need for further evidence-based information.
Abstract
Background and aims
Negative/positive urgency (NU/PU) refers to the proneness to act rashly under negative/positive emotions. These traits are proxies to generalized emotion dysregulation, and are well-established predictors of gambling-related problems. We aimed to replicate a previous work (Quintero et al., 2020) showing NU to be related to faulty extinction of conditioned stimuli in an emotional conditioning task, to extend these findings to PU, and to clarify the role of urgency in the development of gambling-related craving and problems.
Methods
81 gamblers performed an acquisition-extinction task in which neutral, disgusting, erotic and gambling-related images were used as unconditioned stimuli (US), and color patches as conditioned stimuli (CS). Trial-by-trial predictive responses were analyzed using generalized linear mixed-effects models (GLME).
Results
PU was more strongly related than NU to craving and severity of gambling problems. PU did not influence acquisition in the associative task, whereas NU slightly slowed it. Extinction was hampered in individuals with high PU, and a follow-up analysis showed this effect to depend on relative preference for skill-based and casino games.
Discussion and conclusions
Results suggest that resistance to extinction of emotionally conditioned cues is a sign of malfunctioning emotion regulation in problematic gambling. In our work, the key effect was driven by PU (instead of NU), and gambling craving and symptoms were also more closely predicted by it. Future research should compare the involvement of PU and NU in emotion regulation and gambling problems, for gamblers with preference for different gambling modalities (e.g., pure chance vs skill games).
Abstract
Background and aims
It has been argued that it is important to consider underlying mechanisms of mental health problems. Previous studies have shown that executive deficits, delay aversion, and emotion dysregulation are related to Internet Gaming Disorder (IGD) and Social Media Disorder (SMD). However, the present study is the first to investigate whether these neuropsychological deficits show additive effects or if they interact. The present study also investigated whether these deficits mediate the association between IGD/SMD and psychosocial outcomes.
Methods
The study involved 995 university students who completed a survey measuring IGD/SMD symptom severity, neuropsychological functions, and psychosocial outcomes. Both dimensional and categorical analyses were used to assess the associations between neuropsychological functions and IGD/SMD. Simple and multiple mediation analyses were conducted to examine if neuropsychological functioning mediates the association between IGD/SMD and psychosocial outcomes.
Results
All neuropsychological functions were significantly associated with both IGD and SMD symptom severity. However, only inhibition and emotion regulation, as well as delay aversion for SMD, remained significant when controlling for the overlap between different functions. Associations were significantly stronger for men compared to women for IGD. In the categorical analyses, individuals with IGD/SMD were more likely to have neuropsychological deficits (odds ratios between 3.33 and 8.81). Finally, all neuropsychological functions, except inhibition, were significant mediators in the link between IGD/SMD and psychosocial outcomes.
Discussion and conclusions
These results shed light on the neuropsychological underpinnings of IGD/SMD, which can be used to identify more homogenous subgroups and provide more individualized treatment options.
Abstract
Background and aims
Compulsive sexual behavior disorder (CSBD) has been included as an impulse control disorder in the International Classification of Diseases (ICD-11). However, the neurobiological mechanisms underlying CSBD remain largely unknown, and given previous indications of addiction-like mechanisms at play, the aim of the present study was to investigate if CSBD is associated with structural brain differences in regions involved in reward processing.
Methods
We analyzed structural MRI data of 22 male CSBD patients (mean = 38.7 years, SD = 11.7) and 20 matched healthy controls (HC; mean = 37.6 years, SD = 8.5). Main outcome measures were regional cortical thickness and surface area. We also tested for case-control differences in subcortical structures and the effects of demographic and clinical variables, such as CSBD symptom severity, on neuroimaging outcomes. Moreover, we explored case-control differences in regions outside our hypothesis including white matter.
Results
CSBD patients had significantly lower cortical surface area in right posterior cingulate cortex than HC. We found negative correlations between right posterior cingulate area and CSBD symptoms scores. There were no group differences in subcortical volume.
Conclusions
Our findings suggest that CSBD is associated with structural brain differences, which contributes to a better understanding of CSBD and encourages further clarifications of the neurobiological mechanisms underlying the disorder.
Az Interkulturális Érzékenység Skála magyar változatának pszichometriai vizsgálata orvostanhallgatók és pszichológia szakos hallgatók mintáján
Psychometric properties of the Intercultural Sensitivity Scale in Hungarian medical and psychology students
Háttér és célkitűzések
Az egyre növekvő kulturális diverzitás következtében az utóbbi évek nemzetközi és hazai tudományos irodalma egyre több figyelmet fordít az interkulturális kompetencia mérési és fejlesztési feladataira a gyógyításban. Jelen vizsgálatban célunk az Interkulturális Érzékenység Skála magyar változatának pszichometriai vizsgálata orvostan- és pszichológushallgatók körében, feltárva emellett az empátiával való konvergens validitását és a skálán különböző demográfiai változók mentén megjelenő különbségeket és együtt járásokat.
Módszer
A kvantitatív, keresztmetszeti vizsgálatban 396 magyar, gyógyító szakmára készülő hallgató demográfiai és Interkulturális Érzékenység Skála, valamint Interperszonális Reaktivitás Index adatait elemeztük. Az eredeti 5 faktoros kérdőívstruktúra érvényességi és megbízhatósági vizsgálatai mellett korreláció, független mintás t-próba, egyutas ANOVA teszteket és lineáris regressziót alkalmaztunk.
Eredmények
Az eredeti skála nem mutatott megfelelő és érvényes illeszkedést magyar mintán, helyette egy alternatív, rövidített, 3 faktoros struktúra bizonyult a legjobban illeszkedőnek, elfogadható vagy jó belső megbízhatósági mutatókkal. Eredményeink szerint a nyelvismeret és az empátia két dimenziója jelentős bejóslója az interkulturális érzékenységnek: a perspektívafelvétel pozitívan, a személyes distressz pedig fordított irányban jelezte azt előre.
Következtetések
Egy olyan magyar nyelvre adaptált mérőeszközt alakítottunk ki, mely megbízhatóan méri a magyar gyógyító szakmára készülők interkulturális érzékenységét. E készség fejlesztése napjainkban az egészségügyi képzések fontos feladata. A hallgatók nyelvtanulásának, kultúrközi tapasztalatszerzésének és empátiafejlesztésének támogatása mellett az interdiszciplináris és interkulturális felépítésű gyógyítói tanuló- vagy kutatócsoportok igen hasznos együttműködésének irányába mutatnak a jelen kutatás eredményei.
Az Összehasonlító Kollektív Áldozati Vélekedés Kérdőív magyar változatának pszichometriai jellemzői
Psychometric Properties and validity of the Hungarian version of the Collective Comparative Victim Beliefs Questionnaire
Háttér és célkitűzések
Az Összehasonlító Kollektív Áldozati Vélekedés Kérdőív (ÖKÁVK) a csoport viktimizációjával kapcsolatos szubjektív konstrukciók, az összehasonlító kollektív áldozati vélekedések mérésére kidolgozott eszköz. A jelen tanulmányban a kérdőív magyar nyelvű változatainak a pszichometriai sajátosságait vizsgáljuk.
Módszer
A kérdőív két változatát (globális összehasonlító kollektív áldozati vélekedések; regionális összehasonlító kollektív áldozati vélekedések) teszteltük összesen hét független mintán, 1925 fő részvételével (1025 fő töltötte ki a globális verziót, 860 fő a regionális verziót). A kérdőív szerkezetét feltáró és megerősítő faktorelemzések segítségével vizsgáltuk, a kérdőív validitását pedig több releváns kimeneti változó segítségével ellenőriztük.
Eredmények
Az ÖKÁVK magyar változatában megjelennek és egymástól elkülönülnek a szakirodalomban korábban feltárt összehasonlító kollektív áldozati vélekedések: (1) exkluzív összehasonlítások: a saját csoport szenvedése mennyiségében és/vagy minőségében súlyosabb, mint más csoportok szenvedései; (2) inkluzív összehasonlítások: a saját csoport szenvedése mennyiségében és/vagy minőségében hasonló más csoportok szenvedéseihez; (3) lefelé összehasonlítások: más csoportok szenvedése mennyiségében és/vagy minőségében súlyosabb, mint a saját csoport szenvedései. A kérdőívben továbbá elkülöníthető a (4) saját csoport történelmi viktimizációjának személyes fontossága. Ezek a vélekedések és a saját csoport történelmi viktimizációjának személyes fontossága szignifikáns kapcsolatot mutatott releváns csoportközi kimenetekkel.
Következtetések
Az ÖKÁVK magyar változata alkalmas az összehasonlító kollektív áldozati vélekedések mérésére. Az összehasonlító kollektív áldozati vélekedések kapcsolatban vannak a csoportközi viszonyok szempontjából jelentős változókkal.
Abstract
Background and aims
About 1/3 of youth spend more than four hours/day engaged in screen media activity (SMA). This investigation utilized longitudinal brain imaging and mediation analyses to examine relationships among SMA, brain patterns, and internalizing problems.
Methods
Data from Adolescent Brain Cognitive Development (ABCD) participants with baseline and two-year follow-up structural imaging data that passed quality control (N = 5,166; 2,385 girls) were analyzed. Joint and Individual Variation Explained (JIVE) identified a brain co-development pattern among 221 brain features (i.e., differences in surface area, thickness, or cortical and subcortical gray-matter volume between baseline and two-year-follow-up data). Generalized linear mixed-effect models investigated associations between baseline SMA, structural co-development and internalizing and externalizing psychopathology at two-year follow-up.
Results
SMA at baseline was related to internalizing psychopathology at year 2 (
Discussion and conclusions
Greater youth engagement in SMA at ages 9–10 years statistically predicted higher levels of internalizing two years later. This association was mediated by cortical-brainstem circuitry, albeit with relatively small effect sizes. The findings may help delineate processes contributing to internalizing behaviors and assist in identifying individuals at greater risk for such problems.
A szexuális rendszer működése kérdőív magyar változata (SSFS)
Hungarian version of the Sexual System Functioning Scale (SSFS)
Elméleti háttér
Bowlby (1982/1969) a viselkedési rendszereket univerzális, veleszületett motivációs rendszereknek írja le, amelyek a természetes szelekcióval alakultak ki, és túlélési és/vagy szaporodási esélyeket növelő konkrét evolúciós célokat szolgálnak. Az emberi elme számos viselkedési rendszert foglal magában, amelyek ösztönös viselkedést közvetítenek olyan funkcionálisan elkülönülő területeken, mint a kötődés, a gondoskodás, a szexualitás. Az ember párválasztási pszichológiáját e megközelítés szerint a szexuális viselkedésért felelős különálló viselkedési rendszer irányítja.
A kutatás célja
A Sexual System Functioning Scale (Szexuális Rendszer Működése Kérdőív, SSFS; Birnbaum és mtsai., 2014) magyar változatának pszichometriai elemzése és validálása.
Módszer
297 fő (170 nő, 127 férfi, átlagéletkor: 29,1 év; SD = 9,34 év) töltötte ki online kérdőívcsomagunkat (Szexuális Rendszer Működése Kérdőív, SSFS; Közvetlen Kapcsolatok Élményei Kérdőív rövid változata ECR-S, Kötődési Stílus Kérdőív, ASQ-H; Miért Szexelnek Az Emberek? kérdőív rövid változata, YSEX?-HSF).
Eredmények
Eredményeink azt mutatják, hogy a mérőeszköz magyar nyelven is jól működik. Az eredeti verzióban meghatározott faktorstruktúra enyhe változtatással alkalmazható a magyar verzióban is. Az SSFS által mért szexuális Hiperaktivizáció pozitív együttjárást mutat az ASQ-H által mért Kapcsolatok fontossága, Ambivalencia és Önérvényesítés faktorokkal, de negatívan korrelál a Biztonsággal, továbbá pozitívan korrelál a YSEX?-HSF Személyes célok elérése és a Szex mint megküzdés faktorokkal és az ECR-S által mért Szorongás és Elkerülés faktorokkal is. Az SSFS által mért szexuális Deaktiváció pozitív együttjárást mutat az ASQ-H által mért Kapcsolatok fontossága és Ambivalencia faktorokkal, de negatívan korrelál a Biztonsággal, és sem a szexuális motivációval, sem a közeli kapcsolati élményekkel nem mutat értelmezhető erősségű együttjárást.
Következtetések
Az SSFS megbízható eszköz a magyar nyelvű kutatásokban. A kötődési rendszer és a szexuális rendszer működése részleges átfedést mutatnak egymással, ugyanakkor mivel mindkettőt külön motivációs rendszerek irányítják, ezért funkcionálisan elkülönülnek egymástól.
Változások és újítások a Minnesota Multiphasic Personality Inventory-2 (MMPI-2) pszichodiagnosztikai tesztben
Changes and innovations in the Minnesota Multiphasic Personality Inventory-2 (MMPI-2) psychodiagnostic test
Bevezetés
A Minnesota Multiphasic Inventory (MMPI) Magyarországon az 1970-es évek óta használatos pszichodiagnosztikai mérőeszköz, melynek második kiadása (MMPI-2) 1989-ben jelent meg a nemzetközi használatban, Magyarországon pedig 2009-ben készült el az adaptációja.
Célkitűzés
Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa az MMPI-2-ben megjelent változásokat, újításokat és a teszt előnyeit a korábbi változatához képest.
Következtetések
A téma-összefoglaló tanulmány rávilágít, hogy az MMPI-2 kifejlesztése nemcsak új normatív mintát, de nyelvi-stilisztikai megújulást is hozott. Ezenfelül a korábbi Validitási és Klinikai skálák mellett olyan új skálák is megjelentek, mint az Újrastrukturált klinikai skálák, a Tartalmi skálák és a személyiségpszichopatológia mérésére alkalmas PSY-5 skálák. Megtörtént továbbá a Kiegészítő skálák revíziója, illetve új Kiegészítő skálák bevezetése és új Validitási skálák kifejlesztése is.
Konklúzió
A változtatások részletes számbavétele rámutat arra, hogy az MMPI újrasztenderdizálása során kialakított MMPI-2 jóval átfogóbb, egyben differenciáltabb értelmezést kínál a különböző mentális zavarok és pszichopatológiai jelenségek megértése szempontjából, mint az eredeti változat. Kitekintésként pedig ismertetésre kerül a nemzetközi gyakorlatba már bevezetett két új MMPI-fejlesztés, az MMPI-2-Resturctured Form (MMPI-2-RF) és az MMPI-3 is.
Abstract
Background
Recovery from mental health and behavioral disorders is classically defined as a reduction in symptoms. More recent definitions see it as a process in which individuals improve their health, wellness and other life domains. The inclusion of gaming disorder (GD) in the 11th International Classification of Diseases in 2019 prompted growing interest in GD. However, relatively little is known about recovery from GD, and there is scant literature describing or assessing its course.
Objectives
This scoping review was designed to explore the state of the art on recovery from GD (e.g., terminology and measures used to assess recovery, main topics in studies about recovery from GD).
Methods
PubMed, Web of Science, and Scopus databases were searched and critically reviewed according to PRISMA guidelines. We included empirical studies in English covering individuals across all age groups who met the diagnostic criteria of GD/internet gaming disorder (IGD) according to valid scales that relate to recovery or any change, and were published before February 2022.
Results
A total of 47 out of 966 studies met the inclusion criteria. Recovery as a concept is not explicitly mentioned in GD studies. Rather, changes in subjects' disorders are described in terms of decreases/reductions in symptom severity, or improvement/increases. These changes are primarily measured by scales that evaluate symptom reduction and/or improvement in GD and other psychopathologies.
Conclusions
The concept of recovery is included in the GD field but is not clearly mentioned or used. Therapists and researchers should aim to promote and integrate the notion of recovery in GD.
Abstract
Background and aims
The World Health Organization's International Classification of Diseases (ICD-11) includes Compulsive Sexual Behavior Disorder (CSBD), a new diagnosis that is both controversial and groundbreaking, as it is the first diagnosis to codify a disorder related to excessive, compulsive, and out-of-control sexual behavior. The inclusion of this novel diagnosis demonstrates a clear need for valid assessments of this disorder that may be quickly administered in both clinical and research settings.
Design
The present work details the development of the Compulsive Sexual Behavior Disorder Diagnostic Inventory (CSBD-DI) across seven samples, four languages, and five countries.
Setting
In the first study, data were collected in community samples drawn from Malaysia (N = 375), the U.S. (N = 877), Hungary (N = 7,279), and Germany (N = 449). In the second study, data were collected from nationally representative samples in the U.S. (N = 1,601), Poland (N = 1,036), and Hungary (N = 473).
Findings
Across both studies and all samples, results revealed strong psychometric qualities for the 7-item CSBD-DI, demonstrating evidence of validity via correlations with key behavioral indicators and longer measures of compulsive sexual behavior. Analyses from nationally representative samples revealed residual metric invariance across languages, scalar invariance across gender, strong evidence of validity, and utility in classifying individuals who self-identified as having problematic and excessive sexual behavior, as evidenced by ROC analyses revealing suitable cutoffs for a screening instrument.
Conclusion
Collectively, these findings demonstrate the cross-cultural utility of the CSBD-DI as a novel measure for CSBD and provide a brief, easily administrable instrument for screening for this novel disorder.