Social Sciences and Law

Összefoglalás.

Napjainkra az információs technológiák fejlődése elérte azt a szintet, ahol a gyorsuló ütemben létrejövő adattömeg feldolgozásához már sok esetben elégtelenek a klasszikus, Neumann-elvek alapján működő számítógépek. A jelenség újszerű szoftveres megoldások, biológiai ihletésű algoritmusok, neurális hálózatok elterjedéséhez vezetett, ám ezek hatékony alkalmazásához teljesen új hardveres megoldások szükségesek. Jelen kézirat ilyen újszerű architektúrákhoz fejlesztett, Si-mikrochip-alapú memóriatulajdonsággal rendelkező nanoméretű áramköri elemek kísérleti eredményeit mutatja be, illetve azok egy-egy specifikus információfeldolgozási feladatra történő alkalmazhatóságával foglalkozik.

Summary.

Resistive switching memory devices, also known as memristors, are generally metal-insulator-metal nanostructures whose conductivity can be varied via electrical signals, enabling information storage in the value of the conductivity. Based on this property, memristive devices provide a promising platform for hardware-level encoding of large matrices. With a network of memristors, computationally intensive vector-matrix operations can be performed in a single step, considerably speeding up the operation of an artificial neural network (ANN). Memristors can also serve as real physical building blocks for biologically inspired algorithms through their neuromorphic properties. Via building simple circuits, such devices can be used to create oscillators or artificial neurons, which can be utilized for the implementation of oscillatory neural networks (ONN) or spiking neural networks (SNN). Another interesting feature of these memristive neuromorphic circuits is that they can be directly used for information processing tasks at the edge of a network. Memristors facilitate such edge computing applications which usually require energy-efficient operation and small size of the processor unit. Edge computing approaches have several advantages over centralized data processing from the aspect of security, e.g., significantly reducing time latency of sending large amounts of data to a central hub, and by processing sensitive data locally and independently of the central servers.

Present work focuses on the experimental investigation of purpose-built nanoscale memristive devices, revealing their physical processes. A superconducting spectroscopy measurement technique is developed for the non-destructive detection of atomic scale memristive filaments during device operation (Török et al. 2020; Török et al. 2023). In addition, the tunable stochasticity of the nucleation process is revealed by statistical studies of the set process in silicon oxide memristors (Török et al. 2022). This finding provides a basis for the physical realization of neural activation functions, stochastically firing neurons or energy-efficient true random number generation. Finally, the applicability of the investigated nanoscale memristive devices is illustrated through two examples. The concept of a neuromorphic, memristor-based auditory sensing unit is presented, leading towards medical application in a fully implantable cochlear implant. Last, the feasibility of a hardware-level stochastic optimization procedure is introduced (Fehérvári et al. 2023), based entirely on memristive elements, utilizing tunable noise characteristics of the devices (Sánta et al. 2021).

Summary.

In addition to the well-known Lee–Carter model, two versions of a multi-population mortality model, known as augmented common factor models, were fitted to Hungarian data in the present study. The two subpopulations considered in the analysis were men and women. When predicting mortality rates, it is important to not only predict the trend in mortality change (improvement) given that the age-specific coefficient of this time-varying parameter also changes over time. The phenomenon of this time dependence of the age pattern and consideration thereof in mortality projections are known in the literature as rotation. As a result of the present research, possible trajectories for the life expectancy of men and women in Hungary up to the year 2050 were determined by predicting rotated and nonrotated versions of three different mortality models.

Összefoglalás.

Lee és Carter halandóság-előrejelző modellje több mint 30 éve népszerű módszer. E modell szerint a mortalitási ráták logaritmusa egy hosszú távú trend lineáris függvénye, amelynek korspecifikus együtthatója lehetővé teszi a halandóság változásának életkorok szerinti vizsgálatát. Az utóbbi évtizedekben számos kutató vállalkozott arra, hogy Lee és Carter modelljét továbbfejlessze, így az eredeti log-bilineáris modellnek ma már sokféle változata ismert. E továbbfejlesztett modellek közé tartoznak a multipopulációs halandósági modellek is, amelyek egy populáció alcsoportjainak (pl. egy régió országainak, egy ország területi egységeinek, férfiak és nők csoportjának) összefüggő elemzését és halandóság-előrejelzését teszik lehetővé.

A Lee–Carter modellcsaládba tartozó multipopulációs mortalitási modellek esetében a tény időszaki adatsorra illesztett (időtől, életkortól vagy születési évtől függő) paraméterek legalább egyike valamennyi alpopulációra nézve ugyanaz. E közös paraméter(ek) mellett szerepelnek még csoportspecifikus tényezők is, amelyek az alpopulációk sajátosságainak figyelembevételét teszik lehetővé a közös jellemzők mellett. Egymással szoros kapcsolatban álló és hasonló szocio-ökonómiai háttérrel rendelkező alpopulációk esetében indokolt lehet a multipopulációs halandósági modellek használata, amelyek legfőbb célja, hogy egy populáció alcsoportjainak halandóságát ne egymástól függetlenül vizsgáljuk.

A kutatás során 1960 és 2022 közötti magyar adatokat felhasználva három mortalitási modellt illesztettünk: a Lee–Carter modellt és ennek két multipopulációs változatát, a két- és háromfaktoros ACF (,augmented common factor’) modellt. A cél az volt, hogy férfiak és nők mortalitását összefüggő módon vizsgáljuk, és a modellben szereplő életkortól függő paraméterek közelmúltban megfigyelhető időbeli változását az előrejelzés során figyelembe vegyük. A szakirodalomban rotáció néven ismert az a jelenség, amely szerint a fejlett országokban a halandóság-javulás lassul a legfiatalabb korcsoportokban és gyorsul a legidősebb koréveket tekintve. A hosszabbodó várható élettartam – a reprodukcióhoz szükségesnél alacsonyabb szintű termékenység mellett – hozzájárul a társadalom öregedéséhez, amely Magyarországon is egyre nagyobb kockázatot jelent a nyugdíjrendszer fenntarthatósága szempontjából.

A kutatás eredményeként a vizsgált halandósági modellek rotált és nem rotált változatainak előrejelzése révén meghatároztuk a várható élettartam lehetséges pályáját Magyarországon 2050-ig, férfiakra és nőkre külön-külön. Azt találtuk, hogy a Lee–Carter modellben szereplő korspecifikus együttható múltban megfigyelhető változása egyelőre még nem támasztja alá a rotáció szükségességét a rövid távú előrejelzés során. A nem rotált modellek közül a háromfaktoros ACF modell illeszkedése volt a legjobb és ebben az esetben sikerült egy olyan rotált változatot kialakítani, amely hosszú távon tükrözi azt, amit a rotációtól várunk: a legidősebb korcsoportok nagyobb mértékben járulnak hozzá a várható élettartam növekedéséhez a jövőben, mint a legfiatalabbak. Ugyanakkor a rotált, háromfaktoros ACF modell hosszú távon egyre gyorsabban növekvő várható élettartamot jelez előre, ami óvatosságra int az előrejelzés során.

Összefoglalás.

A KDP keretében folytatott kutatómunkám a szabványos irányítási rendszerek szerepének változása válsághelyzetben a vállalati működésben. A válság valamennyi hosszú távú hatása még nem ismert, de az nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy ilyen és ehhez hasonló válságokra a jövőben a vállalatoknak fel kell készülniük, gyors reagálással, ellenálló képességgel, kockázatkezeléssel, illetve ahol szükséges, a folyamataik át- és újragondolásával. A válsághelyzetre való alkalmazkodáshoz, a folyamatok újragondolásához járulnak hozzá szervezeti szinten a szabványos irányítási rendszerek. Jelen írásom azt mutatja be, a kutatásom során mi volt a kutatási témám relevanciája, milyen kutatási célt tűztem ki, milyen módszertanokat használtam és milyen várható eredményeket tudhat magáénak a kutatás.

Summary.

My research work within the framework of the KDP is the change in the role of standard management systems in a crisis situation in company operations. Just like society as a whole, the daily life of companies was also significantly affected by the COVID-19 pandemic that began in March 2020. This crisis situation presented organizations with unprecedented challenges. It had a powerful impact on the world economy, the national economy, large corporations, small and medium-sized enterprises, and especially entrepreneurs, which had significant consequences. In my KDP research, I focus on the effects of the crisis situation appearing at the company level. All the long-term effects of the crisis are not yet known, but it can be said with high probability that companies must prepare for such and similar crises in the future, with quick response, resilience, risk management and, where necessary, rethinking and rethinking their processes. At the organizational level, standard management systems contribute to adapting to these crisis situations and rethinking processes. The framework provided by the requirements of the ISO standard provides assistance in managing these challenges, management and strategic planning, and in ensuring organizational sustainability and continuous development. In the current circumstances, it is advisable for organizations to adopt and operate an integrated framework, taking into account the various requirements of ISO standards. These standards require, among other things, monitoring, measurement, analysis and performance evaluation, development and effectiveness of implementation for the organization’s management systems. The ISO 9000 standard defines the term management system as follows. Management system A set of interrelated or interacting elements of an organization to establish policies and objectives and processes to achieve those objectives. The concept of crisis is mainly related to an extreme, unexpected and unforeseeable event to which organizations must respond. So the crisis, for which companies must prepare, requires the use of a system of tools with which they can react quickly and efficiently to unexpected situations in the future. It can therefore be said that standard management systems, and beyond this, integrated management systems, have a right to exist in crisis management. My research objective is therefore the examination of integrated management systems, in relation to which standard requirements have strengthened and which have decreased in a crisis situation in the organizations operating integrated management systems. My present paper shows the relevance of my research topic during my research, what research goal I set, what methodologies I used and what expected results the research can have.

Abstract

Janusz Korczak's pedagogy is focused on the child and its needs. The need to protect the child from abuse in its environment is especially important. The Polish pedagogue spoke out against this kind of abuse in his publications as well as in his educational activity. In 1912, together with Stefania Wilczyńska, he founded an orphanage in Warsaw. In that house, children's rights were protected and good conditions were created for their multifaceted development. During World War II, the house was closed down and its inhabitants were sent to a Nazi extermination camp. Janusz Korczak accompanied the exiled children and lost his life with them. Although he failed to protect his pupils from death, he showed that protection is a fundamental right of the child. It is a right which should be universally respected. The contemporary implications of Janusz Korczak's thoughts and activities can be observed in legal and pedagogical initiatives for child protection. Its scope should be constantly adapted to the current threats and changing conditions of social life. Korczak's call to respect the rights of the child which protect its dignity and freedom is still relevant.

A felsőoktatásban meglévő verseny már nem csupán arra ösztönzi az intézményeket, hogy hallgatóik egyéni igényeit kielégítsék, hiszen az intézményi siker sokszor fokmérőjeként emlegetett hallgatói elégedettség mellett a közösségek szerepe is felértékelődik. Jelen kutatás célja, hogy feltárja a hallgatók egyetemre vonatkozó büszkeségét és márkaközösséghez való tartozásának érzetét az egyetemi ajándéktárgyak vizsgálatán keresztül. A mélyinterjús kutatás eredményei azt mutatják, hogy a vizsgált hallgatók egyetem iránti büszkesége megmutatkozhat a pozitív szájreklámon, a közösséghez való tartozás örömén, és az ajándéktárgyak viselésén keresztül is. Az alanyok továbbá észlelik az egyetemi és kisebb alközösségei értékét, magukat a közösség részeként definiálják.

Az elmúlt évek gazdasági, társadalmi változásai, valamint a technológiai innovációk egyre gyorsabb ütemű fejlődése a felsőoktatás környezetét is jelentősen átalakítja. A változások új kihívásokat fogalmaznak meg a felsőoktatás működésével, az oktatók felsőoktatásban betöltött szerepével kapcsolatban is. Tanulmányunk az egyetemi oktatás jövőbeli víziójára, a digitális környezetben megvalósuló fejlesztésre, ezen belül is az egyetemi oktatói szerep változására, valamint az oktatói kompetenciák fejlesztésének és az oktatói munka értékelésének összetett kérdéskörére fókuszál. A „backcasting” módszerrel végzett kutatásunk eredménye arra hívja fel a figyelmet, hogy a humánerőforrás és a minőségi feladatvégzéshez szükséges oktatói kompetenciák folyamatos fejlesztése a felsőoktatásban sem váltható ki még a legjobban kidolgozott értékelési rendszerrel sem.

Az oktatói kiválóság díjjal történő elismerése elterjedt stratégia a nemzetközi felsőoktatáspedagógiai gyakorlatban. Ez az elismerés növelheti az oktatók magabiztosságát és ösztönözheti őket kompetenciáik fejlesztésére. Bizonyos intézményi kultúrákban azonban a tudományos előmenetel szempontjából az oktatói kiválóságra és ennek formális elismerésére inkább akadályként tekintenek, mivel az oktatói tevékenységet a kutatói produktivitás csökkenésével társítják. Felvetődik tehát a kérdés, hogy szükség van-e az oktatói kiválósági díjakra és, hogy azok milyen előnyökkel és hátrányokkal járnak az egyén és a szervezet működését tekintve. Tanulmányunkban kényelmi mintavétellel gyűjtött interjúadatainkat felhasználva reflektálunk erre a dilemmára a kutatóegyetemek kontextusában.

Az utóbbi évtizedekben két, úgynevezett strukturális reform ment végbe Magyarországon az általános és középiskolai tanárok képzésében. Az első lényeges összetevője volt a bolognai elvek bevezetésének a magyar felsőoktatásba, amelyben a tanári felkészítés választására a szaktudományi alapképzés követelményeinek teljesítése után került sor. A második reform a 2010-es kormányváltás után a hagyományosabb osztatlan tanárképzés visszahozását célozta, korai elköteleződéssel a pálya és két szak mellett. Mindkét esetben alacsony volt a tanár szakra jelentkezők száma, sőt ez csökkent. A tanulmány a két modell kombinációját javasolja: a bolognai változat újranyitását is, hogy legyen további lehetőség jelölteket vonzani a tanári hivatásra az egyetemi tanulmányok első szakmai tapasztalatai után, és növekedjen a választás szabadsága a tanárszakok tekintetében (például legyen lehetőség integratív műveltségterületi szakot vagy szaktárgy tanítása idegen nyelven specializációt választani).