Browse Our Social Sciences Journals
In the broadest sense, social sciences encompass society, human behavior, and its influence on the world. Social sciences help understand how society works, ranging from the causes of unemployment, economic growth, what makes people happy, and so on. The information it provides is vital for governments and policymakers, non-governmental organizations, and local authorities.
Social Sciences and Law
Tettre kész ügyfélmegértés.
Tanulmány a tervezői szemléletmód alkalmazásának lehetőségéről az értékajánlat-tervezésben
Actionable consumer empathy
Összefoglalás.
Ez a tanulmány – a doktori kutatómunka részeként – egy módszertani kísérletet felhasználva mutatja be a tervezői szemléletmód (design thinking) üzleti gyakorlatba ültetésének lehetőségét az értékajánlat-tervezésben. Az empirikus vizsgálat olyan támogató metódus kidolgozására irányul, amely lehetővé teszi a növekvő mértékben diverzifikált ügyféligények személyre szabott kiszolgálását, különös figyelemmel a fogyasztói magatartás kontextuális megértésének módszerére. Az alkalmazhatóságot jelentősen befolyásoló aspektusok elméleti áttekintése után a tanulmány ismerteti a szokásos megközelítést, valamint annak hátrányait, majd vázolja az új módszer folyamatát, az eddig elért eredményeket és a hozzájuk kapcsolódó következtetéseket, továbbá a jövőben tervezett lépéseket.
Summary.
This study – as part of a bigger research study – uses a methodological experiment to present the possibility of putting design thinking into business practice in value proposition design. One of the goals of the design methods applied in the business environment is to explore solutions that satisfy diversifying customer needs. In order to create these innovative value propositions (products, services and systems), enterprises require an integrative, holistic vision, systems thinking and an experimental, creative spirit. Design thinking, a creative problem-solving methodology that integrates customer, business and technological aspects, can provide practical support in this regard.
In Hungary, the number of attempts to adapt design approaches to the value proposition design processes of large service companies is not very high, and not yet been investigated in the scientific context. The analysis of relevant cases is made possible only by participating in the projects. The empirical investigation is aimed at the development of a support method that enables the personalized service of increasingly diversified customer needs, with particular attention to the method of contextual understanding of consumer behavior. After a theoretical overview of the aspects that significantly affect applicability, the study describes the usual approach and its shortcomings, then outlines the process of the new method of actionable consumer empathy, the results achieved so far and the conclusions related to them, as well as the planned steps in the future.
Notwithstanding the level of design maturity defines whether a company is successful in monetizing design value on the long run, businesses often stop at using design methodologies in superficial ways just to seem innovative. This study discusses the factors that determine the success of applicability, such as (1) the transformation of the innovation environment, (2) the change in the nature of the problems, (3) the complexity of consumer decision-making, (4) the connection between design maturity and business benefit, (5) the technological development of data-based customer understanding support, and (6) consideration of legal restrictions and security compliance in exploiting personalization opportunities.
The study also investigates what are the similarities and the substantial difference between the segment and the persona approach, describes the common misconceptions around how to build personas and why the persona approach provides better insights to understand the consumer behavior.
Felsőoktatási hallgatók tanulási aktivitása
Learning Activity of Undergraduate Students
Az oktatásmódszertani fejlesztések célja, hogy a hallgatók minél hatékonyabban sajátítsák el a tananyagot, fejlesszék kompetenciáikat. Ehhez szükséges a felsőoktatási hallgatók különböző tanulási útjainak, szokásainak, preferenciáinak és motivációinak megismerése. A tanulmány 2017 és 2021 között gyűjtött összesen 2 766 hallgatói vélemény alapján vizsgálja a hallgatók tanulási aktivitását és szokásait, valamint a különböző tanulási utakat, illetve az ebben bekövetkező változásokat. Elemzésünkben négy hallgatói csoportot azonosítottunk: 1) folyamatosan, több forrásból tanulók, 2) a tankönyvet és a szemináriumi munkát preferálók, 3) az előadást és a szemináriumi munkát preferálók és 4) alacsony tanulási intenzitással rendelkezők. Eredményeink alapján az eltérő hallgatói aktivitás hátterében nem az oktatás minőségének különbözősége, nem is a hallgatók eltérő képességei, sokkal inkább az eltérő motivációjuk és attitűdjük állt.
Ígéretek és tények – a pedagógusbérekről és azok hatásáról
Promises and Facts – A Study on Teachers’ Salaries and Their Impact
Az írás azt vizsgálja meg, hogy a hazai pedagógusbérek és azok állami támogatása hogyan alakult az elmúlt évtizedben, nemzetközi összehasonlításra is kitekintve. Ezt követően a tanulmány elemzi a bérek hatását a pedagóguspálya, illetve egyes tanár szakok iránti keresletre, a jelentkezők számára és a bejutási pontszámokra. Végül górcső alá veszi a pedagógusbér-emelés forrásaként tervezett EU-támogatási projekt jellemzőit, a forrás nagyságát s az annak hatására létrehozható béremelést, továbbá egy ilyen béremelés sajátosságait. Összegzésként megállapítja az írás, hogy a pedagógusok érdekérvényesítő képessége gyenge, s ennek nyomán a pedagógusbérszint és a pedagógusbér-rendezés jól halasztható, a rövid távú politikai szemlélet miatt messze nem élvez kiemelt kormányzati prioritást, ugyanakkor hosszú távon a pedagógusok presztízse, megbecsültsége meghatározó az oktatás minőségére.
Kitart-e a belső motiváció? – a (még) pályán lévő pedagógusok pályamotivációi
Will the Intrinsic Motivation Last? – The Motivation of Teachers (Still) in Profession
A tanulmány a pályán lévő pedagógusok pályamotivációjának néhány aspektusát, valamint az azok mentén jelentkező tendenciákat vizsgálja. Az elemzés során két országos reprezentatív mintán készült nagymintás kvantitatív kutatás adatai kerülnek felhasználásra, egyrészt „A pedagógusok folyamatos szakmai fejlődési modelljeinek vizsgálata a köznevelési rendszer, a szervezet és az egyén szintjén” (Models of Teacher Learning – MoTeL) című projekt keretében a 2020/2021-es tanévben történt adatfelvétel, másrészt egy hat évvel korábbi, a pedagógusok pályán maradását segítő tényezők, többek között a pályamotivációk feltárására irányuló kutatás adatai. Az eredmények a jelenleg pályán lévő és a hat évvel korábban aktív, gyakorló pedagógusok motivációs struktúrájának nagyfokú hasonlóságát, az intrinzik motivációk stabil dominanciáját mutatják. Ez arra utal(hat), hogy az utóbbi években a pedagógus pályát elhagyók pályaválasztásának hátterében is a – szakirodalom alapján inkább a pályán maradást segítő – belső motivációk voltak a meghatározóak, azaz a belső motiváció minta már nem volna elég a pályán maradáshoz.
A külföldi hallgatók elégedettsége és hűsége a Covid–19-járvány miatti intézkedések tükrében
The Satisfaction and Loyalty of Foreign Students in Light of the Measures Taken During
A külföldi hallgatók elégedettségét és az egyetemhez való lojalitását korábban már számos kutató tanulmányozta. Kevés kutatás készült azonban arról, hogy a Covid–19-járvány miatti intézkedések miként befolyásolták a fent említett tényezőket. Ezért a jelen cikk célja feltárni, hogy a Covid–19-intézkedések észlelt hatékonysága hogyan befolyásolta a külföldi hallgatói elégedettséget és lojalitást, valamint ezek kapcsolatát a világjárvány idején. A kutatás lebonyolítására egy magyar felsőoktatási intézményben került sor a pandémia ideje alatt, egy online kérdőíves felmérés formájában, melynek alanyai az intézmény külföldi hallgatói voltak. A 91 külföldi hallgató válaszain alapuló eredmények azt mutatják, hogy a Covid–19-világjárványra vonatkozó intézkedések észlelt hatékonysága jelentős moderáló hatást gyakorolt a külföldi hallgatók elégedettségére és lojalitására. A tanulmányban az elégedettség és a lojalitás fogalomköreit a felsőoktatási marketing szemüvegén keresztül értelmezem.
Mi változott és mi nem a pedagógushiány újratermelésében?
What Has Changed and What Hasn’t Changed in the Re-production of Teacher Shortage?
A szerző 1986-ban „Miért nem számolható fel a pedagógushiány – ha nincs?” címmel közölt tanulmányt a Pedagógiai Szemle hasábjain. Ebben azt állította, hogy az oktatásirányítás és -finanszírozás akkori hazai rendszerében a pedagógushiány felszámolhatatlan, mert az a rendszer strukturális jellemzőinél fogva a hiányt egy meghatározott szinten mindig újratermelte. Amellett érvelt, hogy az a vélemény, hogy „ha sokkal több pénzt költünk az oktatásra, akkor nem lesz pedagógushiány” – az adott feltételek mellett téves állítás. Jelen írásában azt vizsgálja, hogy mi változott azóta a hazai pedagógushiány újratermelésében és kezelésében. Arra a következtetésre jut, hogy 2010-ig a hiányt mindig egy meghatározott szintig újratermelő mechanizmusok továbbra is a korábban leírt módon működtek. 2010 után azonban, miközben a hiány újratermelése folytatódott, az oktatásügyre fordított költségvetési források radikális csökkentése, az oktatásirányítási, finanszírozási döntéshozatal drasztikus központosítása, az intézményhálózat nagyobbik részének szigorú államosítása és a pedagógus-bérrendszer átalakítása működésképtelenné tette a hiány mértékét évtizedek óta elfogadható szinten tartó mechanizmusokat. Ez vezetett mára a pedagógusok, szülők és diákok tiltakozó mozgalmainak megerősödéséhez.
Mire jók a hálózatok: modern megoldás a tanulás és tanítás kihívásaira
What Networks Are Good for: A Modern Solution to the Challenges of Learning and Teaching
Pályák és kérdések – az Eurydice a tanárok helyzetéről
Careers and Issues – Eurydice on the Situation of Teachers
A pedagógushiány területi különbségei
Regional Differences in the Teacher Shortage
A tanulmány a pedagógushiány területi különbségeinek alakulásáról ad leíró elemzést. A pedagógushiány korábbi lassú, hullámzó növekedését 2015 és 2016 után rendkívül gyors növekedés váltotta fel, és ekkor a települések közötti különbségek is átrendeződtek. Korábban a települési hierarchiában felfelé haladva rendszerint egyre kisebb volt a pedagógushiány, 2019-re, 2020-ra számos hiánymutató azt jelezte, hogy Budapesten romlott legjobban a helyzet. Ez valószínűleg összefügg azzal, hogy az alternatív munkalehetőségek a fővárosban a legjobbak, ezért ott könnyebben dönthetnek a pályaelhagyás mellett a tanárok. Az összes bemutatott hiánymutató értékének 2016-ot követő hirtelen megemelkedése arra is utal, hogy nemcsak a tanári munka kínálata, de a tanárok iránti kereslet is hirtelen megváltozhatott, ami – az időbeni egybeesés – alapján összefügghetett a középfokú szakképzés átalakításával.
