Browse Our Social Sciences Journals
In the broadest sense, social sciences encompass society, human behavior, and its influence on the world. Social sciences help understand how society works, ranging from the causes of unemployment, economic growth, what makes people happy, and so on. The information it provides is vital for governments and policymakers, non-governmental organizations, and local authorities.
Social Sciences and Law
Felsőoktatás-pedagógia a frankofón világban
Pedagogies in the Francophone Higher Education
A tanulmány Észak-Amerika és Európa francia ajkú térségei kapcsán tekinti át azt, hogy miként került előtérbe a felsőoktatásban dolgozó oktató-kutatók pedagógiai felkészültségének javítása. Az egyetemi hallgatóság létszámának és heterogenitásának növekedésén túl Québec tartomány esetében az angolszász minták erőteljes jelenléte, míg a nagy önállóságot élvező belgiumi és svájci egyetemek esetében az intézmények közötti verseny és a minőségbiztosítás szerepének növekedése járulhatott hozzá a vizsgált folyamat térnyeréséhez. A korábban centralizáltan irányított francia egyetemek esetében viszont csak a 2010-es évek országos felsőoktatási intézkedései tudták elősegíteni a szóban forgó folyamat kibontakozását.
A felsőoktatási pedagógia hatékonyságának mérése
Mérési lehetőségek
Measuring the Effectiveness of Higher Education as a Possible Method of Measuring the Effectiveness of Higher Education Pedagogy
A tanulmány a felsőoktatás teljesítményének mérési módszereivel foglalkozik alapvetően oktatásgazdasági megközelítésben, – azzal a feltételezéssel, hogy az többek között a felsőoktatási pedagógia eredményességét is méri. A hatékonyság mérésének három szintje van: a) az oktatói, oktatási szervezeti egység szint; b) az intézményi szint; c) nemzeti szint, s mindhárom szint legfontosabb irodalmáról rövid áttekintést ad. Az oktatók, illetve az oktatási szervezeti egységek szintjén történő értékelések leginkább az oktatók bérezésében, előmenetelében játszanak szerepet, az intézményi szintű értékelések pedig az intézmények akkreditációjában, minősítésében, valamint a finanszírozásban. A nemzeti szintű értékelés a közgazdasági elemzések és az oktatáspolitikai irányítás számára szolgál tanulságokkal. A tanulmány végén egy rövid elemzés bemutatja a hazai felsőoktatás teljesítményének nemzetközi összehasonlítását, megállapítva, hogy a magyar felsőoktatás a 2015 óta eltelt időszakban az EU- és az OECD-országok alkotta halmazban a középmezőnyből lassan lefelé csúszik.
A felsőoktatás pedagógiája azt sugallja, hogy a felsőoktatás nem elkülönült intézményrendszer az oktatási rendszeren belül, hanem az iskolarendszer szerves része. A felsőoktatás lényege is a tanítás-tanulás, akárcsak az iskolarendszer többi fokozatán; a felsőoktatás többi funkciói (missziói) erre rakódnak rá. Az iskolarendszer alsóbb fokozataival összeköti az a tény, hogy a felsőoktatásba a középfokú oktatásból lépnek át a hallgatók. Az alsóbb fokozatoktól azonban megkülönbözteti a tananyag, a tanár (oktató), valamint a hallgatók. A tananyagot a tudományok és a technika alapjai jelentik; az oktatók kutatók is egyben (a tudományos közösség tagjai), a hallgatók pedig részben még serdülők, részben már felnőttek. Mindezt tekintetbe véve a felsőoktatásban folyó tanítás-tanulásban sajátos módszerekre van szükség, amelyek a tanulást mint autonóm tevékenységet hangsúlyozzák, az oktatást az önálló tanulás menedzseléseként fogják föl, a tananyagot pedig a tudományos kutatások eredményei alapján határozzák meg. A felsőoktatás további missziói lassan elfeledtetik az első misszió (tanítás-tanulás) fontosságát. A felsőoktatásban terjedő teljesítményértékelések azonban újra rávilágítanak a tanítás-tanulás fontosságára az egyetemen.
A képesítési keretrendszerek hatása a felsőoktatásra
The Impact of Qualifications Frameworks on Higher Education
A tanulmány a képesítési keretrendszerek kialakulását, elterjedését és diverzifikációját mutatja be történeti perspektívában és funkcionális megközelítésben. Tárgyalja a keretrendszerek fő alkotóelemeit, a tanulási eredményeket, amelyek a makrótól a mikro szintig meghatározó jelentőségűvé váltak és egyidejűleg több funkciót – rendszerépítő, szabályozó, pedagógiai – ellátnak. A tanulmány a nemzetközi példák mellett a hazai fejleményekre, azok sajátosságaira is reflektál, valamint számbaveszi a hatásokat, a kritikai irodalmat és a kihívásokat is.
A kutatásalapú tanulás helye a felsőoktatásban: kiváltság vagy a bevonás eszköze
The Place of Inquiry-based Learning in Higher Education: A Privilege or a Tool for Inclusion
A tanulmány a 21. századi készségigényekre reflektálni tudó, kutatásalapú tanulás hazai felsőoktatási tapasztalatait vizsgálja a nem természettudományi oktatásban. Áttekinti a kutatásalapú tanulás fogalmát, valamint néhány példát a gyakorlatból. Bemutatja a kapcsolódó alapkérdéseket (irányítás helye, kutatás szerepe) és az alkalmazás feltételeit.
A vizsgálat a kutatásalapú tanulás alkalmazásának céljait és akadályait tárja fel módszertani központvezetők és oktatók tematikus interjúival. Az interjúk tartalomelemzése alapján felvázolhatók a „kutatásalapú tanulás” értelmezései: kutatási folyamat- és tehetséggondozás-hangsúly, a kommunikációs készségek fejlesztendő területei és az intézményi támogatás lehetséges beavatkozási pontjai.
A módszertani központok szerepe a hazai felsőoktatásban: igény vagy kényszer
The Role of Teaching–Learning Centres in the Hungarian Higher Education
A 21. századi hallgatói és munkaerőpiaci elvárások a felsőoktatás változását igénylik, ebben a folyamatban az oktatók szerepének, tevékenységének és módszertani készségeinek is változnia kell. Fejlesztésükhöz az egyetemek módszertani támogató központokat hoztak létre, amelyek a felsőoktatás-pedagógiai kutatás mellett a tananyagfejlesztést, a belső képzést is ellátják. A tanulmányban a külföldi topegyetemek gyakorlatának elemzése nyomán kialakított szempontokat vizsgáljuk a hazai központokban. Interjús megkereséssel tártuk fel a hazai központok tapasztalatait, a működtetés nehézségeit és kihívásait összevetve a külföldi egyetemek gyakorlataival.
Roma szakkollégium mint nonformális tanulási tér
Roma Student Society at the University as Non-formal Learning
A tanulmány egy nagyobb kutatás részeredményeit felhasználva azt elemzi, hogy a társadalmi mobilitás útját járó fiatalok a felsőoktatási előrehaladás időszakában miként kapcsolták össze az informális (családi, baráti) és formális (iskolai) tanulásukat, tudásukat. Vizsgálatunk egy nonformális tanulási térként értelmezett inkluzív kortársközösség (roma szakkollégium) volt hallgatói körében zajlott. A szakkollégisták életútinterjúiban (N = 50) a közösség saját fizikai tere, a kortárscsoport közösségi élményekbe ágyazott tevékenységei, valamint az egyetemi oktatók és más segítők partneri szerepben jelentek meg kiugróan. A visszaemlékezések arra utalnak, hogy a szakkollégium mint nonformális közösség „hídszerepet” töltött be az otthoni és egyetemi élet között.
Szeniorok a felsőoktatásban
A felsőoktatás lehetőségei az élethosszig tartó tanulás területén
Seniors in Higher Education
The Possibilities of Higher Education in the Field of Lifelong Learning
A magyar felsőoktatási törvény az intézmények oktatási és kutatási alapfeladata mellett azt is megfogalmazza, hogy az alaptevékenységből származó szellemi értékek közösségi célú megismertetésével hozzá kell járulniuk térségük társadalmi és gazdasági életéhez is.
A várható élettartam növekedésével világszerte megnőtt az idősek népességbeli aránya. Úgy az egyén, mint a közösség, a társadalom számára fontos, hogy ez a korosztály milyen életminőségben éli az életét. Tanulmányomban a felsőoktatási intézmények szenior oktatásban vállalt feladatának hazai gyakorlatát mutatom be. Ismertetem és elemzem az intézményi specialitásokból fakadó jellemzőket. A szerző maga is több oldalról érintett a témában, egyrészt ehhez a korcsoporthoz tartozik, másrészt négy éve aktív oktatója és kurzusvezetője a képzéseknek. Szeniorokkal készült interjúk alapján vizsgálom és elemzem a résztvevők tanulási motivációját, kurzusokkal kapcsolatos elvárásait, tanulási sajátosságait, az aktivitást segítő és akadályozó tényezőket. Továbbá írok a jelenléti és a 2020 óta egyre elterjedtebb digitális oktatás tapasztalatairól is.
A tanulói emancipációs folyamatok támogatásának perspektívái a felsőoktatásban
Perspectives on Supporting Student Emancipation Process in Higher Education
Új megközelítések a felsőoktatási tanulásban és tanításban
New Approaches to Higher Education Learning and Teaching
Miközben a fejlett országokban a felsőoktatás expanziója, a nagy hallgatói létszámnövekedés közvetlenül és igen erősen érintette a tanulással és a tanítással összefüggő tartalmi és módszertani kérdéseket, ezeket évtizedekig elsősorban a strukturális átalakulással, a diverzifikációval kapcsolatban vizsgálták a kutatók. A 2010-es években nemcsak új erőre kapott a kutatási irány, hanem elvileg is más megközelítések jelentek meg. Ebben nagy szerepük volt a hallgatók követeléseinek, aminek hatására a hallgatóközpontú tanulás kérdése kiemelt figyelmet kapott. Az európai felsőoktatási térségben a Bologna-folyamathoz illesztve intézményesedett a téma, amely egyre nagyobb teret nyert az Európai Egyetemi Szövetség és az Európai Hallgatói Szövetség vizsgálódásaiban, törekvéseiben és a miniszteri konferenciákon.
