Browse Our Social Sciences Journals

In the broadest sense, social sciences encompass society, human behavior, and its influence on the world. Social sciences help understand how society works, ranging from the causes of unemployment, economic growth, what makes people happy, and so on. The information it provides is vital for governments and policymakers, non-governmental organizations, and local authorities.

Social Sciences and Law

You are looking at 501 - 550 of 2,260 items for

  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Data-based agriculture in the V4 countries – sustainability, efficiency and safety

Adatalapú mezőgazdaság a V4 országokban – fenntarthatóság, hatékonyság, biztonság

Scientia et Securitas
Authors:
Gábor Milics
,
Igor Matečný
,
Ferenc Magyar
, and
Péter Miklós Varga

Summary. The role of agricultural data has significantly increased, and is now seen as an input with a similar weight as land, seed or applied nutrients. The specificity of agricultural data lies in the fact that data appear on several levels, since there is a considerable amount of public data available, such as meteorological, satellite, or agricultural data recorded in spatial data structures that register field borders, and with the development of the digitalisation of agriculture, more and more private data are being generated that help agricultural holding owners’ work when integrated into the decision-making process. The aim of this paper is to investigate the data required for agricultural practices, as well as to identify risks that the agricultural data handling is facing.

Összefoglalás. Az agrárium adatainak szerepe felértékelődött, az agráradatra jelenleg hasonló súlyú inputként tekintenek, mint a termőföld, a vetőmag, vagy a kijuttatott tápanyag. Az agráradatok sajátossága abban rejlik, hogy az adatok több szinten is megjelennek, hiszen egyrészt számottevő mennyiségű közadat áll rendelkezésre, ilyenek például a meteorológiai adatok, a műholdas adatok, vagy a táblahatárokat nyilvántartó téradatstruktúrában nyilvántartott agrár-térinformatikai adatok, másrészt az agrárium digitalizációjának fejlődésével egyre több helyen keletkezik olyan magánadat, amely a döntéshozatali folyamatba kerülve segíti a gazdálkodók munkáját. A 2004-ben EU tagságot nyert kelet-közép-európai országok – közöttük a Visegrádi 4-ekhez tartozó Magyarország, Szlovákia és Csehország – a történelmi fejlődés eltérő útjain érkeztek az Európai Unióba, így agráradat rendszereik is eltérő módon alakultak. Annak azonban, hogy az agrárium számára oly fontos adatintegráció megszülessen, mindhárom országban az egyik sajátos akadálya, hogy az adatokat – amelyek komplex felhasználása a modern agrárium kulcsa – eltérő szervezetek eltérő struktúrában kezelik.

Az adatstruktúra rendszerezése, az adatok gyűjtésének helyszínei, az adatfeldolgozás és az adathasználat nemcsak versenyképességi tényező a magyar agráriumban, hanem egyben biztonsági kérdéseket is felvető vagyontárgy is. Az agráradatok kockázati tényezőit a szerzők három csoportba sorolják: 1. Az eszköz- és technológiai kockázatok, amelyek hálózatokhoz köthető kockázatok, a távoli vezérlés és a blokkolás lehetőségével, de ebben az esetben a hagyományos, mindennapi eszközeinkhez hasonló a kockázati szint. 2. Az adat- és felhőszolgáltatási kockázatok, amelyek nem megfelelő szakmai felügyelet hiányában jelentős befolyással bírhatnak a mezőgazdasági döntéshozatali folyamatokra. 3. Az erőfölényből adódó kockázatok, amelyek a multinacionális szereplők számára átadott adatok révén nemcsak az egyes gazdálkodók, de akár a nemzeti kormányok számára is hátrányokat jelenthetnek.

Az adatok védelme, illetve az adattulajdonosok védelme tehát fontos szempont, azonban ahhoz, hogy az adatok alapján információ keletkezzen, további kockázatot jelent, ha az adatok szétszórtan, egymástól független szervezetek tulajdonában, nem összevethető és nem integrálható módon érhetőek el. Jelen tanulmány az agráradatok kezelőinek feldolgozásával ezekre a biztonsági problémákra hívja fel a figyelmet.

Open access

Dike failures in the Carpathian Basin

Gátszakadások a Kárpát-medencében

Scientia et Securitas
Author:
László Nagy

Summary. The history of dike failures in the Carpathian Basin goes back some four and a half centuries. It can be used to monitor changes in water policy and the method of technical approach. The large number of dike failures provides an opportunity for statistical evaluation and offers input data for the application of a risk-based approach, as there are some technical-economic data that cannot be obtained either by modelling or by conceptualisation. Although not all data on all dike failures are available, data such as the distribution of dike failures per year, within a year, per river or per river valley, provide much scientific information. In this communication, only national and Carpathian Basin level data are presented, but the slicing can be continued for river valley data and individual rivers.

Összefoglalás. A Kárpát-medencei gátszakadások története mintegy négy és fél évszázadra nyúlik vissza. Az építőmérnöki gyakorlatban ritka lehetőség, hogy egy létesítményfajta tönkremenetelével kapcsolatban nagyszámú adat álljon rendelkezésre. A Kárpát-medence területére összegyűjtött csaknem háromezer gátszakadás lehetőséget nyújt nemcsak a gátszakadások különböző adatainak statisztikai értékelésére, de egyfajta tönkremeneteli valószínűség becslésére is. A történelmi adatok gyűjtése így hasznos többletinformációt nyújt a gátszakadások és következményeik feltárásához, akkor is, ha nem minden gátszakadáshoz áll rendelkezésre minden adat.

A gátszakadások nagy száma lehetőséget nyújt kockázatalapú megközelítés alkalmazásához, ugyanis vannak olyan műszaki-gazdasági adatok, melyekhez sem modellezéssel, sem gondolati úton nem lehet hozzájutni. Bár nem minden gátszakadás minden adata áll rendelkezésre, mégis olyan adatok, mint például a gátszakadás évenkénti megoszlása, éves megoszlása, napon belüli megoszlása sok tudományos eredményt szolgáltat és bemenő adatot nyújt a kockázatszámításhoz. Jelen közleményben csak országos és Kárpát-medence szintű adatok vannak feltüntetve, de a szeletelés tovább folytatható a folyóvölgyi adatokra és az egyes folyókra.

Magyarország legnagyobb természeti veszélyforrása az árvíz. A legfontosabb konklúziók, amelyek leszűrhetők a történelmi adatokból a következők:

  • Az év bármelyik részében kialakulhat olyan árvíz, amelyik gátszakadáshoz vezethet.

  • A gátszakadások számának csökkenése a XX. századra azt jelenti, hogy Magyarországon az árvízvédelem meglehetősen magas szintet ért el, bár a veszélyt még nem sikerült felszámolni.

  • Csökkenő tendenciát mutat a meghágás okozta gátszakadások aránya, és inkább a kis vízhozamú folyókra korlátozódik.

  • Az altalajhoz kapcsolódó meghibásodások (buzgárok és hidraulikus talajtörések) aránya a vízszintemelkedéssel, a gátakra ható terhelés növekedésével valószínűleg nőni fog a jövőben.

  • Viszonylag kevés információ áll rendelkezésre a Maros, a Dráva és a Száva árvizeiről, továbbá a jelenlegi határokon túli, 1921 utáni árvizekről. További együttműködésre, további információcserére van szükség a szomszédos országokkal.

  • Nem rendelkezünk olyan adatokkal a Kárpát-medencéről és a Duna felső szakaszáról, hogy az árvízgeneráló tényezők hogyan változtak, változnak meg a globális felmelegedés hatására. A történelmi adatok feldolgozásából azonban egyértelműen látszik, hogy:

  • A Tisza középső és alsó szakaszán csaknem másfél méterrel nőtt az ezredfordulón a legmagasabb árvíz szintje.

  • A kis folyókon, melyeknek betöltésezett alsó szakasza van, a vízjárás szélsőségesebb ingadozása mutatkozott.

Open access

Longer-term seeding effects on epidemic processes: a network approach

A korai fertőzések helyzetének hosszú távú hatásai a járványterjedésre: egy hálózati megközelítés

Scientia et Securitas
Authors:
Gergely Ódor
,
Domonkos Czifra
,
Júlia Komjáthy
,
László Lovász
, and
Márton Karsai

Summary. In this paper we touch upon three phenomena observed in real life as well as in simulations; in one case, we state mathematical results about the appearance of the phenomenon on arbitrary graphs (networks) under rather general conditions. We discuss a phenomenon of critical fluctuations, demonstrating that an epidemic can behave very differently even if it runs on the same network, with the same transmission probabilities and started from the same initial seeds. We explore a connection between the geographic distribution and intensity of the spreading epidemic. We argue that the speed of the spread of an epidemic depends not only on the number of current infections, but also on their geographic distribution over a country. Through the observations of these phenomena we suggest a dependence of the final epidemic size on the geometric position of initial seeds of an epidemic process.

Összefoglalás. A 2020. március és 2021. február közötti hazai COVID–19 járványügyi adatokat felhasználva a járványok geográfiai terjedését kutatjuk. Alapvető modellünk az, hogy a járvány azon emberek között terjed, akik mobilitási mintáik alapján egy városban tartózkodnak, így van esély arra, hogy találkozhatnak egymással. Ezt a hálózatot úgy közelítjük, hogy tekintjük az 1000 fő feletti települések hálózatát (gráfját), ahol a települések közötti élek súlya a közöttük becsült forgalomból, elsősorban ingázásból nyerhető. Az egyes településeken belül feltételezzük, hogy minden ember ugyanakkora valószínűséggel találkozhat. A településeken belül és között átlagolással (meanfield) kapjuk a terjedés paramétereit. Három kérdést tanulmányozunk a cikkben. Az első kettőben többé-kevésbé a várakozásnak megfelelőek az eredmények, a harmadik azonban meglepetéssel szolgált. Mennyire jelezhető előre a járvány lefutása? Szimulációink alapján az R 0 = 1 érték közelében a helyzet némileg a meteorológiai előrejelzésekhez hasonló, azonos hálózaton, azonos kezdeti fertőzésből, azonos paraméterekkel is nagyon eltérő járványgörbék keletkezhetnek. Mennyire befolyásolja a napi fertőzésszámot a járvány elterjedtsége, vagyis az, hogy mennyire oszlik meg a fertőzésszám a lakossággal arányosan az egyes településeken (járásokban, megyékben)? Szimulációink egyértelműen mutatják, hogy a fertőzöttek azonos száma mellett, minél egyenletesebb a fertőzöttek eloszlása az országban, annál nagyobb a napi új fertőzések száma. Egy járvány első, korai esetei (pl. külföldről behozott fertőzés) hogyan befolyásolják a terjedés végkimenetelét, a teljes lefutás alatti megbetegedések számát? A kutatás egyik fontos célja az, hogy megtalálja a kezdeti fertőzöttek azon konfigurációját, amely a legnagyobb járványhoz vezet. Ezzel kapcsolatban egy új jelenséget figyeltünk meg. Az általánosan elfogadott kép szerint, ha a vizsgált betegség egy elszigetelt, alacsony népsűrűségű és nem túl sűrű tömegközlekedési kapcsolattal rendelkező településen jelenik meg először, akkor gyorsan kipusztulhat anélkül, hogy nagyobb járványt okozna. Egészen más lehet a dinamika, ha a betegség egy jól összekapcsolt, sűrűn lakott településről indul, ahol könnyebben túlélhet és terjedhet szét a lakosság többi részére. A kutatás során ezt a feltevést megkérdőjeleztük, és demonstráljuk, hogy az a járvány, ami a városok hálózatának legszorosabban összekapcsolt részéből indul, hosszú távon nem mindig vezet több fertőzötthöz. Ha a betegségnek nagy a fertőzőképessége, akkor egy járvány, ami véletlenszerűen kiválasztott városokból indul, akár nagyobb populációt is megfertőzhet. Eredményeinket magyar mobilitási és járványügyi adatok, szimulációk, illetve matematikai bizonyítások is alátámasztják. A tudományos megállapításaikon túlmenően eredményeink hozzájárulhatnak járvány-előrejelzések és az intervenciós stratégiák jobb megtervezéséhez egy adott országban egy éppen zajló világjárvány idején. Arra világítanak rá, hogy egy járvány korai szakaszában nemcsak a terjedő betegség fertőzési eseteinek számát fontos követni, hanem a fertőzések geográfiai eloszlása is fontos információt hordoz. A most kidolgozott modell ilyen korai megfigyelésekből kiindulva, egy ország populációjának földrajzi szerkezetét, valamint a mobilitási hálózatának hatásait is figyelembe veszi, és már a járvány kezdeti szakaszában segíthet hosszabb távú következtetések levonásában.

Open access

On climate change, hydrological extremes and water security in a globalized world

Klímaváltozás, hidrológiai szélsőségek és vízbiztonság a (egy) globalizált világban

Scientia et Securitas
Author:
András Szöllősi-Nagy

Summary. There is growing empirical evidence that the length of the return periods of extreme hydrological events, such as floods and droughts, is decreasing, i.e. the frequency, or the probability of extreme events, is increasing yielding more frequent disasters at both ends of the hydrological spectrum. Furthermore, it is observed that the 100-year flood occurs nowadays every 20 years or so in many parts of the world. Together with the ever-increasing world population these drivers cause a decreased water security. Also, the question of what caused the change in the hydrological cycle that seems to accelerate or intensify is being asked? Some argue that it is basically due to the large planetary cycles, such as the Milanković-Bacsák cycle, while others attribute it to the increasing green house concentration ever since the industrial revolution. However, the acceleration of the hydrological cycle has been observed quite recently at a decadal time scale, which is by orders of magnitude much smaller when compared to geological time scales of the MB-cycle. The hypothesis that is being tested, and has already yielded quite important affirmative answers, is that the intensification of the hydrological cycle is due to anthropogenic changes observable since the industrial revolution. On the one hand, new design methodologies and standards are needed to properly take into account the non-stationarity of hydrological processes as the current design methodologies, such as the concept of T-year design floods, developed under the hypothesis of stationary hydrological processes, is not valid anymore. On the other hand, these global drivers might lead to some serious reductions in water security if not to water conflicts. Both mitigation and adaptation measures are equally needed. It is argued that the re-examination of some of the structural measures, such as the need for more water storage, is necessary at all scales.

Összefoglalás. A cikk a vízbiztonság szempontjából áttekinti a vízgazdálkodás jelenlegi főbb globális kihívásait és a lehetséges megoldások körvonalait, ideértve az ENSZ Fenntartható Fejlesztési Céljait (SDG). A globális népességdinamikai előrejelzések és a várható klímaváltozás tükrében a jelenlegi vízgazdálkodási gyakorlat nem tartható fenn a XXI. században, ami a vízbiztonság csökkenését, illetve súlyos konfliktusok kialakulását eredményezheti. Ezért paradigmaváltás szükséges. A víz a XXI. század egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb kihívása lesz. A XX. századi népességrobbanás következtében – amikor is egy évszázad alatt a Föld népessége 2 milliárdról 6 milliárdra háromszorozódott, miközben a vízkivételek globálisan meghatszorozódtak – az egy főre jutó éves vízkészlet 1975 óta drámain lecsökkent: 12 000 m3/fő/évről a mostani 5000 m3/fő/év vízmennyiségre. A vízkészletek csökkenésére azonban nem lehet olyan lineáris előrejelzést adni, mely szerint a következő 35 éven belül az emberiség „kifut” vízkészletéből, hiszen a hidrológiai ciklus állandóan megújítja a vízkészleteket, ám kétségtelen, hogy további csökkenés várható. Ma a Föld édesvízkészlete épp annyi, mint a holocén klímaoptimum idején volt. Ugyanakkor a felhasználók száma háromszoros exponencialitással növekedett, bár már felismerhetően egy logisztikai görbe felé tart, és a száz év múlva várható 12 milliárdos népesség eléri azt az aszimptotát, ami a fenntarthatóság határa. Azt meghaladva (humán és ökológiai) rendszereink irreverzibilis állapotba kerülnek, és gyorsuló sebességgel az összeesés felé tartanak. A vízkészletek egy főre jutó csökkenése elsősorban a fejlődő országokban jelentősen növelheti a vízkészletekkel kapcsolatos konfliktuspotenciált, mivel a klímaváltozás primer módon a víz által manifesztálódik. A szélsőségek előfordulási valószínűsége várhatóan tovább növekszik, azaz több árvíz várható, ám ugyanakkor az aszályosság mértéke térben és időben is növekedni fog. A távérzékelés és a számítási korlátok voltaképpeni megszűnése azonban új lehetőségeket nyitott a numerikus hidrológiai modellezésben a lokálistól a globális szintig a Big Data algoritmusok, a mesterséges intelligencia és a blokklánc-technológiák alkalmazásával. A digitális technológiák teljesen új lehetőségeket teremtenek. Globális változás és adaptáció szükséges a vízgazdálkodás minden szintjén, az integrált vízgazdálkodástól kezdve az intézményes felépítésen át az oktatásig és kutatásig. A megállapítás egyaránt érvényes a fejlődő és az iparosodott országokra. Különösen érvényes ez Magyarországot illetően, ahol az elmúlt évtizedek a dezintegrált vízgazdálkodási intézmények sajnálatos példáját mutatták.

Open access

Seismic resilience assessment of critical infrastructures – Case study of M1 highway bridges

Kritikus infrastruktúrák szeizmikus ellenálló képesség vizsgálata – Az M1 autópálya hidak esettanulmánya

Scientia et Securitas
Authors:
László Gergely Vigh
,
Dániel Honfi
,
László Dunai
,
Ádám Zsarnóczay
,
József Simon
,
Máté Dohány
, and
Zsolt Berki

Summary. Safety and security of critical infrastructure networks is one of today’s top priorities, as they are getting increasingly complex and interdependent. Thus, their potential failure due to unforeseen and extreme events may result in excessive direct and indirect losses. Recently, focus has shifted from protection to resilience, i.e. the ability of a system exposed to a hazard not only to resist, but accommodate to and recover from the hazard effects.

This paper – by the implementation of the IMPROVER technological resilience analysis – demonstrates the seismic technological resilience assessment of a section of M1 Highway in Hungary. Resilience against the community’s tolerances as well as risk-based resilience indicators are evaluated. The results suggest that technological resilience could be improved, thus certain resilience treatment options are highlighted.

Összefoglalás. A kritikus infrastruktúra-hálózatok biztonsága napjaink egyik legfontosabb prioritása, mivel ezek egyre összetettebbek és kölcsönösen függnek egymástól. Így az előre nem látható és szélsőséges események miatti esetleges meghibásodásuk túlzott mértékű közvetlen és közvetett veszteséget eredményezhet. A közelmúltban a hangsúly a védelemről a rezilienciára, rugalmasságra helyeződött át, vagyis a veszélynek kitett rendszer azon képességére, hogy nemcsak ellenálljon, hanem alkalmazkodjon is a veszélyhatásokhoz, és helyreálljon azokból.

Jelen cikk – az IMPROVER technológiai ellenállóképesség-elemzés felhasználásával – az M1-es autópálya egy szakaszának szeizmikus technológiai ellenálló képességének vizsgálatát mutatja be. Az értékelés az IMPROVER keretein belül kifejlesztett, az ISO 31000 kockázatkezelési folyamatába integrálódó ICI-REF keretrendszert (IMPROVER Critical Infrastructure Framework) követi. A keretrendszer különféle módszereket ajánl a kritikus infrastruktúra ellenálló képességének felmérésére.

Elsőként meghatározzuk és számszerűsítjük a vizsgált szakasz szeizmikus veszélyeztetettségét a valószínűségi szeizmikus veszélyeztetettségi analízis segítségével, melynek eredményeképpen a helyszíneknek a spektrális gyorsulás – túllépési valószínűség kapcsolatát mutató veszélyeztetettségi görbéit kapjuk meg. Ezt követően különböző károsodási szintekhez meghatározzuk az érintett hídszerkezetek sérülékenységi görbéit, mely a spektrális gyorsuláshoz tartozó tönkremeneteli valószínűséget mutatja. Az esemény és a károsodás bekövetkezte esetén megváltozó útpálya kapacitás és forgalmi helyzet alapján az áteresztő képesség csökkenése mellett a menetidőtöbblet is számítható, így a közvetlen károk költségei mellett az indirekt költségek is számszerűsíthetőek, és így a bekövetkezési valószínűségekből és a költségekből a kockázatot számítjuk.

Értékeljük a közösség toleranciáival szembeni rezilienciát, valamint a kockázatalapú reziliencia mutatókat. Részletes leírást adunk a forgalomszimulációkat is magában foglaló katasztrófaelhárítási és helyreállítási modellek alkalmazásáról. A cél az, hogy kiszámítsuk a várható felhasználói késések időbeli alakulását a különböző elemzett forgatókönyveknél, és összegezzük az ebből eredő várható költségeket a végső helyreállításig. A reziliencia értékelése két megközelítésen alapul: 1) összehasonlítás a felhasználói toleranciával, és 2) a reziliensség kockázatalapú értékelése. Az eredmények alapján a technológiai reziliensség javítható, melyre több kezelési lehetőséget is felvázolunk. Az autópálya komplex reziliencia-kezelési stratégiáinak kidolgozásakor azonban az IMPROVER-en belül kifejlesztett egyéb módszerek, például a szervezetelemzés (IORA) és a holisztikus önértékelési (CIRI) eszközök eredményeire is támaszkodni szükséges.

Open access

Trustworthy cybersecurity cooperation of Visegrád countries

A visegrádi országok megbízható kiberbiztonsági együttműködése

Scientia et Securitas
Authors:
Huu Phuoc Dai Nguyen
and
Zoltán Rajnai

Summary. In Europe, every country has its national security strategy, particularly in the area of cybersecurity. Furthermore, each nation has its own set of circumstances, powers, technological advancements, and rules. Cooperation and a unified approach can prove difficult. As a consequence, this article examines the cooperation of Visegrád countries and other organizations in the field of cybersecurity from the perspective of cybersecurity experts, as well as the official V4 legal framework and national sources to identify the differences and similarities of Visegrád countries’ strategies. Besides, the authors aimed to uncover solutions on how to maintain their power in the same location and develop the strength of the EU and other organizations.

Összefoglalás. Európában minden országnak megvan a maga nemzeti biztonsági stratégiája, különösen a kiberbiztonság területén. Ezenkívül minden nemzetnek megvannak a saját követelményei, technológiai fejlődései és szabályai. Az együttműködés és az egységes megközelítés nehéznek bizonyulhat. Ebből kifolyólag ez a cikk a visegrádi országok (V4) és más szervezetek kiberbiztonsági együttműködését vizsgálja a kiberbiztonsági szakértők szemszögéből, valamint a hivatalos V4 jogi keretek és nemzeti források segítségével azonosítja a visegrádi országok stratégiáinak különbségeit és hasonlóságait. Emellett a szerzők arra törekedtek, hogy megoldásokat találjanak arra, hogyan tartsák fenn jelentőségüket, és erősítsék az EU és más szervezetek erejét.

Open access

Abstract

The UN Convention on the Rights of the Child (UNCRC) recently had its 30th anniversary. Emerging from the United Nations General Assembly in 1989, it has since become the most ratified international human rights treaty ever. Most European countries ratified it and are thus obliged to ensure the implementation of children's rights in practice. Operationalizing the UNCRC raises practical, conceptual and ethical issues. For example, questions arise concerning children and young people's competence to make autonomous decisions in different social domains, especially in education. There are also debates about children's involvement in dispute resolution and the extent to which rights must always be associated with redress in order to make them meaningful. Clearly, the relationship between the rights of children and young people on the one hand and those of parents and teachers on the other are particularly salient. In addition, challenges may arise in relation to children from the Roma-minority in educational institutions. Article 28 (1) of the UNCRC stresses that “States Parties recognize the right of the child to education, and with a view to achieving this right progressively and on the basis of equal opportunity”. Nonetheless, Roma students frequently experience multiple forms of discrimination in educational institutions which amplify their existing disadvantage. Across Europe, there have been different rates of progress in terms of incorporating aspects of the UNCRC into domestic law and put them into practice in schools and other education institutions, and in many cases Roma children have yet to experience the benefits of enhanced children's rights.

Open access

Abstract

One of the basic principles in civil contested procedure is the principle of publicity. Our aim in this scientific paper is to address this principle from all legal points of view in order to make a concrete review of what the principle of publicity in civil contested procedure implies, and how this principle is guaranteed based on legal acts, since in order to have regular judicial process it is necessary to respect all rights and procedures that are guaranteed by legal acts, and among them the principle of publicity plays a key role. The importance of this scientific paper consists in how it addresses several comparative legal aspects regarding the principle of publicity as a constitutional category under Article 6 (1) of the European Convention on Human Rights, and in the legislations of Kosovo, Albania, and North Macedonia. We also address the principle of publicity as a fundamental principle in civil contested procedure, the violation of legal rules related to publicity, and the exclusion of the public from trial. Therefore, bearing in mind the importance of the right to a fair trial, we address the principle of publicity, with special emphasis on contentious civil proceedings.

Full access

The potential of the Visegrad Cooperation (V4) for the safe restarting of tourism in the region following the COVID-19 epidemic

A Visegrádi Együttműködésben (V4) rejlő potenciál a régió turizmusának Covid-19 járványt követő biztonságos újraindításában

Scientia et Securitas
Authors:
Gábor Michalkó
,
József Németh
,
Panna Tokodi
,
Tamás Kamal Abboud
, and
Zoltán Birkner

Summary. The paradisiac boom that tourism meant for nation states came to an abrupt end by the spring of 2020, due to the emergence of a globally spread pathogen. Integrations across nation states have all played a role in addressing the epidemic and mitigating its negative effects on tourism. The most important aim of this study is to explore the extent to which V4 countries can build on each other’s tourist flows during the Covid-19 relaunch. After a thorough elaboration of the literature, the number of bednights was analysed using the tourism statistical databases of the World Tourism Organization (UNWTO), EuroStat and the European Travel Commission (ETC). The countries belonging to the Visegrád Cooperation are in a privileged position, as they had meaningful and safe tourism traffic with each other even before the epidemic, so all market participants have significant experience of “friendly” tourism in the region.

Összefoglalás. A turizmus 2010 óta töretlen globális konjunktúrája 2020 tavaszán a COVID–19 világjárvány miatt megszakadt és a legoptimistább becslések szerint sem tér egyhamar vissza. A járványhelyzet kezelésében és a turizmusra gyakorolt negatív hatásainak enyhítésében a nemzetállamok feletti integrációk, a különböző regionális együttműködések, valamint a kormányközi megállapodások egyaránt szerepet játszottak. A Visegrádi Együttműködés (V4), a kelet-közép-európai régió együttműködését, gazdasági-társadalmi felzárkózását elősegítő, 1991-ben létrehozott integráció kiemelt figyelmet szentel a COVID–19 járvány gazdasági-társadalmi következményeinek kooperatív orvoslására, kitüntetetten a biztonságos turistaáramlás feltételeinek megteremtésére. A jelen tanulmány célja kettős, egyrészt annak feltárása, hogy a V4 országok a COVID–19 járványt követő újraindítás során milyen mértékben építhetnek az egymás között megvalósuló turistaáramlásokra, másrészt a turizmusbiztonság és a geopolitika határmezsgyéjén húzódó elméleti tudás bővítése. Ennek érdekében a szakirodalom, valamint a téma napi szinten változó aktualitásaira való tekintettel a szaksajtó feldolgozását követően a World Tourism Organization (UNWTO), az EuroStat és a European Travel Commission (ETC) turizmusstatisztikai adatbázisának felhasználásával elemezzük az érintett országokban realizálódó vendégéjszakák számát és a kölcsönös vendégforgalomban rejlő kibontakozási potenciált. A V4 országok együttműködése már a járványt megelőzően is a gazdaságfejlesztés területén bontakozott ki a legintenzívebben, így a normalitáshoz való visszatérés során is várható, hogy a tagállamok kihasználják a kelet-közép-európai integrációban rejlő előnyöket. A COVID–19 járvány miatt súlyos válságba került turizmus a gazdaságfejlesztés azon területe, ahol a Visegrádi Együttműködés több évtizedes tapasztalatokkal és eredményekkel rendelkezik, így a földrajzi és kulturális közelség, az országok közötti turistaforgalom rendszerváltás előtti időkre visszanyúló tradíciói, a turisztikai szolgáltatások kedvező ár-érték aránya tekinthetők azon versenyelőnyöknek, amelyekre az újraindítás eredményesen építhető. A közelséget akár a távolság, akár az idő dimenziójában értékeljük a V4 országok feltétlenül profitálhatnak a közelség nyújtotta előnyökből. A térség közbiztonsága kielégítő, a V4 országok állampolgárai – a „helyismeretük” okán is – a kevésbé veszélyeztetett utazók közé tartoznak. A kereskedelmi szálláshelyeken töltött vendégéjszakák 2019. évi mutatóit figyelembe véve kölcsönös érdeklődés mutatkozik egymás országainak turisztikai desztinációi és attrakciói iránt, amely potenciálra a normalitásba való visszatérés során, illetve azt követően is biztosan építhet a térség.

Open access

The effect of the Danube diversion on the soil moisture conditions in Csallóköz and Szigetköz

A Duna-elterelés hatása a Csallóköz és a Szigetköz talajnedvesség-viszonyaira

Scientia et Securitas
Authors:
Gábor Koltai
,
Zsolt Giczi
,
Viliam Nagy
,
Gábor Illés
, and
Kálmán Rajkai

Summary. Following the commissioning of the Gabčíkovo (Bős) hydroelectric power plant in 1992, a monitoring program was launched to assess the agricultural and forestry consequences of the diversion of the Danube into a newly built derivation channel in the Žitný ostrov (Csallóköz) and Szigetköz areas. Prior to the Danube diversion, groundwater played a significant role in the water supply of plants, therefore it is of primary importance to monitor the changes in groundwater levels and soil moisture. Correlation between the groundwater depth and soil moisture time series taken at four measurement points of Szigetköz (T-03, T-04, T-09, T-16) between 1995 and 2012 was analysed. Average and extreme water levels (quartiles 1 and 4) were examined for the 18-year time series, in which 2nd and 3rd quartiles of the groundwater levels were treated together as characteristic water level. It was found that groundwater significantly correlated with soil moisture storage below the rooting zone of field crops.

Összefoglalás. A Gabčíkovo (Bős) vízerőművet 1992-ben helyezték üzembe. A dunacsúnyi duzzasztó vize a bősi erőművön átfolyva a Szlovákiában épített vízlevezető csatornából 40 km után tért vissza a korábbi Duna főmederbe. A régi Duna főmederbe emiatt az elterelt szakaszon a korábbi vízmennyiség ötöde került. Minthogy mind a szlovákiai, mind a magyarországi mezőgazdasági és erdőterületek vízellátásában a talajvíz és a dunai árhullámok jelentős szerepet játszottak, 1995-től a Duna-elterelés hatásának felmérésére talajvízszint és talajnedvesség monitoring program indult a Csallóközben és a Szigetközben. A szlovák megfigyelések publikált anyagainak megállapításait és a Szigetközből két szántóföld, egy kaszálórét és egy nyárfaültetvény 1995 és 2012 közötti mérési adatait dolgoztuk fel. A talajvízmélység és a 10 cm-es talajrétegek mért térfogatszázalékos (v.%) nedvességtartalmából számított talajvízkészletek közötti korrelációt számítottuk. A 18 éves idősoron külön vizsgáltuk a jellemző, illetve a szélsőséges vízszintek (1. és 4. kvartilisek) hatását. A jellemző vízszintek hatásának vizsgálatához a talajvízszint értékek 2. és 3. kvartilisét egyben kezeltük. Megállapítottuk, hogy szignifikáns, ill. közel szignifikáns összefüggés csupán az átlagosnál a talajfelszínhez közelebbi (Q1) talajvízmélység esetén volt kimutatható mind a mély (T-03), mind a sekély talajrétegű (T-09) szántóföld 210–300 cm-es, illetve 120–140 cm-es talajszintjében. Vagyis a szántóföldi kultúrák számára az átlagos talajvízmélység nem jelentett vízpótlást. A régi Duna főmederhez közeli kaszálóréten (T-04) a talajvízmélység helyett a dunaremetei medervízszint adatok és a talajnedvességkészlet között még a 140 cm-es mélységben található kavicsos alapkőzet fölötti 20 cm-es talajrétegben sem volt jelentős kapcsolat. A mély talajrétegű (300 cm) erdészeti mérőhely (T-16) talajvízmélység és talajnedvességkészlet korrelációja csupán a 210–300 cm-es talajréteg esetében volt közel szignifikáns. A nyárültetvények fejlődéséhez szükséges éves 700–900 mm vízigény biztosítására emiatt a régi Duna főmederbe engedett többletvízre lenne szükség. A szántóföldi kultúrák terméshozama is elsősorban az adott év csapadékmennyisége és eloszlása szerint alakul. Amennyiben az időjárási feltételek kedvezőtlenek, megoldásként öntözni szükséges.

Beszámoltunk továbbá arról, hogy két éve négy mérőhely üzemel, ami a naponta óránként mért 6 órás átlag talajnedvesség-adatokat gyűjti. A folyamatos talajnedvesség-adatgyűjtés célja az időjárás, a növényi vízfelhasználás és a talajvízből történő nedvesítés nyomon követése és a talajvízforgalom-modell leírásának a kontrollja. A közeljövő feladata az évente 12-14 alkalommal az ezeken a mérőhelyeken is gyűjtött kapacitívszondás és a folyamatos nedvességmérési eredmények megfeleltetése, minthogy a bemutatott közel azonos példa mellett több helyen és mélységben időben párhuzamos módon változik ugyan a kétféle érték, azonban akár több, mint 5 v.% különbséggel.

Open access

Experiences of soil physical measurements with laser diffractometer and their application possibilities in soil water management research

A lézerdiffraktometriás talajfizikai mérések tapasztalatai és ezek alkalmazása a talaj vízgazdálkodási kutatásban

Scientia et Securitas
Authors:
András Makó
,
Magdalena Ryżak
,
Gyöngyi Barna
,
Cezary Polakowski
,
Kálmán Rajkai
,
Zsófia Bakacsi
,
Hilda Hernádi
,
Michał Beczek
,
Agata Sochan
,
Rafał Mazur
,
Mihály Kocsis
, and
Andrzej Bieganowski

Summary. In this study, we presented the experience of two high-speed laser diffractometry methods for measuring particle size distribution (PSD) and microaggregate stability (MiAS%) of soils, which parameters have a significant influence on the soil water management properties. PSD results obtained with sieve-pipette and laser diffractometry method were compared on a continental (LUCAS), a national (HunSSD) and a regional (TOKAJ) database. We found significant differences between the results of the two methods at all three scales. When the clay/silt boundary was modified to 7 µm for the LDM, significantly better results were obtained. The LDM was also suitable for the determination of the MiAS% of soils, which was influenced mainly by organic matter, pH and exchangeable Na+ content of soils.

Összefoglalás. Tanulmányunkban a lézerdiffraktométerrel végzett talajfizikai mérések tapasztalatait és alkalmazási lehetőségeit vizsgáltuk a vízgazdálkodási kutatásokban. A talajok mechanikai összetétele, azaz az elemi talajrészecskék méret szerinti százalékos eloszlása, az egyik legfontosabb talajfizikai paraméter, mely számos egyéb tulajdonságot, így a talajok szerkezetét, vízgazdálkodását befolyásolja. Meghatározása több módon történhet: pl. a hagyományos szitás-pipettás ülepítéses módszerrel (SZPM), vagy az egyik legmodernebbnek számító lézerdiffraktométeres (LDM) eljárással. Kutatásunk során e kétféle módszerrel kapott mechanikai összetétel eredményeket három nagyobb adatbázison hasonlítottuk össze: egy kontinentális (LUCAS), egy hazai (HunSSD) és egy regionális (TOKAJ) adatállományon. Azt tapasztaltuk mindhárom adatbázis esetében, hogy a lézerdiffrakciós vizsgálatok az agyagtartalmat alulbecslik a pipettás módszerrel kapott eredményekhez képest, míg a portartalmat felülbecslik (az adatsorok eltérését jellemző RMSE értékek az agyagfrakciókra: 16,30; 19,29 és 24,97; a porfrakciókra: 15,68; 19,82 és 26,95. A homoktartalmak közt lényegesen kisebb eltéréseket tapasztaltunk (RMSE: 7,26; 9,25 és 5,25 a három adatbázis esetében). Ha azonban az LDM vizsgálati eredményeknél módosítottuk az agyag és a por frakció mérethatárát 2 µm-ről 7 µm-re, szignifikánsan jobb eredményeket kaptunk az összehasonlítás során mind az agyagtartalom (RMSE: 8,99; 6,77 és 6,54), mind a portartalom esetében (RMSE: 8,87; 7,46 és 5,74). A különböző módszerekkel mért és számított PSD eredményeket textúra háromszög diagramokon is ábrázoltunk.

A lézerdiffrakciós eljárás alkalmas a talajok mikroaggregátum stabilitásának (MiAS%) meghatározására is, melyet a HunSSD hazai adatbázis talajain mutattunk be. Megállapítottuk, hogy erős, szignifikánsan pozitív kapcsolat van a MiAS% és a talaj szervesanyag-tartalma között; és erős, szignifikánsan negatív kapcsolat a mikroaggregátumok stabilitása és a pH, a mésztartalom, a sótartalom és a kicserélhető nátriumtartalom között.

A tanulmányban vizsgált talajfizikai tulajdonságok szorosan összefüggnek a talajok vízgazdálkodási tulajdonságaival. A talajok vízgazdálkodási tulajdonságait jellemző hidrofizikai paraméterek (víztartó képesség, vízvezető képesség) becslése általában a mechanikai összetétel adatok felhasználásával történik. A becslési módszerek (pedotranszfer függvények) pontosítására egyre gyakrabban figyelembe veszik a talaj szerkezeti tulajdonságait is. Amennyiben gyorsan és megbízhatóan tudjuk mérni a talajok mechanikai összetételét és aggregátum-stabilitását lézerdiffrakciós módszerekkel, akkor a hidrofizikai tulajdonságok becsléséhez szükséges input adatokat is gyorsan, nagyobb számban tudjuk előállítani, így a talajok vízgazdálkodását is több minta alapján, nagyobb részletességgel, megbízhatóbban tudjuk jellemezni.

Open access

Geographical location and geopolitical situation of the V4 countries

A visegrádi országok földrajzi fekvése és geopolitikai helyzete

Scientia et Securitas
Authors:
Károly Kocsis
and
Dávid Karácsonyi

Summary. In this paper we provide a regional geographic analysis of the Visegrad Group, the V4 as a distinguished geographical unit on the map of Central Europe. The roots of the Visegrad Group, which was founded on 15 February 1991, can be traced to the Middle Ages. However, the Soviet rule and the resistance against it, and other most recent mutual interests, such as the EU accession in 2004 and the V4’s attitude towards the EU’s refugee crisis in 2015 – rather than a meeting of kings held more than 650 years ago – constitute the foundation of the shared historical consciousness and mutual solidarity between the Hungarian, Polish, Czech and Slovak peoples. The main question of this paper is whether and how the V4 can be viewed geographically as an organic and integrated region based on its natural and social attributes and its historical development. We are using both the concept of traditional and new (reorganised) regional geography to provide insights into that question.

Összefoglalás. A jelen dolgozat a Visegrádi Négyeket, mint önálló földrajzi régiót igyekszik megközelíteni, és arra keresi a választ, hogy a hagyományos, illetve az ún. új regionális földrajz szemléletét ötvözve mennyiben kezelhetők a V4-ek önálló földrajzi egységként. Míg a hagyományos regionális földrajz a régiókra statikus egységként tekintett, és azok szisztematikus leírására, a térbeli összefüggések bemutatására törekedett, addig az új regionális földrajz a régióra térben és időben dinamikus egységként tekint, és alapvetően a régió-formálódás feltételeit, körülményeit vizsgálja.

Az 1991. február 15-én a visegrádi találkozó során életre hívott együttműködés gyökerei a középkorig, egészen pontosan az 1335-ös visegrádi királytalálkozóig nyúlnak vissza. Az 1991-ben újra életre hívott visegrádi együttműködés nemcsak a re-integráció első formáját jelentette a széthulló KGST és varsói szerződés nyomán kialakult közép-európai hatalmi űrben, de az elmúlt három évtizedben a legjelentősebb, legszorosabb közép-európai politikai kooperációvá nőtte ki magát, aminek eredményeként 2004-ben a régió országai egyszerre váltak az Európai Unió tagjaivá.

Az első világháború előtt a Habsburg és porosz érdekszférába tartozó régió, amelynek országai a két világháború között még egymással rivalizáltak, először 1945 után került azonos politikai-katonai tömbbe a keleti blokk, a KGST és a Varsói Szerződés Szovjetunió által meghatározott keretein belül. Paradox módon épp e diktált szovjet típusú társadalmi-gazdasági berendezkedéssel szembeni ellenállás volt az, ami a három országot, azaz az ezekben működő korabeli ellenzékieket (Charta 77, Szolidaritás stb.) egységbe kovácsolta az 1980-as évek végére. Ezek, az 1990-es évek elején hatalomra kerülő, egymáshoz szellemiségben közelálló új politikai elitek voltak azok, amelyek végül a visegrádi együttműködési megállapodást 1991-ben aláírták. Mindezek alkotják a közös történelmi tudat és a lengyel, a magyar, a cseh és a szlovák nép közötti kölcsönös szolidaritás alapjait, sokkal inkább, mintsem a bő 650 évvel korábbi királytalálkozó.

A V4 országok közötti regionális földrajzi kohézió azonban gyenge. Ennek legfőbb okai a politikai érdekellentétek és a történelmi-etnikai különbözőség, ami abból fakad, hogy a régió belső határvonalai – ellentétben a 20. század elején létrejött külső határokkal – évszázados stabilitást mutatnak. A főbb hegyvonulatok (a Kárpátok és a Szudéták) évszázadok óta társadalmi-gazdasági és etnikai-kulturális választóvonalként működtek. Emellett a belső regionális kohézió másik fontos elemét az ott élő emberek regionális identitása, szolidaritása adja, ám a belső szolidaritás csak cseh és szlovák, illetve magyar és lengyel viszonylatban erős, ami a V4-től függetlenül is létezik. Hosszú távon a fő kérdés, hogy túl tudnak-e jutni ezen országok a belső ellentéteiken az aktuális politikai érdekeken túlmenően is, és ki tudnak-e alakítani olyan stratégiai partnerséget, amely már ma is létezik Magyarország és Lengyelország, illetve Csehország és Szlovákia között?

Open access

Risks of agricultural water management and opportunities to reduce them in V4 countries

Mezőgazdasági vízgazdálkodás kockázatai és azok csökkentési lehetőségei a V4-ek országaiban

Scientia et Securitas
Authors:
János Tamás
,
Attila Nagy
, and
Tamás Németh

Summary. The food security with good and excellent nutrition quality and food safety with food quantity in the V4 countries is a strategic issue, where society is less tolerant of the risk that can be caused by a short-term disruption of supply chain. Climate change is leading to more extreme weather anomalies, with increasing frequency and intensive amplitudes of drought, floods and excess waters and serious agricultural damages. Agricultural water management problems overlap more national borders, so an agricultural geopolitical risk assessment is justified that would allow for a more coherent cross-border integrated territorial water management decision-making process. In this study, the authors review climatic, hydrological, and crop production risks based on the major river basins in the V4 countries.

Összefoglalás. A V4-ek országaiban a megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszer folyamatos biztosítása stratégiai kérdés, amelynek rövid idejű zavara is jelentős kockázatokat és társadalmi feszültségeket okozhat. A klímaváltozás egyre szélsőségesebb időjárási anomáliák előfordulásával jár, aminek következtében nő az aszály, árvíz és a belvizek mezőgazdasági kártétele. A mezőgazdasági termelés az egyik legnagyobb vízfelhasználó gazdasági tevékenység a világon, így annak térben és időben történő optimalizálása a klímaadaptáció kulcsterülete. A mezőgazdasági vízgazdálkodási problémák túlnyúlnak az országok határain, így indokolt egy olyan mezőgazdasági geopolitikai értékelése a kockázatoknak, amely lehetővé tenné egy egységesebb határokon átnyúló integrált területi vízgazdálkodási döntéshozatal megalapozottságát. A publikációban a szerzők áttekintik a V4 országainak főbb vízgyűjtői alapján a klimatikus, hidrológiai és termesztéstechnológiai kockázatokat.

Az öntözési lehetőség és a tényleges öntözés kulcsszerepet játszik a termés mennyiségének és minőségének stabilitásában. A fokozott vízigényű időszakban fellépő aszály rontja a terméshozamot, mind mennyiségi, mind minőségi szempontból. A termésbiztonság érdekében feltételesen öntözhető északi területeken 4-5 évente (Lengyelország), a V4 országok dél-magyarországi területein 2-3 évente szükséges öntözni. Ennek hiányában akár 50-70%-os terméskieséssel is számolhatunk.

Mivel a V4-ek messze elmaradnak Nyugat-Európa és a mediterrán térség öntözési kapacitásától, így ha a jövőben az öntözési lehetőség nem bővül a V4 országokban, a társadalomnak egyre inkább az öntözés nélküli termesztés veszélyével kell szembenéznie. Ugyanakkor különösen a gyümölcs- és zöldségtermesztés megköveteli az öntözhetőséget. A legelőterületek és a tömegtakarmányok lehetséges csökkenő mennyisége és minősége súlyosan befolyásolni fogja az állati termékek árát, különösen a vízigényes marha- és sertéshús, valamint a tejtermékek esetében.

Az emelkedő fogyasztói árak azonban egyre kevésbé megfizethetőek a társadalom szegényebb része számára. A felszíni víztározásban és a vízgazdálkodásban nagy lehetőségek rejlenek, amelyeknek a rendelkezésre álló pénzügyi források szabnak határt. A felszíni víztestek minősége gyakran nem felel meg az öntözővíz minőségi követelményének, így egyre nagyobb a nyomás a felszín alatti vízbázisokra, ami veszélyezteti az ivóvíz minőségét. A közeljövőben ezért fokozni kell a kapacitásépítést és a rendelkezésre álló jó gyakorlatok megosztását a határokon átnyúló fenntartható területi vízgazdálkodás szereplői között.

Open access

The security of energy supply in the 21st century

V4 collaboration in the field of nuclear reactor development

Az energiaellátás biztonsága a 21. században

V4 együttműködés a nukleáris reaktor fejlesztése területén
Scientia et Securitas
Authors:
Ákos Horváth
and
János Gadó

Summary. The European goal to achieve climate neutrality by 2050 has serious implications for our energy system. All studied scenarios in the frame of this roadmap include a contribution of the nuclear energy in various ranges (up to 21%) depending on several hypotheses. In order to attract leading edge technology development into the Central European region and to share the common responsibility of EU member states in achieving sustainable energy production and contributing to the fight against climate change, the idea emerged that the Czech Republic, Hungary, Poland and Slovakia could host a major European nuclear facility as part of R&D efforts aiming at the development of the next generation of nuclear reactors. The paper introduces the ALLEGRO project and the international collaboration organized for developing the scientific and legal background for the licensing of a fourth generation nuclear reactor demonstrator.

Összefoglalás. A 2050-re kitűzött klímacélok elérése érdekében az európai országok csökkenteni fogják a fosszilis tüzelőanyagok felhasználását, és a megújuló energiaforrások növekvő felhasználása mellett a nukleárisenergia-termelésre is támaszkodni fognak. A jövő nukleárisenergia-termelésének meg kell oldania hosszú távon a friss üzemanyag utánpótlását, és a kiégett üzemanyag elhelyezését, illetve újrafelhasználását. Az évszázad második felében várható azoknak a negyedik generációs gyorsreaktor típusoknak a megjelenése, amelyek képesek az üzemanyag takarékos felhasználását évszázadokig biztosítani. A visegrádi országok nukleáris kutatóintézetei között indult tudományos együttműködés a 2010-es években azt a célt tűzte ki, hogy egy negyedik generációs gázhűtésű gyorsreaktor demonstrátor berendezést (ALLEGRO) építsenek a régióban. A reaktor megvalósításához szükséges tevékenységek összehangolása érdekében 2013-ban megalapították a V4G4 Kiválósági Központot. Az ALLEGRO demonstrátor fejlesztése során megoldott technikai kérdéseken túl megoldandó kérdés maradt a megfelelő szervezeti struktúra kialakítása, amely kielégíti a jogi követelményeket, ugyanakkor biztosítja az európai nukleáris ipari vállalatok versenyképességét.

Open access

Water resources management and its homeland security aspect in Hungary

Vízbiztonság mint belbiztonság Magyarországon

Scientia et Securitas
Authors:
László Balatonyi
,
Krisztina Ligetvári
,
László Tóth
, and
Ádám Berger

Summary. As a consequence of climate change, extreme weather events will have a profound impact on water resources, environmental security and long-term social compatibility. This is particularly true in the Danube river basin countries. Declining water resources and increasing foreign water use due to climate change could pose a serious security challenge for Hungary in the future. This is because our water resources are significant, but also vulnerable, as more than 95 percent of the water in our watercourses comes from across the border. This case study summarises the floods in the DRB over the last two decades and provides a more detailed analysis of Hungary. It also assesses water-related risks as a domestic security issue, based on national and international literature.

Összefoglalás. A szélsőséges időjárási körülmények, mint az éghajlatváltozás következményei, negatívan hatnak a vízkészletekre, a környezet biztonságára és egyes közép-európai országok, mint például Magyarország, társadalmi viszonyaira is. A szélsőséges események, mint az árvizek és az aszályok fokozódása, jelentős hatással van a közgazdasági mutatókra is. Emellett a mindennapi életünk részévé váltak a korábban extrémnek minősített időjárási események, de negatívan hatnak a mezőgazdaságra, az erdőgazdaságra, az iparra, valamint az épített környezetre és az infrastruktúrára is. Az éghajlatváltozás miatt csökkenő vízkészletek és a növekvő külföldi vízfelhasználás Magyarország számára komoly biztonságpolitikai kihívást jelenthet a jövőben. Ennek oka, hogy bár a hazai vízkészletek jelentősek, ugyanakkor nagyon sérülékenyek is, hiszen vízfolyásaink vízkészleteinek több mint 95 százaléka a határon túlról származik. Az alvízi helyzetből való kitettségünk magas, ezért a vízkészletek tekintetében függünk a felvízi országoktól. Különösen igaz ez vízhiány idején. A 19 országot érintő Duna-vízgyűjtő területe a világ „legnemzetközibb” vízgyűjtőjének tekinthető, így számos kihívás éri a területén fekvő országokat. Egymástól való függőségük jelentős, ezért különösen fontosak a vízgyűjtő szintű együttműködések. Ilyen például az EU Duna Régió Stratégiája, amely integrált keretet biztosít a nemzetek közötti együttműködés megerősítéséhez. Ennek keretében 12 prioritási területen, 115 millió embert fog össze és teszi számukra a környezetet biztonságosabbá azáltal, hogy a célkitűzések között szerepel többek között az árvízkockázat csökkentése, valamint a vízhiányból fakadó kihívások kezelése. Ezekre a kihívásokra csak együtt lehet hatékony választ adni, európai, illetve regionális szinten történő összefogás keretében. A vízzel és éghajlatváltozással összefüggő természeti katasztrófák közül Európában jelenleg az árvíz a legkockázatosabb esemény. Az elmúlt évszázadok során a Duna-medence országai számos katasztrofális árvízi eseményt szenvedtek el. Ezzel összefüggésben a tanulmány ismerteti a Dunán az utóbbi két évtizedben levonult árvizek hatásait, különös tekintettel Magyarországra. Az elmúlt 20 év áradásai egyértelművé tették, hogy Magyarországon rendkívüli árvizekkel kell számolni a jövőben is. Hazánk szükségszerűen és helyesen ismerte fel az ár- és belvízi védekezés, valamint az árvízi kockázat csökkentésének belbiztonsági jelentőségét. Jelen cikk a hazai és nemzetközi szakirodalom alapján tárgyalja a Magyarországon és a Duna vízgyűjtőjén felmerülő, az előzőekben említett vízgazdálkodási témakörökkel összefüggő biztonságpolitikai kihívásokat és kockázatokat.

Open access

Abstract

The paper deals with the publications of Elemér Pólay before and during WW2. It seeks to analyse them in their context, embedded in their contemporary political and academic environment. It focuses on one of Pólay’s early works, entitled ‘The German National Socialist Conception of Law and Roman Law’ (1938). Pólay’s paper is a valuable source on the academic situation in Hungary in the 1930s and 1940s, on the views of young scholars around Paul Koschaker in Berlin, and, indirectly, on Koschaker’s personal views concerning the National Socialist party’s manifesto.

Open access

Abstract

This paper explores substitute and supported decision-making in the light of the UN Convention on the Rights of Persons with Disabilities (CRPD). The CRPD, adopted by the UN General Assembly in 2006, introduces a ‘paradigm shift’ in the regulation of legal capacity by endorsing the idea of universal legal capacity, i.e. that everyone, including persons with disabilities ‘enjoy legal capacity on an equal basis with others’. After examining the conceptual and regulatory issues surrounding substitute and supported decision-making and the requirements of the CRPD and the first General Comment of the UN Committee on the Rights of Persons with Disabilities (GC1), the paper proceeds to examine the regulations of the Mental Capacity Act 2005 (England & Wales) and the Hungarian Civil Code and their (non-)compliance with the CRPD and GC1.

Open access

Abstract

The new European rules on securitisation entered into force in 2019 with a view to revitalising the securitisation market. By introducing public law rules, the regulation intends to avoid the re-creation of the risks that played a role in the 2008–2009 financial crisis. The regulation, however, does not contain private law rules. Consequently, the substantive rules pertaining to securitisation will remain to be formed by the national laws of the Member States of the European Union. This paper argues that the ways in which non-assignment clauses are regulated in Member States will have a significant impact on the availability of securitisation.

Open access

Abstract

The ‘best interests of the child’ is a unique and broad principle of the United Nations Convention on the Rights of the Child and is frequently referred to by international courts. The European Court of Human Rights is nor an exception. This article examines which aspect(s) of the ‘best interests’ concept appears in the immigration case law of the Court and how it can provide protection for migrant children in precarious situations.

Open access

Pyramid and Ponzi schemes and the repercussions of the differing regulatory approaches

Hungarian developments in the light of contemporary global trends

Hungarian Journal of Legal Studies
Author:
Tibor Tajti (Thaythy)

Abstract

Apart from a few shorter papers inspired by the nomination of a new crime prohibiting the organization of ‘pyramid games’ by the Hungarian Criminal Code in 1996, the topic of ‘pyramid and Ponzi schemes’ remained of little interest to Hungarian legal scholars. Internationally, the topic has garnered increased attention due to the grave socio-economic effects of ever newer scheme-collapses, from the high-profile American Madoff (2009) to the myriad less-known cases from emerging systems like the fiasco of the Albanian pyramid schemes in the mid-1990s, pyramid schemes camouflaged as multi-level marketing (MLM) ventures, or their online versions more recently. Comparative works that would juxtapose the pertaining laws and experiences of the United States with those of Hungary are lacking.

To fill the void, this article contrasts a select number of differing regulatory approaches. At one end of the spectrum is the United States (US), which, instead of passing sector-specific laws, mobilized and adapted the enforcement tools of all utilizable branches of law to combat the schemes. While in the US this has been uniquely primed by securities laws, in Hungary the task remains limited to what criminal law and the criminal justice system could offer, coupled with the dominantly ad hoc reactions of the Hungarian Securities and Exchange Commission (SEC). Development of tests to distinguish legitimate Multi-Level Marketing (MLM) companies from pyramid schemes disguised as such represents the only segment where significant rapprochement occurred between the US, the European Union (EU) and therefore also Hungary.

For contrast and illustration of the other end of the spectrum, the systems that were forced to react to risks corollary to the schemes by enacting sector-specific laws, the most recent regulatory reactions of India, Myanmar, and Sri Lanka had to be resorted to. As the latter two imposed complete bans on all MLMs, it is only the Indian 2019 comprehensive act that attempts to combat the schemes and akin forms of financial fraud relying on a new comprehensive regulatory model.

The Philippines is an interesting mixture made of local and transplants that readily proves that the solutions of the most developed US system could successfully be transplanted into a significantly different socio-economic environment.

Full access

Az OECD a magyar gazdaságpolitika alakításában: tanácsadó, támogató vagy korlátozó szerep?

OECD’s Role in Hungarian Economic Policy Making: Advisory, Supporting or Constraining?

Educatio
Author:
Péter Ákos Bod

Összefoglaló. Az OECD rendszeresen értékeli a tagországok gazdasági helyzetét és gazdaságpolitikáját, munkacsoportjaiban döntéselőkészítő és -elemző munkát végez. Fő kérdésünk: A munkakapcsolatok és a politikai szintű konzultációk milyen mértékben és módon hatottak a magyar kormányzati működésre, gazdaságpolitikai gyakorlatra? Az OECD a mandátuma és tagságának összetétele folytán nem integrációs szervezet, eltérően az EU-tól, hitelforrásokkal sem rendelkezik, mint a Világbank és az IMF, tanácsadóként azonban jelentős, különösen az EU-tagságunk előtti időszakban. Az együttműködés jellemzői sokat változtak, részben az OECD szerepfelfogásának módosulásai, főként a változó magyar viszonyok és módosuló kormányzati törekvések nyomán. Az OECD újabban mindinkább globális érdekegyeztető, normaalkotó és szabályozó jelleget ölt; ilyen feladatköreiben gyakran ütközik a 2010 utáni magyar szuverenitáselvű politikai felfogással és nem szokványos gazdaságpolitikai gyakorlattal.

Summary. The OECD periodically surveys the economy and economic policy of its members, provides decision support and analysis. The main issue addressed here: in what ways and to what extent has the practice of professional collaboration and high-level policy dialogues influenced the Hungarian government and its economic policymaking practice. The OECD, given its mandate and its membership, is not, unlike the EU, an integration organization, and it does not allocate funds, unlike the World Bank and IMF, yet as policy advisor it has been influential, particularly in the years before EU accession. The profile of the collaboration between successive Hungarian governments and the OECD has changed a lot, due to shifts in the mandate of the OECD, but mostly because of changes in Hungary’s situation and government policy lines. The OECD has increasingly assumed global interest harmonization, norm-setting and regulatory roles; as a result, tensions have become common due to the Hungarian government’s pro-sovereignty stand and non-conventional economic policy measures since 2010.

Open access
Educatio
Author:
Zoltán Pogátsa

Összefoglaló. A tanulmány célja annak vizsgálata, hogy az elmúlt évtizedekben az OECD milyen szerepet vitt a globális és a nemzeti szintű szocioökonómiai modellek alakításában. Vizsgáljuk befolyásának erejét, illetve azt is természetesen, hogy milyen irányba mozdította a folyamatokat. Ehhez egyrészt visszamegyünk időben a kezdetekhez és elemezzük a szervezet szerepének alakulását, másrészt pedig összehasonlítjuk más meghatározó nemzetközi szervezetekkel.

Summary. This study aims to examine the global role played by the OECD as an organisation in influencing socio-economic models around the world, as well as in individual nation states, with special attention to the concept of the ‘knowledge economy’. In order to carry out this assessment, we return to the precursors of this organisation after the World War Two. The role played by the OECD is then discussed across time, and in comparison to other major international economic institutions, such as the IMF, the World Bank and the European Union.

Open access

Az OECD hatása az oktatás globális és magyarországi fejlődésére

The OECD Impact of Education Policy.

The Impact of OECD on the Global and National Development of Education
Educatio
Author:
Gábor Halász

Összefoglaló. E tanulmány témája az OECD hatása az oktatás globális és magyarországi fejlődésére. A nemzetközi kapcsolatok és a kormányközi szervezetek elméletének keretei között értelmezi az OECD szerepét, reflektálva a kritikai irodalom ezzel kapcsolatos megállapításaira. Elemzi, hogy a szervezet milyen módon alkalmazza az indikátorokat a nemzeti oktatáspolitikák befolyásolása érdekében, továbbá azokat az intézményi mechanizmusokat, melyek a hatásait közvetítik. Külön kitér arra, hogy Magyarország milyen módon használja az OECD által létrehozott tudást, és ennek milyen korlátjai vannak. Megállapításait a szerző részben az OECD-ben szerzett két és fél évtizedes személyes tapasztalataira alapozza.

Summary. This paper focuses on the impact of OECD on the global and Hungarian development of education. He interprets the role of the OECD in the context of the theory of international relations and intergovernmental organizations, with reflections on the findings of the critical literature in this regard. It analyses how the organization uses indicators to influence national education policies, as well as the institutional mechanisms that mediate its effects. It specifically discusses how Hungary uses the knowledge created by the OECD and what its limitations are. The author bases his findings in part on his two and a half decades of personal experience in the OECD.

Open access

Az OECD oktatási indikátorai

OECD Education Indicators

Educatio
Author:
Júlia Varga

Összefoglaló. A tanulmány az OECD oktatási indikátorrendszerének történetét foglalja össze. Az indikátorrendszer példáján keresztül azt mutatja be, hogy abban, hogy az OECD az oktatáspolitikában kulcsszereplővé tudott válni három momentum meghatározó jelentőségű volt: az első, hogy az OECD folyamatosan integrálni tudta az oktatással kapcsolatos munkájába az újabb és újabb tudományos kutatási eredményeket, elsősorban az oktatásgazdaságtani kutatások eredményeit. A második, az oktatási adatok szisztematikus, kutatási eredményeken alapuló gyűjtése, és az adatgyűjtések és azok nemzetközi összehasonlíthatóságának folyamatos fejlesztése volt, melynek nyomán az OECD egy nagy nemzetközi, összehasonlítható oktatásstatisztikai adatbázist tudott létrehozni. A harmadik, hogy az OECD az oktatási adatait folyamatosan, ingyenesen hozzáférhetővé tette, azokat bárki ingyen letöltheti, és felhasználhatja saját kutatásaihoz.

Summary. The study gives a summary of the history of the OECD education indicator system. Through the example of the indicator system, it presents that three moments were crucial in the OECD becoming a key player in education policy. First, that the OECD was able to continuously integrate the new scientific results, especially findings of educational economics research, into its education work. The second was the systematic collection of education data based on research results and the continuous improvement of the international comparability of data which enabled the OECD to create a large international, comparable database of education statistics. The third is that the OECD has made its education data available continuously, free of charge so that anyone can download it for free and use it for their own research.

Open access

Az OECD oktatáspolitikai tevékenységének fejlődése

Development of OECD Education Policy Activities

Educatio
Author:
Judit Kádárné Fülöp

Összefoglaló. A tanulmány bemutatja az OECD kutatási és oktatáspolitikai tevékenységét a kezdetektől napjainkig. Elvezet a CERI megalakulásától az INES program keretében létrehozott oktatási indikátorrendszer fejlődési fázisain át az OECD által szervezett nagy mérési programokig. Betekintést nyújt a különböző OECD-programokban történő magyar részvételről. Befejezésül felteszi a kérdést, hogy volt-e, van-e haszna a magyar oktatásügynek az OECD oktatással kapcsolatos tevékenységeiben való részvételből. Megállapítja, hogy az OECD tevékenysége sokféleképpen hat az oktatáspolitikára. Egyrészt adatokat szolgáltat az egyes országokban folyó oktatáspolitikák elemzéséhez és összehasonlításához, másrészt eszköz az oktatási rendszer lényegi kérdéseit érintő társadalmi és oktatáspolitikai viták tárgyszerűbbé tételéhez és depolitizálásához.

Summary. The paper gives an overview of OECD’s policy related activities in education from the beginnings to recent developments. Early CERI programmes aimed to find solutions to the most pressing problems of education systems by reviewing good practices across OECD countries. At the request of countries, the INES programme was established in the late 1980-ies with the aim to develop an indicator system that can describe the main characteristics of education systems, and evaluate education policies. It is shown that by standardizing international education statistics and by developing new data sources like PISA, TALIS and PIAAC, OECD has established the largest database available for education policy analysis. Working with the networks of experts from the participating countries OECD could generate meaningful debates on education both within and between countries. Together with policy makers, OECD helps countries identify systemic education problems and learn the use of statistical evidence in discussing and framing education policy.

Open access

Globalizációs folyamatok topológiai hatása az oktatásirányításra

The Topological Impact of Globalization Processes on Educational Governance

Educatio
Author:
Katalin Kardos
Open access

„Jobb politikák a jobb életért”.

Bevezető az OECD-szám elé

“Better Policies for Better Lives”.

Foreword to the “OECD” Issue of the Educatio® Journal
Educatio
Author:
István Polónyi

Összefoglaló. Az OECD 1961-ben – hatvan éve – alakult, s Magyarország 1996 óta, 25 éve tagja a szervezetnek. Ez a kettős évforduló teremtett arra alkalmat, hogy az Educatio egy tematikus szám keretében elemezze a szervezet céljait és jelentőségét, meghatározóan az oktatáspolitikai hatását, de kitekintve a gazdaságpolitikai összefüggésekre is. Az írás először felvillant néhány véleményt az OECD-ről, elsősorban annak oktatáspolitikai szerepéről, majd bemutatja az OECD 1961/2021 című Educatio szám szerzőit és az írások legfontosabb mondanivalóját.

Summary. The OECD was founded in 1961 – sixty years ago – and Hungary has been a member since 1996, 25 years ago. This double anniversary provided the opportunity for Educatio to analyse the aims and significance of the organisation, its impact on education policy in particular, but also its economic policy context in a thematic issue. The paper first outlines some views on the OECD, especially its role in education policy, and then introduces the authors of the Educatio issue 1961/2021 and the main messages of the papers.

Open access

Kiemelt OECD-programok magyarországi tapasztalatai

Hungarian Experience with OECD Flagship Programmes

Educatio
Authors:
Anna Imre
and
László Ostorics

Összefoglaló. Az OECD hatást gyakorol tagországai oktatásügyére, amit elsősorban puha eszközökkel ér el. Ezek között az eszközök között előkelő helyen áll az oktatási indikátorok gyűjtése és szolgáltatása, valamint az ezt kiegészítő és kiszolgáló folyamat: a nemzetközi méréseken keresztüli adatgyűjtés, elemzés és disszemináció. A felsorolt tevékenységek gazdája és eredője is az INES (Indicators for Education Systems) program: az OECD által jelenleg működtetett három nagy mérési vállalkozás, a 15 évesek teljesítményét mérő PISA (Programme for International Student Assessment), a tanítási-tanulási folyamat körülményeit vizsgáló TALIS (Teaching and Learning Internationaly Survey), valamint a felnőttek kompetenciamérése, a PIAAC (Programme for International Assessment of Adult Competencies) egyaránt ennek is köszönheti létrejöttét. A tanulmány bemutatja a TALIS és a PISA fejlődését, mint két példát az OECD-n belül megfigyelhető fejlődési modellekre.

Magyarország különböző gyakorisággal és lelkesedéssel vett részt ezekben a programokban. A PISA-ciklusokban való részvételünk 2000 óta állandó, a TALIS eddigi három alkalmából csak kettőben vettünk részt, a PIAAC-ot pedig eddig egyszer bonyolította le teljes egészében az OECD – természetesen magyar részvétellel. Így arra, hogy maradandó hatást gyakorolhasson a magyar oktatásügyre, eddig csak a PISA-nak volt valódi lehetősége. Ez a hatás pedig abban érhető tetten, hogy a mérésben való részvételünkkel párhuzamosan és részben az így létrejövő tudástranszfernek köszönhetően Magyarország kialakított egy olyan mérési rendszert, amely évente történő adatszolgáltatással segíti elő a tényeken alapuló döntéshozatalt a szülőitől az iskolain és a fenntartóin keresztül egészen az oktatáspolitikai szintig.

Summary. The OECD does have an impact on the education of its member countries, which it achieves primarily through soft means. Among these tools, the collection and publication of educational indicators and data collection, analysis and dissemination through international measurements are prominent. The INES (Indicators for Education Systems) program is responsible for and is also a source of these activities. The inception of all three large-scale assessments currently operated by the OECD: PISA (the Program for International Student Assessment), TALIS (Taching and Learning International Survey) and PIAAC (Program for International Assessment of Adult Competencies) can be attributed to this. The paper shows the emergence of both TALIS and PISA as examples of two different ways of assessment development within the OECD.

Hungary participated in these programs with different frequency and enthusiasm. Our participation in PISA cycles has been constant since 2000, on the other hand we have only participated in two of the three TALIS events, and PIAAC has so far been conducted entirely by the OECD only once - with Hungarian participation, of course. Thus, only PISA has had a real opportunity to have a lasting impact on the Hungarian education system. This effect can be seen in the fact that, in parallel with our participation in the assessment program and partly due to the ensuing knowledge transfer, Hungary has developed a national assessment system that promotes evidence-based decision-making from parents andschools through maintainers to the education policy level.

Open access

Labdarúgó akadémiások sporton kívüli tevékenységei

Non-Sporting Activities of Soccer Academies’ Players

Educatio
Authors:
József Bognár
,
Zoltán Kiss
,
Diána Déri
, and
István Csáki

Összefoglaló. Vizsgálatunk célja, hogy összehasonlítsa az edzők, a sportolók és a szülők nézeteit és tapasztalatait arra vonatkozóan, hogy az edzők mennyire foglalkoznak a fiatal játékosok sporttevékenységen kívüli életvitelével. A vizsgálatot egy magyar kiemelt labdarúgó akadémián végeztük el, a zárt végű kérdőívet edzők (n = 18), utánpótlás korú labdarúgók (n = 87) és szüleik (n = 80) töltötték ki. Az egészséges életmód, az edzők nevelői attitűdje és az iskolai oktatáshoz kapcsolódó terület tekintetében bizonyos hasonlóság mellett különbség is mutatkozott az alminták között, hasonlóan, a különböző korosztályt képviselő labdarúgók között is. Fontos az edzők azon ismerete és tevékenysége, mely a játékosok sportoláson kívüli életére vonatkozik, mivel ez fejlesztheti az együttműködést és kommunikációt a szülőkkel és a játékosokkal is, így jótékony hatású a közösségre és a teljesítményre is.

Summary. The aim of our study is to compare the views and experiences of coaches, athletes and parents about the extent to which coaches deal with young players’ non-sporting lifestyles. The study was carried out in a Hungarian elite soccer academy, closed-ended questions were answered by coaches (n = 18), young soccer players (n = 87) and their parents (n = 80). In addition to some similarities in terms of healthy living, educational attitudes of coaches, and the area related to school education, there were also differences between the subsamples, as well as between soccer players of different ages. The knowledge and activity of coaches regarding the non-sporting lives of players is important as it can improve collaboration and communication with parents and players as well, thus benefiting the community and performance as well.

Open access

Magyarországon tanuló kínai hallgatók társadalmi háttere és belépési nehézségei

Chinese Students in Hungary: Family Background and Entrance Difficulties

Educatio
Authors:
Henriett Primecz
and
Xueyan Li

Összefoglaló. Az ország nemzetköziesedő felsőoktatási rendszerében egyre több külföldi hallgató tanul hazánkban, közülük a kínai diákok alkotják a harmadik legnagyobb közösséget. Feltáró-kvalitatív kutatásunk azt vizsgálta, hogy milyen az itt tanuló kínai hallgatók családi háttere, mi motiválta őket, hogy Magyarországot választották felsőfokú tanulmányaikra, milyen első tapasztalataik vannak hazánkban. Az eredmények rámutattak arra, hogy a kínai hallgatók anyagi és társadalmi helyzete instabil. Magyarország legtöbbször kompromisszum eredményeként került kiválasztásra és a magyar kultúrába belépve gyakran elutasítást tapasztaltak.

Summary. The internationalization of Hungarian higher education resulted in the growing number of international students studying here, among whom Chinese students form the third-largest group. Our explorative-qualitative research investigated the students’ family background, their motivation to choose Hungary, their experiences encounter with Hungarian culture. The results have shown that Chinese students are from working-class or lower-middle-class families with financial constraints. The choice of Hungary was the result of a compromise in most cases. Chinese students faced numerous difficulties including language barriers and exclusion.

Open access

Mit tanulhatunk a globális oktatáspolitikai rendszerektől?

What Can We Learn from Development Agencies?

Educatio
Author:
Ágnes Fazekas
Open access
Open access

A siker kényszere – globalizált oktatásirányítás a 21. században

The Pressure of Success – Globalized Educational Governance in the 21st Century

Educatio
Author:
Borbála Lőrincz
Open access

A túlélő szervezet

OECD: A Case of Organisational Survival

Educatio
Author:
Tamás Kozma

Összefoglaló. A szervezetkutatások egyik régóta ismert megállapítása a „szervezeti túlélés”. Ez annyit jelent, hogy a szervezet képes fönnmaradni akkor is, ha a szükséglet, amelynek betöltésére létrejött, többé már nem létezik. Az OECD története jól illusztrálja a szervezeti túlélést. Elődszervezetének keletkezése (1947), eredeti funkciója, majd szervezeti válsága (1961) és új szükségletek felfedezése, illetve kialakítása modell értékű. Arra példa, hogy egy nemzetközi szervezet hogyan alakult át, hogyan tudott beilleszkedni a 20. század második felének rohamosan globalizálódó világába, és hogyan tette magát nélkülözhetetlenné. Kialakított egy narratívumot, amely az OECD énképén és filozófiáján alapszik, és amelyet sajátos nyelvezet hordoz. Mindenekelőtt pedig olyan új szükségleteket termelt ki, amelyeket saját maga képes kielégíteni. Mindez jól tanulmányozható abban, ahogyan az OECD a rendszerváltozás után Kelet-Közép-Európában megjelent.

Summary. The phenomenon ‘organisational survival’ is known in organisational research. It means that an organisation remains still active even if the need for it does not exist any more. The history of the OECD is an illustration of organisational survival. The emergence of its predecessor (OEEC, 1947), the original function of the 1947-organisation, its crisis (1961), and the hunt for new needs have model values. It is an example of how an international organisation has evolved, integrated into the rapidly globalising world of the end of the twentieth century and how it made itself indispensable. The OECD has developed a narrative based on its self-image and philosophy and carried by a specific ‚OECD-language’. Above all, OECD has produced new needs that only it could meet. The process can be studied in the appearance of the OECD as it moved to Central and Eastern Europe after the political turn of 1989/90.

Open access

Zenei nevelés Kovászna és Hargita megye magyar tannyelvű elemi osztályaiban

Music Education in Hungarian Primary Classes in Kovászna and Hargita Counties

Educatio
Author:
Izabella Bartalis

Összefoglaló. Napjainkban a társadalom a művészeti nevelést az iskolai rendszerben történő műveltség elsajátításával hozza párhuzamba. Ennek értelmében olyan zenei készségek és képességek fejlesztését szükséges megvalósítani az iskola keretei között, amely hatással van a személyiség komplex fejlődésére. Jelen tanulmány a Kovászna és Hargita megyei magyar tannyelvű osztályaiban történő zenei nevelés fontosságára és a zene- és mozgástantervek hatékonyságára reflektál tanítók körében végzett kvalitatív és kvantitatív kutatások alapján. Eredményeink szerint a 2013/14-es tanévben megjelenő zene- és mozgástanterv pozitívan függ össze az iskolai zenei neveléssel. A mozgás bevezetésével a pedagógusok erőteljesebb hangsúlyt fektettek a népi gyermekjátékok és a néptánc oktatására.

Summary. Nowadays society parallels Arts Education with the acquirement of learning within the framework of the curriculum, in other words in a school system. Consequently, it is necessary to develop those musical skills and abilities within the school that have a beneficial effect on the complex growth of the person. This present study reflects the importance of music education in Kovászna and Hargita counties in Hungarian classes and the effectiveness of music and movement curricula through qualitative and quantitative research made among teachers. Our results show that the new music and movement curriculum is associated with musical education in schools. Including movement into the lessons, teachers place even more emphasis on teaching popular games and folk dance.

Open access

Zöld készségek a felsőoktatásban

Green Skills in Higher Education

Educatio
Authors:
Orsolya Barna
and
Mária Szalmáné Csete

Összefoglaló. A klímaváltozás komplex problémaköre egyre jelentősebb társadalmi, gazdasági és környezeti kihívást jelent napjainkban. A zöld gazdaság koncepciója olyan összetett megoldási lehetőséget jelenthet, amely mindezen problémák megoldására irányuló erőfeszítéseket képes integrálni. A zöld gazdaságra való átállás megvalósításában kiemelt szerepet tölthet be az oktatás, hiszen a különféle átképzések és a zöld készségek fejlesztése is egyre inkább előtérbe kerül. Jelen tanulmány magyar és lengyel környezetmérnök alapszakok oktatói és hallgatói körében végzett kérdőíves felmérés segítségével vizsgálja a zöld készségek szerepét. A kutatás eredményei alapján látható, hogy a zöld készség fogalma lassan kezd elterjedni az egyetemi ökoszisztémákban.

Summary. The complex issue of climate change poses a significant social, economic and environmental challenge today. The concept of a green economy could offer a complex solution that can integrate all efforts to solve these problems. Education can play a key role in the transition to a green economy, as various retraining and the development of green skills are becoming more and more important. The present study examines green skills at Hungarian and Polish environmental engineering Bachelor programs. The results of the research show that the concept of green skill is slowly beginning to spread in the university ecosystems.

Open access

A 21. század egyeteme – a száz évre szánt téma sorsa 15 év elteltével

The University of the 21st Century – The Destiny of a Topic Intended for a Hundred Years, after 15 Years

Educatio
Author:
Ildikó Hrubos

Összefoglaló. A 2006-os tanulmány bemutatta azokat a fő folyamatokat, amelyek meghatározták a felsőoktatási rendszerek helyzetét az ezredfordulón. A tanulmány gondolati középpontjában a Bologna-reform állt. Jelen írás azokra a fejleményekre kívánja felhívni a figyelmet, amelyekre a század első éveiben nem számítottunk, illetve amelyek a vártnál gyorsabban következtek be, vagy más irányt vettek. A Bologna-reform tekintetében világossá vált, kezdettől fogva küzd a problémával, hogy két eltérő alapkoncepció vezette az alapítókat: a föderatív vagy konföderatív Európa képe. Az európai egyetem „feléledésének” víziója hamar találkozott a vártnál gyorsabban bekövetkező globalizáció ellenhatásával, új kihívásaival. 2006-ban még nem számított senki a digitalizáció gyors térnyerésére a gazdaság és a társadalom teljességében, és ezen belül a felsőoktatásban. Ma úgy tűnik, hogy a 21. század egyetemének (felsőoktatásának) missziói között dominánssá válik a társadalom közvetlen szolgálata, aminek teljesítése ismét gyökeresen át fogja alakítani a szektor aktorainak feladatait, pozícióját.

Summary. The study in 2006 introduced the main processes that defined the situation of higher education systems at the turn of the millennium. The central theme of the study was the Bologna-reform. The present work is intended to call attention to the developments that were not expected in the first years of this century, and those that occurred faster than expected or took a different direction. From the aspect of the Bologna-reform, it became clear that from the beginning it has been struggling with the problem that the founders were guided by two different primary concepts: the concept of a federal and confederal Europe. The vision of the “revival” of the European university was soon faced with the counteraction of globalization progressing faster than expected, and its new challenges. In 2006 nobody expected this rapid spread of digitization in the entirety of the economy and society, and within that in higher education. Today it appears that directly serving society is becoming a dominant mission of 21st century universities (higher education), fulfilling which will again fundamentally transform the tasks and positions of the actors in the sector.

Open access

Az egyenlőség és az elkülönülés oktatáspolitikájának két korszaka Magyarországon

Two Periods of Equality and Segregation Education Policy in Hungary

Educatio
Author:
Géza Sáska

Összefoglaló. A tanulmány ismerteti a társadalmi egyenlőség növelésének a harmincas évek közepétől a hatvanas évek elejéig tartó középosztály-ellenes oktatáspolitikai mozgalmait, a tekintélyelvű és totalitárius állam egységesítő intézkedéseit. A társadalmi béke teremtése jegyében a középosztálynak egyre nagyobb engedményeket téve fokozatosan növekedett a társadalmi rétegek között az iskolai végzettségben mért távolság a hatvanas évek elejétől. Előbb (oktatási) intézményeken belül, később az intézmények között legálisan jelent meg a társadalmi egyenlőtlenség. A nyolcvanas évek közepén, majd a rendszerváltás után az önigazgatás eszméje alapján átszervezett tanügy- és iskolairányítás következtében lényegében megszűnt a közoktatás rendszerében a szociális kiegyenlítés eszközrendszere, amely hiánya a középosztályba tartozó szülők és tanárok számára lehetővé tette az elit iskolák létrehozását. 2010 után az oktatáspolitika intézményesítette e spontán folyamatok teremtette helyzetet.

Summary. The study describes the anti-middle-class movements to increase social equality from the mid-1930s, and the unifying measures of the authoritarian and totalitarian state until the early 1960s in the education policy. For aiming at the social peace more and more concessions was made to the middle class. It caused gradually increased the distance between social strata in terms of educational attainment. Firstly the social inequality appeared within (educational) institutions, and later between institutions. In the mid-1980s, and more after the change of regime, the reorganization of school and school management based on the idea of self-government abolished the institutinal system of social equalization in the public education system, which made possible for the middle-class parents and teachers the creating of elit schools.

Open access

A cigányság képének változásai a harmincéves Educatió®-ban

Changes of the Roma Image in EDUCATIO®, 1991–2021

Educatio
Author:
Katalin Forray R.

Összefoglaló. A tanulmány a cigány, roma népesség oktatási helyzetét mutatja be a rendszerváltás óta eltelt időszakban. Áttekinti a kisebbségi törvény eredményeit és korrekcióját, a magyarországi cigányok által beszélt nyelvek, a romani és beás nyelvek bevonását a hivatalosan elismert nyelvek közé. Hangsúlyozza a Gandhi Gimnázium és a Pécsi Tudományegyetemen megvalósult Romológia Tanszék fontosságát. A cigány, roma népesség túlnyomó többsége ugyan ma is alacsony iskolázottságú, ám vannak olyan térségek, ahol jelentős eredmények születtek. Az iskolázottsági szint emelésére irányuló kormányzati, egyházi és civil erőfeszítések eredményei lassan megmutatkoznak.

Summary. The study reviews policies related to the education of the Roma population and their outcomes since the change of regime. It presents the Minority Law and its subsequent amendments to the schooling of Romani and Beas languages. He emphasizes the importance of Gandhi High School and the Department of Romology of the University of Pécs. It characterizes the low level of education of the Roma population by presenting case studies. Finally, it describes the possibilities of support by describing two helpful interventions. Most importantly, that the extreme backwardness of the Roma, previously considered general, has declined significantly.

Open access

Csákó Mihály és az EDUCATIO®

Csako Mihaly, and the review EDUCATIO®

Educatio
Author:
Péter Tibor Nagy
Open access

Felsőoktatásban oktatók digitális kompetenciáinak fejlesztési lehetőségei

Opportunities for Developing Faculty Members’ Digital Teaching Competence in Higher Education

Educatio
Authors:
Ida Dringó-Horváth
,
Judit T. Nagy
, and
Andrea Weber

Összefoglaló. A tanulmány fókuszában a digitális pedagógiai kompetencia fejlesztésének jelentősége áll. Ennek eredményeként egy olyan komplex intézményi oktatásfejlesztési elképzelésről ad számot, melynek elemei – előzetes igény- és kompetenciamérés, fejlesztési folyamat, illetve visszacsatolás, azaz a fejlesztés hatékonyságának mérése – egymásba fonódva, egymásra épülve képesek hatékonyan biztosítani a felsőoktatók szisztematikus, reflektált oktatásinformatikai fejlesztését. A tanulmány az egyes elemek részletes bemutatása és létjogosultságának indoklása mellett beszámol a rendszer pilot kipróbálásának első eredményeiről és a tapasztalatokra épülő fejlesztési tervekről is.

Summary. The article focuses on the significance of developing the competence of digital pedagogy. Following that, we will propose a complex plan for institutional educational development, the elements of which (preliminary needs and competence analysis, the development process itself, and feedback, i.e. measuring the efficacy of development) will be able to successfully guarantee, by building on each other in an intertwined fashion, the systematic and reflective ICT development of teachers in higher education. Apart from thoroughly introducing and giving a rationale for each element, the study will also highlight the results of the first pilot run and, by drawing conclusions from the pilot’s experiences, plans for improvement.

Open access

Gábor Kálmán írásai az EDUCATIÓ®-ban

The Writings of Kálmán Gábor in the Journal EDUCATIO®

Educatio
Authors:
Marianna Szemerszki
and
Csaba Jancsák
Open access

Harminc év mérlege.

Visszapillantás három évtized mérleg-számaira

Evaluating Government Policies.

A Review of Thirty Years
Educatio
Author:
Tamás Kozma

Összefoglaló. Ennek az írásnak a célja kettős. Egyrészt bevezetés kíván lenni a Harmincéves az Educatio további tanulmányaihoz; másrészt pedig visszapillantás az EDU 1992–2018 között szerkesztett Mérleg-számaira. Ezek a számok olvashatók mind papír alapon, mind pedig online formában. Ami nem olvasható, az a keletkezéstörténetük. A Mérleg-számok ötletéről, a szerkesztés körülményeiről, a szerkesztés körüli vitákról, valamint a megjelenés körüli izgalmakról szól ez a cikk. Fejezeteit az egyes Mérleg-számok alkotják, amelyek átfogják az EDU három évtizedes történetét. Célunk nem az volt, hogy megírjuk az Educatio® történetét. Hanem hogy felelevenítsük a szerkesztés hátterét, konfliktusait, levegőjét. Így ez az áttekintés mind az EDU30-hoz, mind a Mérleg-számok keletkezéséhez hozzájárul.

Summary. The purpose of this writing is twofold. On the one hand, it is an introduction to further studies of the present publication of Educatio®. On the other hand, it is a look back at the Journal’s issues focused on education policy evaluation compiled every four years between 1992 and 2018. These thematic issues can be read both on paper and online. What cannot be read is their history of origin. The present article is about the idea of education policy evaluation, the circumstances of organising, the debates on editing, and the excitements around their appearance. The writing covers three decades of the Journal, and is structured by the four-year periods of its outcoming. Our goal was not to write a complete history of Educatio®. Instead, to highlight the background, the conflicts, and the atmosphere of evaluating government policies. Thus, the writing contributes to both the present issue and the career path of Educatio®.

Open access

Harmincéves az EDUCATIO® – Absztraktok angolul

The 30th anniversary of the journal EDUCATIO® – Abstracts in English

Educatio
Open access

Hazai felsőoktatási és vállalati együttműködések az Ipar 4.0 szempontjából

Co-Operations of Hungarian Higher Education and Companies from the Viewpoint of Industry 4.0

Educatio
Authors:
Éva Kiss
and
György Varga

Összefoglaló. A tanulmány azt tárja fel, hogy az iparban zajló forradalmi változásokra hogyan reagáltak a hazai felsőoktatási intézmények a kormányzati intézkedések és a vállalati együttműködések tükrében. A szakirodalmi forrásokra és az oktatási intézményi adatokra, valamint egy vállalati esettanulmányra alapozva megállapítható, hogy az elmúlt években jelentős előrelépés történt a felsőoktatási szakemberképzésben, hogy igazodjon az Ipar 4.0 kihívásaihoz. Ezt részben az állami szakpolitikák és főleg a német vállalatokkal folytatott együttműködések elmélyülése tette lehetővé. Mindezek hosszabb távon a gazdasági és társadalmi következmények mellett a magyar ipar területi folyamataira is hatással lehetnek.

Summary. This paper investigates how Hungarian higher education institutions have responded to revolutionary changes in industry reflecting government measures and corporate partnerships. Based on the literature and educational institutional data, as well as a company case study, it can be concluded that in recent years significant progress has been made in the training of professionals in higher education in order to be adjusted to the challenges of Industry 4.0. This was made partly possible by the deepening of state policies and, in particular, cooperation with German companies. In the long term, all these can have an impact on the spatial processes of the Hungarian industry, in addition to economic and social consequences.

Open access

Hét lehetséges kutatás a társadalomtudomány működéséről

Seven Potential Researches about the Social Sciences

Educatio
Author:
Péter Tibor Nagy

Összefoglaló. A tanulmány a szerző Négy lehetséges kutatás a felsőoktatókról, című 2007-es írását továbbgondolva háromféle forrásra, s az ezek közötti három különböző fajta kapcsolatokra építő kutatási tervet vázol fel. Az egyik kutatás a pozíciók (bírálati, vezető, beosztotti pozíciók) elemzését végezné el. A másik kutatás a multipozicionalitás hatásait vizsgálja, megkülönböztetve a munkahelyen belüli nem tudományos, munkahelyen kívüli nem tudományos és munkahelyen kívüli tudományos pozíciókat. A harmadik kutatás a folyóiratok világát elemezné, ahogy a többi esetben is megkülönböztetve a folyóiratok irányítását, a folyóiratok publikációra használását, a manifeszt vitát, a lektori aktivitást és a tematikus számok szerkesztését. A „reflexiók” blokkban az idézetek és a kritikák fő funkciójáról a szerző tudományos térben történő pozícionálásáról folytatnánk kutatást. A társszerzőségre vonatkozó kutatás indítóhipotézise szerint három fő motivációja lehet ennek: közös munka, szövetségi viszony és mester-tanítvány viszony kifejezése. A civil szervezeteket, tudományos társaságokat a folyóiratokhoz hasonló módon az irányítók és egyszerű tagként használók kettősségében írjuk le, de itt szerepet kap a írásos világ ellenőrizhetőségétől különböző szóbeliség világa, mely egy külső körnek is utat nyit. A hatalmi erőkifejtés tudományos termeléshez közvetlenül nem kapcsolódó fajtái a pénzosztás, díjak osztása és az adatok birtoklása.

Summary. Continuing the author’s 2007 Educatio paper Four Possible Researches on Academic Staff, the study outlines a research plan based on three sources and three different types of relationships between them. The first research would analyzed the positions (exeminer, leader, employed positions). The second research examines the effects of multipositionality, distinguishing the non-scientific positions within academic workplace, non-scientific positions outside academic workplace, scientific positions outside academic workplace The third research would analyze the world of journals, as in the other cases, distinguishing between the management of journals, the use of journals for publication, the manifesto debate, the lectorship activity, and the editing of thematic issues. In the “reflections” block, we would conduct research on the main function of quotations and critiques on positioning the author in the scientific space. According to the initial hypothesis of co-authorship, there may be three main motivations for this: working together, expressing a covenant relationship, and expressing a master-student relationship. In the chapter of „civil societies” we describe scientific societies in the duality of managers and simple „users”, but – contrary to the world of journals – here the non controlled oralism of conferences plays a role, which also opens the way for an outside circle. Types of power effort not directly related to scientific production are the distribution of money, the sharing of medals, and the control over data.

Open access

Kinevezettekből vagy delegáltakból álljon a közoktatási tanács?

Should the Public Education Council Be of Appointments or Delegates?

Educatio
Author:
Iván Bajomi

Összefoglaló. Az Országos Közoktatási Tanács (OKT) kezdeteivel kapcsolatos új dokumentumokat bemutató tanulmányomban először azt jelzem, hogy a dualizmus korának kezdetekor felállított testület létrejöttében fontos szerepet játszottak jóval korábbi külhoni (elsősorban porosz és francia) minták. A mintául szolgáló testületek szerveződésmódja egyes időszakokban hibrid jelleget öltött, mivel a tagokat vagy legalábbis ezek egy részét a középkori titkos királyi tanácsoktól eltérően nem felülről választották ki, hanem szerephez jutott a delegálás elve is. Egy megyei iskolatanácstól és egyes tanáregyesületektől származó javaslatok szerepet játszhattak abban, hogy az OKT szerveződésmódja is hibrid jellegű volt a megalakulása utáni években, vagyis nemcsak felülről kiválasztott személyek, hanem delegált tagok is helyet kaphattak benne, ám utóbb az önkormányzatiság logikájával is rokonítható képviseleti elvet háttérbe szorították. Végül azt is érzékeltetem írásomban, hogy a hazai tanügyi tanácsok történetének számos későbbi fázisaiban is megfigyelhető volt a delegálás és a felülről való kinevezés elvének ütközése, illetve hibrid megoldások alkalmazása.

Summary. In my study based on new documents found in connection with the beginnings of the National Council for Public Education (OKT), I first point out that some earlier patterns (mainly Prussian and French) played an important role in the formation of the body set up in 1871, four years after the Austro-Hungarian compromise put an end to the 18-year-long military dictatorship and absolutist rule over Hungary. The way in which foreign bodies were organized took on a hybrid character in some periods, as the members, or at least some of them, were not selected from above, unlike the medieval secret royal councils, but the principle of delegation also played a role. Proposals from a county school council and some teachers’ associations may have played a role in the fact that the OKT was organized in a hybrid way in the years after its formation, i.e. not only persons selected from above, but also delegated members, but later principle has been pushed into the background. Finally, I also point out in my writing that in several later phases of the history of Hungarian education councils, the conflict between the principles of delegation and top-down appointment and the application of hybrid solutions was observed.

Open access