Browse Our Social Sciences Journals

In the broadest sense, social sciences encompass society, human behavior, and its influence on the world. Social sciences help understand how society works, ranging from the causes of unemployment, economic growth, what makes people happy, and so on. The information it provides is vital for governments and policymakers, non-governmental organizations, and local authorities.

Social Sciences and Law

You are looking at 131 - 140 of 2,143 items for

  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Abstract

In recent years, the integrated approach of STEM disciplines (Science, Technology, Engineering, and Mathematics) has been adopted in the Middle East to improve students' scientific capacities and their formative thinking. Nevertheless, this approach encounters complications in the application, including many due to gender differences. Middle Eastern women's life and education is affected by conservative constraints and social norms where gender stereotypes and culture impact shared views about specific domains. Research regarding gender has frequently emphasized gender imbalance in virtually all STEM study fields and professions. This study explores STEM education's conceptual framework in Jordan and Saudi Arabia. Likewise, it provides an overview of STEM teachers' practices and their gender perspectives in the classrooms. We investigate the implementations and gender differences in STEM education by scrutinizing relevant literature and studies in the selected countries. The conclusions indicate a shortage of teachers' knowledge in applying STEM education in classrooms and a need for more development programs that qualify teachers for STEM education applications. In addition, the results show that gender disparities are promoted by the education system and teachers who teach STEM subjects in schools because social norms and gender stereotypes influence them.

Open access

15 years of analyzing the Global Terrorism Database: An overview

A Global Terrorism Database elemzésének elmúlt 15 éve

Scientia et Securitas
Author:
Zsombor Hermann

Summary.

This article provides an overview of research on terrorism using the Global Terrorism Database (GTD). It is an open-source database containing over 200,000 terrorist events, both domestic and transnational. After identifying seven prominent journals of terrorism, data were gathered on 442 articles citing the GTD. All were published between 2008 and the beginning of 2023. An increasing trend was found in the number of articles over the examined period, supporting the growing popularity of the GTD. Popular databases containing control variables were identified in the second part of the analysis. Finally, the most common research topics were introduced through examples. These included spatiotemporal trends, case studies, suicide bombers, and lone-wolf terrorists.

Összefoglalás.

Jelen kutatás áttekintést nyújt a nyílt forrású, Global Terrorism Database (GTD) nevű adatbázis terrorizmus kutatásában történő felhasználásáról. Az adatbázist 2007-ben tették közzé, ingyenesen elérhető bárki számára. Összesen több, mint 200.000 nemzetközi és belföldi terrorcselekményről tartalmaz adatokat. Az elmúlt 15 évben világszinten az egyik legjelentősebb terrorizmussal kapcsolatos nyilvános adatbázissá vált. A kutatás során először azonosítottam a terület 7 vezető folyóiratát, majd ezekből kigyűjtöttem az összes olyan, 2008 és 2023 eleje között megjelent publikációt, melyek hivatkoznak a GTD-re (n = 442). A megjelenési dátumukat elemezve megállapítottam, hogy az évente megjelent, erre az adatbázisra hivatkozó publikációk száma növekvő tendenciát követ. Ez azonban nem volt egyenletes. 2016 előtt lassú növekedés volt megfigyelhető, 2017-re viszont egy hirtelen ugrással elkezdett meredeken emelkedni a cikkek száma.

A 442 publikáció közül 50 nem volt elérhető, az absztrakt alapján pedig nem volt egyértelműen megállapítható a felhasznált adatbázis, vizsgált változók, így ezek nem kerültek bele az elemzésbe. Szintén kivontam az elemzésből a recenziókat, bibliográfiákat, szerkesztői ajánlásokat, konferenciaelőadások összefoglalóit, illetve azokat a cikkeket, ahol a GTD csak a szerző által idézett tanulmányban szerepel. Hatvanhat esetben a szerző (1) illusztrációként használt fel adatot, (2) a GTD terrorcselekmény definícióját idézte, vagy (3) a nyilvánosan elérhető adatbázisok bemutatása során említette meg ezt.

Végezetül 207 olyan publikáció maradt, ahol a szerző a GTD-ből nyert adatokat elemzett. Ezek vizsgálata során először megállapításra került, hogy a megjelenésük a teljes mintával azonos módon mutat növekvő tendenciát. A legtöbb kutatásban több adatbázist használtak a szerzők a GTD mellett, ezek jellemzően szintén nyilvánosan elérhetők. Innen származnak általában a kontrollváltozók, melyek politikai, kulturális, demográfiai, földrajzi, biztonsági és szociökonómiai területeket fednek le. Néhányan azonban saját adatbázist építettek különböző forrásokból. Következő lépésként példákon keresztül bemutatásra kerültek gyakori vizsgált témakörök. Ezek közé tartoznak tér- és időbeli tendenciák, terrorista csoportok és azok környezetükkel és egymással való kapcsolatainak elemzései. Szintén megjelentek öngyilkos merénylők, magányos elkövetők, illetve az állam és terrorista csoportok kapcsolatának vizsgálatai. Összességében az elemzés során bizonyosságot nyert, hogy a GTD jelentős hatással van a terrorizmus kutatására.

Open access

Az erőszak kockázatértékelése – pszichológiai szempontok

Risk assessment of violence – Psychological aspects

Scientia et Securitas
Author:
István Csomós

Összefoglalás.

Jelen tanulmány célja áttekintést adni arról, hogy a pszichológiai szempontok milyen módon használhatók fel az erőszakos magatartás kockázatának felmérése során a terrorizmus elleni küzdelemben. Ezzel az elméleti vizsgálódással azt kívánom bemutatni, hogy a pszichológiának milyen szemlélete van az erőszakos cselekmények, a szélsőséges, radikális gondolkodásmód hátterének megismerésében. Számos felfogás létezik a terrorista magatartás okainak és személyiségjellemzőinek leírására, amelyek alapján megállapítható, hogy nem létezik az ún. terrorista személyiség. Nincsenek olyan tulajdonságok, amelyek alapján egyértelműen meg lehet állapítani a különbséget a terroristák és az átlagnépesség között, nem létezik egyetlen közös terrorista profil. Az erőszakos magatartás kockázati tényező megismeréséhez az előzetes felmérésnek éppen ezért kiemelt jelentősége van a terrorcselekmények megelőzése szempontjából.

Summary.

The aim of this paper is to provide an overview of the ways in which psychological aspects can be used to assess the risk of violent behaviour in the fight against terrorism. Through this theoretical exploration, I aim to show how psychology can be used to understand the background of violent acts against the background of extremist, radical mindsets. There are several conceptions of the causes and personality traits of terrorist behaviour, which suggest that there is no such thing as a terrorist personality. There are no characteristics that can be used to clearly distinguish between terrorists and the general population, there is no single common terrorist profile. Understanding the risk factors for violent behaviour in advance is therefore of particular importance for the prevention of terrorist acts.

The different theoretical approaches to specific cases, at the individual level, do not always provide an explanation. However, without knowledge of the research on the subject it is more difficult to understand the motives that lead people to act cruelly towards others. There are many theories about the psychology of terrorism, but relatively few controlled ones, empirical studies. Terrorism was previously considered a pathological manifestation of psychological and behavioural deviance. Based on psychoanalytic concepts, the psychopathology of terrorism was thought to be rooted in unconscious motives from childhood. However, the psychological analysis is relevant to risk assessment because the terrorist can be very diverse in temperament, ideologies, thinking characteristics and cognitive abilities. Psychological aspects are an important part of the various risk analysis methods. In developing the use of specific methods, I believe it is important to ensure that they are effective in helping to prevent terrorist acts in practice. The ideas expressed in this study perhaps demonstrate that it is a very versatile method.

It is essential that, with the spread of the Internet and globalisation, more and more potential terrorists and radicalisers are coming to the attention of the intelligence and counter-intelligence services. Psychological aspects will continue to play an essential role in the development of risk analysis methods, given that the commission of a terrorist act is always the result of extreme human violence.

Open access

Az extrémizmus indikátorai

Indicators of extremism

Scientia et Securitas
Author:
Noémi Emőke Baráth

Összefoglalás.

A cikk arra keresi a választ, hogy a terrorizmus és az extrémizmus kapcsán milyen indikátorokat tudunk azonosítani, és ezek mögött milyen okok és magyarázatok találhatók.

Áttekintjük a terrortámadások alakulását az utóbbi években, valamint azt, hogy az extrémizmusnak milyen társadalmi és egyéni aspektusai vannak. A tanulmányban elméleti forrásmunkák szintetizálása, valamint egy hazai és nemzetközi adatbázis leíró jellegű elemzése olvasható. Napjainkban a társadalmi és gazdasági válságok a biztonság és identitás újradefiniálására késztetnek, és ezek az egyének sajátos választását is befolyásolják: a meggyengült közösségek és értékek radikalizálódáshoz, extrémizmushoz és terrorizmushoz vezethetnek. Fontos, hogy a tárgyalt témakörben minél szélesebb körűen, multidiszciplináris szemlélettel és innovatívan álljunk a felderítéshez, elhárításhoz és tudományos kutatáshoz, annak érdekében, hogy csökkentsük a társadalmat veszélyeztető egyének és csoportok tevékenységét.

Summary.

The article examines what indicators we can identify in relation to terrorism and extremism and what reasons and explanations are behind them.

We review the development of terrorist attacks in recent years, as well as the social and individual aspects of extremism. The study includes a synthesis of theoretical source works and a descriptive analysis of a domestic and international database. Today’s social and economic crises, security and identity lead to redefining and this affects the specific response of individuals and weakened communities and values can lead to radicalization, extremism and terrorism. It is important to take a multidisciplinary and innovative approach to detection, prevention and research in the discussed topic, in order to reduce the activities of individuals and groups that threaten society.

According to the Hungarian model, since 2012–2013 the DEREX index, which is a percentage measure, shows the proportion of respondents who may be susceptible to extreme right-wing ideas and the political actions that can be derived from them, based on the pattern of their attitudes and values in a given society. From this point of view, based on the survey, this “threat” of extremism does not threaten Hungarian society. The definition of terrorism is still not unanimous acceptance, so the term extremism is increasingly being used (Berger 2018), which means extremism that can manifest itself in violence. All of this can be important because it is a complex phenomenon that is not limited to racial, religious, political categories and views, but leaves a mark on society and can cause damage.

Extremism is a phenomenon close to radicalism, which can be linked to terrorism in many cases, and this deserves attention in all countries of the world, whether directly or indirectly affected in terms of the risk of terrorism in the given society. If we want to take action against them, the goal can be to divide the political and military leaders, as well as to capture the leaders. It is worth lowering the profile of terrorists in the media, making the goals more expensive, and presenting the act in a different narrative instead of the role of a martyr. Amnesty programs may appear if this fits into society’s values. Furthermore, there are great opportunities in education through the implementation of integration and assimilation programs.

Open access

A dzsihádista merényletekben 2015 óta bekövetkezett változások Nyugat- és Észak-Európában

Changes in jihadist terrorism in Western and Northern Europe since 2015

Scientia et Securitas
Author:
Zoltán Szabó

Összefoglalás.

A tanulmány bemutatja, hogyan és miként változtak meg a nyugat- és észak-európai dzsihádista terrortámadások végrehajtási módjai az elmúlt években, és esettanulmányokon keresztül igyekszik rávilágítani az elkövetők általános jellemzőire.

Summary.

This paper aims to show how terrorist attacks in Western and Northern Europe have changed in recent years, especially in comparison to the attacks in Paris in November 2015 and Brussels in March 2016. Case studies of successful attacks in 2021 and 2022 highlight the general characteristics of the perpetrators. Several conclusions can be drawn through brief profiles of Ndiaga Dieye, Abdellah Gmara, Jamel Gorchene, Ali Harbi Ali, Abdalrahman A., Emad al-Swealmeen, Franck Elong Abé, Zaniar Matapour and Yassine Mahi.

On one hand, it can be established that these persons have either entered the territory of the European Union as irregular immigrants or have committed terrorist acts as second-generation nationals of their countries. It can also be said that in recent years only lone perpetrators have been able to carry out successful attacks, i.e. the above-mentioned persons have planned and carried out their acts entirely on their own, with at most only tangential links to an Islamist terrorist organisation.

The common feature of the perpetrators is that they are all young men, with an average age of 33. They all had some form of mental disorder. Most of them have chosen to use a stabbing weapon, but it can be seen that they may be seeking to acquire firearms or to make explosives at home. They generally attacked “soft” targets, i.e. civilians, as they were expected to put up much less resistance than “hard” targets, i.e. police or soldiers. Nevertheless, it can be observed that many of the terrorists presented also attacked police officers, which may illustrate, among other things, a dislike of the authorities or a desire to see such an act receive more press coverage.

At one point in their lives, the individuals profiled in this study were clearly radicalised, i.e. they adopted and embraced opinions and views that ultimately led them to commit an act of terrorism. While no clear pattern of radicalisation can be drawn from the case studies, it is possible to identify a significant role for both online and offline spaces. Some may have decided to turn to extremist Islamism solely on the basis of online sources, but others may have first encountered radical ideas in prison.

The role of time is also an important factor. The speed with which someone becomes radicalised and the time it takes for them to commit a terrorist act (if at all) is individual-specific.

Finally, it is important to note that the process of radicalisation can be triggered or even accelerated by a perceived or real grievance against Muslims.

Open access

Előszó

Foreword

Scientia et Securitas
Author:
József Haller
Open access

Erőszakos radikalizmus kockázatbecslése – elméleti háttér és kutatási eredmények

Risk matrix for violent extermism – theoretical background and research findings

Scientia et Securitas
Author:
József Haller

Összefoglalás.

A tanulmány a terrorveszély felismerésének és kezelésének elméleti és technikai összefoglalását nyújtja. Kiemelten foglalkozik a kockázatbecslés technikájával, és bemutat egy új, mesterséges intelligencián alapuló eljárást, amelynek segítségével 90%-os sikereséllyel lehet azonosítani azokat, akik terrortámadásokat hajthatnak végre. E mellett, az eljárás által szolgáltatott adatok felhasználásával sikerült leírni a radikálisok két típusát, amelyeket megközelítőleg az „alárendelt/erőszakos” és a „vezető/nem-erőszakos” szavakkal jellemezhetnénk. A két csoport között jelentős különbségek voltak a családi háttér, iskolázottság, radikalizálódási folyamat, állampolgársági múlt, bűnözői előélet, és szerepvállalási jellegzetességek tekintetében.

Summary.

Although Hungary is in a privileged position regarding the threat of terrorism, the history of other countries suggests that similar good positions can be temporary. The threat of terrorism can be investigated by several scientific approaches. After reviewing these, we analyze the theoretical and technical background of risk assessment, and present the results of our recently concluded research. In this we examined the US database PIRUS, which contained 112 types of personal data of 2,148 radicals. About half of them did carry out terrorist attacks the other half did not. Based on the individual characteristics of the radicals, the XGBoost machine learning algorithm correctly identified the perpetrators of the terrorist attacks with a probability of 87%. By using the data provided by the software, it was also possible to describe two types of radicals, which could be roughly characterized by the words “subordinate/violent” and “leader/non-violent”. The former usually had a criminal but not a radical background. They converted late in life (if their radicalization was of a religious nature) and adopted radical ideas as adults (if their radicalization was nonreligious in nature). They played a subordinate role in terrorist groups, required training and were largely influenced by social media. They also belonged to low social classes and had many personal problems. In contrast, non-violent extremists were characterized by a family tradition of radicalism, mostly had no criminal past, belonged to higher social strata, and played leading roles in terrorist organizations. Instead of committing attacks, they engaged in illegal activity by supporting terrorist organizations. The two main types probably consist of subtypes. Compared to violent extremists who were radicalized in prison, for example, those who were not radicalized in prison were mostly foreigners, were often unemployed despite their higher education, and compared to those radicalized in prison, they committed lesser crimes before radicalization. Similar subgroups occurred in both main groups, but their detailed characterization requires further research. Our findings suggest that artificial intelligence can become a good tool for the risk assessment of radicals concerning their proneness to perform terrorist attacks. Moreover, the risk assessment tool employed here may be useful in typifying radicals, and studying their radicalization routes.

Open access

The general model of counter-terrorism

A terrorelhárítás elméleti modellje

Scientia et Securitas
Author:
József Beke

Summary.

One of the very important conditions for the normal functioning of a state is its ability to defend itself against various external or internal threats, attacks, and dangers. Such security challenges may be e.g. natural disasters, health emergencies, external attacks (military, political, economic), economic collapse, civil strife, organised crime, terrorism, etc. A well-functioning state has the appropriate administrative, health, law enforcement, military, etc. organisations, and structures to deal with and respond to these types of challenges and threats.

There are several studies in the literature (both Hungarian and foreign) on the theoretical model of intelligence services. Without exception, these theories take the approach of constructing a theoretical model through the various activities of secret services. In this paper, I attempt to construct, albeit sketchily, a kind of general, logical-functional counter-terrorism model to illustrate the complex activities of counter-terrorism intelligence and law enforcement organisations.

Összefoglalás.

Az államok normális működésének egyik nagyon fontos feltétele, hogy az állam önmagát képes legyen megvédeni különböző külső vagy belső fenyegetésektől, támadásoktól és veszélyektől. Ilyen biztonsági kihívások lehetnek pl. természeti katasztrófák, egészségügyi veszélyhelyzet, külső támadás (katonai, politikai, gazdasági), gazdasági összeomlás, belviszály/polgárháború, szervezett bűnözés, terrorizmus stb. Egy jól működő állam esetében megvannak a megfelelő államigazgatási, egészségügyi, rendészeti, katonai stb. szervezetek és strukturák az ilyen típusú kihívások és veszélyhelyzetek kezelésére, megszüntetésére. Jelen tanulmány szempontjából alapvetően a terrorizmus releváns biztonsági kihívás, ennek megfelelően az erre adott állami választ, a terrorelhárítás egy lehetséges elméleti modelljét állítom fel és mutatom be vázlatosan, annak titkosszolgálati és rendőrségi szempontjai szerint.

A nemzetbiztonsági szolgálatok működésének alapját a történelmük során mindig speciális feladatrendszerük, az állam területi integritásának biztosítása, függetlenségének és állampolgárai jogainak és biztonságának a védelme határozta meg (Boda–Regényi 2019). Ezeknek a feladatoknak az ellátásához a szolgálatok törvényi felhatalmazással különleges eszközöket és módszereket használhatnak és használnak. A titkosszolgálatok működési területük alapján két csoportra, polgári és katonai szolgálatokra oszthatók, míg a klasszikus szakmai tevékenységi körük alapján hírszerző és elhárító feladatokat láthatnak el (Dávid 2018: 15). Már ez alapján is világosan látszik, hogy a szolgálatok szerepe és feladatköre mennyire szerteágazó és sokszínű lehet. A terrorizmus elleni küzdelem pedig ennek a feladatnak csak egy, bár kétségkívül nagyon fontos része. A szakirodalomban (magyar és külföldi egyaránt) több tanulmány is foglalkozik a titkosszolgálatok elméleti modelljével. Ezek az elméletek kivétel nélkül azt a megközelítést használják, hogy a titkosszolgálatok egyes tevékenységi körein keresztül állítják fel az elméleti modellt. Jelen tanulmányban arra vállalkozom, hogy – ha vázlatosan is – de megalkossak egyfajta általános, logikai-funkcionális terrorelhárítási modellt, a terrorelhárítást végző elhárító és rendészeti szervezetek összetett tevékenységének bemutatására.

Open access

Külföldi és visszatérő külföldi terrorista harcosok versenye a társadalmi jelzőrendszerekkel

Foreign fighters and returning foreign terrorist fighters vs. social awareness systems

Scientia et Securitas
Author:
Dániel Rémai

Összefoglalás.

Arra a kérdésre keressük a választ, hogy milyen hatása van a leendő külföldi terrorista harcosoknak és a visszatérőknek a társadalmi jelzőrendszerekre. A két területet a radikalizáció fogalma mentén kapcsoljuk össze. Bemutatjuk a társadalmi jelzőrendszerek tervezésének, kiépítésének és működtetésének gyakorlatát. Ezt követően megpróbálunk a releváns és aktuális szakirodalmi keret áttekintésével összefoglaló képet alkotni a visszatérő külföldi terrorista harcosokról, felfedve a jelenség mögött megbúvó kihívásokat és veszélyeket. A nemzetközi ajánlások áttekintésével választ keresünk a repatriáció és reintegráció legjobb gyakorlataira, amelyek alapján egyértelművé válik, hogy a jelzőrendszereknek jelentős szerepük lehet a vizsgált kihívás kezelésében. Azonban a hagyományos jelzőrendszerek helyett komplex társadalmi jelző-, deradikalizációs és reintegrációs rendszerekre van szükségünk.

Summary.

Radicalization awareness of social systems and returning foreign fighters have been key elements of security discourse on international and national level for the past two decades. Complexity of these topics offer many opportunities and challenges. This study attempts to combine this two aspects and examine their relationship. As the difficulty of definition-making poses a fundamental problem, we attempt to define radicalization, social awareness systems, foreign fighters and the latest related concepts.

The main question is: what effect do foreign terrorist fighters and returnees have on social awareness systems? Radicalization connects both. The study highlights the main stages of radicalization process searching for a pattern that could be useful in understanding radicalization and planning, building and operating social awareness systems. The basic task of social awareness systems is to detect violent extremism and intervene to stop the process. At the same time, they are suitable for the prevention and detection of recruitment, but for this they must cooperate closely with the national intelligence services and intervention units of the social services. As a closing thought, the study provides a summary of returning foreign terrorist fighters, and a review of international recommendations regarding best practice for reintegration and repatriation. Social awareness systems are never perfect, but they are able to provide an adequate response to challenges at many points, as well as they are suitable for dealing with the problem of returnees.

To prevent a wave of foreign fighters in the future the social awareness systems must be strengthened. The accuracy of finding vulnerable groups must be improved and the tools to protect them must be developed. In order to effectively deal with security challenges posed by returning foreign terrorist fighters, applying a multi-agency model could be the answer. Overall social awareness systems can play a significant role in dealing with the complex problem of returning foreign terrorist fighters. However, instead of traditional social awareness systems, we need complex social awareness, de-radicalization and reintegration systems.

Open access

Profilalkotás a terrorelhárításban – profilozzuk-e a magányos elkövetőket?

Profiling in counter-terrorism – should we profile lone actor terrorists?

Scientia et Securitas
Author:
Klaudia Lohner

Összefoglalás.

Jelen tanulmány célja a magányos elkövetők megismerése mellett annak körüljárása, hogy mely módszerek lehetnek hasznosíthatók az ellenük folyó harcban, illetve milyen problémákkal szembesülhetnek a témát kutató szakemberek. A szakirodalom áttekintésével képet kaphatunk általános profiljukról. Tekintettel azonban arra, hogy a magányos elkövetők kevés olyan tulajdonsággal rendelkeznek, amelyek megkülönböztetik őket másoktól, elmondhatjuk, hogy megbízhatóan nem profilozhatók. Továbbá a profilalkotás módszere csak bizonyos esetekben segítheti az ellenük folyó küzdelmet, hiszen a módszer célja egy már megtörtént bűncselekmény elemzése. A terrorcselekmények esetében pedig a hangsúly azok megelőzésén van, melyben elsősorban a kockázatelemzési és társadalmi jelzőrendszerek nyújthatnak segítséget.

Summary.

The aim of this study is to understand the lone actor terrorist and to discuss which methods can be used to combat this specific type of terrorist. We will review the main research findings on lone actors to understand their general profile. Lone perpetrators are generally male and under 50 years of age. A review of the literature suggests that there are some characteristics which lone actors have in common, which relate to their behaviour prior to the terrorist offence. Furthermore, there is a higher prevalence of mental disorders among lone offenders compared to both the general population and organised terrorist offenders. However, this cannot be considered as a causal factor. Given the fact that lone offenders have few characteristics that distinguish them measurably from other types of terrorist offenders, or even from society, it can be said that they cannot be reliably profiled. The small amount of information and data sets available to researchers (the closed treatment of case details) also makes analysis and scientific investigation difficult. Furthermore, the profiling method can only help in certain cases, since the aim of profiling is to analyse an already existing, unknown offender. In the case of terrorist offences, the focus is on prevention and deterrence, where risk analysis and social alarm systems can be of particular help. We briefly present the TRAP-18 risk analysis tool, which has proven useful in assessing the risk of lone offences.

The emergence of online space provides a new platform for radical organisations, and thus for counter-terrorism services, to detect extremist groups and individuals in virtual platforms. Open source information can also help risk analysis, and if used professionally, can provide very specific information about a targeted individual. Due to the limitations of this paper, the radicalisation processes of lone offenders, as a very important part of the subject, will not be discussed, and this article will focus on the differences between the methods and their practical aspects. Overall, the benefits of profiling lone offenders are not essentially practical work, but rather in supporting the development of risk analysis methods and as part of the cognition process.

Open access