Browse Our Social Sciences Journals
In the broadest sense, social sciences encompass society, human behavior, and its influence on the world. Social sciences help understand how society works, ranging from the causes of unemployment, economic growth, what makes people happy, and so on. The information it provides is vital for governments and policymakers, non-governmental organizations, and local authorities.
Social Sciences and Law
Nagynyomású hidrogénatmoszférás kemence gyártása szénacélok elridegedésének vizsgálatához
Investigation of the embrittlement of carbon steels in a high-pressure hydrogen atmosphere
Összefoglalás.
A hidrogén tárolása iránti igény egyre növekszik, melynek oka az, hogy a hidrogén mint alternatív energiahordozó jelentős szerepet játszik a szén-dioxidkibocsátás-csökkentési törekvésekben. Azonban, az elridegedési folyamatok körében a hidrogén által előidézett károsodások jelentik a legkomolyabb problémát az acélokra nézve. Kutatómunkánk során egy nagynyomású hidrogénatmoszférás hőkezelésre alkalmas autoklávot terveztünk, majd gyártottunk. Az autoklávban P355 NH minőségű alapanyagból kimunkált szabványos Charpy-féle ütőpróbatesteket hőkezeltünk 150 °C-on, 40 bar túlnyomáson, 200 órán keresztül, tiszta hidrogén atmoszférában. A vizsgálatok eredményei alapján megállapítottuk, hogy a jelentős mértékű elridegedés a hidrogénezési folyamat után sem történt.
Summary.
The demand for hydrogen storage is growing. The primary reason for this is that hydrogen as an alternative energy carrier is playing a significant role in carbon reduction efforts as a fuel for road and maritime transport. In addition, hydrogen can be seen as a long-term flexible energy storage option. Hydrogen as an energy carrier is expected to play a significant role in residential and industrial use in the future. A first step in this development is the mixing of hydrogen with natural gas in small quantities. Increasing the share of hydrogen would not only reduce CO2 emissions, but would also facilitate the development of different hydrogen production methods and thus reduce production costs. The upper safety limit for hydrogen blending with natural gas is set by the national specification of the natural gas supply, possible material quality restrictions and the tolerance of the most sensitive equipment in the network. For this reason, the maximum allowable hydrogen content in natural gas is generally limited to 2,5%.
However, among the embrittlement processes, hydrogen-induced damage is the most serious problem for both non-alloy and low-alloy steels. Atomic hydrogen diffuses in steel at high rates. The diffusion rate is orders of magnitude higher than that of other elements; this is due to the small atomic diameter of hydrogen.
To investigate the degradation of different carbon steels in a high-pressure hydrogen atmosphere, a hydrogenation furnace was designed and fabricated at the Department of Materials Science and Engineering at BME. The hydrogenation furnace is the main part of a complex mechanical engineering system, for the operation of which the mechanical, heating, electrical supply, control and gas handling components are indispensable. The entire design process of the furnace was led by József Blücher, Professor Emeritus at BME, with the help of the engineers and technicians working on the project. Standard Charpy impact test specimens were machined from P355 NH grade material to test the embrittlement of carbon steels. The hydrogenation temperature was 150 °C, the internal overpressure in the chamber was 40 bar, the hydrogenation time was 200 hours and the atmosphere was hydrogen gas of purity 5.0. The impact test was carried out at -20, 0 and +20 °C.
Based on the results of the tests, it can be concluded that there was no significant degree of degradation both before hydrogenation and after prolonged exposure to hydrogen. It can be concluded that the tube material used as a sample is suitable for operation in a hydrogen medium. Based on the analysis of the burst areas and impact values of the impact test specimens, it was concluded that hydrogen did not cause any observable damage to the test material.
Prospects for reform and community-based operations in Hungarian law enforcement
A reform és a közösség alapú rendészet kilátásai a mai magyar rendőrségen
Summary.
This paper summarises the main theses of the author’s doctoral research, awareded with an excellent rating, and funded by the National Research, Development and Innovation Fund and supported by the Ministry of Innovation and Technology’s Cooperative Doctoral Programme Doctoral Fellowship. The aim of the research is to take a position on whether organisational reform is necessary for a modern, socially integrated police force in Hungary that respects human rights. To reach his conclusion, the author reviewed the changes in the perception of security and the role of the police in society from the creation of modern states to the present day, and studied five foreign police reforms. He examined the process of social integration in the Hungarian police from the change of regime to the present day, analysing in detail the attempts at organisational reform and the reasons for their failure, as well as the situation of plural policing. In his empirical research, he carried out a questionnaire survey with the participation of 310 police officers serving in the public places in a police headquarters in a county, and interviewed 19 senior police officers, and compared these findings with those of a survey of the general public on a similar topic.
According to his conclusions, the lack of reforming the rule of law in the period of regime change in the spirit of depoliticisation, decentralisation and demilitarisation can be considered reasonable in view of the social, political and law enforcement conditions of the period. Since the regime change, the Hungarian police has been experiencing changes in the direction of cooperation with the communities of society. Structural reform is not necessarily the way forward for the renewal of Hungarian policing. The changing, globalising world situation, which is burdened by serious crises, points to new directions for the development of the police. A state policing model that reinforces centralisation does not preclude the emergence of a community approach that is capable of cooperating with society. Changes in the direction of the three ‘de-’ can be facilitated by a paradigm shift that recognises and accepts the extension of policing.
Összefoglalás.
E tanulmány a szerző doktori kutatásának főbb téziseit foglalja össze. A kutatás célja állást foglalni abban, hogy szükséges-e szervezeti reform ahhoz, hogy modern, az emberi jogokat tiszteletben tartó, társadalomba integrált rendőrség működjön Magyarországon.
Állásfoglalásához a szerző áttekintette a biztonságszemlélet és a rendőrség társadalmi szerepének változásait a modern államok létrejöttétől napjainkig, tanulmányozott öt külföldi rendészeti reformot. Megvizsgálta a magyar rendőrségben a rendszerváltástól napjainkig végbemenő társadalmi integrációs folyamatot, részletesen elemezve szervezeti reformokra tett kísérleteket és ezek elmaradásának okait, valamint a plurális rendészet helyzetét. Empirikus kutatásaiban a rendőrök bűnözésértelmezését, együttműködési készségét és problémakezelését vizsgálva kérdőíves vizsgálatot végzett egy vármegyei rendőr-főkapitányság 310 közterületen szolgáló rendőrével, interjút készített 19 vezető beosztású rendőrtiszttel, e vizsgálatokat pedig összevetette egy, a lakosság körében hasonló témában végzett kutatás eredményeivel.
Megállapításai szerint a rendszerváltás időszakában a depolitizálás, decentralizálás, demilitarizálás jegyében megvalósítandó jogállami reform elmaradása az időszak társadalmi, politikai, rendészeti viszonyainak ismeretében okszerűnek tekinthető. A magyar rendőrségben a rendszerváltás óta tapasztalhatók a társadalom közösségeivel való kooperáció irányába mutató változások. A magyar rendészet megújításának nem szükségképpeni útja a strukturális reform. Az átalakuló, globalizálódó és súlyos válságtünetekkel terhelt világhelyzet a rendőrségek fejlesztésének új irányait mutatja. A centralizációt erősítő államrendőrségi modell nem zárja ki a társadalommal együttműködni képes közösségi gondolat térnyerését. A három „de-” irányába mutató változások a rendészet kiterjesztését elismerő és elfogadó paradigmaváltással elősegíthetők.
Az innováció és az etika egyensúlya: a mesterséges intelligencia oktatásra gyakorolt hatásának jogi szempontjai
Balancing Innovation and Ethics: Legal Aspects of The Impact of Artificial Intelligence on Education
A mesterséges intelligencia használata egyre elterjedtebb a hétköznapok során is. Néhány kutatás már született arról, hogyan lehet használni a ChatGPT-t az oktatásban. Ebben a cikkben a magyar matematikaoktatásban való használatára kocentráltam. Annak is az egyik legidőigényesebb részét, azaz az órák előkészítését vizsgáltam. Tud-e hatékony segítség lenni feladatok készítésében? Képes-e erre magyar nyelven? Hogyan érdemes a kérdéseket megfogalmazni? Vizsgálataim eredménye az lett, hogy a ChatGPT ugyan hibázik, de ennek ellenére is hasznos eszköz. Le tudja rövidíteni azt az időt, amit a feladatok keresésére, gépelésére kellene szánni. Nem árt azonban figyelmesen megnézni a válaszait, s kijavítani az előforduló hibákat.
A tanulmány célja, hogy felmérje az MI-alapú szöveggenerátorok, a GPT 3.5 és GPT-4 (GPT: Generative Pre-trained Transformer) és az újabb fejlesztésű intelligens keresők (Bing, Bard) tanulásszervező potenciálját. Különböző típusú kérdésfeltevések (promptok) segítségével bemutat néhány lehetséges tanulási utat. Felméri az MI által támogatott eszközök előnyeit és hátrányait, megmutatja a különbséget az iskolai közegben való használat és az élethosszig tartó tanulás kontextusában történő használat között. A tanulmány rámutat a kérdések pontos feltevésének kiemelkedő szerepére és vázlatosan bemutatja a technológia legújabb fejleményeit.
Mesterséges intelligencia az oktatásban: kihívás vagy lehetőség?
Artificial Intelligence in Education: Challenge or Possibility?
A mesterséges intelligencia felhasználása az e-learning-alapú oktatási programfejlesztésekben
The Use of Artificial Intelligence in E-Learning-Based Instructional Design
A tanulmány egy összefoglaló elemzés a mesterségesintelligencia-alapú szoftverek és algoritmusok oktatási programfejlesztésben történő felhasználhatóságáról. Az e-learning-alapú oktatási programok fejlesztését a széles körben ismert ADDIE modell egyes fázisai alapján vázolom fel, és áttekintem a fejlesztési lépéseken belül az MI-alapú megoldások alkalmazhatóságát. Az elemzés nemcsak a felhasználók által megtapasztalható tanulási környezetre, hanem az oktatási programfejlesztés minden lépésére vonatkozik. A tanulmány egyensúlyra törekszik a jelenleg már működő piaci szolgáltatások és az elméleti következtetések alapján várhatóan nemsokára elérhető lehetőségek ismertetése között.
A mesterséges intelligencia hatása a mérés-értékelésre
The Impact of Artificial Intelligence on Assessment
Minden új technológia megjelenése lehetőséget ad arra, hogy átgondoljuk az oktatás céljait, hatékonyságát. A mesterséges intelligencia mérés-értékelésben való alkalmazása nemcsak új lehetőségeket kínál, hanem komoly kihívások elé is állítja az oktatás szereplőit. A mesterségesintelligencia-alapú értékelési technikákban, melyek lehetővé teszik nagy adathalmazok gyors elemzését és a személyre szabott visszacsatolás megvalósítását, benne van az a lehetőség, hogy a hagyományos értékelési módszerek átalakításával jelentős mértékben fokozzák a tanulási folyamat hatékonyságát és emeljék a tanítás minőségét. Autentikus, megbízható és valid adatok nélkül azonban az adatokon, bizonyítékokon alapuló fejlesztés kudarcra van ítélve. A mesterséges intelligencia mérés-értékelésben történő alkalmazása nem csupán technológiai vagy infrastrukturális, sokkal inkább pedagógiai és módszertani kihívás.
A mesterséges intelligencia hatásai: remények, félelmek, forgatókönyvek és megoldások
The Impact of Artificial Intelligence: Hopes, Fears, Scenarios and Solutions
A tanulmány bemutatja a mesterséges intelligencia alkalmazásának hatását az oktatásban és a pedagógusképzésben. A munka forgatókönyveket vázol fel, ezek számos reményt, lehetőséget, kihívást és megoldást mutatnak, amelyek az ember-gép együttműködésre összpontosítanak. A tanulmány célja a mesterséges intelligencia hatásának bemutatása a pedagógusképzésben, és a hatékony ember-gép együttműködés lehetőségeinek, kihívásainak feltárása. A tanulmány írása során a szerző a Google Bardot és a ChatPDF kutatási asszisztenseket is használta, valamint keresőkérdéseit fejlesztette és pontosította. Az eredmények alapján, amint az várható volt, a mesterséges intelligencia alkalmazása az oktatásban és a pedagógusképzésben számos lehetőséget kínál, de kihívást is felvet. Ezek számbavétele után a szerző az ember-gép együttműködésre épülő oktatási módszerek és pedagógusképzési programok kidolgozását javasolja.
A mesterséges intelligencia lehetőségei és kihívásai a pedagógiai tervezés folyamatában
The Opportunities and Challenges of Artificial Intelligence in the Pedagogical Planning Process
Tanulmányunkban megvizsgáljuk, hogy – a mesterséges intelligencia fogalmából kiindulva –, milyen lehetőségek merülnek fel a pedagógiailag racionálisan cselekvő ágensek létrehozásában az általános pedagógiai tudás részeként értelmezett tervezés folyamatában (az óratervezés szintjén). A pedagógiai tervezés során felmerülő kihívásokon keresztül bemutatjuk az MI által biztosított lehetőségeket és kihívásokat, reflektálunk a paradigmaváltás lehetőségeire és az ebből fakadóan felmerülő új szerepekre és kompetenciákra. Két lehetséges út (generatív út – tartalom létrehozása; prediktív út – algoritmusokkal támogatott konstruktív összehangolás) mentén mutatjuk be az MI felhasználását a tervezésben. Megközelítésünkben elsősorban a tervezési kompetencia fejlesztésének támogatására fókuszálunk.
