Browse Our Social Sciences Journals
In the broadest sense, social sciences encompass society, human behavior, and its influence on the world. Social sciences help understand how society works, ranging from the causes of unemployment, economic growth, what makes people happy, and so on. The information it provides is vital for governments and policymakers, non-governmental organizations, and local authorities.
Social Sciences and Law
A mesterséges intelligencia mint tudáskörnyezet és tudásprotézis
Artificial Intelligence as Knowledge Environment and Knowledge Prosthesis
Hogyan értelmezzük a tudáskörnyezet és tudásprotézis kifejezéseket az oktatás és az emberiség közösen gyarapított tudáskincsének vonatkozásában? Milyen korábbi tudástechnológiai törekvések utolsó fejezetét jelentik a mesterséges intelligencia mai szöveg- és képalapú megoldásai – Otlet, Bush, Licklider, Nelson, Engelbart –, mi valósult meg az egykori elképzelésekből, és milyen korlátok maradtak?
Megfontolások és érvek hálójában igyekszem megjeleníteni, milyen jellegzetes helyzetekben milyen oktatási célokat támogathatnak a mesterséges intelligencia jelenlegi, egyre többet tudó rendszerei, és miket nem.
Robotokkal kapcsolatos attitűdök vizsgálata a bábművészet segítségével
Exploring Attitudes Towards Robots through Puppetry Art
A tanulmány arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen kutatási irányok bontakozhatnak ki, ha feltételezzük, hogy az emberrel közvetlen interakcióba kerülő szociális robotok fejlesztése során mind a megjelenés, mind a mozgástervezés tekintetében hasznosíthatóak lehetnek a bábművészetben alkalmazott bábtervezés módszertani elemei. Akár bábokról, akár robotokról beszélünk, az elsődleges kérdés az, hogy mozgásukkal, megjelenésükkel, „viselkedésükkel” milyen hatást váltanak ki a nézőből. A (báb)színház jól alkalmazható a HRI (humán-robot interakciók) modellezéseinek terepeként, az emberek robotokra adott reakcióinak tesztelésére. A tanulmány bemutat egy folyamatban lévő művészeti kutatást (artistic research), amely 8–12 éves gyerekek körében vizsgálja a robotokkal kapcsolatos attitűdöket, valamint azt, hogy a gyerekek milyen érzelmekre tanítanának meg egy robotot, illetve, hogy milyen érzelmeket várnak el egy ilyen tárgytól. Ezen vizsgálatok segítségével közelebb juthatunk azon kérdés megválaszolásához, hogy vajon mitől válhatnak a gyerekek mint nézők, felhasználók számára „élővé” és elfogadhatóvá a jövőben a környezetünkben valószínűleg egyre több helyen megjelenő szociális robotok.
A sokszínű mesterséges intelligencia
The Multi-colored Artificial Intelligence
Az elmúlt évtizedekben a mesterséges intelligencia (MI) fejlődése forradalmi változásokat generált az élet különböző területein. E fejlődési folyamat az oktatásra is jelentős hatással bír, az MI számos lehetőséget rejt magában a tanulás és tanítás terén. Ez a tanulmány áttekintést nyújt a mesterséges intelligencia használatának dinamikus fejlődéséről, különös hangsúlyt fektetve az oktatási szektorra, hiszen az adaptív tanulási környezetektől az oktatói segítségnyújtásig számos MI-alkalmazás könnyítheti meg a diákok és oktatók életét. Az írás egyben bevezetőként szolgál a tematikus szám tanulmányaihoz, melyek mélyebben tárják fel a mesterséges intelligencia oktatási dimenzióit, bemutatva azokat a kihívásokat és lehetőségeket, amelyekkel a tanárok és az oktatási intézmények szembesülnek az intelligens technológiák bevezetése során.
Technosovinizmus: szervetlen szenvedélyünk a számítógép
Technochauvinism: Emotions in Inorganic Informatics
Nick Bostrom 2014-ben az „uralkodó” típusú mesterséges intelligenciáról írva profetikusan előre látta a datafikáció, a digitalizáció és a hálózatosodás talaján kibontakozó kollektív szuperintelligencia lehetőségét, melynek megvalósulását a generatív nyelvi modellek megjelenése 2022-ben elérhető közelségbe hozott. A természetes nyelveken értelmes szövegtestekben létező és a jövőben létező mondatokon tanuló mesterséges intelligencia fejlődése végső soron felveti a kérdést, hogy az ember képes lesz-e maga által létrehozott eszköz feletti uralomra vagy az elfeledteti vele a lét igazságát.
Van olyan könyv, amelyikből meg tudjuk tanulni a mesterséges intelligencia működését, vagy már úgyis késő?
Is There a Book from Which We Can Learn How AI Works, or Is It too Late Anyway?
Abstract
Access to justice is a significant area of legal research, especially for Socio-Legal studies. The main research topics of this area are economic or class differences, gender inequalities, or national and ethnic differences in access to justice. However, there is a less discussed aspect of access to justice: the differences between access to legal information and the differences in user groups in terms of comprehending and processing legal information. This is an important topic because there are significant differences among people's abilities to process and understand legal texts, depending on whether we are dealing with a lawyer who is an expert in the given field, a non-expert lawyer, or a citizen with a low or zero (legal) educational level. The paper argues that unsupervised machine learning solutions can help even out these differences. It presents different unsupervised solutions, mainly clustering and topic modelling, which can help to increase access to legal information. Then we present a case study in which we examine these unsupervised tools in the processing of resolutions of the Central Bank in Hungary and anonymized court decisions. The paper argues that these tools can reveal the hidden contextual regularities in unstructured legal texts, facilitating the search for legal texts even for non-legal-experts.
Abstract
When e-commerce appeared in the 1990s it brought with it disputes related to its operation. E-commerce is risky as the contracting parties do not even know each other, not to mention the fact that disputes have additional legal difficulties concerning jurisdiction and applicable law. However, e-commerce websites have worked out online dispute resolution (ODR) systems in order to maintain the trust of their users, employing an efficient and impartial method if problems arise from deals made on their website. These internal ODR systems are considered successful as they are faster, cheaper and more appropriate than asking for remedy from the courts.
As online marketplaces resolve tens of millions of disputes a year, their influence cannot be avoided. The traditional court system fails to protect consumer rights in high-volume and low-value international transactions in practice. This circumstance raises the question of whether internal dispute resolution systems of private e-commerce sites could develop in such a way that fulfils the minimum procedural fairness requirements for dispute resolution and that is acceptable according to substantial laws. Is justice served in online disputes? Who is responsible for making just decisions, and to what extent can ODR procedures be expected to meet the principles of traditional civil proceedings?
Abstract
The paper explores the potential applications of Large Language Models (LLMs) like ChatGPT in the legal field, focusing on how they can enhance access to law. We begin by elucidating the fundamental workings of LLMs and their current and future general applications. The core of our study predicts the utilization of LLMs in various legal domains, especially where tasks like text retrieval, generation, labeling, and classification are prevalent. We argue that tools like ChatGPT could play a pivotal role in these areas. Additionally, we discuss the limitations and customization requirements of LLMs, particularly for legal uses. An experiment conducted by one of the authors, involving a tailored version of GPT for small law firms, serves as a practical example, but building on this, the paper also proposes ways in which LLM-based applications could democratize access to justice, making legal assistance more accessible and efficient for the broader public. This study contributes to the understanding of the intersection between AI technology and legal services, highlighting both the opportunities and challenges in this field.
Abstract
The study presents the most important common features of current judicial systems and argues that the courts are finding it more difficult to fulfil their role in the 21st century in a changing social and economic context. The development of information technology is also challenging the courts, which can only respond adequately by bringing modern technology into the courts themselves, allowing clients to access the courts online, outside office hours, and to receive meaningful, fast and efficient assistance in resolving their disputes. The study proposes that, in addition to the right to a fair trial, the right to a modern trial should be a requirement for the state to ensure that these requirements are met. These two principles, complementing each other, would help to ensure access to justice for clients in the 21st century. The adoption and implementation of this new principle will require a number of legal and technological changes. Yet it is not their implementation that seems the most difficult, but a change in the general legal thinking about the functioning of the courts, according to which the court is primarily a physical place where disputes are settled, and its role is not to provide a wide range of services, but only to deliver judgments.
