Browse Our Social Sciences Journals
In the broadest sense, social sciences encompass society, human behavior, and its influence on the world. Social sciences help understand how society works, ranging from the causes of unemployment, economic growth, what makes people happy, and so on. The information it provides is vital for governments and policymakers, non-governmental organizations, and local authorities.
Social Sciences and Law
Abstract
Hungarian legal education is rarely discussed from a pedagogic perspective, especially in English. This paper would like to fill a gap in the academic literature on this topic by presenting a unique multidisciplinary co-teaching initiative, aiming to mix ‘the best of two worlds’: developing a legal ethics course which is an amalgam of philosophical/theoretical and legal/practical elements. Describing how a compulsory Legal Ethics course was delivered at the István Széchenyi University of Győr in a case study format, the main aim of the authors is to contribute to the international academic discourse on law school pedagogy in general, and on legal ethics education in particular. First, we provide an overview of professional ethics education in law schools, focusing on the origins of the course in the United States of America. Then, after a review of the academic literature on multidisciplinary co-teaching, the context of this Legal Ethics course is presented: the situation of legal ethics education in the Hungarian law curriculum. Then the course particulars, especially the content and the assessment, will be described in detail, based on the personal experiences and observations of the authors.
Abstract
Hate speech has been linked to categorization, stereotyping and discrimination challenges. Moreover, it presents an intersection of criminal law, criminology, philosophy of law and psychology. The authors analyse discrimination and freedom of expression in the legal framework of the European Union and in the practice of the European Court of Human Rights. They apply Berlin's two concepts of liberty, namely positive and negative liberty, to research the nature of European jurisprudence and the selected legislative frameworks. The choice between conceptions of essential moral and political values, such as positive and negative liberty, has an enduring meaning. It is a part of the human being and our thoughts and feelings about our identity. Such a choice may be why questions about the most appropriate regulation of the crime under consideration have a special place in the public discourse.
Abstract
The incorporation of Information and Communication Technologies (ICTs) in the justice sector is not necessarily a new phenomenon. Nevertheless, the outbreak of the Covid-19 pandemic accelerated this process, as it required rapid solutions to mitigate the effects of social distancing and other security measures, for which ICTs proved crucial to ensure the continued provision of basic legal services. Initially used only for urgent matters, after two years it has become highly integrated into the regular functions of judicial institutions and is expected to continue as a critical tool against overburdened dockets. ICTs in the justice system can serve different purposes and can therefore be analyzed from different perspectives: efficiency in the administration of justice, interoperability between institutional actors, improvement of information for decision-makers, transparency and accountability, among others. This article focuses on access to justice. Therefore, it analyzes the ICTs implemented in Latin American countries, with a focus on the Chilean judiciary – particularly in the civil justice system – from a critical point of view, based on access to justice standards.
Az automatizáció és a digitalizáció az autóiparban
Automation and Digitalisation in the Automotive Industry
A társadalomtudományi szakirodalomban a 2010-es évek óta ismét felerősödött a technológiai változás munkahelyromboló hatásától való aggodalom. Az elemzések közül a kvantitatív megközelítésű becslések dominálnak, miközben viszonylag keveset tudunk a vállalatokon belül zajló tényleges folyamatokról. A tanulmány ezt a tudáshiányt igyekszik mérsékelni, az automatizáció és a digitalizáció hatását vizsgálva három autóipari vállalatnál készített esettanulmány másodelemzésén keresztül. Az eredmények legfontosabb tapasztalata, hogy a vizsgált innovációk egyetlen esetben sem eredményeztek csökkenést az alkalmazottak számában. Szintén nagyon fontos kiemelni ezen innovációk munkafeltételekre gyakorolt pozitív hatásait, elsősorban a munkavállalói autonómia és elkötelezettség növekedését, a munkavállalók továbbképzését, a kereseti lehetőségek javulását és a kedvezőbb munkahelyi légkört.
Az iskoláskorú gyermekes apák otthoni szerepvállalása: az apák otthoni részvételének dimenziói, formái
The Involvement of Fathers with School-age Children in the Home: Dimensions and Forms of Fathers’ Involvement in the Home
Interjús kutatásunkban az iskoláskorú apák otthoni gyereknevelési és egyéb, gyermekükkel kapcsolatos tevékenységeit vizsgáljuk. Arra keressük a választ, hogy a Magyarországon élő apák hogyan látják, milyen tevékenységekben, formákban vonódnak be otthon, illetve mit gondolnak, miképp járulnak hozzá gyermekeik fejlődéséhez. A félig strukturált interjúk kérdéssorainak, valamint a megvalósult interjúk elemzésének kereteit a Pleck (2010, 2012) által lefektetett otthoni bevonódási dimenziók adták. Mintánkat 18 iskolás korú gyermekkel rendelkező apa alkotta. Eredményeink alapján az apák leginkább a mozgásos tevékenységekben (pl. sport, kirándulás), a tapasztalati/gyakorlati úton történő ismeretátadásban, illetve a gyermek kihívások elé való állításában látják leginkább a hozzájárulásukat gyermekük fejlődéséhez.
Elképzelések a felsőoktatás jövőjéről: amerikai prognózisok, szcenáriók
Future Visions of Higher Education: Forecasting with Scenarios
És mi lesz az oktatással?
A mesterséges intelligencia és a tanulás jövője
What about AIducation?
Artificial Intelligence and the Future of Learning
„Jó szóval oktasd, játszani is engedd.”
Az új generációk jelenlétének kihívásai az oktatásban és a munkaerőpiacon
“Educate with Nice Words, but Let It Play Too”
The Challenges of the Presence of New Generations in Education and the Labour Market
A mindennapokban gyakori, hogy az eltérő életkorú személyek közötti félreértésekre azonnal a generációkkal kapcsolatos jogos vagy jogtalan sztereotípiákban keressük a választ. A születési évszámokhoz köthető társadalmi generációk jelenléte széles körűen elfogadott és elterjedt ismeret a munkaerőpiaci szereplők és a felsőoktatás szereplői számára is. A téma aktualitását az adja, hogy ahogy minden generáció, úgy a mai iskolások (Z és Alfa generáció) oktatási rendszerét is egy korábbi generáció alakította ki és alkalmazza. Azonban az X generáció értékrendje, tanítási módszerei merőben eltérnek a mostani digitális világban felnőtt generációkétól. A munkaerőpiaci szereplők hasonló kihívásokkal küzdenek. A mostani vezetők nagy része másik kor szülötte, más vezetési és motivációs eszközt alkalmaznak, más szervezeti struktúrákban gondolkodnak, mint amelyekkel a mostani pályakezdő munkatársak elkötelezettségét növelhetnék, amelyekkel megtarthatnák őket. Ebben a cikkben nem csupán az eltérő generációk oktatási és munkahelyi konfliktusait részletezem, de a szemléletformálás is kiemelt szerepet kap. Alapvetésem az volt, hogy a generációs különbségeket nem problémaként, hanem lehetőségként kell kezelni.
Kapcsolódások és ellentétek a felsőoktatási jövőképekkel kapcsolatos oktatói és hallgatói véleményekben
Relations and Oppositions in the Opinions of Teachers and Students Regarding Future Visions in Higher Education
A folyamatos társadalmi változások, a helyi és globális viszonyrendszerek alakulása újabb és újabb kihívások elé állítja a felsőoktatási szektort is. A munka világában bekövetkező átalakulások, a digitalizáció átfogó megjelenése, a tartalomszolgáltatás és -hitelesítés teljesen új online világa olyan trendek, amelyekre a felsőoktatási intézményeknek is reagálniuk kell. Éppen ezért irányult kutatásunk az üzleti felsőoktatásra ható fő tendenciák és lehetséges jövőszcenáriók feltérképezésére. Az így kialakított forgatókönyvek nagyon jó alapul szolgálnak a felsőoktatás szereplőivel való párbeszéd kialakítására, a vázolt négy lehetséges jövőképpel kapcsolatos meglátások, a pozitívumok és a kihívások azonosítására. Jelen elemzés több ilyen szcenárió workshop tapasztalataira építve mutatja be az oktatói és a hallgatói oldal hozzáállását a jövőképekhez és a bennük vázolt lehetséges trendekhez, változásokhoz.
