Browse Our Social Sciences Journals
In the broadest sense, social sciences encompass society, human behavior, and its influence on the world. Social sciences help understand how society works, ranging from the causes of unemployment, economic growth, what makes people happy, and so on. The information it provides is vital for governments and policymakers, non-governmental organizations, and local authorities.
Social Sciences and Law
A zeneművészeti szakgimnazisták pályaválasztásának meghatározó tényezői
Factors Determining the Musical Identity of Music High School Students
Hazánkban a zeneművészeti oktatás középfokára kevés figyelem irányult annak ellenére, hogy az alap- és felsőfok között nemcsak átmenetet képez, hanem prediktív erővel bír a zeneoktatás jövőjének alakulása szempontjából. Kutatásunk során egy zeneművészeti szakgimnázium végzős évfolyamában (N = 22) vizsgáltuk a pályaválasztást befolyásoló tényezőket, a szakmai motivációs tényezőket, valamint, hogy a tanulók milyennek látják az ideális főtárgytanárt. A szakgimnáziumi tanulók véleménye szerint a zenészt a kitartás, alázat és szorgalom jellemzi a legjobban, a zene számukra az önkifejezés eszköze, amely kikapcsolódást, nyugalmat és egyfajta menedéket jelent.
Abstract
This article analyses the extent to which German history curricula address aspects of diversity. The curricula are analysed in terms of whether they include diagnostic phases to identify students' individual interests. It also examines whether the historical experiences of minorities and the agency of subaltern groups are addressed. The extent to which the curricula abandon a Eurocentric perspective and integrate global historical aspects will also be considered. Methodologically, the curricula of two main school types in all German states were analysed by means of a qualitative content analysis. The focus was on curricula for lower and upper secondary schools. The results show that diversity is usually addressed only from the perspective of established narratives. A national and Eurocentric history continues to dominate the curricula. Only a few curricula explicitly address the diagnosis of students' performance and ideas. Finally, the paper discusses the evolving nature of curricula, influenced by societal needs and growing sensitivity to social diversity. It highlights the need for future research on diversity in teacher education and the practicality of implementing complex concepts such as postcolonial thought in the classroom. More empirical research is needed on current curricula and the teaching of history in different regions and types of school.
When people still had enough time to live
Education of girls from Hungarian aristocratic families, from the 1860s until 1947
Abstract
In this paper the author want to focus especially on the education of girls from Hungarian aristocratic families by studying not only the relationship between the parents and the children but also the aim, content, methods of education. The sources were primarily the memoirs that have been more frequently published, that resulted in more detailed, subtle conclusions complete with personal motivations as well. The research method was narrative text analysis. The author concluded that there were practically only some aristocratic girls who had enrolled a secondary school before WW1. After WW1 there were more and more girls taking part in school education, the reason being their financial circumstances and the changed social and cultural situation. Some have already enrolled in university or obtained a vocational qualification. However, working women were very rare among them. The relationship between the parents and children was different by families, but the strict distance increasingly loosened up. One of the most important goal of education was the knowledge of modern languages. Besides practising religion and arts physical education and sports were present in the lives of the girls in the country. Girls could only move around in their own social groups, they put special emphasis on developing social competences. A girl's goal was to find a spouse who is worthy of her rank.
Az „objektív” tudománymetria alkalmazásának hatásai és ellenhatásai a kutatói teljesítményértékelésben, tudományterületi megközelítésben
Effects and Countereffects of ‘Objective’ Scientometrics as Used in Research Performance Evaluation.
A Disciplinary Approach
Egy korábbi tanulmányban a Glänzel-mítoszok kontextusában próbáltuk értelmezni azokat a hiteket-tévhiteket, utakat és tévutakat, melyeket a tudománymetria „objektív mérőszámainak” összes tudományterületre történő, a területi sajátosságokkal mit sem törődő, egységes alkalmazása generált. A közelmúltban lezajlott egyetemi modellváltás és az oktatói teljesítményértékelés bevezetése még inkább előtérbe helyezte a tudománymetriát, különösen pedig a tudományterületi anomáliákat. Jelen diszkusszióban arra teszünk kísérletet, hogy megvizsgáljuk: a Q-minősítésű folyóiratok előnyben részesítése milyen hatással van a humán tudományok oktatóinak-kutatóinak teljesítményére; illetve, ennek következtében hogyan szorulnak háttérbe a Magyar Tudományos Akadémia szakosztályai által minősítettnek tekintett magyar folyóiratok; hogyan mond ellent egymásnak a tudományos teljesítményértékelési pontrendszer és a tudományos előmeneteli szempontrendszer; mit jelent az, hogy a magyar kutató ezek kettős szorításában dolgozik; és ezeknek milyen hosszú távú hatásait lehet prognosztizálni?
A családi életre nevelés realitásai.
Családi miliőtípusok az iskolai szakemberek perspektívájából
Family Milieus from the Perspective of School Professionals
Az utóbbi évtizedekben a családi élet alapvető változásokon ment keresztül, ami hatással van a családi és felnőtt életre nevelés alapvető mintázataira is. Az interjús kutatás során olyan települési és iskolai környezetekben dolgozók (N = 53) tapasztalatait tártuk fel az ország három leghátrányosabb helyzetű megyéjében, ahol a legmagasabb az alacsony státusú tanulók aránya. A tanulmány egyik fontos megállapítása, hogy a családokban megvalósuló spontán családi életre nevelésben társadalmi-területi szempontból nagy eltérések jellemzők, ezért a felnőtt élet több területére való felkészítés kihívást jelentő iskolai feladat, mely a pedagógusok és az iskolai segítő szakemberek speciális felkészülését és többletmunkáját igényli.
Idén tízéves a DORA, a San Franciscó-i természettudósok nyilatkozata a kutatások értékeléséről. A tanulmány bemutatja ennek a szervezetnek a keletkezését, tevékenységét, eredményeit és törekvéseit. A DORA az egyre szélsőségesebben kvantifikálódó kutatásértékelés helyett/mellett a kvalitatív értékelés fontosságát hangsúlyozza, bemutatva annak lehetőségeit és előnyeit. Hároméves projektje alternatív értékelési eljárásokat dolgoz ki; esettanulmányai pedig válogatott egyetemek értékelési gyakorlatát ismerteti a kutatások értékelésében. A DORA hálózata több tízezer személy és intézmény együttműködését fogja össze, amelyek valamennyien a kutatásértékelések és a pályázati bírálatok reformjára törekszenek, illetve azt sürgetik.
A felsőoktatás és a tudomány értékelése körüli harcok Franciaországban
The Struggles in France over the Evaluation of Higher Education and Science
A II. világháború után a francia állami kutatóhálózat égisze alatt a tudományos tevékenységek értékelésére olyan rendszert hoztak létre, amelynek működtetésében az oktatók és kutatók közösségei játszottak meghatározó szerepet. Az USA-béli egyetemek mintájából kiindulva az 1980-as években egy elkülönült értékelési szervezetet hoztak létre. A felsőoktatás területén működő szervezet által végzett, a SWOT-elemzések módszertanát középpontba állító értékelések az intézmények működésmódjának fejlesztését voltak hivatva elősegíteni. Két évtizeddel később viszont egy olyan, az akadémiai szféra valamennyi szférájában működtetett értékelési ügynökséget állítottak fel, amely nemcsak SWOT-elemzéseket készített, hanem különféle indikátorok alkalmazásával a kutatóhelyek rangsorolására is vállalkozott. Más, korabeli franciaországi tudománypolitikai intézkedésekhez hasonlóan az új ügynökség működése is komoly tiltakozásokat váltott ki az akadémiai szférában. Ezek hatására a 2012-es kormányváltást követően az egyetem- és tudományértékelési ügynökség működéséből kiiktatták az intézmény-rangsorolást, amely a kutatási támogatások elosztása terén elősegítheti az intézmények közötti egyenlőtlenségek növekedését.
A finn felsőoktatási értékelőrendszer
The Finnish Performance-based Research Funding System
2015 óta Finnországban is megjelenik a Publication Forum nevű minősítési és osztályozási rendszer, amely a kvantitatív kimutatások mellett támogatja a kutatási eredmények minőségi értékelését is. A rendszer a „norvég modellhez” hasonló, és a teljesítményalapú kutatási finanszírozás elemeként játszik szerepet az országban. A modell négy kategória között differenciál és helyezi el az egyes tudományos megjelenési felületeket. Kutatásunk célja rámutatni, hogy a finn rendszer hogyan és milyen mértékben orientálja kutatóit a tudományos kiválóság felé. Az elemzés módszertanát tudománymetriai adatokon alapuló leíró statisztika adja, amely elsősorban a folyóiratkiadók és országaik megoszlására fókuszál.
Eredményeink azt mutatják, hogy a topkategóriában dominálnak a nemzetközi szinten vezető hagyományos kiadók (elsősorban a Big Five: Elsevier, Springer Nature, Taylor and Francis, Wiley és Sage), illetve azt is láthatjuk, hogy a regionális lapok, valamint a megafolyóiratok ezzel szemben leértékeltek. Megfigyelhetjük a nyugat-európai – főleg a brit – folyóiratok felértékelődését is. A tanulmány érdekessége, hogy a finn értékelési rendszer szerint vizsgáljuk a hazai intézmények (16 egyetem) teljesítményét is.
A hallgatók közötti tudásátadás vetületei egy gazdasági felsőoktatási intézményben
Aspects of Knowledge Transfer between Students in a Business Higher Education Institution
A tudásátadás fontossága és tanulmányozása napjainkban a kutatások középpontjába került. A felsőoktatási intézmények e folyamat bástyái. Empirikus vizsgálatunk elméleti megalapozása során a bevett fogalmak tisztázását követően Magyarország egyik legnagyobb gazdasági intézményében végeztünk kutatást. A hallgatói tudástranszfer egyes elemeire fókuszáltunk. Elemzésünkben nem a hatások azonosítására törekszünk, hanem a tudásátadás intenzitásának bemutatására egy felsőoktatási intézményben, nemcsak az oktató-hallgató, hanem a hallgató-hallgató dimenziójában is. Az eredmények azt mutatják, hogy szükség van rá, hogy a tanulókat arra ösztönözzük, hogy aktívan osszák meg egymással tudásukat az órák után is. A jelenlegi rendszerben a hallgatók egymás közötti tudásátadása ugyan nem aktív része az intézményinek, de a kialakított ösztönzési rendszerek és az oktatók már hatnak a hallgatók egyetemen belüli és kívüli tudásmegosztására.
Az esszé bemutatja, miként hatolt be a tudománymetria a bölcsészettudományok korábban érintetlen világába az elmúlt közel másfél évtizedben. Magyarországon a tudománymetriai teret 2016 óta az impaktfaktor használatát felváltó „szakterületi folyóiratrangsor” uralja. Az előbbit a bölcsészettudományok esetében nem alkalmazták, az utóbbi használatát azonban a bölcsészettudományokra is kiterjesztették a tudományos teljesítmény értékelése, s így a tudományfinanszírozás terén. A döntés indokolatlan, szakszerűtlen és méltánytalan volt, mivel a „szakterületi folyóiratrangsor” éppúgy összeegyeztethetetlen a bölcsészettudományok hagyományos publikációs szokásaival, miként az volt az impaktfaktor is. A „szakterületi folyóiratrangsor”-ra alapozott teljesítményértékelés során a bölcsészettudományok művelői esetében a valóságos teljesítménynek csupán töredéke kerül a vizsgálat látókörébe, így annak eredménye szükségképpen torz lesz. A „szakterületi folyóiratrangsor” használata hátrányos helyzetbe hozza a bölcsészettudományokat más tudományterületekkel szemben, hosszú távon pedig kártékonyan befolyásolja a bölcsészettudományok fejlődését.
