Browse Our Social Sciences Journals
In the broadest sense, social sciences encompass society, human behavior, and its influence on the world. Social sciences help understand how society works, ranging from the causes of unemployment, economic growth, what makes people happy, and so on. The information it provides is vital for governments and policymakers, non-governmental organizations, and local authorities.
Social Sciences and Law
A kapitalizmus örök?
Technológiai változások, kihívások és intézményi válaszok a 21. század gazdasági rendszerében
Everlasting Capitalism?
Technological Changes, Challenges, and Institutional Responses in the Economic System of the 21st Century
A gazdasági rendszerek versenye a 20. század végére a kapitalizmus győzelmével zárult. De vajon megőrizhető, illetve örökre szóló-e ez a domináns pozíció? A tanulmány fókuszában napjaink kapitalizmusa s az azt érő kihívások állnak. Történeti összehasonlítás keretében áttekintjük, milyen jellemzőkben különbözik napjaink tudásgazdasága a kapitalizmus korábbi változataitól, továbbá tárgyaljuk azon kihívásokat, amelyek a gazdasági rendszert érik a 21. században. Ezek között a technológiai szempontokra helyezzük a hangsúlyt, különös figyelmet fordítva a mesterséges intelligencia és a blokklánc technológia tárgyalására. A potenciális hatások elemzésekor a rendszer intézményi jellemzői állnak fókuszunkban, de érintjük az oktatás, az innováció és a munka világára vonatkozó kérdéseket is.
A kultúra egyeteme és az egyetem kultúrája
The University of Culture and the University’s Culture
A munka és az oktatás – jövőképek tegnap és ma
Work and Education – Visions for Yesterday and Today
A tanulmány a munka és az oktatás jövőjéről a múltban alkotott jövőképeit igyekszünk felvillantani, kitekintve a 20. század végén megfogalmazott elképzelésekre is. Először Keynes radikálisan lecsökkenő munkaidőre vonatkozó jóslatát s annak kudarcát magyarázó elképzeléseket – elsősorban a Graeber-féle bullshit munkákra vonatkozó teóriát ismerteti az írás, kitérve az ebből következő büfé szakokra. Ezt követően a tanulmány a posztindusztrializáció hatását vizsgálja a munkára és az oktatásra, majd részletezi az információs gazdaság, valamint a harmadik és negyedik ipari forradalom hasonló hatásait. Végül az írás a munka és az oktatás alakulásának jövőbeli forgatókönyveire tér ki röviden.
Munka nélküliség
Elképzelhető-e a munka nélküli társadalom, vagy legalább joggal utáljuk-e, hogy dolgozni kell?
Work/Less
Is Society without Work Conceivable at All, or at Least Is Our Hate of Having to Work Justified?
A munkaidő-csökkentés mint új vízió?
Working Time Reduction: A Feasible New Vision?
A Covid–19-járvány átalakította a munka világát. Az otthoni munka mellett a munkaidő jelentős csökkentésének lehetősége is egyre gyakrabban merül fel. Kérdés, hogy ezt a technológiai, intézményi és kulturális tendenciák mennyiben segítik vagy akadályozzák. Ez a cikk az MTA-ELTE Lendület Új Vízió Kutatócsoport eredményeit összefoglalva vizsgálja a munkaidő mérhetőségének átalakulását, mely a munkaidő-csökkentés nyomonkövetésének praktikus feltétele, valamint a munkaidő-preferenciákat meghatározó tényezőket, melyek a csökkentések politikai-gazdaságtani megvalósíthatóságát befolyásolják. Fő következtetése, hogy a munka világa egyre széttagoltabb: az egyes kontextusokban alkalmazott munkafogalmak gyakorlatilag összehasonlíthatatlanná válnak, a reálisan elérhető munkaidő-csökkentések típusai, módjai és esélyei pedig kontextusonként egyre inkább eltérnek egymástól.
Neurodivergens hallgatók a felsőoktatásban
Neurodivergent Students in Higher Education
A tanulmány az Inklúzió Folyamatelvű Modelljét használva mutatja be a Pécsi Tudományegyetem (PTE) speciális képzési igényű hallgatóit, fókuszba helyezve a neurodiverzitást. A Neptun Egyesített Oktatási Rendszer hallgatói adatainak (N = 47 194) tízéves idősoros elemzése során az előnyben részesített hallgatói csoportok összehasonlításakor azonosítható különbségeket vizsgálja. Elemzi a felvételi arányokat és a karok közti megoszlást a belépéskor (bemenet), a támogató tényezőket hasonlítja össze a képzés során (folyamat), és a teljesítménymutatókat nézi a programból való kilépéskor (kimenet). Eredményeinkből kiderül, hogy az előnyben részesített hallgatói csoportok között a legnagyobb arányban a neurodivergens hallgatók jelennek meg. Adatelemzésünk alátámasztja azt a meglehetősen meglepő eredményt, hogy a neurodivergens hallgatók a legnagyobb valószínűséggel végeznek sikeresen a PTE-n, és a legkevésbé valószínű, hogy tanulmányaik során féléveket halasztanak.
Szövegalkotó mesterséges intelligencia a társadalomtudományi felsőoktatásban: félelmek és lehetőségek
Text-creating Artificial Intelligence in Social Science Higher Education: Fears and Opportunities
Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy az olyan generatív mesterségesintelligencia-eszközök (GMI-eszközök), mint a ChatGPT vagy a Google Bard, milyen hatást gyakorolnak a felsőoktatás szereplőire, elsősorban a bölcsészet- és társadalomtudományok területén. A témával foglalkozó legfrissebb szakirodalom áttekintésével kiegyensúlyozott képet alakítunk ki használatuk lehetséges előnyeiről és kockázatairól. A GMI-eszközök elterjedése az automatizálás új korszakának beköszöntét jelzi, amelyben a korábban tudásmunkások által végzett feladatok jó részét gépekre bízzuk. Ez az átalakulás a felsőoktatásban a hatékonyság javulásához és a hozzáférés demokratizálódásához vezethet, de etikai kérdéseket is felvet, és veszélyezteti a tudományos közösségen belüli bizalmat. Álláspontunk szerint a felsőoktatás kulcsszereplőinek transzparens kommunikációt kell folytatniuk a GMI-k várható hatásairól, hogy minél gyorsabban kialakíthassák a helyes használatuk kultúráját. A tanulmány elkészítéséhez nem használtunk fel semmilyen GMI-alkalmazást.
Tanulságok az egyetemek számára a tudásintenzív szervezetek sikertényezői alapján
Lessons for Universities Based on the Success Factors of Knowledge-intensive Organizations
A cikk arra keresi a választ, hogy a hazai egyetemek változásai során milyen tapasztalatok hasznosíthatók a versenyszektor tudásintenzív szervezeteinek sikertényezői alapján. Rámutat olyan bevált jó gyakorlatokra, melyek az egyetemeken is sikeresen alkalmazhatók. Kiemelten foglalkozik a szakirodalomban nagy hangsúlyt kapott négy sikertényezővel, a tudásbarát szervezeti kultúrával, a bizalommal, az innovációt támogató szemlélettel és a transzformációs és felhatalmazó vezetési stílussal. Az elemzés e sikertényezők tükrében hívja fel a figyelmet az változások során felmerülő vezetési és szervezeti kockázatokra. A kutatás újszerűségét mutatja, hogy a szakirodalmi áttekintés szerint ez a megközelítés példa nélküli az egyetemi szakirodalomban.
A zeneművészeti szakgimnazisták pályaválasztásának meghatározó tényezői
Factors Determining the Musical Identity of Music High School Students
Hazánkban a zeneművészeti oktatás középfokára kevés figyelem irányult annak ellenére, hogy az alap- és felsőfok között nemcsak átmenetet képez, hanem prediktív erővel bír a zeneoktatás jövőjének alakulása szempontjából. Kutatásunk során egy zeneművészeti szakgimnázium végzős évfolyamában (N = 22) vizsgáltuk a pályaválasztást befolyásoló tényezőket, a szakmai motivációs tényezőket, valamint, hogy a tanulók milyennek látják az ideális főtárgytanárt. A szakgimnáziumi tanulók véleménye szerint a zenészt a kitartás, alázat és szorgalom jellemzi a legjobban, a zene számukra az önkifejezés eszköze, amely kikapcsolódást, nyugalmat és egyfajta menedéket jelent.
