Browse Our Social Sciences Journals
In the broadest sense, social sciences encompass society, human behavior, and its influence on the world. Social sciences help understand how society works, ranging from the causes of unemployment, economic growth, what makes people happy, and so on. The information it provides is vital for governments and policymakers, non-governmental organizations, and local authorities.
Social Sciences and Law
Elképzelések a felsőoktatás jövőjéről: amerikai prognózisok, szcenáriók
Future Visions of Higher Education: Forecasting with Scenarios
És mi lesz az oktatással?
A mesterséges intelligencia és a tanulás jövője
What about AIducation?
Artificial Intelligence and the Future of Learning
„Jó szóval oktasd, játszani is engedd.”
Az új generációk jelenlétének kihívásai az oktatásban és a munkaerőpiacon
“Educate with Nice Words, but Let It Play Too”
The Challenges of the Presence of New Generations in Education and the Labour Market
A mindennapokban gyakori, hogy az eltérő életkorú személyek közötti félreértésekre azonnal a generációkkal kapcsolatos jogos vagy jogtalan sztereotípiákban keressük a választ. A születési évszámokhoz köthető társadalmi generációk jelenléte széles körűen elfogadott és elterjedt ismeret a munkaerőpiaci szereplők és a felsőoktatás szereplői számára is. A téma aktualitását az adja, hogy ahogy minden generáció, úgy a mai iskolások (Z és Alfa generáció) oktatási rendszerét is egy korábbi generáció alakította ki és alkalmazza. Azonban az X generáció értékrendje, tanítási módszerei merőben eltérnek a mostani digitális világban felnőtt generációkétól. A munkaerőpiaci szereplők hasonló kihívásokkal küzdenek. A mostani vezetők nagy része másik kor szülötte, más vezetési és motivációs eszközt alkalmaznak, más szervezeti struktúrákban gondolkodnak, mint amelyekkel a mostani pályakezdő munkatársak elkötelezettségét növelhetnék, amelyekkel megtarthatnák őket. Ebben a cikkben nem csupán az eltérő generációk oktatási és munkahelyi konfliktusait részletezem, de a szemléletformálás is kiemelt szerepet kap. Alapvetésem az volt, hogy a generációs különbségeket nem problémaként, hanem lehetőségként kell kezelni.
Kapcsolódások és ellentétek a felsőoktatási jövőképekkel kapcsolatos oktatói és hallgatói véleményekben
Relations and Oppositions in the Opinions of Teachers and Students Regarding Future Visions in Higher Education
A folyamatos társadalmi változások, a helyi és globális viszonyrendszerek alakulása újabb és újabb kihívások elé állítja a felsőoktatási szektort is. A munka világában bekövetkező átalakulások, a digitalizáció átfogó megjelenése, a tartalomszolgáltatás és -hitelesítés teljesen új online világa olyan trendek, amelyekre a felsőoktatási intézményeknek is reagálniuk kell. Éppen ezért irányult kutatásunk az üzleti felsőoktatásra ható fő tendenciák és lehetséges jövőszcenáriók feltérképezésére. Az így kialakított forgatókönyvek nagyon jó alapul szolgálnak a felsőoktatás szereplőivel való párbeszéd kialakítására, a vázolt négy lehetséges jövőképpel kapcsolatos meglátások, a pozitívumok és a kihívások azonosítására. Jelen elemzés több ilyen szcenárió workshop tapasztalataira építve mutatja be az oktatói és a hallgatói oldal hozzáállását a jövőképekhez és a bennük vázolt lehetséges trendekhez, változásokhoz.
A kapitalizmus örök?
Technológiai változások, kihívások és intézményi válaszok a 21. század gazdasági rendszerében
Everlasting Capitalism?
Technological Changes, Challenges, and Institutional Responses in the Economic System of the 21st Century
A gazdasági rendszerek versenye a 20. század végére a kapitalizmus győzelmével zárult. De vajon megőrizhető, illetve örökre szóló-e ez a domináns pozíció? A tanulmány fókuszában napjaink kapitalizmusa s az azt érő kihívások állnak. Történeti összehasonlítás keretében áttekintjük, milyen jellemzőkben különbözik napjaink tudásgazdasága a kapitalizmus korábbi változataitól, továbbá tárgyaljuk azon kihívásokat, amelyek a gazdasági rendszert érik a 21. században. Ezek között a technológiai szempontokra helyezzük a hangsúlyt, különös figyelmet fordítva a mesterséges intelligencia és a blokklánc technológia tárgyalására. A potenciális hatások elemzésekor a rendszer intézményi jellemzői állnak fókuszunkban, de érintjük az oktatás, az innováció és a munka világára vonatkozó kérdéseket is.
A kultúra egyeteme és az egyetem kultúrája
The University of Culture and the University’s Culture
A munka és az oktatás – jövőképek tegnap és ma
Work and Education – Visions for Yesterday and Today
A tanulmány a munka és az oktatás jövőjéről a múltban alkotott jövőképeit igyekszünk felvillantani, kitekintve a 20. század végén megfogalmazott elképzelésekre is. Először Keynes radikálisan lecsökkenő munkaidőre vonatkozó jóslatát s annak kudarcát magyarázó elképzeléseket – elsősorban a Graeber-féle bullshit munkákra vonatkozó teóriát ismerteti az írás, kitérve az ebből következő büfé szakokra. Ezt követően a tanulmány a posztindusztrializáció hatását vizsgálja a munkára és az oktatásra, majd részletezi az információs gazdaság, valamint a harmadik és negyedik ipari forradalom hasonló hatásait. Végül az írás a munka és az oktatás alakulásának jövőbeli forgatókönyveire tér ki röviden.
Munka nélküliség
Elképzelhető-e a munka nélküli társadalom, vagy legalább joggal utáljuk-e, hogy dolgozni kell?
Work/Less
Is Society without Work Conceivable at All, or at Least Is Our Hate of Having to Work Justified?
A munkaidő-csökkentés mint új vízió?
Working Time Reduction: A Feasible New Vision?
A Covid–19-járvány átalakította a munka világát. Az otthoni munka mellett a munkaidő jelentős csökkentésének lehetősége is egyre gyakrabban merül fel. Kérdés, hogy ezt a technológiai, intézményi és kulturális tendenciák mennyiben segítik vagy akadályozzák. Ez a cikk az MTA-ELTE Lendület Új Vízió Kutatócsoport eredményeit összefoglalva vizsgálja a munkaidő mérhetőségének átalakulását, mely a munkaidő-csökkentés nyomonkövetésének praktikus feltétele, valamint a munkaidő-preferenciákat meghatározó tényezőket, melyek a csökkentések politikai-gazdaságtani megvalósíthatóságát befolyásolják. Fő következtetése, hogy a munka világa egyre széttagoltabb: az egyes kontextusokban alkalmazott munkafogalmak gyakorlatilag összehasonlíthatatlanná válnak, a reálisan elérhető munkaidő-csökkentések típusai, módjai és esélyei pedig kontextusonként egyre inkább eltérnek egymástól.