Browse Our Social Sciences Journals
In the broadest sense, social sciences encompass society, human behavior, and its influence on the world. Social sciences help understand how society works, ranging from the causes of unemployment, economic growth, what makes people happy, and so on. The information it provides is vital for governments and policymakers, non-governmental organizations, and local authorities.
Social Sciences and Law
Az automatizáció és a digitalizáció az autóiparban
Automation and Digitalisation in the Automotive Industry
A társadalomtudományi szakirodalomban a 2010-es évek óta ismét felerősödött a technológiai változás munkahelyromboló hatásától való aggodalom. Az elemzések közül a kvantitatív megközelítésű becslések dominálnak, miközben viszonylag keveset tudunk a vállalatokon belül zajló tényleges folyamatokról. A tanulmány ezt a tudáshiányt igyekszik mérsékelni, az automatizáció és a digitalizáció hatását vizsgálva három autóipari vállalatnál készített esettanulmány másodelemzésén keresztül. Az eredmények legfontosabb tapasztalata, hogy a vizsgált innovációk egyetlen esetben sem eredményeztek csökkenést az alkalmazottak számában. Szintén nagyon fontos kiemelni ezen innovációk munkafeltételekre gyakorolt pozitív hatásait, elsősorban a munkavállalói autonómia és elkötelezettség növekedését, a munkavállalók továbbképzését, a kereseti lehetőségek javulását és a kedvezőbb munkahelyi légkört.
Az iskoláskorú gyermekes apák otthoni szerepvállalása: az apák otthoni részvételének dimenziói, formái
The Involvement of Fathers with School-age Children in the Home: Dimensions and Forms of Fathers’ Involvement in the Home
Interjús kutatásunkban az iskoláskorú apák otthoni gyereknevelési és egyéb, gyermekükkel kapcsolatos tevékenységeit vizsgáljuk. Arra keressük a választ, hogy a Magyarországon élő apák hogyan látják, milyen tevékenységekben, formákban vonódnak be otthon, illetve mit gondolnak, miképp járulnak hozzá gyermekeik fejlődéséhez. A félig strukturált interjúk kérdéssorainak, valamint a megvalósult interjúk elemzésének kereteit a Pleck (2010, 2012) által lefektetett otthoni bevonódási dimenziók adták. Mintánkat 18 iskolás korú gyermekkel rendelkező apa alkotta. Eredményeink alapján az apák leginkább a mozgásos tevékenységekben (pl. sport, kirándulás), a tapasztalati/gyakorlati úton történő ismeretátadásban, illetve a gyermek kihívások elé való állításában látják leginkább a hozzájárulásukat gyermekük fejlődéséhez.
Elképzelések a felsőoktatás jövőjéről: amerikai prognózisok, szcenáriók
Future Visions of Higher Education: Forecasting with Scenarios
És mi lesz az oktatással?
A mesterséges intelligencia és a tanulás jövője
What about AIducation?
Artificial Intelligence and the Future of Learning
„Jó szóval oktasd, játszani is engedd.”
Az új generációk jelenlétének kihívásai az oktatásban és a munkaerőpiacon
“Educate with Nice Words, but Let It Play Too”
The Challenges of the Presence of New Generations in Education and the Labour Market
A mindennapokban gyakori, hogy az eltérő életkorú személyek közötti félreértésekre azonnal a generációkkal kapcsolatos jogos vagy jogtalan sztereotípiákban keressük a választ. A születési évszámokhoz köthető társadalmi generációk jelenléte széles körűen elfogadott és elterjedt ismeret a munkaerőpiaci szereplők és a felsőoktatás szereplői számára is. A téma aktualitását az adja, hogy ahogy minden generáció, úgy a mai iskolások (Z és Alfa generáció) oktatási rendszerét is egy korábbi generáció alakította ki és alkalmazza. Azonban az X generáció értékrendje, tanítási módszerei merőben eltérnek a mostani digitális világban felnőtt generációkétól. A munkaerőpiaci szereplők hasonló kihívásokkal küzdenek. A mostani vezetők nagy része másik kor szülötte, más vezetési és motivációs eszközt alkalmaznak, más szervezeti struktúrákban gondolkodnak, mint amelyekkel a mostani pályakezdő munkatársak elkötelezettségét növelhetnék, amelyekkel megtarthatnák őket. Ebben a cikkben nem csupán az eltérő generációk oktatási és munkahelyi konfliktusait részletezem, de a szemléletformálás is kiemelt szerepet kap. Alapvetésem az volt, hogy a generációs különbségeket nem problémaként, hanem lehetőségként kell kezelni.
Kapcsolódások és ellentétek a felsőoktatási jövőképekkel kapcsolatos oktatói és hallgatói véleményekben
Relations and Oppositions in the Opinions of Teachers and Students Regarding Future Visions in Higher Education
A folyamatos társadalmi változások, a helyi és globális viszonyrendszerek alakulása újabb és újabb kihívások elé állítja a felsőoktatási szektort is. A munka világában bekövetkező átalakulások, a digitalizáció átfogó megjelenése, a tartalomszolgáltatás és -hitelesítés teljesen új online világa olyan trendek, amelyekre a felsőoktatási intézményeknek is reagálniuk kell. Éppen ezért irányult kutatásunk az üzleti felsőoktatásra ható fő tendenciák és lehetséges jövőszcenáriók feltérképezésére. Az így kialakított forgatókönyvek nagyon jó alapul szolgálnak a felsőoktatás szereplőivel való párbeszéd kialakítására, a vázolt négy lehetséges jövőképpel kapcsolatos meglátások, a pozitívumok és a kihívások azonosítására. Jelen elemzés több ilyen szcenárió workshop tapasztalataira építve mutatja be az oktatói és a hallgatói oldal hozzáállását a jövőképekhez és a bennük vázolt lehetséges trendekhez, változásokhoz.
A kapitalizmus örök?
Technológiai változások, kihívások és intézményi válaszok a 21. század gazdasági rendszerében
Everlasting Capitalism?
Technological Changes, Challenges, and Institutional Responses in the Economic System of the 21st Century
A gazdasági rendszerek versenye a 20. század végére a kapitalizmus győzelmével zárult. De vajon megőrizhető, illetve örökre szóló-e ez a domináns pozíció? A tanulmány fókuszában napjaink kapitalizmusa s az azt érő kihívások állnak. Történeti összehasonlítás keretében áttekintjük, milyen jellemzőkben különbözik napjaink tudásgazdasága a kapitalizmus korábbi változataitól, továbbá tárgyaljuk azon kihívásokat, amelyek a gazdasági rendszert érik a 21. században. Ezek között a technológiai szempontokra helyezzük a hangsúlyt, különös figyelmet fordítva a mesterséges intelligencia és a blokklánc technológia tárgyalására. A potenciális hatások elemzésekor a rendszer intézményi jellemzői állnak fókuszunkban, de érintjük az oktatás, az innováció és a munka világára vonatkozó kérdéseket is.
A kultúra egyeteme és az egyetem kultúrája
The University of Culture and the University’s Culture
A munka és az oktatás – jövőképek tegnap és ma
Work and Education – Visions for Yesterday and Today
A tanulmány a munka és az oktatás jövőjéről a múltban alkotott jövőképeit igyekszünk felvillantani, kitekintve a 20. század végén megfogalmazott elképzelésekre is. Először Keynes radikálisan lecsökkenő munkaidőre vonatkozó jóslatát s annak kudarcát magyarázó elképzeléseket – elsősorban a Graeber-féle bullshit munkákra vonatkozó teóriát ismerteti az írás, kitérve az ebből következő büfé szakokra. Ezt követően a tanulmány a posztindusztrializáció hatását vizsgálja a munkára és az oktatásra, majd részletezi az információs gazdaság, valamint a harmadik és negyedik ipari forradalom hasonló hatásait. Végül az írás a munka és az oktatás alakulásának jövőbeli forgatókönyveire tér ki röviden.
