Browse Our Social Sciences Journals
In the broadest sense, social sciences encompass society, human behavior, and its influence on the world. Social sciences help understand how society works, ranging from the causes of unemployment, economic growth, what makes people happy, and so on. The information it provides is vital for governments and policymakers, non-governmental organizations, and local authorities.
Social Sciences and Law
Erasmus+ program mint változásokat indukáló európai uniós pályázati lehetőség
Erasmus+ Is the European Union Grant Opportunity that Induces Changes
A tanulmány célja a 2014-ben létrehozott Erasmus+ programra történő pályázási aktivitás vizsgálata. A tanulmány kiemelten vizsgálja a program szakképzési területének 2014 és 2019 közötti magyarországi pályázatait, a pályázati aktivitás területi, kereskedelmi, hálózati összefüggéseit. Az eredmények rámutatnak a pályázók területi koncentrálódásának tényére, amely összefügg az adott terület gazdasági fejlettségével, feladatot adva a következő pályázatok esélyegyenlőséget kínáló, új digitalizációs törekvései számára.
A hazai cigányság területitársadalmi megjelenítése a tankönyvekben.
A tankönyvszerző dilemmái
Territorial and Social Representation of The Hungarian Gypsies in Textbooks – The Textbook Author’s Dilemmas
„A roma kultúra reprezentációja a tartalomszabályozók, tartalomhordozók körében, valamint ezek fejlesztési lehetőségei” című kutatás során azt vizsgáltuk, hogy a közoktatásban a környezetismeret, a természetismeret és a földrajz tanításához a választható tankönyvek listáján szereplő tananyaghordozók a hazai nemzetiségekről, fókuszáltan a cigány, roma népességről tartalmaznak-e olyan releváns információkat, amelyek a Nemzeti alaptanterv (NAT), a Kerettantervek, illetve az ezekre épülő helyi tantervek előírásai szerint kötelező elemei lennének az egyes évfolyamok ismeretanyagának. (Ld. még Orsós 2015, 2016; Cserti Csapó 2016; Andl–Cserti 2017.) Áttekintettük a témakörben született korábbi eredményeket is (Terestyéni 2005; Balázs et al. 2014; Binder–Pálos 2016).
A tankönyvek első vizsgálata nagyon negatív tapasztalatokkal zárult. A választható tankönyvek elvétve tartalmaztak a nemzetiségekről információkat, a cigánysággal kapcsolatban még inkább érezhető volt ez a negligálás. Bár mindegyik tantárgy alkalmas arra, hogy a nemzeti kisebbségekkel szembeni tartalmi és érzékenyítési elvárásoknak eleget tegyen.
A tankönyvek közül néhányban jelentek meg tartalmak, de ezek kivétel nélkül vagy pontatlanok, vagy inkább a sztereotipikus gondolkodás veszélyét rejtették.
Az is világossá vált, mennyire nehéz feladat a tankönyvszerző számára, hogy egyszerre feleljen meg minden elvárásnak. (Ld. Dárdai 2002; Balázs et al. 2017.) A tanulmány reflektál arra, mit és hogyan lehet tanítani abból a „megrendelői csomagból”, amit a hazai oktatáspolitika előír a hazai nemzetiségek – köztük a roma, cigány népesség – társadalmi-gazdasági-területi megközelítésével kapcsolatban.
A tanulmány az iskola intézményének és szervezeteinek kölcsönhatását elemzi a digitalizáció tükrében. Bemutatja a külső kontextus, az intézmény és az iskolaszervezetek közötti kapcsolatokat, az iskola intézményi változásának tényezőit, az iskolaszervezetek izomorf változási és szervezeti tanulási aspektusait. A tanulmány célja elsősorban ennek a komplex jelenségnek az áttekintése, ezzel diskurzus indítása az intézményben és az iskolák vezetési szükségleteiben végbemenő feltartóztathatatlan változásról.
Iskolaközpontok vagy kultúrrégió-centrumok?
A reformkori iskolázás térbeli tagolódásának dilemmái a protestáns akadémikusok kollektív biográfiai jellemzőinek tükrében
School Towns or Cultural Regional Center?
The Dilemmas of the Spatial Division of Education During the Reform Age in the Light of the Collective Biographical Characteristics of Protestant Academics
Tanulmányunkban a reformkori Akadémia protestáns tagjainak földrajzi hovatartozását vizsgáltuk kollektív biográfiai eszközökkel. A tanulmányi pálya és a felnőtt életutak állomásait kultúrrégiókhoz soroltuk. Ezt követően a kultúrrégiók egymáshoz viszonyított arányát, akadémiai reprezentációjuk erejét, illetve a személyeknek a kultúrrégiók közötti mozgását, földrajzi mobilitásuk nagyságát és intenzitását határoztuk meg. A vizsgálatot az tette lehetővé, hogy a reformkori Akadémia mindenféle metszésvonal mentén egyensúlyozó mechanizmusokat működtetett, s így felekezeti és földrajzi értelemben is egyfajta reprezentativitásra törekedett. A reformkori akadémikusok mobilitását vizsgálva Debrecen és Erdély önállóságához (és zártságához) nyertünk újabb érveket, emellett pedig Pest immár egyre erőteljesebb vonzó hatása támasztható alá meggyőző számokkal.
Kecskét szakálláról, szamarat füléről, innovációt egyeteméről?
Birds of a Feather Flock Together – So Do Innovations after Graduation?
A középfokú oktatási ingázás vizsgálata Magyarországon a 2010-es években
Examination of Secondary Education Commuting Patterns in Hungary in the 2010s
A középfokú oktatási ingázás fontos szerepet tölt be az oktatás rendszerében hazánkban. Vizsgálatunk során három időmetszetben (2013, 2016 és 2019) elemeztük az ingázási hálózatokat, amely során az intézményi adatokat településekre összesítettük. Az ingázás csökkenő értékeiben közrejátszanak a demográfiai folyamatok és a hazai oktatáspolitika hatása (a tankötelezettségi korhatár csökkentése). Ez a csökkenés azonban elsősorban a vidéki és elmaradott térségekben jelentkezett, ugyanakkor a nagyvárosok agglomerációs térségeiben intenzív és bővülő ingázási övezeteket lehet megfigyelni.
Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók számának területi és statisztikai elemzése
Territorial and Statistical Analysis of the Number of Children and Students with Special Educational Needs
Kutatásunkban a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek, illetve tanulók leíró jellegű statisztikai elemzését végezzük. Az Oktatási Hivatal 2016. évi és 2021. évi adatbázisait elemezzük a két év összevetésében is. A tanulmányban megvizsgáljuk, hogy a két év között hogyan változott az SNI-gyermekek aránya, mely területeken nőtt és hol csökkent az arányuk. Kitérünk arra, hogy mely intézménytípusban milyen arányban nevelkednek sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók. Megvizsgáljuk, hogy az SNI-gyermekek fogyatékosságtípusnak megfelelően integrálva vagy szegregálva tanulnak. Végezetül arra is kitérünk, hogy az egyes fogyatékossági típusba tartozó gyermekek aránya hogyan változott a vizsgált két év között.
„A sorsunk közös.” Falvak és iskolák
“Our Shared Fate”: Villages and Schools
A neveléstudományi, szakpolitikai és pedagógiai-szakmai viták időről időre felbukkanó témája a (falusi) kisiskola, leginkább fenntarthatósága, előnyei-hátrányai kerülnek fókuszba. Tanulmányunk elsőként azokat a hazai történéseket, oktatáspolitikai irányokat tekinti át, melyek alapvetően befolyásolták az alapfokú intézményhálózat, főként falusi, alacsony tanulólétszámmal működő intézmények helyzetét. Az írás második része egy esettanulmány, ami két kistelepülés oktatást érintő összefogását mutatja be, ami az ezredforduló előtt indult annak érdekében, hogy mindkét faluban fennmaradjon az általános iskola. Az esettanulmány vizsgálja, hogy az iskolát körülvevő aktuális társadalmi és oktatáspolitikai környezet miként befolyásolta a működést, hangsúlyosan kitérve arra, hogy az új – állami – fenntartói struktúrában hogyan találta meg a helyét, és a településeknek, a helyi közösségeknek és vezetőinek milyen szerepük van a helyi érdekek érvényesítésében.
A szakképzés intézményi ellátottsága és fejlesztési lehetőségei
Institutional Provision of Vocational Training and Development Opportunities
A szakképzési rendszer 2020-as átalakításával az ágazati képzések elérhetősége vált meghatározóvá, mert ezeken belül a szakmaválasztás már rugalmasabban megvalósulhat. A gazdasági szervezetek működése természetszerűen függ a rendelkezésre álló tárgyi, anyagi, infrastrukturális és humán erőforrások mennyiségétől és minőségétől. Kutatásunk két irányt tár fel. Bemutatjuk a szakképző intézmények területi elhelyezkedését, fenntartásuk sokféleségét. Második irányunk a szakképzési centrumok, agrárszakképzési centrumok működését, a gazdasági szférával való együttműködésüket helyezi fókuszába. Fontosnak tartjuk, hogy az egyes ágazati képzések elérhetővé váljanak azon térségekben, melyekben prosperál az adott térség gazdasága. Célunk az ágazatok elérhetőségének térségi bemutatása és ezek kapcsolata a területen sikeres ágazatokkal. Kutatásunkban statisztikai elemzéssel és mélyinterjúkkal adunk választ a kérdésekre.
