Browse Our Social Sciences Journals
In the broadest sense, social sciences encompass society, human behavior, and its influence on the world. Social sciences help understand how society works, ranging from the causes of unemployment, economic growth, what makes people happy, and so on. The information it provides is vital for governments and policymakers, non-governmental organizations, and local authorities.
Social Sciences and Law
Abstract
To date, much of the research on international science, technology, engineering, and mathematics (STEM) doctoral students has focused either on international academic mobility or on students' acculturation and adjustment challenges and coping mechanisms in foreign academic contexts. In comparison, very little attention has been paid to Asian doctoral students and their personal experiences from a life course perspective.
Based on a qualitative literature review, this article sheds light on the experiences of Asian doctoral students in STEM (science, technology, engineering, and mathematics) disciplines within a life-course theoretical approach, paying particular attention to their agency, socialisation, and educational trajectories and transitions. The process of migration/mobility and transition between academic institutions requires a reassessment of cognitive patterns, behaviours, learning mechanisms, and the exercise of agency and response. The findings highlight how the complex dynamics between agency, socialisation, cultural norms and values, economic factors, academic performance, and institutional parameters influence the educational trajectories and transitions of Asian STEM doctoral students abroad. The result contributes to a synthesis of research findings that could inform doctoral education policy.
Abstract
In the globalized world, not only one's language plays an increasingly important role, but also the knowledge of other foreign language(s) and their associated culture(s). With their help, a person can obtain various information, which can help them become more informed about the world. Furthermore, they can help gain personal or professional success through foreign language and cultural experience during their studies, scholarships or employment (Sebestyén 2022). Therefore, in 2002, the European Union set the goal of achieving that all its citizens shall know two other foreign languages besides their mother tongue (Kommission der Europäischen Gemeinschaften 2005). Thus, the aim of our thematic issue is to provide an insight into the current situation through a few examples after 20 years since the decision of the European Union was made.
11. évfolyamosok nyelvtanulásának és jövőterveinek vizsgálata Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében
Examining of 11th Graders’ Foreign Language Learning and Future Plans in the Counties of Hajdú-Bihar and Szabolcs-Szatmár-Bereg
A tanulói teljesítményeket, a jövőbeli terveket több tényező befolyásolja, például a területi adottságok, a szülők iskolázottsága. A „Némettanulás, illetve -tanítás Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (2018–2019)” kutatás tanulói adatbázisából (N = 890) a területi szempont, a családi háttér, valamint a tanult idegen nyelv mentén készített kereszttábla és varianciaanalízisek alapján elemeztük az idegen nyelvi érdemjegyeket, valamint a nyelvtudással kapcsolatos jövőterveket. A Hajdú-Bihar megyéből származók tanulmányi eredményei többségében magasabbak a vizsgált tantárgyakból, továbbá különbség van a tanult idegen nyelv és a tanulók származási megyéje szerint a diákok nyelvtanulással kapcsolatos jövőterveiben.
A kis létszámú, néhány pedagógussal működő iskolák az iskolahálózat jellegzetes intézményei voltak Magyarországon a 19–20. század fordulóján. A múlt század hetvenes éveitől kezdődött az az oktatáspolitika, amely össze akarta vonni és ezáltal felszámolni ezeket az intézményeket. A rendszerváltozás (1989–1990) után újra tapasztalhattuk a kis iskolák visszaállítását („visszakörzetesítés”). A kisiskolák létesítése és megszüntetésük közötti harc nem magyarországi jellegzetesség. Európa számos országában megfigyelhető, az Egyesült Államokban pedig a 2000-es évek egyik vezető oktatáspolitikai mozgalma volt („kis iskola mozgalom”, „kis iskola kezdeményezés”). Mi szól mellettük, és mi ellenük nálunk? Ezt vizsgálom ebben az írásban.
Egy hagyományos iparág átalakulásának humán dimenziói: a magyar könnyűipar esete
Human Dimensions of a Restructuring Traditional Sector: The Case of the Hungarian Light Industry
A nemzetközi termelési hálózatokba tagozódott, félperiférikus helyzetű magyar textil-, ruha-, bőr- és lábbeligyártó (TCLF) ipar zsugorodik. Szerkezet- és generációváltási folyamatai mégis nagyarányú munkaerőhiányt teremtenek, melynek kezelése a könnyűipari szakmák iránti csekély érdeklődés és az iparágspecifikus tudás (újra)termelését szolgáló intézményrendszer visszafejlődése miatt komoly kihívás. Cikkünkben a könnyűipar munkaerőigényeket meghatározó szerkezeti és területi jellemzőit, majd – friss terepi kutatásainkra építkezve – a cégek kényszerek mentén formálódó humán stratégiáit mutatjuk be. Végül, a diszkusszióban a globális termelési hálózatok (GPN) elméleti keretrendszerében értelmezzük eredményeinket. Fő következtetésünk, hogy a termelési hálózatokban történő hosszabb távú (sikeres) részvétel, illetve a megfelelő humánerőforrás-utánpótlás egymást kölcsönösen feltételezi.
Erasmus+ program mint változásokat indukáló európai uniós pályázati lehetőség
Erasmus+ Is the European Union Grant Opportunity that Induces Changes
A tanulmány célja a 2014-ben létrehozott Erasmus+ programra történő pályázási aktivitás vizsgálata. A tanulmány kiemelten vizsgálja a program szakképzési területének 2014 és 2019 közötti magyarországi pályázatait, a pályázati aktivitás területi, kereskedelmi, hálózati összefüggéseit. Az eredmények rámutatnak a pályázók területi koncentrálódásának tényére, amely összefügg az adott terület gazdasági fejlettségével, feladatot adva a következő pályázatok esélyegyenlőséget kínáló, új digitalizációs törekvései számára.
A hazai cigányság területitársadalmi megjelenítése a tankönyvekben.
A tankönyvszerző dilemmái
Territorial and Social Representation of The Hungarian Gypsies in Textbooks – The Textbook Author’s Dilemmas
„A roma kultúra reprezentációja a tartalomszabályozók, tartalomhordozók körében, valamint ezek fejlesztési lehetőségei” című kutatás során azt vizsgáltuk, hogy a közoktatásban a környezetismeret, a természetismeret és a földrajz tanításához a választható tankönyvek listáján szereplő tananyaghordozók a hazai nemzetiségekről, fókuszáltan a cigány, roma népességről tartalmaznak-e olyan releváns információkat, amelyek a Nemzeti alaptanterv (NAT), a Kerettantervek, illetve az ezekre épülő helyi tantervek előírásai szerint kötelező elemei lennének az egyes évfolyamok ismeretanyagának. (Ld. még Orsós 2015, 2016; Cserti Csapó 2016; Andl–Cserti 2017.) Áttekintettük a témakörben született korábbi eredményeket is (Terestyéni 2005; Balázs et al. 2014; Binder–Pálos 2016).
A tankönyvek első vizsgálata nagyon negatív tapasztalatokkal zárult. A választható tankönyvek elvétve tartalmaztak a nemzetiségekről információkat, a cigánysággal kapcsolatban még inkább érezhető volt ez a negligálás. Bár mindegyik tantárgy alkalmas arra, hogy a nemzeti kisebbségekkel szembeni tartalmi és érzékenyítési elvárásoknak eleget tegyen.
A tankönyvek közül néhányban jelentek meg tartalmak, de ezek kivétel nélkül vagy pontatlanok, vagy inkább a sztereotipikus gondolkodás veszélyét rejtették.
Az is világossá vált, mennyire nehéz feladat a tankönyvszerző számára, hogy egyszerre feleljen meg minden elvárásnak. (Ld. Dárdai 2002; Balázs et al. 2017.) A tanulmány reflektál arra, mit és hogyan lehet tanítani abból a „megrendelői csomagból”, amit a hazai oktatáspolitika előír a hazai nemzetiségek – köztük a roma, cigány népesség – társadalmi-gazdasági-területi megközelítésével kapcsolatban.
A tanulmány az iskola intézményének és szervezeteinek kölcsönhatását elemzi a digitalizáció tükrében. Bemutatja a külső kontextus, az intézmény és az iskolaszervezetek közötti kapcsolatokat, az iskola intézményi változásának tényezőit, az iskolaszervezetek izomorf változási és szervezeti tanulási aspektusait. A tanulmány célja elsősorban ennek a komplex jelenségnek az áttekintése, ezzel diskurzus indítása az intézményben és az iskolák vezetési szükségleteiben végbemenő feltartóztathatatlan változásról.
Iskolaközpontok vagy kultúrrégió-centrumok?
A reformkori iskolázás térbeli tagolódásának dilemmái a protestáns akadémikusok kollektív biográfiai jellemzőinek tükrében
School Towns or Cultural Regional Center?
The Dilemmas of the Spatial Division of Education During the Reform Age in the Light of the Collective Biographical Characteristics of Protestant Academics
Tanulmányunkban a reformkori Akadémia protestáns tagjainak földrajzi hovatartozását vizsgáltuk kollektív biográfiai eszközökkel. A tanulmányi pálya és a felnőtt életutak állomásait kultúrrégiókhoz soroltuk. Ezt követően a kultúrrégiók egymáshoz viszonyított arányát, akadémiai reprezentációjuk erejét, illetve a személyeknek a kultúrrégiók közötti mozgását, földrajzi mobilitásuk nagyságát és intenzitását határoztuk meg. A vizsgálatot az tette lehetővé, hogy a reformkori Akadémia mindenféle metszésvonal mentén egyensúlyozó mechanizmusokat működtetett, s így felekezeti és földrajzi értelemben is egyfajta reprezentativitásra törekedett. A reformkori akadémikusok mobilitását vizsgálva Debrecen és Erdély önállóságához (és zártságához) nyertünk újabb érveket, emellett pedig Pest immár egyre erőteljesebb vonzó hatása támasztható alá meggyőző számokkal.
