Browse Our Social Sciences Journals
In the broadest sense, social sciences encompass society, human behavior, and its influence on the world. Social sciences help understand how society works, ranging from the causes of unemployment, economic growth, what makes people happy, and so on. The information it provides is vital for governments and policymakers, non-governmental organizations, and local authorities.
Social Sciences and Law
A pedagógushiány területi különbségei
Regional Differences in the Teacher Shortage
A tanulmány a pedagógushiány területi különbségeinek alakulásáról ad leíró elemzést. A pedagógushiány korábbi lassú, hullámzó növekedését 2015 és 2016 után rendkívül gyors növekedés váltotta fel, és ekkor a települések közötti különbségek is átrendeződtek. Korábban a települési hierarchiában felfelé haladva rendszerint egyre kisebb volt a pedagógushiány, 2019-re, 2020-ra számos hiánymutató azt jelezte, hogy Budapesten romlott legjobban a helyzet. Ez valószínűleg összefügg azzal, hogy az alternatív munkalehetőségek a fővárosban a legjobbak, ezért ott könnyebben dönthetnek a pályaelhagyás mellett a tanárok. Az összes bemutatott hiánymutató értékének 2016-ot követő hirtelen megemelkedése arra is utal, hogy nemcsak a tanári munka kínálata, de a tanárok iránti kereslet is hirtelen megváltozhatott, ami – az időbeni egybeesés – alapján összefügghetett a középfokú szakképzés átalakításával.
Pedagógusképzés az adatok tükrében
Teacher Education in the Data
A tanulmány nemzetközi kitekintésben vizsgálja a hazai pedagógusképzés jellegzetességeit és annak változásait az utóbbi évtizedben. Statisztikai adatok felhasználásával bemutatja, hogyan alakul a pedagógusképzésben tanuló hallgatók, illetve a képzésre jelentkezők és felvettek létszáma Magyarországon, kitérve a képzési rendszer átalakulásából és az egyéb jogszabályi változásokból eredő hatásokra is. A képzést választók belső összetétele nem csupán a képzési jellemzők alapján mutat jelentős eltérést, hanem az egyes képzési formákra jelentkezők és felvettek középiskolai jellemzői és a felvételi eredmények szempontjából is heterogénnek tekinthető.
A pedagógusok helyzetéről szóló adatok természete
Nature of Data on the Situation of Teachers
Bár a 2022/2023-as év legfontosabb újdonsága, hogy az Orbán-kormány oktatáspolitikájára, társadalompolitikájára és költségvetési magatartására válaszul egyes pedagóguscsoportok aktív tiltakozásba kezdtek, szociológiai értelemben ugyanolyan fontos annak megértése, hogy a pedagógusok döntő többsége miért nem csatlakozott ehhez a mozgalomhoz. A válaszhoz úgy juthatunk közelebb, ha a pedagógusokat és pedagógusdiplomával rendelkezőket nemcsak mint munkavállalókat vizsgáljuk, hanem teljes társadalmi beágyazottságukban szemléljük őket. A tanulmány bemutatja, hogy az ágazati statisztika a pedagógusok esetében jobban torzít, mint más rétegek esetében, mert nincs jelentős ellenerő (pl. kamara vagy jelentős tulajdonoscsoport stb.), mely kontrollálná az adatgyűjtést – mely így teljesen a tanügyigazgatási célok szolgálatában áll. A tanügyigazgatási szemléletű adatgyűjtést kiegészíteni kívánó pedagógus-rétegszociológia is jobban torzít, mint más rétegekkel kapcsolatos szociológia, mert a kutatók és a társadalom által elvárt pedagógusszerepekkel azonosulni nem tudó pedagógusok szisztematikusan elkerülik a válaszadást, a pedagógusfelvételek eredményei nagyobb mértékben „önmagukat beteljesítő jóslatok”, mint más rétegekre vonatkozó felvételek. A megoldás az, hogy nem pedagógusspecifikus adatfelvételek pedagógusalmintáiból vonunk le következtetéseket. A legfontosabb ilyen adattárak a népszámlálások. Az 1869–1960-as népszámlálás táblázatainak internetes publikációja – bár objektíve nem teremtett új adatokat – a meglévőket sokkal hozzáférhetőbbé tette. Az 1970–1990-es népszámlálás 10%-os mintája, a 2001–2011-es népszámlálás egésze az utóbbi időben vált hozzáférhetővé, ezek segítségével sosem látott alapossággal írhatjuk le az egyes pedagóguscsoportok helyzetét.
Szakmai elégedettség és az intézménytípus presztízsének összefüggései
The Relationship between Professional Satisfaction and the Prestige of the Type of Institution
A folyamatosan változó szakképzési rendszerben kiemelt szerepe van a középfokú szakképzésben dolgozó oktatóknak. Kutatásunk fő kérdése volt, hogy az intézménytípus presztízse milyen szerepet tölt be az oktatók szakmai sikerességérzetében. Online kérdőíves felmérésünkön alapuló elemzésünkben a válaszadó oktatók (N = 168) szubjektív szakmai sikerességérzetét, valamint a tudásátadás, az értékrendformálás, a szocializáció, a szakmai innováció, a kollégákkal és a szülőkkel való együttműködés, a kreativitás, a problémamegoldás és az önképzés sikerességének, valamint a szakvizsga meglétének, a hátránykompenzáló programban való részvételnek és a nemnek az általános sikerességérzetre gyakorolt szerepét vizsgáltuk. Hipotézisünk, miszerint a magasabb presztízsű intézménytípus pozitívan befolyásolja az oktatók szakmai sikerességérzetét, nem igazolódott, ugyanakkor intézménytípusonként eltérő befolyásoló tényezőket azonosítottunk.
A tanárhiány kezelésének helyi gyakorlatai – pedagógusi, intézményvezetői és szakértői interjúk alapján
Local Practices in the Management of the Teacher Shortage – Based on Interviews with Teachers, Heads of Institutions, and Experts
A minőségi pedagógus hiánya, mint téma, már a kétezres évek elején megjelent a nemzetközi szakirodalomban. Az OECD már ekkor jelezte, hogy egyre nagyobb az idősebb pedagógusok aránya a szakmában, és egyre nagyobb gond a megfelelő utánpótlás biztosítása. Azóta világszerte egyre nagyobb fejtörést okoz a megfelelően képzett pedagógusok utánpótlása és az iskolák infrastrukturális fejlesztése. Az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, ezek a nehézségek Magyarországot sem kerülik el, s a helyi szinteken változatos megoldási módszerek, rutinok alakulnak ki a napi, intézményi szinten fellépő nehézségek kezelésére. A tanulmány ezeket a helyi megoldásokat mutatja be, az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete megbízásából készült tanárellátottság-kutatás során pedagógusokkal, intézményvezetőkkel és szakértőkkel készített interjúk elemzése alapján.
A végzett pedagógusok diplomás pályakövetése
Graduate Career Tracking of Graduating Teachers
A tanulmány végzett pedagógusok diplomás pályakövetésének néhány területét vizsgálja. Célja a fiatal tanárok társadalmi hátterének, felsőoktatási és szakmai életútjának a leírása és összefüggések keresése a származás és a pályakezdés mutatói között. Az elemzés a Diplomás Pályakövető Rendszer adatbázisán alapul a 2016–2021-es periódusban. Az eredmények a vizsgált területeken azt mutatják, hogy a pályakezdő tanárok helyzete összetett és ellentmondásos. A fiatal tanárok jellegzetesen nők, egyetemistaként elsőgenerációs hallgatók, családjaik relatíve alacsony státusza ellenére viszonylag jelentős tanár szülői és nagyszülői háttérrel és mintákkal. Munkaerőpiaci helyzetük is ellentmondásos, alacsony jövedelmet és presztízst érzékelnek, ennek ellenére szakmai tudásuk horizontálisan és vertikálisan is illeszkedik a végzett munkájukhoz.
Az információbiztonság időszerű kérdései a magyarországi kkv-k körében
Current issues of information security among SMEs in Hungary
Összefoglalás.
A tanulmány célja az információbiztonság vizsgálata a magyarországi kis- és középvállalkozások (kkv-k) körében. Tanulmányunk aktualitását az adja, hogy az Európai Unió Bizottsága által évente kiadott Digitális Gazdaság és Társadalom Indexe szerint a magyarországi kkv-kat alacsony adat- és információbiztonsági szint jellemzi. Kutatásunk során egyaránt alkalmaztunk kvalitatív és kvantitatív módszereket. Az előbbinél dokumentumelemzéssel megvizsgáltuk, hogy a hazai szakirodalom milyen fontosabb információbiztonsági kihívásokat azonosít, illetve interjúk segítségével feltérképeztük a kkv-k információbiztonsági gyakorlatait és kihívásait, az utóbbinál pedig egy online, nagymintás kérdőív révén vizsgáltuk a szektor vezetőinek információbiztonsággal kapcsolatos véleményét, fejlettségét.
Summary.
The aim of the study is to examine information security among small and medium-sized enterprises (SMEs) in Hungary. The relevance of our study is that, according to the Digital Economy and Society Index published annually by the Commission of the European Union, Hungarian SMEs are characterised by a low level of data and information security. In our research, we used both qualitative and quantitative methods. In the former, we conducted a document analysis to identify the main information security challenges identified in the domestic literature and mapped the information security practices and challenges of SMEs through interviews, while in the latter, we used an online, large-scale questionnaire to investigate the views and development of the sector’s managers on information security. The findings of our study are based on the responses of 150 SME managers and 31 IT professionals working in the sector. We divided our questionnaire into six sections: demographics, business profile, device usage, digital habits, information security awareness survey based on the international HAIS-Q, information security awareness in daily practice. In the present research we deviated somewhat from the international model, firstly because we had to adapt the model to the domestic requirements and our research objectives, and secondly because this model was only a part of our questionnaire. During the research we have clearly identified the need to develop and implement practice-oriented training programmes that can help managers and IT professionals in the domestic SME sector to develop their information security awareness and even to make the transition to Industry 4.0. Based on the responses to the interview questions, it can be concluded that, overall, SME managers and their organisations are increasingly starting to build cybersecurity solutions and information security measures around their organisation. There is still a need to develop and share information security good practices that can reach SMEs, as there is a need for training and exchange of experiences, but not all companies are fully committed to the issue, so the actual need for action and organisation is ultimately lagging behind. A small proportion of the organisations surveyed have been victims of a cybersecurity incident and a good proportion of SME managers believe that until an incident has happened to an employee or the organisation, they will not learn from it. Basically, there is a growing demand for increased security and the use of security tools and education in information security, but this is evolving as a slow process and not as fast as the world around us is changing, so it is questionable when an information security explosion will occur that may radically change the tools and attitudes of organisations.
