Browse Our Social Sciences Journals
In the broadest sense, social sciences encompass society, human behavior, and its influence on the world. Social sciences help understand how society works, ranging from the causes of unemployment, economic growth, what makes people happy, and so on. The information it provides is vital for governments and policymakers, non-governmental organizations, and local authorities.
Social Sciences and Law
Mi változott és mi nem a pedagógushiány újratermelésében?
What Has Changed and What Hasn’t Changed in the Re-production of Teacher Shortage?
A szerző 1986-ban „Miért nem számolható fel a pedagógushiány – ha nincs?” címmel közölt tanulmányt a Pedagógiai Szemle hasábjain. Ebben azt állította, hogy az oktatásirányítás és -finanszírozás akkori hazai rendszerében a pedagógushiány felszámolhatatlan, mert az a rendszer strukturális jellemzőinél fogva a hiányt egy meghatározott szinten mindig újratermelte. Amellett érvelt, hogy az a vélemény, hogy „ha sokkal több pénzt költünk az oktatásra, akkor nem lesz pedagógushiány” – az adott feltételek mellett téves állítás. Jelen írásában azt vizsgálja, hogy mi változott azóta a hazai pedagógushiány újratermelésében és kezelésében. Arra a következtetésre jut, hogy 2010-ig a hiányt mindig egy meghatározott szintig újratermelő mechanizmusok továbbra is a korábban leírt módon működtek. 2010 után azonban, miközben a hiány újratermelése folytatódott, az oktatásügyre fordított költségvetési források radikális csökkentése, az oktatásirányítási, finanszírozási döntéshozatal drasztikus központosítása, az intézményhálózat nagyobbik részének szigorú államosítása és a pedagógus-bérrendszer átalakítása működésképtelenné tette a hiány mértékét évtizedek óta elfogadható szinten tartó mechanizmusokat. Ez vezetett mára a pedagógusok, szülők és diákok tiltakozó mozgalmainak megerősödéséhez.
Mire jók a hálózatok: modern megoldás a tanulás és tanítás kihívásaira
What Networks Are Good for: A Modern Solution to the Challenges of Learning and Teaching
Pályák és kérdések – az Eurydice a tanárok helyzetéről
Careers and Issues – Eurydice on the Situation of Teachers
A pedagógushiány területi különbségei
Regional Differences in the Teacher Shortage
A tanulmány a pedagógushiány területi különbségeinek alakulásáról ad leíró elemzést. A pedagógushiány korábbi lassú, hullámzó növekedését 2015 és 2016 után rendkívül gyors növekedés váltotta fel, és ekkor a települések közötti különbségek is átrendeződtek. Korábban a települési hierarchiában felfelé haladva rendszerint egyre kisebb volt a pedagógushiány, 2019-re, 2020-ra számos hiánymutató azt jelezte, hogy Budapesten romlott legjobban a helyzet. Ez valószínűleg összefügg azzal, hogy az alternatív munkalehetőségek a fővárosban a legjobbak, ezért ott könnyebben dönthetnek a pályaelhagyás mellett a tanárok. Az összes bemutatott hiánymutató értékének 2016-ot követő hirtelen megemelkedése arra is utal, hogy nemcsak a tanári munka kínálata, de a tanárok iránti kereslet is hirtelen megváltozhatott, ami – az időbeni egybeesés – alapján összefügghetett a középfokú szakképzés átalakításával.
Pedagógusképzés az adatok tükrében
Teacher Education in the Data
A tanulmány nemzetközi kitekintésben vizsgálja a hazai pedagógusképzés jellegzetességeit és annak változásait az utóbbi évtizedben. Statisztikai adatok felhasználásával bemutatja, hogyan alakul a pedagógusképzésben tanuló hallgatók, illetve a képzésre jelentkezők és felvettek létszáma Magyarországon, kitérve a képzési rendszer átalakulásából és az egyéb jogszabályi változásokból eredő hatásokra is. A képzést választók belső összetétele nem csupán a képzési jellemzők alapján mutat jelentős eltérést, hanem az egyes képzési formákra jelentkezők és felvettek középiskolai jellemzői és a felvételi eredmények szempontjából is heterogénnek tekinthető.
A pedagógusok helyzetéről szóló adatok természete
Nature of Data on the Situation of Teachers
Bár a 2022/2023-as év legfontosabb újdonsága, hogy az Orbán-kormány oktatáspolitikájára, társadalompolitikájára és költségvetési magatartására válaszul egyes pedagóguscsoportok aktív tiltakozásba kezdtek, szociológiai értelemben ugyanolyan fontos annak megértése, hogy a pedagógusok döntő többsége miért nem csatlakozott ehhez a mozgalomhoz. A válaszhoz úgy juthatunk közelebb, ha a pedagógusokat és pedagógusdiplomával rendelkezőket nemcsak mint munkavállalókat vizsgáljuk, hanem teljes társadalmi beágyazottságukban szemléljük őket. A tanulmány bemutatja, hogy az ágazati statisztika a pedagógusok esetében jobban torzít, mint más rétegek esetében, mert nincs jelentős ellenerő (pl. kamara vagy jelentős tulajdonoscsoport stb.), mely kontrollálná az adatgyűjtést – mely így teljesen a tanügyigazgatási célok szolgálatában áll. A tanügyigazgatási szemléletű adatgyűjtést kiegészíteni kívánó pedagógus-rétegszociológia is jobban torzít, mint más rétegekkel kapcsolatos szociológia, mert a kutatók és a társadalom által elvárt pedagógusszerepekkel azonosulni nem tudó pedagógusok szisztematikusan elkerülik a válaszadást, a pedagógusfelvételek eredményei nagyobb mértékben „önmagukat beteljesítő jóslatok”, mint más rétegekre vonatkozó felvételek. A megoldás az, hogy nem pedagógusspecifikus adatfelvételek pedagógusalmintáiból vonunk le következtetéseket. A legfontosabb ilyen adattárak a népszámlálások. Az 1869–1960-as népszámlálás táblázatainak internetes publikációja – bár objektíve nem teremtett új adatokat – a meglévőket sokkal hozzáférhetőbbé tette. Az 1970–1990-es népszámlálás 10%-os mintája, a 2001–2011-es népszámlálás egésze az utóbbi időben vált hozzáférhetővé, ezek segítségével sosem látott alapossággal írhatjuk le az egyes pedagóguscsoportok helyzetét.
Szakmai elégedettség és az intézménytípus presztízsének összefüggései
The Relationship between Professional Satisfaction and the Prestige of the Type of Institution
A folyamatosan változó szakképzési rendszerben kiemelt szerepe van a középfokú szakképzésben dolgozó oktatóknak. Kutatásunk fő kérdése volt, hogy az intézménytípus presztízse milyen szerepet tölt be az oktatók szakmai sikerességérzetében. Online kérdőíves felmérésünkön alapuló elemzésünkben a válaszadó oktatók (N = 168) szubjektív szakmai sikerességérzetét, valamint a tudásátadás, az értékrendformálás, a szocializáció, a szakmai innováció, a kollégákkal és a szülőkkel való együttműködés, a kreativitás, a problémamegoldás és az önképzés sikerességének, valamint a szakvizsga meglétének, a hátránykompenzáló programban való részvételnek és a nemnek az általános sikerességérzetre gyakorolt szerepét vizsgáltuk. Hipotézisünk, miszerint a magasabb presztízsű intézménytípus pozitívan befolyásolja az oktatók szakmai sikerességérzetét, nem igazolódott, ugyanakkor intézménytípusonként eltérő befolyásoló tényezőket azonosítottunk.
A tanárhiány kezelésének helyi gyakorlatai – pedagógusi, intézményvezetői és szakértői interjúk alapján
Local Practices in the Management of the Teacher Shortage – Based on Interviews with Teachers, Heads of Institutions, and Experts
A minőségi pedagógus hiánya, mint téma, már a kétezres évek elején megjelent a nemzetközi szakirodalomban. Az OECD már ekkor jelezte, hogy egyre nagyobb az idősebb pedagógusok aránya a szakmában, és egyre nagyobb gond a megfelelő utánpótlás biztosítása. Azóta világszerte egyre nagyobb fejtörést okoz a megfelelően képzett pedagógusok utánpótlása és az iskolák infrastrukturális fejlesztése. Az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, ezek a nehézségek Magyarországot sem kerülik el, s a helyi szinteken változatos megoldási módszerek, rutinok alakulnak ki a napi, intézményi szinten fellépő nehézségek kezelésére. A tanulmány ezeket a helyi megoldásokat mutatja be, az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete megbízásából készült tanárellátottság-kutatás során pedagógusokkal, intézményvezetőkkel és szakértőkkel készített interjúk elemzése alapján.
