Browse Our Social Sciences Journals
In the broadest sense, social sciences encompass society, human behavior, and its influence on the world. Social sciences help understand how society works, ranging from the causes of unemployment, economic growth, what makes people happy, and so on. The information it provides is vital for governments and policymakers, non-governmental organizations, and local authorities.
Social Sciences and Law
Az esettanulmány-módszer alkalmazási lehetőségei a magyar közoktatásban
Application of Case Method in the Hungarian Public Education
Tanulmányunkban az esettanulmány-módszer magyar közoktatásban történő alkalmazási lehetőségeit vizsgáljuk egy általunk kialakított értékelési keretrendszeren keresztül. A tanulmány két kutatási kérdésre keresi a választ: egyrészt arra, hogy az alap- és középfokú oktatásban oktatott tantárgyak közül melyikben alkalmazható hatékonyan az esettanulmány-módszer, másrészt pedig arra, hogy miként vezethető be az esettanulmány-alapú oktatás a hazai alap- és középfokú oktatásba. A hét értékelési kritériumot tartalmazó értékelési rendszer alapján hat tantárgyat, illetve tantárgycsoportot vizsgáltunk. A kapott eredmények alapján a magyar irodalom, történelem, földrajz, valamint az értékalapú tárgyak (hittan, erkölcstan, etika) oktatása során alkalmazható leginkább az esettanulmány-módszer.
A duális és a hagyományos képzési formában folytatott szakmai gyakorlat vizsgálata
An Analysis of Internship in Dual and “Normal” Programme
A tanulmány célja a duális és a hagyományos képzésben részt vevő hallgatók szakmai gyakorlatának vizsgálata. A kínálati oldalról (hallgatók) online kérdőíven, a keresleti oldalról (vállalatok) néhány vállalat HR-vezetőjével készített interjún keresztül gyűjtöttünk információt. Eredményeink azt mutatják, hogy a megkérdezett hallgatók többsége ismeri a duális képzést. A duális képzésben részt vevő hallgatók legfőbb motivációs tényezője rövid távon a szakmai gyakorlat megszerzése és a rendszeres jövedelem megléte. Hosszú távú céljaik között a professzionális szakmai ismeretek megszerzése és a jól fizető munka szerepel, míg a hagyományos képzésen tanulóknál a professzionális szakmai ismeretek megszerzése mellett egy jó csapatba kerülést tartották fontosnak. A megkérdezett vállalatok a duális képzésben tanulók szakmai gyakorlatához számos előnyt soroltak, úgymint a jobb mintaterv, a világos határidők és feltételek és a mélyebb szakmai tapasztalatszerzés.
Egységesítés és egyénítés a tanulási rendszerekben
Standardisation and Personalisation in Learning Systems
A tanulmány abból indul ki, hogy a modern ipari társadalmak tömegoktatásában drámai módon nőtt a feszültség a tanulási rendszerek teljesítőképessége és a rájuk háruló, egyre szaporodó és differenciálódó feladatok között. A tanulási rendszerek azzal konfrontálódtak, hogy egyre nehezebben tudják kezelni a rendszerigények és a megnőtt individuális igények közötti növekvő szakadékot. A tanulmány arra keresi a választ, hogy van-e az irányítás és a pedagógia eszköztárában olyan módszer, amely egyaránt tudja biztosítani az egységességet, de egyidejűleg figyelembe veszi a tanulók közötti különbségeket, a diákok egyéni igényeit is? A tanulmány szerint abban a rendszerben tudták ezt a célt eredményesen megvalósítani, amely csak (vagy elsősorban) az elvárt eredményt írja elő, de a megvalósítást nagy mértékben rábízza a rendszer autonóm szereplőire.
Gazdasági globalizáció és fenntarthatóság
Economic Globalisation and Sustainability
A tanulmány a gazdasági globalizáció legújabb fejleményeit (a nemzetközi erőviszonyok átalakulása, a klímaváltozás, a koronavírus-járvány és Oroszország Ukrajna elleni háborúja) következményeit, dinamikáját és korlátait elemzi a hosszabb távú trendek és a fenntarthatóság kontextusában. Fő következtetése szerint a globalizációs folyamat lassul, új típusa formálódik, deglobalizáció viszont nem valószínű. A tanulmány tudományosan újszerű eleme a globalizáció dinamikájának és hajtóerőinek új megközelítésben való bemutatása, valamint fenntarthatóságának értelmezése.
A globalizáció és a nacionalizmus találkozása a felsőoktatásban csendes-óceáni szemmel
Globalization Meets Nationalism in Higher Education – The Pacific Perspective
A tanulmány a civilizáció és a kultúra szerepét vizsgálja a globalizálódó nemzetközi rendszerben. Rámutat a helyzet ellentmondásosságára, az egységesülés és a széttöredezés, a globalizáció és a deglobalizáció, a civilizációs és decivilizációs folyamat egyidejű érvényesülésére. Bemutatja a civilizáció és a kultúra különböző értelmezéseit, a fogalmak egyes és többes számú alakjainak (civilizáció – civilizációk, kultúra – kultúrák) használatában rejlő ellentmondásokat. Globális civilizációról csupán technicista-instrumentalista értelemben beszélhetünk, a szó társadalom-, illetve történelemfilozófiai értelmében nem. Napjainkat a lokális identitások szerepének széles körű előretörése jellemzi. A tanulmány bemutatja a globális kultúra több típusát, köztük azt a nemzetköziesedett elit kultúrát, amelynek az oktatás – mindenekelőtt a felsőoktatás – is része.
Globalizáció és egyenlőtlenségek – oktatásban és az emberi tőkében
Globalization and Inequalities in Education and Human Capital
Az iskolázottság növekedése az előrejelzések szerint nem lassul. Ugyanakkor a globalizáció nyomán az iskolázottság növekedésével az iskolázottsági egyenlőtlenségek alakulása sajátos képet mutat. Az iskolázottság növekedésével az iskolázottsági egyenlőtlenségek egy fordított Kuznets-görbének nagyjából megfelelő lefutást mutatnak a magasabb iskolázottság időszakában. Azonban az országcsoportok nagy részében ez kiegészül egy ellentétes görbületű résszel az alacsonyabb iskolázottság időszakában. Így egy hullámszerű alakulás jellemzi az iskolázottsági egyenlőtlenségeket az iskolázottsággal együtt vizsgálva.
A cikk ezután nagyszámú UNESCO-tagország adatai alapján a humántőke-eloszlást elemzi, amelynek eredménye egyértelműen Nessie-görbét mutat, vagyis a legmagasabb HDI-percentilis országaiban lényegesen magasabb a humán tőke, mint a többi percentilis országaiban.
Összegzésként az írás megerősíti azt a feltételezést, hogy a globalizáció nyomán az iskolázottság növekedésével mind az iskolázottsági különbségek, mind az emberi tőkeeloszlás egyenlőtlenségei növekednek.
Határon túli magyar oktatási támogatások 2010 és 2022 között
Hungarian Educational Cross-border Support System between 2010–2022
A tanulmány a határon túli magyar oktatástámogatási rendszert, annak irányait tekinti át a 2010 és 2022 közötti időszakban. A tanulmány célja bemutatni, hogy a vizsgált periódus alatt melyek voltak a határon túli magyar oktatástámogatási prioritások és ezek milyen intézkedésekben, programokban és fejlesztésekben nyilvánultak meg. Vizsgálódásunk alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a határon túli magyar oktatástámogatási rendszer léte és fejlesztése mind anyagilag, mind szimbolikus, kisebbségpolitikai értelemben kiemelt fontosságú a határon túli magyar oktatási intézmények és azok szereplői számára. E támogatási rendszer fejlesztési lehetőségét egy belső és külső monitoringra épülő minőségbiztosítási rendszer kiépítésében látjuk.
Abstract
Several European countries have made it possible for public universities to become foundation universities. The transformation has also involved a change in their governance model with external actors taking important decision-making positions. We believe that these changes also imply a transformation of the organisational culture of the said universities.
This study examines the transformation of a Finnish and a Hungarian university into a foundation one based on documents, interviews and questionnaire surveys. We found that for both universities there is strong pressure to move towards a corporate culture, but that change is not happening without resistance at either university.
