Browse Our Social Sciences Journals
In the broadest sense, social sciences encompass society, human behavior, and its influence on the world. Social sciences help understand how society works, ranging from the causes of unemployment, economic growth, what makes people happy, and so on. The information it provides is vital for governments and policymakers, non-governmental organizations, and local authorities.
Social Sciences and Law
Az írás a globalizáció fogalmát, történeti és jelen fejlődési irányait tárgyalja. Bemutatja az ipari forradalom nyomán felgyorsuló fejlődését, megtorpanását a világháborúk időszakában, és a háború utáni fellendülését. A mai globalizációt a technológiai változások, a neoliberális politikai fordulat és a digitális forradalom összefüggésében vizsgálja. Felvázolja a globalizációhoz való eltérő viszonyulásokat, az általa előidézett társadalmi konfliktusokra való reagálás alapján. A 2008–2009-es pénzügyi világválság, a Covid-járvány és a fenyegető klímaválság a globalizáció lassulásához vezet. A globalizáció korrekciójára irányuló politikai nyomás és a 4. ipari forradalom technológiai változásai a deglobalizáció új hullámát vetítik előre. A globalizáció azonban folytatódik a digitális térben, és az új regionalizmus is megőrzi a globalizációs folyamat vívmányait.
A multikulturális nevelés lehetőségei globális környezetben
The Opportunities of Multicultural Education in a Global Context
A globalizáció jelensége az oktatási rendszerre, az iskolai pedagógiai folyamatokra is hatással van. Erre a multikulturális nevelés több megoldást is kínál, elősegítve a méltányos és esélyegyenlőségen alapuló oktatásban való részvételt, valamennyi tanuló iskolai sikerességét. A tanulmány bemutatja, hogy milyen pedagógiai válaszok lehetségesek a jelenlegi felgyorsult világban, kiemelve a nyelvtudás, az interkulturális kompetenciák fontosságát, a társas kapcsolatok fejlesztésének és az iskolai erőszak megelőzésének szükségességét és az állampolgári nevelés jelentőségét.
A munka és környezetének változó világa
The Changing World of Work and Its Environment
Ez az esszé jellegű tanulmány három perspektívából tekint a globalizálódás és az oktatás kapcsolatának problémavilágára. Az első a globális nevelés pedagógiai perspektívája, a második az oktatási ágazati szakpolitika globalizálódásáé, a harmadik a globalizálódás és oktatáskutatás vagy neveléstudományi kutatás közötti kapcsolaté. A tanulmány elsősorban nem Magyarországra fókuszál, de tartalmaz több utalást a magyarországi viszonyokra, és záró részében kifejezetten a magyarországi oktatáspolitika szempontjából releváns gondolatokat fogalmaz meg. A tanulmány döntően az alap- és középfokú oktatás szintjére fókuszál.
Rejtett tanterv a változó tanulási környezetben
Hidden Curriculum in a Changing Learning Environment
A globalizálódás mint civilizációs fejlemény gyökeresen új feltételek közegébe helyezte a képzés, a tanítás és tanulás világát. Ez az írás e problémakört vizsgálja, azt, miféle hatások formálják a szóban forgó világot az új feltételek közegében mind a szervezett, intézményes tanítás/tanulás, mind a szabadidős tanulás terepén. Választott nézőpontunk a szaknyelvi metaforával „rejtett tanterv”-nek nevezett jelenségvilág. A szakirodalom kettős értelemben használja ezt a metaforát: részint hatásforrásként (rejtett tanterv/hidden curriculum, implicit tanterv, latens curriculum, nem tervezett curriculum), részint e hatásforrás hozamaiként (hallgatólagos tudás, implicit tudás, a viselkedés nem verbalizált szabályrendszerének – rituálék – felismerése és elsajátítása). Mindezek a tanítás mintegy nem szándékolt mellékhatásaiként jönnek létre és közvetítődnek a tanulóhoz (gyermekhez és felnőtthöz egyaránt). Ezek azok a pszichikus képződmények (ismeret, attitűd, szokás, cselekvési és reagálási mód), amelyek – meghatározó tananyagként – tipikus, azaz gyakorta ismétlődő (rituálék) tanulási tapasztalatokként foglalhatók össze. Az új tanulási környezet meghatározó jellemzője a vizualitás (képek) erőteljes térnyerése a szavakból épülő fogalmi nyelv mellett. A globális környezet globális kompetenciák kimunkálását várja az oktatástól; e téren a pandémia alatti online oktatást vizsgáló tanulmányok nem nyújtanak vigasztaló képet, viszont jelezzük azokat a hazai fejleményeket, terveket és kimunkált tanulást segítő/támogató tartalmi és módszerbeli kezdeményeket, amelyek némi reményre jogosítanak. Számbavesszük az új tanulási környezet kommunikációs sajátosságainak nem tervezett – pozitív és negatív – rejtett tantervi hatásait (észlelési sebesség, figyelem, információ vs. tudás, új típusú tanári és tanulói szerepek, partnerségi viszonyok, tudásmonopólium stb.). A szakirodalom nyomán szólunk a hálózatos világban létrejövő újfajta közösségek és identitások jellemző vonásairól.
A Rubik-kockától a kaleidoszkópig – a globalizáció arcai
From the Rubik Cube to the Caleidoscope – Faces of Globalization
Tertiary language didactics 2.0
A review of a multilingual didactics approach and its remodeling in the light of empirical research, translanguaging and compétence plurilingue
Abstract
The article proposes a remodeling of Tertiary Language Didactics (TLD) against the backdrop of empirical findings from German-speaking areas and the notions of translanguaging and compétence plurilingue.
TLD as a multilingual didactics approach for the initial stages of L3 learning developed in the 1990s in the field of “German as a foreign language after English” (DaFnE) as a response to the specificity of L3 learning conditions (age, intellectual development, different domains of prior knowledge in other languages). Later, the approach, with its overarching principle of cognitive learning and teaching, was generalized to other language constellations (Hufeisen & Neuner, 2003; Neuner et al., 2009).
By reviewing selected studies from the 1980s up to 2021, our remodeling highlights the importance of transfer not only in L3 reception, but also in L3 production and practice. In order to economize L3 learning, TLD 2.0 proposes to focus on cognates in reception and production (perceived and assumed cross-linguistic similarities) and streamlined grammar teaching (deduction-practice combinations, parallel exercises). Informed by the discourses of translanguaging and compétence plurilingue, we also discuss the role of less “visible” knowledge stores that bi- or plurilingual L3 learners may have and the possibility of activating skills in previously learned or acquired languages (two-language tasks) in pursuit of education goals beyond L3 learning.
Utak a globális felsőoktatási térség felé
Pathways toward the Global Higher Education Area
A 21. század első két évtizedében zajló globalizáció hatásai új folyamatokat indítottak el vagy erősítettek meg a felsőoktatás területén is. A tanulmány a felsőoktatási globalizáció és a nemzetköziesedés fogalmának párhuzamos keresésével jut el az új kutatási irány fő kérdésfeltevéseihez. Összegezi az eddigi kutatások tapasztalatait a globalizáció társadalmi, akadémiai és oktatási hatásairól. Két erős elemet emel ki: egyfelől a felsőoktatás felelősségét a világban tapasztalható társadalmi, gazdasági és oktatási különbségek gyors növekedésében, másfelől a neokolonializáció veszélyét a kultúra területén. Foglalkozik a globalizáció, a regionalizáció és a lokális szint kapcsolódásaival, továbbá bemutatja a világ nagyrégióiban zajló folyamatok fő vonásait. Mindezekhez alapvető keretet adnak a felsőoktatási képesítések kölcsönös elismerését biztosító egyezmények és – új elemként – a globális szintű egyezmény.
Has constitutional pluralism ever been tried out? •
On the comparative use of Article 4(2) TEU by some constitutional courts
Abstract
Constitutional identity has been viewed with suspicion by a number of orthodox EU law scholars. That suspicion is understandable in the light of the German approach to the issue of constitutional conflicts. The Bundesverfassungsgericht, which often sets the tone among constitutional courts in Europe, indeed tends to solve those conflicts on the sole basis of the Basic Law, with little consideration for EU law, thereby discrediting constitutional identity. This paper aims to show, against a background of comprehensive constitutional pluralism, that the German approach is not exclusive of more reasonable approaches by other constitutional courts, as witnessed in relation to the French and the Italian courts. It is on the basis of a pluralist reading of Article 4(2) TEU, as the EU law provision on the basis of which certain core elements of the national constitutions can be reasonably accommodated, that those constitutional courts have either devised constitutional identity or engaged with the CJEU within a shared constitutional framework that defines both the argumentative and substantive limits of constitutional identity. In so doing, far from representing a failure of constitutional pluralism, those constitutional courts stretch the latter to its ultimate limits in a way that has not yet been experienced.
Abstract
This paper aims to detect the motivations, structures, and conditions that both promote and hinder commitment and buy-in regarding the implementation of restorative practices in schools. In addition, the components that contribute to the long-term sustainability of the restorative idea in school settings are also identified. The article summarizes the ideas and experiences of the trainers at the International Institute for Restorative Practices who were interviewed within the framework of a research programme. These trainers were responsible for providing professional development for middle and high schools in many states of the United States. As the author concludes, without thorough assessment of implementation readiness, professional development may fail and the restorative idea does not take root in schools.
