Browse Our Social Sciences Journals

In the broadest sense, social sciences encompass society, human behavior, and its influence on the world. Social sciences help understand how society works, ranging from the causes of unemployment, economic growth, what makes people happy, and so on. The information it provides is vital for governments and policymakers, non-governmental organizations, and local authorities.

Social Sciences and Law

You are looking at 31 - 40 of 2,143 items for

  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Prospects for reform and community-based operations in Hungarian law enforcement

A reform és a közösség alapú rendészet kilátásai a mai magyar rendőrségen

Scientia et Securitas
Author:
Árpád Budavári

Summary.

This paper summarises the main theses of the author’s doctoral research, awareded with an excellent rating, and funded by the National Research, Development and Innovation Fund and supported by the Ministry of Innovation and Technology’s Cooperative Doctoral Programme Doctoral Fellowship. The aim of the research is to take a position on whether organisational reform is necessary for a modern, socially integrated police force in Hungary that respects human rights. To reach his conclusion, the author reviewed the changes in the perception of security and the role of the police in society from the creation of modern states to the present day, and studied five foreign police reforms. He examined the process of social integration in the Hungarian police from the change of regime to the present day, analysing in detail the attempts at organisational reform and the reasons for their failure, as well as the situation of plural policing. In his empirical research, he carried out a questionnaire survey with the participation of 310 police officers serving in the public places in a police headquarters in a county, and interviewed 19 senior police officers, and compared these findings with those of a survey of the general public on a similar topic.

According to his conclusions, the lack of reforming the rule of law in the period of regime change in the spirit of depoliticisation, decentralisation and demilitarisation can be considered reasonable in view of the social, political and law enforcement conditions of the period. Since the regime change, the Hungarian police has been experiencing changes in the direction of cooperation with the communities of society. Structural reform is not necessarily the way forward for the renewal of Hungarian policing. The changing, globalising world situation, which is burdened by serious crises, points to new directions for the development of the police. A state policing model that reinforces centralisation does not preclude the emergence of a community approach that is capable of cooperating with society. Changes in the direction of the three ‘de-’ can be facilitated by a paradigm shift that recognises and accepts the extension of policing.

Összefoglalás.

E tanulmány a szerző doktori kutatásának főbb téziseit foglalja össze. A kutatás célja állást foglalni abban, hogy szükséges-e szervezeti reform ahhoz, hogy modern, az emberi jogokat tiszteletben tartó, társadalomba integrált rendőrség működjön Magyarországon.

Állásfoglalásához a szerző áttekintette a biztonságszemlélet és a rendőrség társadalmi szerepének változásait a modern államok létrejöttétől napjainkig, tanulmányozott öt külföldi rendészeti reformot. Megvizsgálta a magyar rendőrségben a rendszerváltástól napjainkig végbemenő társadalmi integrációs folyamatot, részletesen elemezve szervezeti reformokra tett kísérleteket és ezek elmaradásának okait, valamint a plurális rendészet helyzetét. Empirikus kutatásaiban a rendőrök bűnözésértelmezését, együttműködési készségét és problémakezelését vizsgálva kérdőíves vizsgálatot végzett egy vármegyei rendőr-főkapitányság 310 közterületen szolgáló rendőrével, interjút készített 19 vezető beosztású rendőrtiszttel, e vizsgálatokat pedig összevetette egy, a lakosság körében hasonló témában végzett kutatás eredményeivel.

Megállapításai szerint a rendszerváltás időszakában a depolitizálás, decentralizálás, demilitarizálás jegyében megvalósítandó jogállami reform elmaradása az időszak társadalmi, politikai, rendészeti viszonyainak ismeretében okszerűnek tekinthető. A magyar rendőrségben a rendszerváltás óta tapasztalhatók a társadalom közösségeivel való kooperáció irányába mutató változások. A magyar rendészet megújításának nem szükségképpeni útja a strukturális reform. Az átalakuló, globalizálódó és súlyos válságtünetekkel terhelt világhelyzet a rendőrségek fejlesztésének új irányait mutatja. A centralizációt erősítő államrendőrségi modell nem zárja ki a társadalommal együttműködni képes közösségi gondolat térnyerését. A három „de-” irányába mutató változások a rendészet kiterjesztését elismerő és elfogadó paradigmaváltással elősegíthetők.

Open access

Az innováció és az etika egyensúlya: a mesterséges intelligencia oktatásra gyakorolt hatásának jogi szempontjai

Balancing Innovation and Ethics: Legal Aspects of The Impact of Artificial Intelligence on Education

Educatio
Author:
Elizabet Végh
Open access

A ChatGPT a matematikaoktatásban

Chatgpt in Mathematics Education

Educatio
Author:
Anna Tóth

A mesterséges intelligencia használata egyre elterjedtebb a hétköznapok során is. Néhány kutatás már született arról, hogyan lehet használni a ChatGPT-t az oktatásban. Ebben a cikkben a magyar matematikaoktatásban való használatára kocentráltam. Annak is az egyik legidőigényesebb részét, azaz az órák előkészítését vizsgáltam. Tud-e hatékony segítség lenni feladatok készítésében? Képes-e erre magyar nyelven? Hogyan érdemes a kérdéseket megfogalmazni? Vizsgálataim eredménye az lett, hogy a ChatGPT ugyan hibázik, de ennek ellenére is hasznos eszköz. Le tudja rövidíteni azt az időt, amit a feladatok keresésére, gépelésére kellene szánni. Nem árt azonban figyelmesen megnézni a válaszait, s kijavítani az előforduló hibákat.

Open access

A ChatGPT mint házitanító

ChatGPT as a Tutor

Educatio
Author:
István Bessenyei

A tanulmány célja, hogy felmérje az MI-alapú szöveggenerátorok, a GPT 3.5 és GPT-4 (GPT: Generative Pre-trained Transformer) és az újabb fejlesztésű intelligens keresők (Bing, Bard) tanulásszervező potenciálját. Különböző típusú kérdésfeltevések (promptok) segítségével bemutat néhány lehetséges tanulási utat. Felméri az MI által támogatott eszközök előnyeit és hátrányait, megmutatja a különbséget az iskolai közegben való használat és az élethosszig tartó tanulás kontextusában történő használat között. A tanulmány rámutat a kérdések pontos feltevésének kiemelkedő szerepére és vázlatosan bemutatja a technológia legújabb fejleményeit.

Open access

Mesterséges intelligencia az oktatásban: kihívás vagy lehetőség?

Artificial Intelligence in Education: Challenge or Possibility?

Educatio
Author:
Anikó Mátyás
Open access

A mesterséges intelligencia felhasználása az e-learning-alapú oktatási programfejlesztésekben

The Use of Artificial Intelligence in E-Learning-Based Instructional Design

Educatio
Author:
János Ollé

A tanulmány egy összefoglaló elemzés a mesterségesintelligencia-alapú szoftverek és algoritmusok oktatási programfejlesztésben történő felhasználhatóságáról. Az e-learning-alapú oktatási programok fejlesztését a széles körben ismert ADDIE modell egyes fázisai alapján vázolom fel, és áttekintem a fejlesztési lépéseken belül az MI-alapú megoldások alkalmazhatóságát. Az elemzés nemcsak a felhasználók által megtapasztalható tanulási környezetre, hanem az oktatási programfejlesztés minden lépésére vonatkozik. A tanulmány egyensúlyra törekszik a jelenleg már működő piaci szolgáltatások és az elméleti következtetések alapján várhatóan nemsokára elérhető lehetőségek ismertetése között.

Open access

A mesterséges intelligencia hatása a mérés-értékelésre

The Impact of Artificial Intelligence on Assessment

Educatio
Author:
Gyöngyvér Molnár

Minden új technológia megjelenése lehetőséget ad arra, hogy átgondoljuk az oktatás céljait, hatékonyságát. A mesterséges intelligencia mérés-értékelésben való alkalmazása nemcsak új lehetőségeket kínál, hanem komoly kihívások elé is állítja az oktatás szereplőit. A mesterségesintelligencia-alapú értékelési technikákban, melyek lehetővé teszik nagy adathalmazok gyors elemzését és a személyre szabott visszacsatolás megvalósítását, benne van az a lehetőség, hogy a hagyományos értékelési módszerek átalakításával jelentős mértékben fokozzák a tanulási folyamat hatékonyságát és emeljék a tanítás minőségét. Autentikus, megbízható és valid adatok nélkül azonban az adatokon, bizonyítékokon alapuló fejlesztés kudarcra van ítélve. A mesterséges intelligencia mérés-értékelésben történő alkalmazása nem csupán technológiai vagy infrastrukturális, sokkal inkább pedagógiai és módszertani kihívás.

Open access

A mesterséges intelligencia hatásai: remények, félelmek, forgatókönyvek és megoldások

The Impact of Artificial Intelligence: Hopes, Fears, Scenarios and Solutions

Educatio
Author:
Zoltán Szűts

A tanulmány bemutatja a mesterséges intelligencia alkalmazásának hatását az oktatásban és a pedagógusképzésben. A munka forgatókönyveket vázol fel, ezek számos reményt, lehetőséget, kihívást és megoldást mutatnak, amelyek az ember-gép együttműködésre összpontosítanak. A tanulmány célja a mesterséges intelligencia hatásának bemutatása a pedagógusképzésben, és a hatékony ember-gép együttműködés lehetőségeinek, kihívásainak feltárása. A tanulmány írása során a szerző a Google Bardot és a ChatPDF kutatási asszisztenseket is használta, valamint keresőkérdéseit fejlesztette és pontosította. Az eredmények alapján, amint az várható volt, a mesterséges intelligencia alkalmazása az oktatásban és a pedagógusképzésben számos lehetőséget kínál, de kihívást is felvet. Ezek számbavétele után a szerző az ember-gép együttműködésre épülő oktatási módszerek és pedagógusképzési programok kidolgozását javasolja.

Open access

A mesterséges intelligencia lehetőségei és kihívásai a pedagógiai tervezés folyamatában

The Opportunities and Challenges of Artificial Intelligence in the Pedagogical Planning Process

Educatio
Author:
László Horváth

Tanulmányunkban megvizsgáljuk, hogy – a mesterséges intelligencia fogalmából kiindulva –, milyen lehetőségek merülnek fel a pedagógiailag racionálisan cselekvő ágensek létrehozásában az általános pedagógiai tudás részeként értelmezett tervezés folyamatában (az óratervezés szintjén). A pedagógiai tervezés során felmerülő kihívásokon keresztül bemutatjuk az MI által biztosított lehetőségeket és kihívásokat, reflektálunk a paradigmaváltás lehetőségeire és az ebből fakadóan felmerülő új szerepekre és kompetenciákra. Két lehetséges út (generatív út – tartalom létrehozása; prediktív út – algoritmusokkal támogatott konstruktív összehangolás) mentén mutatjuk be az MI felhasználását a tervezésben. Megközelítésünkben elsősorban a tervezési kompetencia fejlesztésének támogatására fókuszálunk.

Open access

A mesterséges intelligencia mint tudáskörnyezet és tudásprotézis

Artificial Intelligence as Knowledge Environment and Knowledge Prosthesis

Educatio
Author:
László Z. Karvalics

Hogyan értelmezzük a tudáskörnyezet és tudásprotézis kifejezéseket az oktatás és az emberiség közösen gyarapított tudáskincsének vonatkozásában? Milyen korábbi tudástechnológiai törekvések utolsó fejezetét jelentik a mesterséges intelligencia mai szöveg- és képalapú megoldásai – Otlet, Bush, Licklider, Nelson, Engelbart –, mi valósult meg az egykori elképzelésekből, és milyen korlátok maradtak?

Megfontolások és érvek hálójában igyekszem megjeleníteni, milyen jellegzetes helyzetekben milyen oktatási célokat támogathatnak a mesterséges intelligencia jelenlegi, egyre többet tudó rendszerei, és miket nem.

Open access