Browse Our Social Sciences Journals

In the broadest sense, social sciences encompass society, human behavior, and its influence on the world. Social sciences help understand how society works, ranging from the causes of unemployment, economic growth, what makes people happy, and so on. The information it provides is vital for governments and policymakers, non-governmental organizations, and local authorities.

Social Sciences and Law

You are looking at 31 - 40 of 2,097 items for

  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Neurodivergens hallgatók a felsőoktatásban

Neurodivergent Students in Higher Education

Educatio
Author:
Zsófia Júlia Tószegi

A tanulmány az Inklúzió Folyamatelvű Modelljét használva mutatja be a Pécsi Tudományegyetem (PTE) speciális képzési igényű hallgatóit, fókuszba helyezve a neurodiverzitást. A Neptun Egyesített Oktatási Rendszer hallgatói adatainak (N = 47 194) tízéves idősoros elemzése során az előnyben részesített hallgatói csoportok összehasonlításakor azonosítható különbségeket vizsgálja. Elemzi a felvételi arányokat és a karok közti megoszlást a belépéskor (bemenet), a támogató tényezőket hasonlítja össze a képzés során (folyamat), és a teljesítménymutatókat nézi a programból való kilépéskor (kimenet). Eredményeinkből kiderül, hogy az előnyben részesített hallgatói csoportok között a legnagyobb arányban a neurodivergens hallgatók jelennek meg. Adatelemzésünk alátámasztja azt a meglehetősen meglepő eredményt, hogy a neurodivergens hallgatók a legnagyobb valószínűséggel végeznek sikeresen a PTE-n, és a legkevésbé valószínű, hogy tanulmányaik során féléveket halasztanak.

Open access

Szövegalkotó mesterséges intelligencia a társadalomtudományi felsőoktatásban: félelmek és lehetőségek

Text-creating Artificial Intelligence in Social Science Higher Education: Fears and Opportunities

Educatio
Authors:
Róbert Marciniak
and
Máté Baksa

Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy az olyan generatív mesterségesintelligencia-eszközök (GMI-eszközök), mint a ChatGPT vagy a Google Bard, milyen hatást gyakorolnak a felsőoktatás szereplőire, elsősorban a bölcsészet- és társadalomtudományok területén. A témával foglalkozó legfrissebb szakirodalom áttekintésével kiegyensúlyozott képet alakítunk ki használatuk lehetséges előnyeiről és kockázatairól. A GMI-eszközök elterjedése az automatizálás új korszakának beköszöntét jelzi, amelyben a korábban tudásmunkások által végzett feladatok jó részét gépekre bízzuk. Ez az átalakulás a felsőoktatásban a hatékonyság javulásához és a hozzáférés demokratizálódásához vezethet, de etikai kérdéseket is felvet, és veszélyezteti a tudományos közösségen belüli bizalmat. Álláspontunk szerint a felsőoktatás kulcsszereplőinek transzparens kommunikációt kell folytatniuk a GMI-k várható hatásairól, hogy minél gyorsabban kialakíthassák a helyes használatuk kultúráját. A tanulmány elkészítéséhez nem használtunk fel semmilyen GMI-alkalmazást.

Open access

Tanulságok az egyetemek számára a tudásintenzív szervezetek sikertényezői alapján

Lessons for Universities Based on the Success Factors of Knowledge-intensive Organizations

Educatio
Author:
Mária Dunavölgyi

A cikk arra keresi a választ, hogy a hazai egyetemek változásai során milyen tapasztalatok hasznosíthatók a versenyszektor tudásintenzív szervezeteinek sikertényezői alapján. Rámutat olyan bevált jó gyakorlatokra, melyek az egyetemeken is sikeresen alkalmazhatók. Kiemelten foglalkozik a szakirodalomban nagy hangsúlyt kapott négy sikertényezővel, a tudásbarát szervezeti kultúrával, a bizalommal, az innovációt támogató szemlélettel és a transzformációs és felhatalmazó vezetési stílussal. Az elemzés e sikertényezők tükrében hívja fel a figyelmet az változások során felmerülő vezetési és szervezeti kockázatokra. A kutatás újszerűségét mutatja, hogy a szakirodalmi áttekintés szerint ez a megközelítés példa nélküli az egyetemi szakirodalomban.

Open access

A zeneművészeti szakgimnazisták pályaválasztásának meghatározó tényezői

Factors Determining the Musical Identity of Music High School Students

Educatio
Authors:
Judit Váradi
,
Rita Kerekes
,
Melinda Pótfi
, and
J. Miklós Radócz

Hazánkban a zeneművészeti oktatás középfokára kevés figyelem irányult annak ellenére, hogy az alap- és felsőfok között nemcsak átmenetet képez, hanem prediktív erővel bír a zeneoktatás jövőjének alakulása szempontjából. Kutatásunk során egy zeneművészeti szakgimnázium végzős évfolyamában (N = 22) vizsgáltuk a pályaválasztást befolyásoló tényezőket, a szakmai motivációs tényezőket, valamint, hogy a tanulók milyennek látják az ideális főtárgytanárt. A szakgimnáziumi tanulók véleménye szerint a zenészt a kitartás, alázat és szorgalom jellemzi a legjobban, a zene számukra az önkifejezés eszköze, amely kikapcsolódást, nyugalmat és egyfajta menedéket jelent.

Open access

Abstract

This article analyses the extent to which German history curricula address aspects of diversity. The curricula are analysed in terms of whether they include diagnostic phases to identify students' individual interests. It also examines whether the historical experiences of minorities and the agency of subaltern groups are addressed. The extent to which the curricula abandon a Eurocentric perspective and integrate global historical aspects will also be considered. Methodologically, the curricula of two main school types in all German states were analysed by means of a qualitative content analysis. The focus was on curricula for lower and upper secondary schools. The results show that diversity is usually addressed only from the perspective of established narratives. A national and Eurocentric history continues to dominate the curricula. Only a few curricula explicitly address the diagnosis of students' performance and ideas. Finally, the paper discusses the evolving nature of curricula, influenced by societal needs and growing sensitivity to social diversity. It highlights the need for future research on diversity in teacher education and the practicality of implementing complex concepts such as postcolonial thought in the classroom. More empirical research is needed on current curricula and the teaching of history in different regions and types of school.

Open access

When people still had enough time to live

Education of girls from Hungarian aristocratic families, from the 1860s until 1947

Hungarian Educational Research Journal
Author:
Magdolna Rébay

Abstract

In this paper the author want to focus especially on the education of girls from Hungarian aristocratic families by studying not only the relationship between the parents and the children but also the aim, content, methods of education. The sources were primarily the memoirs that have been more frequently published, that resulted in more detailed, subtle conclusions complete with personal motivations as well. The research method was narrative text analysis. The author concluded that there were practically only some aristocratic girls who had enrolled a secondary school before WW1. After WW1 there were more and more girls taking part in school education, the reason being their financial circumstances and the changed social and cultural situation. Some have already enrolled in university or obtained a vocational qualification. However, working women were very rare among them. The relationship between the parents and children was different by families, but the strict distance increasingly loosened up. One of the most important goal of education was the knowledge of modern languages. Besides practising religion and arts physical education and sports were present in the lives of the girls in the country. Girls could only move around in their own social groups, they put special emphasis on developing social competences. A girl's goal was to find a spouse who is worthy of her rank.

Open access

Az „objektív” tudománymetria alkalmazásának hatásai és ellenhatásai a kutatói teljesítményértékelésben, tudományterületi megközelítésben

Effects and Countereffects of ‘Objective’ Scientometrics as Used in Research Performance Evaluation.

A Disciplinary Approach
Educatio
Author:
Erzsébet Dani

Egy korábbi tanulmányban a Glänzel-mítoszok kontextusában próbáltuk értelmezni azokat a hiteket-tévhiteket, utakat és tévutakat, melyeket a tudománymetria „objektív mérőszámainak” összes tudományterületre történő, a területi sajátosságokkal mit sem törődő, egységes alkalmazása generált. A közelmúltban lezajlott egyetemi modellváltás és az oktatói teljesítményértékelés bevezetése még inkább előtérbe helyezte a tudománymetriát, különösen pedig a tudományterületi anomáliákat. Jelen diszkusszióban arra teszünk kísérletet, hogy megvizsgáljuk: a Q-minősítésű folyóiratok előnyben részesítése milyen hatással van a humán tudományok oktatóinak-kutatóinak teljesítményére; illetve, ennek következtében hogyan szorulnak háttérbe a Magyar Tudományos Akadémia szakosztályai által minősítettnek tekintett magyar folyóiratok; hogyan mond ellent egymásnak a tudományos teljesítményértékelési pontrendszer és a tudományos előmeneteli szempontrendszer; mit jelent az, hogy a magyar kutató ezek kettős szorításában dolgozik; és ezeknek milyen hosszú távú hatásait lehet prognosztizálni?

Open access

A családi életre nevelés realitásai.

Családi miliőtípusok az iskolai szakemberek perspektívájából

Family Milieus from the Perspective of School Professionals

Educatio
Authors:
Gabriella Pusztai
,
Katalin Pallay
, and
Cintia Csók

Az utóbbi évtizedekben a családi élet alapvető változásokon ment keresztül, ami hatással van a családi és felnőtt életre nevelés alapvető mintázataira is. Az interjús kutatás során olyan települési és iskolai környezetekben dolgozók (N = 53) tapasztalatait tártuk fel az ország három leghátrányosabb helyzetű megyéjében, ahol a legmagasabb az alacsony státusú tanulók aránya. A tanulmány egyik fontos megállapítása, hogy a családokban megvalósuló spontán családi életre nevelésben társadalmi-területi szempontból nagy eltérések jellemzők, ezért a felnőtt élet több területére való felkészítés kihívást jelentő iskolai feladat, mely a pedagógusok és az iskolai segítő szakemberek speciális felkészülését és többletmunkáját igényli.

Open access

DORA.

Dilemmák a kutatás értékelésében

DORA: Dilemmas in Research Assessment

Educatio
Author:
Tamás Kozma

Idén tízéves a DORA, a San Franciscó-i természettudósok nyilatkozata a kutatások értékeléséről. A tanulmány bemutatja ennek a szervezetnek a keletkezését, tevékenységét, eredményeit és törekvéseit. A DORA az egyre szélsőségesebben kvantifikálódó kutatásértékelés helyett/mellett a kvalitatív értékelés fontosságát hangsúlyozza, bemutatva annak lehetőségeit és előnyeit. Hároméves projektje alternatív értékelési eljárásokat dolgoz ki; esettanulmányai pedig válogatott egyetemek értékelési gyakorlatát ismerteti a kutatások értékelésében. A DORA hálózata több tízezer személy és intézmény együttműködését fogja össze, amelyek valamennyien a kutatásértékelések és a pályázati bírálatok reformjára törekszenek, illetve azt sürgetik.

Open access

A felsőoktatás és a tudomány értékelése körüli harcok Franciaországban

The Struggles in France over the Evaluation of Higher Education and Science

Educatio
Author:
Iván Bajomi

A II. világháború után a francia állami kutatóhálózat égisze alatt a tudományos tevékenységek értékelésére olyan rendszert hoztak létre, amelynek működtetésében az oktatók és kutatók közösségei játszottak meghatározó szerepet. Az USA-béli egyetemek mintájából kiindulva az 1980-as években egy elkülönült értékelési szervezetet hoztak létre. A felsőoktatás területén működő szervezet által végzett, a SWOT-elemzések módszertanát középpontba állító értékelések az intézmények működésmódjának fejlesztését voltak hivatva elősegíteni. Két évtizeddel később viszont egy olyan, az akadémiai szféra valamennyi szférájában működtetett értékelési ügynökséget állítottak fel, amely nemcsak SWOT-elemzéseket készített, hanem különféle indikátorok alkalmazásával a kutatóhelyek rangsorolására is vállalkozott. Más, korabeli franciaországi tudománypolitikai intézkedésekhez hasonlóan az új ügynökség működése is komoly tiltakozásokat váltott ki az akadémiai szférában. Ezek hatására a 2012-es kormányváltást követően az egyetem- és tudományértékelési ügynökség működéséből kiiktatták az intézmény-rangsorolást, amely a kutatási támogatások elosztása terén elősegítheti az intézmények közötti egyenlőtlenségek növekedését.

Open access