Social Sciences and Law

Summary.

The research deals with the investigation of one alternative of carbon-dioxide utilization – underground storage – from a petroleum geoscience point of view. The basic assumptions and the results of the laboratory studies to be carried out later are based on a specific hydrocarbon field in Hungary. The previously measured and studied geological and petrophysical parameters of the reservoir (porosity, permeability, saturation, capacity, etc.) will be restudied and specified, based on the results of the new concept of laboratory experiments.

By defining these parameters, a 3D geological model, a “Dynamic model” will be created to understand the effect of carbon-dioxide injection on the dynamic behavior of a moderate-tight sandstone reservoir. Based on the results of the dynamic model, the storage capacity will be defined. The carbon-dioxide injection laboratory experiments will contribute to understanding these underground geo-chemical reactions (e.g. carbonation ability, compositional variation) and flow characteristics.

Összefoglalás.

Korunk egyik legmeghatározóbb problémája az üvegházhatású gázok, különösen a szén-dioxid kibocsátásának csökkentése. Alapvetően két fő ágra oszlanak ezen törekvések: egyrészt a kibocsátásért felelős technológiák optimalizálására/„zöldítésére”, másrészt a már kibocsátott szén-dioxid hasznosítására (CCU), illetve befogására és letárolására (CCS). A kutatás a szén-dioxid hasznosítás egyik alternatívájával, a föld alatti letárolás lehetőségének vizsgálatával foglalkozik földtudományi aspektusból.

A kézirat alap felvetései és a későbbiekben magmintákon elvégzendő laborkísérletek eredményei egy konkrét, Magyarországon található szénhidrogén mezőre vonatkoznak. Emiatt más szén-dioxid tárolására alkalmas földtani képződmény (sókaverna, széntelep, illetve sósvizes aquifer) vizsgálatára a tanulmány nem tér ki. A laborkísérletek eredményeinek segítségével az előzetesen a mérnöki gyakorlatban használt és ismert tárolói paraméterek (porozitás, permeabilitás, kapacitás, telítettség stb.) kerülnek pontosításra. Az elvégzendő labormérések: higany besajtolásos porozitás vizsgálat, centrifugális kapilláris nyomásgörbe és relatív permeabilitási görbék meghatározása, röntgendiffrakciós anyagvizsgálat. Ezen paraméterek ismeretében egy pontosított földtani modell kerül megalkotásra.

A kutatás első fázisában a már meglévő, ipari gyakorlatban alkalmazott kőzetvizsgálati módszerek kerültek felülvizsgálatra, és egy új szemléletű, az eddigi módszereket pontosító eljárás került kidolgozásra a hazai geológiai formációkra vonatkoztatva. A későbbiekben a kőzetmintákon végzett tárolói paramétereket szimuláló szén-dioxid besajtolási kísérletek a föld alatti reakciók (pl. karbonátosodási képesség) és az áramlástani sajátosságok megértéséhez és modellezéséhez is hozzájárulhatnak. Feltételezhetően a föld alatti reakcióknak köszönhetően egy, a korábbi becslésektől eltérő tárolótérfogatot lehet meghatározni.

Megállapításra került, hogy a szén-dioxid szuperkritikus állapotban besajtolva, rétegvízzel rendelkező zárt rétegekben egybefüggő „csóvaként” vándorol a porózus kőzeteken keresztül, amely a gravitációs szegregáció következtében vertikálisan kitágul a fedőkőzet alatt. Az oldalirányú szén-dioxid expanzió folyamatát a folyadékok csapdázódása korlátozza. Ezért a többfázisú áramlás és csapdázódás alapos vizsgálata elengedhetetlen a tárolókapacitás pontos meghatározásának érdekében.

A szén-dioxid besajtolhatóságát és a tárolási kapacitást nagymértékben befolyásolja a szén-dioxiddal telített sóoldat relatív permeabilitása, amely erősen függ a kőzet heterogenitásától. Miljkovic (2006) sóoldattal telített homokkő minták szimulációs méréseit hasonlította össze, amelyek csak a heterogenitás tekintetében tértek el egymástól. Megmutatta, hogy a kis strukturálatlan heterogenitás, úgy tűnik, nem befolyásolja jelentősen a CO₂ telítettségét és ennek következtében a tárolási kapacitást. Ezzel ellentétben Kuo és társai (2011) kimutatták, hogy a telítési profilt erősen befolyásolja a mag heterogenitása, és nagy injektálási sebességre van szükség ahhoz, hogy a heterogén közeg relatív állandó telítettségét elérje a homogénhez képest. Hozzájuk hasonlóan Shi és társai (2009) heterogén homokkő magokon szimulálták a szén-dioxiddal telített sóoldat elvezetését és beszívódását. Kimutatták, hogy a porozitás változása szignifikáns hatással volt a CO₂ migrációs mintázatára alacsony kiszorítási sebesség mellett és ez fokozatosan eltűnik az injektálási sebesség növelésével.

Fontos célkitűzésként jelenik meg a kutatásokban ezen tézisek vizsgálata, valamint a többfázisú áramlási kísérletek elvégzése a magyarországi CCS potenciális jelöltjeként számon tartott tároló magmintáin. A víz-gáz elvezetési relatív permeabilitási vizsgálatok szimulált tározókörülmények között szintén fontos új információkat fognak szolgáltatni, melyek lehetőséget teremtenek a CO₂ front végső eloszlásának meghatározására, valamint javaslattételre a tárolási kapacitás pontosítására és a geokémiai változásokra az adott tárolórétegekre jellemző heterogenitás függvényében.

Abstract

Personal data can be transferred to third countries without any additional measures by achieving the European Commission's adequacy decisions if the third country's data protection level is deemed essentially equal. Only a few countries have obtained this decision, and the United States is no longer one of them, since the European Court of Justice ruled in the Schrems II case that the Privacy Shield Decision could not provide ‘essentially equivalent’ protection for personal data to that provided by European Union legislation, and hence was invalid. This article will discuss what the term ‘essentially equivalent’ means and what it covers. Finally, it will examine and attempt to answer the question of whether the United States will ever reach the mentioned adequate level by comparing the examples of two adequate countries, the United Kingdom and Japan.

Abstract

The European Union, while acknowledging the pitfalls of problematic consumer markets, seems largely unwilling to deviate from an inflexible standard of consumer behaviour based on the ideal of the average consumer as a reasonably well-informed and observant market participant. The article aims to contrast this high consumer standard with the alternatives offered by the vulnerable consumer concept. The first part of the article deals with the notion of the average consumer as defined in European Union law and its interpretation by the European Court of Justice, particularly in cases concerning problematic markets. This is followed by a brief analysis of two potential interpretations of consumer vulnerability developed in the consumer protection literature. The final chapter examines in more detail the appearance of a singular major exception to the average consumer concept within the European Union consumer protection regime: the narrow scope of consumers acknowledged as ‘particularly vulnerable.’

Abstract

Since the Maastricht Treaty, two questions remain: what is the EU, and is there such as thing as an EU identity? Because of its specific nature, and in view of the political accession criteria, it seems there is an EU political identity. Consequently, the purpose of this article is to evaluate whether this EU political identity has had an impact on Member States' constitutional identity: because they were the latest countries to accede to the EU, but also because they were under a specific monitoring process, Bulgaria and Romania are the best examples of an EU influence, but only of a limited one.

Abstract

Oceans and marine resources represent an invaluable source of life and well-being for humanity. Despite their contribution, oceans are constantly affected by human activities such as overfishing, shipping, and resource extraction, thus jeopardizing the viability of marine ecosystems. Periodically, a series of global initiatives led by the United Nations have sought to reverse these negative effects and safeguard sustainable ocean use. The United Nation's Law of the Sea (1982, UNCLOS) is a prominent undertaking in this direction, as it has created the legal framework for sustainable ocean governance. Norway, an ocean nation, has been a strong supporter of this international treaty, but also of the recent sustainable development goals (SDGs), which have typically complemented UNCLOS in the global quest for ocean sustainability. In this context, this paper delves into and posits the synergies and interactions between UNCLOS and SDGs and describes the related shifts in Norway's ocean governance regime.

Abstract

This paper highlights the concept of constructivism that underpins the theory and practice of foreign language teaching. The dominance of this pedagogical movement in the second half of the 20th century and the beginning of the 21st century has been particularly important for the study and understanding of digitally supported forms of learning. Constructivism can provide a response to the analysis and practice of new forms of learning: it is based on the premise that knowledge transfer and the role of the teacher are undergoing intense change. Its implications in the classroom define and influence the pedagogical models and traditions of our time. The paper traces the emergence and dimensions of constructivism in today's digitally infused education, providing a theoretical and literature overview.

Összefoglalás. A jelen írás alapja a témában tartott előadásom. Először általános kérdésekkel foglalkozom, majd a tervezett „EU AI Act”-ről lesz szó, utána egy VW projektet ismertetek röviden, majd a „megmagyarázható MI”-ről fogok beszélni, aztán egy saját, hazai kezdeményezésről, az Alfi projektről teszek említést. Végezetül egy kitekintés zárja le az írást.

Summary. This writing is based on a lecture on the topic. In my other (German) affiliation I am manager of a large-scale EU project called “HumanE AI Net” (funded with 12m Euro) comprising 53 leading EU institutions, including large universities (UCL London, LMU Munich, Sorbonne, Sussex or ELTE), networks of research institutes (Fraunhofer, Max Planck Gesellschaft, INRIA, CNR Italy), large international companies (ING Bank, SAP, Philips, Airbus), etc. In the writing I discuss general issues related to Humane AI, the planned EU AI Act, social credit systems, explainable AI, and the Alphie project, respectively.

In April 2021, the European Commission proposed a regulation on artificial intelligence, known as the AI Act. The regulation aims at human-faced AI in a European dimension. Although it is still only a draft, the stakes are high. The planned law has, however, faults (I maintain here), to be corrected before the text passes as law.

Another subject to discuss is the study – and prohibition (at least in Europe) – of social credit systems. The original “Social Credit System” is a national credit rating and blacklist developed by the Government of the People’s Republic of China. Proponents of the system claim that it helps regulate social behaviour, improves citizens’ ‘trustworthiness’ (which includes paying taxes and bills on time) and promotes the spread of traditional moral values. Critics of the system, however, argue that it goes far beyond the rule of law and violates the legitimate rights of people – in particular, the right to reputation, privacy and personal dignity – and that it can be a tool for extensive government surveillance and suppression of dissent.

“Explainable AI” (XAI) has become a hot topic in recent years. AI applications are mostly “opaque”: this is especially true for learning systems and by definition for neural networks (NN). The current fashion, “deep learning”, usually means the application of a particularly opaque NN anyway. It is natural not to know what the system is doing and why. So, let’s change that! With this tenet, XAI was born. I review some solutions to the problem.

In the writing I also mention an application, Alphie, the first version of which was done in the OTKA project “Good Mobile” and is now supported by the MI National Laboratory. Alphie is a science-based playful application for children that helps them to use digital tools more consciously and within limits, while developing a variety of skills. It performs the functions of a ‘grandmother’ who shows emotions towards the child: can be e.g. angry, loving, etc. The application makes the corresponding sounds (!) and facilitates real social interactions (e.g. sends the child to play football (!).

Összefoglalás. Jelen dolgozatban áttekintjük a víz körforgásának legfontosabb összetevőit, áramlási irányait. Bemutatjuk a párolgás és kondenzáció jelentőségét a légkör dinamikai folyamataiban. A jelenkori éghajlatváltozás hatásai meghatározó módon befolyásolják a globális vízkörforgalom valamennyi elemét: emelkedik a tengerek szintje, a légkörben tárolható vízgőz mennyisége, szélsőségesebbé válik a csapadék és az aszály területi és időbeli eloszlása. A csapadékintenzitásra vonatkozóan a hazai megfigyelések és számítások eredményeit is bemutatjuk. Felhívjuk a figyelmet a globális hidrometeorológiai monitoring rendszerek fontosságára, valamint a vízrajzi és meteorológiai közszolgáltatások összehangolt szemléletű kezelésének szükségességére. Ez vonatkozik az egyes fizikai változók megfigyelésére, ezek várható tér- és időbeli változásainak előrejelzésére, a klímapolitikák kialakítására – beleértve a kármérséklés és az alkalmazkodás problémaköreit.

Summary. In this paper, we review the most important components and flow directions of the water cycle. Water is one of the special compounds of the Earth system: it can exist in solid, liquid and gaseous states under the prevailing temperature and pressure conditions on Earth, so it can be found in all terrestrial spheres. It plays a fundamental role in maintaining life, thermodynamic processes on a global scale, and regulating the climate. In the Earth’s atmosphere, on average, only every ten-thousandth molecule is water, yet it plays a decisive role in shaping atmospheric energetic and dynamic processes and, in regulating the climate. Through evaporation, condensation, cloud and precipitation formation, and air movements, the atmosphere plays the most important role in the continuous cycle of water between natural water reservoirs. It is typical of the dynamics of atmospheric processes that the average residence time of water molecules in the atmosphere is approx. 10 days, compared to the durations estimated for the ice sheet (12 thousand years) and the oceans and seas (3 thousand years). Water vapor is the most important greenhouse compound in the atmosphere, responsible for approximately 60% of the total atmospheric greenhouse effect. The movement of water vapor is mainly determined by atmospheric circulation processes. The effects of present climate change have a decisive influence on all elements of the global water cycle: the sea level rises, the amount of water vapor that can be stored in the atmosphere increases, the spatial and temporal distribution of precipitation becomes more extreme. The global environmental changes attributable to natural and anthropogenic causes are largely linked to water and the variability of the global water cycle. Natural phenomena on a regional and local scale, which can also be associated with global changes, pose a serious risk to life and property protection in certain situations, can adversely affect the conditions of agricultural management and damage natural ecosystems. Results of relevant Hungarian measurements are also presented. Floods, droughts and atmospheric storms, which are often accompanied by intense rainfall events, are collectively responsible for a very significant part of natural damage events. We draw attention to the importance of global hydrometeorological monitoring systems, as well as the need for coordinated management of hydrographic and meteorological public services. This applies to the observation of individual physical variables, the prediction of their expected changes in space and time, the development of climate policies - including the issues of mitigation and adaptation.

Összefoglalás. Jelen cikk célja a létfontosságú rendszerek védelmére vonatkozó szabályozás fejlesztési folyamatának és az elért eredmények vizsgálata. A szerzők feldolgozták a kritikus infrastruktúrák nemzetközi és hazai szabályozására jellemző, az elmúlt mintegy tízéves időszak változásait. Az elemzés a hazai eredmények áttekintését követően a reziliencia, az ellenálló képesség fejlesztésére irányuló nemzetközi és hazai intézkedéseket, a közeljövőben várható fordulatokat, jogalkotási lépéseket ismerteti.

Summary. This article’s goal is to overview the development and the results of the critical infrastructure protection regulation. The authors have analyzed the legal circumstances of the past 10 years both on an international and a national level.

After looking back at the initial regulations of the national critical infrastructure and its enforcement the authors present the challenges of Covid-19, the possible responses and the basic elements of the revised legal framework.

The authors touch upon the changes that are important for the operators, such as risk analysis and the operator security plan, emphasizing the exercises of the latter.

The final part of this publication details the last decade’s change of approach via the NATO’s seven baseline requirements for civil preparedness and the preparation of the new EU directive. It will also exhibit the measures, that were taken to improve resilience, and checks that were made to upgrade the level of critical infrastructure protection.