Browse Our Social Sciences Journals
In the broadest sense, social sciences encompass society, human behavior, and its influence on the world. Social sciences help understand how society works, ranging from the causes of unemployment, economic growth, what makes people happy, and so on. The information it provides is vital for governments and policymakers, non-governmental organizations, and local authorities.
Social Sciences and Law
Az egyházi oktatás hatása a fiatalok vallásosságának alakulására
The Effect of Denominational Education on the Formation of the Religiosity of Young People
Az elmúlt évtizedek alatt az egyházi fenntartású oktatási intézmények oktatási rendszerbeli aránya fokozatosan nőtt. Mivel csökkenőben van a magukat az egyház tanítása szerint vallásosnak vallók aránya a fiatalok körében, a szektor növekedésével párhuzamosan nő a vallásos neveltetésben nem, vagy csak részben részesülő tanulók aránya az egyházi iskolákban. Korábbi elemzéseink az egyházi iskola vallásosságra gyakorolt mérsékelt, de szignifikáns hatását mutatták ki. Jelen tanulmányban azt vizsgáljuk, hogy hogyan hat az egyházi iskola a fiatalok vallásosságára és értékrendjére. Az elemzéshez a Magyar Ifjúság 2016 adatbázist használtuk. Eredményeink szerint az otthoni vallásos neveltetés befolyása meghatározó, az egyházi iskolák a fiatalok vallásos identitását és vallásgyakorlatának kialakulását jelentősen támogatják, de a hittartalmak és az értékpreferenciák tekintetében nem gyakorolnak hatást a fiatalokra.
Bővülő egyházi oktatás – Absztraktok angolul
Expanding Church-run Education – Abstracts in English
Egyházak a köznevelési költségvetésben
Church Schools in the Public Education Budget
A 2010. évi kormányváltást követően az egyházi fenntartású intézmények köznevelésen belüli súlya gyors növekedésnek indult. Rövid idő alatt érzékelhetővé váltak az egyházi iskolák térnyerésének társadalmi következményei is. A lezajlott változásokhoz hozzájárultak az új finanszírozási és gazdálkodási szabályok. A tanulmány az egyházi fenntartású oktatási intézmények finanszírozásának és gazdálkodási gyakorlatának vizsgálatával arra a következtetésre jut, hogy i) a köznevelés finanszírozásában az elvárt szektorsemlegesség nem valósul meg; ii) a kedvezőbb pénzügyi helyzetben lévő egyházi iskolák működése viszont hatékonyabb, mint a központosított intézményeké; ugyanakkor iii) az egyházi fenntartású intézmények gazdálkodásának nyilvánossága és így elszámoltathatósága korlátozott.
Egyházi óvodák: munkakörülmények és szakmai autonómia óvónői szemmel
Churchification Through the Eye of Kindergarten Teachers: Possibilities and Limitations in Pre-School Education
Tanulmányunk az egyházi fenntartók számának növekedését vizsgálja az óvodai szektorban. Azt kívánjuk feltérképezni, hogy az iskolákhoz képest decentralizáltan működő óvodák esetében milyen hasonlóságok és különbségek figyelhetők meg az egyházi fenntartók növekvő jelenléte kapcsán. A cikkben bemutatjuk az egyházi fenntartás növekedésének mértékét, az átvétel módjait és az egyházi fenntartóra vonatkozó szabályozási környezetet. Továbbá egy feltáró empirikus kutatás eredményeire alapozva vizsgáljuk, hogy az egyházi fenntartók megjelenése milyen lehetőségeket és korlátokat jelent a mindennapi szakmai munka terén az óvodapedagógusok számára a munkavégzés körülményei, a szakemberi ellátottság, valamint gyermekek felvétele és a pedagógiai program tekintetében.
Erősödő magániskolai szektor és az iskolaválasztás szélesedő lehetőségei
Expanding Private School Sector and Increasing Possibilities of School Choice
Errátum: Egészségmagatartás serdülőkorban – Mi történt az ezredforduló után?
Erratum: Health Behaviour in Adolescents – What Has Happened since the Millennium?
Hajózni szükséges, és golfozni is.
Az ír elit iskolák szerepe a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelésében
You Must Sail, and Play Golf.
The Role of Irish Elite Schools in the Reproduction of Social Inequalities
„Hová tűntek a magyar gyerekek?”
Egyházi és vákuumiskolák egy keletmagyarországi régióban
Where Have the ‘Hungarian’ Children Gone?
Church-run and Vacuum Schools in an Eastern Hungarian Region
A tanulmány két részletes vizsgálat alapján egy kelet-magyarországi térségben elemzi az iskolaegyháziasítás folyamatának korszakait és hatását a helyi oktatási kvázipiacra. Az első korszakban az egyházi iskola szigorú hitelvi igazodást követelt diákoktól és pedagógusoktól egyaránt. A második fázist az autonóm intézményi leválások jellemzik: az iskolák azért kezdeményezték a fenntartóváltást, hogy szelektálhassanak a jelentkező diákok közül. Ezeknek az iskoláknak a vallásos jellege, illetve a diákok és tanárok hitvallása puszta formalitás. A harmadik korszakban a folyamatnak a régióban domináns kálvinista egyház oktatási logisztikai érdekei szabnak határt. Az egyházmegye csak abban az esetben engedélyezi újabb iskola átvételét vagy alapítását, ha az nem teremt konkurenciát a már működő kálvinista iskoláknak. Az iskolák államosítása után helyi szinten közpolitikai vákuum alakult ki, és ezen az egyházi iskolák arányának jelentős növekedése sem változtatott.
Mérve vagyon: az egyházi iskolák néhány oktatásstatisztikai jellemzője
Measured by Numbers: Some Official and Contextual Statistics of Church-run Schools
A tanulmány az egyházi fenntartású iskolák idősoros oktatásstatisztikai adatait gyűjti egybe, majd pedig néhány társadalmi és kontextuális jellemzőjét, valamint eredményességüket tekinti át. Az elemzés az Országos Kompetenciamérés (OKM) telephelyi és intézményi összevont adatbázisaira épül, és az egyházi szféra kiterjedését, regionális és felekezeti sajátosságait, tanulói összetételét, illetve egyéb intézményi jellemzőit vizsgálja. Az elemzés egyik alapkérdése, hogy e szféra megjelenése és expanziója milyen mértékben erősítette fel a térségi iskolai szegregációt. Ugyanakkor igyekszünk választ adni arra is, hogy az egyházi intézményekben a pedagógiai hozzáadott érték mértéke milyen mértékben tér el az állami fenntartású iskolák hasonló mutatóitól.
