Social Sciences and Law

A kutatás célja annak vizsgálata, hogy a hazai gyermekvédelmi szakellátás rendszerében milyen nevelési értékek azonosíthatók, illetve, hogy a rendszer két nagy egységében – nevelőszülői és intézményes ellátás – vannak-e a nevelési értékek tekintetében különbségek. Továbbá vizsgáljuk azt is, hogy a gyermekvédelmi szakemberek és az ellátott gyermekek és fiatal felnőttek hogyan reflektálnak a nevelési értékekre: melyek ezek az egyes szereplők szerint, és hogyan épülnek be a gondozási-nevelési folyamatba. Kvalitatív kutatási eredményeink azt mutatják, hogy a gyermekvédelem strukturális problémái égetőek, melyek nagyban meghatározzák a nevelésről való vélekedéseket.

A nevelés értékátadó folyamat (Simon 2016), amire hatással van a vallásosság (Pusztai 2011). A pedagógusok értékközvetítő szerepe jelentős a tanulók életében. A tanulmányunkban öt csoportba (Bacskai 2008) sorolt, az oktatási színtér két (állami, egyházi) szektorában foglalkoztatott pedagógusok által rangsorolt értékek összehasonlításával az értékközvetítő nevelés jelentőségét mutatjuk be. Papíralapú kérdőíves adatfelvételünket 16 tiszántúli felekezeti iskolában vettük fel negyedikeseket tanító pedagógusok körében 2020-ban, ehhez szűkítettük a Kopp Mária Intézet Értékteremtő gyermeknevelés reprezentatív országos kutatásának adatbázisát az ország keleti régiójára. Eredményeink megerősítették az egyénre és közösségre vonatkozó társadalmi tőke szempontjából hasznos nevelési értékeket.

A politikai szociológiai szakirodalmi áttekintés célja, hogy a 2010 utáni magyar oktatáspolitikai változásokat, illetve az egyház és az állam viszonyának átalakulását elhelyezze a tágabb nemzetközi szakirodalomban, és áttekintse a folyamat elemzéséhez támpontul szolgáló lehetséges elméleti megközelítéseket és fogalmi fogódzókat. Az oktatáspolitika diszkurzív szintjének értelmezéséhez áttekintem, hogy milyen szerepet tölt be a vallás, és különösen a kereszténység az európai populista mozgalmak politikai kommunikációjában, és hogy milyen karakteres jegyei vannak az utóbbi évtizedekben megerősödő neokonzervatív oktatáspolitikai gondolkodásnak. Ezután ideológia és gyakorlat viszonyáról, illetve a populista kormányzatok közpolitikáinak jellemzőiről lesz szó. Végül az egyház és az állam közti intézményes kapcsolatról, és arról lesz szó, hogy milyen strukturális és szervezeti átalakulásokat von(hat) maga után a vallás politizálódása és az egyházak fokozott intézményes szerepvállalása.

A hazai közművelődésben megvalósuló kulturális tanulás magába foglalja mindazokat a nem formális, illetve informális tanulási eseményeket, amelyek részben a saját, részben a partneri kezdeményezések révén az egyes közművelődési intézményekben létrejönnek (vö. Juhász–Szabó 2016; Kozma et al. 2015). Ezek a tanulási alkalmak aktív (rendszeres és nem rendszeres művelődési formák szervezői, szolgáltatói, résztvevői), illetve passzív (külső szervek tevékenységei, alapterületből kizárólagossággal átengedett területi, terembérlési, helyszínbiztosítási) formában valósulnak meg a helyi közösségek igényeinek, szükségleteinek figyelembevételével. A területspecifikus igényekre és adottságokra építő közművelődésben megvalósuló kulturális tanulás hátránykompenzáló, esélyteremtő funkciói empirikus vizsgálatunk alapján beazonosíthatók. A lokalitást célzó, a helyi művelődő közösségeket központba helyező szakmai szemlélet a vizsgálati eredmények tükrében a közművelődés csúcsintézményeiben (N = 197) még további fejlesztési kezdeményezéseket igényel, de regionálisan már eredménnyel mérhető.

Az egyházi iskolák céljainak és jellemzőinek vizsgálata között egyre fontosabb, hogy szerepet kapjon a diákok aktív konstruáló szerepére való utalás is. Jelen feltáró jellegű kutatásban 37 egyházi fenntartású iskolában frissen érettségizett, illetve az adott tanévben érettségiző diákkal készült interjú. Olyan történetek felelevenítésére kértük őket, melyek megmutatják, hogy a diákok számára melyek az iskolájuk meghatározó sajátosságai, valamint az általuk azonosított rejtett céljai és üzenetei. Az elemzés során kulcstényezőként jelent meg a kódok között a „sokféleség, sokszínűség” szempontja, melyet a diákok személyes erőforrásaikat aktiváló tényezőként említenek például az életkérdésekkel való foglalkozás vagy a saját világkép és hitmegélés alakítása kapcsán is. A tanulmány bemutatja a magfogalom kapcsolódásait és a diákok által megfogalmazott jelentéseit.

A tanulmány a hat- és nyolcosztályos, egyházi fenntartású gimnáziumoknak a magyar közoktatás struktúrájában betöltött pozíciójával és az ezekbe az iskolákba jelentkezők jellegzetességeivel foglalkozik. Bemutatja a közelmúlt legfontosabb változásait is, az egyházi iskolák térnyerését ezen az iskolatípuson belül. Ezenkívül egy középiskolaválasztás előtt álló szülőkkel készült kérdőíves kutatás eredményeinek segítségével azt a kérdést járja körül, hogy kik, honnan és hogyan rekrutálódnak azok, akik ebbe az iskolatípusba jelentkeznek. Az eredmények alapján az egyházi, illetve más fenntartású iskolákba jelentkezők között kitapintható néhány lényeges különbség az iskolák egyes társadalmi funkcióival kapcsolatban vallott nézetekkel, a kisgimnáziumi jelentkezés konkrét okaival, valamint a felkészülési szokásokkal kapcsolatban is.

Abstract

The study examines the legislative issues associated with providing a legal solution to the problem of the circus training of wild animals in the post-communist context. These issues are demonstrated using the example of the Czech Republic. In 2020, the country passed a comprehensive amendment to Act No. 246/1992 Coll. on the Protection of Animals Against Cruelty, which prohibits, among other things, the training of wild animals in circuses with effect from January 2022. The study focuses on the following research questions: What are the main determinants of the prohibition of wild animal training? and, What were the main arguments with respect to the wild animal training prohibition mentioned by politicians during the parliamentary debate? The data analysed here consist of parliamentary debates and texts presented by institutions advocating for or against the ban.

Összefoglalás. A biztonságra evidenciaként tekint az utazó a desztinációválasztás során. Annak tartalma erősen szubjektív, egyénenként eltérő szintet képvisel. A COVID–19-járvány időszakában megvalósult kutatásunk válasszal kívánt szolgálni többek között arra, hogy az időskorú német utazók esetében mely faktorok határozzák meg leginkább a desztináció preferenciát, és ez hogyan tükröződik a költésükben. 2021. július–október között megvalósításra került személyes megkérdezés végső mintáját 347 fő (55+ éves) német szenior utazó adta. Az eredmények rámutattak, hogy a marketingtudomány által, általánosan homogénként kezelt fogyasztói szegmens további alszegmensekre bontható, tipizálható, továbbá a desztináció preferenciát esetükben leginkább az infrastruktúra minősége és a biztonság határozza meg.

Summary. Introduction: Tourism does not exist without security. In Maslow’s hierarchy of needs, security is the second most determinant aspect after physiological concerns. We consider that as an evident fact, thus the secure nature of a destination is an obvious expectation regarding travelling aspects. The measure and actual meaning of this latter component is quite subjective, thus it varies person by person. Security can be investigated from several aspects, so it is important to highlight that our sample was analysed in relation to health security concerns.

Investigation materials and methods: In our research, conducted during the period of the COVID-19 pandemic, we pursued to outline the role of security, as well as the so-called Corona-Protocol, which was established for prevention purposes regarding the chosen destinations in the case of elderly travellers, and to find out how it is reflected in their touristic spending. We conducted personal interviews (PAPI) between July and October 2021 with the participation of 419 people, whose final sample – after being filtered regarding age and nationality aspects – consisted of 347 German senior (age group: 55+) travellers. The survey was carried out on three locations within Hungary (Pécs, Kalocsa, Budapest) with the participation of coordinators.

Research outcomes: The received replies were analysed – at first, the 48 touristic variables were submitted to factor analysis, which helped in the allocation of main components. By the use of these main components, we identified further sub-segments (traveller types) within the segments, which gave a superb illustration about the inaccurate nature of the practice, when senior travellers are considered as a homogenous group. In the case of five clusters – despite similar age averages – we identified distinct characteristics concerning the aspects of qualifications, incomes and the measure of touristic expenses, while the priorities regarding destination expectations, security, infrastructure and pricing were also different. Despite their relatively weak explanation capacities, our outcomes – received by regression modelling – pointed out that regarding our sample, the measure of touristic expenses was mostly determined by the infrastructural quality of destination and security. Thereby we can answer the question how much the cost of security for German senior travellers is. Furthermore, another outcome was the realisation that different habitat locations within the same home country have significant impact on the spending of German senior travellers. Our research could constitute an appropriate basis for further research regarding the investigated subject and traveller segment.

Összefoglalás. Egyes korcsoportokban (pl. fiatal felnőttek) és szakmákban (pl. rendőrök) az átlagosnál magasabb a dohányzók aránya. A tanulmány célja a rendészeti felsőoktatási hallgatók dohányzási szokásainak és nikotinfüggőségük súlyosságának vizsgálata. Keresztmetszeti, kérdőíves vizsgálatot végeztünk az NKE RTK rendészeti hallgatói körében (n = 180). A nikotinfüggőség súlyosságát a Fagerström Nikotinfüggőségi Teszttel (FTND) és a Dohányzás Súlyossága Indexszel (DSI) vizsgáltuk. A válaszadók körében 81,1% a dohányzás életprevalenciája, 24,4% jelenleg dohányzó, 14,4% naponta dohányzik. Az FTND alapján a naponta dohányzók 96,1% enyhe/nagyon enyhe nikotinfüggő, míg a DSI alapján 73,1%-nak alacsony a nikotinfüggősége. A rendészeti felsőoktatás hallgatóinak dohányzása nem elhanyagolható probléma, ráadásul jelentős közegészségügyi és biztonsági aspektusai is vannak.

Summary. In some age groups (e.g. students) and professions (e.g. police officers), the proportion of smokers is higher than in the general population. The aim of this study is to assess the smoking habits and heaviness of nicotine dependence of Hungarian law enforcement students. A cross-sectional, web-based survey was conducted among law enforcement students at the Faculty of Law Enforcement of the University of Public Service (n = 180). The heaviness of nicotine dependence was measured by the Fagerstrom Test for Nicotine Dependence (FTND) and the Heaviness of Smoking Index (HSI). Respondents reported 81.1% lifetime prevalence of smoking, 24.4% were current smokers, and 14.4% were daily smokers. Based on the FTND, 96.1% of daily smokers had low/very low nicotine dependence, while based on the HSI, 73.1% of daily smokers had low nicotine dependence. Smoking among law enforcement students is not a negligible problem, and it also has significant public health and security aspects.

Összefoglalás. A krónikus napközbeni aluszékonyság és a vele járó figyelemzavar igen gyakori panasz, amely jelentősen rontja a munkavégzés teljesítményét, az életminőséget, összetett mechanizmus révén gátolja a mentális funkciókat, gyakran vezethet – munkahelyi és közlekedési balesetek okozójaként – fatális következményhez is. A krónikus napközbeni aluszékonyság mint panasz mögött a krónikus alvás depriváció mellett az elsődleges alvászavarokat kell keresnünk.

Summary. Police and military service, at the appropriate level of care, require neuropsychological functions from the service provider such as constant vigilance, sustained attention and concentration, and the compulsion to make quick, responsible decisions. However, the service is often accompanied by difficult external conditions, such as monotony, harsh weather factors, or shift work, which place a heavy burden on the service provider.

In both police and military service, in addition to a varied shift schedule, we often expect special mental and physical performance from those serving. However, a multi-shift schedule breaks the circadian rhythm of service, causing metabolic and hormonal changes, and can have a profound effect on one’s behavior and one can remain deeply inferior to oneself during a given performance. Not everyone is adaptable to such conditions, especially those with primary sleep disorders. Therefore, it is particularly important to recognize those suffering from primary sleep disorders among multi-shift workers. People with severe obstructive sleep apnea have an abnormally high degree of daytime sleep and their attention, concentration, vigilance, work and cognitive performance decline significantly compared to their peers in multi-shift work conditions.

Much of the experience gained in the field of sleep disorders becomes a practice in the field of occupational health. One of our main goals was to make the diagnosis, treatment and screening of diseases belonging to this professional and scientific topic.

The Military Health Sleep Diagnostic Laboratory is tasked with screening out dyssomnia sufferers from performing under special multi-shift conditions.

During military service, in modern warfare, the importance of multi-shift work schedules, the continuous standby system, and work periods of different than usual duration and content have increased.

All of this has significantly changed the demands on human performance during waking hours and the role of sleep in regeneration, restoration, preparation. In parallel with these requirements, unwanted drowsiness and exhaustion also increased in everyday work, and manifested itself in errors and accidents during operational actions.

Sleep deprivation fundamentally affects cognitive areas such as speed of thinking, decision making, divergent thinking, executive functions, emotions, understanding humor, memory, morality, risk taking, and alertness. A number of special functions are associated with the prefrontal cortex. Judgment, decision making, impulse control, attention, and visual association are related to this part of the cerebral cortex. This area of the cortex is very vulnerable and, as a result of sleep deprivation, a disturbance of the functions represented here can be observed.

Sleep disorders severely and often unexpectedly limit mental and physical performance. They can cause serious confusion during training, exercise, and tactical and operational activities, so knowledge of them is important for prevention, interpretation, and effective therapy. Sleep disorders can occur in greater numbers due to the special conditions of police and military service.