Browse Our Social Sciences Journals
In the broadest sense, social sciences encompass society, human behavior, and its influence on the world. Social sciences help understand how society works, ranging from the causes of unemployment, economic growth, what makes people happy, and so on. The information it provides is vital for governments and policymakers, non-governmental organizations, and local authorities.
Social Sciences and Law
Félperiféria a tudástermelésben.
Globális hátrányok és kitörési lehetőségek közép-kelet európai és hazai szemszögből
Semi-periphery of Academic Knowledge Production.
Global Disadvantages and Breakthrough Opportunities from a CEE and Domestic Perspective
A tanulmány arra vállalkozik, hogy kritika tárgyává tegye mind 1) a globális egyenlőtlenségek újratermelését eredményező centrális akadémiai nemzetköziesítést, mely figyelmen kívül hagyja egyes földrajzi-gazdasági régiók hátrányos megkülönböztetését, mind pedig 2) a hazai akadémiai minősítési rendszereket (a spanyol ANECA, valamint a lengyel IDUB jó gyakorlatainak kontrasztjában), minthogy azok a rendszerben lévő instabilitás, átláthatatlanság és az informalitások túlzott szerepének következtében akadályozzák a nemzetközi kutatási közösségbe történő szerves integrációt, a felsőoktatási intézmények nemzetközi versenyképességét, és kiszámíthatatlanná teszik az egyéni, kiváltképp a fiatal, kutatók életútját. E két kritikai perspektíva egyesítésével amellett érvelünk, hogy a globális egyenlőtlenségek kritikája és az önkritikus megújulás sürgetése nem ellentétes gondolatok – mint ahogyan azok narratívái a hazai akadémiai diskurzusban gyakran megjelennek –, hanem az egyetlen, valódi változáshoz segítő dinamika két, egymással kölcsönösen összefüggő oldalát írják le.
Izomorfizmus a társadalomtudományi publikációs gyakorlatban
Isomorphism in Social Science Publications
A társadalomtudományi területen megjelenő tudományos publikációk egyre inkább hasonlóvá válnak egymáshoz. Cikkünk célja, hogy megvizsgáljuk ezt a trendet, feltárjuk okait és következményeit. Elméleti keretként az intézményi szociológia makroinstitucionalista megközelítését alkalmazzuk. Széles körű tapasztalatunk szerint a tudományos folyóiratok szerkesztői és bírálói arra törekszenek, hogy a cikkek azonos formai standardoknak feleljenek meg, ennek következtében pedig a cikkek egységesülnek tartalmuk, logikájuk és felépítésük szempontjából is. Ezen szerkesztőségi törekvéseket különösen erősíti az, hogy a tudományosság kritériumai objektívnak tűnnek, holott ezek az intézményi szociológia megközelítése szerint egy tudományos közösség társas konstrukciójaként jönnek létre. Akár a tudományosság mítoszának is tekinthetjük azokat a kritériumokat, amelyeket a szerkesztők és bírálók elvárnak, és amelyek az izomorfizmus irányában hatnak.
Kínai hallgatók nehézségei magyarországi tanulmányaik alatt és után
Chinese Students’ Difficulties during and after Studying in Hungary
Hazánkban viszonylag nagy számban tanulnak kínai hallgatók, akiknek a nehézségeikről, beilleszkedésükről és jövőbeli terveikről viszonylag keveset tudunk. Narratív interjúra építő kutatásunk a kínai hallgatók tapasztatait tárta fel, és arra is választ keresett, hogy milyen jövőbeli elképzeléseik vannak továbbtanulás vagy karrier tekintetében. A kutatás eredményei szerint a kínai hallgatók számtalan nehézsége közül a nyelvi akadályok és a tanulási stílusbeli különbségek kiemelkedő problémát jelentenek. A jövőjüket leginkább a bizonytalanság jellemzi, a magyar felsőoktatási tapasztalatok annyira eltérnek a kínaitól, hogy az itt szerzett tudás hasznosulása kétséges.
A közfoglalkoztatottaknak szóló képzések vizsgálata hazánkban (2016–2020)
Study of Trainings for Public Employees in Hungary (2016–2020)
A tanulmány az elsődleges munkaerőpiacról kikerült közfoglalkoztatottaknak szóló képzések főbb jellemzőit vizsgálja a 2016–2020 közötti időszakban, kitérve a résztvevők számának nem, korcsoport, iskolai végzettség szerinti megoszlására, valamint a későbbi sikeres munkaerőpiaci elhelyezkedésre is. A közfoglalkoztatás egy átmeneti állapot, amely arra hivatott, hogy a munka világából kiszorulókat visszasegítse a munka világába. A közfoglalkoztatottaknak szóló képzések ugyanezen cél mentén jöttek létre, hogy egy új szakma elsajátításával minél hamarabb munkához jussanak a képzéseken részt vevők. Az eredmények nagy területi, térségi különbségeket mutatnak, és kijelenthető, hogy azokba a térségekbe (főként a keleti régiókba) csoportosultak a képzések, ahol a legnagyobb szükség van rá. Ugyanakkor összességében elmondható, hogy a képzések nem érték el a kívánt eredményt, hiszen a képzést sikeresen elvégző közfoglalkoztatottak a képzés elvégzése után 6 hónappal vagy munkanélkülivé váltak, vagy csak a másodlagos munkaerőpiacon, azaz közfoglalkoztatottként tudtak csak újra elhelyezkedni.
A publikálás szerepe a társadalmi folyamatok megértésében
The Role of Writing in Understanding Social Processes
Publikálok, tehát létezem?!
Fiatal oktató-kutatók fenntartható válaszai a publikációs elvárásokra
I Publish, So I Exist?!
Sustainable Responses to Publication Expectations from Early Career Academics
A fiatal oktató-kutatókat a szabadság reménye, az értelemteli munka és a folyamatos tanulás lehetősége vonzza az egyetemi pályára. Az eltérő nemzeti és szakmai kontextusban felvázolt tapasztalatok nyomán a publikációs teljesítményelvárás központi elemként körvonalazódik, melyre az ellenállás nem lehetséges válasz, ugyanakkor az alkalmazkodás sem jelent egyszerű megoldást azon motivációk tükrében, amelyek miatt ezt a pályát választották.
A cikkben arra keresünk választ, hogy megvalósítható-e, s ha igen, akkor milyen formában egy fenntartható kutatási és publikációs gyakorlat a fiatal oktató-kutatók részéről, és ezek közül melyek azok, amelyeket a szervezet is sikeresként ismer el. Kutatásunk során sikerült megfogalmazni olyan kutatási és publikációs stratégiákat, amelyek túlmutatnak az ellenállás vagy alkalmazkodás leegyszerűsített kettőségén, ugyanakkor az egyén szintjén maradva ezek nem fenntarthatóak, szervezeti kultúra változást igényelnek.
Science fiction, avagy a tévedhetetlen tudomány csupán fikció
Science Fiction: The Infallibility of Science Is a Fiction
A tudomány expanziója – Absztraktok angolul
The expansion of science – Abstracts in English
A nemzeti tudományos rendszerek beágyazódtak a globális tudományba, és az országok mindent megtesznek azért, hogy a globális tudást a nemzetgazdasági szükségletek érdekében használják fel. A globális tudás gazdagsága azonban csak a tudósokon keresztül férhető hozzá és használható fel. Ebből adódóan a nemzetek kutatási ereje az egyes tudósok kutatási erején és nemzetközi együttműködési képességén múlik. A globális tudomány folyamatosan fejlődő, alulról felfelé irányuló, autonóm és önszabályozó természete mélyebb megértést igényel. Empirikus szempontból a tudomány globalizációját a 2000–2020 közötti időszak válogatott publikációs, együttműködési és idézettségi adatainak felhasználásával írjuk le. A tudomány globalizációja a két különböző rendszertípusban különböző folyamatot takar. A tudomány növekedése a nyugati világban szinte teljes egészében a nemzetközi társszerzős publikációkban megy végbe. A fejlődő világban ezzel szemben a növekedés a nemzetközi társszerzős és a hazai publikációk körében egyaránt zajlik.
A tudomány tömegesedésének hatásai a felsőoktatás működésére
The Impact of the Massification of Science on Higher Education
Jelen tanulmányban arra a kérdésre keressük a választ, hogy a tudomány expanziója milyen következményekkel jár a felsőoktatás működésére. Ennek megfelelően a tanulmány első, bevezető szakasza bemutatja, hogy milyen mennyiségi és minőségi változásokon ment keresztül a tudomány, valamint, hogy ez mennyiben változtatta meg a tudományos szféra belső szerveződését. Ezt követően az expanzió két hatását tárgyaljuk bővebben. Egyfelől bemutatjuk a kutatás funkcióinak differenciálódását és feszültségeit. Ebben a fogalmi keretben a kutatás hat különböző társadalmi szerepét különböztethetjük meg. Az ezek között kialakuló potenciális feszültségek egyik legjobb példája, hogy hogyan kerül egymással szembe az a kutatásfelfogás, amely ezt a tevékenységet mint az egyetemi, akadémiai szakma közös jellemzőjét fogja fel, valamint az, amely a teljesítmény mérésére és a kutatók rangsorolására helyezi a hangsúlyt. Ehhez a feszültségforráshoz kapcsolódik az expanzió másik fontos hatása, a „publish or perish” kultúra elterjedése és intézményesülése. A tanulmány lezáró részében a kutatás jövőjével kapcsolatos trendeket mutatunk be.
