Browse Our Social Sciences Journals
In the broadest sense, social sciences encompass society, human behavior, and its influence on the world. Social sciences help understand how society works, ranging from the causes of unemployment, economic growth, what makes people happy, and so on. The information it provides is vital for governments and policymakers, non-governmental organizations, and local authorities.
Social Sciences and Law
Abstract
Self-regulation in the governance of higher education systems is often assumed to improve institutional performance, accountability, and responsiveness. Although studies of higher education governance have addressed the extent of self-regulation across national systems, there has been less investigation of the links between self-regulation and quality and equity. Nevertheless, the universal adoption of the United Nations Sustainable Development Goals (SDGs) commits all countries to equal access to affordable and quality education, including higher education, by 2030. To assess the relationship between self-regulation, quality, and equity, this paper presents a novel higher education self-regulation index trialed using the cases of England, Finland, France, and Germany. The index compares self-regulation, based on the respective national legal and policy frameworks, in core higher education functions: control and evaluation, funding, strategy and structure, personnel, and teaching and research. Each area is analyzed using six conditions reflecting the level of autonomy of an institution which could be met in full, in part or not met and assigned to a proxy number ranging from 0, 0.5 and 1 respectively. Each of these areas is summarized with a level that is either High, Medium, or Low and these are the levels then shown in the composite index. The impact of varying levels of self-regulation in a higher education system on quality and equity is then analyzed. Whereas higher levels of self-regulation do appear to have some impact on quality, the study found that a mix of policy steering, and institutional initiatives are needed to improve equity. Further refinement and testing of the self-regulation index would improve its utility as a tool to support governments and institutions to enhance higher education governance in support of the SDGs.
Az ismeretfogyasztói attitűd mint jelenkori probléma
Knowlewdge Consumer Attitude As a Contemporary Problem
A tanulmány a modern korok emberének tudáshoz való viszonyát fogyasztói attitűdként elemzi. Ennek központi elemei a felhasználói szemlélet, a szükségletkielégítő hozzáállás, a megszerző attitűd, a megrendelői mentalitás és a válogató attitűd. Igyekszem megmutatni, hogy ezek a jellegzetességek a megismerői magatartásban is tetten érhetők. Elemzésem új megvilágításba kíván helyezni olyan jelenségeket, melyeket a tudományos világképbe vetett bizalom megrendülésével, illetve a tudománytól való elidegenedéssel szokás összefüggésbe hozni. Felvázolom, hogy mely pontokon ütközik ez a hozzáállás a tudás közkeletű normatív koncepciójával, és megvizsgálom, hogy a tanulmány értelmezési kerete milyen konstruktív gondolkodási irányokat jelöl ki a megoldások kereséséhez.
Az oktatás/kutatás viszonya a magyar szociológiában – hallgatói és oktatói tapasztalatok összehasonlítása
The Relationship between Research and Teaching in Hungarian Sociology – A Comparison of Student and Lecturer Experiences
E tanulmány az egyetemek két fő küldetése, a kutatás és az oktatás közötti kapcsolat vizsgálatát tűzi ki célul a magyar szociológia tanszékeken. Összehasonlítja, hogy a hallgatók és az oktatók/kutatók hogyan látják a tudástermelés tágabb kontextusát és strukturális problémáit, illetve a kutatás folyamatát saját szakmai gyakorlatukban. A tanulmány alapjául szolgáló kutatás kevert módszertanra épül, bemutatva a hallgatói létszámadatokat, és az oktatókkal/kutatókkal, valamint szociológus BA-, MA- és PhD-s hallgatókkal és szakértőkkel készült interjúkat.
Egy felsőoktatási e-learning tananyagfejlesztés értékelése
Evaluation of an E-Learning Curriculum in Higher Education
A COVID–19 miatt bevezetett távolléti/hibrid oktatás első három félévének során tananyagfejlesztést végeztünk a Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológiai Intézetében a matematikai statisztika tárgy keretei között. A pszichológus alap- és mesterképzés hallgatói esetében az oktatási keretrendszer folyamatos naplózása lehetővé tette, hogy összesített statisztikák segítségével megfigyeléseket tegyünk. Az időszak végén a mesterképzéses hallgatóktól Q-módszertan (Stephenson 1953) szerinti preferenciaértékelést is kértünk, hogy az általuk alkalmazott e-learning stratégiákról képet alkothassunk. Ennek segítségével azonosítani tudtunk három eltérő tanulási stratégiát (önálló tanulás, gyakorlatorientált tanulás erős oktatói támogatással, elméletorientált tanulás), melyek a felkínált tartalmakat eltérő módon használták ki. Ez indokolja, hogy ezen anyagok elérését továbbra is biztosítsuk a hallgatók számára.
Félperiféria a tudástermelésben.
Globális hátrányok és kitörési lehetőségek közép-kelet európai és hazai szemszögből
Semi-periphery of Academic Knowledge Production.
Global Disadvantages and Breakthrough Opportunities from a CEE and Domestic Perspective
A tanulmány arra vállalkozik, hogy kritika tárgyává tegye mind 1) a globális egyenlőtlenségek újratermelését eredményező centrális akadémiai nemzetköziesítést, mely figyelmen kívül hagyja egyes földrajzi-gazdasági régiók hátrányos megkülönböztetését, mind pedig 2) a hazai akadémiai minősítési rendszereket (a spanyol ANECA, valamint a lengyel IDUB jó gyakorlatainak kontrasztjában), minthogy azok a rendszerben lévő instabilitás, átláthatatlanság és az informalitások túlzott szerepének következtében akadályozzák a nemzetközi kutatási közösségbe történő szerves integrációt, a felsőoktatási intézmények nemzetközi versenyképességét, és kiszámíthatatlanná teszik az egyéni, kiváltképp a fiatal, kutatók életútját. E két kritikai perspektíva egyesítésével amellett érvelünk, hogy a globális egyenlőtlenségek kritikája és az önkritikus megújulás sürgetése nem ellentétes gondolatok – mint ahogyan azok narratívái a hazai akadémiai diskurzusban gyakran megjelennek –, hanem az egyetlen, valódi változáshoz segítő dinamika két, egymással kölcsönösen összefüggő oldalát írják le.
Izomorfizmus a társadalomtudományi publikációs gyakorlatban
Isomorphism in Social Science Publications
A társadalomtudományi területen megjelenő tudományos publikációk egyre inkább hasonlóvá válnak egymáshoz. Cikkünk célja, hogy megvizsgáljuk ezt a trendet, feltárjuk okait és következményeit. Elméleti keretként az intézményi szociológia makroinstitucionalista megközelítését alkalmazzuk. Széles körű tapasztalatunk szerint a tudományos folyóiratok szerkesztői és bírálói arra törekszenek, hogy a cikkek azonos formai standardoknak feleljenek meg, ennek következtében pedig a cikkek egységesülnek tartalmuk, logikájuk és felépítésük szempontjából is. Ezen szerkesztőségi törekvéseket különösen erősíti az, hogy a tudományosság kritériumai objektívnak tűnnek, holott ezek az intézményi szociológia megközelítése szerint egy tudományos közösség társas konstrukciójaként jönnek létre. Akár a tudományosság mítoszának is tekinthetjük azokat a kritériumokat, amelyeket a szerkesztők és bírálók elvárnak, és amelyek az izomorfizmus irányában hatnak.
Kínai hallgatók nehézségei magyarországi tanulmányaik alatt és után
Chinese Students’ Difficulties during and after Studying in Hungary
Hazánkban viszonylag nagy számban tanulnak kínai hallgatók, akiknek a nehézségeikről, beilleszkedésükről és jövőbeli terveikről viszonylag keveset tudunk. Narratív interjúra építő kutatásunk a kínai hallgatók tapasztatait tárta fel, és arra is választ keresett, hogy milyen jövőbeli elképzeléseik vannak továbbtanulás vagy karrier tekintetében. A kutatás eredményei szerint a kínai hallgatók számtalan nehézsége közül a nyelvi akadályok és a tanulási stílusbeli különbségek kiemelkedő problémát jelentenek. A jövőjüket leginkább a bizonytalanság jellemzi, a magyar felsőoktatási tapasztalatok annyira eltérnek a kínaitól, hogy az itt szerzett tudás hasznosulása kétséges.
A közfoglalkoztatottaknak szóló képzések vizsgálata hazánkban (2016–2020)
Study of Trainings for Public Employees in Hungary (2016–2020)
A tanulmány az elsődleges munkaerőpiacról kikerült közfoglalkoztatottaknak szóló képzések főbb jellemzőit vizsgálja a 2016–2020 közötti időszakban, kitérve a résztvevők számának nem, korcsoport, iskolai végzettség szerinti megoszlására, valamint a későbbi sikeres munkaerőpiaci elhelyezkedésre is. A közfoglalkoztatás egy átmeneti állapot, amely arra hivatott, hogy a munka világából kiszorulókat visszasegítse a munka világába. A közfoglalkoztatottaknak szóló képzések ugyanezen cél mentén jöttek létre, hogy egy új szakma elsajátításával minél hamarabb munkához jussanak a képzéseken részt vevők. Az eredmények nagy területi, térségi különbségeket mutatnak, és kijelenthető, hogy azokba a térségekbe (főként a keleti régiókba) csoportosultak a képzések, ahol a legnagyobb szükség van rá. Ugyanakkor összességében elmondható, hogy a képzések nem érték el a kívánt eredményt, hiszen a képzést sikeresen elvégző közfoglalkoztatottak a képzés elvégzése után 6 hónappal vagy munkanélkülivé váltak, vagy csak a másodlagos munkaerőpiacon, azaz közfoglalkoztatottként tudtak csak újra elhelyezkedni.
