Browse Our Social Sciences Journals

In the broadest sense, social sciences encompass society, human behavior, and its influence on the world. Social sciences help understand how society works, ranging from the causes of unemployment, economic growth, what makes people happy, and so on. The information it provides is vital for governments and policymakers, non-governmental organizations, and local authorities.

Social Sciences and Law

You are looking at 41 - 50 of 2,097 items for

  • Refine by Access: All Content x
Clear All

A finn felsőoktatási értékelőrendszer

The Finnish Performance-based Research Funding System

Educatio
Authors:
Péter Sasvári
and
Anna Urbanovics

2015 óta Finnországban is megjelenik a Publication Forum nevű minősítési és osztályozási rendszer, amely a kvantitatív kimutatások mellett támogatja a kutatási eredmények minőségi értékelését is. A rendszer a „norvég modellhez” hasonló, és a teljesítményalapú kutatási finanszírozás elemeként játszik szerepet az országban. A modell négy kategória között differenciál és helyezi el az egyes tudományos megjelenési felületeket. Kutatásunk célja rámutatni, hogy a finn rendszer hogyan és milyen mértékben orientálja kutatóit a tudományos kiválóság felé. Az elemzés módszertanát tudománymetriai adatokon alapuló leíró statisztika adja, amely elsősorban a folyóiratkiadók és országaik megoszlására fókuszál.

Eredményeink azt mutatják, hogy a topkategóriában dominálnak a nemzetközi szinten vezető hagyományos kiadók (elsősorban a Big Five: Elsevier, Springer Nature, Taylor and Francis, Wiley és Sage), illetve azt is láthatjuk, hogy a regionális lapok, valamint a megafolyóiratok ezzel szemben leértékeltek. Megfigyelhetjük a nyugat-európai – főleg a brit – folyóiratok felértékelődését is. A tanulmány érdekessége, hogy a finn értékelési rendszer szerint vizsgáljuk a hazai intézmények (16 egyetem) teljesítményét is.

Open access

A hallgatók közötti tudásátadás vetületei egy gazdasági felsőoktatási intézményben

Aspects of Knowledge Transfer between Students in a Business Higher Education Institution

Educatio
Authors:
Aidana Kusmangazynova
,
Tímea Juhász
, and
Csilla Czeglédi

A tudásátadás fontossága és tanulmányozása napjainkban a kutatások középpontjába került. A felsőoktatási intézmények e folyamat bástyái. Empirikus vizsgálatunk elméleti megalapozása során a bevett fogalmak tisztázását követően Magyarország egyik legnagyobb gazdasági intézményében végeztünk kutatást. A hallgatói tudástranszfer egyes elemeire fókuszáltunk. Elemzésünkben nem a hatások azonosítására törekszünk, hanem a tudásátadás intenzitásának bemutatására egy felsőoktatási intézményben, nemcsak az oktató-hallgató, hanem a hallgató-hallgató dimenziójában is. Az eredmények azt mutatják, hogy szükség van rá, hogy a tanulókat arra ösztönözzük, hogy aktívan osszák meg egymással tudásukat az órák után is. A jelenlegi rendszerben a hallgatók egymás közötti tudásátadása ugyan nem aktív része az intézményinek, de a kialakított ösztönzési rendszerek és az oktatók már hatnak a hallgatók egyetemen belüli és kívüli tudásmegosztására.

Open access

Kalandozások Tudománymetriában

Wandering in Scientometria

Educatio
Author:
Attila Zsoldos

Az esszé bemutatja, miként hatolt be a tudománymetria a bölcsészettudományok korábban érintetlen világába az elmúlt közel másfél évtizedben. Magyarországon a tudománymetriai teret 2016 óta az impaktfaktor használatát felváltó „szakterületi folyóiratrangsor” uralja. Az előbbit a bölcsészettudományok esetében nem alkalmazták, az utóbbi használatát azonban a bölcsészettudományokra is kiterjesztették a tudományos teljesítmény értékelése, s így a tudományfinanszírozás terén. A döntés indokolatlan, szakszerűtlen és méltánytalan volt, mivel a „szakterületi folyóiratrangsor” éppúgy összeegyeztethetetlen a bölcsészettudományok hagyományos publikációs szokásaival, miként az volt az impaktfaktor is. A „szakterületi folyóiratrangsor”-ra alapozott teljesítményértékelés során a bölcsészettudományok művelői esetében a valóságos teljesítménynek csupán töredéke kerül a vizsgálat látókörébe, így annak eredménye szükségképpen torz lesz. A „szakterületi folyóiratrangsor” használata hátrányos helyzetbe hozza a bölcsészettudományokat más tudományterületekkel szemben, hosszú távon pedig kártékonyan befolyásolja a bölcsészettudományok fejlődését.

Open access

A kulturális és gazdasági tőke jellegzetességei a Szegedre járó, magyar állampolgársággal is rendelkező szerbiai hallgatók körében

Characteristics of Cultural and Economic Capital Among Serbian Students with Dual Hungarian Citizenship

Educatio
Author:
Anita Hegedűs

A határon túli magyar hallgatók egyedi csoportot alkotnak a magyar felsőoktatási szektorban: lakhelyükhöz képest külföldön folytatják tanulmányaikat, azonban hasonló kulturális környezetbe érkeznek, anyanyelvükön tanulnak. A Szegedi Tudományegyetem határon túli hallgatói között legnagyobb arányban Szerbiából érkező diákokat találunk a határ közelsége miatt. Tanulmányunkban a szegedi egyetemen tanuló, nappali tagozatos, kettős magyar állampolgárságú hallgatókat vizsgáló kutatásunk eredményeinek egy szeletét mutatjuk be: a gazdasági és kulturális tőkéjük mellett magaskulturális fogyasztásukat is vizsgáljuk. Célunk bemutatni, hogy a korábbi vizsgálatokhoz képest milyen jellegzetességekkel bírnak, magas(abb) kulturális és gazdasági tőkével rendelkeznek-e.

Open access

„A mindenséggel mérd magad!”

Kritikai gondolatok a tudományos teljesítmény méréséről

“Measure Yourself with the All”: Critical Reflections on Assessment of Academic Output

Educatio
Author:
László Csaba

A tudományos teljesítmény mérésére és az ezen alapuló értékelésekre egyre nagyobb a társadalmi igény szerte a világon. Ez összefügg a kutatás jelnetőségének felismerésével, az oktatásra és kutatásra fordítható összegek korlátosságával, és a kutatással foglalkozó állami és magánszervezetek körének bővülésével. Az egyre inkább globálissá váló rendszerben az objektívnek tűnő mércék és mutatók alapján létrehozott rangsoroknak növekvő szerepük van a hallgatók és a kutatók tájékoztatásában, valamint a kutatás anyagi feltételeinek biztosításában. E helyzetben a sajnos rendkívüli méreteket öltő szakszerűtlenség veszélyei megsokszorozódnak.

Open access

A professzori egyetemtől a menedzseri egyetemig

From the Professorial University to the Managerial University

Educatio
Author:
Tamás Kozma
Open access

A számok bűvöletében.

Bevezetés a Tudományértékelés számhoz

Under the Spell of Numbers.

Introduction to the Scientific Performance Measurement Issue
Educatio
Author:
István Polónyi

A tanulmány először áttekinti a tudománymetria kialakulását és annak hatásait. Rámutat az írás arra, hogy olyan tudományos teljesítménymérésre van szükség, amely túllép a vulgáris, a minőségre és a tudományági sajátosságokra nem tekintő tudománymetrián. Ezután az írás bemutatja a hazai tudománymetria kialakulását, majd elemzi a magyar publikációs teljesítményt nemzetközi összehasonlításban, rámutatva, hogy a tudománymetriában mért teljesítmények alapvetően a forrásnagysággal vannak kapcsolatban. A minőségi mutatók esetében pedig elsősorban az egy kutatóra vetített KF ráfordításoknak látszik szerepe lenni. Végül a tanulmány felvillantja a hazai felsőoktatási intézményi teljesítménymérés néhány jellemzőjét. Az írás zárásként rámutat, hogy az elmúlt több mint tíz év magyar tudomány- és felsőoktatás-politikája voluntarista teljesítménykövetelményeket és értékelést próbál meghonosítani ahelyett, hogy egy differenciált felsőoktatás-politikával és felsőoktatás-értékeléssel igyekezne a hazai felsőoktatás fejlődését előmozdítani.

Open access
Educatio
Authors:
Péter Kádár-Csoboth
and
Gergely Kováts

2021-ben egyszerre három fontos külső tényező is arra ösztönözte a magyar felsőoktatási intézmények egy részét, hogy kialakítsák, illetve, ha korábban létezett, akkor megújítsák teljesítménymérési és ösztönzési gyakorlatukat. Egyrészt megújult a finanszírozási rendszer, amely konkrét mutatószámokhoz és célértékek teljesítéséhez rendelte az elérhető állami támogatások jelentős részét. Másrészt jelentős, 2026-ig tervezhetőnek ígért, szabadon felhasználható többletforrás jutott az egyetemekhez, amelyet a bérrendezésen túl akár ösztönzésre, jutalmazásra is fordíthattak. Harmadrészt átalakult az egyetemek fenntartói-irányítási struktúrája, mégpedig a hatékonyság, a minőség és a teljesítményelv hangsúlyozása mellett. Tanulmányunkban vizsgáljuk, hogy ezek a tényezők várhatóan hogyan hatnak az intézményi teljesítménymenedzsment-rendszerek fejlődésére – beleértve az egyéni szintű teljesítményértékelési rendszereket –, és milyen alapvető dilemmák jellemzik az implementációs folyamatokat.

Open access

A teljesítménykormányzás és -menedzsment újragondolása a felsőoktatásban

Rethinking the Performance Governance and Management in Higher Education

Educatio
Author:
Ildikó Hrubos
Open access

Tudományértékelés – Absztraktok angolul

Scientific performance measurement – Abstracts in English

Educatio
Open access