Browse Our Social Sciences Journals

In the broadest sense, social sciences encompass society, human behavior, and its influence on the world. Social sciences help understand how society works, ranging from the causes of unemployment, economic growth, what makes people happy, and so on. The information it provides is vital for governments and policymakers, non-governmental organizations, and local authorities.

Social Sciences and Law

You are looking at 51 - 60 of 2,121 items for

  • Refine by Access: All Content x
Clear All

A munka és az oktatás – jövőképek tegnap és ma

Work and Education – Visions for Yesterday and Today

Educatio
Author:
István Polónyi

A tanulmány a munka és az oktatás jövőjéről a múltban alkotott jövőképeit igyekszünk felvillantani, kitekintve a 20. század végén megfogalmazott elképzelésekre is. Először Keynes radikálisan lecsökkenő munkaidőre vonatkozó jóslatát s annak kudarcát magyarázó elképzeléseket – elsősorban a Graeber-féle bullshit munkákra vonatkozó teóriát ismerteti az írás, kitérve az ebből következő büfé szakokra. Ezt követően a tanulmány a posztindusztrializáció hatását vizsgálja a munkára és az oktatásra, majd részletezi az információs gazdaság, valamint a harmadik és negyedik ipari forradalom hasonló hatásait. Végül az írás a munka és az oktatás alakulásának jövőbeli forgatókönyveire tér ki röviden.

Open access
Open access

Munka nélküliség

Elképzelhető-e a munka nélküli társadalom, vagy legalább joggal utáljuk-e, hogy dolgozni kell?

Work/Less

Is Society without Work Conceivable at All, or at Least Is Our Hate of Having to Work Justified?
Educatio
Author:
Juli Károlyi
Open access

A munkaidő-csökkentés mint új vízió?

Working Time Reduction: A Feasible New Vision?

Educatio
Author:
Miklós Antal

A Covid–19-járvány átalakította a munka világát. Az otthoni munka mellett a munkaidő jelentős csökkentésének lehetősége is egyre gyakrabban merül fel. Kérdés, hogy ezt a technológiai, intézményi és kulturális tendenciák mennyiben segítik vagy akadályozzák. Ez a cikk az MTA-ELTE Lendület Új Vízió Kutatócsoport eredményeit összefoglalva vizsgálja a munkaidő mérhetőségének átalakulását, mely a munkaidő-csökkentés nyomonkövetésének praktikus feltétele, valamint a munkaidő-preferenciákat meghatározó tényezőket, melyek a csökkentések politikai-gazdaságtani megvalósíthatóságát befolyásolják. Fő következtetése, hogy a munka világa egyre széttagoltabb: az egyes kontextusokban alkalmazott munkafogalmak gyakorlatilag összehasonlíthatatlanná válnak, a reálisan elérhető munkaidő-csökkentések típusai, módjai és esélyei pedig kontextusonként egyre inkább eltérnek egymástól.

Open access

Neurodivergens hallgatók a felsőoktatásban

Neurodivergent Students in Higher Education

Educatio
Author:
Zsófia Júlia Tószegi

A tanulmány az Inklúzió Folyamatelvű Modelljét használva mutatja be a Pécsi Tudományegyetem (PTE) speciális képzési igényű hallgatóit, fókuszba helyezve a neurodiverzitást. A Neptun Egyesített Oktatási Rendszer hallgatói adatainak (N = 47 194) tízéves idősoros elemzése során az előnyben részesített hallgatói csoportok összehasonlításakor azonosítható különbségeket vizsgálja. Elemzi a felvételi arányokat és a karok közti megoszlást a belépéskor (bemenet), a támogató tényezőket hasonlítja össze a képzés során (folyamat), és a teljesítménymutatókat nézi a programból való kilépéskor (kimenet). Eredményeinkből kiderül, hogy az előnyben részesített hallgatói csoportok között a legnagyobb arányban a neurodivergens hallgatók jelennek meg. Adatelemzésünk alátámasztja azt a meglehetősen meglepő eredményt, hogy a neurodivergens hallgatók a legnagyobb valószínűséggel végeznek sikeresen a PTE-n, és a legkevésbé valószínű, hogy tanulmányaik során féléveket halasztanak.

Open access

Szövegalkotó mesterséges intelligencia a társadalomtudományi felsőoktatásban: félelmek és lehetőségek

Text-creating Artificial Intelligence in Social Science Higher Education: Fears and Opportunities

Educatio
Authors:
Róbert Marciniak
and
Máté Baksa

Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy az olyan generatív mesterségesintelligencia-eszközök (GMI-eszközök), mint a ChatGPT vagy a Google Bard, milyen hatást gyakorolnak a felsőoktatás szereplőire, elsősorban a bölcsészet- és társadalomtudományok területén. A témával foglalkozó legfrissebb szakirodalom áttekintésével kiegyensúlyozott képet alakítunk ki használatuk lehetséges előnyeiről és kockázatairól. A GMI-eszközök elterjedése az automatizálás új korszakának beköszöntét jelzi, amelyben a korábban tudásmunkások által végzett feladatok jó részét gépekre bízzuk. Ez az átalakulás a felsőoktatásban a hatékonyság javulásához és a hozzáférés demokratizálódásához vezethet, de etikai kérdéseket is felvet, és veszélyezteti a tudományos közösségen belüli bizalmat. Álláspontunk szerint a felsőoktatás kulcsszereplőinek transzparens kommunikációt kell folytatniuk a GMI-k várható hatásairól, hogy minél gyorsabban kialakíthassák a helyes használatuk kultúráját. A tanulmány elkészítéséhez nem használtunk fel semmilyen GMI-alkalmazást.

Open access

Tanulságok az egyetemek számára a tudásintenzív szervezetek sikertényezői alapján

Lessons for Universities Based on the Success Factors of Knowledge-intensive Organizations

Educatio
Author:
Mária Dunavölgyi

A cikk arra keresi a választ, hogy a hazai egyetemek változásai során milyen tapasztalatok hasznosíthatók a versenyszektor tudásintenzív szervezeteinek sikertényezői alapján. Rámutat olyan bevált jó gyakorlatokra, melyek az egyetemeken is sikeresen alkalmazhatók. Kiemelten foglalkozik a szakirodalomban nagy hangsúlyt kapott négy sikertényezővel, a tudásbarát szervezeti kultúrával, a bizalommal, az innovációt támogató szemlélettel és a transzformációs és felhatalmazó vezetési stílussal. Az elemzés e sikertényezők tükrében hívja fel a figyelmet az változások során felmerülő vezetési és szervezeti kockázatokra. A kutatás újszerűségét mutatja, hogy a szakirodalmi áttekintés szerint ez a megközelítés példa nélküli az egyetemi szakirodalomban.

Open access

A zeneművészeti szakgimnazisták pályaválasztásának meghatározó tényezői

Factors Determining the Musical Identity of Music High School Students

Educatio
Authors:
Judit Váradi
,
Rita Kerekes
,
Melinda Pótfi
, and
J. Miklós Radócz

Hazánkban a zeneművészeti oktatás középfokára kevés figyelem irányult annak ellenére, hogy az alap- és felsőfok között nemcsak átmenetet képez, hanem prediktív erővel bír a zeneoktatás jövőjének alakulása szempontjából. Kutatásunk során egy zeneművészeti szakgimnázium végzős évfolyamában (N = 22) vizsgáltuk a pályaválasztást befolyásoló tényezőket, a szakmai motivációs tényezőket, valamint, hogy a tanulók milyennek látják az ideális főtárgytanárt. A szakgimnáziumi tanulók véleménye szerint a zenészt a kitartás, alázat és szorgalom jellemzi a legjobban, a zene számukra az önkifejezés eszköze, amely kikapcsolódást, nyugalmat és egyfajta menedéket jelent.

Open access

Abstract

This article analyses the extent to which German history curricula address aspects of diversity. The curricula are analysed in terms of whether they include diagnostic phases to identify students' individual interests. It also examines whether the historical experiences of minorities and the agency of subaltern groups are addressed. The extent to which the curricula abandon a Eurocentric perspective and integrate global historical aspects will also be considered. Methodologically, the curricula of two main school types in all German states were analysed by means of a qualitative content analysis. The focus was on curricula for lower and upper secondary schools. The results show that diversity is usually addressed only from the perspective of established narratives. A national and Eurocentric history continues to dominate the curricula. Only a few curricula explicitly address the diagnosis of students' performance and ideas. Finally, the paper discusses the evolving nature of curricula, influenced by societal needs and growing sensitivity to social diversity. It highlights the need for future research on diversity in teacher education and the practicality of implementing complex concepts such as postcolonial thought in the classroom. More empirical research is needed on current curricula and the teaching of history in different regions and types of school.

Open access

When people still had enough time to live

Education of girls from Hungarian aristocratic families, from the 1860s until 1947

Hungarian Educational Research Journal
Author:
Magdolna Rébay

Abstract

In this paper the author want to focus especially on the education of girls from Hungarian aristocratic families by studying not only the relationship between the parents and the children but also the aim, content, methods of education. The sources were primarily the memoirs that have been more frequently published, that resulted in more detailed, subtle conclusions complete with personal motivations as well. The research method was narrative text analysis. The author concluded that there were practically only some aristocratic girls who had enrolled a secondary school before WW1. After WW1 there were more and more girls taking part in school education, the reason being their financial circumstances and the changed social and cultural situation. Some have already enrolled in university or obtained a vocational qualification. However, working women were very rare among them. The relationship between the parents and children was different by families, but the strict distance increasingly loosened up. One of the most important goal of education was the knowledge of modern languages. Besides practising religion and arts physical education and sports were present in the lives of the girls in the country. Girls could only move around in their own social groups, they put special emphasis on developing social competences. A girl's goal was to find a spouse who is worthy of her rank.

Open access