Browse Our Social Sciences Journals

In the broadest sense, social sciences encompass society, human behavior, and its influence on the world. Social sciences help understand how society works, ranging from the causes of unemployment, economic growth, what makes people happy, and so on. The information it provides is vital for governments and policymakers, non-governmental organizations, and local authorities.

Social Sciences and Law

You are looking at 61 - 70 of 2,119 items for

  • Refine by Access: All Content x
Clear All

DORA.

Dilemmák a kutatás értékelésében

DORA: Dilemmas in Research Assessment

Educatio
Author:
Tamás Kozma

Idén tízéves a DORA, a San Franciscó-i természettudósok nyilatkozata a kutatások értékeléséről. A tanulmány bemutatja ennek a szervezetnek a keletkezését, tevékenységét, eredményeit és törekvéseit. A DORA az egyre szélsőségesebben kvantifikálódó kutatásértékelés helyett/mellett a kvalitatív értékelés fontosságát hangsúlyozza, bemutatva annak lehetőségeit és előnyeit. Hároméves projektje alternatív értékelési eljárásokat dolgoz ki; esettanulmányai pedig válogatott egyetemek értékelési gyakorlatát ismerteti a kutatások értékelésében. A DORA hálózata több tízezer személy és intézmény együttműködését fogja össze, amelyek valamennyien a kutatásértékelések és a pályázati bírálatok reformjára törekszenek, illetve azt sürgetik.

Open access

A felsőoktatás és a tudomány értékelése körüli harcok Franciaországban

The Struggles in France over the Evaluation of Higher Education and Science

Educatio
Author:
Iván Bajomi

A II. világháború után a francia állami kutatóhálózat égisze alatt a tudományos tevékenységek értékelésére olyan rendszert hoztak létre, amelynek működtetésében az oktatók és kutatók közösségei játszottak meghatározó szerepet. Az USA-béli egyetemek mintájából kiindulva az 1980-as években egy elkülönült értékelési szervezetet hoztak létre. A felsőoktatás területén működő szervezet által végzett, a SWOT-elemzések módszertanát középpontba állító értékelések az intézmények működésmódjának fejlesztését voltak hivatva elősegíteni. Két évtizeddel később viszont egy olyan, az akadémiai szféra valamennyi szférájában működtetett értékelési ügynökséget állítottak fel, amely nemcsak SWOT-elemzéseket készített, hanem különféle indikátorok alkalmazásával a kutatóhelyek rangsorolására is vállalkozott. Más, korabeli franciaországi tudománypolitikai intézkedésekhez hasonlóan az új ügynökség működése is komoly tiltakozásokat váltott ki az akadémiai szférában. Ezek hatására a 2012-es kormányváltást követően az egyetem- és tudományértékelési ügynökség működéséből kiiktatták az intézmény-rangsorolást, amely a kutatási támogatások elosztása terén elősegítheti az intézmények közötti egyenlőtlenségek növekedését.

Open access

A finn felsőoktatási értékelőrendszer

The Finnish Performance-based Research Funding System

Educatio
Authors:
Péter Sasvári
and
Anna Urbanovics

2015 óta Finnországban is megjelenik a Publication Forum nevű minősítési és osztályozási rendszer, amely a kvantitatív kimutatások mellett támogatja a kutatási eredmények minőségi értékelését is. A rendszer a „norvég modellhez” hasonló, és a teljesítményalapú kutatási finanszírozás elemeként játszik szerepet az országban. A modell négy kategória között differenciál és helyezi el az egyes tudományos megjelenési felületeket. Kutatásunk célja rámutatni, hogy a finn rendszer hogyan és milyen mértékben orientálja kutatóit a tudományos kiválóság felé. Az elemzés módszertanát tudománymetriai adatokon alapuló leíró statisztika adja, amely elsősorban a folyóiratkiadók és országaik megoszlására fókuszál.

Eredményeink azt mutatják, hogy a topkategóriában dominálnak a nemzetközi szinten vezető hagyományos kiadók (elsősorban a Big Five: Elsevier, Springer Nature, Taylor and Francis, Wiley és Sage), illetve azt is láthatjuk, hogy a regionális lapok, valamint a megafolyóiratok ezzel szemben leértékeltek. Megfigyelhetjük a nyugat-európai – főleg a brit – folyóiratok felértékelődését is. A tanulmány érdekessége, hogy a finn értékelési rendszer szerint vizsgáljuk a hazai intézmények (16 egyetem) teljesítményét is.

Open access

A hallgatók közötti tudásátadás vetületei egy gazdasági felsőoktatási intézményben

Aspects of Knowledge Transfer between Students in a Business Higher Education Institution

Educatio
Authors:
Aidana Kusmangazynova
,
Tímea Juhász
, and
Csilla Czeglédi

A tudásátadás fontossága és tanulmányozása napjainkban a kutatások középpontjába került. A felsőoktatási intézmények e folyamat bástyái. Empirikus vizsgálatunk elméleti megalapozása során a bevett fogalmak tisztázását követően Magyarország egyik legnagyobb gazdasági intézményében végeztünk kutatást. A hallgatói tudástranszfer egyes elemeire fókuszáltunk. Elemzésünkben nem a hatások azonosítására törekszünk, hanem a tudásátadás intenzitásának bemutatására egy felsőoktatási intézményben, nemcsak az oktató-hallgató, hanem a hallgató-hallgató dimenziójában is. Az eredmények azt mutatják, hogy szükség van rá, hogy a tanulókat arra ösztönözzük, hogy aktívan osszák meg egymással tudásukat az órák után is. A jelenlegi rendszerben a hallgatók egymás közötti tudásátadása ugyan nem aktív része az intézményinek, de a kialakított ösztönzési rendszerek és az oktatók már hatnak a hallgatók egyetemen belüli és kívüli tudásmegosztására.

Open access

Kalandozások Tudománymetriában

Wandering in Scientometria

Educatio
Author:
Attila Zsoldos

Az esszé bemutatja, miként hatolt be a tudománymetria a bölcsészettudományok korábban érintetlen világába az elmúlt közel másfél évtizedben. Magyarországon a tudománymetriai teret 2016 óta az impaktfaktor használatát felváltó „szakterületi folyóiratrangsor” uralja. Az előbbit a bölcsészettudományok esetében nem alkalmazták, az utóbbi használatát azonban a bölcsészettudományokra is kiterjesztették a tudományos teljesítmény értékelése, s így a tudományfinanszírozás terén. A döntés indokolatlan, szakszerűtlen és méltánytalan volt, mivel a „szakterületi folyóiratrangsor” éppúgy összeegyeztethetetlen a bölcsészettudományok hagyományos publikációs szokásaival, miként az volt az impaktfaktor is. A „szakterületi folyóiratrangsor”-ra alapozott teljesítményértékelés során a bölcsészettudományok művelői esetében a valóságos teljesítménynek csupán töredéke kerül a vizsgálat látókörébe, így annak eredménye szükségképpen torz lesz. A „szakterületi folyóiratrangsor” használata hátrányos helyzetbe hozza a bölcsészettudományokat más tudományterületekkel szemben, hosszú távon pedig kártékonyan befolyásolja a bölcsészettudományok fejlődését.

Open access

A kulturális és gazdasági tőke jellegzetességei a Szegedre járó, magyar állampolgársággal is rendelkező szerbiai hallgatók körében

Characteristics of Cultural and Economic Capital Among Serbian Students with Dual Hungarian Citizenship

Educatio
Author:
Anita Hegedűs

A határon túli magyar hallgatók egyedi csoportot alkotnak a magyar felsőoktatási szektorban: lakhelyükhöz képest külföldön folytatják tanulmányaikat, azonban hasonló kulturális környezetbe érkeznek, anyanyelvükön tanulnak. A Szegedi Tudományegyetem határon túli hallgatói között legnagyobb arányban Szerbiából érkező diákokat találunk a határ közelsége miatt. Tanulmányunkban a szegedi egyetemen tanuló, nappali tagozatos, kettős magyar állampolgárságú hallgatókat vizsgáló kutatásunk eredményeinek egy szeletét mutatjuk be: a gazdasági és kulturális tőkéjük mellett magaskulturális fogyasztásukat is vizsgáljuk. Célunk bemutatni, hogy a korábbi vizsgálatokhoz képest milyen jellegzetességekkel bírnak, magas(abb) kulturális és gazdasági tőkével rendelkeznek-e.

Open access

„A mindenséggel mérd magad!”

Kritikai gondolatok a tudományos teljesítmény méréséről

“Measure Yourself with the All”: Critical Reflections on Assessment of Academic Output

Educatio
Author:
László Csaba

A tudományos teljesítmény mérésére és az ezen alapuló értékelésekre egyre nagyobb a társadalmi igény szerte a világon. Ez összefügg a kutatás jelnetőségének felismerésével, az oktatásra és kutatásra fordítható összegek korlátosságával, és a kutatással foglalkozó állami és magánszervezetek körének bővülésével. Az egyre inkább globálissá váló rendszerben az objektívnek tűnő mércék és mutatók alapján létrehozott rangsoroknak növekvő szerepük van a hallgatók és a kutatók tájékoztatásában, valamint a kutatás anyagi feltételeinek biztosításában. E helyzetben a sajnos rendkívüli méreteket öltő szakszerűtlenség veszélyei megsokszorozódnak.

Open access

A professzori egyetemtől a menedzseri egyetemig

From the Professorial University to the Managerial University

Educatio
Author:
Tamás Kozma
Open access

A számok bűvöletében.

Bevezetés a Tudományértékelés számhoz

Under the Spell of Numbers.

Introduction to the Scientific Performance Measurement Issue
Educatio
Author:
István Polónyi

A tanulmány először áttekinti a tudománymetria kialakulását és annak hatásait. Rámutat az írás arra, hogy olyan tudományos teljesítménymérésre van szükség, amely túllép a vulgáris, a minőségre és a tudományági sajátosságokra nem tekintő tudománymetrián. Ezután az írás bemutatja a hazai tudománymetria kialakulását, majd elemzi a magyar publikációs teljesítményt nemzetközi összehasonlításban, rámutatva, hogy a tudománymetriában mért teljesítmények alapvetően a forrásnagysággal vannak kapcsolatban. A minőségi mutatók esetében pedig elsősorban az egy kutatóra vetített KF ráfordításoknak látszik szerepe lenni. Végül a tanulmány felvillantja a hazai felsőoktatási intézményi teljesítménymérés néhány jellemzőjét. Az írás zárásként rámutat, hogy az elmúlt több mint tíz év magyar tudomány- és felsőoktatás-politikája voluntarista teljesítménykövetelményeket és értékelést próbál meghonosítani ahelyett, hogy egy differenciált felsőoktatás-politikával és felsőoktatás-értékeléssel igyekezne a hazai felsőoktatás fejlődését előmozdítani.

Open access
Educatio
Authors:
Péter Kádár-Csoboth
and
Gergely Kováts

2021-ben egyszerre három fontos külső tényező is arra ösztönözte a magyar felsőoktatási intézmények egy részét, hogy kialakítsák, illetve, ha korábban létezett, akkor megújítsák teljesítménymérési és ösztönzési gyakorlatukat. Egyrészt megújult a finanszírozási rendszer, amely konkrét mutatószámokhoz és célértékek teljesítéséhez rendelte az elérhető állami támogatások jelentős részét. Másrészt jelentős, 2026-ig tervezhetőnek ígért, szabadon felhasználható többletforrás jutott az egyetemekhez, amelyet a bérrendezésen túl akár ösztönzésre, jutalmazásra is fordíthattak. Harmadrészt átalakult az egyetemek fenntartói-irányítási struktúrája, mégpedig a hatékonyság, a minőség és a teljesítményelv hangsúlyozása mellett. Tanulmányunkban vizsgáljuk, hogy ezek a tényezők várhatóan hogyan hatnak az intézményi teljesítménymenedzsment-rendszerek fejlődésére – beleértve az egyéni szintű teljesítményértékelési rendszereket –, és milyen alapvető dilemmák jellemzik az implementációs folyamatokat.

Open access